Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-14 / 224. szám

1958. október 14., kedd KÉPÚJSÁG 8 A hoconádi pártszervezet a választási munka motorja Ahonnan ételünk sara-borsa kikerül A Füszért a lakosság jobb ellátásának szolgálatában Igen mozgalmas napjaink­ban a falvak élete. Nemcsak a szüret, a betakarítás, az őszi munkák szólítják tettekre a községek népét, hanem estén­ként a munka után egy közel­gő nagy eseményre, a válasz­tásra is készülődnek. Hol eb­ben, hol abban a házban gyűlik össze a környék népe és sza­bad akarattal, meggyőződéssel jelölik: ki képviselje a körze­tet a tanácsban. Napjaink nagy választási készülődéseinek falun is a pártszervezet a motorja. Az alapszervezetek kommunistái a Hazafias Népfront bizottsá­gával együtt arra törekednek, hogy a jelölés a legmegbecsül­tebb emberre essen, aki a fa­luért, a köz boldogulásáért a legtöbbet tesz. A boconádi kommunisták segítik a választási munkát. Ha motorhoz hasonlítjuk, a pártszervezet tevékenységét, akkor elmondhatni: minden kerék jól olajozottan forog, s a legkisebb csavar hiánya sem zavarja az összmunkát. „A boconádi egységes párt­vezetőség a járás egyik legjob­ban működő pártvezetősége” címet érdemli ki a választási előkészületekben — jellemzik a járási pártbizottságon a boco­nádi elvtársak munkáját. A siker titka a jó előkészü­letekben rejlett. Amikor az országgyűlés kiadta a válasz­tási felhívást, az egységes párt­vezetőség azonnal összehívta a vezetőség tagjait és megbeszél­ték: mi a teendő. — Olyan munkát kell végez­nünk — mondotta akkor Mol­nár Ferenc elvtárs, az egységes pártvezetőség titkára —, hogy a kormány, a párt, a nép érde­keit legjobban képviselő em­berek kerüljenek újra a ta­nácsba. Ezenkívül meg kell is­mertetni mindenkivel a párt, a kormány programját, amit a 3 éves terv célkitűzései is összefoglalnak. Olyan politi­kát kell folytatnunk, hogy minden választó a szabad aka­rata szerint jelölje a tanács­tagokat, s járuljon az urnához. Lehetne azt mondani, hogy minek a választási agitáció, a propaganda — a kormány, a Párt jelenlegi politikája élvezi a nép bizalmát. De a válasz­tásoknak nemcsak az a célja, hogy az urnákba kerüljenek a szavazólapok, hanem az is, hogy felmérjük eredményein­ket. amit az elmúlt választá­sok óta elértünk. Lássa min­den választópolgár, hogy nem érdemtelenül adta a voksot a kormányra. Másrészt a jövő képét vetíti az ország elé egy választás, amikor a kormány kifejti, hogy mit akar tenni a jövőben és ehhez a munká­hoz adják a választópolgárok bizalmukat, ami egyben részt- vállalást is jelent a tervek megvalósításában. A boconádi pártszervezet is felmérte, hogy mit adott a községnek a felszabadulás óta hatalmon levő munkásosztály. Találtak bőven „anyagot” en­nek vizsgálatakor. Csak né­hány dolgot: a felszabadulás előtt nem volt járda a község­ben. ma 2,5 km-es járda van. Orvosi rendelő épült, orvosa van a községnek, kultúrotthon, tűzoltószertár. szeszfőzde, zöldség-, gyümölcs-átvevő he­lyet is létesített. Ez a köznek egyformán jó, de az ember úgy gondolkodik: nézzük mi jó nekem. Van erre is példa. A kis község földművesszövetke­zete évi 10 millió forintos for­galmat bonyolít le, pedig He­vesre is igen sokan járnak vá­sárolni. Vagy más: a felszaba­dulás előtt 8 rádió volt a köz­ségben, ma 208 készülék és egy televízió sugározza az éter hullámain az eseményeket a községbelieknek. Kerékpár 72, és motor 5 volt 1945 előtt, je­lenleg 510 kerékpárt, 56 mo­tort tartanak nyilván. A fel- szabadulás előtt 8 vetőgép volt a községben, ma a gépállomás gépein kívül 39 vetőgép van a dolgozó parasztoknál. És még egy példát: 750 hold volt a dolgozó parasztok kezén 1945 előtt, a földosztás után 2440 hold. I Ezekről a nagyszerű ered­ményekről beszélnek a község­belieknek a pártszervezet ak­tívái és a párttagok. Most, a választási előkészületek során erősödik a vártszervezet tö- mepkapcsolata, mert például azon az előadássorozaton, amit a külpolitikai helyzetről az or­szágépítés eredményeiről, a kormány politikájáról rende­zett a pártszervezet, egy-egy alkalommal 90—100 községbeli vett részt. S nemcsak meghall­gatták az előadást hanem a pártszervezet irányítása alap­ján mind a 39 választókerület­ben tovább adják a hallotta­kat és beszélnek az emberek­kel a párt politikájáról. És ami jó dolog: a vártszervezet arra törekszik, hoav a jelenleg apitációs munkára mozpósított emberek a választás után is a vártszervezet aktivistái ma­radjanak. jt — Az egész választási elő­készületeket tervszerűen irá­nyítjuk — mondja Molnár Fe­renc elvtárs, az egységes párt­vezetőség titkára. Beosztottuk a párttagokat a választókerü­letekbe. például Takács Jánost a 21-esbe, Kaslik Mihályt a 22-esbe, Fehér Mártont a 32- esbe. — Ezek a párttagok a je­lölőgyűlések szervezésétől kezdve a választás végleges le­bonyolításáig a kijelölt kör­zetben segítik a Hazafias Nép­front munkáját. A boconádi kommunisták arról is beszámoltak, hogy ők sokat beszélgetnek a körzetek dolgozóival arról, hogy azokat jelöljék, akik legméltóbban képviselik a párt, az állam és a nép ügyét. A jelölőgyűlések befejezése után sem áll meg a politikai munka a választásokig. A párt aktivistái az országos és a he­lyi eredményeket a 3 éves terv célkitűzéseit ismertetik, de emellett megszervezik a ré­teggyűléseket is. Ezeken a ré­teggyűléseken — ahol járási előadók vesznek részt — kü- lön-külön elbeszélgetnek a kö­zépparasztokkal, az értelmisé­giekkel. kisparasztokkal, hogy mi a problémájuk, mi a véle­ményük a párt, a kormány po­litikájáról, min kellene vál­toztatni? Ha a boconádi pártszerve­zet még a KISZ fiatalokat is bevonná a választási előkészü­letekbe és mozgósítaná őket agitációs munkára, akkor va­lóban példaképnek lehetne említeni a többi pártszervezet előtt. Tóth József A bányászok egészségének védelmében A Sztálinéi gazdasági kör­zet bányáiban felszerelték az úgynevezett metán-reléket, amelyek automatikusan ellen­őrzik az aknán is a levegő ösz- szetételét. Ha a frontokon a levegő gázzal szennyeződött, s eléri az egészségre ártalmas színvonalat, a relé azonnal jelzi a veszélyta diszpécsernek. Ugyanakkor az aknában meg­szünteti az áramszolgáltatást. Ilymódon a veszélyes munka helyeken megáll a termelés, s a dolgozók csak akkor tér­hetnek vissza, ha a levegő kitisztult. A Mátravidéki Fémművek dolgozói — mint erről már lapunk vasárnapi számában hírt adtunk—« egyöntetű lel­kesedéssel jelölték országgyű­lési képviselőnek dr. Ábrányi Istvánt, a Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgatóját. Az alábbiakban dr. Ábrányi Ist­vánt mutatjuk be olvasóink­nak, a megye választóinak. ★ A rendelőjében beszélge­tünk dr. Ábrányi Istvánnal. Várni kellett rá. Az imént gyógyult betegeitől búcsúzott. Ez itt a szokás: az igazgató személyesen vesz búcsút és ad baráti tanácsokat minden távozónak. Fiatal ember, még negyven éves sincs, de olyan intézménynek az igazgatója, amely rendszerében, felszere­lésében, a gyógyításban elért eredményeiben európahírű és rangú. Mint elmondotta, öt éve van a gyógyintézet élén, lényegében ő tervezte meg az egykori „úri-szanatóriumból” A GYERMEKEK MÁR kez­dik számolgatni, hogy hányat alszunk még Mikulásig, Kará­csonyig, meg a disznóölésig. De hogy ezek a napok valóban emlékezetes és kellemes ese­mények legyenek, ahhoz a ke­reskedelem jó munkája is szükséges. Ilyen gondolatokkal kerestük fel megyénk egyik legnagyobb kereskedelmi szer­vét a FÜSZÉRT vállalatot. A kiskereskedelmi és a földművesszövetkezeti bolto­kat, a Vendéglátó Vállalat üzemegységeit és az üzemi konyhákat a FÜSZÉRT látja el édesipari-, gyarmat-, és ve­gyesáruval, fűszerfélékkel, — konzervvel, liszttel, cukorral, és sóval. Ezek az áruféleségek minden“ háztartás részére na­ponként szükségesek. így azt mondhatjuk, hogy a FÜSZÉRT mindnyájunk ételének sava- borsát adja és az ő raktáraik egy kicsit mindnyájunk élés­kamrája is, Ezek a hűvös, nagy raktárak, illetve a forgalmuk­ról vezetett könyvek és fel­jegyzések elgondolkodtató ada­tokat mesélnek életünkről, a lakosság egyre javuló ellátá­sáról, a városi és a falusi vá­sárlók igényeinek gyors nö­vekedéséről. Elsőrendű közszükségleti cikkek: liszt, só, cukor egész évben volt elegendő és min­denkor idejében eljutott a leg­távolabb eső kis faluba is. Ná­lunk már csak hírből ismerik a munkanélküliséget, így egé­szen természetesnek vesszük, hogy ezeket az árukat minden­ki meg tudja vásárolni. Úgy véljük, gazdasági előrehaladá­sunkat jelzi az a tény, hogy a dolgozók légzőszervi meg­betegedését gyógyító Állami Gyógyintézetet. Megszokta, megszerette ezt a munkát, amely sem nem könnyű, sem nem mindig há­lás feladat: hisz egy héten egyszer láthatja csak család­ját, 300 gyógyulni kívánóval kell foglalkozni rendszeresen, egyrészük gyerek. Számos olyan probléma — mint pél­dául lakás — nehezíti a munkát, amelyek megoldása nem egyedül az igazgatón múlik. Dr. Ábrányit, aki 1945 óta párttag, mint annyi más be­csületes embert, az ellenfor­radalom „eltávolította” az in­tézet elérőd. „Működéséről” például 20 oldalas jegyző­könyvet vettek fel, amelyben a „kommunista orvos bűneit” akarták felsorolni. Az ellen- forradalom megbukott, né­pünk hozzákezdett az élet új­jáépítéséhez: ez várt a gyógy­intézet igazgató-főorvosára is. Ezt is becsülettel elvégezte: manapság a Füszért Vállalat­nál egyik legnagyobb problé­maként azt emlegetik, vajon Mikulásra tudnak-e kellő mennyiségű csokoládéfigurát szállítani. Nem mintha nem gyártanának sokkal többet, mint a felszabadulás előtt bár­mikor! Megyénkben az idén 20 százalékkal több cukorka- és csokoládé-dísz kerül forga­lomba, mint az előző eszten­dőkben és a vásárlók kíván­ságának megfelelően, 90 száza­lékban piros és arany színben. Karácsonyra 60 mázsa fino­mabbnál finomabb csokoládé­dísz és 10 vagon szaloncukor­lesz. Mindenképpen iparkod­nak a vásárlók és a gyerekek kedvében járni, mert jóelőre közölték a gyárral, hogy a sza­loncukrot több színben és lega­lább négy minőségben keresik. A HIVATÁSA MAGASLA­TÁN álló szocialista kereske­delem állandóan kutatja a vá­sárlók igényeit, hogy ezáltal jobban szolgálja a lakosságot, mert csak így növelheti az áru­forgalmat, másrészt árubemu­tatók és megfelelő propaganda útján ismerteti is a lakosság­gal az új áruféléket, azok vá­sárlásának és használatának előnyeit, így bizonyos mérté­kig irányíthatja a keresletet és fejlesztheti a vevők ízlését. Ilyen meggondolásokkal tartott a Füszért Vállalat mostanában Egerben, Gyöngyösön, Hatvan­van és Hevesen a járások ke­reskedő szakemberei részére idénybemutatót. A mintakol­lekciók alapján a boltvezetők a helyi igényeknek megfele­lően összeállították megrende­rendet teremtett az intézet­ben, működéséhez fűződik az anyagcsere, a jód, az izotóp­laboratórium létrehozása. Most azt tervezi, hogy 150— 200 ágyas gyermekosztályt hoz létre, mert a gyermekek számára különösen ideális hely a Kékestető. Dr. Ábrányi István a gya­korlati, a mindennapi gyógyí­tó munkán túl tudományos kutatással is foglalkozik. Most jelenik meg könyve a pajzs- mirigy megbetegedésekről, s további kutatásokat is folytat e betegség még rejtett titkai­nak feltárására. Az igazgató­főorvost szeretik és becsülik az intézet dolgozói, betegei, tisztelik és ismerik a gyön­gyösi járásban, sőt az egész megyében is. Minden bi­zonnyal, mint országgyűlési képviselő is rászolgál majd választói bizalmára, s ugyan­olyan lelkesen, odaadóan vég­zi képviselői munkáját, mint a gyógyítást, a Kékestetői Ál­lami Gyógyintézet igazgatását. léseiket, amelyekben már egy csomó újdonság is szerepel. Ma már nemcsak egy pár mó­dos városi ember vásárol pél­dául jugoszláv szardíniát, a Szovjetunióból importált ola­jos halat, kávépasztát, mely­ből az áruhoz csomagolt re­cept szerint a „Kétműszakos” háziasszony is könnyen ké­szíthet különböző finomságo­kat, vagy a brüsszeli világki­állításon nagy sikert aratott húsos konzerveket, — hanem a bánya- és iparvidékeken is megszerették a Kambala nevű ízletes, füstölt olajos halat, vagy a Pelamidát, meg a többi jóminőségű és aránylag olcsó konzervet. Már a régmúlté az az idő, amikor a munkások szinte ál­landóan zsíroskenyeret, vagy legfeljebb szalonnát vittek be a gyárba ebédre. Az örök pesszimisták, a tétova sírán- kozók és a megrögzött kész­lethalmozók pár évvel ezelőtt még azt suttogták:, hogy ná­lunk rövidesen csajkarendszer lesz és örülhetünk, ha napon­ként egyszer egy kis löttyöt kapunk enni. Nem mondjuk azt, hogy ma már minden üzemi konyha kifogástalanul működik, de vajon mikor tö­rődtek ennyit a munkások el­látásával és a márosok köl­töttek-e ilyen összegeket a munkásétkezdék építésére? Az életszínvonal emelkedésének nem fokmérője-e az a tény is, hogy a citrom, narancs és más déligyümölcs mázsaszám­ra fegy üzleteinkben? A dol­gozók igényének fejlődését, vásárlóképességét jelzi az is, hogy a csomagolt áruk dí­szes kiállításával szemben magas igényt támasztanak. ÜGY HALLOTTUK, hogy soha annyi sertést nem hiz­laltak megyénkben, mint az idén. Mire eljön a disznóölé­sek ideje, lesz-e elegendő fű­szerféle a falusi boltokban? A FÜSZÉRT vezetői azt mondják, hogy lesz elegendő rizs, só, bors, paprika és ma­joránna. Tömött raktárakból, az elő­re beütemezett napokon in­dulnak a minden földi jóval megrakott teherautók!' Viszik az utánpótlást, hogy a lakos­ságnak ne legyen hiánya sem­miben. Eddig előfordult, hogy a megrendelt áru késett, áru­hiány, vagy szállítási eszköz hiányában, de meglehet, hogy felületesség miatt. Ezentúl rendkívül nagy súlyt fordíta­nak a túrajáratok pontossá­gára. Arra kérik a szövetkezeti és a kiskereskedelmi boltokat, hogy az áru gyors átvételé­vel segítsék elő ezen igyeke­zetüket. A FÜSZÉRT vállalat dolgozói a jövőben mindent megtesznek, hogy a rájuk bí­zott munkát maradéktalanul elvégezzék és ezzel kiérdemel­jék megrendelőik és az egész társadalom elismerését. DR. FAZEKAS LÁSZLÓ v^AAAAAA/VAA/>AAA/VVAAAA/VAAAAAAAAAAAAAAAWAAAAA^AAWAAAA/VAAA^WVA^A^AA/VAWAAA/\AAAAAAA^V\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ Bemutatjuk: Dr. Ábrányi István képviselőjelöltet Uj módszer a fekély kialakulásának és gyógyításának tanulmányozására A Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú belgyógyá­szati klinikájának egvik ku­tató laboratóriumában új módszert dolgoztak ki a fe­kély kialakulásának és gyó­gyításának tanulmányozására. Régebben a kísérleti kutyáknak gyomorfekélyt előidéző szert adtak, majd különböző idő­pontokban felboncolták a be­teggé tett állatokat, így sze­reztek értékes adatokat a fe­kély kialakulásáról. Ennek a módszernek az a hátránya volt, hogy nem tudták a be­tegség fejlődését végigkövet­ni. A szegedi kutatók új eljá­rásának lényege, hogy kisebb vastagbelet ' varrnak egyik végével a gyomorba, másik végével pedig az állat külső bőréhez, a hasfalra. A műtéti sebb gyógyulása után ezen a mesterséges csatornán fény­csővel különösebb fájdalom nélkül behatolnak a gyomor­ba. Ennek az eszköznek a belső részén fényforrás van, amellyel felülről megvilágít­hatják az egész gyomrot. A cső külső végére illesztett fényképezőgéppel pedig akkor is tudnak fényképfelvételeket készíteni a gyomorról, amikor etetik a kutyákat. így szinte állandóan ellenőrizhetik a fe­kély kialakulását, majd a kü­lönböző gyógyszerek hatására a betegség enyhülését, i’letve megszűnését. rUAf 1 »IUI ll ------­Fe nnállásának 80. évfordulójára készül a Vöröskereszt Nyolc évtizede működik már a Vöröskereszt. Az év­forduló megünneplésére ké­szülnek a Magyar Vöröskereszt szervezetei. Ebből az alka­lomból rendezik meg a Ma­gyar Vöröskereszt első kong­resszusát. Az előkészületek mór megkezdődtek megyénk­ben is. Vasárnap a Vöröske­reszt egri szervezete rende­zett vezetőség és küldöttvá­lasztó értekezletet. A beszá­molót Farkas Jenőné vá­rosi titkár tartotta. Az értekez­leten 24 küldöttet választot­tak, akik majd a megyei ér­tekezleten képviselik az egri szervezetet, ..... ________ Gy öngyös szélén, közel az állomáshoz, alacsony irodaépü­let áll, a Mátrai Ásványbá­nyáé. Az igazgatói irodából kihallatszák a beszélgetés. — Megkapjátok a verseny­jutalmakat. Légy nyugodt, megkapjátok, Józsi bácsi. Nem feledkeztem meg rólatok ... Nyílik az ajtó és még tele­fonbeszélgetés közben az ás­ványbánya egyik dolgozója jön be. hogy a házépítési en­gedélyéhez segítséget kérjen Novák György igazgatótól. Az igazgató leülteti, ciga­rettával kínálja és beszélget­ni kezd vele a családjáról és az életükről. A rövid beszél­getés után nyugodtan megy el a bányász, mert tudja, amit Novák elvtárs megígér, azt teljesíti is. Ilyennek ismerik a vállalat­nál; keménykezű, de igazsá­gos embernek. 1956-ban a „dicső szabad­ságharcosok” csak azt a hibát találták benne, hogy vörös akadémiát végzett, s ezért bocsátotta el az akkori mun­kástanács. De ő ott maradt továbbra is a bányánál, be­járt rendszeresen műszakra, csak az irodájának a küszö­bét nem lépte át többé. Ott járt a munkások között, ér­velt. agitált a sztrájk ellen. Az irodájában por lepte az iratokat, egészen addig míg a munkásfiatalom megszilárdu­Bányász csákánytól — az igazgatói székig... lásakor újból élére nem állt a bányának. Azóta újból ő irányítja a bánya életét. Az emberek, bármerre jár, szívesen köszön­tik, szeretettel fogadják. Ele­inte még idegenkedtek tőle. Féltek, mert a mindig komor arccal járó Novák Györgyben a kegyetlen igazgatót látták, akitől élet-halál függ a vál­lalatnál. Az első húzódozó fé­lénk kérések, panaszok után látva a segítő szándékot, fel­bátorodtak a bányászok. (Az igaz, hogy ő is „megtanult” mosolyogni.) Minden ügyes-bajos dolog­ban segítségét, véleményét ké­rik. Szívesen segít, mert em­lékszik fiatal korára, gyer­mekéveire, hogy milyen nehéz is volt az ő élete. Nem akarja, hogy a ma bá­nyászának életét orvosolható, apró gondok keserítsék. A hat éhes száj egy kere­setből élt, egészen addig, amíg a legidősebb Gyuri 12 éves nem. lett. Az apja az egercsehi kőszénbányában dol­gozott. ő meg elállt minde­nesnek Perger kereskedőhöz, őrizte a libákat, fát vágott, vagy éppen kisegített a bolt­ban. Korán reggel kelt és a leszálló nyári este még min­dig munkában találta. S mind ezért gazdája csak napi enni­valót adott. A munkások érdekeiért har­coló apát munkahelyi ől-mun- kahelyre üldözik. A család követi őt, így kerülnek Tata­bányára. Az 1936-os években kezdődő gazdasági válságot már lehe­tett érezni. A bányában egyre kevesebb napot dolgoztak a bányászok, köztük Novák György apja is, egyre kevesebb kenyér jutott a családi asztal­ra. A 17 éves fiú először kül­színi munkára jelentkezett a felsőgallai részen, 18 filléres órabérért. 1945 után, a felszabadulás­sal került csak a föld mélyé­re a szénfalhoz, ahová vá­gyott. Becsülettel dolgozott és vájta a szenet. Az évek °o- lyamán lassan megértette, hol a helye és a párt kato­nája lett ő is. Különbőz» he­lyeken és különféle állásokba kap megbízatásokat, amelye­ket lelkiismeretesen elvégez. 1955-ben újból visszakerült Heves megyébe és mint a Mátrai Ásványbánya igazga­tója kezd dolgozni. A válla­latnál laza munkafegyelmet, funkció-harcban szerzett ellen­ségeskedést talál, ami nagy­ban hátráltatta a termelést. Ebből a nehéz helyzetből kel­lett kisegítenie a bánvát. Egészséges munkaszellemet kellett teremteni. Nem lehet rajta csodálkozni, ha a mo­soly elkerülte arcát ezekben a napokban. A torzsalkodó fe­lek ellenségesen foganták és igyekeztek munkájában — nem hogy segíteni, hanem — ahol tudtak gátolni. De végül győzött az akaratos és ener­gikus igazgató. Elcsitultak a személyi har­cok és nyugodt szellemben jobban ment a munka. A fa­gyos hangulat felengedett és mint jóbarátok kezdtek dol­gozni az üzemek vezetői, a bányászok és a munkásból lett igazgató. Most ha az igazgató végig­járja az üzemeket messziről köszöntik. Sok panaszos kér­désben hozott már igazságos döntést. Bármilyen nehéz do­loggal szívesen keresik fel a bányászok. Novák György mindig segít és türelmesen fogadja ezeket a kéréseket, mert tudja és nem felejti, hogy őt a tárnák mélyéről emelte a nép bizal­ma az igazgatói székbe. KOVÁCS JÁNOS t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents