Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-02 / 214. szám
1958. október 2., csütörtök NEPCJSAG 3 Hároméves tervünk és nemzetközi kapcsolataink A rádió és az újságok rövid közleményt adtak ki arról, hogy a „Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttségei 1953. szeptember 22-től 26-ig tárgyalást folytattak Prágában a két baráti ország 1965-ig terjedő gazdasági együttműködésének további fejlesztéséről”. Ennek a tárgyalásnak célja nem egy meghatározott időre szóló és szűkebb keretű kereskedelmi ügylet megkötése volt, hanem az, hogy az 1949- ben alakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében kialakítsa mindkét ország távlati tervei egybehangolásának további feltételeit. Az elmúlt évek tapasztalatainak elemzése kellő támpontot nyújt arra, hogy felmérjék a KGST-ben részvevő országok egyes iparágainak termelőerőit, azok elérhető termelési kapacitásait és megállapítsák, hogy a kérdéses országban mely iparág termelése fedezi a belső fogyasztás szükségletét és hol vannak hiányok. A részvevő államok terveiket egyeztetik, a leg- messzebbmenően összehangolják és ezáltal lehetőség nyílik a termelés fokozottabb szakosítására, ezen túlmenően pedig a KGST országok népgazdasági tervei lényegesen megalapozottabbakká, reálisabbakká válnak. A megfelelő körültekintéssel összehangolt népgazdasági tervek lehetővé teszik a baráti államok közötti kölcsönös árucsereforgalom volumenének lényeges emelését is. A szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú szerződések kölcsönösen biztosítják az ipar nyersanyagellátását, a dolgozók állandó foglalkoztatottságát, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését, a külföldi piacokat, a termelőerők gazdaságos kihasználását, azok állandó fejlesztését és ezen túlmenően népgazdaságunkat függetlenné tették a tőkés piacok konjukturális ingadozásaitól. Szerződéseink 1960-ig, sőt Kínával 1962-ig, Csehszlovákiával pedig 1965- ig szabályozzák külkereskedelmi forgalmunkat. Népgazdasági terveink ezek ismeretének birtokában készültek. A második hároméves tervben a baráti országokkal előirányzott forgalmunk háromnegyed részét hosszúlejáA KIHALLGATÁST vezető rendőrtiszt arca olyan volt most, mint egy nyitott könyv. Olvasni lehetett belőle: haragot, sajnálkozást és tanácstalanságot is. Nézte a kislányt, alig ért le a lába a székről, koszos, soványka térde, — mintha öreg fából faragták volna. Ijedt volt, mint valami befogott madárka, szemében ott rejtőzött a sírás. Csak egy szó, egy élesebb szó, egy meggondolatlan mozdulat, s a barna szemekből keserű útjára indul a könny. A rendőrtiszt nem szerette a könnyeket, még kevésbé a gyermekkönnyeket. Ha felesége néha — előfordul az asszonyok életében — könnyre adta szemét, elmenekült hazulról, ha kisfia kezdett el sírni, az új rádiót is szétszedte volna, hadd játsszon, hadd csituljon meg, szemét ne páráz- za könny. — Hány éves vagy? — kérdezte végül is halkan és óvatosan, hogy megnyíljék és ne bezáruljon az a kis kapu, amelyen keresztül el lehet jutni az ijedten dobogó szívhez. — Én ... én-e. hogy hány? — pislogott a kislány és ujjaival színtelen szoknyáján matatott. — Tizenkettő vagyok... de én igazán nem ... csak most először és soha többet... Rendőr bácsi kérem, igazán, soha többet. csak a babosruháért volt... — Mondd el szépen, hogy Volt... Ha mindent elmondasz, talán tudok segíteni rajtad — mondta a rendőrtiszt kicsit hivatalos hangon. Megírhatta volna a jegyzőkönyvet a kislány nélkül is. A piacon lopott. Pénztárcát lopott egy asszony kosarából, az asszony észrevette, kiabálni kezdett, jött a szolgálatos rendőr és most a kislány itt van. Végeredményben egyszerű eset. Lopott. A szülei talán rendes emberek, csak ratú szerződésekben rögzítették. Az 1980-ig importálandó nyersanyagok 80 százalékát és gépkivitelünk több mint 70 százalékát már hosszúlejáratú szerződésekben biztosítottuk. így nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő esztendők tervteljesítését már megalapoztuk. A KGST országok baráti együttműködésében természetes és megvalósítható az a gazdasági alapelv, hogy a több ország szükségletét képező árukat ott termeljék, ahol a gyártás feltételei a leggazdaságosabbak. A specifikáció lehetővé teszi a nagy széria gyártását, mert az illető termékre nemcsak a gyártó országnak, hanem a KGST országok mindegyikének, sőt a világpiacnak is szüksége van. A nagy széria- gyártás kialakítása gazdaságosabbá, olcsóbbá teszi a termelést, tehát a kis országok is versenyképesek lesznek a világpiacon. A KGST munka- megosztásával iparunk specializálhatta magát Diesel-motorok, motorvonatok, elektromos gépek, gabona- és kukoricakombájnok, különböző szerszámgépek, nagyteljesítményű kerekes traktorok, valamint dömperek gyártására. Az említett megállapodás értelmében Magyarország Csehszlovákiából szerzi be a hét- tonnás teherautókat, Csehszlovákia pedig héttonnás autóbuszokat rendelt tőlünk. Megegyezés jött létre a mezőgazdasági gépek kölcsönös szállítására és arra, hogy az eredetileg tervezett időpontnál hamarább üzembe helyezzük a sztálinvárosi meleghengerművet, hogy biztosítani tudjuk a csehszlovák ipar megrendeléseit. Ezzel szemben Csehszlovákia olyan hengerelt acélfajtákat szállít, amelyekre nekünk igen nagy szükségünk van. A szerződő államok kölcsönös érdeke, hogy a nagyobb erőforrásokat lekötő beruházásokat abban az országban valósítsák meg, ahdl azok kivitelezésére legkedvezőbbek a feltételek. Közös érdek a beruházások elaprózásának. a kapacitás kihasználatlanságának elkerülése. Az együttműködés elmélyülése, a beruházások terén kialakuló kooperáció olyan méretű beruházások megvalósítását is lehetővé teszi, amelyet külön-külön, saját erőforrásainkból egyik ország sem tudna megvalósítani. Egészen nagyvonalúan és nyugodtan mondhatjuk Európa életében történelemformáló tényező lesz a dunai kooperáció. Ez a terv magában fogalalja a Dunamenti országok energia- termelését. öntözéses gazdálkodását. hajózását, stb. Nagy- horderejű kérdés a KGST országok villamosenergia termelésének és fogyasztásának ösz- szehangolása. a lengyel szénbányák közös erővel való fejlesztése és a KGST országok rendkívül megnövekedett vasércszükségletének megfelelően a Szovjetunió vasércbányászatának gyorsütemű fejlesztése. A második hároméves tervben meghatározott célkitűzések a magyar népgazdaság további fejlesztésének megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges a már meglevő külföldi kapcsolataink megszilárdítása. sőt kibővítése és a nemzetközi kooperáció alaposabb elmélyítése. Külkereskedelmünknek, gyárainknak és minden munkásnak legjobb tudása szerint azon kell iparkodnia, hogy teljes mértékben kielégítsük a szerződő államok igényeit. Tartsuk be a szállítási határidőket, javítsuk a minőséget! Dolgozó népünk már eddig is bebizonyította, hogy nagy tettekre képes. Erőnket megsokszorozza az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. A baráti országok kölcsönös segítségére mindig számíthatunk. dr. Fazekas László Egri motorosok a Magas-Tálrábao A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy az egri MHS motoros túrakör egyhetes kirándulást rendezett a Magas- Tatra környékén. Képünkön á részvevők egyik csoportja pihenőt tart a Lomnici-csúcs tövében. Művelt, nagy szakértelmű kereskedőgárda van kialakulóban A kiskereskedelmi dolgozóktól joggal várja el a vásárlóközönség, hogy szakszerű, gyors, udvarias kiszolgálással könnyítsék meg a vásárlást. Erre törekednek a kereskedelmi dolgozók is. mikor munka után .tanfolyamokra járnak, s továbbképezik magukat. Az elmúlt években közel 3400 kereskedelmi dolgozó tett szakmunkás vizsgát a megye területén, s azáltal is növelik a művelt, szakképzett kereskedők számát, hogy nagy gondot fordítanak az utánpótlás, a kereskedelmi tanulók képzésére. A megyében jelenleg 300 kereskedelmi tanuló készül erre a nehéz, de szép pályára. A társadalmi tulajdon védelmére intézkedéseket kérnek a kereskedelmi szakemberek A kereskedelemben még ma is előfordul a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett, gyakori a leltárhiány. Ezért a második megyei kereskedelmi tanácskozáson elhatározták, hogy a jövőben a társadalmi tuladon hatékonyabb védelmére fokozzák a politikai felvilágosító munkát, javítják az áruk raktározási lehetőségeit és még szigorúbbá teszik az ellenőrzéseket. Ahol mindez nem segít, ott a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben alkalmazzák a büntető feljelentéseket. Elhatározták azt is. hogy kérik a 98/1952-es számú MT. határozat megváltoztatását. hogy még lényegesebb, indokoltabb különbséget tehessenek a 400 —500 forintig, illetve 10— 50 000 forintig terjedő leltárhiányok elbírálása között. Olyan javaslat is elhangzott ezen a tanácskozáson, hogy az öt személytől magasabb létszámmal dolgozó üzletekben be kell vezetni a több személyes felelősséget, hogy ezzel a lépéssel is a társadalmi tulajdon védelmét tudják szolgálni. 13 ezer mázsa csemegeszőlő külföldnek Jó ütemben halad a szőlőfelvásárlás a verpeléti földművesszövetkezet átvevő ’helyén. Szeptember 6-tól a gyöngyösi egyéni gazdák 26- ig több mint 8000 mázsa GYURKÓ GÉZA: export csemegeszőlőt adtak át a föld m ű vess zo vetkezetne«. A tervek szerint október 20-;g több mint 13 ezer mázsa export csemegeszőlőt vásárolnak fel a község szőlőtermelőitől. Megtartották a II. Heves megyei szállítási értekezletet cA hubtf ii'iilm. nem tudják ellenőrizni, mit csinál a lányuk, az is lehet, hogy nem is rendes emberek, nem is törődnek semmit a gyerekükkel ... Sajnálta a gyereket, dühös is volt rá, a szülőkre is... — Na... akkor mondd el, hogyan is volt azzal az erszénnyel? ... A kislány akadozva, mély lélegzeteket véve, időnként meg-megtorpanva, beszélni kezdett: ★ — RENDŐR BÁCSI, tessék elhinni, én igazán nem vagyok tolvaj... csak a babosruha miatt... Semmi másért, mert olyan szép piros volt és fehér pettyes és a Vargának olyan volt és a kirakatban is láttam ... Mindig láttam, arra jártam iskolába és megálltam mindig a kirakat előtt... Volt ott más ruha is, de nekem csak az a babos tetszett... Mert a Varga is csúfolt, hogy nekem sohasem lesz olyan, hogy babosruhát csak neki vesz az édesanyja ... Mondtam, hogy hazudsz, mert nekem is vesznek, ha én akarom... Akkor azt mondta, hogy én hazudok, mert hiába akarok, nekem úgyse vesznek ... Meg is pofoztam, kiállítottak érte, meg beírtak az ellenőrzőmbe ... ... És akkor másnap megint láttam a babosruhát a Vargán és nekem nem volt, pedig kértem otthon ... Édesanyám megpofozott és kiabált, hogy nincs neki elég baja, s mit akarok én azzal a babosruhával ... Lopjam ki édesapám zsebéből a pénzt rá, ha ugyan találok nála... És én tudtam, hogy úgysem találok, mert amikor édesapám hazajön, mindig részeg és káromkodik, meg alszik... De hiába alszik, mert akkor már nincs pénze, csak édesanyám sír, meg fenyegetőzik, hogy egyszer ilyenkor megöli... Én is sírok, meg a kisebbek is, de csak én tudom, hogy miért kell sírni... És akkor egyik nap, mikor mentem iskolába,, már nem volt ott a babosruha és én, tetszik tudni, nagyon megijedtem, hogy most már nem is lesz többé ilyen ruha és igaza lesz Vargának, hogy csak neki lehet. Sírtam is az utcán, kérdezték tőlem, hogy miért sírok, de én elszaladtam... És aztán megint láttam egy babosruhát, olyat, pontosan olyat, mint amilyet szerettem volna és nagyon megijedtem, hogy azt is eladják valakinek és már többet nem lesz... A Varga is, meg a többi lány is mindig húzott, tetszik tudni, hogy rongyos, meg így rajtam nem is állna jól a ruha, az csak Vargán áll jól, mert neki már van melle is, meg csípője, én meg deszka vagyok, azt mondták... NAGYON ELKESEREDTEM, édesanyámnak sem szóltam már, hanem kimentem iskola helyett a piacra, hogy segítek csomagot vinni, s azért a pénzért megveszem... Háromszor tudtam csomagot vinni, de csak öt forintot kaptam érte, a ruha pedig pontosan 62 forintba került volna ... A pénzt odaadtam édesanyámnak, aki sírt, s azt mondta, hogy ha nagy leszek, akkor kapok babosruhát ... Dehát mikor lesz MINT ARRÓL MÁR hírt adtunk, szeptember 30-án megtartották a Heves megyei szállítási értekezletet. Az értek ez let a Heves megyei tanács kis tanácstermében zajlott le, ahol megjelentek a megye szállító és fuvaroztató vállalatainak hivatalos küldöttei. A szállítási értekezlet beszámolóját Barta István elvtárs, a Heves megyei tanács építési- és közlekedési osztályának előadója tartotta, aki bevezető' jében beszélt az országos szállítási . értekezletről, annak munkájáról, majd áttért a megyei szállítási értekezlet összehívásának és jelentőségének a méltatására. Beszédében hangsúlyozta, hogy népgazdasági érdek a szállítási feladatok gazdaságosabb és gyorsabb megoldása. Szocializmust építő hazánkban nincsenek érdekellentétek — közös az érdekünk — közösaz? S altkor megint kimentem a piacra és elhatároztam, hogy lopok... Nagyon féltem, sok nénit, meg bácsit követtem, hogy ellopjam az erszényüket, míg végül egy kosárból elcsentem egy erszényt... Elszaladtam, úgy megijedtem, azt hittem, mindenki engem néz és elbújtam a vécébe... Tessék elképzelni, csak tíz forint, meg apró volt az erszényben ... Úgy, de úgy sírtam, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen ... S akkor dühös voltam, megint kimentem a piacra, s az első asszonynak belenyúltam a kosarába, mikor megláttam, hogy ott tartja az erszényét... Rendőr bácsi, ne tessenek engem javítóba küldeni... Belehalnék a szégyentől... Én igazán csak a babosruhát akartam, semmi mást... De soha, soha többé nem lopok, tudom, hogy az csúnya dolog volt... De most muszáj volt, hogy nekem is legyen babosruhám ... Rendőr bácsi, ne tessék rám haragudni, s ne tessék megmondani édesanyámnak se, mert elemészti magát, ha megtudja ... Ügyis annyi baja van szegénynek az édesapámmal... Rendőr bácsi... rendőr bácsi, kérem nagyon, istenbizony, nagyon jó gyerek leszek, csak most még az egyszer... ★ A RENDŐRTISZT nézte maga előtt a papírlapot, amelyre egyetlen sort sem írt és nagyot sóhajtott. Ha most találkozik az apával, vállalta volna a felelősséget, hogy törvénysértést kövessen el. Kiszólt az ajtón: — Vezessék ki a kislányt... várjon a folyosón — mondta rekedten és még akkor is az ajtót nézte, amikor a vékony lábak felett már kivánszorgott a foszlott szoknya is. nek kell lenni a munkánknak is. Ezért annak a célnak kell vezérelni bennünket, hogy a szállítási munkákat olcsóbban és gyorsabban végezzük el. A gazdaságos és gyorsabb anyagszállításról már nagyon sokat beszéltünk, de sajnos mégis fordulnak elő esetek, amikor ezt nem tartják szem előtt. A hanyag munka egyik bizonyítéka a kocsiálláspénz kifizetése is. Ezek a kocsiállás- pénzek legtöbb esetben a fuvaroztatók hibájából adódnak, de többször hozzájárul a vasút nem kielégítő munkája is. Bírságot fizetett többek között a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat május 19-e és júniús 28-a között kocsiállás és fekbér címén 5722 forintot. A gyöngyösi Építőipari Vállalat a hatvani vasútállomásnak 28 854 forintot fizetett ld egy hónap alatt fekbér és kocsiálláspénz címén. BARTA ELVTÄRS ezek után beszélt a közelgő őszi csúcsforgalomról. Megemlítette, hogy az őszi csúcsforgalom alatt nagy munka hárul a MÁV, az AKÖV és a BEL- SPED dolgozóira. Az ő odaadó munkájuktól is nagyban függ az őszi csúcsforgalom végrehajtásának a sikere. Ez idő alatt még fokozottabb harcot kell vívni a fuvaruzsorások és a kontárok ellen is, akik ma leginkább a TÜZÉP vállalatok nagy forgalmát kihasználva uzsoráskodnak a dolgozókon. Az állami fuvaroztató vállalatoknak olcsó, gyors szállításokkal kell segíteni a maszek árdrágító fuvarosok letörését. Barta elvtárs beszédének befejező részében felhívta a jelenlevők figyelmét pártunk és kormányunk takarékossági felhívására és mindenkit arra kért, hogy munkáját ezek figyelembe vételével végezze a jövőben. A szállítási értekezlet első felszólalója Zimándi Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság ipari- és közlekedési osztályának vezetője volt. Zimándi elvtárs beszédének bevezető részében méltatta az értekezlet jelentőségét, majd elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a megyei KISZ-bizottság javaslata alapján egy takarékossági mozgalom indult el a fuvaroztató vállalatoknál. Ezt a mozgalmat az üzemek fiataljai elfogadták és már munkájukkal hozzájárultak a gyorsabb kocsifordulókhoz azáltal, hogy vasárnap elvállalják a vagonok kirakását. Zimándi elvtárs után Bakó János, a miskolci MÁV Igazgatóság szállítási csoportjának osztályvezetője emelkedett szólásra. BESZÉDÉBEN elmondotta, hogy az idén 1233 vasúti kocsit nem tudtak kiállítani a fuvaroztatók részére Heves megyében, mert hanyag munkát végeztek a fuvaroztató vállalatok. A fuvaroztató vállalatok a rakodási időt az előírtnál hat órával lépték túl. Döntő fontosságúnak tartja a kocsik időbeni kirakodását. Sajnos ezek be nem tartása miatt a vállalatok az elmúlt hónapokban 121 700 forint kocsiállás- pénzt fizettek ki. Bakó elvtárs beszédében megemlítette, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt rossz munkát végez a vagonok kirakodásánál. Komoly valutájába kerül az országnak az, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt nem üríti ki időben a külföldi vasúti kocsikat. Végezetül kérte a megyei pártbizottságot és a megyei tanácsot, hogy ott, ahol segítségre van szükség, ott segítsenek továbbra is, hogy a szállítási munka a jövőben jobbá váljék. Csörgő István, az egri 32-es AKÖV képviselője hozzászólásában bejelentette, hogy Szaj- la község kivételével Heves megyében minden községet bekapcsoltak az autóbuszjáratokba. Több új autóbuszjáratot indítottak ez évben is. Megszűnt a TEFU körzethatára, így nagyobb távolságokra is végezhetnek szállításokat. A meglevő kocsikapacitásból nehéz a fogyasztók kielégítése, ezért kérte a szállíttató vállalatok képviselőit, hogy a jövőben 72 órával hamarább adják be a vállalathoz kocsiigényüket. Örömmel említette meg, hogy az erdőgazdaság két gépkocsit ajánlott 'fel segítségül az őszi szállításokra. Az erdő- gazdaság ezzel a felajánlásával járul hozzá az őszi szállítási feladatok megoldásához. Az értekezlet többi felszólalói: Dóra Zoltán, a Felnémeti Fűrészüzem küldötte, Fe- renczi József, a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság képviselője, Salamon Sándor, a Mátrai Fémművek küldötte, Antal József, a füzesabonyi vasútállomás képviselője, Dávid Árpád, a Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés dolgozója, Boros László, a Közúti Üzemi Vállalat küldötte a szállítási munka jobbátételéről beszélt. Sok hasznos javaslatot, tettek az idei őszi csúcsforgalom minél zavartalanabb lebonyolítása érdekében. AZ ELHANGZOTT felszólalásokra Barta István adta meg a választ. Befejezésül elmondotta, hogy az értekezlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert olyan problémák is felmerültek, amelynek megvitatása már nagyon időszerű volt. F. I.
