Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-15 / 225. szám

1958. október 15., szerda NÉPÚJSÁG A nép jelöltje JELÖLŐGYŰLÉSRE jöttek össze a besenyőtelki 23-as számú községi választókerület polgárai. A 23-as körzet a Pe­tőfi utca lakosságát foglalja magában, s most Kgz emberek­nek az a feladatuk, hogy döntsenek afelől, kit szeret­nének a jövőben is tanácstag­nak. Elhangzik a rövid beveze­tő, sor kerül a jelölésekre. Szó szót követ, kialakulnak a vélemények, és mindenki úgy látja, nem is találnának alkalmasabb embert a Haza­fias Népfront által javasolt községi tanácstagnál. Ez pe­dig nem más, mint Vadnai elvtárs, a községi tanács je­lenlegi v. b. elnöke. A bese- nyőteíki választópolgárok már régóta ismerik őt. Jól tudják, milyen sokat köszönhet a köz­ség lakossága az ő irányítá­sának. Egymás után lendül­nek magasba a kezek — mind igenlő szavazat, kifejezik a nép bizalmát. Miért szava­zott bizalmat a nép Vadnai elvtársnak? A kérdésre választ ad az a nehéz, és munkával teli, küz­delmes élet, amely a községi tanácselnök mögött van. — Szegény cselédember gyerme­ke vagyok — mondja — és jómagam is ebben a sorsban éltem egészen a felszabadu­lásig. — De ne vágjunk a dol­gok elébe. Amikor megszület­tem — folytatja tovább — apám Hanyi-pusztán volt cse­léd. Innen Tenkre kerültünk, családunk Papp Szász Tamás birtokán szolgált éveken ke­resztül. Jómagam harmadikos elemista koromban kóstoltam bele a szolgaéletbe. Nyári szü­net alatt borsót szedni jártam és egyéb napszámos munkát vállaltam az egri érsekség pusztaszikszói gazdaságában. Tizenegy éves koromban szegődtem el először állandó munkára. Előbb disznókat őriztettek velem, majd Tanken a földesúr birtokán lettem ko­csis. Visszagondolni is rossz, gyermekfejjel férfimunkát vé­geztünk. Emlékszem jól, négy ökröt hajtottam, a munkaidő hajnali 3 órától este 10—11 őrá. ig tartott. Szinte mindig háta­mon éreztem a béresgazda os­torcsapását, amint hajnalok hajnalán ébresztőként kaptunk többi társaimmal együtt. NEHÉZ VOLT AZ ÉLET, de szükség volt a keresetre. A további beszélgetésből az ts kiderül, hogy a fiatal Vad­BEKÖSZÖNTÖTT az ősz. Az őszi évszak, a természet hal­doklása nemcsak a hervadást, az elmúlásra való emlékezést jelenti az emberek életében, hanem a mulatságok, vigal­mak idejét is, különösen falun. Minden község kedves szín­foltja ilyentájt az a sok-sok vidám lakodalom, melyet az ifjú párok egybekelésének örö­mére rendeznek. Mezőtárkányban az elmúlt héten ugyancsak kijutott a sok jóból, mert egyazon időben négy ifjú pár is esküdött örök hűséget egymásnak, és össze­sen nyolc helyen csendült fel a vidám zeneszó, — a vőlegé- nyes, és a menyasszonyos há­zaknál egyaránt. Hogyan is megy végbe egy ilyen lakoda­lom, mi minden történik ez­alatt? Ezt a sok érdekes ese­ményt és vidámságot volt al­kalma megfigyelnie, sőt végig­élnie annak, aki Ködmön Ra­fael és menyasszonya (most már neje) Halász Annuska es­küvőjén részt vett. Már javában áll a lakoda­lom. A zenészek pattogós csár­dást húznak, s a fiatal pár pe­dig, egymás mellett ülve, kéz a kézben, boldogan néz egy­más szemébe. A vőlegény kék­szemű, szőke, erős, szép szál legény, olyan, akiről a leányok titokban álmodoznak. Annus­ka, a menyasszonya pedig méltó párja vőlegényének. Ő is szőke, bájosan mosolygó, tisz­ta arcú szépség. Ki ne nézne rájuk irigység nélkül, különö­sen most, amikor boldog há­zasságuk eseményeit ünnepük. Megérdemlik, megérdemel­ték, hogy egymáséi lehetnek, hisz szerelmük története az igazi hűség, kitartás és ragasz­kodás legszebb példája. Ráfi most 23 éves, Annuska 17. Az iruló-piruló menyasszony kis­tó szégyenkezve meséli el, nai, olyan ember volt, aki so­hasem szerette és sohasem tűr­te az igazságtalanságot. Ahol csak lehetett, megmondta a magáét, jóllehet ebből neki a múltban mindig csak kelle­metlensége származott. így került összeütközésbe gazdá­jával is. Egyik alkalommal vasárnapi munkára rendelték be őket, de ő megtagadta. Az intéző, bizonyos Hutter neve­zetű úr, kerek-perec kidobta a gazdaságból. A következő évben Czakó Imre birtokos tanyáján keresett munkát, ka­pott is, de ez az ember még az előbbieknél is nagyobb hajcsár volt. Hét bőrt húzott le cselédeiről, így Vadnai me­gint csak összetűzött vele. A vége ugyanaz volt, mint az előbb, innen is kidobták. Ennyit a múltról. így telt el Vadnai László élete a múlt­ban, teli nehézséggel, szenve­déssel, embertelen munkával, sanyarú sorsban. A felszabadulás után —szin­te hinni se akarta — édes­apja kilenc hold juttatott föl­det kapott. Ujgazdák lettek, s ő mindjárt megértette a ma­ga egyszerű, józan paraszt­eszével, hogy más világnak, emberségesebb, jobb korszak­nak kell következni. Ez a meg­győződés még jobban elmé­lyült benne, amikor ipari mun­kás lett és Pesten a Beszkárt- nál, majd Szilvásváradon és Komáromban dolgozott. Az egri Finomszerelvénygyárban, mint az egyik legjobb kubikos kapta meg először a sztahano­vista kitüntetést. S ahogyan évről-évre nőtt a tudása, úgy nőtt népszerűsége is. Végül megszületett az elhatározás: haza hívják a falujába. AZ ELGONDOLÁSBÓL tett tett. A nép hívta, szívesen lát­ta, s Vadnai elvtárs szívesen ment. 1953. elején lett a köz­ségi tanács v. b. elnöke, s azóta is megbecsülésnek ör­vendve, megszakítás nélkül intézi a, község ügyeit. Nem kis feladat egy ilyen nagy köz­ség vezetése, a benne élő em­berek ezernyi gondjának, ügyes-bajos dolgának intézése. Szív kell hozzá, emberszere­tet, kiállás a nép ügye mel­lett, harcolni mindig és min­denkoron a nép, a munkásha­talom érdekeiért. A besenyőtelkiek nem csa­lódtak, mikor tanácstaggá vá­lasztották. Mindenekelőtt nagy szerepe volt a kultúrotthon létrehozásában, a kultúrélet megteremtésében. Sokan kér­ték abban az időben, hogy a kutúrotthon közelében is fú- rassanak artézi kutat. A ta­nácselnök intézkedett és ma már a főutcán új artézi kút adja az egészséges, tiszta ivó­vizet, A besenyőtelki gazdáknak régi vágyuk valósult meg', — amikor újra kinyitotta kapuit a gazdakör. Sokat segített a község egészségügyén, hogy elkészült az orvosi lakás és ma már állandó orvos lakik a községben. Valószínűleg sokan nem is tudják, mennyit kellett szaladgálnia a tanácselnöknek, amíg a községfejlesztési pénz­ből és a járás 10 ezer forin­tos támogatásából mindezeket meg tudta valósítani. Rendesebbek lettek az ut­cák, sokat javultak a közle­kedési viszonyok. Rendbehoz­ták a járhatatlan Petőfi ut­cát, újra kövezték a Hanyi utat, s a régen meglevő 50 méternyi járda ma már szerte a faluban 700 méterre bővült. A főutca járdásítása is nem­sokára teljesen megoldódik. Bővül a villanyhálózat. Az itt felsorolt sok dolog természetesen még nem min­den, hisz az emberek szemé­lyes panasza, ezernyi apró ügyének elintézése is az ő jó munkáját dicséri. AZ EDDIGI tapasztalatok s az itt felsorolt tények is azt igazolják, hogy a községi ta­nács elnöke' valóban jó veze­tője népének, falujának. Ezért nyerte el ismét a nép bizal­mát, ezért emelkedtek magas­ba a teája szavazó kezek, — ezért vallja a Petőfi utca la­kossága, s vele együtt a többi is, hogy Vadnai elvtárs való­ban a mi jelöltünk. A tsz jár elöl jó példával Detken Detken a helybeli termelő- szövetkezet tagjai, járnak élen jó példával az őszi munkák végzésénél. 25 hold őszi ár­pát és Í8 hold rozsot időben elvetettek és már zöldell is az új vetés. Ezenkívül elő­készítettek 76 holdat őszi búza alá. Ezzel egyidőben meg­kezdték a tavasziak alá az őszi mélyszántást is. Az őszi mun­kák végzéséhez igen sok se­gítséget adott a termelőszö­vetkezetnek a detki gépállo­más. ... hogy herr Strauss, bonni hadügyminiszter a közel­múltban rendeletet adott ki, amely szerint: „A motoros járművel von­tatott ágyúk a' közlekedési szabályzat értelmében mun­kaeszközöknek tekintendők. Éppen ezért külön számtáb­lára, avagy közlekedési enge­délyre szükségük nincsen”. Ez a bejelentés, reméljük, megnyugtatja a nyugat-né­met közvéleményt, mert ha az utcán dübörgő ágyúk vo­nulnak, akkor ezek nem má­sok. mint a közeli laktanya „aratógépei”, amelyeket gya­korlatra vonultatnak ki, ne­hogy berozsdáljanak. Az igaz, hogy az ágyúk is „munka­eszközök”. Emberéletet lehet vele aratni. S most, mikor „munkára” készítik fel, olajozzák ezeket a „munkaeszközöket”, arra lehet következtetni, hogy bár a „munka” dandárja még nem érkezett el, nem érett a halál kaszája alá az embe­riség, de erősen készülődnek az „aratásra”. K. J. * 35 — SZOMBATON ÚJABB 35 tagú szovjet turistacsoport érkezik Egerbe. A vendégek két napig tartózkodnak vá­rosunkban. Itt-tartózkodásuk alatt megtekintik a város műemlékeit, nevezetességeit. Egy érdekes számadat Az emberek életszínvonalá­nak emelkedését sok mindenen lehet lemérni. Azon, hogyan öltözködnek, mennyit utaznak, mit esznek, s nem utolsó sor­ban azon is, mennyit isznak. Mostanában, különösen nyá­ron, a forró napokon, nagyon sok panasz és reklamáció hangzik el a sörellátásban ta­pasztalható hiányosságok miatt. Nem osztják el igazságosan, nem gyártanak eleget, — hang­zik a vád. Ezzel kapcsolatban hadd közöljünk egy érdekes terv* adatot a káli sörlerakat teljesítéséről: 1952-ben a lerakathoz tarto­zó két járásban, a hevesi és a füzesabonyi járásban, egész éven át összesen 7429 hekto­liter sört fogyasztottak. A leg­nagyobb nyári forgalom augusztusban ■'mit, a havi fo­gyasztás 1234 hektoliter. Ezzel szemben ez év szeptember I-ig már több mint 14 és fél ezer hektoliter fogyott el, a legna­gyobb forgalmat hozó augusz­tus hónapban 2183 hektoliter, majdnem kétszerese a hat év­vel ezelőttinek. Befejeződtek a községi mezőgazdasági kiállítások Ebben az esztendőben me­gyénk legtöbb falujában ren­deztek mezőgazdasági kiállí­tást. A megrendezett kiállítá­sok azt bizonyítják, hogy szö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk kedvvel és szor­galommal gazdálkodik. A kiállítások közül nem egy igen kimagasló és megrende­zésében is mintaszerű volt. A kiállításokon dolgozó paraszt­ságunk beigazolva láthatta a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, meggyőződhetett a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok eredményeiről és nem utolsó sorban áz egyéni gaz­dák is bemutatták saját ered­ményeiket. A községi mező- gazdasági kiállításokat a kö­vetkező esztendőkben is meg­rendezik. Holdanként öt mázsával több kukorica A termelőszövetkezetek esz­tendőről esztendőre bebizo­nyítják az egyéniek előtt, hogy a nagyüzemi módszerekkel, gépek és műtrágya segítségé­vel sokkal nagyobb termés- eredményeket lehet elérni. A hevesi járás termelőszövetke­zeteiben az idén holdanként átlagosan 25 mázsás termést takarítottak be kukoricából, míg az egyéniek, ugyanolyan kedvező időjárás mellett, csak 20 mázsás termésátlagot értek el. fl termelőszövetkezetekben jól halait, az egyénieknél lemaradt az őszi munka a hevesi járásban (Tudósítónktól) A HEVESI JÁRÁSBAN az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jócskán lemaradtak az őszi munkákkal. Csak a cse­kélyebb vetőszántással tudtak megbirkózni, mert az erőgépek a termelőszövetkezetekben vé­gezték a mélyszántást és a mélyített vetőszántást. Számokkal is ki lehet fe­jezni, hogy a termelőszövet­kezetek előretörtek az őszi munkákkal. Amíg a termelő­szövetkezetekben a nyári idényben 3204 holdon fejezték be a mélyszántást és most ősz- sael még 1500 hold mélyszán­tás gyarapítja a felszántott föl­Lakodalom van a mi utcánkban... hogy még iskolába járt, ami­kor Ráfi először hazakisérte. Ennek már öt éve, s ez az öt év a legnagyobb hűség jegyé­ben telt el. A vőlegény ezután soha nem udvarolt másnak, és Annuska sem lett hozzá hűte- len. Eltelt a katonaidő is. Bár Ráfi több száz kilométer távol­ságban szolgált, a távolság csak növelte bennük a hűséget, az egymáshoz tartozás tudatát. EZELŐTT EGY ÉVVEL a vőlegény leszerelt, megvették a jegyet, és most pedig, mi­után a boldogító igent kimon­dották, itt ülnek, mint férj és feleség a lakodalmas nép kö­zött. A lakodalmas népet, jól­lehet most mitsem érdekli az ifjú pár múltja, mert ők már nyakig belemerültek a jó evés- ivásba. — Bizony sok munka és fá­radság kellett ahhoz, amíg ezt a nagy cécót itt összehoztuk — mondja Lajos bácsi, az öröm­apa. Egy héttel ezelőtt volt a csigakészítés. Szomszédok, ro­konok jöttek össze, és vasár­nap délután megcsinálták a sok levesbe való csigatésztát. A lakodalom előtti nap mór valóságos kis lagzi volt. Ilyen­kor van az ajándékhordós napja. Volt olyan vendég, és rokon, aid szekérrel hozta a sok tortát, süteményt, és egyéb értékes ajándékot. Az asztal­tűzhelytől a mosdóig, és a sok­sok készlet edényáruig, renge­teg értékes holmi halmozódott össze. Az ajándékhordás napján pei-sze már megkínálják az ajándékhozókat, ekkor vágták le a nagy hízót és a borjút, csapra ütötték a hordókat, egy­szóval megkezdték az előké­születeket. így virradt rójuk vasárnap, az esküvő napja. Az pen konferálja be a jó ételt: Amióta élek, sok földet be jártam. De még ilyen jó káposztát [sehol sem találtam. Nem is kell dicsérnem, [— dicsérje önmagát. Belevágták kilenc malac elejét, [hátulját, Keresse meg benne [a menyasszony a farkát. LESZ IS NAGY DERŰ és vígasság, s mindenki serényen nekilát a nagy ételpusztítás­nak. De ne olyan hevesen, vár­junk csak, mert még ezután jön a java. Húsoskása követ­kezik, csirkeaprólékkal s nincs olyan dolog a földön, ami job­ban csábítana ennél. Ebből is muszáj enni, nem is beszélve az utána következő kirántott csirke és sült disznóhúsról. Közben természetesen fogy az ecsédi bor. meg a sör, kinek mi tetszik. A sort a torta és sütemény zárja le, s mire min­denki jóllakott hassal kel fel az asztaltól, a zenész is rázen­dít... Most kezdődik a tánc... Az idősek és fiatalok egyaránt ropják a jó csárdásokat, mond­ván, ez kell a magyarnak. A sátor mögül e közben fel­hangzik a szokásos elnyújtott kiabálás: — Násznagy uraam, a szennyeseknek is máá .. . — Ezt az úgynevezett lesők kia­bálják. mire a násznagy kiadja a parancsot: A szennyeseké a tánc! Betódulnak a sátorba, ők is táncra perdülnek, köz­ben jókat húznak a borból, sü­teménnyel kínálják őket a fel­szolgálók. Alighogy ezek ki­mennek, újabb jövevények ér­keznek. Ezek a menyasszo- nyos háztól látogatnak ide a menyasszonyért. Ők sem me­hetnek vissza anélkül, hogy itt is ne mulatnának. Velük ősi szokás szerint esküvő előtt el kell menni a lányos házhoz, kikérni a menyasszonyt. Sorba áll a násznép, elől a vőlegény, a sor végén a cigány húzza, mellette pedig jókedvű legé­nyek egy üveg borral a kezük­ben vonulnak a menyasszo­nyért. Útközben meg annyi nézője akad a menetnek, mint égen a csillag. A menyasszonyos házhoz érünk. Az ajtóban a két nász­nagy, Ondó Miklós és Gál Laci bebocsátást kér. Szokás szerint a menyasszonyos háznál előbb szabódnak ilyenkor egy kicsit, majd kilép a menyasszony. Talpig fehérbe öltözve áll elő, megcsókolja a vőlegényt, majd bemennek a házba. E közben a menyasszony öltözik, még­hozzá olyan sokáig, mint aho­gyan a menyasszonyok ilyen­kor szoktak. Megtörténik a ki­kérés, és elindulnak az eskü­vőre, ahol örök életre kimond­ják egymásnak a boldogító igent. Esküvő után a menyasszony már a vőlegényes háznál ma­rad, kísérete pedig nehéz szív­vel vesz búcsút tőle. Ezután kezdődik csak az igazi lakoma. A sátorban már mindenki he­lyet foglalt, s fehérkötényes asszonyok tálalják fel a jó csigalevest. Sárga zsírkarikák úszkálnak a forró leves tete­jén, benne van mindenféle jó íz, és zamat, amit csak egy levesben el lehet képzelni. Kofán Margit néni, a fősza­kács, ugyancsak remekelt. Második fogásnak a káposztát hozzák, melyben több a tölte­lék, mint maga a káposzta. Az asztalfőnél feláll az egyik le­gény, Baría Józsi, és ekkép­tlek számát, addig az egyéniek csak néhány száz holdat szán­tottak fel mélyen. A vetőszántás is a termelő­szövetkezetekben halad job­ban. Az őszi vetőszántások 60 százalékát elvégezték. Az egyéniek a tervezett 20 000 holdból csak 3000 holdat szán­tottak fel. A betakarítási munkák már befejezéshez közelednek a já­rásban. A rizsaratás közvetle­nül befejezés előtt áll, csak az akolháti Uj Élet Tsz-ben van még talpon a rizs, mert saját erőből nem tudtak meg­birkózni az aratással és 15 idegen munkaerőt szerződtet­együtt azután visszamegy a másik házhoz az ifjú pár, és a násznép jó része is. Itt! ugyancsak mulatni kell és tán­colni, majd éjfélre vissza-' mennek a vőlegényes házhoz. Az üstök és kondérok e köz-; ben sem hűlnek ki, melegszik; a sült hurka, sistereg a friss; disznóhús az éjfél utáni lakó-; mára. Az óra közben éjfélt; mutat. Kezdődik a menyasz-: szonytánc.’ Annuska pirospety-; tyes ruhában perdül ki a sátor; közepére, s megkezdődik a me-; nyecsketánc. „Tűzről pattant; kis menyecske vagyok én ...” Mindenki sorban megforgat-; ja az ifjú menyecskét, még az; anyósa és a nagymamája is. így megy ez azután, ki meddig: bírja, egészen reggelig. Az‘, egyik sarokban az idősebbek! dalolják el azt a sok szép régi! nótát, amelyet fiatal korukban énekeltek. Mindenki dalol,• táncol, mulat. Sok a jókedvű; ember, de részeg egy sem.; Hiába, nemsokára reggel lesz,; s munkához kell látni minden-; kinek... S A FIATALOK? Egy szóval; kifejezve: boldogok. Boldogok, mert egymásé lettek ezen a! szép napon, boldogok, mert! biztos számukra a jövő. A fia-! tál férj Budapesten dolgozik, a Vízműveknél. Keresete min-! den hónapban meghaladja a másfél ezret, ezenkívül édes-; apjának is van néhány hold; földje. Nem lesz nehéz a meg­élhetés. Ezután is itt laknak majd a szülői házban, itt rak­ják meg családi fészküket. Szerelmük és házasságuk tör­ténete az igazi szerelem és! hűség mintaképe, s minden bizonnyal házaséletük is az. lesz. Ehhez kívánunk hát ne­kik búcsúzóul, és esküvői aján­dékul sok szerencsét és bol­dogságot. CSÁSZÁR ISTVÁN. tek az aratás gyors befejezé­sére. A járásban 18 gép csépeli a rizst. Az 1193 holdnyi rizsterü- letből 635 a termelőszövetke­zetek kezén van. A rizs be­takarításában a pélyiek állnak az első helyen, a két szak­csoport — a Dózsa és a Petőfi — már elcsépelte a rizst. 18 mázsás lett az átlagtermés, & Tiszavirág Termelő--^vetkezet­nél megközelíti a 25 mázsát, az 1 holdon termett rizs meny- nyisége. A Tiszavirág Tsz-ben csak a jövő héten tudják be­fejezni a rizs cséplését. A TARNAMIKLÓSI Petőfi Termelőszövetkezetben már a jövő évi rizstermelésre készül­nek. Tavaly nem tudták idő­ben felszántani rizs alá a te­rületet, mert kevés volt a gép. Az idén 12 géppel megszapo­rodott a Tarnamiklósi Gép­állomás gépállománya és mosit a G—35-ösök a Petőfi Tsz te­rületén hasítják a barázdáikat a jövő évi rizsvetés alá. Még egy nevezetessége van most az őszi munkák során a tar- miklósi Petőfi Tsz-nefe: elsők a műtrágyázásban. Egy hold kalászos alá 3 mázsa műtrágyát használnak fel a rizstelepen, 2 mázsa szuper­foszfátot és 1 mázsa káíisót dolgoznak be. Már 18 vagon műtrágyát kiszórtak a földek­re, ezzel is biztosítják a jövő évi gazdagabb termést. A járásban 109 erőgép vég­zi a talajmunkákat. 21 vető­gép szórja a magot a földbe. A mélyszántás a termelőszö­vetkezeteknél már befejező­dött és befejezték a vetőmag csóvázását is. A termelőszö­vetkezetek 1980 mázsa gabonát, csáváztak géppel. A kiskörei Dózsa 350. a pélyi Tiszavirág Tsz 500 mázsát. Hevesen az egyéniek is igénybe vették a csávázógépet: 150 mázsa vető­magot csáváztak, de ezen­kívül otthon hygozánna] is nagymenyiségű vetőmagot csáváztak. A járás termelőszövetkezetei befejezték az őszi árpa veté­sét is. Búzából 2000 holdat ve­tettek el és okóber 30-ig feje­zik be a búza vetését. Az őszi munkák menete azt mutatja, hogv ezen az őszön különösen a termelőszövetke­zetek készültek fel jól a já­rásban a következő évi gabo­natermelésre. A JÁRÁSBAN a termelőszö­vetkezetek ezékben a napok­ban már arra is gondoltak, hogy mit csinálnak a télen mivel foglalkoztassák , majd * tagságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents