Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-09 / 220. szám

1958. október 9., csütörtök NÉPÚJSÁG Diadalmaskodott az újf a szocializmus eszméje A FELSZABADULÁS után nagyban megváltozott Novai község dolgozóinak helyzete. Az elmúlt 13 év gazdasági, szociális és kulturális fejlő­dése olyan nagymértékű ha­ladást jelent a község életé­ben, amilyent a kizsákmányo­ló osztály uralkodása idején 30 év alatt nem volt képes felmutatni. Az egykori sum- másoknak — a lakosság 70 százalékát tették ki — már nem kell hajlonganiok a gró­fi, papi és Galassy-birtokokon. Nem kell 5—6 hónapra távol- maradniok a falutól, hogy a betevő falatot megkeressék. A felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt sza­vára mintegy ezer katasztrá- lis hold földet osztották ki a községben 342 dolgozó pa­raszt között. Jelenleg egy tszcs és két tsz működik a községben. Ily módon beszél­hetünk azokról is, akik üze­meknél, vagy bányákban dol­goznak. Ezeknek az életkörül­ményei nagyban megváltoz­tak. Hetenként külön autóbu­szok szállítják őket a mun­kahelyre, és olcsó pénzen, te­rített asztalök mellett étkez­hetnek. A községben két vegyesbolt bőséges áruval áll a vásárlók rendelkezésére. Néha azonban előfordul, hogy akad hiány­cikk is, hiszen máról holnap­ra zökkenőmentesen nehéz ki­elégíteni a vásárlók megnöve­kedett igényeit. Mindettől el­tekintve a két bolt havi for­galma a 200 ezer forintot is eléri. Az elmúlt években egy másik kérését is teljesítették a novajiaknak. Népi államunk lehetővé tette a községben a patakszabályozást. Mintegy 600 ezer forintos költséggel az árvízveszélyt részben -már elhárította, de a munkálatok még most is folynak. A la­kosság társadalmi munkából való fokozott részvétellel igye­kezett meghálálni kormá­nyunk gondoskodását. A sza­bályozás munkáinak 25 szá­zalékát elvégezte. Ekkor újabb anyagi segítséget kapott: há­rom új híd építésére 150 ezer forintot. MEGSZŰNT A felszabadu­lás után a kis, napfénytelen lakások zsúfoltsága is. Ma már erről csak hallani lehet' Az utóbbi években közel 110 'akóház épült, s 50-re te­hető azoknak a száma, ame­lyeknek építése folyamatban van. Ugyanez a helyzet a közlekedési eszközök terén is. Ma körülbelül 500 kerékpár és 15 motorkerékpár van a felszabadulás előtti 50 kerék­párral, illetve három motor­ral szemben. A község kultúrházat kapott, de a lakosság igényeit ez már nem képes kielégíteni. Mozi, ezenkívül kultűrcsoportok szórakoztatják, nevelik a fa­lusi dolgozókat. Rendszeresen járnak autóbusszal az egri Gárdonyi Géza Színház elő­adásaira. Van a községnek egy 300 kötetes könyvtára, ezt azonban az iskolásokon kívül még kevés dolgozó ke­resi fel. A múltban a község­ben mindössze 4 rádió volt. Ma 207 bejelentett rádió van. és 283 példányban járnak a különböző újságok. A községben a felszabadu­lás előtt nem volt közép­iskolát végzett. Ma már 15-3n rendelkeznek érettségi bizo­nyítvánnyal és középiskolában jelenleg 11 diák tanul.. A dol­gozók gyermekei a múltban el voltak zárva még az alsóokta­tás elől is. Az elemi népis­kolában zsúfolt körülmények között egy-két nevelő tanított egy teremben hat osztályt. Ma kilenc nevelővel, 4 tanterem­ben folyik a tanítás. Az is­kolai felszerelések értéke ma eléri a 75 000 forintot. AZ ELMONDOTTAKAT összefoglalva: láthatjuk, mi­lyen nagyszerű eredményeket ért el az elmúlt 13 év alatt Novaj község. Nemcsak a gaz­dasági, kulturális életben, ha­nem az élet minden terüle­tén. DARAGÓ ISTVÁN Varga László, Szűcsi: Első leve­lét megkaptuk, s azt lapunkban fel is dolgoztuk. Kérdésére, hogy lehet-e levelezőnk, örömmel fo­gadjuk tudósításait, híreit. Egy­szóval. bármikor ínon a községben és a bányában történtekről. Leve­leit várjuk. Lévay Anrlrás, Mátravidéki Erő­mű: A választásról írt kis tudósí­tását mai lapszámunkban feldol­goztuk. Inon minden eseményről továbbra is. Diákotthoni önkormányzat veze­tőségének, Hatvan: A géplakatos és motorszerelő tanműhely évnyi­tójáról szóló írásukat ,,Az ifjúságé a szó‘* című rovatunkban felhasz­náljuk. írjanak továbbra is a diákotthon életéről, a tanulók munkájáról. Lukács András, Boldog: A leve­lében foglaltakkal egy nagyobb cikkben kívánunk foglalkozni. Kö­szönjük, hogy felhívta figyelmün­ket ezekre az eseményekre. ÚJRA JELÖLTÉK . . . BÖSZOKNYÁS, fekete fej­kendős asszony, Szunyt János­né. Haját az eredeti egri nép­viselet szerint kétfelé választ­va hordja homlokán. Csípője alatt a szoknyák dudora gyű- rődzik. Arca már ráncos; mu­tatja a nehéz 55 év harcát, küzdelmeit, de mozgása olyan, mint korunk közéleti embe­reié: mindig friss, eleven, tett- rekész, s fáradhatatlanul adja idejét, életét ahhoz, a nagy harchoz, amit a jövő építése megkíván. Erre az asszonyra szavaztak kedden este az egri 27-es szá­mú körzet választópolgárai. — Jó tanácstag „Rozi néni”, elintézi a mi ügyes-bajos dol­gainkat — mondogatták már a jelölő gyűlés előtt. — Je­löljük újra tanácstagnak — volt az általános kívánalom. Nem volt nehéz dolga az elnökségnek, amikor a szava­zás megszámlálására került a sor, mert mindenki egyöntetű­en Szunyi Jánosné mellett sza­vazott. A dohánygyári munkásnő: Szunyi Jánosné 1954-ben lett a városi tanács tagja. A Pa­csirta utcaiak, a Tévesztő köz­beliek jelölték tanácstagjuk­nak, mert azelőtt is szívesen részt vett a közéletben, becsü­letes, jóravaló asszonynak is­merték munkatársai. 31 éve dolgozik a dohánygyárban. Szakképzettsége, lelkiismere­tes munkája miatt fontos munkakörben dolgozik: minő­ségi ellenőr. Nem is fut át kezén hibás áru, rossz anyag. De nem dorgálja meg a hiba elkövetőjét, hanem tanácsot ad ahhoz, hogy miként lehet job­ban, pontosabban, megfelelőb­ben dolgozni.- ÖRÜL A LELKEM, ha va­lakinek jót tehetek — mondja Szunyi néni, közben húz egyet fejkendője csücskén, s majd visszaemlékezik tanácstagsága élményeire, azokra a hibák­ra, mit orvosolt. — Tudja — szól elgondol­kozva — érdekesen kezdődött az én tanácstagságom. Egy ember — megmondom a nevét is, Ványó Bertalan — azt mondta az előző tanácstag vá­lasztás jelölő gyűlésén, hogy nem bízik bennem, mert nem tudom asszony létemre elin­tézni még az ő baját sem. Ez az ember nem művelte a szőlőjét elhanyagolt minden munkát és a tanács a parla­gon levő területet kiadta ha­szonbérbe. Akkor aztán kap­kodott fűhöz-fához és azt mondta, hogy csak akkor sza­vaz Szunyinér^, ha el tudja neki intézni, a szőlő vissza­juttatását. Szunyiné elintézte, de meg is mondta neki: ha ne." műveli rendesen, „elve­teti” tőle a földet, amit Ványó nem is fogott tréfára. Azóta példásan dolgozza szőlejét. Más alkalommal egy fia­talember kereste fel a nép­szerű ..Rozi néni”-t, hogy se­gítsen neki, mert két évig volt ipari tanuló és ráfogták, hogy lopott, s emiatt el is bocsá­tották. Szunyiné utánajárt a doLgnak és kiderült, hogy személyi ellentét az oka a fiú elbocsátásának. Intézke­dett, visszavették a fiút ipari tanulónak. A körzet öregei is hálával emlegetik Szunyi Jánosnét. Kijárta a tanácsnál, hogy a körzetében lakó öreg, elha­gyatott emberek szociális se­gélyben részesülienek. Még az Uj-soron is járt, ami pedig ner.. tartozik körzetébe, hogy felülvizsgálja: van-e fwociális segélvre rászoruló idős asz- szony, ember. SOK IDŐT, elfoglaltságot jelent a tanácstagság — mondja Szunyi Jánosné —, de szíve­sen vállalom a megbízatást. Ha megválasztanak november 16-án városi tanácstagnak, ak­kor továbbra is erőmtől, egész­ségemtől telhetőén a legtöb­bet akarom tenni választói­mért... (t. j) Allah segíts, de . . • IV/I issziós iskola, kórház épül Nepálban, ebben a Hi- malája-tövi királyságban — mégpedig amerikai segítséggel. Lám — mondhatnánk — van azért önzetlenség az óceánon túl, hisz ebben az elmaradott országban való­ban nagy szükség van az iskolára, kórházra egyaránt. Lám — mondhatnánk, de mégse mondjuk, mert nem mondhat­juk. Mert a „szociális” segítség orvé alatt amerikai fel­derítők tartózkodnak Nepálban, amerikai felderítők adnak segítséget az — angoloknak. S a segítség nyomán Butwall- ban, Dharanban stratégiai támaszpontok épültek. Hogyan mondta az egyszeri arab, ki átesett a ló másik oldalára, mikor először még felkapaszkoni se tudott? Allah segíts, de ne ennyire! Miért halt meg Melvin [Minier? A 2 észak-amerikai Utah államban Melvin Nimer or- vost és feleségét konyhakéssel megölték. A gyilkos: 8 éves kisfiúk. ,.Leszúrtam apát és mamát, mert nem tud­tam kijönni velük” — vallotta a kisfiú a rendőrségen. Egy másik hír arról ad számot, hogy az Egyesült Államokban élő gyermekek vannak legjobban ellátva televíziós készülékkel, s hogy a világon az amerikai tele­víziós társaságok közvetítenek legtöbb gyilkosságot, ban- ditizmust, rémtettet. S ezek a közvetítések nem nélkülö­zik a legteljesebb részletességet, egy-egy bűntény minden borzalmát bemutatva. Lehetetlen nem összefüggést találni e két hír között. A kapitalizmus fertője a gyermekek szájáig ér! (látó) A Mezőmag Vállalat jelenti A megye területén egy hó­napja tart a szerződéses vö­röshere és lucernamag felvá­sárlása. Annak ellenére, hogy ezt a munkát ez évben végzi először önállóan a vállalat — hozzá kell tenni, egészen kis létszámmal —, már az eddigi eredmények is kimagaslóak. Az idén ez ideig kétszer annyi aprómagvat vásárolt fel a vál­lalat, mint az elmúlt esztendő hasonló ideje alatt. Egy hónap alatt a termelőszövetkezetek­től 1200 mázsa, az egyénileg dolgozó parasztoktól 4000 má­zsa aprómagvat vettek át. Vannak a megyében olyan községek, melyek példamuta- tóak az aprómag-termelés te­rén. így Tiszanánáról 450, Sa­rudról 400, Visznekről 350, Fü­zesabonyból 300, Szihalomról szintén 300 mázsa mag került felvásárlásra. Az aprómag-termelés egyre inkább tért hódít hazánkban és komoly haszna származik termeléséből mind az állam­nak, mind a termelőknek. Sok aprómagvat szállítunk külföld­re, amelynek ellenértékekép­pen államunk értékes valutá­hoz jut. Érdeke tehát minden termelőnek, hogy még e hó 31-ig kössön aprómagvakra szerződést az illetékes szer­vekkel. Az elkövetkező időben a vállalat arra számít, hogy a további aprómag-felvásárlás az eddigiekkel együtt eléri majd megyénk területén a nyolcezer mázsát. A Mezőmag Vállalat eddigi aprómag-felvásárlási tervét 200 százalékra teljesítette. NAGY ISTVÁN, agrármérnök. A/ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT követő úgynevezett „konszoli­dációs politika” keretében 1921. decemberében kötötték meg a Bethlen—Peyer paktu­mot, hogy ezzel is igyekezze­nek növelni az uralkodó párt befolyását a munkásosztályra. Ilyen körülmények között úgy érezte a Bethlen-kormány, hogy egy új választással sike­rül — az egyre erősödő inflá­ció dacára is — megerősítenie állását. Minden drágult, az élelmiszerektől a vasúti díjsza­básig. „Tombol a drágaság az egri piacon!” — írta 1922. már­cius 24-i számában az egri új­ság. Majd a sok feketézéssel teli hír között bevallja, hogy „nincsen sertéshús a piacon”. Egy másik riportjában beszá­mol arról, hogy az egri divat­árukereskedőkhöz kérdést in­téztek az „árak alakulására vonatkozóan. Azt a feleletet kapták, hogy drágasági hul­lám várható... Az árak foko­zatos emelkedése után ítélve meg a helyzetet, 30—40 száza­lékos drágulást várhatunk a legtöbb import-árunál. Egyes cikkek például teljesen ki­fogytak ... Jellemző, hogy n+gy pénzhiány van a társa­dalom minden rétegében.” Ilyen vésztjósló gazdasági körülmények között 1922. feb­ruárjában úgynevezett „alkot­mányjogi értekezlet”-et hívott össze Bethlen gróf, hogy az döntse el, hogy az új nemzet- gyűlés az 1919-es Friedrich- féle választási törvény alapján üljön-e össze? E rendkívül fontos kérdés megtárgyalására csupán 14 „eminens” személy jelent meg. A katolikus főpa­pok taktikailag távolmaradtak. Andrássy Gyula az „Üj Nem- zedék”-nek adott nyilatkozatá­ban örömmel emeli ki azt a Véletlent, hogy a katolikus fő­papok nem vettek részt az ér­tekezleten és így nem osztoz­nak abban a nagy felelősség­ben, amely az ankét tagjaira háramlik”. Az értekezlet úgy döntött, hogy nemzetgyűlést kell összehívni, de a választó­jog tekintetében „szabadkezet ad a kormánynak”. 1922. má­jusára ki is tűzte a Bethlen- kormány a választást. Sietett is megjegyezni az egri kor­mánypárti lap, hogy 175—180 kormánypárti képviselői man­dátum biztosra vehető és közli, hogy a belügyminiszter kinyi­latkoztatta az előtte megjelent szociáldemokratáknak, hogy „a párt kívánságait a legmesz- szebbmenő jóakarattal fogja a kormány elintézni”. OLYAN KÖRMÖNFONT vá­lasztási törvényt léptettek életbe, amely még a régi 1919-es Friedrich-féléhez vi­szonyítva is szűkebbre szabta a választásra jogosultak sza­mát. A célja az volt ezzel Bethlennek, hogy olyan par­lamentet biztosítson, mely le­hetővé teszi a rendszer poli­tikai konszolidációját és mindenben segíti politikáját. Az 1922. márciusában kibocsá­tott választójogi rendelet ki­mondja, hogy csak azon fér­fiaknak van választójoguk, akik 24. életévüket betöltötték, 10 éve magyar állampolgárok, 2 éve ugyanazon helységben laknak és az elemi iskola négy osztályát elvégezték. A nők csak akkor szavazhattak, ha 30. életévüket betöltötték, ha — mint feleségeknek — 3 élő gyermekük van, 10 éve ma­gyar állampolgárok, 2 éve ugyanabban a helységben lak­nak és az elemi iskola 6 osz­tályát is elvégezték. A 24., il­letőleg 30. éves korhatárt el­engedik az egyetemet és a fő­iskolát végzetteknél, — a kél évi egyhelybenlakástól viszont a tisztviselőknél, lelkészeknél, pedagógusoknál és a középis­kolát végzetteknél eltekinthet­nek. A Bethlen-kormány ezzel a választási rendelkezéssel a városi és falusi dolgozók és kisemberek millióit rekesztette SUGÁR ISTVÁN: Az 1922-es választás ki alapvető politikai joguk gyakorlásából, hiszen az igen magasra szabott korhatár mel­lett, a parasztok és munkások többsége nem tudta felmutat­ni a 4, illetve a 6 elemi elvég­zését. A két évig egyhelyben- lakás hiánya pedig igen sok, munka után ide-oda vándorló munkást, parasztot sújtott, ütött el választójogától. Beth­len gróf egri propagandabe­szédében nem átallotta kije­lenteni, hogy „követelünk egyenlő részesedést mindenki részére a politikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország sorsának intézésében”. Heves megye alispánja a közigazga­tási bizottság elé terjesztett jelentésében viszont megálla­pítja, hogy „a választójog nagymérvű kiterjesztésére még nem érett meg az ország!” Sőt azt is kijelenti, hogy „mi­nek akarják rátukmálni a jo­got arra, akinek nem kell a jog”! A régi 1919-es Friedrich- féle választójog alapján 101 626 választópolgára volt megyénk­nek, most, 29,4 százalékos csökkentés végrehajtása után 77 329 szavazópolgárra olvádt le. Példának felemlítem a me­gye öt nagy választókörzetét: EGRI: 1919: 14 407, 1922: 10 869, csökkenés: 3538. GYÖNGYÖSI: 1919: 18 602, 1922: 12 233, csökkenés: 6367. IATVANI: 1919: 20 204, 1922: 13 587, csökkenés: 6617. HEVESI: 1919: 20 204, 1922: 13 439, csökkenés: 6787. ■'«T3RVÄSARI: 1919: 18 787, 1922: 14 719, csökkenés: 4068. A SZAVAZÁS BUDAPES­TEN, valamint a törvényható­sági jogú városokban titkosan, a többi helységekben nyíltan történt, ami természetesen je­lentősen befolyásolta az ered­ményeket. A kormánypárti egri újság is síkra száll az erkölcstelen, nyílt szavazás mellett: „...tessék kinek-kinek nyílt sisakkal állani a szava­zóbizottság elé és nyíltan be­vallani: mit tart az ország érdekében valónak! Melyik politikai párttól reméli az or­szág sorsának jobbrafordulá- sát, vallja meg nyíltan! Ez azután kellő időben alkalmat szolgáltathat a megfelelő meg­torlásra! A választási rendelet azon­ban nemcsak a választók szá­mát korlátozta jelentősen, ha­nem a képviselőjelölteknek úgynevezett ajárilásolcat, azaz a kerület választói 10 szá­zalékának aláírásokkal meg­erősített listáját is be kellett nyújtaniok. E listákból azu­tán megállapíthatták, hogy ki támogat baloldali pártot, te­hát ezzel is a megfélemlítés­nek egy sajátos eszközét ve­zették be, mert hiszen ki lehetett téve a baloldali pár­tot támogató választó annak, hogy elveszti kenyerét. A be­nyújtott ajánlási íveket a vá­lasztási bizottságok felül is vizsgálták és sokszor jelentős számú nevet töröltek és ez­zel lehetetlenné tették a vá­lasztáson való indulását. így ejtették el a hatvani válasz­tási körzetben a szociáldemok­rata Békét és a tiszafürediből a liberálisabban gondolkodó Kollmant. Az 1922-es országos válasz­táson országszerte 24 párt in­dult. ízelítőül a. sok közül köz­lünk néhányat: Keresztény Kisgazda és Polgári Párt, Ke­resztély Nemzeti Földműves és Polgári Párt, Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártja, Függet­len Kisgazda és Polgári Párt, Függetlenségi és 48-as Párt, Liberális Blokk, Nemzeti De­mokrata Párt, Szabadságpárt, 48-as Szocialista Párt, Nemze­ti Munkáspárt, Honvédelmi Párt, Szociáldemokrata Párt, Heinrich Ferenc-féle Polgári Párt. Kellő iróniával meg is jegyzi egy lap: „Ha már füg­günk mindenkitől, legalább egy pár politikai pártunk van, mely függetlenségi. Ha már csak hírből ismerjük a sza­badságot... és csak azt szabad tennünk, amit a nagyhatalmak megengedni kegyeskednek, vannak legalább szabadság­pártjaink. S ha már a szeren­csétlen nemzet kallódik, leg­alább van vagy három pár­tunk. mely a nemzeti jelzőt viseli” Érdekes lesz utánanézni, hogy kik is indultak és milyen párt keretén belül e választá­son megyénkben. AZ EGRI KERÜLETBEN dr. Nagy János katolikus pap­pal szemben, aki természete­sen a kormány hivatalos je­löltje volt. dr. Erlach Sándor ismert ügyvéd lépett fel pol­gári ellenzéki, un. 48-as nár- tonkívüli keretek között. A harmadik polgári ellenzéki je­lölt aiánlásaiból annyit töröl­tek. hogy nem is indulhatott el a választáson. Győztesként, hogy úgy mondjuk. ..természe­tesen” Nagy János került ki. Nagynak rendelkezésére ál­lott minden lehetőség, sajtó, államigazgatási és egyéb „tá­mogatás”. a választási harc­ban. Még a választás napján is reklámplakátos autója járta Egert és „biciklista futárai ci­káztak az utakon”, de hogy ezt a tényt helyrebillentse az őt támogató újság, szinte humo­ros ízzel hozzátette, hogy mindezt „a jóízlés jegyében'5 cselekedte, kerülve minden hangos korteskedéstf?) A választások előtt Pálfy Dániel, az Ipartestületek Or­szágos Szövetségének elnöke levelet intézett az Egri Ipar­testület elnökéhez: „...A kor­mánypártnak a hivatalos je­löltjét. dr. Nagy Jánost a leg­melegebben ajánlom a Te ve­zérleted alatt álló ottani ipa­rosság jóindulatába és Téged különösen kérlek, kövess el mindent, hogy a kormány je­löltjének megválasztása siker­rel járjon.” A TISZAFÜREDI KERÜ­LETBEN a kormány jelöltje, — mint a helyi lap írta, — a „tiszteletet parancsoló egyéni-, ségű” Graefl Jenő poroszlói nagybirtokos volt. A párt hi­vatalos megnyilatkozásai úgy állították be, — aki lakonikus rövidséggel így határozta meg programját: „Mindannyiunk kötelessége az Egységes Pártot támogatni! — mintha Greafl egyenesen szívességet tett vol­na a kerület választóinak, hogy elvállalta a ielöltséget: „Hálás ...mindenki, hogy Graefl Jenő vállalja a ielöltséget és min­den ióérzésű választópolgárnak az a törekvése, hogy impozán­san me anyilatkozó állást oala- lással hálálja meg földesurának azt a nemes elhatározását, mellyel... most... vállalkozott a képviselőség felelősségteljes munkájára.” Hogy a választás­nak „választás-ielleget adja­nak. ellenjelöltként egy má­sik kormánypárti ielöltet • lép­tettek fel vele szemben, aki ..magátólérthetően” el is vesz­tette a csatát. A PÉTERVÁSÁRI KERÜ­LETBEN is hasonló furcsa eset történt. Itt is két kormány­párti-jelölt között válogatha­tott a csekélyszámú választó­polgárság. Győztesen a gazdag mátraderecskei téglagyáros. ÜeU Miklós került ki. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents