Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-16 / 226. szám

4 NEFÜJSÁG 1958. október 16., esötSíibk Gyorsabb kiszolgálást! Est várják a vásárlók as sgri ..Csemege" — ttslettől ÖT ÉVVEL EZELŐTT nyílt meg Egerben a Cseme­gebolt. Öt esztendeje igyekez­nek a bolt . dolgozói kielégí­teni p vásárlóközönség egyre növekvő igényét, s ez sikerült is nekik. Sokat fejlődött ez az üzlet is az elmúlt években. Áru bő­ség, nag}’ választék, s külön­böző útelkülönlegességek — ezek a jellemzői ennek az üz­letnek. S most a megnyitás hatodik esztendejében, amikor a dél­utáni csúcsforgalom idején mint vásárló állok itt a meg­rakott; pultok előtt, mégis ki- kívánkoéHt zsebemből a ceru­za, hogy felrója ezekét a so­rokat. ' tűért" tiézzük csak mit lá­tunk?­A ;pultok előtt sorba állnak az emberek, a pénztár előtt ugyancsak hosszú sor áll, az .árukiadásnál pedig már egye­nesen tolakodnak, a. türelmet­len - vevők — ugyanúgy mint évekkel ezelőtt. Ugyanúgy! Mert a kiszolgá­lás . (érén semmit sem fejlő­dött ez. az üzlet. Több lett az árú, nagyobb lett a választék, s nőttön-nőtt a forgalom, de nél. A ma emberei már nem szívesen töltenek 15—30 per­cet az üzletben, s főleg akk„r nem, ha csupán egy kis tíz­órait, vagy egy süteményt akarnak vásárolni. Néhány hét óta új vezető került a Csemegebolt élére. Kmetl Béla 35, éve van már a szakmában. Tapasztalt, jő szakembernek látszik. Szavai­ból úgy látom, szereti szak­máját, de talán egy kissé fél az újtól. Mindent a vásárlókért — ez a kereskedelem jelszava Én nem vagyok kereskedelmi szakember, vásárló vagyok csupán, de azért egy-két el­gondolást leírok, s a szakem­bereken múlik, hogy kivite­lezzék ezt, és minden terüle­ten valóra váltsák a fent. jel­szót. Először is itt vari a gyors­kiszolgálás. Nem új dolog, már a mi megyénkben is al­kalmazzák, Gyöngyösön jól bevált, a vásárlók is szeretik. Előnye, hogy nem keli sorba állni, legfeljebb csak a pénz­tár előtt. A vásárló bemegy az ajtónál kap egy üres blok­kot. A pultnál megkapja a? árut, s az eladó az összeget ráírja a blokkra. , Innen a pénztárba megy a vevő, fizet és kés2. Gyors és pontos és főleg nincs tévedés. De az sem utolsó szempont, hogy a vevő látja, hogy nút mérnek a papírba. Ez a módszer Egerben is alkalmazható. De van más megoldás is. önelszámolóvá lehetne ten­ni például a gyümölcs- cs italrészleget. Itt nyugodtan belehetne vezetni a készpénz- fizetést. Ugyanezt meg lehet­ne csinálni a konzervnél és a nagy forgalmat lebonyolító hídegkonyhánál is. Ezekkel a megoldásokkal is gyorsulna a kiszolgálás, mert - tehermente­sítenék vele a pénztárt és az árukiadást. Nem részletében kidolgozott tervek ezek, javaslatok csu­pán. De a nagy forgalom, a sok-sok friss, szép áru, de nem kevésbé a* vásárlók ér­deke azt követelj, hogy gyor­sítsák meg a kiszolgálást az csemegeüzlet dolgozói még akkor is, ha ez kezdetben szokatlan és talán egy kicsit nehezebb is lesz, mArkusz lAszlö 1958, október IS, csütörtök; 1918. Lékai Jánoe merénylete Tiszii István ellen. 1908-ban született Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának első titkára. 1553-ban halt meg L. Granach német festő, fametsső és rézkar- coló. 1888-ban született E. G. O’Neiil amerikai drámaíró. & Névnap O Ne feledjük, pénteken: HEDVIG EGRI VÖRÖS CSILLAG Főutca EGRI BRODY A városi asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Országúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Tánc és szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG a kiszolgálás még mindig a régi,,.« nyugodtan hozzátehet­jük-;; lassú. Lassú, mert külön sorba kell ‘ állnom a szőlőért, a tíz deka' sonkáért, a szelet csoko­ládéért és ha kenyeret is aka­rok, azért is. Közben teleir- ják a blokkomat és mehetek sorbaállni a. pénztárhoz. S mikor a pénztárnál is teljesí­tettem sorbaállási kötelezett­ségemet, akkor jutok el az árukiadó elé, aki alig egy méteres pultszakaszon egye­dül, vagy néha másodmagá­val áll, szemben a vevők tá­rd mellen hadával. S közben totózik. No persze nem futballmérkőzésekre, ha­nem sonkára, túróra, szalon­nára, körtére vagy almára tippel. Gyors mozdulattal nyúl az eléje halmozott cso­magokhoz, hogy kiválassza azt, amit a vevő kifizetett. Ez a totozas, mert vagy eltalálja, vagy nem. Ha igen, az jó, de ha nem, akkor bizony oda­haza mérgelődik az em­ber, hogy sonka helyett ve­ronait, vagy téliszalámi he­lyett karajt kapott. PEDIG AZ ÁRUKI ADÓ nem tehet erről. 0 is és az üzletvezető is, mind a 22 dol­gozó igyekszik, szorgoskodik a vásárlók érdekében, de gyö­keres változást a kiszolgálás terén eddig nem tudtak nyúj­tani, A régi, megszokott keretek között ilyen nagy forgalmat már nem lehet zavartalanul lebonyolítani. Valami új kell, ami jobb, s gyorsabb a régi­Agynélliüli gyermek A legutóbbi oxfordi ideg- gyógyászati kongresszuson be­hatóan tanulmányoztak egy filmet, amelyet 30 évvel ez­előtt egy német orvos készí­tett, egy agy nélkül született gyermekről. Az agynélküli gyermek hárem hónapig élt ég sok tekintetben úgy visel­kedett,- mint egy normális gyermek. Rendesen táplálko­zott, ásított és a fejét is tud­ta mozgatni. A film megerő­síti az orvosoknak azt a fel­fogását, amely szerint az élet első hónapjaiban ezeket a reflexeket nem az agy irá­nyítja. örvényben HATVANI KOSSUTH Éjszaka lányai FÜZESABONY Egy kerékpáros halála PETERVASÁRA Vasárnap gyilkosai HEVES Schubert EGRI BÉKE Akkor Párizsban Irány a — Ne menj... ne menj — sírt a feleségem, de én, a férfi, a rettenthetetlen, félretoltam és barátaim, ismerőseim, az emberek köny- iiyes, büszke, lelkesítő tekintete közben h ■ lépem az űrhajóba. Én leszek az első em­ber, aki elhagyja a Földet, aki rálép a Mars titokzatos marsára (földjét nem mondhatom), aki feláldozza magát a tudományért, az em­beriség jövőjéért és hírnevéért. Évszázadok múlva, amikor majd vonat­jeggyel megyünk a Holdba, és átszállóval a Mercurra, amikor hetibérletünk lesz a Vénuszra, akkor is én leszek az igazi hős, Columbus és Vasco de Gamma, Cook és Maggliellan, akit iskolában tanítanak, akiről teret, világrészt és talán bolygót is elne­veznek. Istenkém, de szép lesz: Mars, Föld, Jupiter, Vénusz, Ficzere (ez az én bolygóm), és holdjaim is lesznek, kis Ficzerék... Hetekig tanakodtam, hogy vállaljam-e, vagy sem. Aztán győzött bennem az ős-férfi, a merészség, mely a vikingeket a tengerre vitte, amely Pizzaróék előtt megnyitotta Amerika minden kincsét, amely három adu­ra is bemondja a piros ultit. Győzött és én is győzni fogok. Kinézek az űrhajó ablakán. Feleségem in­teget és kétségbeesve kapaszkodik egy szé- lesvállú férfi karjaiba. Nem ismerem az il­letőt! De gyanús ez a támaszkodás, felettébb Marsi gyanús... Fn elmegyek, ő itt marad gyáva­ságával, férfiasságával: az asszonyt is vinni kellett volna magammal. Most már mindegy, már csak két perc húsz másodperc és nyolc tized van hátra, sőt csak kettő... A tér tele emberekkel, rádió, televízió, újságok... Ez igen, ezt szeretem, a hősnek meg kell adni a kijáró tiszteletet... Aztán hasrafekszem. Így- könnyebben vi­seli el az ember az indulás hatalmas meg­rázkódtatását. Még egy perc... még fél perc... még negyed perc... Hurrá... hurrá... hurrá! — Mit ordítasz te itt éjnek idején, meg vagy te őrülve? — ráz meg a feleségem. — És miért fekszel a földön?... Te jó isten, csak nincs valami bajod? — Az űrhajó... most indulaz űrhajó — motyogtam kábán, és magam sem értem, hogy kerülök ide a tízezrek közül fehér há­lóingben a padlóra. — Az űrhajó? Az eszed tokja! — fakad ki az én drágám, hogy kapaszkodna inkább tényleg annak a férfinek a karjába... — Mondtam, hogy ne olvass össze annyi hü­lyeséget... Feküdj le! — parancsol rám. S én visszamászom az ágyba — szomorúan. Se Columbus, se Ficzere nevű bolygó,... se semmi... Hiába, nehéz a kisember élete! (egri) Egy sok évszázados falu — Demjén népe bízik a jövendőben OLYAN KIS KÖZSÉGRE, mint Demjén, azt szokták mondani; tenyérnyi falu a tér­képen. Valóban nem nagy, la­kosainak lélekszáma alig vala­mivel több, mint ezer. S mind­ezzel együtt — nyugodtan mondhatjuk — az ország legré­gibb településéi közé tartozik. A Hevés megyéről 1936-ban kiadott monográfia a község történetét ismertetve, meg­jegyzi, hogy az 1300-as évek elején az egri püspökség bir­tokszerzeményei között alakult ki. Egy 1331-ben kelt oklevél pedig már a káptalan birtokai közé sorolja határait. A török idők alatt a nyolc házzal adózó község elpusztult, s hosszú ideig néptelen volt a vidék. 1715-ben, a feljegyzések sze­rint, már újra 18 jobbágycsa­lád élt a falubán. Az ezután következő adat 1900-ból való: ekkor Demjénben 146 lakóhá­zat számláltak össze, és a la­kosság lélekszáma 787 volt. Az említett. monográfia 193.3-ra vonatkoztatva is rög­zíti a tulajdonviszonyokat. A község 4360 holdas határából tarhelyből 301 hold terméket­len terület) 1927 holdat egy nagybirtok — egyházi birtok — foglalt el. 950 hold három középbirtokosé volt. „A többi reszt (tehát 1483 holdat) — ír­ja a monográfia — főleg az 5—100 holdas kisbirtokosok bírják.’1’ A monográfia szerzőinek — mai szemmel nézve — ugyan- esak furcsa felfogása lehetett a „középbirtok” fogalmáról, s ezt a felfogást tükrözi az is, hogy minden különösebb za­var nélkül nevezte „kisbirto- kosok”-nak az öt holdasokkal együtt a száz holdas gazdá­kat ... De nem is kell e szá­mok értékeléséhez különösebb kommentár. A számadatok ön­magukért beszélnek, a szá­mokból akárki következtethet arra: hogyan élhettek itt az emberek, az uradalom, a há­rom „középbirtok” és a száz holdas „kisbirtokos’-kulákok árnyékában ... Nagyon szegé­nyek és elesettek voltak az emberek itt, a Bányaél-hegy tövében meghúzódó kis falu apró házaiban és a hegyoldal­ba vájt barlanglakásokban ... A FELSZABADULÁS Dem- jénből is örökre elűzte a múl­tat; s a múlt elsöprését az tör­vényesítette első fokon, hogy kiosztották a nincstelenek közt az ősi jusst: a földet. 186 csa­lád kapott földet a „második nagy honfoglalás” idején, a földreformkor. És a falu előtt kitárult a vi­lág; az új világ nagy fényes­sége egyre jobban behatolt a házak ablakain ... Hosszú lenne a lépésről lé­pésre, évről évre bekövetke­zett változásokat végig kísérni, újra feleleveníteni, — pedig nem hosszú időről csak tizen­három évről van szó. De ez a tizenhárom év — összesítve és egyénenként is — több válto­zást hozott, mint az azt meg­előző kétszáz—háromszáz esz­tendő együtt. Az új élet a földreformmal kezdődött. Hány évszázad kö­vetelése vált valóra azokban az 1945-ös tavaszi napokban, amikor a demjéni nincstelenek — mint felszabadult emberek —, kezükben karókkal, fejszék­kel kimentek a határba, s ki­hasították a hajdani uradalom területéből a rájuk eső részt. A maguk gazdái lettek, s a következő évben már nekik termett a föld. A felszabadult új élet te­remtette meg a faluban a De­cember 21 Termelőszövetkeze­tet is. Az összetartozás érzése, az összefogás erejének felis­merése kovácsolta össze a szö­vetkezet tagjait annak idején, ez tartotta őket össze a nehéz időkben is — ez vezeti őket ez­után is. Harmincegy család dolgozik a közösség 220 hold földjén, s nem is rosszul. Bú­zájuk az idén több mint tizen­két és fél mázsás volt holdan- kénti átlagban — szemben az egyéniek hét és fél mázsás holdanként! átlagával. Szőlő­jük is megadja a 25 mázsás át­lagot, s ahogy már most lát­szik, ez is több lesz az egyé­niekénél. Tavaly 47 forintot ért egy munkaegység, az idén sem lesz kövesebb. Van is sza­va, hitele, tisztessége a falu­ban a termelőszövetkezeti ta­goknak. S az idén — ahogyan már előre jelezték — öt-hat új belépőre számítanak az őszi betakarítás után. S A FALU KÜLSŐ képe? Még vannak barlanglakók né­hányon a faluban, ez tagadha­tatlan, de az előremutató tény az, hogy az utóbbi években 47 új ház épült a község terüle­tén. Takaros, szép, világos, egészséges családi házak. Az­után villanyt kapott a falu, bővítették a hálózatot, s egy­szerre 179 házban gyulladt ki az egészséges fény. 1939-ben csak négy rádió volt Demjén­ben; ma már ,120 házban szól. Azelőtt csak akkor láttak mo­torkerékpárt, amikor valaki átrobogott a falun; most 38 embernek van itt saját motor­ja. Van azután népkönyvtár, mozi, korszerűbben felszerelt iskola a faluban, épültek új iárdák, utak, hidak... s így lehetne sorolni a kisebb-na- gyobb eredményeket tovább. S arról is kell beszélni, hogy sokan származtak cl a faluból — hajdani cselédek, nincstele­nek gyermekei — különböző párt és állami vezető funk­ciókba. öt demjéni fiúból lett- AZ EGRI városi kultúr- ház vasárnap, 19-én tartja nagyszabású „Őszirózsa” bál­ját. — EGERBEN. » Népkert mögött az ÉM. Magasépítő Vállalata megkezdte egy 100 személyes munkásszállás épí­tését. A tervek szerint a földszinti reszt még ez év­ben, az emeleti részt a jövő évben befejezik.- MAR A VAMOSGYÖRKI állomáson is elkészítették a felsővezetékeket, amelyjk árammal táplálják majd az ott közlekedő Kandókat. — A DEMJÉNI olajmezők- röl csővezetékek lefektetéséi tervezik az egri vasútá'lo- máshoz, hogy az egyre emel­kedő termelést ezáltal is meggyorsítsák.- KÉT HÓNAP óta folya­matos a citromellátás me­gyénkben. A napokban úiabb egy vagon citrom érkezett az egri FŰSZERT Vállalathoz, amelyet a megye különböző fiókjaiban osztanak el. Egerben este fél 8 órakor: Szabad szél (Kisfaludy-bérlet) Pétervásárán este 7 órakori Nem élhetek muzsikaszó nélkül — EGERBEN, a Sas ütőn, a Patyolat Vállalat melletti új betonhíd építése a befeje­zéshez közeledik. A munká­latokra 40 ezer forintot bizto­sítottak már.- A PFTFHVASARI járási Hazafias Népfront elnöksége ma ülést tart, melyen megbe­szélik ez eddigi választási munkák eredményeit, vala­mint bejelentik a jelölőgyülé- seken megválasztottak névso­rát a választókerületi bizottsá­goknak. — KÉTSZÁZ MÁZSA ve­tőmagot csávázott csávázó­géppel az elmúlt napokban a poroszlói Rákóczi Terme­lőszövetkezet.- A HATVANI JÁRÁSI ta­nács végrehajtó bizottsága ma ülést tart. Az ülésen két na­pirendi pontot tárgyalnak. El­ső napirendi pontként Nagy- kökényes község végrehajtó bi­zottságának munkáját, máso­dik napirendi pontként a vá­lasztási csoportok jelentését értékelik. — A MEGYE termelőszö­vetkezeteiben egyre inkább növekszik a műtrágya fel­használása. A múlt évben átlagban 110 kg műtrágyát használtak fel holdanként. Most újabb emelkedésre szá­míthatunk.- RENDBEHOZTAK a 4M személyt befogadó petőfibá- nyai filmszínházat. Istenmezején hónapról hó­napra növekszik a vásárlási kedv, s a vásárlásra költött összeg nagysága is. Az elmúlt hónapban a 300 000 forintot is meghaladta a föidműves- szövetkezetj bolt forgalmának összege, s jóval felülmúlta az előző hónapok átlagát. Az üzletben nagy keletje van a finomabb textilanyagoknak, az újdonságnak számító kínai bársonynak, és a műszaki A HÄBORÜ befejezése óta első ízben történik, hogy az iskolákból kikerült 15 évesek­nek nem tudnak elhelyezke­dést biztosítani, ötszázezer fi­atal keres munkát Angliában — nagy .részben hiába. Az angol fiatal tele remény­kedéssel és bizakodással hagyja el az iskolát és ko­pogtat az üzemek, irodák, in­katonatiszt, ötből rendőr, s ki tudja, hány fiatal cserélte fel a földművelést üzemi munká­val, a környező gyárakban, bá­nyákban, s lett vagy lesz ipari szakmunkás. A falu külső és belső fejlő­désének ez a puszta felsorolá­sa is — anélkül, hogy különö­sebben rendszereztük, és a tel­jességre törekedtünk volna — sokat mond. Jól mutatja: Dem­jén, ez a kis, tenyérnyi falu is részese volt — részese lesz — azoknak a nagy változásoknak, amelyek az egész országban végbementek. Az eredményeket itt is a szocializmust építő munka szülte, teremtette meg, s ez hoz majd még nagyobb, szebb változásokat, több s nagyobb gazdagságot a jövőben is. S eb­ben a jövendőben Demjén né­pe nagyon bízik, — akar is dol­gozni érte. ÉL A KÖZSÉGBEN egy na­gyon idős bácsi: Haux János. A jövő év januárjában lesz 102 esztendős. A faluban jártunk­kor vele már nem tudtunk be­szélni, nem tudtuk megkérdez­ni: hogyan látja ő a mostani világot? Ugyan, mi lett volna a fele­lete? Bizonyosan nem más, ha egészsége megengedné, szíve- sen . vállalná az elkövetkező száz esztendőt. DÉR FERENC. áruknak. Csak tűzhelyből az utóbbi időben 74 darabot ad­tait el és 75 kerékpárt, II mosógépet is vásároltak az is- tenmezeiek, s főleg az újabb típusúakat keresik. Motorke­rékpárból is 11-et adott el a földművesszövetkezet. A bolt­hálózat fejlesztésére is sokat költöttek az utóbbi évexben, hogy a bányászok semmilyen áruban ne érezzenek hiányt. Fiatalok elhelyezkedési nehézsége Angliában tézetek ajtaján munkáért. A következő válaszokat kapja: 1943 és 1947 között a szü­letések arányszáma ugrássze­rűen megnövekedett és ennek hatása most válik érezhetővé. Angliában általában évente, 650 000 tizenötévé« fiatal fiú és lány hagyja el az iskolá­kat. Ez a szám 1957-ben 679 000-re, ez évben pedig 712 000-re növekedett. Ebből fis az következik, hogy keve­sebb állást tudnak biztosítani 4 számukra és sokkal nagyobb a verseny. Súlyosan befolyá­solja az elhelyezkedési lehe­< tőséget további három tenyé­sző is: 5 AZ EZ ÉVBEN kimutatha- | tó, egyelőre enyhe gazdasági > válság jelei: a hitelmegszo­> látások, amelyeket megszün­tettek ugyan, de hatásuk to­> vábbra is érezhető maradt; a > kötelező katonai szolgálat fo- ? kozatos eltörlése, amelynek > következtében lényegesen í több fiatalember keres állású $ A nehézipar az egész or- $ szágban komoly nehézségek- i kel küzd.' Mindén megürese­< dett állásra tíz jelentkező is < akad. Lányok még aránylag <könnyebben kapnak munkák < mert főképpen a kereskede- f lemben helyezkednek el és 25 <százalék férjhez megy és nem < dolgozik tovább, még mielőtt < betöltötte volna 21. életévét. ; A fiataloknak azt ajánlják, j;hogy tanuljanak tovább, a ]; szülők továbbra is gondoskod­ójának eltartásukról, mert az \ elhelyezkedési ’ehetőségek s közeljövőben nem fognak ja- vulni. 1962-ben 930 000 fiatal ke­firül ki az életbe és ezen csak azzal lehetne változtatni, hogy S a kötelező iskolázás korhatá- i rát 16 évre emelik fel. > SOK EZER ANGOL fiatal > kritikus probléma előtt áll: 1 ,Visszaüljek-e az iskola­padba, vagy kockáztassam meg, hogy állástalanul lődöf* gok az utcán ?‘? Növekszik a vásárlási kedv Istenmezején

Next

/
Thumbnails
Contents