Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-02 / 214. szám

1958. október 2., csütörtök NEPCJSAG 3 Hároméves tervünk és nemzetközi kapcsolataink A rádió és az újságok rö­vid közleményt adtak ki ar­ról, hogy a „Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldött­ségei 1953. szeptember 22-től 26-ig tárgyalást folytattak Prágában a két baráti ország 1965-ig terjedő gazdasági együttműködésének további fejlesztéséről”. Ennek a tárgyalásnak célja nem egy meghatározott időre szóló és szűkebb keretű ke­reskedelmi ügylet megkötése volt, hanem az, hogy az 1949- ben alakult Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa (KGST) keretében kialakítsa mindkét ország távlati tervei egybe­hangolásának további feltéte­leit. Az elmúlt évek tapasztala­tainak elemzése kellő tám­pontot nyújt arra, hogy fel­mérjék a KGST-ben részvevő országok egyes iparágainak termelőerőit, azok elérhető termelési kapacitásait és meg­állapítsák, hogy a kérdéses országban mely iparág terme­lése fedezi a belső fogyasztás szükségletét és hol vannak hiányok. A részvevő államok terveiket egyeztetik, a leg- messzebbmenően összehangol­ják és ezáltal lehetőség nyí­lik a termelés fokozottabb szakosítására, ezen túlmenő­en pedig a KGST országok népgazdasági tervei lényege­sen megalapozottabbakká, re­álisabbakká válnak. A megfe­lelő körültekintéssel összehan­golt népgazdasági tervek le­hetővé teszik a baráti álla­mok közötti kölcsönös áru­csereforgalom volumenének lényeges emelését is. A szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú szerző­dések kölcsönösen biztosítják az ipar nyersanyagellátását, a dolgozók állandó foglalkozta­tottságát, a lakosság szükség­leteinek jobb kielégítését, a külföldi piacokat, a termelő­erők gazdaságos kihasználá­sát, azok állandó fejlesztését és ezen túlmenően népgazda­ságunkat függetlenné tették a tőkés piacok konjukturális in­gadozásaitól. Szerződéseink 1960-ig, sőt Kínával 1962-ig, Csehszlovákiával pedig 1965- ig szabályozzák külkereske­delmi forgalmunkat. Népgaz­dasági terveink ezek ismere­tének birtokában készültek. A második hároméves terv­ben a baráti országokkal előirányzott forgalmunk há­romnegyed részét hosszúlejá­A KIHALLGATÁST vezető rendőrtiszt arca olyan volt most, mint egy nyitott könyv. Olvasni lehetett belőle: hara­got, sajnálkozást és tanácsta­lanságot is. Nézte a kislányt, alig ért le a lába a székről, koszos, soványka térde, — mint­ha öreg fából faragták volna. Ijedt volt, mint valami befo­gott madárka, szemében ott rejtőzött a sírás. Csak egy szó, egy élesebb szó, egy meggon­dolatlan mozdulat, s a barna szemekből keserű útjára indul a könny. A rendőrtiszt nem szerette a könnyeket, még ke­vésbé a gyermekkönnyeket. Ha felesége néha — előfordul az asszonyok életében — könnyre adta szemét, elmenekült ha­zulról, ha kisfia kezdett el sír­ni, az új rádiót is szétszedte volna, hadd játsszon, hadd csi­tuljon meg, szemét ne páráz- za könny. — Hány éves vagy? — kér­dezte végül is halkan és óva­tosan, hogy megnyíljék és ne bezáruljon az a kis kapu, ame­lyen keresztül el lehet jutni az ijedten dobogó szívhez. — Én ... én-e. hogy hány? — pislogott a kislány és ujjaival színtelen szoknyáján matatott. — Tizenkettő vagyok... de én igazán nem ... csak most elő­ször és soha többet... Rendőr bácsi kérem, igazán, soha töb­bet. csak a babosruháért volt... — Mondd el szépen, hogy Volt... Ha mindent elmondasz, talán tudok segíteni rajtad — mondta a rendőrtiszt kicsit hi­vatalos hangon. Megírhatta volna a jegyzőkönyvet a kis­lány nélkül is. A piacon lopott. Pénztárcát lopott egy asszony kosarából, az asszony észrevet­te, kiabálni kezdett, jött a szol­gálatos rendőr és most a kis­lány itt van. Végeredményben egyszerű eset. Lopott. A szülei talán rendes emberek, csak ratú szerződésekben rögzítet­ték. Az 1980-ig importálandó nyersanyagok 80 százalékát és gépkivitelünk több mint 70 százalékát már hosszúlejá­ratú szerződésekben biztosí­tottuk. így nyugodtan mond­hatjuk, hogy a következő esztendők tervteljesítését már megalapoztuk. A KGST országok baráti együttműködésében természe­tes és megvalósítható az a gazdasági alapelv, hogy a több ország szükségletét ké­pező árukat ott termeljék, ahol a gyártás feltételei a leg­gazdaságosabbak. A specifi­káció lehetővé teszi a nagy széria gyártását, mert az il­lető termékre nemcsak a gyártó országnak, hanem a KGST országok mindegyiké­nek, sőt a világpiacnak is szüksége van. A nagy széria- gyártás kialakítása gazdasá­gosabbá, olcsóbbá teszi a ter­melést, tehát a kis országok is versenyképesek lesznek a világpiacon. A KGST munka- megosztásával iparunk speci­alizálhatta magát Diesel-mo­torok, motorvonatok, elektro­mos gépek, gabona- és kuko­ricakombájnok, különböző szerszámgépek, nagyteljesít­ményű kerekes traktorok, va­lamint dömperek gyártására. Az említett megállapodás ér­telmében Magyarország Cseh­szlovákiából szerzi be a hét- tonnás teherautókat, Cseh­szlovákia pedig héttonnás autóbuszokat rendelt tőlünk. Megegyezés jött létre a me­zőgazdasági gépek kölcsönös szállítására és arra, hogy az eredetileg tervezett időpontnál hamarább üzembe helyezzük a sztálinvárosi meleghenger­művet, hogy biztosítani tud­juk a csehszlovák ipar meg­rendeléseit. Ezzel szemben Csehszlovákia olyan henge­relt acélfajtákat szállít, ame­lyekre nekünk igen nagy szükségünk van. A szerződő államok kölcsö­nös érdeke, hogy a nagyobb erőforrásokat lekötő beruházá­sokat abban az országban va­lósítsák meg, ahdl azok kivite­lezésére legkedvezőbbek a fel­tételek. Közös érdek a beru­házások elaprózásának. a ka­pacitás kihasználatlanságának elkerülése. Az együttműködés elmélyülése, a beruházások te­rén kialakuló kooperáció olyan méretű beruházások megvaló­sítását is lehetővé teszi, ame­lyet külön-külön, saját erő­forrásainkból egyik ország sem tudna megvalósítani. Egé­szen nagyvonalúan és nyugod­tan mondhatjuk Európa életé­ben történelemformáló ténye­ző lesz a dunai kooperáció. Ez a terv magában fogalalja a Dunamenti országok energia- termelését. öntözéses gazdál­kodását. hajózását, stb. Nagy- horderejű kérdés a KGST or­szágok villamosenergia terme­lésének és fogyasztásának ösz- szehangolása. a lengyel szén­bányák közös erővel való fej­lesztése és a KGST országok rendkívül megnövekedett vas­ércszükségletének megfelelően a Szovjetunió vasércbányásza­tának gyorsütemű fejlesztése. A második hároméves terv­ben meghatározott célkitűzé­sek a magyar népgazdaság to­vábbi fejlesztésének megvaló­sítása érdekében feltétlenül szükséges a már meglevő kül­földi kapcsolataink megszilár­dítása. sőt kibővítése és a nem­zetközi kooperáció alaposabb elmélyítése. Külkereskedel­münknek, gyárainknak és min­den munkásnak legjobb tudá­sa szerint azon kell iparkodnia, hogy teljes mértékben kielé­gítsük a szerződő államok igé­nyeit. Tartsuk be a szállítási határidőket, javítsuk a minő­séget! Dolgozó népünk már eddig is bebizonyította, hogy nagy tettekre képes. Erőnket megsokszorozza az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. A baráti országok kölcsönös se­gítségére mindig számíthatunk. dr. Fazekas László Egri motorosok a Magas-Tálrábao A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy az egri MHS mo­toros túrakör egyhetes kirán­dulást rende­zett a Magas- Tatra környé­kén. Képünkön á részvevők egyik csoportja pihenőt tart a Lomnici-csúcs tövében. Művelt, nagy szakértelmű kereskedő­gárda van kialakulóban A kiskereskedelmi dolgo­zóktól joggal várja el a vásár­lóközönség, hogy szakszerű, gyors, udvarias kiszolgálással könnyítsék meg a vásárlást. Erre törekednek a kereskedel­mi dolgozók is. mikor munka után .tanfolyamokra járnak, s továbbképezik magukat. Az el­múlt években közel 3400 ke­reskedelmi dolgozó tett szak­munkás vizsgát a megye terü­letén, s azáltal is növelik a művelt, szakképzett kereske­dők számát, hogy nagy gondot fordítanak az utánpótlás, a ke­reskedelmi tanulók képzésére. A megyében jelenleg 300 ke­reskedelmi tanuló készül erre a nehéz, de szép pályára. A társadalmi tulajdon védelmére intézkedéseket kérnek a kereskedelmi szakemberek A kereskedelemben még ma is előfordul a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűn­tett, gyakori a leltárhiány. Ezért a második megyei ke­reskedelmi tanácskozáson el­határozták, hogy a jövőben a társadalmi tuladon hatéko­nyabb védelmére fokozzák a politikai felvilágosító munkát, javítják az áruk raktározási lehetőségeit és még szigorúbbá teszik az ellenőrzéseket. Ahol mindez nem segít, ott a tár­sadalmi tulajdon ellen vétők­kel szemben alkalmazzák a büntető feljelentéseket. Elha­tározták azt is. hogy kérik a 98/1952-es számú MT. határo­zat megváltoztatását. hogy még lényegesebb, indokoltabb különbséget tehessenek a 400 —500 forintig, illetve 10— 50 000 forintig terjedő leltár­hiányok elbírálása között. Olyan javaslat is elhangzott ezen a tanácskozáson, hogy az öt személytől magasabb lét­számmal dolgozó üzletekben be kell vezetni a több sze­mélyes felelősséget, hogy ez­zel a lépéssel is a társadalmi tulajdon védelmét tudják szol­gálni. 13 ezer mázsa csemegeszőlő külföldnek Jó ütemben halad a szőlő­felvásárlás a verpeléti föld­művesszövetkezet átvevő ’he­lyén. Szeptember 6-tól a gyöngyösi egyéni gazdák 26- ig több mint 8000 mázsa GYURKÓ GÉZA: export csemegeszőlőt adtak át a föld m ű vess zo vetkezetne«. A tervek szerint október 20-;g több mint 13 ezer mázsa export csemegeszőlőt vásárol­nak fel a község szőlőterme­lőitől. Megtartották a II. Heves megyei szállítási értekezletet cA hubtf ii'iilm. nem tudják ellenőrizni, mit csinál a lányuk, az is lehet, hogy nem is rendes emberek, nem is törődnek semmit a gye­rekükkel ... Sajnálta a gyere­ket, dühös is volt rá, a szü­lőkre is... — Na... akkor mondd el, hogyan is volt azzal az er­szénnyel? ... A kislány akadozva, mély lélegzeteket véve, időnként meg-megtorpanva, beszélni kezdett: ★ — RENDŐR BÁCSI, tessék elhinni, én igazán nem vagyok tolvaj... csak a babosruha miatt... Semmi másért, mert olyan szép piros volt és fehér pettyes és a Vargának olyan volt és a kirakatban is lát­tam ... Mindig láttam, arra jártam iskolába és megálltam mindig a kirakat előtt... Volt ott más ruha is, de nekem csak az a babos tetszett... Mert a Varga is csúfolt, hogy nekem sohasem lesz olyan, hogy ba­bosruhát csak neki vesz az édesanyja ... Mondtam, hogy hazudsz, mert nekem is vesz­nek, ha én akarom... Akkor azt mondta, hogy én hazudok, mert hiába akarok, nekem úgyse vesznek ... Meg is po­foztam, kiállítottak érte, meg beírtak az ellenőrzőmbe ... ... És akkor másnap megint láttam a babosruhát a Vargán és nekem nem volt, pedig kér­tem otthon ... Édesanyám megpofozott és kiabált, hogy nincs neki elég baja, s mit akarok én azzal a babosruhá­val ... Lopjam ki édesapám zsebéből a pénzt rá, ha ugyan találok nála... És én tudtam, hogy úgysem találok, mert amikor édesapám hazajön, mindig részeg és káromkodik, meg alszik... De hiába alszik, mert akkor már nincs pénze, csak édesanyám sír, meg fe­nyegetőzik, hogy egyszer ilyenkor megöli... Én is sí­rok, meg a kisebbek is, de csak én tudom, hogy miért kell sírni... És akkor egyik nap, mikor mentem iskolába,, már nem volt ott a babosruha és én, tet­szik tudni, nagyon megijedtem, hogy most már nem is lesz többé ilyen ruha és igaza lesz Vargának, hogy csak neki le­het. Sírtam is az utcán, kér­dezték tőlem, hogy miért sírok, de én elszaladtam... És aztán megint láttam egy babosruhát, olyat, pontosan olyat, mint amilyet szerettem volna és nagyon megijedtem, hogy azt is eladják valakinek és már többet nem lesz... A Varga is, meg a többi lány is mindig húzott, tetszik tudni, hogy ron­gyos, meg így rajtam nem is állna jól a ruha, az csak Var­gán áll jól, mert neki már van melle is, meg csípője, én meg deszka vagyok, azt mondták... NAGYON ELKESEREDTEM, édesanyámnak sem szóltam már, hanem kimentem iskola helyett a piacra, hogy segítek csomagot vinni, s azért a pén­zért megveszem... Háromszor tudtam csomagot vinni, de csak öt forintot kaptam érte, a ruha pedig pontosan 62 fo­rintba került volna ... A pénzt odaadtam édesanyámnak, aki sírt, s azt mondta, hogy ha nagy leszek, akkor kapok ba­bosruhát ... Dehát mikor lesz MINT ARRÓL MÁR hírt ad­tunk, szeptember 30-án meg­tartották a Heves megyei szál­lítási értekezletet. Az értek ez let a Heves megyei tanács kis tanácstermében zajlott le, ahol megjelentek a megye szállító és fuvaroztató vállala­tainak hivatalos küldöttei. A szállítási értekezlet beszámo­lóját Barta István elvtárs, a Heves megyei tanács építési- és közlekedési osztályának elő­adója tartotta, aki bevezető' jében beszélt az országos szál­lítási . értekezletről, annak munkájáról, majd áttért a megyei szállítási értekezlet összehívásának és jelentőségé­nek a méltatására. Beszédében hangsúlyozta, hogy népgazdasági érdek a szállítási feladatok gazdaságo­sabb és gyorsabb megoldása. Szocializmust építő hazánkban nincsenek érdekellentétek — közös az érdekünk — közös­az? S altkor megint kimentem a piacra és elhatároztam, hogy lopok... Nagyon féltem, sok nénit, meg bácsit követtem, hogy ellopjam az erszényü­ket, míg végül egy kosárból elcsentem egy erszényt... El­szaladtam, úgy megijedtem, azt hittem, mindenki engem néz és elbújtam a vécébe... Tessék elképzelni, csak tíz fo­rint, meg apró volt az erszény­ben ... Úgy, de úgy sírtam, hogy csak én vagyok ilyen sze­rencsétlen ... S akkor dühös voltam, megint kimentem a piacra, s az első asszonynak belenyúltam a kosarába, mikor megláttam, hogy ott tartja az erszényét... Rendőr bácsi, ne tessenek engem javítóba küldeni... Be­lehalnék a szégyentől... Én igazán csak a babosruhát akartam, semmi mást... De soha, soha többé nem lopok, tudom, hogy az csúnya dolog volt... De most muszáj volt, hogy nekem is legyen babos­ruhám ... Rendőr bácsi, ne tessék rám haragudni, s ne tessék megmondani édes­anyámnak se, mert elemészti magát, ha megtudja ... Ügyis annyi baja van szegénynek az édesapámmal... Rendőr bá­csi... rendőr bácsi, kérem na­gyon, istenbizony, nagyon jó gyerek leszek, csak most még az egyszer... ★ A RENDŐRTISZT nézte ma­ga előtt a papírlapot, amelyre egyetlen sort sem írt és nagyot sóhajtott. Ha most találkozik az apával, vállalta volna a fe­lelősséget, hogy törvénysértést kövessen el. Kiszólt az ajtón: — Vezessék ki a kislányt... várjon a folyosón — mondta rekedten és még akkor is az ajtót nézte, amikor a vékony lábak felett már kivánszorgott a foszlott szoknya is. nek kell lenni a munkánknak is. Ezért annak a célnak kell vezérelni bennünket, hogy a szállítási munkákat olcsób­ban és gyorsabban végezzük el. A gazdaságos és gyorsabb anyagszállításról már nagyon sokat beszéltünk, de sajnos mégis fordulnak elő esetek, amikor ezt nem tartják szem előtt. A hanyag munka egyik bi­zonyítéka a kocsiálláspénz ki­fizetése is. Ezek a kocsiállás- pénzek legtöbb esetben a fu­varoztatók hibájából adódnak, de többször hozzájárul a vas­út nem kielégítő munkája is. Bírságot fizetett többek kö­zött a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat május 19-e és júniús 28-a között kocsi­állás és fekbér címén 5722 fo­rintot. A gyöngyösi Építőipari Vállalat a hatvani vasútál­lomásnak 28 854 forintot fize­tett ld egy hónap alatt fek­bér és kocsiálláspénz címén. BARTA ELVTÄRS ezek után beszélt a közelgő őszi csúcsforgalomról. Megemlítet­te, hogy az őszi csúcsforgalom alatt nagy munka hárul a MÁV, az AKÖV és a BEL- SPED dolgozóira. Az ő odaadó munkájuktól is nagyban függ az őszi csúcsforgalom végre­hajtásának a sikere. Ez idő alatt még fokozottabb harcot kell vívni a fuvaruzsorások és a kontárok ellen is, akik ma leginkább a TÜZÉP vállalatok nagy forgalmát kihasználva uzsoráskodnak a dolgozókon. Az állami fuvaroztató válla­latoknak olcsó, gyors szállí­tásokkal kell segíteni a ma­szek árdrágító fuvarosok letö­rését. Barta elvtárs beszédének be­fejező részében felhívta a je­lenlevők figyelmét pártunk és kormányunk takarékossági fel­hívására és mindenkit arra kért, hogy munkáját ezek fi­gyelembe vételével végezze a jövőben. A szállítási értekezlet első felszólalója Zimándi Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság ipari- és közlekedési osztályá­nak vezetője volt. Zimándi elvtárs beszédének bevezető részében méltatta az értekez­let jelentőségét, majd elmond­ta, hogy tudomása van arról, hogy a megyei KISZ-bizottság javaslata alapján egy taka­rékossági mozgalom indult el a fuvaroztató vállalatoknál. Ezt a mozgalmat az üzemek fiataljai elfogadták és már munkájukkal hozzájárultak a gyorsabb kocsifordulókhoz az­által, hogy vasárnap elvállal­ják a vagonok kirakását. Zimándi elvtárs után Bakó János, a miskolci MÁV Igaz­gatóság szállítási csoportjának osztályvezetője emelkedett szó­lásra. BESZÉDÉBEN elmondotta, hogy az idén 1233 vasúti kocsit nem tudtak kiállítani a fuva­roztatók részére Heves megyé­ben, mert hanyag munkát vé­geztek a fuvaroztató vállala­tok. A fuvaroztató vállalatok a rakodási időt az előírtnál hat órával lépték túl. Döntő fontosságúnak tartja a kocsik időbeni kirakodását. Sajnos ezek be nem tartása miatt a vállalatok az elmúlt hónapok­ban 121 700 forint kocsiállás- pénzt fizettek ki. Bakó elv­társ beszédében megemlítette, hogy a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt rossz munkát végez a vagonok kirakodásá­nál. Komoly valutájába ke­rül az országnak az, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt nem üríti ki időben a külföldi vasúti kocsikat. Végezetül kérte a megyei pártbizottságot és a megyei tanácsot, hogy ott, ahol segít­ségre van szükség, ott segít­senek továbbra is, hogy a szállítási munka a jövőben jobbá váljék. Csörgő István, az egri 32-es AKÖV képviselője hozzászólá­sában bejelentette, hogy Szaj- la község kivételével Heves megyében minden községet be­kapcsoltak az autóbuszjára­tokba. Több új autóbuszjára­tot indítottak ez évben is. Megszűnt a TEFU körzethatá­ra, így nagyobb távolságokra is végezhetnek szállításokat. A meglevő kocsikapacitásból ne­héz a fogyasztók kielégítése, ezért kérte a szállíttató vál­lalatok képviselőit, hogy a jö­vőben 72 órával hamarább ad­ják be a vállalathoz kocsi­igényüket. Örömmel említette meg, hogy az erdőgazdaság két gép­kocsit ajánlott 'fel segítségül az őszi szállításokra. Az erdő- gazdaság ezzel a felajánlásá­val járul hozzá az őszi szál­lítási feladatok megoldásához. Az értekezlet többi felszó­lalói: Dóra Zoltán, a Felné­meti Fűrészüzem küldötte, Fe- renczi József, a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság képvise­lője, Salamon Sándor, a Mát­rai Fémművek küldötte, Antal József, a füzesabonyi vasútál­lomás képviselője, Dávid Ár­pád, a Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés dolgozó­ja, Boros László, a Közúti Üzemi Vállalat küldötte a szál­lítási munka jobbátételéről be­szélt. Sok hasznos javaslatot, tettek az idei őszi csúcsfor­galom minél zavartalanabb le­bonyolítása érdekében. AZ ELHANGZOTT felszóla­lásokra Barta István adta meg a választ. Befejezésül elmon­dotta, hogy az értekezlet be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket, mert olyan problé­mák is felmerültek, amelynek megvitatása már nagyon idő­szerű volt. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents