Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-15 / 225. szám

1958. október 15., szerda NÉPÚJSÁG 3 1 szocialista államok gazdasági együttműködése A proletár internacionaliz­mus lenini elvein alapul a szocialista államok gazdasági együttműködése. Éppen ezért a szocialista államok között újtípusú kapcsolatok kialaku­lását figyelhetjük meg, ame­lyek a közös célt, a szocializ­mus és a kommunizmus fel­építését szolgálják. Ez az együttműködés biztosítja min­den állam egyenjogúságát és tiszteletben tartja nemzeti érdekeiket. Minden állam szá­mára széles távlatok nyíltak természeti és gazdasági erőfor­rásaiknak legésszerűbb fel- használására, hiszen ez előse­gíti a nemzetközi szocialista munkamegosztást, s az egyes államok, valamint az egész szocialista tábor érdekeit szol­gáló szakosítás és kooperáció megvalósítását. A fenti elvi alapokon álló gazdasági együtt­működés eredményei a gya­korlatban is megmutatkoznak. A szocialista államok ipari termelése, a háború előtti évekhez viszonyítva, megnégy­szereződött, míg a kapitalista országokban csak kétszeres emelkedésről számolhatnak be. A népi demokratikus orszá­gok gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszottak a Szovjetunió vasérc-, olaj-, ga­bona-, gyapot-, hengerelt vas- stb. szállítmányai, valamint azok a gyárépítkezések, ame­lyek során egész iparvállalato­kat láttak el korszerű szovjet gépekkel. A Szovjetunió szerepét a szocialista államokkal folyta­tott külkereskedelemben, szemléltetően jellemzi a kö­vetkező adat: a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának több mint háromnegyed részét a szocialista világpiacon bo­nyolítja le, 1957. eleje óta a Szovjetunió 1,2 milliárd rubel értékben szállított komplex gépi berendezéseket a népi demokratikus országokba és segítségével több mint 500 új iparvállalatot létesítettek. A külkereskedelem, mint a kölcsönös segélynyújtás fontos eszköze, eredményesen fejlő­dik a népi demokratikus or­szágok között is. A fenti álla­mok kereskedelmi forgalmá­ban szintén nagy helyet fog­lalnak el a komplex gépi be­rendezések, amelyeket Cseh­szlovákia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Lengyelor­szág és Románia állít elő. Kü­lön meg kell említeni azt a nagy segítséget, amelyet a Kí­nai Népköztársaság gépek szállításával nyújtott az ázsiai népi demokráciák számára. Különösen nagy jelentőségű a szocialista országok közötti együttműködés a nyersanyag- és energia-bázisok ldbővítésé- ben, az új iparágak kialakulá­sában, a közös technikai doku­mentáció és tapasztalattár lét­rehozásában. így például a Szovjetunió és az NDK eddigi tapasztalatai lehetővé tették, hogy Lengyelországban és Ro­mániában gyors fejlődésnek induljon a vegyipar. Lengyel- ország, az NDK és Csehszlová­kia közös erőfeszítésekkel ol­dotta meg a lengyelországi barnaszén felhasználását. Len­gyelország és Csehszlovákia együttes erővel ércbányákat épített. Románia, az NDK, Lengyelország és Csehszlová­kia elhatározta, hogy Romá­niában cellulóze-kombinátot létesít. Magyarország és Ro­mánia együttes erőfeszítéseket tesz a Romániából jövő föld­gáz gazdaságos felhasználá­sára. A szocialista országok kö­zötti tudományos és műszaki együttműködés nemcsak jelen­tős anyagi eszközök megtaka­rításához vezet, hanem lehető­vé teszi a legbonyolultabb problémák gyors megoldását is. Mindebből világosan kitű­nik, hogy a szocialista orszá­gok a kölcsönös gazdasági se­gélynyújtás révén jelentős elő­nyöket élveznek. Hiszen ezál­tal elkerülhetik a szükségte­len párhuzamos fejlesztést, felhasználhatják a testvéri or­szágok nyersanyagait és ter­melőeszközeit, gazdagon me­ríthetnek a közös tapasztalat kincsestárából. Ennek köszön­hető, hogy ma már a népi de­mokráciáknak nem szükséges valamennyi iparágukra egyfor­ma gondot fordítaniok. A szá­mukra előnytelen iparágak cikkeit a testvéri segélynyúj­tás alapján megvásárolhatják egymástól. Ez azt jelenti, hogy minden ország azt az iparágat fejleszti a legmagasabb szín­vonalra, amelyhez a legmeg­felelőbb adottságokkal, nyers­anyagbázisokkal és munkaesz­közökkel rendelkezik. Vala­mennyi szocialista állam arra törekszik tehát, hogy a leg­korszerűbb módon, vagyis a legkevesebb anyag- és munka- ráfordítással kiváló minőségű árut állítson elő. A KGST tagállamai — Albá­nia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió és Csehszlo­vákia — 1956-ban és 1957-ben közös tervet dolgoztak ki az 1958—1960. közötti időszakra a legfontosabb ipar- és mezőgaz­dasági cikkek termelésének és szállításának összehangolása érdekében. Ez a módszer lehe­tővé tette, hogy a tagállamok között létrejöjjön a nemzet­közi munkamegosztás. Ugyan­akkor a KGST javaslatot tett a népgazdaság különböző ága­zatainak kooperálására és or­szágok szerinti szakosítására. A gazdasági együttműködés fejlődése mind jobb és töké­letesebb munkamódszereket kíván, s ezzel a KGST-nek is lépést kell tartania. Ennek ér­dekében az elmúlt két évben a KGST-n belül szakbizottsá­gok alakultak. így például kü­lön bizottság jött létre a szén­ás olajbányászat, a vaskohá­szat; a színesfémkohászat, a vegyipar stb. fejlesztésének összehangolására. Tekintettel arra, hogy a tag­államokban távlati terveket készítenek, a KGST elemzi az egyes államok lehetőségeit a különféle termelési ágak fej­lesztésére, s igyekszik segítsé­get nyújtani olyan távlati ter­vek előkészítésében, amely va­lamennyi állam érdekét szol­gálja. A. szocialista államok gaz­dasági együttműködése ez év májusában új szakaszba lé­pett, amikor is Moszkvában a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjának képviselői tanácskozásra ültek össze. A részvevők magasra értékelték a KGST szerepét a tagállamok gazdasági fejlesztésében és rá­mutattak olyan . tényezőkre, amelyekre az együttműködés formáinak tökéletesítésénél gondolnunk kell. Együttműködésünk fontos gyakorlati feladatai közé so­rolhatjuk a szocialista államok nyersanyagbázisának és ener­giatermelésének kibővítését, az új géptípusok előállításának specialitását, s különösen a tagállamok gazdaságfejlesztési távlati tervének összehangolá­sát. Nagy szerepet játszik a szo­cialista államok gazdasági együttműködése a szocialista tábor nemzetközi tekintélyé­nek, hatalmának megszilárdí­tásában is. Éppen ezért az im­perialisták és a revizionisták elsősorban ezeket a kapcsola­tokat támadják, hogy gyen­gítsék testvéri kötelékeinket. A szocialista államok azonban szilárdan ellenállnak e próbál­kozásoknak, s még szorosabb­ra fűzik népeink barátságát. A ma képviselőinek programja - az egész nép, a párt, a kormány programja Jelölőgyűlés Hatvanban (T udósítónktól) Hétfőn délután négy órakor a hatvani vasútállomás eme­leti kultúrhelyiségében gyűltek Össze Hatvan város és a hatva- vasúti csomópont dolgozói, hogy megválasszák jelöltjüket az országgyűlési választásokra. Az összegyűlt mintegy 300 fő­nyi