Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-16 / 226. szám

1958. október 16., csütörtök NEPCJSAG s Őszi képek Szüret NEHÉZ LENNE ELDÖN- teni, hogy az évszakok közül melyik a legszebb, hisz egyik embernek ez, a másiknak amaz tetszik jobban. Vannak, akik a tavaszi rügy fakad ást, a ter­mészet ébredését tartják a legszebbnek, mások viszont a telet, a hófehér, zuzmarás de­cembert zárják a szívükbe. Ám sokan az őszt, a halódó természet millió színben pom­pázó évszakát szeretik rajong­va. amikor a nyár gyümöl­cseit érleli a határ. Szép a természet, benne minden évszak a maga kin­cseivel. Most azonban, hogy innen, az ecsádi dombokról széttekintünk és nézzük, cso­dáljuk a sok színű tájat, azt kell mondani, hogy mégis csak az ősz a legszebb, a leggaz­dagabb. Dél felé a messzi végnélküli alföldi rónaság kez­dődik, észak és kelet felé az öreg Mátra hegyei kéklenek messsziről. Ecséd, ez a hosszú, völgyben nyújtózkodó falu. most üres és kihalt, hisz jóformán min­den épkézláb ember kint van a földeken, a szőlőkben. Innen a dombtetőről látszik csak iga­zán, mennyien dolgoznak a határban. Itt mindjárt a domb alatt kukoricát törnek, szárat vágnak. A piros fejkendők messziről rikítanak a sárguló táblából. Ott messzebb, túl a szárvágókon egy gazda szán- togat és élénken biztatja a lo­vakat. Később valaki vidám nótába kezd, idecsapja a szél a hangokat... A nótázó ember mögött feldübörög egy lánc- .talpas és hatalmas ekéivel vágja, hasítja a földet. A dübörgés elnyeli a nótát, a szántogató ember is megáll és sokáig figyeii a fényes ekék után kiforduló, feketén csillogó hantokat. A SZOMSZÉDOS DOMBON üde, zöld vetés látszik, szinte reményi, bizakodást keltő a sárguló őszi tájon. Az Alkot­mány Termelőszövetkezet őszi árpa táblája sorol már és úgy néz ki, mint egy zöld szőnyeg a határban Valaki krumplit ás egy laposabb, lankásabb helyen és a hosszúkás föld­csíkon, mint fehér babák, sorakoznak a telt krumplis zsákok, egyenesen a föld kö­zepén. Nézgalődünk, szemlélődünk az őszben. Hirtelen ökömyál úszik a levegőben és szinte belegubancolódik az ember. Fenn, a tiszta kék ég alatt vadlibák szállnak hosszú „V”- alakban a Hortobágy felé.,. A Nap egyre bágyadttabban süt, lassan elveszti erejét, ké­ső délutánra jár az idő. Az utcák már népesebbek, hisz erről is, arról is jönnek, in­dulnak haza a szekerek. Novak Sándor kovácsmester hatalmas kalapácsával veri a tüzes va­sat, készíti a patkókat, ráfot, élezi az ekevasakat. Cseng a kalapács, hajlik a vas, dol­gozik a kovács a faluban. Molnár András bácsi éppen most érkezett haza kocsijá­val. A kocsin a hordók meg­rakva szőlővel. — Megvolt a szüret — mondja. — Több, ta­lán jobb is a bor, mint tavaly volt. Ma sokan szüretelnek Keséden — magyarázza Andris bácsi. — Szedték talán há­romszázan is, de még- így is elhúzódik egy jó darabig a szüret. — Ecséden ám jó bor van — teszi hozzá mosolyogva és pödörint egyet a baju­szán . . . Tóth Ferenc két fekete lo­vával éppen a kapu elé ért. Szárral megrakott kocsija te­tején üldögél, amíg kaput nyit valaki, Ahogyan esteledik, egyik kocsi szinte a másikat éri az utcán. Répát, szárat, szőlőt szállítanak haza a ha­tárból. AZ EGYIK HÁZNÁL már darálják a szőlőt, sutulnak. A gyerekek boldogan lesik a felnőttek dolgát, aztán ha sze­réi, tehetik, a csurgó édes must alá tartják a bögrét. — Szü­ret van, hadd Igyanak — mondja az öreg nagymama — és újra megmeríti nekik az edényt. Egyik-másik kerek ar­cocskája már szinte ragad a musttól. — Eriggy rögtön mos­dani — parancsol rá az anyja, de' a gyerek még a lavór mel­lől is a prés felé pislog... Hiá­ba no, jó az a must nagyon, aztán meg egyszer van szü­ret egy esztendőben! Lassan-lassan leszáll az es­te, kígyóinak a fények az utcán és boltba küldik a gye­reket. Az ecsédi utca végén betérünk egy házhoz. Nagy halmaz kukorica az udvaron és fosztanak kint az eperfa alatt. Fiatalasszony ül a fosz- tásfoan, gyorsan, egymásután hántja le a jókora csöveket. Lacik Jáno-né bányászasszony ez a szorgalmas kukoricafosz- tó. — Már csak ennyi van — mutat a fosztatlan csomóra —, dia azért elkel a segítség. Siet­ni kell — mondja —mert kilenckor indul az autóbusz és megyek a bányába. Lacik- né telefonközpontos már négy esztendeje, de úgy látszik, a kukoricafosztást sem érti rosszabbul, . mint a szakmá­ját. Este lesz egészen. Ajtók csattannak, ablakok csukód­nak, és lépten-nyomon mér­gesen ugatnak a kutyák. A pincékben, az udvarokon késő estig tart a munka. Szüret van, betakarítás és bizony ilyentájt kevés idő jut falu­helyen az alvásra. HŰVÖS LETT EGYSZERRE és nehéz köd száll a falura, összehúzzuk a kabátot, hisz ősz van már, október közepe. SZALAY ISTVÁN FARKAS ANDRÁS: Választás tojás• és kőzáporral, 1910-ben lyása alatt levő katolikus nép­párt sem. Árnyalatok, frak­ciók, amelyek a választási hadjáratban és a parlament­ben a legútszélibb hangon gá­zoltak egymás becsületébe. Mint említettem, a koalíció széthullása 1910-ben befeje­zett tény. Nem tudta valóra váltani a katonai ügyek te­rén annak idején felvetett kö­veteléseket. a közös bank kí­nos és sötéthátterű problémá­ját sem oldotta meg, a füg­getlenségből pedig négyéves kormányzása végén sem lett semmi, noha azt véres száj­jal megígérték: annyi ered­ményt értek csak el, a koalí­ció kormányzása alatt, hogy Ferenc Ferdinánd, a trónörö­kös nem állt szóba a magyar kormány embereivel. KOSSUTH FERENC 1910 elején ellenzékbe megy át. Gróf Andrássy és az addig visszavonult Tisza kezdenek egyezkedni, hogy valamilyen parlamenti többséget hozza­nak létre. A közjogi és a személyi bizonytalanságot az ország vezetésében mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1910. januárjában 8 nap alatt, a kormány összetételét hét va­riációban ismerteti a sajtó Miniszterek vállalnak megbí­zatást egyik nap, hogy más­nap sértődötten, esetleg ön-ön- magukat átkoz'.'a visszavonják adott szavukat és állásfogla­lásukat. A sajtó éles szem­mel látia a helyzetet, amikor a Lukács László-féle kor­mányról ezt írja: — Amolyan „úsztató” kabi­net lesz ez. Kiböjtölik vele az országot. Életbe léptetik rendeleti úton a román ke­reskedelmi szerződést, a bos- nyák alkotmányt, elvégeznek mindent a parlament helyett, meghosszabbítják a közös bank szabadalmát, s amikor mindezekkel elkészültek, ak­kor majd Bécs megkezdi a tárgyalásokat a pártokkal. Ez a pár sor valóban iga­zolja az akkori udvari állás­pontot és annak maradékta­lan érvényesülését. A politikai élet színhelye ebben az időben Budapesten a Nemzeti Társaskör. Itt zaj­lik le az, ami az ország ve­zetésében félhivatalos. Az it­teni nyilatkozatok csatákat in­dítanak el és szüntetnek meg személyek és pártok között. A kibontakozást kevesen látják még az év első hónapjaiban és a hangadók azokkal a pártroncsokkal és ré­szekkel tárgyalnak-operál- nak, amelyek éppen rendel­kezésre állnak. Gróf Tisza István aktivitását a 67-es párt elvei alatt kezdi meg és nagy pátosszal a többi között ilyen kijelentéseket tesz: — „Az elkeseredés teljes elszántságával megyek a küz­delembe!” Azt nem körvona­lazta sosem kellő részletes­séggel, hogy ez az elkesere­dés mi miatt fészkelődött meg lelkében, bár az 1910. június 1-én megtartott választásig abban az évben kb. 80 helyen mondott' nagy beszédet (aho­gyan a késői krónikás a sajtó tájékoztatásait teljesnek tud­ja elfogadni). A KORMÁNNYAL. A MOST már gróf Khuen-Hé- derváryval élén működő ma­gyar kabinettel, az országban politizálok nagy része nem elégedett. Bántja a naciona­lista önérzetet az, hogy a gró­fok és a miniszterek megal- kusznak és vakon . igyekeznek az országos hangulat ellenére teljesíteni az uralkodó paran­csait. Lapvélemény ebből az időből: — A korona. feltétlenül 67-es többségi párttal akar kormányozni. s mindaddig választatni fog, amíg ezt a többséget el nem éri. El lehet tehát készülve rá az ország, hogyha a kormány úgy akar­ja. egymás után három-négy választás is lesz." A parancsuralom külső for­mái és a zajló politikai élet néha botrányos csomókat ké­pesek csinálni. Január 25-én, nagy vihar támad a királyi A sertéshizlalásra szerződött állatok átadásával ne várjanak az év utolsó hónapjáig — Az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának felhívása — Az ország élőállat-állomá­nya, s ezen belül különösen a sertésállomány, 1958-ban érte el a felszabadulás utáni leg­magasabb szintjét. A húsellá­tás jobb, mint az elmúlt évek bármelyikében, s a további ja­vulásnak is megvan minden feltétele. Az ország fejlődő állatállományának és a mind­inkább javuló húsellátásnak egyik fontos alapja a szerző­déses állathizlalási rendszer, amely a parasztságnak a hiz­lalt állataiért megfelelő ellen­értéket, jó jövedelmet biztosít, ugyanakkor feladata, hogy az ellátást egyenletessé tegye. A csúcsforgalmi időszak kö­zeledtével az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatósága azzal a kéréssel fordul a termelőkhöz és szer­ződéses ügyfeleihez, hogy a torlódás elkerülése érdekében a vágásra kész, hízott serté­seiket már október és novem­ber hónapban kínálják fel el­adásra, ne várjanak az átadás­sal az év utolsó hónapjáig. Amennyiben nem sikerül a de­A Betonútépítő Vállalat gép* « kocsivezetőinek <43 aláírás, Apc): ! Amennyiben a jelenlegi munka-; helyükön (brigádon belül) a szak- - szervezet által engedélyezett vál- ] lalati egyeztető bizottság volna, ; úgy forduljanak panaszukkal ah- 1 hoz. Amennyiben nincs, úgy for-; riulianak közvetlenül az illetékes ; hatvani Járási Vállalati Közös! Egyeztető Bizottsághoz. Ügyükben ; Ők a hivatottak dönteni. Ha e ■ szerv döntése nem lönne kielégítő, ; fellebbezhetnek a Heves megyei ; Területi Egyeztető Bizottsághoz. Bak Pál, Füzesabony: Ügyében az SZTK megkérte a füzesabonyi ; járási tanácstól a családi pótlék; folyósításához szükséges igazolást.; Annak beérkezése után választ tudnak adni a fellebbezésre. Szigeti Mártonná, Aldebrő: A le­velében írottakkal forduljon a Magyar Hirdetőhöz * Egerben, ott bővebb felvilágosítást tudnak adni. Nagy Sándomé: Panaszával nem áll módunkban foglalkozni. Ezt a bíróság dönti el Bírósági üéletet nem módosíthatunk. cemberre várható csúcsforgal­mat az októberi és novemberi átvételekkel tehermentesíteni, úgy a hízottsertések átvételé­nél zökkenőkkel, fennakadá­sokkal, sőt esetleges átvételi nehézségekkel kell számolni. (MTI) AZOKNAK, AKIK A BOL­DOG és tejben-vajban fürdő békeidőkről szeretnek manap­ság álmodozni, hadd mond­jam el, hogy az 1910-es esz­tendő Magyarországára sok vészt sodorva virradt. Az. új év azzal ijesztgette az akkori magyarokat, hogy az exlex, azaz a törvényensívülj álla­pot állandósul és fenekestül felborítja az országot, romlás­ba döntve azt gazdaságilag, társadalmilag' és — uram, bocsá’ a feltételezésért — talán a monarchiának lett volna baja, vagy minket ab­ból kitaszítva, az ország le­süllyedt volna a balkáni né­pek nívójára. Az exlex idején nem fizettek adót, de később ezt az adófizetési kihagyást kellőképen bepótolták az ille­tékesek. No, de''menjünk csak ; sorjába! A sokszínezetű koalíciós I kormány már 1909 végén ; megbukott úgy, hogy az ural- ;kodó kénytelen volt dezignált ! miniszterelnökkel végeztetni az 1 ország kormányzását. A kije- I lölt miniszterelnök állandó !ingajáratot teljesített Bécs és I Budapest között és igyekezett la lehetetlent megvalósítani: I összeegyeztetni az uralkodó, lakkori szóval élve a Korona lés a magyar nemzet érdekeit. lEz nem sikerült és nem is Isikerülhetett. A magyar fő- lurak pedig az idő múlásában I azzal szórakoztak, hogy szid- Iták egymást, közjogi vitákat Irendeztejc arról, hogy a 48-as I vagy a 67-es program volt-e • az igazi. Az egyik éltette Kos­suthot, akinek a fia akkori- Iban még gyakorló miniszter, >a másik Deákra esküdött, > aztán jelen volt a szociálde- jmokrácia is az országos rné- >retű marakodásnál, nem hi­> any zott onnan a Klérus befo­Novekszik a srálasiakarmányok vetésterülete Az állatok takarmányszük­ségletének biztosítása megkö­veteli, hogy a szálastakarmá­nyok és ezen belül a pillangó­sok vetésterületét tovább nö­veljük. A tervek szerint 1960- ra 4000 katasztrális holdra emelkedik Heves megyében a pillangósok vetésterülete.- JELENLEG ÖT autótulaj­donos van Petőfi banyán, köz­tük Nagy János vájár, Sza- niszló József vájár, Domer Lajos villanyszerelő. Eddig to­vábbi húsz bányász jelentette be autóvásárlási igényét a jö­vő bányásznapra. Pásztor Péter rajza Nemesített vetőmagvakot a földbe Államunk évről évre gon­doskodik arról, hogy dolgozó parasztságunknak kellő idő­ben, megfelelő mennyiségű minőségi vetőmag álljon ren­delkezésre. A tapasztalatok szerint a megye területén az igényelt nemesített vetőmag­vak egy része már meg is ér­kezett, sőt már a földbe is kerül. A füzesabonyi járás­ban például eddig közel 300 mázsa őszi búza vetőmagot cseréltek ki és még újabb 1500 mázsa vetőmag érkeztet várják. kézirat körül a parlamentben. Az alsóházban Károlyi Mi­hály gróf az agráriusok ne­vében kijelenti, hogy nagy bizalmatlansággal van a kor­mány iránt, a klérus képvise­lői is elégedetlenek a vonal- vezetés miatt, de gróf Tisza István a felsőházban ved; gróf Khuen-Héderváryt és kabinetjét, ilyeneket mondva: — „Egy veszedelmes kérdés fenyeget Damoklesz-kardja- ként: az általános választói jog. Az általános választói jog beleszivárgott a köztudatba. Sajnálom, hogy ezt az általá­nos választói jogot, amelyet különösen az utcán hangoz­tatnak, a kormány bevette programjába. A választói jog kiterjesztésére nevelni kell a népet, ám asik ennek nem ba­rátai, a nemzetiségiek és a nemzetellenes szociáldemokra­ták, már most akarják a vá­lasztói jog széles alapú kiter­jesztését. Külföldön az általá­nos választói jog dekadenciát teremtett. Az általános válasz­tói éoggal megölnénk iparun­kat és a középintelligenciát, s olyan parlamentet teremte­nénk, amely dinasztia- és monarchia-ellenes elemekből óllván, a monarchiát és a trónt nemhogy támogatnák, de ellene törnének." (Ez nyílt be­széd, tele hamisításokkal és félelemmel. Egyetlen szó nem esik az arisztokráciáról és bankokról, de mindenki érzi, hogy itt erről van szó — a tö­megek ellenében.) Gr. KHUEN-HÉDERVARY. aki egyben belügyminiszter is. már januárban bizalmas ren­deletet küld a vármegyék ve­zetőihez. az alispánokhoz, hogy a közigazgatás központilag megszabott szemnontok szerint készüljön r-i a választási had­járatra. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents