Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-04 / 216. szám
4 NÉPÚJSÁG 1958. október 4., szombat Munkások jó barátja: a könyv Látogatás egy üzemi könyvtárban őz aztán liíjíjfhiiejsái rt német repülőtereken az idén nyáron ugyancsak meg- élénkült a forgalom. A gépek repültek ide, repültek oda. Schönfeldről és Leipzig Mockauról azok utaztak a Keleti-tenger partjára, akik szabadságukat töltik A Rajna- Majna repülőtérről és Fürstenfeldbruehról viszont azok indulnak a Földközi-tenger keleti partvidékére, akik nem a szabadságukat töltik. Az előbbiek fürödni mennek, az utóbbiak, végső soron, szintén. A kirándulók Zingsben és Prerovban szívesen látott vendégek, amit persze a Beirut-, ba és Ammanba látogatókról aligha lehet elmondani. Az egyik társaság napolaj híián a legrosszabb esetben alaposan leégeti magát, a másik csoport viszont, a kőolaj miatt a világot akarja felégetni. Az előbbiek német vidékekről érkeznek, az utóbbiak „Western Germay”-ból. Már pedig ez hatalmas különbség. A nemzetközi légiforgalmat nem érheti rossz szó: de hát ami azt illeti, a szabadságukat töltő nyugatnémetek számára is kellemetlen lehet, hogy nem a szabadságukat töltő látogatók Majnafrankfurt szén városát választották kirándulásaik kiinduló helyéül. Az ilyen helyek u. i. olyan gyorsan a levegőbe repülhetnek, s egy ilyen repülőtér is olyan gyorsan hadszíntérré változhat! Ilyenkor persze sok látnivaló már nem nagyon akad rajta. Ezt a kedves ..amik” is belátták és felébredt bennük mélységes emberi együttérzésük. Nem vitás, amit az arabok Irakban csináltak, durva beavatkozás volt a derék newyorki. londoni és párizsi olajsejkek külső ügyeibe. Már pedig, ha a részvények esnek, akkor a repülőknek emelkedniök kell. No. de azért az emberiességről sem szabad megfeledkezni. Tehát: ..Számos F rankfurtban élő amerikai család légi úton a.z Egyesült Államokba küldte kutyáit, macskáit, papagájait és többi kedves állatait.” A derék állatokat azért kellett hazarepíteni, mert „kiürítés esetén állatoknak nem. csak családtagoknak szabad az VSA-ba repülniük”. (Die Welt, július 17.) Ez aztán figyelmesség! A kutyuskák és a kiscicák végtére is nem tehetnek arról, hogy Adenauer ur aláírta azt a külföldi csapatokkal kapcsolatos szerződést, mely megengedi az amik- vak: csinálhatnak nyugatnémet földön minden állatsápot. A papagájok sem tehetnek arról, hogy Spiedel űr, a NATO főhadiszállásán mindent Norstad amerikai tábornok után szajkózik. Mindenesetre úgy véljük, ezt az egész ide-oda- repülgetést jobban meg lehetne szervezni, ha a sorrenden egy kicsit változtatnánk. Jobb lenne például, ha először a nagykutyák távoznának. Akkor ugyanis a. kisebbek nyugodtan, békességben és biztonságban élnének Frankfurtban *s környékén, a, libanoni partvidéken is szabadságukat töltő látogatók repülhetnének és a Keleti-tenger partján szabadságon levők pedig azzal a biztos tudattal térnének vissza munkahelyükre, hogy a Földközi-tenger a béke tengere. (Az „Eulenspiegel”-bői.) Figyeljük csak meg a taggyűléseken, szakszervezeti üléseken, vagy akár a termelési értekezleteken felszólaló munkásokat. Nemcsak bátrabban folyik ma már a szó ezeken az összejöveteleken, hanem tisztábban, s műveltebben is. A sok-sok elolvasott újság, a sek-sok elolvasott könyv, nem maradt eredrneny üéKtü Olvasó nemzet lettünk — szokták mondani — s ez így igaz, s ezen belül olvasó, művelődő emberekké váltak a munkások is. Mindennapos, s megszokott kép már az ebédidőben olvasgató traktoros, a könyvtárak könyvei között böngésző lakatos. s a munkások olvasottságáról tanúskodnak a Könyvtárak-. könyvesboltok számadatai. Egy üzemet ragadunk ki. Nem is a legjobbat, s nem is a legrosszabbat. Az Egri La- katosárugyárba látogattunk el, ahol 250 kötetes könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. A könyvtár adatai ma már nem adnak reális képet _a munkások olvasottságáról. Nem adhatnak, mert a Laka- tosáxtógy árban is egyre több az olyan dolgozó, aki szereti ha saját tulajdonában vannak kedvenc könyvei. A Lakatosárugyár is jelentős könyvvásárt bonyolít le. Csak ebben az esztendőben 10 ezer forint értékű könyvet rendeltek részletre az üzem dolgozói, s több ezer forint értékűt vettek készpénzért a könyvvásárok alkalmából. S most nézzük, hogyan vélekednek az olvasásról, maguk a munkások. TÖTH LAJOS géplakatos, 30 éve dolgozik az üzemben. 43 éves. O már elolvasta az egész könyvtárat, s most a Dohánygyárból kéri ki a könyveket, de rendszeres olvasója a megyei könyvtárnak iß. Ügy mondja, ott nagyobb a választék. Saját könyvtára is van. Hatvan kötet, s erre igen büszke^, Nagyon tetszett neki a Távol Moszkvától — című könyv, s legkedvesebb írója Móricz Zsigmond. — Nagyon szeretem a könyveit — mondja. — Egy-egv Móricz könyvet képes vagyok két este elolvasni, bármilyen vastag is az. LIPTAI SÁNDOR lemezlakatos, 50 kötetes saját könyvtárral büszkélkedik. De amint mondja, könyvtára „fejlesztés” alatt áll. Most is 200 forint értékű könyvet rendelt részletre. A 49 éves Liptai Sándor sok szakmai könyvet olvas, de szereti a szépirodalmat is. — Tudja, nyáron kevesebbet olvasok, de ősszel és télen, nem győznek könyvvel. Van olyan regény is, amelyet már kétszer, háromszor is elolvastam. ' A legjobban az Egri Csillagok tetszett. Ketten olvasnak a Liptai családban, ő és a 13 éves kis Liptai. Mert már a gyerek is bújja a könyveket, főleg az ifjúsági regényeket. Tanulnak, művelődneK a munkások. Sok-sok könyv kerül el hozzájuk. De még több kellene. Történelmi regényeket,' kalandos utazásokat, napA hegyekkel körülvett kis telep, Egercsehi külső képe az idegennek is első látásra elárulja, hogy Itt bányászok élnek. Bányászok, akik nap mint nap fejtik a fekete gyémántot, az ipar kenyerét, a szenet. Kiszállás van. A munkásautók megállás nélkül szállítják utasaikat az aknától. Ki haza. ki a szállóba, ki pedig az étkezdébe siet. hogy a jól végzett napi munka után el- fogvassza ebédjét. Csatlakoztunk hozzájuk, gondoltuk, megnézzük, milyen egy bá- nyászüzemi konyha ellátása. Már az ajtóban kellemes illat csapta meg orrunkat. A négyszemélyes asztaloknál idősek, fiatalok vegyesen ülnek és beszélgetnek. Előttük étlap. A.z egyik asztalhoz két bányász társaságába mi is leültünk. Ök a levest már elfogyasztották. — Tessék, mit parancsolnak9 — kérdi egy fehérkötős, fiatal felszolgáló kislány. Lévai József. az egyik bányász felemeli az étlapot és gondosan vizsgálja. — Hát Erzsiké, legyen szíves és hozzon nekem... — kicsit gondolkodik —, hozzon nekem, mond.iuk pörköltet burgonyával. A harmadiknak meg mákostésztát — mondja, s átadja az étlapot barátjának. — No. András, te is rendelj! — Én inkább tökfőzeléket kérnék, jó, Erzsiké! — — Azonnal hozom, s máris az ablaknál terem az ügyes felszolgáló. hogy a megrendelt ebédet kivigye. — Nézze elvtárs — mondja Lévai József — aki már ezzel sincs megelégedve, nem is tudom mit mondjak rá. Én szállóban lakom és a napi étkezésért, ami áll kétfogásos reggeliből, háromfogásos ebédből és kétfogásos vacsorából, összesen fizetek 6.70 forintot naponta. Hát akinek már ennyi pénzért ez sem elég. annak már semmi sem elég. — Az ínár igaz — helyesel a másik asztalnál ülő 55 év körüli bányász, s hozzáteszi: — Mikor én a bányászatot kezdtem gyerekkoromban, hol volt akkor üzemi konyha, meg ilyen ellátás, hajai... — mondja, s jóízűen beleharap a fa- sirozottba. jaiiiK problémáival foglalkozó irodalmat szeretnének olvasni a munkások, aLakatos- árugyárban, s valószínűleg a többi üzemekben is. Persze ez elsősorban az írókon múlik, de azért a könyvtár és az üzem is sokat segíthet, hogy kielégítse a dolgozók igén veit Itt az ősz. s nemsokára beköszönt a tél1 is. Hosszúak az esték. A könyv nagyon jó barát. Adjuk a kezébe minél több embernek. (márkusz) Közben az ebédlő teljesen megtelik. Az étkezők helyet foglalnak, nézik az étlapot és rendelnek. Az egész étkezde már nem is üzemi konyha képe, hanem inkább egy kis vendéglőé. csupán avzal a különbséggel. hogy itt 2.90-ért három- fosáscs ebédet adnak. Az irodában a konyha vezetőiével beszélgetünk. — Hány ember étkezik itt naponta? — Átlagosan 490. de ezek között nemcsak bányászok, hanem a különböző ittdolgozó vállalatok munkásai is itt ebédelnek. — Ranaszkodnak-e az ellátásra? — Akad egy-két ember, aki még a háromféle ebédből sem tud választani. A múltkor is jött az. egyik bányász és nagy hangon nekem . ront és azt mondja: — ..Hát itt mindig csak rántott hús van?” — Ilyenek is vannak, de általában. az itt étkezők meg vannak elégedve. Mi is azon vagyunk, hogy minél változatosabb legyen az étrend és ne legyen a konyha ellen panasz. Itt a panaszkönyv, tessék megnézni — mondja és átnyújtja a megsárgult lapii. el- rcngyolódott könyvet. Kinyitjuk és egy bejegyzést elolvasunk: „...megelégedésemet szeretném kifejezni mind a felszolgálás. mind az ízletes ebédért. Platty István” és még egy sor aláírás. Az étkezde ajtajában két bányász beszélget. — No Pista jó volt az ebéd? — mondja az egyik a másiknak. — Hát öregem, príma volt, csak még egy korsó sor kéne. — Annyi baj legyen, gyere fizetek egy korsót a Gyémántban. — S ezzel úgy látszik teljes volt a megegyezés mert összefogózva elindultak a vendéglő felé. KISS BÉLA Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Bérletszünet) 1958. október 4, szombat: 1798-ban született Kecskés Károly mérnök és feltaláló a Tisza szabályozás egyik úttörője. 1957-ben lőtte fel a Szovjetunió az első mesterséges holdat. 1928-ban volt a lodzi általános sztrájk. 1902-ban adták át a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat, az európai kontinens legnagyobb nyílású hidját. V Névnap 0? Ne feledj ük, vasárnap: AURÉL mt Szamosvölgyi Béla nyugalmazott tisztviselő és Sikedanc Irma tanítónő f. hó 2-án házasságot kötöttek. — 1945. ELŐTT 17 mozi tartott előadást megyénkben. Ma 145 filmszínház szórakoztatja, tanítja a közönséget. Ez a szám több mint 800 százalékos fejlődést mutat.- INDIA zenéjéről és táncáról készült színes film bemutatója lesz a Bródy mozi helyiségében október 6-án, hétfőn fél 6 órai kezdettel az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága, a TIT és a városi kultúrház rendezésében. — AZ EGRI PARK SZÁLLÖ az ország 23 hozzá hasonló I. osztályú és osztályon felüli vendéglátóegységek közül, munkaversenyben a negyedik helyezést érte el. Ezért az eredményért a „Kiváló vállalat” kitüntetés* ’ kanta.- HEVES MEGYÉBEN jelenleg négy községben nincs filmszínház. A filmvetítés akadálya, hogy a négy faluba még nem vezették be a villanyt. — A HATVANI JÁRÁSI tanács tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén a város területén működő tanácsi kezelésben levő kőbányák üzemeltetésének megvizsgálását beszélte meg.- A KPM KÖZÜTI Üzemi Vállalat másfél hónap alatt 17 120 forintot fizetett ki Heves és Füzesabony vasútállomásokon fekbér címén. — A TAKARÉKBETÉTKÖNYVEK legújabb sorsolását október 8-án tartják Egerben. Diplomáciai Az utóbbi időben Nyugaton egyes képviselői vagy diplomáciai mentelmi joggal rendelkező személyek összetévesztik az úticsomagot a csomagtartóval. A francia nemzetgyűlés képviselője, Soustelle úr például csomag minőségben in- ,dult el Párizsból, hogy az algériai lázadók élére álljon. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Sóbálvány EGRI BRÓDY Átkelés Párizson GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete szem éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN Váratlan vendég HATVANI VÖRÖS CSILLAG Micsoda éjszaka HATVANT KOSSUTH Fekete arany FÜZESABONY Micsoda éjszaka PÉTERVASARA Fekete szem éjszakája HEVES Sóbálvány EGRI BÉKE Apák és fiúk EGRI LAJOSVÁROST KERTMOZI Anatol úr kalapja csomagtartó Az ő tapasztalatait vette át legutóbb — kevesebb sikerről — a csehszlovákiai angol követség munkatársa, Erik Beetford, őt, a Daily Worker tudósítója szerint a határon tartóztatták fel, amikor éppen egy, cseh állampolgárt próbált Jaguár márkájú autójánaWI csomagtartójában kivinni az országból. Ez az akció az angol diplomatának kétezer fontsterlinget eredményezett, de „ballépése” sofőri és diplomáciai jogaiba került, és a póruljárt fuvaros kénytelen volt elhagyni Csehszlovákia területét. Erik Beetford javára írható ugyan az, hogy az esetből levonta a levonandó következtetéseket, és megtért eredeti foglalkozásához. Angliába visszatérve rövidáru üzletet nyitott, és Jaguárjának csomagtartóját most rendeltetése szerint, áruszállításra használja. Rájött, hogy ez jobb üzlet (A moszkvai Krokodilból fordította: Herendi Miklós.)-AAAAAA/y A/VvVVvNA..V^W Hz egercsehi báerászétkezdéhea in. A választások előtt mesterkélten annyira felcsigázták a hangulatot, hogy például az egri választókörzetben számos fogadást kötöttek 1—2 forinttól 300 forintig. Egy makiári hóstyabeli választópolgár te- 'henét, egy másik teljes házát „tette fél”. Bizony, a tehenet másnap elhajtották, mert nem a Deák-párti jobboldal, hanem a szélső-bal Csiky Sándor győzött. A szavazás bár titkosan zajlott le, de Csiky megemlíti naplójában, hogy ő a titkos szavazás és a szavazók pontos feljegyzése tárgyában állott ki élesen a központi választási bizottságban. A szélső-balnak határozott fellépése, úgy lát- i szik, eredményes volt. A balpártnak a választás lebonyolításában való eredményes és aktív közreműködését bizonyítja a Csiky-napló alabbi részlete is: „1869. január 12 ,.. Délután három órakor, központi bizottmány a megye nagy termében ... minden választókerületben három rendes és két póttag választatott. Kovács Laci (jobboldali képviselőjelölt) kész listával jelent meg, fel is olvasá mind a 8 választókerületre, de egyet sem fogadtunk el, hanem helyette mind baloldali ajánlottak választattak.” A szavazás Heves megyében nem szavazólappal, hanem öt láb hosszú, laposra faragott „szavazó botok”- kai történt. Említésre érdemes, hogy Pesten el sem akarták hinni a szavazásnak ezt a módját. Maga a szavazás úgy zajlott le, hogy a szavazó bizottságtól átvett szavazó-botot egy üres szobában elhelyezett, a képviselők nevében, színével ellátott ládák egyikébe dugta be. Az 1869-es márciusi választás a jobboldali kormányt képviselő királyi biztos durva terrorja jegyében zajlott le. Ennek keretében Gróf Szapáry indokolatlanul és fenyegető módon megváltoztatta a katonaság elhelyezkedését a megye területén. További megfélemlítésként Gyöngyöspatáról 46, Gyöngyösről húsznál több baloldali választópolgárt ártatlanul a megyei törvényszék elé állíttatott. A törvényszék az illetőket, a királyi biztos minden erélyes fellépése ellenére is, mint ártatlanokat, hazaengedte. Himfy József gyöngyösi, bátran kiálló balpárti ügyvédet és városi főügyészt „a választásra való befolyásolás miatt” felfüggesztette állásától. Füzesabonyban a balpárt hat befolyásos és hangadó választóját „utcai kihágás vádja” miatt, minden kihallgatás nélSUGAR ISTVÁN; Régi választások Az 1869=es tavaszi választás leül elfogatta és miután kiderült, hogy például a vádolt Antal Imre, akkor, mikor a vádban szereplő tény történt, otthon sem volt — csak kétheti meghurcoltatás után engedte a börtönből szabadon. Pár nappal ezen elfogatás után több füzesabonyi, az el- fogottakért érdeklődve, megjelent a királyi biztos előtt, aki szitkok közepette, azon fenyegető válasszal kergette el az embereket, hogy „ha még- egyszer alkalmatlankodni merészelnek”, őket is elfogatja. A fügedi választókerület jobboldali választóit a főszolgabíró verekedés miatt a megyei fogházba kísértette, — a királyi biztos azonban őket, minden további eljárás és vizsgálat nélkül szabadon bocsátotta. A királyi biztos a megyei törvényszék elnökének megparancsolta, hogy a letartóztatottak ügyeibe sem ő, sem pedig a törvényszék ne avatkozzék, sőt a lefogottak rokonainak látogatását is eltiltotta. A zarnai- és gyöngyösjárási szolgabiröt és a tarnajárási csendbiztost, „megyénk jeles és kitűnő tisztviselőit”, kik közismerten a bal pártot támogatták, „korteskedés miatt emelt váddal” felfüggesztette állásukból és helyükbe jobboldali személyeket nevezett ki. A verekedés miatt meghiúsult első kápolnai választást követő pótválasztás előtt három nappal Füzesabonyt, Kait, Erdőtelket, Mezőtárkányt, mint közismerten balpárti községeket minden alapos ok nélkül megfélemlítésként erős katonasággal megszállotta. A katonaság például Tóth Lajos füzesabonyi választópolgár udvarába szuronyos fegyveresekkel nyomult be, hogy az értekezletre gyülekezett balpártiakat megfélemlítse. A második választás alkalmával azután ilyen terroreszközök igénybevételével sikerült is gr. Szapáry kormánybiztosnak egy Deák-párti mandátumot biztosítania a kormánynak. Különösen érdeklődésre tartott számot az egri választás, hol Csiky Sándor, az „egri tigris”, a szélső balpárt egyik hangadója, mérte össze erejét Szalay Józseffel, a jobboldal képviselőjelöltjével. Két cseh újságíró: Jan Neruda, a „Nase Listy” prágai és Erben Wilem „Obrana” pesti cseh lap szerkesztője is megérkezett, hogy tanulmányozzák a választást. A jobboldali „Eger” című lap mérgesen ki is fakadt: „Csiky Sándor megválasztását rendkí- vüli örömmel fogadták, ők is a szélső-bal elveinek lévén mérges hívei” A cseh újságírók Egerből Gyöngyösre utaztak, sőt még több vidéket is meglátogattak a választás alatt. Az egri választás már kora reggel kezdetét vette. Mindkét párt hívei temérdek zászlóval és muzsikával vonultak be a városház udvarára, ahol a szembenálló két pártot katonai kordon választotta el, hogy „az unalmas várakozás alatt, csupa szórakozásból, eszükbe ne jusson egymást üstökénél fogva kapacitálni”. A folyosón és a nagyteremben is katonák tartottak fenn a rendet, mindennek dacára azonban sokan nemcsak „összeszamarazták”. de le is „gazemberezték” egymást. Minden körigazgatási és katonai terror dacára, az 1869-es választáson — bár a Deák-párt megtartotta többségét —, a balpártnak és ezen belül a szélső-balnak (32 mandátum!) jelentős eredményt sikerült elérnie. Heves megyében többek között az egri, gyöngyösi, ti- szanánai és a fügedi körzetben jutott mandátumhoz a polgári baloldal. Kivált az egri Csiky Sándor és a hevesi Németh Albert (a tiszanánai kerületben) jelentős szélsőbal sikere volt fájdalmas a jobboldalnak. Siettek is kijelenteni, hogy Tiszanánán is megtenné gyümölcsét a hazugság, csábítás és a népámítás. „Csiky is megkapta a magáét, szélső-bal társaival együtt az egri Deák-párti újság hasábjain, hol fejére idézték a megszégyenítést célzó latin közmondást: „A barátairól isméink meg az embert, akit nem lehet magáitól megismerni!” A választásoknak egy jellemző utórezgéseként, a szélsőbaloldal politikai vezére: Pa- taky István névtelen levelet kapott, melyben halállal fenyegetik, — kebelbarátjának, az egri Csiky Sándornak pedig „megdöglését” kívánják. „Cseppben a tenger!” tartja a magyar szólásmondás. Valóban. A Heves megyei 1869-es márciusi képviselőválasztások hű és hiteles leírásából felismerhetjük a mült századi uralkodó politikai rendszert, annak minden furfangjával, erőszakoskodásával, terrorjával, — romlottságával.