választópolgárt a Hazafias Népfront, a tanács, és a városi pártbizottság nevében Rabecz Lajos elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára üdvözöl­te és mondott beszédet. — Vannak, akik kétségbe­vonják, lekicsínylik azokat az eredményeket, amelyeket az eltelt tizenhárom esztendő alatt életünk minden terü­letén, így a dolgozó nép hatal­mának megszilárdítása, álla­munk újtípusú demokratizmu­sának fejlesztése terén elér­tünk — mondotta többek kö­zött. Ma már világos, hogy ezek a személyek és erők mi­lyen szándékoktól , vezérelve hangoztatják ilyenirányú né­zeteiket: az ellenforradalom alatt teljes mértékben lelep­leződtek, mint a burzsoá-res- tauráció szálláscsinálói. A továbbiakban a Horthy- korszak választási törvényei­ről és rendszeréről beszélt. Rámutatott arra, hogy e rend­szer következtében a képvi­seleti szervek, a parlament összetétele is biztosíték volt arra, hogy ebben az ország­ban ne törődjenek a dolgozó nép érdekeivel. Népi álla­munkban valóban demokrati­kus a választási rendszer: a mostani választásokon megha­ladta a hat és félmilliót a vá­lasztók száma, s a választá­sok útján a dolgozó tömegek saját soraikból valóban a leg­jobbakat jelölik tanácstagnak, vagy képviselőnek. Beszélt azokról az eredmé­nyekről, amelyet népi demok­ráciánk tizenhárom éve, külö­nösen elmúlt két esztendeje alatt elértünk, s azokról a ter­vekről, amelyek nyomán Hat­van városa is szebb és gaz­dagabb lesz az elkövetkezendő években. Nagy tapssal fogadott szavai után javaslatot tett, hogy a gyűlés országgyűlési pótképvi­selőnek jelölje Angyar Bélát, a hatvani vasúti csomópont dolgozóját, aki 31 éve áll a vasút szolgálatában, s az el­múlt 13 esztendő alatt mun­kájával, magatartásával min­denkor követendő példát állí­tott dolgozó társainak. Java­solta ugyanakkor azt is, hogy a gyűlés csatlakozzék a pető- fibányai jelölőgyűlés határo­zatához, amely szerint, Putnoki László elvtársat jelölték or­szággyűlési képviselőnek. Szavai után egymásután emelkedtek hozzászólásra a gyűlés képviselői. Horváth Ferenc, Naav Antal. Pusko- vics János elmondották, hogy ismerik és becsülik Putnoki László elvtársat. Angyal Bé­lát, egyetértenek a petőfi bá­nyaiakkal és egyetértenek Ra- becz Lajos elvtárs javaslatá­val is: a maguk részéről is ja­vasolják Putnoki László elv­társat országgyűlési képviselő- jelöltnek. Angyal Bélát pedig pótképviselőjelöltnek. A fel­szólalások után a gyűlés egy­hangúlag szavazott a i avasla­tok elfogadása mellett. Ezután Angyal Béla elvtárs kért szót. s elmondotta, hogy tizenöt évvel ezelőtt hozzá ha­sonló ember nem juthatott volna soha az Országházba. Beszélt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tette lehetővé a mostani szabad választásokat, az ő je­lölését is. Arra kérte a gyűlés részvevőit, segítsék a pártot és a kormányt a hároméves terv sikeres végrehajtásában: kö­szönetét mondott azért a biza­lomért, amelyben őt a jelölő­gyűlés részesítette. Felszólalt a gyűlésen Put­noki László elvtárs. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei bizottsága első titkára is. Kétféle választás van — mondotta —. de mindkettőt megismerte a magyar dolgozó nép. Lehet erőszakkal, csend­őr—rendőr pofonnal választa­ni. mint tették ezt a Horthy Magyarországon, hol a nép­nek joga volt maga ellen a nyomorra, a létbizonytalanság­ra. a börtönre szavazni. S le­het úgy, ahogy mi választunk és szavazunk a felszabadulas óta. amikor olyanokat válasz­tunk. akik egyek a dolgozó néppel, akik a dolgozó nép fiai. Ezek a képviselők a nép érdekeit szolgálják. Ebben az országban a dolgozó nép van hatalmon éppen ezért a mi választásunk a dolgozó nép hatalmát erősíti, a párt politi­káiénak megvalósulását segíti elő. Beszélt arról, hogy a mi or­szággyűlésünk valóban a nép okos gyülekez''1'’ A régi par­lament 25 esztendő alatt nem tudta megvalósítani dolgozó népünk legalapvetőbb követe­léseit. pedig úgynevezett ..ta­nult” emberek ültek az Or­szágházban. Most munkások, parasztok, tollforgató emberek vannak az országgyűlésben, s ők képesek voltak mindazokat a követeléseket megvalósítani, melyek dolgozó népünk szá­mára az évszázados küzdelem céljai voltak. A ma képviselői­nek programja — az egész nép, a párt. a kormány prog­ramja. Ezért mondhatnak olyat. ígérhetnek olyat, ami­lyet ebben az országban soha­sem mondhattak és sohasem ígérhettek. A nép képviselői ígérhetnek, mert ígéreteik mö­gött egy egész ország akarata, a szocialista tábor ereje áll. Putnoki elvtárs nagy tapssal fogadott felszólalása után vé­get ért a hatvani választópol­gárok jelölőgyűlése. „Mindent megteszek ezután is a közért66 Tszcs tagot jelöltek pótképviselőnek Poroszlón MÁR LESZÁLLT az est, a földekről hazafelé igyekvő ko­csik zaja is elült, amikor a poroszlói földművesszövetke­zet kultúrtermében megkezdő­dött az országgyűlési pótkép­viselő jelölőgyűlés. A nagy­termet teljesen megtöltötték a jelölésre összesereglett falu­beliek, mert mindenkit érde­kel, hogy kit választanak az országgyűlésbe. Néhány adat a megye helyi iparának fejlődésérőlj AZ ELMÜLT NAPOKBAN felkerestük Mucsi Sándor elv­társat, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét és a ta­nácsi vállalatok fejlődésével kapcsolatban tettünk fel kér­déseket. Kérdéseinkre Mucsi elvtárs az alábbiakban vála­szolt: A helyi állami ipar első Vállalata 1949-ben, az álla­mosítások során alakult meg Gyöngyösön: a Vasöntöde és Rézműves Vállalat. Ugyaneb­ben az évben hozták létre a Gyöngyösi Kenyérgyárat is. A tanácsok megalakulása után fejlődött azután lendületesen a helyi ipar. 1950-ben az élel­miszeriparban jött létre újabb helyi vállalat, ez pedig a gyön­gyösi Vágóhíd- és Húsfeldol­gozó volt. 1950-ben az állami helyi ipar a megyében — az élelmiszeripari vállalatokkal együtt — már több mint tíz és félmillió forint termelési érté­ket állított elő. Döntő fordulatot a helyi ipar fejlődésében éppen úgy, mint az élelmiszeriparban, a következő, 1951-es esztendő hozott. Ebben az évben élefcre- hívtunk további két vasipari és négy építőanyagipari válla­latot, s ezzel az állami helyi­ipari vállalatok száma hétre . emelkedett, termelése pedig tizenháromszorosa lett az elő­ző évinek. Leraktuk az alap­ját az autójavításnak, a mű­szeriparnak, és általában azok­nak az iparágaknak, amelyek a lakosság közvetlen szükség­leteinek kielégítését szolgálták. Kő- és homokbányát nyitot­tunk meg ebben az évben és folytattuk a mészégetést is a szilvásváradi égetőben. Tégla­gyárat is létesítettünk. Az élelmiszeripar fejlesztése so­rán kezdte meg működését az egri Vágóhíd- és Húsfeldol­gozó Vállalat, a Hatvani Sü­tőipari Vállalat. Ez időben kezdett termelni az Egri Szik­vízgyártó Vállalat is. Megyei élelmiszeriparunk termelése ezekkel az új üzemekkel együtt több mint kétszeresére emel­kedett a korábbi évekhez ké­pest. 1952-BEN AZ ÁLLAMI he­lyiipari vállalatok száma