Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-05 / 243. szám
4 NÉPÚJSÁG 1958. november 5., szerd» Középiskolások pályaművei a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről AZ EGRI ALPÁRI Gyula Közgazdasági Technikum negyedik osztályos tanulói kollektív .munkával pályázatot készítenek: „Milyen elméleti és gyakorlati bizonyítékait látjuk annak, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezet fölényben, van a kisparaszti gazdasággal szemben?” címmel., k tanulmány célja, mint a címe is mutatja, be kell bizonyítani, hogy szövetkezéssel, közös munkával, a mezőgazdaság gépesítésével többet lehet termelni, jobb eredményeket lehet felmutatni, mint a parcellákon gazdálkodó parasztok. Ahhoz, hogy ne csak elméletileg bizonyítsuk ezt be, és számukkal is igazolhassuk, iskolánk mindhárom negyedik osztálya tsz-látogatás alapján dolgozik. A IV/a. osztály a felnémeti Petőfi Sándor, a IV/b. osztály a kömlői Kossuth, a IV/c. osztály pedig a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetet látogatta meg. Egy-egy osztályból 10 tanuló győződött meg az elmúlt évek statisztikai adatai és a tsz-tagokkal folytatott beszélgetések alapján arról, hogy érdemesebb és könnyebb közös erővel művelni a földet. Felnémeten Mikó József és Abóczki János elmondták, hogy 1949-ben jutottak el a szövetkezés gondolatáig, és meg is alakították a termelőszövetkezetet 17 taggal. Többnyire kisparasztok voltak, s azóta is azok léptek be, akik egyáltalán semmi, vagy nagyon kevés földet vittek magukkal. A szántóterületük kevés* ezért fokozatosan áttérnek a belterjes gazdálkodásra* Ma gyümölcsösük legnagyobb résziét a húsz hold almás és az 5 hold szőlő teszi ki. Ezt a területet növelni fogják, mivel az alma jövedelmez. Állatállományuk is szép»sn gyarapodott. 1956-ban a Kökény nevű tehenükkel díjat nyertek. A tagok megelégedettek új életükkel, s egyre fokozódó kedvvel dolgoznak. A KÖMLÖI KOSSUTH Tsz-ben Antal József tsz-el- elnök és Csáti Joachim könyvelő elmondták, hogy szintén 1949-ben alakultak 19 taggal. Általában 1—4 holdas sze- gényparasztok léptek be elsőnek. Nehéz körülmények között kezdték, de fáradságot nem ismerő munkájuknak megvan az eredménye. Jelenleg 92 szarvasmarha, 19 ló, 131 sertés, 688 juh képezik a tsz állatállományát. A legnehezebb az 1952-es aszályos év volt, amikor csak három mázsa kukoricájuk, 23,5 mázsa cukorrépájuk termett holdanként. 1956-ban azonban nagyon szép eredményeket értek el. 15,9 mázsa kukorica, 169,5 mázsa cukorrépa, 12,45 mázsa búza termett holdanként. Az ellen- forradalom alatt a középparasztok legnagyobb része kilépett a szövetkezetből. A fsz-tagok is külön-külön vetettek, de már együtt arattak. A tsz vagyonát állandó őrséggel védték meg a széthur- colástól. A tsz fölényét mutatja az is, hogy 1956-ban kilépett középparasztok közül az idén többen kérték felvételüket. Jártunk a szántóföldeken is, beszélgettünk az éppen kukoricát törő parasztokkal. akik vidáman mondták: „A fejünk se fáj, amióta közösen műveljük a földet”. Ha összehasonlítjuk a termelőszövetkezetek régi és mostani életét, ez is elég bizonyítéka, hogy közös munkával nagyobb sikereket lehet, elérni, mint egyénileg. AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT adatok, beszélgetések alapján most már a mi feladatunk, hogy — a száraz statisztikai jelleg ellenére — élmény szerűen fényképekkel és grafikonokkal illusztrálva, elkészítsük a pályázatot. Milibák Anikó, IV. b. Hangfelvételt készített a Rádió az egri szakszervezeti szalonzenekar műsorából legjobban, nehogy valamelyik zenést hibát kövessen el. A zenekar tagjai kivétel nélkül a zene, a muzsika szerelmesei. Dolgozók különböző vállalatok alkalmazottai. A szalonzenekar- a szakszervezeti kultúrotthon 80 tagú ifjúmunkás énekkarával most közös műsoron dolgozik., Mozgalmi dalokat tanulnak közös előadásban. A napokban a szalonzene- kart az a megtiszteltetés érte, hogy a Magyar Rádió munkatársai műsoráról felvételt készítettek. Megelégedésüket fejezték ki a zenekar színvonalával kapcsolatban s ez új erőt, • még nagyobb ambíciót adott a zenekar tagjainak. S most újult erővel készülnek új mű sorszámokkal a dolgozók szórakoztatására. Rudlof Károly Az egri szakszervezeti kultúrotthon szalonzenekara mind színvonalban, mind egységében rohamosan fejlődik. A városban a zenekar nagy megbecsülésnek örvend. A szak- szervezeti kultúrotthon vezetősége mindent megtesz a zenekar támogatásáért. Kellő kottaanyagot biztosít, s szakképzett karnagyot szerződtetett a zenekarhoz. Botond István karnagy régi szakember, aki szíwel-lélekkel végzi munkáját. Nem feledkezünk meg a zenekar „atyjáról” Pollik Pali bácsiról/ aki egyszemélyben ügyintéző és szervező is. Hosz- szú évek óta foglalkozik a zenekarral, önzetlenül a zene iránti szeretetből. Pali bácsi nem játszik semmilyen hangszeren, de ha a zenekar valahol fellép, mégis ő drukkol Szülők a nevelésért A novaji általános iskola szülői munkaközössége kilenc előadásból álló sorozatot indít november 4-én a „Szülők a nevelésért” címmel. Az első előadás címe: Hogyan segítsük gyermekeinket a tanulásban. Minden előadás után az iskola hangos filmvetítőgépén tudományos filmet vetítenek a szülőknek, amit utána szóban értékelnek. Az előadások iránt nagy az érdeklődés és sok szülő jelentkezett az előadássorozatra 1958. november 5.. szerda 1853. Meghalt Garay János költő. 1733-ban született M. M. Heraszkov orosz író. 1333-ban halt meg Szen-Kataja- ma, a japán és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosai O Névnap <3 Ne feledjük: csütörtökön lénArd,- A LEGELTETÉSI bizottság munkáját értékelték november 4-én a nagytályai községi v. b. tagjai. — BEFEJEZÉSHEZ közeledik a Párád—Parádsasvár közötti útszakasz szélesítési és újjáépítési munkája- A MAGYAR JOGÁSZ- SZÖVETSÉG Heves megyei csoportja november 8-án. Egerben délelőtt 10 órakor jogász- nagygyűlést tart. — A TAVASZI esőzéskor történt mátrai átszakadásnál korszerű vízlevezető csatornákat építenek az év végére.- LENDVAl VILMOS elvtárs, a megyei tanács elnöke november 9-én Poroszlón délelőtt 10 órakor a kultúrteremben választási nagygyűlést tart. — A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban a november 7-re indított munkaverseny győztesei között 4000 forint jutalmat osztanak ki.- KERECSEND község végrehajtó bizottsága november S-án v. b.-ülést tart, amelyen a község népművelési munkáját értékelik. műsora Egerben, este fél 8 órakor: Szabad szél (bérletszünet). Abasáron (honvédség), este 6 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Az elmúlt hetekben sokan fordultak levélben, vagy személyesen azzal a kéréssel szer- \ kesztőségünkhöz. hogy foglal- j kozzunk sokkal többet az asz- j szonyok problémáival. írjunk I többet az asszonyokat érintő és érdeklő kérdésekről, a Nő- tanácsoJc. Szülői Munkaközösségek, nőbizottságok munka járói. E kéréseknek tesz elegei szerkesztőségünk, amikor minden szerdán helyet ad áz „Asz- szonyoknak” című rovatnak. Ennek keretében ismertetjük a Nötanácsok, Szülői Munkaközösségek munkáját, eredményeit Foglalkozunk a gyermeknevelés, a háztartás, a divat problémáival. Reméljük, hogy asszony-olvasóink szívesen fogadják az újság kezdeményezését. s nemcsak olvasói, hanem munkatársai is lesznek e rovatnak. Levélben megírják véleményüket, problémáikat, tapasztalataikat, s e levelek nyomán eleven és élő lesz az újság szerkesztőségének kapcsolata az asszony-olvasókkal is. SZERKESZTŐSÉG A ÍSötanúcs hírei ii. LEMLE REZSŐ: A Fö UTCA déli az vegén érseki palota terebélyesedett, a másik oldalon a hatalmas líceum, szemben vele a „nagy templom“, ahol annak idején a fejedelem sátora ékeskedett, a líceum helyén pedig mocsaras víz bugyborékolt. A líceum mellett a Káptalan utca húzódott a kanonoki palotákkal az Eger patakig, a hídon túl pedig lassú emelkedéssel a várrom kapuja felé vezet az út. Arra igyekeztem most, mert a várrom mellett hirtelenebb emelkedéssel, egy kis vasúti híd alatt vitt az utam az úgynevezett sáncba, a Gárdonyi utcába. Lam, a patakon innen, annak idején törökök táboroztak. Tömérdek harcos hozta a halált a „rozant akoira,” amely mindvégig állta a harcot és örök dicsőséget szerzett a hősök példamutatásának: az „Egri csillagok”. Én pedig az „Egri csillagok" írójához megyek fiatal lelkesedéssel, nagy tisztelettel és megint növekedő elfogódottsággal. A hosszú út idáig most milyen rövid volt. milyen gyorsan jártam meg,... de milyen görbe, macskafej- köves, s nehezen járható ez á Gárdonyi utca! Megálltam a Gárdonyi-ház vasrácsos kapuja előtt. Megfordultam a város felé. Néztem én már innen a napfényes várost is, amint lent, a völgyben meghúzódik sok tornyával és a karcsú minarettel én pedig félénken leselkedtem a Gárdonyi-ház virágos udvara felé, hátha megláthatnám az egri remetét. Nem láttam. Most a város homályban terpeszkedett szerte-szét, mintha belesüppedt vctoa a ködbe Ebben a pillanatban a „nagy templom" órája elütötte az ötöt. A vasrácso6 kapu Az egri remeténél csengőjéhez nyúltam. Hallottam a hangját, amint riadoz- ta az elülső ház lakóit. Itt lakott Gárdonyi édesanyja, az író két fiával: Józseffel és Sándorral. Csakhamar nyílt az ajtó és fény vetődött az előszobából az útra, amely a kapuig vitt. Jóska alakja tűnt fel, — Kit tetszik keresni? — kérdezte. — Reáliskolai tanár vagyok. Az édesapjánál szeretném tiszteletemet tenni. — Tessék egy kicsit várni! Apám — és jobbfelé mutatott — ott lakik a másik házban, megkérdezem, hogy nincs-e most elfoglalva? szinte futott a néhány méSIETETT, ternyire álló írói otthon felé, amely most kopaszodó lombos fákkal, zöld fenyőkkel és hervadozó virágosáért tel volt körülvéve. Lám, az otthon előtt egy kényelmes pad áll, amelyen — amint hallottam — az író néha pihenni szokott, gyönyörködik a városban, és az is előfordul, hogy parasztasszonyok veszik körül: hozzák a híreket a nagyvilágból. Az írói otthon ajtaja nyílt, majd elég zajosan csukódott. Megreccsentek Jóska léptei és — bár sohsem találkoztunk — feltűnően szívesen tessékelt a ház felé. — Édesapám várja. Nyitott folyosó húzódott végig a házon. Falusi stílusú ház, gondoltam. „Az én falum” jutott eszembe. Jóska már nyitotta az elülső ajtót. Sötét előszobába léptem. Zsúfoltnak és kiesnek éreztem. így is volt. Halvány fény szűrődött ki a jobboldali Üveges ajtón. Jóska már ezt az altot Is nyitotta. Most tűnt, fel, hogy milyen fehér/ kerek az arca, az álla hegyesen előre nyúlik. Belépett és hangosan mondta: — Itt van a tanár úr, édesapján! Feltűnően hosszú volt a szoba és tompafényű a világítás. Csak az íróasztalon égett egy zöld burokkal letakart villanylámpa. — Azonnal, tanár úr! — szólalt meg Gárdonyi. Az íróasztal mögött éppen a bal sarokban álló kályha felé ment, pi pávai a szájában és felém nézett, végigmért. — A tűzre teszek. Hűvöseik már a szobák. Jóska lesegitette a felöltőmet és oldalt, egy székre tette, amely egy cimbalom mellett . állt. körülnéztem. KöÖVATOSAN rös-körül könyvszekrények, zsúfolva könyveikkel, jobbfelé néhány ablak bespalettázva és az íróasztal fölött a híres tetőablak. De már az író lépegetett felém, figyelte arcomat, barátságosan kezet szorított. Majd egy villanykapcsolóhoz lépett, amellyel felkattantot- ta a villanyt, a szoba közepén egy bőrgarnitúra fölött lógott a csillár, a garnitúra heverő- je szorosan az íróasztalhoz simult. « — Foglaljon helyet tanár úr! — és egy fotőjre mutatott. Az íróasztal mellett, a jobb sarokban állt a nevezetes pipatórium, most is odament az író, letette a kiszívott pipát, kezébe vette a soron következőt, egy kis szitában levő szűzdohánnyal megtömte, rágyújtott és közben kérdezte: — Miért keresett fel, tanár úr? Kissé meghökkentem, nem feleltem azonnal. Ismét megszólalt, mintegy figyelmeztetésképpen: — Ne vegye rossz néven, tanár úr, hogy ezt kérdeztem. De van egy kellemetlen emlékem. Elmondom. A háború végefelé történt, hogy felkeresett egy ezredes. Nehezen döccent a beszélgetésünk. Végre megkérdeztem, hogy minek köszönhetem a szerencsét. Az ezredes értelmetlenül dadogott. Ki akartam segíteni. Talán olvasta valamelyik művemet, s most kiváncsi az íróra. Legnagyobb megrökönyödésemre felelte, de szinte nevetve: „Nem olvastam én kérem, semmit”. Segíteni akartam az emlékezetének. „Még a Göre bíró könyveimet sem?” „Nem én, kérem." „Csodálkozom, ezredes úr, feleltem kissé gúnyosan, pedig jókat lehet röhögni rajtuk.” Ismét megrázta a fejét: „Mondom nem olvastam semmit az író úr munkáiból." Kissé bosz- 6zankodva és sürgetően kérdeztem: „Hát akkor mondja meg végre, hogy miért keresett fel?" „Hát kérem, felelte, miikor Egerbe indultam, azt mondták nékem, hogyha Egerben leszek, okvetlenül keressem fel Gárdonyit, mert az egy híres író.” Nagyon bosszankodtam. „Ezredes úr, álltam fel, nagyon sajnálom, de nem állhatok tovább 'en- delkezésére, mert nem tartozom Eger látnivalói közé.“5 Igen szép eredményeket hozott a megyében a Gyermekvárosért indított mozgalom. Heves és Nógrád megye összefogva. épített egy kis házat á Gyermekvárosban, erre a megye dolgozói a nőtanácsok kezdeményezésére több mint 250 ezer forintot adtak. A kis ház falai — amelyben óvodásokat helyeznek majd el, — már felépültek, tető alá keriütek, most már a belső vakolási munkákat végzik »* Hatvan asszony részvételével tartják az egri Szakszervezeti Székházban minden héten egy este a szabás-varrás tanfolyamokat. A részvevők a szabásvarrás alapelemeit sajátítják el, hogy az egyszerűbb holmikat, gyermekruhákat, otthon is megvarrhassák. •* Igen helyes kezdeményezéssel találkozhat az ember az egri középiskolákban. A szülői munkaközösségek javaslatára megkezdték a lányok kézimunka oktatását. A kézimunka szakkörök tagjai a szülői munkaközösségek felügyelete alatt őreid m. TÖLTÖTT BURGONYA Négy személynek egy kilogramm középnagyságú burgonyát nyersen meghámozunk, belsejét kávéskanállal óvatosan ki vájva, megtöltJóska közben eltűnt a szó-; bából, és hirtelen csend sza-; kadt közénk. Az író már a; heverőn ült, és aszkéta-szerű,; de rcppantúl megnyerő arc-; vonásai, szomorú szeme pillantása, ahogyan kitapogatta; az én tekintetem játékát, ar-; ról győzött meg, hogy tiszta-; ban van azzal: az ezredes; megjelenését nem lehet pár-; huzamba vonni velem, az; anekdótaszerű történet inkább; a magányosságot kedvelő re-; mete-élet önkénytelen véde-; kezese, irtózása az idegen embertől; az idős életkornak ha-; tározott állásfoglalása: szá~! mára nincs már új dolog ezen; a világon, — nincs szüksége; semmiféle hódolatra, lehető-! leg siessünk és essünk át; ezen a találkozón. De kétség-! télén volt az is, hogy a sza-! tíra, a felháborodás éle sikol-! tott a történetben, amely a! tanárnak szólt: vajon neked! is ilyen diákjaid vannak,! mint ez az ezredes? Ez hamarosan kd is tűnt a; továbbiakból. t Arra volt kiváncsi, hogy a; reáliskolai irodalomtörténeti; tankönyv foglalkozik-e műn-; kásságával abban a mérték-; ben, ami megilleti. Mert azok; az értékelések, amelyek Beö-; thy-nél és Pintérnél olvasha-; tók, igen vérszegények, sat-J nyák és szerinte az igazi Gár-; donyj arcképét nem festik; meg. A reál-^ isko-< I jönnek össze, hogy eláajátít- I sák a kézimunkázás kedves és hasznos tudományát. Elsősorban a híres népi hímzésekkel ismerkednek a középiskolás lányok, és ezeket iskolái i szebbé tételére használják fel. ** A fiatal lányok nevelésében igen fontos hogy időben megtanuljanak sütni, főzni, hiszen a házaséletben erre is nagy szükségük van. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban a szülői munkaközösség pénzt biztosított egy szakácstanfolyam megrendezésére. A lányok igen nagy kedvvel vesznek részt ezen a tunfolya- nfon. ** Szorgos asszonyok jönnek össze minden hétfőn délután, illetve este az egri Dobó Gimnáziumban. A szülői munka- közösség kezdeményezésére, az asszonyok kézimunkákat készítenek az iskola díszítésére, otthonosabbá tételére. Míg az asz- szonyok kézimunkáznak, egy közülük felolvasást tart. Legutóbb a . nyugati államok asz- szonyainak életéről tartottak érdekes felolvasást. jük 30 dkg daráit húsból (esetleg maradék húsból), 1 tejbe áztatott, kinyomott zsemlyéből, 1 tojásból, kevés sóval és töröttborssál ösz- szedolgozott töltelékkel. Zsírozott tepsibe, szorosan egymás mellé állítva, zsírral és tejföllel meglocsolva, sütőben puhára, pirosra sütjük. GOMBÁS marhatokAny Ujjnyi vastag csíkokra vágjuk a marhahúst. Zsírban fonnyasztunk egy kis fej karikára vágott hagymát, majd belekeverjük a felaprított húst, a húst fél puli a állapotban sózzuk, törött borssal és ízlés szerint majoránnával ízesítjük. Közben a megtisztított langyos vízben megmosott gombát szeletekre vágjuk, és kevés zsíron, nyílt lángon, gyakori keveréssel megpirítjuk. A gombát hozzáadjuk a majdnem megpuhult húshoz, és együtt pároljuk puhára. Habarást készítünk kevés lisztből és tejfelből, hozzáöntjük állandó keveréssel a tokányhoz és jól átforraljuk. EZ A DIVAT BÓLINTOTTAM. lai tankönyv is igen mosto-; hán bánik el az értékek ,neg-; mutatásával. De — szólt el-; lenvetésem — az élő íróknál; általában ez a helyzet, és a; tankönyv anyaga inkább lexikon-szerű. — És a tanár úr hogyan! tárgyalja műveimet? (Folytatjuk.) Csinos, szűk szoknyát var-áthatunk munkába, hivatalba. Anyaga szövet, vagy kordbársony Molet- tebb asszonyoknak sötétkék vagy fekete színű szövetet ajánlunk, mert ez karcsúsítja az alakot
