Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-09 / 220. szám
4 NEPOJSAG 1958. Oktober 9., esüttrtA A Szabod szél bemutatója előtt az egri Gárdonyi Géza Színházban DUNAJEVSZKIJ örökszép melódiái, az egyik legjobb szovjet nagyoperett, a Szabad szél dallámai csendülnek fel Sebestyén karnagy intésére az egri Gárdonyi Géza Színházban. Esténként még a Móricz- darabnak tapsol a közönség, de a délelőtti és a délutáni órákban már érik az új bemutató. Pénteken este lép közönség elé a színház operettegyüttese, az évad első operettbemutatójával, a Szabad szél-lei. A nagyszerűen megírt zene, az ötletes és fordulatos szövegkönyv s a gyakorlott rendezői kéz által irányított ügyes szereplő gárda, bizonyára meghozza a megérdemelt sikest. Most. még üresek a nézőtér széksorai, csupán a rendező, s a színház vezetői figyelik a próbát. Az ügyelő színpadra hívja a szereplőket, felcsendül a nyitány, majd lassan felmegy a brokátfüggöny, s kezdődik a főpróba. Egy tengerparti kikötőbe visz el a cselekmény, itt élnek a szabadságért s a munkáért harcoló matrózok. Az ő történetüket mondja el a darab, természetesen az operett nyelvén, tele énekkel, tánccal, s humorral. Igen, humorral,, mert ebből bőven van az operettben Nem is egy, hanem három táncoskomikus teszi próbára a közönség nevetőizmait. A jól ismert Varga Gyulán kívül megismeri majd a közönség a Fi- lippet játszó Gyuricza Ottót, s a Fomát alakító Pusztai Pétert, akik mindent elkövetnek, hogy elnyerjék a közönrág tetszését. S HA MÁR a humornál tartunk, régi ismerősként üdvözöljük a Pepitát alakító Fontos Magdát, aki ebben a darabban is sok kedves percet szerez majd az egri közönségnek. Stella, Markó és Gall Cézár szerepében, is ismerősöket látunk majd. Ebben a szezonban most lép először közönség elé a széphangú Somorjai Éva, Szabadi József és Antal László. A darab egyik legkedvesebb szerepében Forgács Kálmánt láthatjuk, ő játssza az öreg súgót. „Súgót, de nem besúgót” — mondja a színpadon, s bizonyára sokáig emlékezetes lesz alakítása. ... és a többi szereplők is mind-mind részesei lesznek egy nagyszerű operett előadásának, melyet Vas Károly rendező irányításával visz sikerre majd az együttes. A TÁV ÖLBŐL a város fényei csillognak, bent a mulatóban tengerészek vigadnak. Meglendül a karmesteri .pálca, s felhangzik a Szabad szél dala, a szabadság dala: „Szél, szél, szállj Keletről hozzánk, szél, szél, új világot hozz ránk ...!” Sok sikert és a viszontlátásra pénteken, a premieren! (MARKUSZ) Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Főutca GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Országúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Múló évek * HATVANT VÖRÖS CSILLAG Csendes Don (I. rész) HA'rVANI KOSSUTH örvényben- FÜZESABONY Jani ka HEVES Liliom fi EGRI BEKK Akinek meg kell halnia. JllcujxibiícLő uúq. a ugye, 300 ezerből lejön a 20 száza- vt- lék, annyi mint... mint... 60 ezer forint... szép summa. De marad 240 ezer... Abból 60 ezer lesz az autó, de az is lehet, hogy 75, a bútor, a rádió az kereken 40 ezer. Az összesen 115 ezer forint. Marad tehát még 125 ezer forint. Az ember legyen takarékos, gondoljon a nehéz napokra is, betegség, váratlan pénztelenség, vagy külföldi utazás, tegyünk be a bankba 25 ezret, akkor marad kereken 100 ezer forint. összeráncolta a homlokát, hogyan is osz- sza. be ezt a pénzt. Sok is, meg nem is. Kellenek szőnyegek és térítők, téli kabát az asszonynak, neki is, sőt egy bőrkabát is, mert télen, ha utazik, akkor az egyenesen nélkülözhetetlen. S a ruhák? Legalább négy öltöny, ugyanannyi cipő... Te jó ég, alig marad valami a 100 ezer forintból. Gyorsan fejben utánaszámolt, hogy körülbelül menynyi is lehet, aztán megnyugodva állapította meg, hogy még mindig csak 50 ezer forintnál tart. ...Eh — morviogta magában — a másik ötvenezerről gondoskodjék az asszony... Legalább tervezhet végre kedvére, ha ugyan elég lesz neki az a pénz. Mert mennyi az a pénz, ami egy asszonynak elég? Egyszóval tisztán 240 ezer forint! Nagyot sóhajtott és magabiztos léptekkel elindut a láda felé, hogy bedobja a “kitöltött lottószelvényt, (egri) 1958. október 9, csütörtök: 1942-ben végezték ki Schönherz Zoltánt, a KMP Központi Bizottságának titkárát. 1863-ban .szüle'iett V. R. Viljam.iz szovjet agronórrms, a talaj termő- képességéről szóló tan megalkotója. ______ V Névnap O Ne feledjük, pénteken: GEDEON ~tüU£&- A FELNEMETI mészártól mellett, az ott dolgozó munka- sok részére nyolc munkáslakás ' építését kezdik meg. — ELKÉSZÜLT a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet ; pincéje. Az új must már az : új pincébe kerül.- PÉTERVÁSÁRAN a közelmúltban adták át a 180 ezer forintos költséggel fel- épült kisiparosok székházát. 1 — A MÄTRAI ÄSVÄNY- ; BÁNTA a második és a har- ; madik negyedévben rekord-; termelést ért el. ;- HEVESEN szépen bérén-; dezett székházban szórakozhat-; nak, művelődhetnek a helyi; kisiparosok. Nég\f nagy terem- ben könyvtár, biliárd, sakk és! egyéb szórakozási eszközök állnak a kisiparosok rendelke-1 zésére. műsora: Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Bérletszünet) AZ ÖRÖK EMBERI kíváncsiság, íhat-alom — és kalandvágy egyik érdekes fejezetét őrzi nehány rozsdás hajóroncs, a „Bounty” maradványai és egy kicsi polinéziai sziget néhány lakója. Sokan igyekeztek már megfejteni a több mint 170 évvel ezelőtt elsüllyesztett, gazdag rakománnyal teli angol korvett, a Bounty regényesés hátborzongató történetét. A realizmus és a legenda határán mozgó história már több generáció fantáziáját foglalkoztatta. A szóbanforgó kis sziget, amely nevét felfedezője Pitcairn után kapta, nem mesz- sze fekszik Tahititól. A csodálatosan szép, vadregényes tájak, a klíma, a gyönyörű, örökké kéklő tenger és nem utolsó sorban a tüzes szemű polinéziai szépségek, Amerika felfedezése óta nagy vonzóerőt gyakoroltak az óvilág kalandos szellemű és bátor hajósaira. Pitcairn szigetén kötött ki egy évvel ezelőtt Luis Már- den amerikai újságíró és fotóriporter, hogy az egyik jelentős földrajzi folyóirat megbízásából, felkutassa a sziget mellett elsüllyesztett korvettet és amit lehet, kiemeljen belőle. Több hónapon keresztül minden nap leereszkedett a vízbe búváröltözékében és a víz alatt lefényképezte tengerfenékre süllyedt és a fövenybe félig belefúródott hajóvázat. Fáradságos és életveszélyes munkával sikerült a felszínre szállítania mindazt, amit a Bountyból több, mint másfél évszázad alatt megőrzött és meghagyott a sós tengervíz. A sziget partján sorakoztak a rozsdás hajólemezek és szögek, különböző nagyságú ólomhengerek, melyeket abban az időben ballasztként használtak, hatalmas hajóidéi burkolatok és iszappal bevont vastag láncok. A hajó vázát nagynehezen emelték ki a tengeri növények sűrű tömegéből. Végül már csak a vasmacska hiányzott. Ezt azonban sehol sem találták á hajó körül. Luis Marden egy ízben Ivring Johnson kapitánnyal- a szigettől távol hajózott és a hajókorláton kihajolva a kristálytiszta és átlátszó tenger mélyén megII „Bounty“ regényes története pillantotta a sokat keresett értékes maradványt, mélyen a fövenybe fúródva. Nagy erőfeszítések után végre a fedélzeten hevert a kopott, rozsdás és az ismert jele.<k“l ellátott nagy vasdarab: HMS, Bounty, azaz őfelsége III. György angol király, fregattjának horgonya. ISMERNÜNK KELL a korabeli társadalmi és történelmi körülményeket, hogy megérthessük, miért is gyakorolt olyan nagy hatást a hajó és szerencsétlen utasainak sorsa a kortársakra. Az angol világbirodalom születésekor, a gyarmati hódítások idejében különösen a tengerészekben élt a vágv, hogy hátat fordítva az eddig megszokott világnak, az avult társadalmi rendszernek és megkötöttségeknek, új lakóhelyet keressenek maguknak, ahol életüket kedvük szerint rendezik be. Az akkoriban újonnan fölfedezett szigeteken főleg az örök nap, a gondtalanság, a könnyű élet és a teljes szabadság vonzotta őket. Cook kapitány, a híres felfedező egyik útitársa az angol kormánynak tett jelentésében beszámolt Tahiti és a környező szigetvilág, mesebeli, minden képzeletet felülmúló gazdagságáról és az ott termő kenyérfáról, amely a bennszülötteket táplálja, őfelsége minisztereit lázba hozta ez a felfedezés, igyekeztek is a lehető legrövidebb időn belül hasznot húzni belőle. Meg szerették volna honosítani a csodálatos fát Európában is, de főleg ázsiai és afrikai- gyarmataikon, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé, tegyék a rabszolgák élelmiszer ellátását A kenyérfa súlyos gazdasági problémákat oldott volna meg, amelyek egyre nyomasztóbban nehezedtek az angol kormányra. A BOUNTY KÜLDETÉSE tehát a következő* volt: a jól felszerelt és felfegyyerzett hajó bejárta Tahitit és környékét, a legendás fa gyökereiből pedig annyit szállít haza, amennyit csak elbír. A 225 tonna űrtartalmú, 30 méter hosszú és négy hatalmas ágyúval rendelkező fregatt 1787, karácsonyán indult el Spitíiead kikötőjéből. Hatalmas tartályokat és ládákat vitt. magával a gyökerek számára, ezenkívül nagy meny- nyiségű olcsó ékszert és csecsebecséket a bennszülöttekkel való cserére. A 45 tengerész kapitánya a viharedzett, vén A. Bligh lett, aki a hagyományos angol tengerészfegyelmet egészen Sajátságosán értelmezte: matrózai rettegtek zord és kegyetlen parancsnokuktól. A Bounty lefeszített vitorlákkal haladt át a Jóreménység Fok felé. A tengerészek élete egyre elviselhetetlenebb lett. Bligh a legkisebb fegyelemsértést is rettenetes és kegyetlen büntetésekkel torolta meg. A 15 hónapig tartó fáradságos hajóút, a nélkülözések csak növelték az elégedetlenséget és lassan, de biztosan érlelték a lázadást. Amikor Thaiti szigetén végre horgonyt vetettek, az eddig elszenvedett pokol egy csapásra paradicsommá változott a hajó utasai számára. Az itt eltöltött 8 hónap •— ennyire volt szüksége Bligh kapitánynak küldetése ■ teljesítéséhez -7- a gondtalan életet, a felelőtlenséget, a szerelmet, vagyis az élvezetek egész sorát jelentette számukra. A sziget gyönyörű nőit már ebben az időben Odisseus 18. századbeli szirénjeinek nevezték. A kapitány parancsa azonban egy csapásra véget vetett ennek a földöntúli' állapotnak. A hajó tele volt rgkva gyökerekkel: Brigh parancsára felszedték a horgonyt. A kapitány magatartása iránti ellenszenv, az elégedetlenség, amelyhez hozzájárult az elhagyott _ sziget iránti nosztalgia is, végül kirobbantotta a lázadást. Flechter Christian, a Bounty els' tisztje maga köré gyűjtötte hú embereit. Bligh kapitányt és híveit egy rozoga tutajra rakták és egy zsák kétszersült, egy láda sózott hús és egy szelesztáns társaságában vizrebocsátották őket, a Bounty pedig — miután szemük láttára a tengerbe hajították a drága gyökereket — megfordult é® visszaindult Tahiti , felé. BÍightét és társait 43 ; napi hánykolódás után fel-; szedte egy arra járó tengerhajó. Londonba érkezve,; azonnal feljelentette a lázadó ; hajót és legénységét. CHRISTIAN TUDTA, hogy • a szigeten nem sokáig ma-! radhatnak, az admiralitás 1 hosszú keze előbb-utóbb ide' is elér és felfedezi őket Nyolc társával az akkor még • lakatlan Pitcairnre najózott. ■ ahová mindegyikük egy-egy < benszülött nőt vitt magával. ‘ A másodkapitány előérzete j nem csalt. Tahitiben maradt '■ társait rövidesen utolérte a ; végzet. A tengerészlázadás • Angliában a legsúlyosabb vét- ; kék közé tartozott. A felke-; lök után küldött „Pandora”; elfogta és hazaszállította őket ■ Plymouth kikötőjébe. Chris- < tian és társai — akikrőj sen- < ki sem tudott semmit — nyu- < godtan élték napjaikat, de < nem sokáig. ; A viszály és gyűlölet meg- J fertőzte a kis közösséget. ! Egy verekedés alkalmával ! kettő kivételével életüket ! vesztették. Az 1800-as évek ; elején egy amerikai brigg! vetődött a szigetre. A Topaz kapitánya, Folger, akkor már ismerte a Bounty történetéh A Pitcairnon ekkor már csak ! Adams, a hajó egyik volt! tisztje és három bennszülött ' fiú, a tahiti-i nők leszánna-1 zottjai laktak. Senki sem tud- ‘ ta, hogyan végezte életét < Christian. Adams szerint őt is megölték, mások úgy vél- < ték, hogy á' tengerbe fullad h ' Évek múltán egyik matróza j Plymouth utcáin állítólag fa-; lálkozott vele. Midőn azonban ; követni akarta, nyomtalanul ; eltűnt: az Ausztráliától hat-, Dél-Amerikától pedig négy-! ezer kilométerre fekvő Pitca- ! irn szigete ma sem elhagya-! tott; lakói szemmelláthatóan! az angol fregatt legénységé-! nek leszármazottai. Halászat-! tál, főleg bálnavadászattal foglalkoznak, életmódjuk megőrizte a hagyományos 1 tengerészfegyelmet. Az oda- ! vetődő idegenek előtt kegyelettel emlegetik a Bounty és • a szeretett Christian kapitány • sorsát. Emanuels Alberti cikke' nyomán: Nagy Katalin, cdkikutk íafLi&iunk majd." Ä Szabod szél szereplői PUSZTAI PETER * VARGA GYULA . KOVÁCS MARIA Tiszanánal Mint az ország valamennyi városában és községében, így nálunk Tiszanánán is folynak az előkészületek a november 16-i választásokra. A hét folyamán három este egymásután volt a kultúrotthonban gyűlés, ahol szép számmal vettek részt a községbeliek. Az előadók ismertették eddigi eredményeinket a községben, a járdaépítéstől a kutak létesítéséig, a földosztásról beszéltek, ami parasztságunk egyik legfontosabb problémája volt. Keveset beszéltek a kultúráról, aminek fejlődése a múlthoz viszonyítva, óriási mértékben haladt előbbre. Községünkben a könyvtár, ami már hét éve, hogy létesült, 100 ezer darab könyvet kölcsönzött a dolgozóknak, ez sem lebecsülendő eredmény. Hány színdarabot tanultak és mutattak már be, GYURICZA OTTÓ problémák ismeretterjesztő előadásokat, filmeket mutattak be, ezzel mind a kyltúra fejlődését segítették elő. Ezekkel többet kellene foglalkozni a község vezetőségének. A másik nagy problémánk — amin sürgősen változtatni kellene — a községi orvosunk elment kéthónapos tanfolyamra. Állandó helyettese nincs. Hetenként két alkalommal átjön a szomszéd község orvosa, de ez nem elég. Mire az orvos átjön a községből, a rendelő tömve van betegekkel. És még hányán vannak olyanok, akik nem tudtak elmenni. Az orvos korán nem tud jönni, csak 11 órára, így a rendelés sokáig elhúzódik, A betegeknek viszont egy félóra is sok, egészségesen sem jó várakozni. Erdélyi Béla, Tiszanána. FORGÁCS KÁLMÁN PÁLFFY GYÖRGY ANTAL LÁSZLÓ SOMORJAI ÉVA SZABADI JÓZSEF FONTOS MAGDA SEBESTYEN ANDRÁS KELEMEN MARTA I