már tizenkettőre emelkedett a me­gyében, s termelésük megha­ladta a 12 miliő forint érté­ket. A tanácsi élelmiszeripari vállalatok termelése viszont — az új létesítmények beállítá­sával — már meghaladta a 62 milliós évi termelési értéket, vagyis hatszorosát az 1950. évinek. A tanácsi vállalatok fejlődése, termelésük állandó növekedése megmutatta, hogy tanácsaink alkalmasak az az ipar irányítására és szer­vezésére. Az elkövetkező évek az ad­dig életrehívott vállalatok termelésének gazdaságosabbá tételével, a munka termelé­kenységének növelésével, kor­szerűsítéssel teltek el. Igye­keztünk ez idő alaf., a kü­lönböző vállalatokat úgy pro­filírozni, hogy azok mindjob­ban ki tudják elégíteni a la­kosság szükségleteit. E mun­ka eredményeként az állami helyiipar 1954-ben csaknem 41 millió forint termelési értéket ért el, s 1957-ben ez az ösz- szeg már megközelítette az 55 millió forintot. Tanácsi élel­miszeriparunk is jelentős fej­lődést mutat. Vállalataink 1954-ben megközelítően száz­milliót termeltek, 1957-ben pedig már 150 millió forin­tos értékről beszélhettünk. Ezek a termelési eredmé­nyek a tanácsok irányító te­vékenysége mellett a vállala­tok jó munkájának is jelzői. Nagyban elősegítette a fejlő­dést az a sok -endelkezésünk- re bocsátott beruházási hitel is, amelyet államunk adott és ad ma is a vállalatok kapa­citásának bővítése, korszerűsí­tése és a lakosság szükség­leteinek mind fokozottabb ki­elégítése érdekében. Ilyen be­ruházásokból építettük meg Selypen a téglagyár szállító­színjeit, továbbá ebben az évben az új siklópályát. Bő­vítettük a hatvani téglagyár szárítóterületét, megépítettük Egerben a Patyolat Vállala­tot, s ezt nagy kapacitású mo­sodai és vegytisztító gépekkel szereltük fel. Több mint egy­millió forintos beruházással te­lepítettük át alkalmasabb üzemhelyre a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatot. A HÁROMÉVES TERV so­rán tanácsi vállalatainkat je­lenősen tovább fejlesztjük. E tekintetben már ez év is mu­tat eredményeket. A terv ke­retében épült egy új akna­mészégető Szilvásváradon. Pe- tőfibányán új kenyérgyárat lé­tesítettünk, hasonlóképpen Pé-; tervásárán és Sírok községben; is. Építőanyagipari üzemeink; is sokat fejlődtek. A terme-; lés alakulását illusztrálják a; következő számok: égetett tég-; Iából például 1954-ban 2 944 000; darabot gyártottunk. Ezzel; szemben 1957-ben már több; mint hétmilliót termeltünk. 1958-ban ez a szám eléri a; tízmilliót és a hároméves terv; végén pedig már 14 millió; darabot kell előállítanunk. Fa-) iparunkban jelentős változási állott be: tanácsi faiparunkj eddig több mint ezer konyha-; bútort készített a lakosságnak,; jelenleg pedig festett hálószo-; bából 1800 garnitúrát készít. ' A hároméves terv időszaka; alatt háromszorosára emeljük; a cementlap és a betonáru; gyártását, s megindítjuk a mo-; zaiklap gyártását is. A terv; soeán üzembe helyezzük az; egri szemcsetrágyakészítő tele-; pet, amely csak egy műszakos; termeléssel is 450 vagon szem-; csetrágya előállítására lesz ké-: pes. A következő években to-i vább folytatjuk legfontosabb! malmaink villamosítását is,í egyébirányú korszerűsítését. AZ EMLÍTETTEK A há-< roméves terv megyei előirány-; zatainak csak egy részét jelen-; tik. Tanácsi üzemeink a há-; roméves terv során mindin-; kább jól felszerelt, korszerű; körülmények között dolgozó; termelőegységek lesznek, ame-; lyek mind jobban ki tudják; elégíteni majd a megye lakos-; ságának növekvő szükségle­teit. A jelölőgyűlés elnöksége — amelyben többek között részt vett Dorkó József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bukucs József, a járási párt- bizottság titkárhelyettese — hét órakor foglalta el helyét. A megnyitó után Bukucs Jó­zsef elvtárs mondott beszédet. Beszéde elején Bukucs elv­társ a régi választásokról, a régi úri rend képviselőinek tevékenységéről, maid a meg­változott életről szólt. — A régi képviselők ugyan ígértek a népnek jobblétet, létesítmények felépítését, fűt- fát — de mindazt, ami a nép ügyét szolgálja, a demokrácia valósította meg. Bubori képvi­selő a poroszlói védgát építését ígérte meg, ami 1948-ban való­sult meg. Graefl Jenő képvi­selő az ártézi kút fúrásával hi­tegette a községbelieket, s csak 1949-ben létesült artézi kút Poroszlón. Ezek a példák mutatják, hogy ami a múltban ígéret volt. az eleven valósággá lett a felszabadulás után. Beszédének további részé­ben számokkal ecsetelte Bu­kucs József elvtárs a felszaba­dulás óta elért eredményeket. — A füzesabonyi járásban az elmúlt években 1058 lakás épült és Poroszlón 230 házat építettek fel. Olyan emberek, mint Szabó Imre, Bertha De­zső — akinek a múltban nem volt hajlékuk — saját erőből építettek szép otthont. A HÁROMÉVES TERV cél­kitűzéseiről is szólt az előadó! Elmondotta, hogy a terv az ország jobblétének az eddigi eredmények megszilárdításá­nak nagyszerű programja. amelynek megvalósításáért az egyszerű emberektől kezdve a képviselőkig mindenkinek so­kat kell tenni. Beszéde végén javaslatot tett az országgyűlési pótképviselő­re. Nagy tapssal fogadták ja­vaslatát. amely szerint Halász Lajost, a helyi Kossuth Tszcs tagját, a községi tanács végre­hajtó bizottságának tagját, já­rási tanácstagot ieiöliék or­szággyűlési pótképviselőnek. — Közülünk való. ismerjük, megérdemli a bizalmat — mon­dotta hozzászólása során Tóth Tamás választópolgár. Az egy­öntetű véleményt fejezte ki szavakkal, mert Halász Lajos közmegbecsülésnek örvendő ember Poroszlón. Nyolc éve tagja a községi tanácsnak és 1954. óta járási tanácstag. 1951. decemberében az ő irá­nyításával hívták életre a ..Kossuth” Termelőszövetkezeti Csoportot, amelynek az első időben elnöke volt. A termelő- csoportnak jelenleg is tagja. Ezenkívül a helyi népfrontbi­zottság mezőgazdasági cso­portjának tagja. A legnagyobb lelkesedéssel, teljes erővel dol­gozik a közért. Bár már 57 éves. de mozgalmas életet él és társadalmi funkcióit jól el­látja. A községi tűzoltó testü­letet is ő irányítja és jó mun­kájáért már kitüntetést is ka­pott. ahogy a jelölések utáni beszédében mondotta Halász Lajos: „mindent meg­teszek ezután is a közért, a köz felemelkedéséért és a vá­lasztópolgárok bizalmát jó munkával. kötelezettségeim (teljesítésével viszonozom.” Cukrássdu nyílt Évseden A közelmúltban cukrászda nyílt Ecséd községben. A cuk­rászdát a földművesszövetke­zet hozta létre több mint 200 ezer forintos költséggel. Aki betér az új ecsédi cukrászdá­ba, meggyőződhet róla, hogy az, modern és korszerű beren­dezésével, új presszó-gépével, neon-világításával és nem utolsó sorban az előzékeny és udvarias kiszolgálásával fel­veszi a versenyt bármelyik vá­rosi cukrászdával. A forgalom máris nagy és esténkint, mun­ka után, a parasztfiatalok is szívesen töltenek el egy-egy órácskát a barátságos kis cuk« rászdában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents