Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-30 / 265. szám

4 NEPÜJSAG 1958. november 30., vásárnál Gondolatok egy irodalmi körről EGY TANÁRRAL beszélge­tek, aki a „hivatalos" tanítá­son túl, igen tevékenyen Ki­veszi részét az ismeretterjesz­tő munka, a felnőtt generáció nevelésének minden formájá­ból is. — Előadást tartok az egyik teremben, a másikban zene­kar próbál, a fejem felett az emeleten a tánckar dolgozik Nincs hely! — sóhajt fel in­kább kicsit megelégedetten, mint bánatosan. Kultúrforradalom! „Ajkun­kon a szó, bármily nagy a súlya, — mint a ruha, kopik, ha megszokottá vált” — mond­ja Majakovszkij és kétségte­len igaza van. E szót is, hogy kultúrforradalom, annyiszor és annyi helyen elmondtuk már, hogy egyesek talán még szá­jukat is félrehúzzák, ha hall­ják és ha nem volnának res­tek, legyintenének is. Pedig ebben a szóban az egész élet benne van, a mindenkor „tel­jes üzemmel" működő kultúr- házak, ahol alig férnek mar meg egymás mellett a szakkö­rök; ebben a szóban benne van nemcsak a művészetek, a kultúra szeretete, de gyakor­lása is. • Mindez annak kapcsán ju­tott eszembe, hogy részt vet­tem a gyöngyösi irodalmi kör egy délutánján, ■ vagy ha úgy tetszik — vitaestjén. Irodalmi kör: nem sok, talán tizenkét taggal, van közöttük bányász, aki regényt ír, technikus, aki novellát, matematika-, fizika­szakos tanár, háztartásbeli, aki verseket. Minden héten, szerdán délután hat órakor összeülnek, felolvasnak egv- egy verset, megvitatnak egy- egy novella ötletet, vagy ma­gát a már kész novellát, iro­dalmi kérdésekről beszélget­nek. Tizenketten, mint a bib­liai apostolok, de minden bi­zonnyal nem lesz köztük egy se Júdás. Néhányan Közülük Biár jelentkeztek e lap hasáb­jain és jelentkezésük nem va­lamiféle dilettantizmus, nem önképzőskörösdi, hanem való­ban írói, költői jelentkezés volt. Két órát töltöttem el ve­lük. Nem sok idő, de tanulsá­gos. Nemcsak amiatt, hogy egyáltalán meghökkentő és megkapó: irodalmi kör jön létre egy kis vidéki városban, hogy ebben a körben jól. rosz- szul, de vitatják mai életünk irodalomesztétikai problémáit is, hogy szavuk van a mához és a máról, de abból a szem­pontból is, hogy nincs igazus azoknak sem itthon, sem oda­kint, akik oly szívesen húzo­gatják a magyar irodalom lé­lekharangját. FÉLREÉRTÉS NE essék nem arról van szó, hogy a magyar irodalmi élet úgyne­vezett megújhodását — egy­általán nem is tudom, miért megújhodás, és miért nem to­vábbfejlődés?! — talán Gyön­gyöstől, vagy egyetlen vidéki várostól várom. Sokkal in­kább arról, hogy ez a példa, a gyöngyösi példa is azt iga­zolja, hogy mélyre hatoltak a gyökerek, hogy a mélyben ter­mékeny a talaj az irodalom befogadására és az irodalom gyakorlására egyaránt. Ma még túlzás volna azt ál­lítani, hogy a kétségkívül nagylélegzetű, önelemző Papp Miklós lírája, amely ugyan nem mentes a formalizmustól, kiteljesedik-e a maradandó ér­tékig, hogy a sajátoshangú Szita Zsuzsa megtalálja-e va­laha egyéniségét, a költészet igazi mélységeit... De ki tud­ja, mit hoz a jövő, s főleg ki tudja azt megjósolni, hogy ez az irodalmi kör képes lesz-e a vitákon, a kétségtelen, bár még kisigényű „tapasztalat- cserén" túl — igenis: — mes­terséget is tanítani a ma még csak ösztönös tehetségekkel? De bármilyen furcsán és Műemlék épületeket renoválnak Gyöngyösön Az Országos Műemlék Fel­ügyelőség felülvizsgálta és át­dolgozása alapján az új ter­vek szerint állítják helyre a Petőfi utca 32—34. szám alatti házat Gyöngyösön. A munkát a Heves megyei Tatarozó Vállalat munkásai végzik és 300 ezer forintba kerül; Filmhírek a világ minden Iáiáról Eric James angol zeneszer­ző közreműködésével Chaplin új művet fejezett be, amely leghíresebb filmjeinek legjobb jeleneteit foglalja magában. * Elkészült Picassoról az a do- fcumentumfihn, amelyet az is­mert francia filmrendező, H. G. Clouzot cs Claud Renoir (a nagy Jean Renoir festő fia) készített. A film címe: Picasso titka. * Hollywoodban film készül Michelang élőről, Robert Ryan­nel a főszerepben, * Ewald G. Seeliger regénye nyomán megkezdték a Peter Voss, der Millionendieb című nyugatnémet film forgatását. A film — amelynek cselekmé­nye Lisszabonban, Rio de Jane- iroban, Mexico Cityben, To­kióban, Hongkongban, Genuá- ban és Nyugat-Németország- ban játszódik — egyszer már néma filmben került forgatás­ra. Az új film címszereplője: O. W. Fischer. * Ausztriában színes film ké­szül „Szerelem, lányok és ka­tonák” címmel. A film egy énekes katonáról szól, aki a lányok jóvoltából többet van a börtönben, mint a gyakorló­téren. A film Elvis Presley katonai szolgálatának paró­diája. * A Katolikus Filmliga az 1958. évi legjobb filmek listá­jára vette a Barátok a vég­sőkig című japán filmet. A film egy japán hadifogoly történetét mondja el. * A Fekete Sárkány folyója a címe az első filmnek abból a kínai dokumentumfilm soro­zatból, amely bemutatja, ho­gyan rendelték alá az ember akaratának a szovjet és kínai tudósok és építők a vad Amur folyót. Az albán filmvállalat igaz­gatóhelyettese, Andrea Mahili nyilatkozata szerint az első al­bán film 1952-ben készült. Az­óta főleg dokumentumfilmeket gyártottak. Az elmúlt évben öt új mozi épült és ezzel szá­muk 160-ra nőtt. A nézők szá­ma a háború előtti 250 ezerről 7 millióra emelkedett. • A kanadai dokumentfilmek fesztiválján 12 ország vett részt. A tudományos filmek csoportjában az első díjat az Ultrahang világában című szovjet film nyerte. * A bydgosczi filmklub ope­ratőrjei a napokban fejezték be egy rövidfilm forgatását Krusziricáról, Lengyelország egyik legrégibb városáról. A filmet Lengyelország fennállá­sának ezeréves jubileumi ün­nepségei során mutatják be. * A bukaresti Tudomány Há­zában holland dokumentum­film bemutatót tartottak. Le­vetítették a Modem holland építészet, a Középkori szob­rok és a Víztelenített ország című filmeket. * Az Egyesült Államokban ál­landóan csökkennek a mozik bevételei. 1947-ben az ameri­kai mozik összbevétele egy- milliárd, 594 millió dollár volt, 1957-ben már csak egymilliárd, 116 millió dollár. Ezzel szem­ben a televízió bevételei a legutolsó évben, az előzőhöz képest 12,9 százalékkal emel­kedtek. * Egy nyugatnémet filmgyár Pabst Elveszett utca című filmjének felújítását tervezi. A film egykori főszereplői Ás­ta Nielsen és Greta Garbo voltak. A most tervezett film főszerepeit Sonja Zeimann és Ulla Jacobson alakítják. számukra talán kicsit meg­hökkentően hangzik, nem is azon kell és szabad egyedül mérni ezt a kört és a többie­ket, amelyek már meg-, vagy majd megalakulnak a megyé­ben, hogy hány költőt, drá­maírót, vagy novellistát tud­nak felsorakoztatni. Az iroda­lom — legyen szabad egy ki­csit vulgarizálni — két ösz- szetevőből áll: az íróból és az olvasóból. Még közelebb­ről, az íróból, aki verset, vagy regényt ír és az irodalom kedvelőiből és értőiből, aki a megírt verset, regényt magá­ban újra alkotja, mondani­valóiénak tolmácsolója és nép­szerűsítője, az irodalom ter­jesztésének tudatos katoná­ja lesz. Erről van szó! S ha a gyöngyösi irodalmi kör „csak" annyit érne el te­vékenysége során, hogy tagjai az irodalom lelkes és hozzá­értő agitátorai, műéríői és mű- élvezői lesznek, ha csak any- nyit, hogy kapcsot jelentenek az átlagolvasó és az iroda­lom konstruktív alkotói kö­zött, — máris többet tettek, mint gondolnák. EZ ALAPVETŐ fontosságú kérdés, s jó dolog, ha ezzel tisztában vannak mindazok, akik a megye örvendetesen szaporodó, irodalmi köreiben tömörülve igyekeznek eggyé válni magával az irodalom­mal. S ha ilyen lesz minden irodalmi kör, s ilyen a gyön­gyösi, akkor olyan légkör ala­kul ki, olyan „táptalaj" szer­veződik, ahol, vagy amelyen a kétségtelen alkotó tehetség, a hozzáértő baráti segítség, a következetes kritika hatása alatt íróvá, költővé fejlődhet. Amikor ezeket a sorokat írom, s visszagondolok az iro­dalmi körben eltöltött két órára, a gyöngyösi irodalmi színpad szervezésének lázas tervezgetésére, megelégedés és öröm tölt el újból és megint. Néhány esztendővel ezelőtt még nem nagyon lehetett vol­na mód ilyen kezdeményezé­sekről hírt adni, nem lett vol­na mód e témáról írni, Ha írtam volna, lényegében még senkinek se írtam volna, s tán, holmi utópia'vádjával il­lethetett volna az olvasó. Ma? Ez természetes, s talán e sorok már kissé az esemé­nyek után is kullognak. Móricz Zsigmond ripori- könyve jut eszembe, abból is a már sokat idézett hódme­zővásárhelyi könyvesbolt ri­port. Szó szerint egy világ, egy egészen más világ választ el attól a kortól, amikor a ma­gyar írók műveit, általában az írók, költők műveit nem olvasták, — legfeljebb csak nagyon kevesen. És most kevés, kevés a sok könyv, igaz, hogy olcsó is. . És most az irodalom Kánaán­ja, ha még nem is érkezeit el, de megfogható közelségben van. TÜLZAS ENNYIT örülni egy irodalmi kör, tizenkét em­ber kedvtelése miatt? Lehet! De, ami ma túlzás, holnap már természetes: és oly jól­esik a biztosan bekövetkező és közeli holnapra tekinteni. Gyurkó Géza LÁTTAM, NEM EGYSZER, ;amint a szépségre éhes idege­inek hosszan, csaknem megbű- Ivölten álltak Fazola Henrik leímeres vaskapuja előtt az legri megyei tanácsház kapu­sijában. A műélvezőket nem kavarta az autóforgalom, a já­rókelők beszélgetése-vitatko- •zása, — csak nézték elmerül­vén a vasból kikovácsolt ba- ■rokk díszítéseket, habkönnyű [stilizált leveleket, amelyek meghazudtolva a vas anyagi [nehézkességét, lebegni látsza­lak és törékenységet, kecses [finomságot hitetnek el magúk­ból. A kapu felett a barokk [világ uralkodásában természe­tesen ható címerek ékesked­jek: a címereket körülfonja a .művész képzeletéből előkúszó ilevél-sallang, úgy, hogy az or­namentika rejti-tartja a kort, ;s annak felfogását jelképező ■koronát a címerrel, a főpapi »kalapot és a vármegye jelvé­nyeként szolgáló madarat. [Élethű rózsabimbók, hajlado­zó venyigék, lombos szőlőfür- ;tök — ez a műremek. ; Azt megtudhatjuk sok egri­ből, hogy ezt a vaskaput Fa- Uola Henrik készítette. Egye­1958. november 30, vasárnap: 1918. Megalakult Magyarországon az Ifjúmunkások Országos Szövet­sége. 1843-ban született Kiss József költő. 1918. Oroszországban Lenin veze­tésével megalakult a Munkás- Paraszt Védelmi Tanács. 1958, december 1, hétfő: 1819-ben halt meg Kaffka Margit írónő. 1863. A földmunkások hatalmas tüntetése Orosházán. 1945. Megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. 1918. Izland függetlenségi ünne­pe. V Névnap <2 Ne feledjük, hétfőn: ELZA kedden: AURÉLJA iiincli — TÖBB MINT ötezer lá­togatója volt Hevesen a Já­rási Kultúrházban rendezett .Heves község fejlődése” cí­mű fotókiállításnak, amelyet a fotoszakkör tagjai állítot­tak össze.- A HEVESI Járási Könyv­tár vezetői Mikszát: Két vá­lasztás Magyarországon című irodalmi előadás sikerein fel­buzdulva, előadássorozatot szerveznek Heves megye írói­ról. — HEVESEN, a Járási Kultúrház december 13-án a járás értelmiségi dolgozói­nak részvételével, tea-esttel egybekötött baráti találkozót rendez.- ZÁRSZÁMADÁSI KÖZ­GYŰLÉST tartott tegnap a mezőtárkányi Szabadság Ter­melőszövetkezet. A közgyűlés után reggelig tartó táncmulat­sággal ünnepelt a tagság. — EBBEN AZ ÉVBEN 14 ezer forintos költséggel bőví­tették Petőfibánya ötezerift- száz kötetes könyvtárát.- TŰZOLTÓBÁLT rendez­nek Mezőtárkányban ma este. A bevételt felszerelések pótlá­sára fordítják. — EGERCSEHIT, a Borso­di Szénbányászati Tröszt központi irodájával ultrarö­vidhullámú rádióberendezés köti össze. Csökken a telefon- költség és rövidebb lett az ügyek elintézési ideje. műsora: Egerben délután fél 4 és este 8 órakor: BÁSTYASÉTÁNY 77 (Bérletszünet) Poroszlón este 7 órakor: SZÉLVIHAR RAZZIA úi magyar filmalkotás Az egri Vörös Csillag Filmszínház műsorára tűzte * Budapest Stúdió legújabb filmalkotását, a Razziát. Ez a film a magyar filmgyártásnak második olyan produkciója, amely az illegális kommunista párt küzdelmes éveiből igyek- szik a néző elé hozni egy-egy drámai részletet. A film hű és maradandó képet ad a ma emberének a kommunista párt földalatti munkájáról, az illegalitásban töltött idejéről. A bevezető részben művészi módon, filmtechnikailag is sikerült formában villának tel a képek az Arizona mulató­hely dorbézoló urainak koráról. Bemutatja az 1932-es világ­városi Budapest ragyogását és vele szemben a jelenetek a másik oldalt is megvilágítják, ahol a munkások élnek s nyo­morognak, s ahol az illegalitásba kényszerült kommunista párt dolgozik, küzd a rendszer ellen, a munkások érde­keiért. A Razzia filmalakjainak kivitelezői Szirtes Ádám, Cld a parasztfiatalt játssza, Görbe János, aki a kommunista mun­kás szerepében mutatkozik be, Urai Tivadar rendőrtanácso­sa — mind jól sikerült alakítások. Az ember magáraébre- dése az ellentétek felismerésének útján — maradandó él­ményt jelentenek a nézőknek. Bír a film Nagy Lajos novel­lája alapján készült, de több annál, s alaposabban bemutaU ja történelmünknek ezt a filmre még kevésbé vitt részét, amelyet a kommunisták harca ugyanúgy jellemzett, mint a nép nyakán élő urak dorbézolása. Érdekfeszítő jelenetekben gazdag a film, és attól füg­getlenül, hogy helyenként ritmusosabbra, pergőbbre sike­rülhetett volna a cselekmények filmre vitele, — érdemeit így sem lehet elvitatni. A felvételek, a szándékoltan kusza kom­pozíciók igyekeznek kifejezni a várost nyugtalanító és dina­mikus életet. A film képei általában nagyon egyszerűek és emellett művészien tömörítik a kor problémáit, ellen­tétéit. A Razzia című új magyar filmet december 3-ig játssza az egri Vörös Csillag Filmszínház. Bemulató előtt a Tanítónő Drámai csend üli meg a színpadot. Lassan, álmodozva buggyan a szó Flóra ajkáról. Vágyait meséli. Olyan nagy is­kolát akar, amelyben a kör­nyék összes parasztgyerekei elférnek, s ahol lehet tanulni, tanítani. Ezt szeretné a kis Flóra, a tanítónő, Bródy Sán­dor Tanítónő című színdarab­jának címszereplője. Négyéves adósságot törleszt most az egri Gárdonyi Géza Színház, amikor Bródy Sándor darabjával készül a legköze­lebbi bemutatóra. A falusi életkép — így jel­lemezte művét az író — az 1900-as évek egyik alföldi fa­lujába viszi a nézőt. Művelet- lenség, elhagyatottság, sárfé­szek. Ez a 900-as évek magyar faluja. Ide toppan be a tanítás magasztos eszméitől áthatva Flóra, a tanítónő. Tanítani a tudományra, s az emberségre — ez minden va­gya, de nem hagyják. Mint vadak csapnak le rá a falu férfiai, maid ellene fordul az egyház, az állam, s a társada­lom. Támadják erkölcseit, s a világról alkotott véleményét. Ö pedig egyedül áll a „sárten­gerben”, s keresi az Embert.^ Az Embert, — így nagybetű­vel írva. öt keresteti Bródy a tanítónővel ebben a nagyszerű s megrázó darabban. S Flóra megtalálja az Em­bert hibáival, s erényeivel együtt ifjú Nagy István sze­MUNKASOTTHON mozi műsora a Szakszervezeti Szék­házban November 30-án este 5 és 7 órai kezdettel: KONCERT December 1-én, hétfőn délután 6 órai kezdettel: KONCERT November 30-án délelőtt 11 órakor Matiné: DOLLARPAPA \ any of; Eger múltjából Fazola Henrik sek még azt is elmondják, hogy a nagyvilági életet élő, művészetek iránt fogékony egri püspök és örökös főispán, Barkóczy csábította ide Fazo- lát, a vasrácsok művészét. A püspök azt akarta, hogy” a tö- rökdúlás után lerongyolódot- tan ittmaradt 8000 lakosú Egerből az ő elképzeléseinek megfelelő székhely alakulhas­son ki — barokk ízlés szerint. ÍGY KERÜLT EGERBE Fa­zola Henrik 1758-ban művész­ként. Az egri épületeken itt- ott művészi ízlésű munkákat végzett, amelyekről a mester­művész pontos elszámolásai ma is megtalálhatók a levél­tárakban és volt gazdái elszá­molásai között. Dolgozott a vármegyének, a káptalan tag­jainak, a szerzetesrendek há­zaiban, és jobban keresett, mint az akkori alispán. Ide­költöztette anyját, két nővérét és később idehívta öccsét is, Fazola Lénárdot, aki ugyan­csak képzett vasműves volt. Fazola csakhamar elválasztha­tatlan tagja lett a püspöki nagy építkezések munkaközös­ségének, amelyben Gerl Má­tyás és- Fellner Jakab építé­szek, Kracker János festőmű­vész, Schnattmann Rupert márványfaragó és a nagyvára­di természetkutató orvos, Markhót Ferenc voltak a ve­zéralakok. Markhót kutatásai felkel­tették a geológiában jártas és aziránt érdeklődő Fazolában a kutatási szenvedélyt: végig­járta a Bükk és a Mátra he­gyeit, hogy vasércet találjon. Évekig adósságot adósságra halmoz, nehéz viszonyok közé kerül, első házasságát is való­színűen anyagi okok magya­rázzák, míg végül győzött a tudós, az alkotó Fazola Hen­rik szenvedélye: rábukkan az almárvölgyi kőszénre, Felső- tárkányban a tetőfedő palakö­vet fedezi fel és végre Up~ mélyében. De hiába a szere­lem, amikor megálljt paran­csol a gőg, a vagyon, az egy­ház, s az egész társadalom. Nincs kiút az 1900-as évek Magyarországában, s a kis ta­nítónő elindul egy új sárten­gerbe, új küzdelmek felé. Bródy a 900-as évek hősét raizolta meg a tanítónőben. Nagyszerű szerep, sok-sok színészi lehetőséget ad alakí­tójának. De jók és sokoldalúak a darab többi szerepei is, s a színészek kihasználják a sze­rep adta nagy lehetőségeket. A címszerepet Kovács Má­ria alakítja. Ifjú Nagy Istvánt két szereposztásban Bodó György és Antal László pró­bálja. Az öreg Nagyot Pálfi György, a nagyasszonyt Rut- kai Mária, a tanítót Forgács Kálmán, a káplánt Pusztai Pé­ter, a főurat Csapó János, a szolgabírót Fekete Alajos, a kántorlányt Déri Mária, a kántort pedig Kauczki Ervin játssza. A színészek komoly, elmé­lyült munkával készülnek a2 előadásra. A színpadon még csak jelzések állnak a díszle­tek, s a bútorok helyén, de már kezd kialakulni a máso­dik felvonás képe. Kis kated­ra, rozoga iskolapadok, itt ját­szódik Flóra és ifi. Nagy Ist­ván drámai jelenete. Horváth Árpád, a darab rendezője, még gyakran közbe­szól, magyaráz, érleli az új bemutatót, amely nagy sikerre számíthat az egri közönség körében. És a december 12-i bemuta­tón felhangzanak majd Bródy Sándor bátor szavai. S mennyi drámaiság, szerelem, igazi ér­zés, s igazság csendül ki ezek­ből a szavakból. (márkusz) pony határában, a szeminá­rium területén, ősrégi, elha­gyott turzásban megtalá.ta a vaskővonulat nyomait. A vö­rösvasércet lelte meg. A bécsi bányakincstárral együtt 1771- 1772-ben felépítette a „diós­győri cs. és kir. és magántár­sulati vasgyárat”, amelynek c lett első igazgatója. A bécsiek azonban ügyesen dolgoztak de- ficitre, mert azt akarták, hogy Fazola részvényei is az ő zse­bükbe kerüljenek. Tervük si­került. Fazola Henrik 49 éves korában halt meg, 1779 ben Hová fejlődött, mivé lett £ népi demokráciában Fazols Henrik alapítványából? Min­denki tudja ebben az ország­ban. EGER A MÜVÉSZLELKÉ Fazola emlékét őrzi megma­radt alkotásaiban. Aki meg­nézi a megyei tanácsház hom­lokzati betétrácsát, annak szobrocskáit, élvezi az alko­tás harmóniáját és megérti s barokk művészet lényegét. Fa­zola Henrik ennek a városnak leikéhez adott valamit, ami nélkül Eger kevesebb és szar gényebb lenne.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents