Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-04 / 216. szám
Heves megyei fSidmüvesszivetkezetek fejlődése II. A földmű vessző vet kezetek gazdasági megerősödésével párhuzamosan nőtt a falu dolgozó parasztságának bizalma a földmílFesszö vetkezetek iránt, mely a szövetkezeti tagságnak és az általuk befizetett részjegyek évről-évre való növekedésében is kifejezésre jut. Földmüvesszövetkezeti taglétszám alakulása: Év: 1952. 1951. 1956. 1957. 1958. Taglétszám: 63430 65334 74893 86082 87240 A tagság által befizetett földmüvesszövetkezeti i részjegyalap Ev: 1954. 1955. 1956. 1958. Részjegy 1000 Ft-ban 2074. 2144 2972 4354 A tagság anyagi érdekeltsége: (Részjegy, vásárlási és értékesítési visszatérítés.) Év: 1952. Visszatérítés 1000 Ft-ban 312 A fenti táblázatok világosan bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek a taglétszámokat figyelembe véve, a megye egyik legnagyobb tömegszervezetévé fejlődtek, olyan tömegszervezetekké, amely alkalmas arra, hogy a szövetkezés alapvető egyszerű módszereivel a parasztságot megismertesse, elmélyítse bennük a szövetkezés gondolatát. A falusi dolgozó parasztok megszerették a földművesszö- vetkezetet s ezért járulnak hozzá részjegy-befizetésükkel is annak gazdasági megerősödéséhez. Ennek tudható be, hogy az 1954. évben meglevő és befizetett részjegyalap 1957. év végére több, mint kétszeresére emelkedett. Év: összes vagyon 1951 77635 1952. 92742 1953. 9926) 1954. 119567 1955. 147306 1956. 139393 1957. 130580 Fenti táblázatból kitűnik 1954. 684 1956. 4771 1957. 3743 Természetesen a földművesszövetkezetek is hatalmas ösz- szegeket fizettek ki tagjaik részére vásárlási és értékesítési visszatérítések formájában. A földművesszövetkezetek megyei szinten 1952-ben 312 000 forintot fizettek ki visszatérítést, míg 1957-ben ennek az összegnek több mint tízszeresét. A tagság anyagi hozzájárulásával és a működési eredmények akkumulása következtében évről évre nőtt a szövetkezetek saját vagyona is. A szövetkezeti vagyon, ezen belül a saját vagyon növekedését az alábbi táblázat mutatja: Áll. támogatás 65316 Őszi teendők a mezőpzsfaságlian hogy a földművesszövetkezetek vagyona 1951-től 1957-ig csaknem háromszorosára növekedett. Különösen jelentős ezen belül a szövetkezetek saját vagyonának növekedése, mely 1951-hez viszonyítva csaknem hétszeresére emelkedett. A földmüvesszövetkezeti tagok Saját vagyon 12369 23630 69112 33221 66044 27577 91990 40068 107233 66250 73143 78649 101935 által befizetett egy darab 50 forintos részjegy értéke pedig 1957. év végéig 900 forint. Ezeket az eredményeket a tagság azonban csak úgy tudta elérni, hogy a szövetkezetek évről-évre igénybe vehették szocialista államunk által nyújtott hiteleket. (Folytatjuk.) Versenyfelhívás! Takarékszövetkezetek, ügyelem 1 A Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága elhatározta, hogy takarékbetét gyűjtési, tagszervezési és részjegybefizetési versenyre | hívja ki a megye összes takarékszövetkezeteit . A verseny feltételei: A betétállományt a folyó év június 30-i állapothoz viszonyítva 81 százalékkal emeli. A tagszervezést és részjegy- befizettetést folyó év június 30-i állapothoz viszonyítva 30 százalékkal emeli. A működés területén 1958. december hó 31-ig a házak 30 százalékát ellátja betétkönyvvel, „ahány ház, annyi betétkönyv” jelszó alapján. Kérjük, hogy ezen verseny- felhívásunkhoz a takarékszövetkezetek csatlakozzanak, fogadják el és az elfogadásról értesítsenek. A verseny 1958. december 31-ével ér véget. Ezen yerseny kiértékelésére a MÉSZÖV Szövetkezetpoliti kai Osztályát kérjük fel. Csanádi József, ügyvezető elnök. Kerekes Sándor, igazgatósági tag. Földművessxövetkcxetek a kulturált ssórukoxásért Nőnek, szaporodnak igényeink, nemcsak városon, de egyre inkább falun is. Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez nagy mértékben hozzájárultak és méginkább szeretnének a jövőben is hozzájárulni a földművesszövetke- zetek. Ezúttal nem csupán arra gondolunk, hogy a földrnú- vesszövetkezeti boltok, árudák ma gazdagabbak, mint valaha és ma már faluhelyen is kaphatók olyan cikkek, melyeket még néhány évvel ezelőtt is csali városon szerez- hettek be a falusi dolgozók, hanem gondoljunk az új falusi színfoltokra, az egyre bővülő és szaporodó falusi cukrászdákra. örömmel állapíthatják meg dolgozóink, ho; évről-évre gyarapszik megyénkben a földművesszövetkezeti cukrászdák száma. Kü lön öröm még az is, hogy ezekben a falusi cukrászdákban a falusi dolgozók jól érzik magukat és a fiatalok is sok esetben inkább itt keresnek szórakozást maguknak, mint a pincékben vagy egyebütt. A MÉSZÖV továbbra is arra törekszik, hogy azokban a községekben, ahol a lehetőség erre megvan és a dolgozók kérik, a jövő év folyamán újabb cukrászdákat hoznak 'létre a falusi lakosok igényeinek és kulturáltabb szórakozási vágyának kielégítésére. Szeptember az ősz kezdete, amit nemcsak a naptárt lapozgatva állapíthat meg az ember, hanem a határt járva, mindinkább szembetűnnek a fák sárguló levelei, a betakarításra váró kukorica, burgonya és cukorrépa növények táblái. Az őszi mezőgazdasági munkák maradéktalan és szakszerű elvégzése egyaránt érdeke úgy a mezőgazdasági nagyüzemeinknek, mint az egyéni termelőknek. Ebből eredően több fontos feladat hárul a földművesszövetkezeti mezőgazdasági üzemágak vezetőire és dolgozóira is. A legtöbb gazdasági növényünk talaját tápanyagban szegényen, rovaroktól, gyommagvaktól fertőzötten és rossz talaj szerkezettel hagyja vissza. Éppen ezért a gazdának egyik legfontosabb feladata a termelt növények által felhasznált tápanyag visszapótlása szerves (istállótrágyák) és szervetlen (műtrágyák) anyagokkal. Tekintettel a talajok különböző fizikai és kémiai ösz- szetételére, tápanyag tartalmára, a használt istállótrágya hasznosulására, annak érdekében, hogy a .kellő tápanyagegyensúly létrejöjjön, a talajban elengedhetetlenül szükséges a nitrogén, foszfor és káli tartalmú műtrágyák használata. Ahhoz, hogy az említett műtrágyák még az ősz folyamán alaptrágyaként a főidbe kerüljenek, a földművesszövetkezeti mezőgazdasági üzem- ágvezetőknek a hatáskörébe tartozó községek területén fel kell mérni a jelentkező műtrágya-igényeket, úgy termelői szektor, mint az egyéni termelők vonatkozásában és gondoskodni kell a szükséglet megfelelő biztosításáról. A szerves és szervetlen anyagok hasznosulása elsősorban attól függ, hogy azok milyen mélységben kerülnek a talajba és a vetett növények gyökerei mennyit tudnak abból gyökereik segítségével felszívni és a fejlődésük során hasznosítani. Ma már ismert tény, hogy az őszi mélyszántásban részesült talajból tudják a növények legmegfelelőbben felvenni a tápanyagokat, melyből következik, hogy fejlődésük jobb, gyorsabb és magasabb termésátlag elérésével hálálják meg azt. Teljes értékű mélyszántást még a lazább szerkezetű talajokon is csak traktorral vontatott eketestekkel lehet végezni. Annak érdekében, hogy a földművesszövetkezetekhez kihelyezett erő- és munkagépek az őszi idény alatt folyamatosan üzemelni tudjanak és a szakcsoportok, társulások, valamint egyéni termelők földjein az őszi mélyszántás idejében el legyen végezve, szükségszerűen vetődik fel a géphasználati társulások megalakításának kérdése. A géphasználati társulásba tömörült dolgozó parasztok dűlőnként, 2 km-es körzeten belül, legalább 12 kát. hold, vagy ennél nagyobb, összefüggő területen, ha biztosítanak a gépeknek munkát, amellett, hogy ideiében elvégezhetik az őszi mélyszántást, még a munka nemétől függően 16—18 forint kát. holdanként! dij-ked- vezményben is részesülnek. Ahhoz, hogy kellően trágyázott és mélyszántásban részesített talajba jó vetőmag kerüljön, nagyon fontos a vetésre kerülő magok gyommagoktól, rögdarabok, törött szemek stb.-től való megtisztítása és alak, fajsúly, nagyságszerinti osztályozása. Ezt követően a földművesszövetkezetek tulajdonában levő különböző típusú gabona-rosták, triőrök és szelektorok, hogy teljes feladatukat betöltsék, a földművesszövetkezeti mezőgazdasági üzem- ágvezetőkre vár a feladat, hogy azokat üzemképes állapotban, a termelőket utcánként összevonva, biztosítsák a vetésre kerülő magok kitisztítását. Annak érdekében, hogy a vetőmag teljes értékű, a különböző gabonabetegségektől mentes legyen, a tisztítás után rendkívül fontos a különböző nedves, vagy porcsávázási eljárások végrehajtása. Csává- zással az alábbi gomb'abeteg- ségekíől védhet) ük, meg gabonáinkat: búzakőüszögje, rozshó penész, a rozs szárüszög, árpa fedett üszögje, árpalevél csíkossága, zab fedett üszögje és repülő üszögje ellen. Évente kb. 300 millió forintra becsülhető a gombák által okozott kártétel országosan a gabonavetésekben, amit a vetőmag kellő csávázásával nagymértékben le tudunk csökkenteni. Tekintettel a kár nagymérvű voltára, a megakadályozására illetően, egyik legfontosabb feladat a földművesszövetkezeti mezőgazdasági üzemágvezetőknek, karöltve a tanács gazdasági felügyelőjével, kellő felvilágosító munkán keresztül el kell érni, hogy csávázatlan gabonavetőmag sem mezőgazdasági szektor, sem egyéni vonalon ne kerüljön a talajba. A csávázásiba használt vegyszerek hatását figyelembe véve, az addig legismertebb gombaölő szert, a rézgálicot. ha nézzük, tekintettel, hogy alkalmazásával az üszögspórák nem pusztulnak el, csak késlelteti azok csírázását, egyben a vetőmag csíraképességére is rossz hatással van, mindinkább kiszorítják használatból a higanytartalmú szerves vegyületek. Ilyenek a már eddig gyakorlatban jól bevált Higosan. Germisán, Nitrosil, Abavit, Tillantin stb. por és nedves higanyos csávázó szerek, melyeknek a szükségletet kielégítő mennyiségben való gondoskodásáról, azoknak a tér melókhoz való eljuttatásáról a földmű vessző vetkezeti mező- gazdasági üzemágnak a feladata. Az említett feladatok végzésével egyidőben vár megoldásra a jövő évi termelési szerződések megkötése. A jövő évi szerződéseket az I., II. típusú tszcs-kal. szakcsoportokkal, társulásokkal és egyéni termelőkkel kell megkötni, azért, hogy a szerződéses növények talajelőkészítésére vetésig elég idő álljon rendelkezésre. valamint országunk belső ellátását a szükségletnek megfelelően tudjuk biztosítani, saját érdeke minden mezőgazdasági szektornak és egyéni termelőnek, hogy rövid időn belül megkösse termelési szerződését a földművesszövetkezettel cukorrépára, kenderre, mezőmag-féleségekre és zöldségfélékre. Annak érdekében, hogy a szerződött növények talajelőkészítési, vetési, növényápolási stb. munkálatait gépi erővel szervezetten jobban el tudják végezni, melynek következtében a termésátlagok emelkednek, csak abban az esetben biztosíthatók, érhetők el, ha a termelők társulva, egy vagy több növényi éleség termelésére idényjellegű termelési társulást, vagy szakcsoportot alakítanak a földművesszövetkezet keretén belül. Azért, hogy a tisztított és csávázott vetőmagvak kellő sor- és tőtávolságra kerüljenek a talajba, fontos, hogy vetőgéppel történjen a vetés. Ennek érdekében a földmú- vesszövetkezetnél levő, kölcsönzés céljára kiadható vetőgépeket, továbbá talajművelő gépeket kijavítva, a forgórészeket leolajozva, üzemképes állapotba kell a szakcsoportok és egyéni termelők rendelkezésére bocsátani. Tanácskoztak a méhész-szakcsoport elnökei A napokban összeültek ma- gyén k 28 méhész-szakcsoportjának vezetői, hogy a MÉSZÖV mezőgazdasági főosztályával és a méhész-szakbizottsággal karöltve kiértékeljék az elmúlt hórijapok munkáját és megszabják az őszi—téli feladatokat. A szakbizottság beszámolt a végzett munkáról. Munkájának gerince olyan tevékenység kifejtése volt, mely közvetlenül, vagy közvetve a többtermelés elérését segítette elő megyénk szervezett méhészei között. Szakmai előadások és a sajtóban havonként megjelenő szakcikkek formájában kaptak a méhészek szakmai segítséget. Szakcsoportok minden anyagigényét kielégítették. A szakbizottság ezenkívül jogi védelmet is adott s szervezett méhészeknek, méhcsaládok lemérgezése és az új vándorlási törvény megvalósításával kapcsolatban. A legfontosabb munkája mégis a permetezés, porozások okozta károk lecsökkentése. illetve megszüntetése volt. Széleskörű tevékenysége kiterjedt a sajtó és a plakát útján végzett felvilágosító munkára, a szakcsoportok útján a községi tanácsokkal való együttműködésig. A beszámoló részletesen foglalkozott az elkövetkező hetek legfontosabb teendőjével, a méztermelési szerződések maradéktalan teljesítésével. \ szervezett méhészek sokoldalú segítséget kaptak a földmüvesszövetkezeti rendszertől, melyet többek között azzal is viszonozniuk kell, hogy szerződési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A beszámoló alapján igen termékeny vita alakult ki. A hozzászólások hű képet adtak arról az óriási fejlődésről, melyet megyénkben a méhészet az elmúlt években elért. A szakcsoportok elnökei kivétel nélkül hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy ezt a fejlődést elsősorban a szakcsoporton belüli összefogás és a földművesszövetkezet segítsége tette lehetővé. A szakcsoportok fejlődése azonban újabb Követelményeket támaszt a • földművesszövetkezetek felé, aminek a földműves- szövetkezetek nem minden esetben tudnak megfelelni. A szakcsoport elnökök a föld- művesszövetkezetek részéről gondosabb foglalkozást várnak. Nemcsak a kereskedelmi jellegű igényeik kielégítését, hanem elsősorban a társadalmi-, termelési jellegű problémák megoldásához kérnek több segítséget. Évek óta a méhészek egyik legégetőbb problémája a rnű- léppel való gyenge ellátottság volt. Ezt a problémát is sikerült kielégítően megoldani. A szakcsoport elnöki értekezleten a megye szakcsoportjai számára 400 kilogramm mű- lép került szétosztásra. Ezzel párhuzamosan a szakcsoport elnökök helyeselték, hogy az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ a mézszerződésekkel együtt viasztenmelési szerződéses rendszert vezet be. Ez nagyban fogja a méhészeket serkenteni a viasztermelésre és mérsékelni fogja viasz behozatalunkat, ami komoly mennyiségű deviza megtakarítást fog eredményezni. A kielégítő méhészeti év és szövetkezeti szerveink jó munkája nyomán szerte a megyében bizakodó hangulat van a méhészeknél. Az őszi— téli időszakot a szakcsoportok a taglétszámuk növelésére, szakmai tudásuk emelésére és új szakcsöbortOK szervezésére fogják fordítani. Sztrancsik Zsigmoml Földmíívessxiivetkeseteink ns export* tervek tel jesíteséért Pártunk és kormányunk a 3 éves népgazdasági tervben többek között meghatározta azt is. hogy a népgazdaság export-tervét az előző évekhez viszonyítva 40 százalékkal kell növelni. Kormányunknak az export növelésére szóló határozatát szövetkezeti rendszerünk magáévá tette és ennek megfelelően a demokratikus és kapitalista országokba is a tervünkhöz mérten nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportálunk. Napjainkig 1500 vagon gyümölcsöt és zöldséget exportáltunk. Csehszlovákia. Lengyelország. Kelet-Németor- szág, Ausztria. Nyugat-Német- ország és Svájc részére. Az előbbi országokon kívül a télialma export beindulásával komoly mennyiségű export-almát fogunk küldeni a Szovjetunióba. Megyénk országos viszonylatban a harmadik helyet foglalja el a zöldség-, gyümölcs- exportáló megyék között. Ezzel magyarázható az, hogy mintegy 100 millió forint értékű exportforgalmat bonyolítunk le egy félév alatt. A jelenlegi export teljesítésünk le- hetővé teszi, hogy a megye részére előírt export tervfeladatot 120—130 százalékra teljesítsük. Ehhez azonban még végre keil hajtanunk az othello- szőlő és a télialma export feladatainkat is. Sárái József MÉK „Földművesszövetkezet” Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága A leveleket kérjük a MÉSZÖV Titkárság,Eger, Knézich Károly utca 2. szám alá küldeni.
