Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-05 / 217. szám
N E P C J S A G 1958. október 3.. vasirnM Októberi éjszakák Igaz történet azoknak, akik hamar felejtenek Sötét októberi este volt. A Be rva-völgyben pislogva égett a villany és a felnémeti úton fényes reflektorokkal robogtak az autók marcona fegyveresekkel megrakva, akik részeg lármájukkal felverték a lakosok nyugalmát. 1956. október 27-ét írtak a naptárak. Már tíz óra felé járhatott az idő. amikor Barócsi Káz- mér, a bervavölgyi víztelep kommunista vezetője hazaindult. Ezernyi gondolat foglalkoztatta az úton. A budapesti eseményeken törte a fe- ' jét. — Igaz ez? Valóság? Hogy juthattunk ide? — gyötörték a feltörő érzések. Vastag köd ülte a felnémeti házakat, amelyben kísértetiesen hunyorogtak a gyéren kivilágított ablakok. Az erdő felől kóborkutya üvöltését lehetett hallani. Barócsi Kázmérnak, a 61 éves embernek hiába kínálta a meleg vacsorát a felesége, nem evett egy kanálnyit sem. Dünnyögve, forgolódva feküdt ez ágyban. Sikoltozásra, kiabálásra ébredt első ólmából. Eleinte nem is tudta mire vélni a mellének szegezett puskacsöveket. s mintha álmából léptek volna elő a szőrös, puskás-emberek, úgy fogadta őket. — Hol a géppisztolyod, te büdös moszkovita! — förmedt rá az egyik, felhajtott sofőrbundájának gallérja mögül. Az asszony ismerte fel először a jövevényeket. A vezetőjük távoli rokonságban volt velük, és most a TEFU-nál mint sofőr dolgozott. Hiába minden átkozódós. perceken belül feldúlták a házat, felforgatva a bútorokat, szétdobálva az apróbb holmikat. A dühtől remegő ember a szabadulásra gondolt. Közelebb ment az ablakhoz és a kiszűrődő íénvben fegyveresek körvonalai látszottak. — Körülvették a házat — villant ár agyán a valóság rideg .érzete. Uiabb lehetőségen törte a fejét, de az éjjeli látogatók amilyen váratlanul jöttek. olyan gyorsan el is pucoltak. eredménytelenül. Még pár percig égve hagyták a villanyt, lefektették a gyerekeket, s nemsokára sötétség borult a kis szobára A ház lakói, akik az előbb még oly közelálltak a halálhoz, csendben pihentek az éjszaka. Nem háborgatta őket senki, csak messziről, a hegyekből hallatszott az eltévedt kutya üvöltése. A napvirradat új reményekkel jött meg. — Talán hoz. valami jót a mai nap. — Ment munkába Barócsi Kázmér. A tegnap esti „vendégek” cselekedetét sehogy sem tudta megérteni. Ö, a Tanácsköztársaság katonája, a Horthy-íasizmus alatt az illegalitásban bujdosó kommunista mindig a nép jobb életéért harcolt. Nem vétett ő a szegény nép ellen soha, hiszen ő is földhözragadt szegény család gyermeke volt. Hogy volt olyan cselekedete, amely a ..húszfilléres” nyilasoknak, meg a zsírosabb gazdáknak nem tetszett, — az lehet. Minden cselekedetét a párt iránti szeretete. népének becsülése vezette. — És most elkenem fordulnak. Feje tetejére állt itt minden — ismeri el fájón a valóságot. A bcrpngós október végi napok lassú cammogással teltek. Legalább is ÚT' tűnt a percek múlása, a zúgó szivattyú motoroknál szorgoskodó Kazi bácsinak, mert a gyár munkásai és a falusiak csak így hívták az öreg Barócsi Kázmért. Október 29-e is úgy kezdődött. mint. a többi nap. Az asz- szon.y kis harapnivalót csomagolt früstökre, elbúcsúzott az urától, mint minden reggel szokott. A délelőtt gyorsan elszaladt. Éppen az ebédlőasztalnál ült. amikor berohant Nagv Pista. — Kazi bácsi, azonnal jöjjön. — nem is mondta, inkább kiáltotta. Az ajtóból kilépő gyanútlan embert két fegyveres fogta közre. — Húsz percen belül meg- döglesz — te kutya! — lódít rajta az egyik szőrösképű, nap- szemüveges „hős.” — Gyerünk a tanácsterembe! A gyár tanácstermében éppen ülésezett a helyi „szabadságharc vezérkara.” A belépőket gúnyos mosollyal fogadták. — Polgártársak, milyen ember ez a moszkovita? — hangzott a kérdés, amelyre a tagok néma fejbólintása volt a válasz. — Kuss. előttem. A csigalépcső fordulójánál érte az első ütés. Botladozó léptekkel haladt, amerre lök- dösték a kijárathoz, ahol betuszkolták egy ott álló munkásautóba. Bent már fegyveresek várták. Fejét a lába közé hajtva kellett ülnie. — Ha felnéz, lőjétek agyon, — adta ki a parancsot a két ózdi huligán. A robogó autóban csak a fordulókból következtetett arra. hogy merre járnak. Az ötös lakótelepen álltak meg, s kis idő múlva indultak tovább. — Vajon hová visznek, hol akarnak kivégezni? — kísérték eevmást vadul a gondolatok. Az ózdi elágazásnál, a ’ felnémeti tanácsháza irányába fordult a kocsi. Utlegekkel segítették le az autóból. Az irodában jegyzőkönyv- készítés címén lefoglaltak egy írógépet, de ez csak ürügy volt a további kínzásokra, kegyetlenkedésekre. Az egyre erősödő ütésekre, rúgásokra halvány vércsíkok törtek elő testéből. A szájában érezte a csurgó sós vér ízét, is a halál előtti akaratos makacsság tartotta csak öntudaton. — Hazugság! Azt írjátok csavargók, amit én mondok! — hördült fel az írógépen születő koholmányra. Újabb rúgások következtek. A felnémeti nemzetőrök csak nézték a kegyetlenkedést, a két ózdi végezte a vallatást. A véres embert átvitték egy másik terembe. Az ütéseket szinte már nem is érezte. Ereje elhagyta, s csupán csak az fájt neki, hogy nem tudja megbosszulni, amit csinálnak vele. — Hol a. fegyvered? Te kínoztad 19-ben a püspököt? — zúdultak az ütések és a kérdések. Émelyítő pálinkaszag tört elő a vallató Szabó Pál szájából. Kezében parabelló — német pisztolyt tartott. A kérdéseket néma csendben fogadta Barócsi Kázmér. de ereje sem !®tt volna már válaszolni a hazugságokra. Idegesen járt körbe a vallató Szabó Pál ózdi szökött-fe- gyenc. Megállt a háta mögött. Éles kattanás után a pisztolv hideg csövét, érezte a tarkóján. Barócsi Kázmér. nyugodt lelkiismerettel várta a halált. De úgy látszott, még korainak tartotta a kivégzést, mert visszatuszkolta az irodába, ahol a harmadik ózdi „szabadságharcosra” bízta. Ők ketten elmotoroztak Egerbe — információ végett. öreg estére értek vissza. Szabó Pál. az előbbi kínzója a nyakába borult a vérző öregnek, csókolgatta, ölelgette. — Te Kazi bátyám, te igazi kommunista vagy, — dícsér- gette. hízelkedett neki. — Barócsi Kázmér nem tudta mire vélni a pálíordulást. Élénken figyelni kezdett az ajtó felé, ahonnan különféle zajok, be- szédfc.szlányok hallatszottak. Az öreg megismerte Maróti József tanító hangját. — Ha baja esik Barócsinak, a házból élve nem szabadul senki... Többen is lehettek, a falu lakosai, mert a kijelentésre hangos helyeslés tört ki a sötét udvaron. — Ahá, itt az oka a‘kedveskedésnek, — kezdte reridbe- szedni kuszáit gondolatait és jól eső érzéssel fogadta a lakosság segítőkészségét. — Gyere Kazi bátyám, hazakísérlek, ajánlotta fel szolgálatát a véres pribék. De a háta mögött álló kucsmás cimborája fejével nemet intett. Ezzel a két csavargó között létrejött tervet árulta el, mely szerint kint, a sötét utcán akarta bevégezni ezt az ügyet, egy rövid sorozattal. Ezt már a falubeli nemzet- •őrök sem nézték tétlenül. — Majd hazavisszük mi. fogták közre az öreget. A három ózdi „októberi hős” látva a közösség hangulatát, autóra ült és elrobogott Tár- kánv irányába. Barócsi Kázmér pedig a szomszéd, rokon támogatásával indult haza. Végétért a szörnyű kínzatás, vérző és fájó tagokkal pihenni tért. Nem zavarta álmát a láncától szabadult veszettkutya ugatása sem. Közeledett a második virradat... KOVÁCS JÁNOS fi Pravda a szovjei nukleáris fegyverkísérletek folytatásáról MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda írja szerkesztőségi cikkében: — Az emberek milliói, minden országban támogatták a Szovjetunió határozatát és felszólították a nyugati hatalmakat, haladéktalanul kövessék országunk példáját. Washington és London kormánykörei azonban figyelmen kívül hagyták a szovjet kormány felhívását és a népek akaratát. A Szovjetunió nemes kezdeményezésére az amerikai vezietök azzal válaszoltak, hogy példátlan arányú nukleáris fegyverkísérlet-sorozatot kezdtek a Csendes-óceánon. Most a Nevada-sivatagban végeznek újabb kísérlet-sorozatot, amely tíz nukleáris robbantásból áll. Augusztus 22-e óta az angolok is nukleáris fegyverkísérleteket folytatnak a Csendes-óceánon. — Az Egyesült Államok és Anglia kijelentette, hogy a kísérletek befejezésével hajlandó leállítani nukleáris fegyverkísérleteit egy évre, vagyis pontosan annyi időre, amennyi az újabb kísérletsorozat előkészítéséhez szükséges. A Pravda a továbbiakban megállapítja, a nyugati hatalmak csak azért beszélnek a kísérleti robbantások befejezéséről, hogy félrevezessék a közvéleményt. Eszük ágában sincs, hogy elősegítsék a probléma megoldását. — Teljesen világos az amerikai és angol stratégiai vezetők álnok számítása: azt a körülményt, hogy a Szovjetúnió megszüntette a nukleáris fegyverkísérleteket, arra akarják kihasználni, hogy újabb atom- és hidrogénfegyver fajtákat állítsanak elő, és minél nagyobb katonai fölényt szerezzenek. A szovjet kormánynak az az elhatározása, hogy tovább folytatja a nukleáris fegyver- kísérleteket — írja ezután a Pravda — teljesen összhangI\yugalncmct politikusok a német újraegyesítés kérdéséről BERLIN (MTI) Mint már jelentettük, pénteken Nyugat- Berlinben Adenauer kancellár sajtóértekezletet tartott, amelyen a többi között szóba került a német újraegyesítés kérdése. Adenauer hangoztatta, véleménye szerint „az újraegyesítés problémája a nemzetközi politikai feszültség kérdésével függ össze, tehát nem valósítható meg mindaddig, amíg valamelyes enyhülés nem mutatkozik a nemzetközi viszonyokban.” Adenauer kancellár ismét azt állította, hogy a nyugatnémet kormány elsőrendű politikai célja az általános és ellenőrzött leszerelés. Adenauer elvetette azt a szovjet és NDK javaslatot, hogy alakítsanak négyhatalmi bizottságot a német békeszerződés előkészítésére, hogy Nyugat-Németország olyan négyhatalmi bizottság megalakítását kívánja, amely a német újraegyesítéssel kapcsolatban előkészítő tanácskozásokat folytat. Hozzáfűzte, hogy ezeket a kérdéseket Szmirnovval, a Szovjetunió bonni nagykövetével folytatandó tanácskozásain szeretné megvitatni. 118 dán hazafi gyilkosa BERLIN (MTI) A karlsruhei bíróság előtt az elmúlt hetekben folyt három NDK-beli szakszervezeti funkcionárius és egy nyugatnémet szakszervezeti tag pere. A vádlottakat hazaárulással, földalatti munkával és hasonlókkal vádolták, mert a keleti és nyugati németek közötti kapcsolatok helyreállílásáért és a nyugatnémet újraegyesítésért szálltak síkra. A bíró. aki végül nyolc hónaptól két évig terjedő büntetést rótt ki a vádlottakra, Ernst Kanter törvényszéki elnök. Neve nem ismeretlen a német közvélemény előtt. Kanter ugyanis 1944-45-ben a Dániát megszálló náci csapatok főbírája, s mint ilyen, élet és halál ura volt Dániában. A dán ellenállási harcosok most fehér könyvet adtak ki. amelyben felsorolák mindazoknak a dán hazafiaknak nevét, akiket Kanter ítélt halálra. A fehér könyv 118 nevet tartalmaz. HÍREINK KAIRÓ (AP). Nasszer elnök Guinea függetlenségének kikiáltása alkalmából táviratban üdvözölte Tourét, a Guineái Köztársaság miniszterelnökét. MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda az első mesterséges hold felbocsátásának évfordulójáról vezércikkben emlékezik meg. Úgy a Pravda, mint az Izvesztyija „Megvalósult az emberiség vakmerő ólma” és „A nagy győzelem évfordulója” címmel külön oldalon számol be az évforduló alkalmából Moszkvában tartott tudós-gyűlésről. KAIRÓ (AP). A szabad algériai kormány hivatalosan elismerte az újonnan kikiáltott Guineái Köztársaságot. ban áll a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1958. március 31-i határozatával, amely rámutat arra, hogy ha a nukleáris fegyverrel rendelkező többi hatalom folytatja a kísérleteket, a szovjet kormány jogosultnak tekinti magát, hogy újra megkezdje az atom- és hidrogénfegyver kísérleteket. Teljes mértékben az Egyesült Államok és Anglia kormányát terheli a felelősség azért a helyzetért, hogy a Szovjetuniónak nem maradt más választása, mint a kísérletek folytatása. Pravda szerkesztőségi cikke végül utal arra a szovjet javaslatra, hogy Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminisztereinek értekezlete vitassa meg a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdését. A kérdés megoldását az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka elé terjesztett szovjet javaslat megvitatása is elősegítené. (MTI) Ünnepi ülés a világűr meghóditásának első évfordulója alkalmából MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet főváros társadalmának képviselői és a szovjet tudósok a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában ünnepi ülést tartottak abból az alkalomból, hogy egy évvel ezelőtt, 1957. október 4-én fellőtték a világűrbe az első szovjet mesterséges holdat. Az ülésen felszólalt Alek- szandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. (MTI) Tájfun Japán felett TOKIÓ (AP) A Japán fölött elvonuló Ida nevű tájfun 615 ember halálát okozta, 494 embert megsebesített. 470 személy eltűnt. Atomfegyvert próbálnak Svédországra erőszakolni STOCKHOLM (TASZSZ) Svédország reakciós bur- zsoá és katonai körei élénk tevékenységet fejtenek ki azon igyekezetükben, hogy atomfegyvert erőszakoljanak rá az országra. Swedlund tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka pénteken levelet intézett a svéd kormányhoz, melyben követelte az atomfegyverrel kapcsolatos kutatásokra kiutalt összegek felemelését, mégpedig annak érdekében, hogy minél harharább lehetővé tegyék a svéd atomfegyvergyártást. (MTI) Nemzetközi szemle Guinea és Franciaország gyarnmti politikája Franciaország történelmének utolsó tizenkét esztendeje ama kísérletek csődjének története, hogy Franciaország és a gyarmati népek kapcsolatait erőszakkal tartsák fenn. Erőpróbák sorozata ez a vietnami háborútól az algériai háborúig. A francia burzsoázia, amely a világ második legnagyobb gyarmati oirodal- mának ura volt, nem tudott és mindinkább nem tud menekülni ama mélyreható mozgalom elől, amely Ázs:a és Afrika népeit a szabadsághoz, a független nemzeti élethez vezeti. Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára egyik legutóbbi cikkében emlékeztetett arra, hogy a Francia Kommunista Párt a háború után kifejtette azokat az elgondolásokat, amelyek alapján meg lehetett volna teremteni az igazi, francia uniót. Ez az unió egyenlő jogokkal rendelkező népeket tömörített volna, biztosította volna a kölcsönös érdekek tiszteletben tartását és a barátságot. De mások, sajnos, a francia unió fogalmán csupán a régi, a kizsákmányoláson alapuló gyarmati politika folytatását értették. A francia Kommunisták figyelmeztettek arra a veszélyre, hogy De Gaulle személyi és katonai diktatúrája az algériai háború továbbfolytatása és a fasizmusba torkollik. MIÉRT FOGADTÁK EL DE GAULLE ALKOTMÁNYÁT? A De Gaulle-féle alkotmány nagy számarányban történt elfogadása kétségtelenül jelentős mértékben tulajdonítható annak, hogy a jelenlegi francia kormányzat egész államapparátusa és az azt kiszolgáló jobboldali sajtó, a zsarolással és fenyegetéssel csikarta ki, hogy így kényszerítse Franciaország szerencsétlen és gyászos gyarmati politikájának támogatására az ország állampolgárait. Zsarolták a polgárháborúval való fenyegetéssel, zsaroltak a gyarmatokon a függetlenség esetleges elnyerését követő gazdasági megtorlásokkal. De ez nem magyaráz meg mindent. A De Gaulle-féle alkotmány elfogadásához hozzájárult természetesen az a csalódottsás. amelyet megelőző kormányok tehetetlensége az ország lakosságában keltett. Ugyanígy nem lehet lebecsülni azt a tényezőt sem, hogy De Gaulle- nak még mindig • van némi tekintélye bizonyos kispolgár: körökben. Nem utolsó sorban a baloldal megosztottsága vezetett az új alkotmány elfogadásához. A hozzájárulásról az új alkotmányhoz a francia jobboldali lapok a legkülönbözőbb formákban és a leghangzatosabban számolnak be, úgy akkor arról, hogy Guinea népe nem ült fel az állításoknak és nem ijedt meg a zsarolástól, hanem elsöprő lendülettel és példátlan arány, ban mondott nemet De Ga- ulle-nak, igen keveset vagy egyáltalán nem szólnak. ÜJ KÖZTÁRSASÁG SZÜLETIK Guineában győzedelmeskedett a nép igazi akarata, amelynek már augusztusban Sekou Toure guinea! miniszterelnök, az afrikai demokratikus tömörülés vezetője szavakban adott kifejezést: „Tekintettel a gyarmatosítás felszámolásában világszerte elért eredményekre, nyomatékosan kijelentjük, hogy katonai erővel többé nem lehet megőrizni a francia anyaország érdekeit és tekintélyét." Minthogy Guinea lakossága szinte egy embereként követelte a francia elnyomás felszámolását, az alkotmány értelmében jogot nyert arra, ho£v függetlenítse magát Franciaországtól. Mint ismeretes 68 esztendei francia megszállás után kikiáltották a Guineái Köztársaságot. A most függetlenné váló ország területe 245 857 négyzetkilométer és lakossága 1957- ben 2 492 000 volt. Fővárosa Conakry 38 és félezer lakossal. Guinea gazdag ország, rizsben, kókuszdióban, banánban, kávéban, állatállományban. Gazdagok aranylelőhelyei, gyémánt és bauxitbányái. Évek óta folytatják a vasérc kitermelését. Éppen ennek a bőségnek következtében a francia kormányzat fenyegetései, gazdasági nyomása nem érződik úgy, ahogyan azt kitervelték. Franciaországnak érdeke a baráti kapcsolatok fenntartása a függetlenné váló Guineával többek között azért, mert nem mondhat le guineai nyersanyagokról és az országgal folytatott kereskedelemről akkor, amikor Guinea jó piacnak bizonyul. Az új alkotmányozó nemzetgyűlés ülésén mindezek figyelembevételével mondotta a miniszterelnök, hogy a Guineai Köztársaság keresni fogja a szövetséget Franciaországgal, amint ezt az új francia alkotmány lehetővé teszi De hozzáteszi azt is, hogy . Guinea függetlensége csak állomás egy hatalmas afrikai állam megteremtése felé vezető úton.” Egyáltalában nem véletlen, hogy az új államot elsőül a független Ghana ismerte el és a ghanai kormányzat hangoztatta elsőként, hogy diplomáciai kapcsolatot kíván létesíteni a Guineai Köztársasággal. 1957. március elején hullottak le az imperializmus es a gyarmatosítás oiLncsel, amelyek Ghánát Nagy-Britan- niához láncolták. Uj kapcsolatokra léptek a nemzetközös- sággel és e kapcsolat alapja a teljes egyenlőség. Ghana népe testvérként üdvözli Guinea népét függetlensége elnyerésének napjaiban. Azok a tengerentúli területek, amelyeken a megfélemlítés eszközeivel még sikerült az igent kicsikarni, a lövőben De Gaulle-nak feltétlenül nemet mondanak majd és kivívják fü|getlenségüket. Dahomey elnökének a következő szavai „együtt haladunk, ha különböző utakon is, az afrikai egvség közéig" megvalósítása felé" Arra mutatnak, hogy Afrika népei at imperializmus elleni harcba* közös nyelven beszélnek.
