Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-30 / 265. szám
1958. november 30., vasárnap NÉl’CJSAO 5 Az élenjárók színvonalára emelni az elmaradókat TERMELŐSZÖVETKEZETE 1!VK zömében elkészültek a zárszámadások, amelyek hű képet adnak a szövetkezetek egyévi munkájának eredményeiről. Noha még nincsenek birtokunkban a teljes adatok, már az eddig ismert számókból is megállapítható, hogy szövetkezeteink többsége' az idén is példamutató volt, az idén is igazolta az egyénileg dolgozó parasztok előtt a szocialista gazdaság fölényét. Megerősödtek gazdaságilag, volt olyan termelőszövetkezetünk Is, mint a kiskörei Rákóczi, ahol például 735 ezer forinttal növelték a fel nem osztható szövetkezett alapot, amellett hogy bőven jutott részesedés a tagok munkaegységeire is. A termelőszövetkezetek zömében annyi pénzt és terményt osztottak és osztanak ki a tagoknak, hogy bátran összemérhetik évi keresetüket az egyéniekkel. Egyre több lesz az olyan szövetkezetek száma, ahol elmondhatják, ebben az évben nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták a sokat emlegetett középparaszti színvonalat. Ezt általában azokban a szövetkezetekben érték el, mint a füzesabonyi Petőfi, ahol belterjesebben gazdálkodtak, ahol nagy gondot fordítottak az igen nagy jövedelmet adó állattenyésztés fejlesztésére. Képet adnak a zárszámadások arról is, hogy a taglétszám és a földterület növelésében egyaránt értünk el eredményeket — nem maradt el a szövetkezetek fejlődésének üteme az előző évektől. A SOK EREDMÉNY MELLETT azonban olyan dolgokra is ráirányítják a zárszámadások adatai a figyelmet, amelyek a fejlődés mostani szakaszában hátráltatják a szövetkezeti mozgalom terebélyese- dését. A sok jól dolgozó, erősen gyarapodó termelőszövetkezet mellett akadnak, sajnos, olyan szövetkezetek is, ahol vagy a vezetés hibái, vagy a tagság széthúzása, vagy a gazdasági lehetőségek ki nem ak- názása miatt elmaradtak a fejlődéstől, korántsem mondhatók a nagyüzemi gazdaság vonzó példaképeinek. Termelőszövetkezeteink továbbfejlesztésének egyik feltétele az, hogy ezeket a termelőszövetkézeteket mielőbb a jól dolgozók színvonalára emeljük. Komoly és nagy feladat ez, s annak tudatában kell végrehajtani, hogy ez a munka most döntő láncszeme a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének. Annál is inkább, mert sok dolgozó paraszt elismeri ma már, az országosan, vagy a megyében ismert adatok alapján, a szövetkezeti gazdálkodás fölényét, azonban éppen az tartja vissza, hogy az ő falujában nem dolgozik olyan mintaszerűen a szövetkezet, tagjai csak nagyon nehezen birkóznak meg a nehézségekkel. Sok helyen — és ez általában a szőlő- és zöldségtermelő körzetekre vonatkozik — az a szövetkezet fejlesztésének nagy akadálya, és egyben a kisebb kereset oka, hogy a szövetkezet nem tart lépésit az egyéniek belterjes gazdálkodásával. Külterjes gazdálkodással nem tudja felvenni a versenyt az egyéniek jövedelmével. Ezekben a szövetkezetekben nagyon fontos kérdés, hogy felkutassák a lehetőségeket arra, hogyan lehet bel- terjesebbé tenni a gazdálkodást, s a munkaerő átcsoportosításával már az idei terv elkészítésénél meg kell tenni az első lépéseket. Másutt — állattenyésztésükről híres községekben — a régi hírnévnek megfelelően kell fejleszteni a közös gazdaság állattenyésztését, hogy fevehessék a versenyt a tenyészállatokat nevelő egyénileg dolgozó parasztok jövedelmével. Bizonyos, hogy ha ezen az úton indulnák meg az új gazdasági évben, már az első év eredményei is megmuTísmillió forint bevétel zöldség'féléhből Gazdag emberek laknak Boldog községben. Ebben a faluban a lakosság nagy része — különösen a felszabadulás óta — öntözéses gazdálkodást folytat. Ehhez meg is van a természeti adottságuk, amit jól ki is használnak. Ugyanis a község határában a föld felszínétől pár méterre olyan bő mennyiségű talajvíz húzódik meg, amelyet ha „csapraüt- dek”, a víz még 12—13 méter mélyről is felszökik olyan mennyiségben, hogy azt kis őntözőmotorokkal könnyen kiemelik. így csupán 5—6 méter mély kutakat kell fúrni, melyekből percenként közel 10 liter vizet ■ tudnak szivattyúzni. Ezekből az öntözőkutakból már több mint 300 van a bol- dogi határban. Az öntözéses gazdálkodásnak meg is van az eredménye. A boldogiak ebben az évben több mint 400 holdon termelték a már híressé vált bol- dogi paprikát, ezenkívül ugyanennyi területen különböző zöldségféléket, konyhakerti növényeket, amelyekért összesen tízmillió forintot kaptak a boldogiak. Készéi (Vagy károkat okodnak a vadálSomáuyban a farkaskutyák A legutóbbi években rendkívüli nődön elszaporodott hazánkban a /arkaskutya (német juhász kutya) és a különböző fajtakeveredésekből származó farkaskutya-korcs. A Földművelésügyi Minisztérium vadászati felügyelőségén elmondották, hogy a falvakban igen nagy károkat okoznak az apróvadak között, de _ számos vidékről érkezett jelentések szerint _ az őzet, sőt téli időszakban a szarvast is „lehúzzák”. A vadászati felügyelőség erélyes Intézkedéseket tervez a közeljövőben a farkaskutyák kártételének megakadályozására, de addig is felhívja a lakosságot a kóbor hajlamú kutyák elzárására, vagy elpusztítására. Megkezdődött a hízott baromfiak szállítása a kömlői Szabadság Termelőszövetkezetben A kömlői Szabadság Termelőszövetkezet tegnapelőtt 125 hízott pulykát, 100 hízott libát szállított el a budafoki baromfifeldolgozó üzembe. Csupán a pulykáért tizennégyezer forintot kaptak, a libák kilónkénti ára is elérte a 18 forintot. A termelőszövetkezet tervei szerint a jövő gazdasági évben még több baromfit szeretnének hizlalni. Villannyal, vízvezetékkel ellátott modern istálló épült a nagyrédei Kossuth Tsz-ben Elkészült a nagyrédei Kossuth Termelőszövetkezet modern istállója, amelyben már ég a villany is. Az utóbbi napokban a gyöngyösi Városgazdálkodási Vállalat dolgozói az istállóba bevezették a vizet is és mintegy 7000 forintos költséggel befejeződött a szerelés. Most már lényegesen köny- nyebb az állatgondozó munkája és nem probléma többé a szarvasmarhák vízellátása sem. . tátják a kívül állóknak, hogy nem sokáig vehetik fel a versenyt a szövetkezettel. FONTOS A SZÖVEKEZETI mozgalom továbbfejlesztése érdekében, hogy megerősítsük a gyengébben működő termelőszövetkezeteket, — de nem egyszerű feladat. A megyei agrárbizottság kezdeményezésére — amelynek tagjai a megyei pártbizottság, a megyei' tanács funkcionáriusai — olyan tervet dolgoztak ki, amelynek értelmében egy-egy szakmailag és politikailag egyaránt képzett elvtársra bízzák egyes termelőszövetkezetek segítését. A patronálásnak ez a módja igen hasznosnak ígérkezik, hiszen elsősorban azt célozza, hogy tapasztalataikkal segítsék a vezetés megjavítását, a szövetkezet egységének megerősítését, s ugyanakkor nagyon hasznos szakmai tanácsokkal vezessék rá a termelőszövetkezeteket arra, hogy használják ki jobban a területükön levő lehetőségeket. Ahol öntözésre alkalmas terület és víz van, ott fejlesszék a gazdaság kertészetét, ahol az állattenyésztés fejlesztése rejt magában nagy lehetőségeket, ott azt, ahol ipari növények termelésére alkalmas elsősorban a föld* ott térjenek rá nagyobb mértékben arra. Természetesen e segítség nem sérti meg szövetkezetek önállóságát. Ahhoz azonban, hogy valóban elérjük a kitűzött célt, hogy az élenjárók színvonalára emeljük az elmaradottabb szövetkezeteket, ahhoz nem elég egy ember segítsége. Ahhoz az kell, hogy a szövetkezetek tagjaival együtt összefogjon mindenki, aki munkájával segítheti a szövetkezetek munkáját. Nem olyan segítséget kívánunk adni, hogy városi dolgozók kapálják meg társadalmi munkában a szövetkezeti táblákat — mint az a régebbi években nem egyszer megtörtént —, csupán olyat, ami megmutatja az illető szövetkezet tagjainak a helyes módszert, a helyes utat. FELMÉRVE A SZÖVETKEZETEK idei számszerű és gazdasági eredményeit, bátran állíthatjuk, hogy azok szépek és biztatóak. Ahhoz azonban, hogy még tovább menjünk, döntő kérdés: mielőbb valóban példamutató nagyüzemi gazdaságokká fejlesszünk minden szövetkezetei. Ez a szövetkezeti vezetőkön és tagokon kívül szívügye kell legyen mindenkinek, aki a mezőgazdaság szocialista átszervezését, — mint népi demokráciánk további fejlődésének egyik alapját — is szívügyének tartja. Deák Rózsi Teljesült egy régi term az Eged öntözése Többször hírt adtunk már arról lapunkban, hogy néhány esztendő múlva ismét szőlő terem az Egeden, ahonnan az egri bor világhódító útjára indult. A telepítési munkának egyik szakasza zárult le az elmúlt napokban, amikor befejeződött a vízellátás megoldását szolgáló, tárolómedence és a szivattyúház felépítése, A napokban megtörtént a műszaki átvétel is. Az állami borpincészet egri szőlőgazdaságának dolgozói nagy munkát végeztek, amikor egy nyár alatt elkészítették az egy négyzetkilométeres víztároló medencét, felépítették a völgyzáró gátakat és a szivaty- tyúházat. A munka nyomán a völgyben most hatalmas, hét méter mély tó van, ahol tartalékolni tudják azt a vízmeny- nyiséget, amely az új telepítéshez és a permetezéshez szükséges, s ugyanakkor egyenletesebbé teszik a vízellátást a környező gazdáknak is. Ezzel a munkával egyidőben lefektették a csővezetéket is, amelyen keresztül az Eged minden szőlővel telepített pontjára feljut a víz. Teljesült tehát a régi, mondhatnánk, sok évtizedes terv, az Eged öntözése. A szivattyúház és a felépülő erőmű most már biztosítja nem csupán az öntözést, a víz feljuttatását, hanem az egedi üzemegység villamosítását is. A vízvezeték építésével egy időben végezték az útépítést. Olyan ütemben folyik ez a munka is, hogy már most megközelíthető az egedi telepítés gépekkel, de még kocsikkal is minden nehézség nélkül. Az ünnepélyes átadásra a napokban kerül sor. A gazdaság dolgozói joggal ünnepelhetnek azon a napon, hiszen a telepítés egyik legnagyobb problémáját oldották meg ösz- szefogással, nagy erőfeszítéssel. Van már víz és út az Egeden. Képek az egri tejüzemből A reggeli órákban szinte megállás nélkül érkeznek a teherautók s szállítják a friss tejet az egri tejüzembe fel* dolgozásra. 35 községből naponta mintegy 15 ezer liter tej kerül feldolgozásra. Átvétel után a beérkezett tejet gondo-> san ellenőrzik. Képünkön: Molnár András tejellenőr tejmin* tát vesz, hogy megvizsgálja annak zsírtartalmát és minőségét. Másik igen jelentős munkafolyamat a pasztőrözés. Ennek a munkafolyamatnak az a feladata, hogy a különböző helyekről beérkezett tejben levő baktériumokat elpusztítsa, vagyis a közegészségügynek megfelelő, kiváló minőségű tej kerüljön a fogyasztóhoz. Szabó Márton gépkezelő a friss vajat szedi ki a Ebben az üzemrészben naponta 4,5—5 mázsa vajat nek a város és a vidéki földművesszövetkezetek ellátására. (Kiss Béla felvételei) gépből. készíteVÉGE A GAZDASÁGI • évnek. A halmajugrai terme- ; lőszövetkezet irodájában beszélgetünk az elmúlt esztendőből, amely itt, ebben a ter- ímelőszövetkezetben bizony sok gondot, kárt és bánatot is holzott az eredmények mellett. I Május 16-át nem felejtik el egy darabig az ugraiak. Ezen ;a napon, a délutáni órákban ; sötét felhők tornyosultak és ; megeredt az eső. Néhány percbei később már zúgott a jég, ; elverte a határt. A Béke Termelőszövetkezetben átlagosan 50 százalékos volt a jégkár, de egyes növényeket teljesen, vagy csaknem teljesen elpusztított. — I Szőlőkárunk 90 százalékos, — mondja az elnök és mutatja a ; termelési tervet. Nézegetjük. ; lapozgatjuk és bizony meg kell ; mondani, hogy itt, Halmai ugrón az idén a terv sok helyen Icsak terv maradt. A tervet, a I számítást egyetlen félóra alatt kereszülhúzta az Időjárás, a I pusztító jég. A huszonöt hold I dinnyéből semmi se lett és ko- molv kárt szenvedett a búza is. Á tervezett 10 mázsás búzatermés helyett csak 6 mázsás ; termést takaríthatott be a tagiág, őszi árpájuk azonban. — lamely már kívül esett a jég I pusztító zónáján, a tervezett 12 • mázsa !)helyett holdanként 14 mázsát adott. — Négyszázezer forintot vitt el tőlünk a jég, — magyarázza ;az agronómus és ceruzája gyorsan szalad a papíron... Ezen a számon egy kicsit eiA közösben a bajokat is könnyebb elviselni gondolkodik az ember. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt év sok keserűséget, csalódást, hozott, de valamire tanított is. Megtanított sok embert arra, hogy a bait, a szerencsétlenséget, az elemi csapást is százszor könnyebben kiheveri egy nagyüzem, egy termelőszövetkezet, mint a négy, vagy akár több hold földecskéjén gazdálkodó egyéni gazda. Egy ilyen hatalmas elemi csapás, — mint itt az idei, — tönkreteheti, a csőd szélére juttathatja az egyéni paraszokat. A Horthy- rendszer idején, vagy akár jelenleg a kapitalista államokban számtalan példa van arra, hogy dobra kerültek, vagy tönkremennek kisemberek, parasztok, mert nem bírják többé kiheverni az elemi csapást. S ha nálunk nem is ez a vége, de sok esztendő munkájára van szükség még az egyéni gazda kihever egy ilyen csapást. A TERVEK, A SZÁMOK, | az eredmények arról beszélnek, hogy ez a szövetkezet a komoly bajok ellenére úrrá lett mégis a nehézségeken. A növénytermesztést nagy kár érte, de segített az állattenyésztés és a melléküzemágak. Az ez évben duplájára növelt szarvasmarhaállomány kezdte meghozni a gyümölcsét, jelentős pénzjövedelmet nyújtott, trágyát szórtunk ki, — adja meg a magyarázatot az agronómus és szavaiból érthető, hogy a föld termőképességének maximális kihasználására törekedtek. A NEHÉZ ESZTENDŐ után elkészült a Zárszámadás is. 41 forintot fizet munkaegyr ségenként tagjainak a Béke Tsz. Ha meggondoljuk, hogy mindemellett 315 ezer forintot még beruházásra fordítottak, akkor azt kell mondani, hogy Halmajugrán a termelőszövetkezet úrrá lett a bajon és ösz- szefogással, erős akarattal így is olvan eredményeket értek el, amelyekre méltán lehet büszke mindenki a szövetkezetben. Jól tudják ezt nemcsak a tsz-ben, de a faluban is a kívülálló parasztok, hisz a termelőszövetkezet tagiainak száma éppen most, a legnehezebb évben, a megpróbáltatások ideién tizeneggyel szaporodott. | A BELÉPŐK ÉS AZOK, akik ezután akarnak majd tagjai lenni a termelőszövetkezetnek, éppen ebben a szerencsétlennek mondható esztendőben értették meg, hogy nemcsak a munka könnyebb, de a baj is elviselhetőbb, ha sok ember összefog és közösen, együtt akar a bajokból kilábalni. Megértették, hisz a jég az egyéni parasztokat sem kímélte Halmajugrán. Szalay István sőt lehetőséget adott arra is, hogy a tagság felvásárolja a tervbe vett 200 darab anyajuhot és ezzel megalapozza ju- hászatát. Éppen a tsz anyagi helyzete tette szükségessé a szeszfőzde teljes kapacitással való üzemeltetését, olyan formában is, hogy a termelőszövetkezet a borforgalmi vállalatoktól felvásárolt törkölyt pálinkának főzi ki és értékesíti. Ilyenképpen csupán a szeszfőzde több mint ötvenezer forint tisztajövedelmet hozott. Ugyancsak jól tudta jövedel- meztetni a tagság a darálót is, hisz amellett, hogy saját részükre daráltak, dolgoztak a falubeli, sőt környékbeli egyéni parasztoknak is. A daráló évi keresete közel 100 mázsa volt. Ez pótolta az abraktakarmány szükséglet jelentős részét. Az állattenyésztés, a melléküzemágak kitűnő jövedelmezősége mellett igen fontos dolog, hogy a termelőszövetkezet nagy gondot fordított azokra a növényekre, amelyekben nem tett kárt a jég, vagy a jég után keltek ki a földből. így például kukoricából a tervezett 12 mázsás átlag helyett 20 mázsát törtek holdankén. A részleges jégkár ellenére is 100 mázsás átlagot értek el cukorrépából. — Holdanként 2 mázsa mű*
