Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-15 / 225. szám

4 NEFÜJSAG 1958. október 15., aserda Csillagászati hét Egerben A SZPUTNYIKOK világjá­rása új korszakot nyitott meg a csillagászat és a meteorológia történetében. A földi ember, .érzékszerveit" meghosszabbít­va kinyúlik a légkör külső szféráiba, onnan tekint vissza a „sárgolyóra”, vagy vizsgálja, milyen hatások érik Földün­ket a világűrből, a Napból. A technika rohanó fejlődése lehetővé teszi', hogy az eddig ismeretlen földi és égi hatá­soknak a magyarázatát keres­sük, kutassuk. Nagy feladatok ezek, amelyek csak a legszéle­sebb körű összefogással oldha­tók meg. Ebből a célból 1957. július elsején megkezdődött az emberiség eddig legnagyobb méretű tudományos együttmű­ködése: a Nemzetközi Geofizi­kai Év. Másfél évig tart — egyelőre — ez a kitartó meg­figyelési kampány. A mérések kiterjednek az egész Földre, ennek szilárd kérgére, az óceá­nokra, az 1000 kilométernél vastagabb légrétegre. E tudo­mányos munkában részt vesz a világ minden számottevő or­szága. Eddig is tudtuk, hogy boly­gónkat alig érzékelhető köl­csönös vonzóerő köti a Nap­hoz. Magához láncolva von­szolja, pörgeti az idők messze távlatába. Azt is 'tapasztaljuk, hogy a Napból származó hő- énergia melegíti a Földet, hozza mozgásba a légtömege­ket. De azt már csak a műsze­rek kezelői veszik észre, hogy erős „napkitörés” idején a lég­kör magas légrétegeiben elek­tromos háborgások jelentkez­nek, melyek a rövidhullámú rádiófelvételben zavarokat okoznak. A Napból származó hatások más formában is mu­tatkoznak. Nem kell messze mennünk. Szeptember első csütörtökén este Egerben né­hány szerencsés szemlélő a sarki fény ritka tüneményében gyönyörködhetett... A magas­légkörben végbemenő változá­sok átterjednek az alsó réte­gekbe is. A sarki térség hideg áramlásai megváltoztathatják az egész földrészek időjárását. A folyamatok láncolatát leg­többször naptevékenységekre vezetik Vissza. A rendellenes májusi hőség, vagy nyári hi­deghullám betörését végső fo­kon a napfoltokra „hárítja” a Meteorológiai Intézet. KÉTSÉGTELEN, hogy a Nap földi hatásai mind széle­sebb skálában bontakoznak ki előttünk. Az onnan származó anyagrészecskék, energiák út­jának a követéséhez a Nap légkörét meg kell ismernünk. Utunk során a Nap felszínéről indulunk ki. Innen árad a fény, görögül: „fősz”, ebből származik a „fotoszféra” elne­vezés. Ez a legmélyebb réteg, melyet még közvetlenül vizs­gálhatunk. A Nap belseje csak az elméleti fizika módszerei­vel kutatható. E réteg vastag­sága 100—120 kilométer között váltakozik. Még azt kell tud­nunk a felszínről, hogy ez ko­rántsem szilárd halmazállapo­tú, hanem magas hőmérsékletű gáztömeg, mint ahogy a Nap egész tömege is az. Azért te­kintik ezt a réteget mégis a Nap felszínének, mert a sűrű­sége itt emelkedik jelentéke­nyen. Mik azok a napfoltok? A Nap fotoszférájában mutatko­zó sötétebb örvéhylések. Idő­számításunk 2. évszázadában egy kínai krónikás úgy jegyez­te fel: „A Nap vörös színű és madárhoz hasonló folt látható rajta.” Európában a 17. század elején fordultak érdeklődéssel e tünemény felé. Látta Kepler. Rendszeresen figyelte Galilei. Észrevette, hogy a foltok a napkorongon mozgást végez­nek. amiből a Nap tengelykö­rüli forgására következtetett. A napfoltokat tüzetesen a pul- kovói (Szovjetunió), valamint az indiai csillagászok vizsgál­ták. Megállapították, hogy a napfoltok belsejében heves gázmozgások zajlanak le. A sugarasan kifelé áramló gáz­tömegek lehűlésének a követ­kezménye a sötétebb fényha­tás. A napfoltkutatas megálla­pította. hogy azok száma nem állandó. Időnként erősen el­szaporodnak, majd újra csök­ken a számuk. Ezek váltako­zásában bizonyos ritmus fe­dezhető fel. Az emelkedés és süllyedés ciklusának az átlag­értéke 11 év. Ezen belül egy maximumot és egy minimu­mos időszak valtja egymást. A most elmúlt 2—3 év alatt fokozott volt a napfolttevé­kenység, maximumban éltünk, ezzel magyarázták meteoroló­gusaink a rendellenes időjá­rást... Máskor a Nap felszínén felhőszerű képződményeket látnak, amit az irodalom „napfákl.ya” néven emleget. Ezek a napkorong peremén tűnnek föl. Hőmérsékletük ma­gasabb, mint a fotoszféráé, környezetükből azért válnak ki. Az újabb feltevések á rá­diófelvételi zavarok okát na­gyobb százalékban a „napfák­lyák” rovására írják... VALÓSZÍNŰ, hogy minden olvasó hallott arról, hogy mi­lyen nagy előkészületet tesz­nek a csillagászok egy-egy teljes napfogyatkozás tudomá­nyos megfigyelésére. Nem vi­tatható, hogy felejthetetlen látvány egy teljes napfogyat­kozás derült időjárás esetén. A csillagászokat azonban mégsem az érdekli elsősor­ban, hanem azért tekintenek a napfogyatkozás elé, mert akkor olyan megfigyelésekre nyílik alkalom, amelyen más­kor lehetetlenek, mint példá­ul a napfáklyák megfigyelé­sére. Ekkor tündöklik teljes fényében a napkorona is. En­nek peremén vörös színű lángnyelvek csapnak magas­ba, ezek a kitörések az úgy­nevezett „protuberanciák". Szeszélyes alakjuk miatt gyakran hasonlították a ku­tatók fákhoz, felhőkhöz, vul­káni kitörésekhez, stb. E tü­nemények közül némelyek hosszú életűek, hetekig lebeg­nek a Nap légterében. Mások igen aktívan viselkednek, mozgékonyak, anyagot lövell­nek egymás felé. Olykor he­ves kitörésekkel jelentkez­nek, hatalmas szőlőkutakhoz hasonlítanak, de rövid életű­ek. Időjárásunkban beálló váratlan rendellenességeket ezzel is kapcsolatba szokták hozni. Az újabb vizsgálatok arra mutatnak, hogy a napki­törések a napfoltok megjele­nésének kísérői. Ezen , jelenségek és hatá­saik rendszeres megfigyelésé­re az úgynevezett napfizikai obszervatóriumokban óraszol­gálatot szerveztek. A Geofi­zikai Év alatt néhány őrhely állandóan szolgálatban van, hogy a Nap „ne maradjon őri­zetlen”. De kivételes esetek­ben a Föld erre a célra fel­készült állomásai (40 obszer­vatórium) mind működésbe lépnek. (Például a rádió-be­mondja: holnap szabályos vi­lágnap kezdődik, stb.). A naptevékenység hatása a földi jelenségekre mindenek­előtt a légkör külső övezeté­ben, a 80 kilométer fölött el­helyezkedő, úgynevezett iono- szférában jelentkezik. Az el­nevezés önnön ered, hogy a 80 kilométer fölötti részecské­ket a napsugarak íonalizálják. elektromos töltettel látják el. Kutatásuk rádióhullámokkal történik. Ezek a sugarak az ionizált rétegekbe ütközve el­hajlanak az egyenes úttól és visszaérkezése közti időben mérik az ionoszféra magassá­gát. A mérések óránként tör­ténnek, ilyen rádióvisszhang- méréssel az Országos Meteoro­lógiai Intézet pestlőrinci rész­lege foglalkozik. Mérik a le­vegőréteg vízszintes mozgását. Figyelik, 1—1 változásra a lég­tömeg alsó rétegei hogyan rea­gálnak __ s Ho gyan reagál azok­ra az ember, a köznapi élet, a termelés, a közlekedés? Sok kérdésre adnak majd feleletet a szputnyikok, a külvilág hír­nökei. Ezen vizsgálatok tanulsá­gai vezetnék majd á ponto­sabb időjárási előjelzésekhez, ezek a kutatások nyitják majd meg az utat a csillagok közti közlekedés megoldásához, a a rakétarepülést á Holdba... Ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozunk majd behatóbban a csillagászati hét keretében, amely Egerben kerül megren­dezésre. ZETÉNYI ENDRE, TIT csillagászati szakosztály dolgozója, «-'fy*' Város, melY még nincs a térképen Szovjet-Kazahsztán terüle­tén az elmúlt években szá­mos új város épült. Ezek kö­zött is talán a legfiatalabb a Temir-Tau nevű városka, amelynek jövője az óriási ko­hászati kombinát építésével függ össze. Ez a kombinát annyi acélt, és öntöttvasat állít majd elő, amennyit a cári Oroszország valamennyi kohója 1913-ban. Temir-Tau tehát a kohászok városa lesz. A tervek szerint 500 két-há- romemeletes lakóházakat, is­kolákat, bölcsődéket, napközi otthonokat, kultúrpalotát, sta­diont, mozit és színházat épí­tenek itt. 195*. október 15, szerda: 1608-ban született Evaristo Tori- celli olasz fizikus, az első lég- súlymérő (barométer) elkészítője. 1914-ben született Mohammed Za'hir, afgán 6ah. 1758-ban született Johann Dan­necker német szobrász. V Névnap O A legyek védelmében Ne feledjük, csütörtökön: GÁL — Szégyelld ma­gad kisfiam... iga­zán nem erre taní­tottalak... Hát mii vétett neked az a szerencsétlen légy, mi? Odaállsz kí­nozni, mint vala­mi barbár... Kité­ped a szárnyát, meg a lábait... Hát ez kínzás! Nézd a szerencsétlent, hogy szenved... Nincs benned, kis­fiam, szánalom a szerencsétlen, szenvedő légy iránt... Még élhe­tett volna, még zümmöghetett vol­na egész késő őszig, talán még télen is, hisz me­leg a szoba... De nem, te nekiállsz és elkezded kínoz­ni... Ha beszélni tudna, most jaj­gatna, könnyei po­tyognának a szen­vedéstől és akkor te nagyon szégyell­ned magad. De most már abban sem vagyok egé­szen biztos... Nem érted? Hagyd már békén azt a legyet, mert felképedek... Hát mikor láttál te engem legyet, állatot kínozni, mi? Na ugye. hogy soha... Aljas köly- ke! Ha még egy­szer meglátom, hogy így kínozod a legyeket, hát bi­zonyisten agyon­ütlek. Te, szégyen­telen... A gyerek kita­karodott a szobá­ból, Hungár Má­tyás meg az órájá­ra pillantott... — Te jó Isten, -*' még elkések — ka­pott a fejéhez és gyorsan öltözni kezdett. Félóra múlva már ott állt a Du- naparton. Kezeitől minden kínzás nélkül hulltak a zsidók a folyóba. (egri) Tábortűz lesz az egri várban A Pedagógiai Főiskola II. számú gyakorló általános is­kolájának „Bornemissza Ger­gely” úttörőcsapata 17-én, pénteken délután fél 5 óra­kor tartja hagyományos vár­ünnepélyét. A tábortűz láng­ja mellett emlékeznek meg a pajtásak névadójuk es a töb­bi hős: az ' „Egri csillagok" múlhatatlan dicsőségéről. Az . ünnepi tábortűzre sze­retettel várja az úttörő csa­pat mindazokat, akik ezúton ;s le akarják róni hálájukat hős elődeinknek. Megjelent a Heves megyei statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hi­vatal Heves megyei igazgató­ságának szerkesztésében most látott napvilágot a „Heves me­m tinóra Egerben este fél 8 órakor: Szabad szél (Jókai-bérlet, főiskolás) Füzesabonyban este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül OKI •mwm/Zmnnmmt Mit. EGRI VÖRÖS CSILLAG Főutca EGRI BRODY i --’A- -váirosi. asszony*. ' GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csigalépcső GYÖNGYÖSI PUSKIN Tánc és szerelem hatvan! vörös csillag Örvényben HATVANI KOSSUTH Éjszaka lányai \ FÜZESABONY Egy kerékpároe halála pétervasAra Vasárnap gyilkosai HEVES Schubert EGRI BÉKE Aktor Párizsban gye fontosabb statisztikai adatai — 1957” című adatgyűj­temény. A mintegy 200 oldal terjedelmű kiadvány a nép­gazdaság minden ágáról, ezen­kívül a népességről, és a nép­mozgalomról, a város- és köz­ségfejlesztésről, a művelődés­ügyről és sok más fontos terü­letről közöl adatokat. Az évkönyv használhatósá­gát nagyban elősegíti, hogy a fontosabb fejezetek 1954-1955- ig visszatekintő adatokat tar­talmaznak. Igen érdekes az „összehasonlító adatok” című rész. Megismerteti azt, hogy milyen helyet biztosítanak a gazdasági és kulturális ered­mények Heves megyének az ország 19 megyéje között. Az összehasonlítások arra is al­kalmasak, hogy kiinduló pont­jai legyenek bizonyos fejlesz- 0 tési terveknek, vagy törekvé. - seknek. | Olvasd! Terjeszd! j a HfPÚlStGOI 9 9 S 9-9:99 >3 9:9-9 «•»•«•»■«•a** AMIKOR AZ EMBER isko­lába jár, megkülönböztet jó és rossz tanárokat, jó és rossz tantárgyakat. Az előbbi általá­ban az utóbbi „következmé­nye”, ami alól aligha van is­kolás korban kivétel. Ezen osz­tályozás szerint a fizika és a kémia a „nemkívánatos” tár­gyak közé tartozik. Főként a leányiskolákban! Őszintén szólva magam is szívesen el­mentem volna mindig a ké­mia és a fizika temetésére. Annál érdekesebb a sors iró­niája, mert most magam is tanítok fizikát. Igaz, hogy en­nek köszönhetem azt is, hogy részt vehettem a 47 Heves me­gyei, kémiát-fizikát tanító pe­dagógusok budapesti kirándu­lásán. Az út rendkívül tanulságos és érdekes volt. Először ki­mentünk a Budafoki úton levő oxigén-gyárba, ahol eléggé hű­vösen fogadták a mi „tatárjá­rásunkat”. Pedig állítom, nem zavartunk mi senkit és sem­mit. A kompresszorok ugyan­olyan fülsiketítőén zúgtak, a hatalmas tartályokban ugyan­olyan arányban vált ki a cseppfolyós levegőből az oxi­gén és a nitrogén, mint mi­előtt mi mentünk. Vezetőnk ugyan — egy idősebb „szaki” — váltig biztatott, hogy csak kérdezzünk nyugodtan, ha va­lamit nem értünk! (Úgysem válaszolt!) S ha mégis elkez­dett valamit megmagyarázni, annak újra az lett a vége, ami köztünk azóta szállóige lett: — „... bezzeg a mi Váci-úti gyárunkban!" Hát igen. Bele­nyugodtunk abba, hogy a „bezzeg Váci-úti gyár” az olyan, amit látni kéne, de ha Heves megyei pedagógusok Budapest gyáraiban már itt vagyunk, nézzük meg ezt a gyárat. Mindenkinek a tetszését megnyerte a főgépész eívtárs érdekes bemutatója a cseppfo­lyós levegővel: megnyitott egy csapot, alátartott egy edényt, és alig jött bele valami, mert a mínusz 183 fokra hűtött cseppfolyós levegő rettenete­sen párolgott, de az edény al­ján azért törhetővé fagyott a gumi. ANNÁL KOMOLYABB volt azonban a klór előállításával foglalkozó üzemrészbe vezető mérnök előadása és bemutató­ja. Ez a gyárrész ugyan szüle­tett kémikusoknak való, de a cellák termében olyan rettene­tes levegő volt, hogy talán még Nobel Alfréd se bírta volna. Ezután elmentünk a kénsav- gyárba. Az a néhány nő, aki fizika, kémia tanítására adta a fejét, most a férfi kartársak állandó élcelődésének közép­pontja lett. Ugyanis az úton a lehető legkomolyabb hangon Oktattak, hogy a nylon-fehér­nemű — ha van rajtunk — el fog tűnni, mert a kéngáz „nem tűri” és „leveti”! A szakosok­nak külön csemegét jelentett a sok új dolog. Így például az, hogy itt már nem piritbő), ha­nem rövidebb úton, a Szovjet­unióból kapott szilárd kénből állítják elő a kénsavat Ugyan­csak fontos anyagot, foszfátot kap a gyár a Kolá-félszigetről, amely anyagot kénsavval ke­vernek, s így állítják elő a műtrágyát. A ' gyárban meg­tudtuk azt is, hogy évről évre nagyobb a kereslet, s míg né­szeretettel magyarázott, raj­zolt ábrázolt képleteket írt krétával egy ócska vaslemezre, hogy szinte újra átélte a gyár egész lüktetését. Plasztikus magyarázata nekünk, pedagó­gusoknak, külön szakmai élve­zetet is jelentett. A kohóknál perzselt a meleg. Izzadt ar­cunkat látva, mint érdekessé­get említette meg, hogy míg délben az Egyenlítőn 1,4 kal/m2/ó a meleg, addig a ko­hók közvetlen közelében en­nek éppen tízszerese. Utolsó utunk a tudomány csarnokába, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézetébe veze­tett, ahol Stark Gyula pro­fesszor előadását és bemutató­ját hallgattuk a hatalmas tel­jesítményű elektronmikrosz­kóp munkájáról. A tudomá­nyát igazán szerető emberre, és a precíz pedagógusra vall az, hogy egyetemi tanár létére nem ad hoc adott elő, hanem szemléltetéssel, táblai ábrázolásokkal készült a pe­dagógusok fogadására. Az elektronmikroszkóp 100 000- szeres nagyítását láttuk fluo­reszkáló ernyőn. A nagyítást mágneses elektronlencsék vég­zik. Ezt a gyönyörű és a pro­fesszor szerint nélkülözhetet­len kutatóeszközt a Szovjet­uniótól a közelmúltban kap­tuk, értéke 650 000 deviza­forint. HAZAFELÉ JÖVET vissza­visszatértünk az eltelt három nap tanulságaira, s ezért iga­zán köszönettel tartozunk a megyei művelődési osztálynak a pontos, határozott útitervért, a mindenre kiterjedő figyel­méért. 4. £. hány évvel ezelőtt szinte agi­tálni kellett a parasztembert, hogy műtrágyát használjon, ma már a gyár alig tudja a szük­ségletet fedezni. Olcsó, mert mindössze 59 forintba kerül egy mázsa. Másnap reggel félálomban hallgattam a Meteorológiai In­tézet jelentését: „... derült, száraz idő.” Rendben. Esőka­bát marad. Mondanom sem kell, hogy mire az Egyesült Izzó kapuján beléptünk, in­kább hasonlítottunk ázott ve­rebekre, mint érdeklődő peda­gógusokra! Az Izzóban a férfi kollégák igen nagy érdeklődést tanúsí­tottak a részmunkák iránt, ami érthető is, hiszen a rádió­cső összeszerelését csupa 18— 24 éves fiatal leány végzi. Kü­lön érdekessége a gyárnak, hogy itt dolgozott híres ma­gyar fizikusunk, Bródy Imre, mint a gyár mérnöke, és ő ál­lította elő az első Wolfram- szálas égőt. 1930-ban itt gyár­tották először a krypton-égő- ket, ami ma is a legtökélete­sebb izzólámpa. A gyár na­gyon sokat dolgozik külföldi megrendelésre. A külföldiek­nek többek között az a kíván­sága, hogy az izzólámpa fel­irata ne a közepén, hanem a „gallérján” legyen. Érthető kí­vánság, nem lehetne a hazai fogyasztásra is így gyártani? A tökéletes gépesítés, a tö­méntelen automata, formázó, adagoló, mérőgép között még mindig elég szemrontó munkát végeznek sok helyen a gyár munkáslányai. Például a fény­csövek osztályozása, mérése, lumenjének megallapitasa na­gyon igénybe veszi nyolc órán át a szemet. így, egyszer vé­gigmenve a gyáron, gyönyörű, és a maga nemében lenyűgöző látvány a gyors, precíz, hatal­mas munka. S az a lehetőség, ami a kulturális és szociális igényeit kielégíti ennek a ha­talmas, több ezer dolgozót fog­lalkoztató gyárnak, mind arra vall, hogy a munka elsődleges tényező ugyan, de az ember nem sikkad el a sokszor lélek­ölő pepecselésben, öt tenisz­pálya, hatalmas mozi, kultúr­terem, ebédlő, klubok szolgál­ják a szórakozást. S ha ez a munka finom, ér­zékeny női ujjakat, bársonyos szemeket kíván, akkor a Cse­peli Vasmű éppen az ellenke­zőjét, a férfias erőt, a bátorsá­got, az ügyességet igényli. AMINT MEGÁLLTUNK a gyár bejáratánál, mint a gye­rekek, úgy elbámultunk a ha­talmas elektromágnes munká­ján. Egyébként a martinászok mellett a legbámulatosabb munkát a kiváló darusoktól láttuk. Vagy a hengerdében az izzó, kígyózó vasrudakat do­báló munkásoktól? Vagy a mérnöktől, aki egy ilyen hatal­mas komplexumot irányít? Lám, máris elakadtam. Mert egy ilyen gyáróriás szinte megsemmisítőén hat a kívül­álló nézelődőre. Kiváló fiatal mérnök, Proska Ferenc elvtárs vezetett bennünket végig. Kü­lön élményt jelentett szá­munkra az a tény, hogy a fia­tal szakember, aki tavaly vég­zett a Szovjetunióban, olyan lelkesedéssel, olyan szakma­— AZ EGRI JÁRÁSI tanács vb-a mai ülésén a járás mun­kavédelmi helyzetéről tárgyal. Előadó: Varga István. — AZ ECSÉOI ALKOT­MÁNY Termelőszövetkezet­ben befejezéshez közeledik az őszi vetés. A rozs és az őszi árpa már zöldell. — A PARÁDI Vörös Októ­ber Tsz üvegesréti dűlőiében szépen zöldell az őszi árpa. — KIKELT AZ ŐSZI BŰZ A a kerekharaszti Al­kotmány Termelőszövetke­zetben. Negyven hold árpá­juk is jól fejlődik, sűrűn hokrusodott. — A PARÁDI tanács a köz­ségfejlesztési alapból hídmér­leget építtetett, amelyet rövid időn belül átadnak a község dolgozóinak. — A MELEG ŐSZI na­pok hatására az eesédi fő­utcán másodszor bontott virágot az idén a vadgesz­tenye. A járókelők érdek­lődve figyelik a kései vi­rágzást. — A CSILLAGÁSZATI hét keretében' „Csillagászat és me­teorológia” címmel Zétényi Endre főiskolai tanár tárt elő­adást ma este 7 órakor. Az előadások: filmvetítéssel,, lesz­nek egybekötve. Előadás után távcsöpes csillagászati bemu­tató lesz a forony teraszán. — NOVEMBER 9-ÉN Eger­ből, az IBUSZ-iroda közvetí­tésével, különvonat indul Bu­dapestre, az Operaházba, a Trubadúr megtekintésére. — HOLNAP a gyöngyösi já­rási tanács végrehajtóbizottsá­gi ülésén értékelik, hogyan segíti az AVESZ és az Útfenn­tartó Vállalat a községfejlesz­tési tervek végrehajtását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents