Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-05 / 243. szám

1958. november 5., szerda

NÉPÚJSÁG

3

A SZERSZÁM- és Készülékgyár kétemeletes épületében kialakult a törzsgárda, akik szeretik gyárukat és mint egy család, olyan közösségben élnek. Jó szakmunkások dolgoznak a gépek mellett, köztük Szabó Sándor és Szalay Zoltán, akiknek nevét jól ismerik a gyárban.

A sürgölődő munkások között egészen fiatal, munkaruhába öltözött tanulók figyelik a kések előrehaladását a kemény anyagban. A munkásruhán apró jelvény — fehér körben piros csík — jelzi, hogy már utolsó éves esztergályos tanulók dolgoznak a mesterek mellett. A gyárban összesen 106 ipari tanuló sajátítja el szakmáját az elméleti és gyakorlati oktatás során. Az utolsó évesek már gépeken dolgoznak, hogyha sikeresen leteszik a szakmunkás-vizsgát, itt maradhassanak a megszokott barátok, munkatársak között.

Szalay Zoltán keze alatt tanulja ki szakmájának minden fortélyát Fodor László harmadéves tanuló. A mestere szerint tehetséges gyerek, s ha fgy halad tovább, jó szakmunkás válik belőle.

— Rá merem bízni a gépet, mert figyelmes gyerek. Igyekszik úgy dolgozni, ahogy tőlem látta. Ha nem ért valamit, azonnal szól és én szívesen segítek neki, mert látom, hogy érdekli a szakmája. Jó érzés az, amikor jönnek hozzánk, idősebb szakmunkásokhoz; — hogy van ez, mit csináljak, ha beszorul a késem. Csak így válik igaz értékű emberré, ha szívvel dolgozik, — érvel tanulója mellett a mestere, Szalay Zoltán.

AZ ELSŐ ÉVES ipari tanulók is gyakorlati órán vettek részt, amikor kint voltunk. Tolmáyer Ferenc, a lakatosok mestere mutatja, mit készítettek ezen a gyakorlati foglalkozáson. A legjobban sikerült munkákat Kovács Sándor, Éliás Sándor és Bordás Sándor elsős tanulók készítették. A fényes kalapácsokat büszkén mutatja az oktató.

A tizennyolc új tanuló között van azonban olyan is, aki nem

veszi komolyan a tanulást és nem is megy neki a munka. Szabó István és Vécsi János munkájára már nem olyan büszke a mester, mint a „Sándorokéra”.

Konferencia előtt állnak most az ipari tanulók és bár sok a kiváló eredmény, mégsem büszkék az oktatók, mert akad egy pár fiú, akinek nincs Semmi kedve a munkához.

Bakos József három tantárgyból is bukásra áll. Márkus József, az esztergályosok mestere, mindig atyai szeretettel inti a tanulásra, de úgy látszik, nem használ a jó szó.

De a Bakos Jóska esete nem általános. Nagyon sok kitűnő tanuló van a jövő szakmunkásainak soraiban. A gyár vezetősége szerint a jövő évi szakmunkás utánpótlás, jó munkaerőkkel, biztosítva van. Az utolsó éveseknél sokan vannak olyanok, akik már mesterüktől függetlenül dolgoznak.

Szatmári Gyula, Tir Dezső

Tsz-ek !

Almás kiadó !

Hírlik, hogy nagy bajban van a Recski Ércbánya vezetősége, ugyanis 4Ö0 almafájukon annyi alma termett, hogy nem tudják értékesíteni, mivel az ércbánya nem rendezkedett be almatermesztésre, tárolni sem tudják a 300 má- zsányi termést. Próbálják pálinkaként értékesíteni az almát, de külön betonmedencét kellett építeni, hogy a cefrét tárolják, ugyanis az egész környéken nem találtak szeszfőzdét, amely vállalata volna a nagy mennyiségű gyümölcs feldolgozását.

A bányának igen sok gondot és költséget okoz az almás, ugyanis rokkant vájárokat kell fizetni, akik kezelik a gyümölcsöst, s a legfurcsább az egészben az, hogy az Ércbánya kínálta már fűnek-fá- nak a gyümölcsöst, de senkinek sem kellett. Talán a környékbeli termelőszövetkezetek közül vállalná valamelyik a gyümölcsös további gondozását, mert mégis furcsa, hogy egy ércbányának az almatermés elhelyezése okozzon gondot, — színportermelés helyett.

Nem zakatol a vasút - hegesztik a síneket

A filléres regények szerzői bajba kerültek. Többé nem írhatják, hogy a detektív elgondolkozva ült a kellemesein zakatoló vonatfülkében. Nyu- gat-Németországhan most új eljárással összehegésztik a vasúti síneket, úgy, hogy a kocsik ezentúl rázás- és zakatolás-mentesen közlekednek.

Nyugat-Németországban már ÍO 000 kilométer sínpárt hegesztettek össze és ezzel nemcsak meghosszabbították a vagonok és a sínek élettartamát, de kereken egymillió dollárt takarítottak meg pályafenntartási és kocsi javítási munkálatokon is.

Miért kellett eddig a síneket darabokból összeállítani és miért hagytak az egyes részek között réseket? Az iskolából tudjuk, hogy a fém melegben tágul, hidegben pedig összezsugorodik. A sínek közötti résnek olyan nagynak kell lennie, hogy a legnagyobb fel- melegedés esetén is helye legyen a tágulásnak.

A sínek közötti rés viszont a vasút egyik leggyengébb

pontja. Acélkerekek ütögetik szüntelenül és maguk a kerekek és a vagonok is kárt szenvednek. A sínek 70 fokos hőingadozásnak vannak kitéve. A nap közvetlen sugarai sokkal jobban feimelegítik a vasat, mint a levegőt. Ha 15 fokos hőmérsékletnél' fektetik le a sínt, akkor egy fok hőmérsékletváltozás annyit jelent, hogy a sínnek l,5 tonnával több nyomást-húzást kell kibírnia. Negyvenöt foknál tehát a sín 45 tonnás nyomással tágul, illetve egy 360 méter hosszú sín 128,6 milliméterrel „nő”.

Ha a síneket össze akarják hegeszteni, akkor az egyes részeknél 15—21 fok hőmérséklettel kell rendelkezniük. Ha a sínek ennél melegebbek, akkor vízzel, vagy szénsavval hűtik, ami viszont rendkívül költséges. Ha a síneket fel kell melegíteni, ezt legújabban propángázkészülékkel végzik.

Németországban a gyakorlatban a síneket 360 méter hosz- szúságban összehegesztik. Mielőtt lefektetik, fakalapácsokkal rezgésbe hozzák a hosszú

síndarabokat, hogy feloldják a belső feszültséget. Ezután egy- behegesztik a hosszú síndara- bokat. Ugyanígy járnak el a kanyarokban is. Ha a forduló rádiusza 500 méternél több, akkor a síntalpakat különleges biztosító szerkezettel látják el és súlyos sóderrel töltik fel. Tizenöt méter hosszú hidakon is összehegesztik a síneket.

A sínek összehegesztése városi villamosnál is alkalmazható: itt egyébként sokkal könnyebb a hegesztés, mert a 18 cm magas sínnek csupán néhány millimétere látszik ki az útburkolatból. A hőt átadják a burkolatnak, vagy a földnek,"a hideg ellen viszont az útburkolat véd.

A német eset azonban nem egyedülálló, mert ismeretes, hogy hazánkban a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban nagy ütemben folyik a sínek összehegesztése. A Budapest—Miskolci vasútvonal egy bizonyos szakaszán már ilyen össze- hegesztett síneken futnak a vonatkerekek.

Hovember 4 emlékezete

Megyénk számos helyén megemlékeztek tegnap 1956 november 4-ről, arról a napról, amikor a szovjet fegyverek segítségével a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás- paraszt kormány felhívására, döntő csata kezdődött az ellenforradalommal, a mull rémségeit feltámasztó reakcióval.

Az emberek emlékezetében — a történelmi események felidézése nélkül 5s — mélyen él 1956. november 4-e. Az országban mindenütt, — s főleg Budapesten — akkorra már napirenden voltak a kommunisták üldözése, s a reakció vérlázító állatiassággal fordította fegyverét a becsületes kommunista munkások ellen és egyáltalán: a haladás hívei ellen. A Nagy Imre-féle áruló politika a burzsoázia fertőjébe juttatta volna, s a proletárnemzetköziség, a szocializmust építő országok összefogásának megtagadása, a kapitalizmus karjai felé sodorta az országot.

A párt élt. Ha visszaszorítva is, de az ország sorsát, a jövő kilátásait latolgatta ebben az időben. A proletariátus legjobbjai az ország jövőjét féltő, a nép javát szolgáló kommunisták meg is találták a módját, hogy gátat vessenek az áruló politikának, a reakció további térhódításának. A szovjet nép a proletár nemzetköziség elve alapján fegyverrel sietett segítségünkre, amikor nem kevesebbről, mint egy ország népéről, az elmúlt esztendők eredményeinek a megvédéséről volt szó.

Akkor, 1956. november 4- én, az ország minden becsit' letes, a néphatalmat Céltő embere fellélegzett. A népünk legjobbjai, a kommunisták, a hazájukat léltö pártonkívüliek egy emberként léptek be a karhatalomba, hogy életük kockáztatásával is részt vegyenek a rend helyreállításábau.

Most, két év távlatából még inkább emelkedik a november 4-et jelentő határkő nagysága, mert a kormány és a párt beváltotta akkori ígéretét, visszatartotta az országot a gazdasági csődtől, rendet teremtett a fejetlenség helyén és okos szóval, meggyőző érvekkel gyorsan újjászervezte a termelést. Politikai téren is eredmények kísérték az intézkedéseket. A revizionista, nacionalista nézetek szétveréséért. a jobb és a baloldali elhajlás nélküli politikai irányvonal követéséért folyó harc eredménnyel végződött és általában közmegelégedést vált ki a -járt, a kormány országvezetési politikája.

Tegnap, amikor megyénk számos helyén emlékeztek történelmünk egyik eseményéről — 1956 november

4-ről — a munkások, a parasztok, az értelmiségiek a párt, a kormány politikája mellett, a proletárdiktatúra rendszere mellett foglaltak állást. Hitet tettek amellett, hogy erejük, tudásuk legjavát adva segítik a jövő építését, s éberen őrködnek szocialista rendünk vívmányai fölött.

Választói gyűlés a gyöngyösi kisipari szövetkezeti dolgozóknak és kisiparosoknak

A gyöngyösi járási kultúr- házban választói gyűlésre jöttek össze a kisipari szövetkezetek tagjai és a helyi kisiparosok. Szurdi István elvtárs, az MSZMP Központi Vezetőségének tagja, a gyűlés előadója beszámolójában időszerű kül- és belpolitikai kérdések ismertetése után, részletesen foglalkozott a szövetkezetbe tömörült kisiparosok, magánkisiparosok múltjával, jelenével, jöo/0Jj€/h.K.

SZAKASITS ÁRPÁD

Szakasits elvtárs politikáia, a: szociáldemokrata baloldal po-: litikája volt a helyes, a kom-: munisták segítségével ebből a! harcból is Szakasits elvtárs és: a baloldali szocialisták kerül-: tek ki győztesen. Ezután né-: hány hónappal, amikor az ünnepi díszbe öltözött parlamentben a két munkáspárt —: a Magyar Kommunista Párt és; a Szociáldemokrata Párt — egyesülési kongresszusát tar- tolták, Szakasits elvtárs jogos; büszkeséggel érezhette, hogy a korszakalkotó jelentőségű; esemény létrehozásában az ő munkájának is jelentős szere- repe volt.

A felszabadulás után Szakasits elvtárs számos magas közéleti tisztséget töltött be. Országgyűlési képviselő, a magyar kormány miniszterelnökhelyettese, a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság és a Budapesti Nemzeti Bizottság elnöke, az Országos Nemzeti Bizottság ügyvezető elnöke volt. 1948-ban köztársasági el-: nők lett.

Szakasits elvtársat a későbbiek során — a politikai vezetés hibáiból adódóan igazságtalan vádak alapján elmarasztalták. Törvényes rehabilitációja, majd az ellenforradalom leverése után újra aktívan bekapcsolódott a mozgalomba.

SZAKASITS ELVTÁRS ma

is tevékeny munkása népi demokráciánknak, számos fontos; közéleti funkciót tölt be, tag-; ja a Béke Világtanács Irodájának, s a magyar békemoz-; galom első soraiban harcol; népünk szebb, boldogabb éle-; téért, szocializmust építő mun-; kánk biztosításáért. Elnöke a; Magyar Újságírók Országos; Szövetségének. ;

Megyénk dolgozó népe busz-; kén és örömmel jelölte ót or-; szággyűlési képviselőjének, s; üdvözli most, mint az egri' nagygyűlés szónokát,

vőjével. Tények felsorolásával ismertette, hogy a szövetkezeti és magánkisiparosoknak ma nem kell félni a felszabadulás előtti évtizedek nagy rémétől, a munkanélküliségtől, ’ mindannyian becsületesen dolgozhatnak. Az állandó munkalehetőség biztos megélhetést biztosít mindenkinek, nemcsak egy-két kiváltságos személy* nek. Ismertette, hogy az ország 65 milliárdnyi ipari termelésétől 13 milliárd forint értékű készáru termelést, javítást, szolgáltatási munkát végeznek el a kisipari termelő ; szövetkezetek és a kisiparosok.

; Hangsúlyozta, hogy a kisipa- ; ri szövetkezetek, amelyeknek ; termelése megközelíti a 9 milliárd forintot, több cikk ter- ; melésében a fenti termelés I arányait is meghaladva, textilruházatnál az össztermelés 34 I százalékát, a bútortermelés 45 ! százalékát végzik. Ismertette, ; hogy a dolgozó nép, a párt és ja kormány bizalmából Heves ; megyében is jóformán minden ; községben, városban, a helyi ; államhatalmi szervekben, a takácsokban ott találhatjuk tar Inácstagként a kisipari szövet- ; kezetek és a kisiparosság kép- ; viselőit. Majd számokkal és ! adatokkal bizonyította, hogy ! az elmúlt évek alatt, különö- ' sen pedig az elmúlt két év ! alatt, hogyan javult, növekedett a szövetkezetek és a kis- ; iparosság anyagellátása.

I A választógyűlés részvevői í tetszéssel fogadták Szurdi elv- ^ társ beszámolóját, s azzal men• tek haza, hogy elsők között

• fognak november 16-án szavazni a dolgozók érdekeit védő ; népi demokratikus társadalmi ; rendre, a Hazafias Népfront ; ielöltjeire.

POLGÁR MIKLÓS.

Közlemény

; Az egri Gárdonyi 3éza ; Színház igazgatósága értesíti a ; színház Kisfaludy-bérlet tu- '■ lajdonosait, hogy a november ; 10-1 Szélvihar bérleti előadása délután fél hat órakor kez- ; dődik. A felnőtt bérletek ezen az előadáson kívül a Szélvihar bármelyik előadására érvényesek. Az ifjúsági bérletek csak a hétfői fél 6-os előadásra válthatók be.

kasits Árpádot eltávolítják a főtitkári székből, Szeder Ferencet választják meg, őt pedig lefogják Horthy kopói: kémkedés, hazaárulás és kommunistákkal való szövetkezés vádjával akarják bíróság elé állítani. A börtöntől azonban megmenekül és ismét felveszi a kapcsolatot az illegalitásban dolgozó kommunistákkal. Amikor 1944. március 19-e után az SZDP is illegalitásba kényszerül, akkor Szakasits elvtárs együtt dolgozik az illegális kommunista elvtársakkal, a magyar nemzeti ellenállás vezetőivel. 1944. őszén a baloldali szociáldemokraták képviseletében ő köt megállapodást a kommunistákkal való együttműködésre, az illegális KP vezetőivel. Ezután a Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front elnökévé választják.

Amikor az első szovjet csapatok harc közben bevonultak Budapestre, Szakasits eivtárs Budán tartózkodott. Szakasits elvtárs a munkásegység jegyében — azonnal bekapcsolódott az országépítés munkájába. Ettől az időtől fogva élete, tevékenysége közismert. Harcolt pártja jobboldalával szemben, a munkásegység teljes megvalósulásáért. Emiatt sokszor támadták pártján belül, s az 1947-es választások után a Bán—Kéthly—Szábg- szárny, a jobboldali árulók általános rohamot indítottak ellene.

De bebizonyosodott, hogy

SZDP újjászervezéséhez. Baloldali funkcionáriusokat vesz maga mellé. Stromfeld Aurélt állítja az újraalakított rendező gárda élére.

AZ 1930-AS ÉVEKBEN egyre erőteljesebb lett a jobboldal, a magyar fasiszták előretörése. A rendőrség állandóan zaklatta Szakasits elvtársat, az Imrédy-választások idején ismét elfogják és az akkori Ha- dik-laktanyába viszik, de a szervezett munkásság nyomására kénytelenek kiengedni. A Szociáldemokrata Párt Peyer- szárnya nem merte felvenni a harcot az egyre agresszívebben fellépő nyilasokkal, nem akart szembeszállni a kormány egyre határozottabb fasisztabarát politikájával és 1938-ban — a szervezett munkásság követelésére—ismét Szakasits Árpád elvtársnak engedték át az SZDP vezetését. A párt főtitkárává választották. 1939-ben rábízták a párt lapjának, a Népszavának szerkesztését is. Szakasits elvtárs átszervete a Népszava szerkesztőségét, ekkor kerültek oda néhányan az illegális kommunista párt tagjai közül is. Ettől az időtől kezdve Szakasits elvtárs egyre élesebben került szembe az SZDP áruló peyerista vezetőivel.

1943-ban a szociáldemokrata párton belül ismét előre tör a peyerista irányzat és „a kommunistákkal paktáló” Szamegszervezésében, az 1918-ban folytatott sorozatos sztrájkharcokban. Behívják katonának, de a hadseregben is folytatja a szervezkedést. Az 1918-as nagy, általános sztrájk idején letartóztatják, majd büntető-századba küldik. Megszökik és illegalitásba vonul a forradalom kitöréséig.

AZ ŐSZIRÓZSÁS forradalom idején Szakasits elvtárs a Népszava szerkesztőségében dolgozik, majd a tanács-kormány megalakulása után a belügyi népbiztosság egyik főosztályának vezetője lesz. A forradalom bukása után letartóztatják, börtönbe kerül. Alighogy kiszabadul, egy Népszavába írt cikkéért ismét kétévi börtönre ítélik. Kiszabadulása után visszatér a MÉMOSZ-ba, amelynek akkor vezetőségi tagja, majd alelnöke, 1928-tól kezdve pedig elnöke. A Szociáldemokrata Párt vezetőivel rossz viszonyban van. Kiszabadulása után sem nézik jó szemmel működését. Különösen azt rosszallják, hogy sokat jár vidékre és az SZDP vidéki szervezeteiben — titkos üléseken — baloldali szocialista politika folytatására biztatja a falusi szocialista vezetőket.

1926-ban a Bethlen-féle választásokon súlyos vérveszteséget szenved az SZDP. Ebben a nehéz'helyzetben a szociáldemokrata dolgozók Szakasits Árpád kezébe kívánják letenni a párt vezetését. Megválasztják a párt főtitkárává, és Szakasits elvtárs hozzálát az

SZEGÉNY KISIPAROS CSALÁD gyermekeként 1888-ban született Budapesten. Apja cipész volt (nagyapja pedig még a Batthyányiak földjét túró jobbágy), aki részt vett a budapesti munkásság megmozdulásaiban. A kis cipészműhelyben rendszeresen összegyűltek a VIII. kerületi szocialista munkások, itt volt a Népszava kerületi fiók-kiadóhivatala is. Ebben a környezetben töltötte el Szakasits Árpád első éveit.

Alig 10 esztendős volt, amikor apja meghalt, s édesanyja nehéz munkával tartotta el a családot. Árpád fiát nem tudta iskoláztatni, hatodik elemi elvégzése után egy faszobrászhoz ment el inasnak. Azután egy szíjgyártóhoz került, majd kőfaragó tanonc lett. Már inas korában bekapcsolódott az ifjúmunkás mozgalomba. Nappal dolgozott, este a munkásotthonba járt, éjszaka a petróleumlámpa fényénél olvasott, Amikor felszabadult — 1907- ben —, első dolga volt beiratkozni az építőmunkások szak- szervezetébe, a MÉMOSZ-ba, 1908-ban már a szakszervezet jegyzője, majd könyvtárosa lesz, azután őt bízzák meg a szak- szervezet lapja, az Építőmunkás szerkesztésével. Ugyanebben az időben az SZDP VI. kerületének titkárává választják.

A Szociáldemokrata Pártban már ebben az időben is harc folyt a jobb- és baloldal között. Szakasits elvtárs már akkor a baloldal mellé állott. Ettől az időtől kezdve mindig gyanakvással nézték szereplését a jobboldaliak, s a megalkuvó szakszervezeti vezetők.

A világháború alatt Szakasits elvtárs nemcsak az Építőmunkások szakszervezetében dolgozik, hanem a közlekedési munkásokéban is. Részt vesz az 1917-es nagy villamossztrájk

Biztosított a szakmunkás utánpótlás a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban

és Novak Lajos, ha tanulók is még, de már a gyárhoz tartoznak, csak a vizsgájuk van hátra. A marósokhoz is megfelelő utánpótlást kapnak a vizsgák után Prágai Imre személyében. Az ifjú szakmunkásoknak nem lesz idegen a munkahely, mert azokkal a munkásokkal együtt fognak dolgozni, akik tanították őket.

Az MTH intézetnek ez az újszerű nevelési módja igen hasznos mind a tanulók, mind a gyár vezetősége számára.

JELENLEG 106 ipari tanulót foglalkoztat a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár, hogy biztosítva legyen az elkövetkező években a szakmunkás utánpótlás, s ahogy a harmadévesek munkáját láttuk, Szabó Sándornak és Szalay Zoltánnak lesznek méltó utódai Fodor László, Novák Lajos és a többi igyekvő ipari tanuló személyében.

KOVÁCS JANOS