Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-04 / 216. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. október 4., szombat Munkások jó barátja: a könyv Látogatás egy üzemi könyvtárban őz aztán liíjíjfhiiejsái rt német repülőtereken az idén nyáron ugyancsak meg- élénkült a forgalom. A gépek repültek ide, repültek oda. Schönfeldről és Leipzig Mockauról azok utaztak a Keleti-tenger partjára, akik szabadságukat töltik A Rajna- Majna repülőtérről és Fürstenfeldbruehról viszont azok indulnak a Földközi-tenger keleti partvidékére, akik nem a szabadságukat töltik. Az előbbiek fürödni mennek, az utóbbiak, végső soron, szintén. A kirándulók Zingsben és Prerovban szívesen látott vendégek, amit persze a Beirut-, ba és Ammanba látogatókról aligha lehet elmondani. Az egyik társaság napolaj híián a legrosszabb esetben alapo­san leégeti magát, a másik csoport viszont, a kőolaj miatt a világot akarja felégetni. Az előbbiek német vidékekről érkeznek, az utóbbiak „Western Germay”-ból. Már pedig ez hatalmas különbség. A nemzetközi légiforgalmat nem érheti rossz szó: de hát ami azt illeti, a szabadságukat töltő nyugatnémetek számára is kellemetlen lehet, hogy nem a szabadságukat töltő látogatók Majnafrankfurt szén városát választották kirándulásaik kiinduló helyéül. Az ilyen helyek u. i. olyan gyorsan a levegőbe repülhetnek, s egy ilyen repülőtér is olyan gyorsan hadszíntérré változhat! Ilyenkor persze sok látnivaló már nem nagyon akad rajta. Ezt a kedves ..amik” is belátták és felébredt bennük mélységes emberi együtt­érzésük. Nem vitás, amit az arabok Irakban csináltak, durva beavatkozás volt a derék newyorki. londoni és párizsi olaj­sejkek külső ügyeibe. Már pedig, ha a részvények esnek, akkor a repülőknek emelkedniök kell. No. de azért az emberiességről sem szabad megfeledkezni. Tehát: ..Számos F rankfurtban élő amerikai család légi úton a.z Egyesült Államokba küldte kutyáit, macskáit, papagájait és többi kedves állatait.” A derék állatokat azért kellett hazarepíteni, mert „ki­ürítés esetén állatoknak nem. csak családtagoknak szabad az VSA-ba repülniük”. (Die Welt, július 17.) Ez aztán fi­gyelmesség! A kutyuskák és a kiscicák végtére is nem te­hetnek arról, hogy Adenauer ur aláírta azt a külföldi csa­patokkal kapcsolatos szerződést, mely megengedi az amik- vak: csinálhatnak nyugatnémet földön minden állatsápot. A papagájok sem tehetnek arról, hogy Spiedel űr, a NATO főhadiszállásán mindent Norstad amerikai tábornok után szajkózik. Mindenesetre úgy véljük, ezt az egész ide-oda- repülgetést jobban meg lehetne szervezni, ha a sorrenden egy kicsit változtatnánk. Jobb lenne például, ha először a nagykutyák távoznának. Akkor ugyanis a. kisebbek nyugod­tan, békességben és biztonságban élnének Frankfurtban *s környékén, a, libanoni partvidéken is szabadságukat töltő látogatók repülhetnének és a Keleti-tenger partján szabad­ságon levők pedig azzal a biztos tudattal térnének vissza munkahelyükre, hogy a Földközi-tenger a béke tengere. (Az „Eulenspiegel”-bői.) Figyeljük csak meg a tag­gyűléseken, szakszervezeti üléseken, vagy akár a terme­lési értekezleteken felszólaló munkásokat. Nemcsak bát­rabban folyik ma már a szó ezeken az összejöveteleken, hanem tisztábban, s művel­tebben is. A sok-sok elolvasott újság, a sek-sok elolvasott könyv, nem maradt eredrneny üéKtü Olvasó nemzet lettünk — szokták mondani — s ez így igaz, s ezen belül olvasó, mű­velődő emberekké váltak a munkások is. Mindennapos, s megszokott kép már az ebédidőben olvas­gató traktoros, a könyvtárak könyvei között böngésző laka­tos. s a munkások olvasottsá­gáról tanúskodnak a Könyv­tárak-. könyvesboltok szám­adatai. Egy üzemet ragadunk ki. Nem is a legjobbat, s nem is a legrosszabbat. Az Egri La- katosárugyárba látogattunk el, ahol 250 kötetes könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. A könyvtár adatai ma már nem adnak reális képet _a munkások olvasottságáról. Nem adhatnak, mert a Laka- tosáxtógy árban is egyre több az olyan dolgozó, aki szereti ha saját tulajdonában vannak kedvenc könyvei. A Lakatosárugyár is jelen­tős könyvvásárt bonyolít le. Csak ebben az esztendőben 10 ezer forint értékű könyvet rendeltek részletre az üzem dolgozói, s több ezer forint értékűt vettek készpénzért a könyvvásárok alkalmából. S most nézzük, hogyan vé­lekednek az olvasásról, ma­guk a munkások. TÖTH LAJOS géplakatos, 30 éve dolgozik az üzemben. 43 éves. O már elolvasta az egész könyvtárat, s most a Dohánygyárból kéri ki a könyveket, de rendsze­res olvasója a megyei könyv­tárnak iß. Ügy mondja, ott nagyobb a választék. Saját könyvtára is van. Hatvan kötet, s erre igen büszke^, Nagyon tetszett neki a Távol Moszkvától — című könyv, s legkedvesebb írója Móricz Zsigmond. — Nagyon szeretem a köny­veit — mondja. — Egy-egv Móricz könyvet képes vagyok két este elolvasni, bármilyen vastag is az. LIPTAI SÁNDOR lemezlakatos, 50 kötetes saját könyvtárral büszkélkedik. De amint mondja, könyvtára „fej­lesztés” alatt áll. Most is 200 forint értékű könyvet rendelt részletre. A 49 éves Liptai Sándor sok szakmai könyvet olvas, de szereti a szépirodal­mat is. — Tudja, nyáron keveseb­bet olvasok, de ősszel és té­len, nem győznek könyvvel. Van olyan regény is, amelyet már kétszer, háromszor is elolvastam. ' A legjobban az Egri Csillagok tetszett. Ketten olvasnak a Liptai családban, ő és a 13 éves kis Liptai. Mert már a gyerek is bújja a könyveket, főleg az ifjúsági regényeket. Tanulnak, művelődneK a munkások. Sok-sok könyv ke­rül el hozzájuk. De még több kellene. Történelmi regénye­ket,' kalandos utazásokat, nap­A hegyekkel körülvett kis telep, Egercsehi külső képe az idegennek is első látásra el­árulja, hogy Itt bányászok él­nek. Bányászok, akik nap mint nap fejtik a fekete gyé­mántot, az ipar kenyerét, a szenet. Kiszállás van. A mun­kásautók megállás nélkül szál­lítják utasaikat az aknától. Ki haza. ki a szállóba, ki pedig az étkezdébe siet. hogy a jól végzett napi munka után el- fogvassza ebédjét. Csatlakoz­tunk hozzájuk, gondoltuk, megnézzük, milyen egy bá- nyászüzemi konyha ellátása. Már az ajtóban kellemes il­lat csapta meg orrunkat. A négyszemélyes asztaloknál idő­sek, fiatalok vegyesen ülnek és beszélgetnek. Előttük étlap. A.z egyik asztalhoz két bányász társaságába mi is leültünk. Ök a levest már elfogyasztották. — Tessék, mit parancsolnak9 — kérdi egy fehérkötős, fiatal felszolgáló kislány. Lévai Jó­zsef. az egyik bányász felemeli az étlapot és gondosan vizsgál­ja. — Hát Erzsiké, legyen szí­ves és hozzon nekem... — ki­csit gondolkodik —, hozzon nekem, mond.iuk pörköltet burgonyával. A harmadiknak meg mákostésztát — mondja, s átadja az étlapot barátjának. — No. András, te is rendelj! — Én inkább tökfőzeléket kérnék, jó, Erzsiké! — — Azonnal hozom, s máris az ablaknál terem az ügyes fel­szolgáló. hogy a megrendelt ebédet kivigye. — Nézze elvtárs — mondja Lévai József — aki már ezzel sincs megelégedve, nem is tu­dom mit mondjak rá. Én szál­lóban lakom és a napi étkezé­sért, ami áll kétfogásos regge­liből, háromfogásos ebédből és kétfogásos vacsorából, össze­sen fizetek 6.70 forintot na­ponta. Hát akinek már ennyi pénzért ez sem elég. annak már semmi sem elég. — Az ínár igaz — helyesel a másik asztalnál ülő 55 év körüli bányász, s hozzáteszi: — Mikor én a bányászatot kezdtem gyerekkoromban, hol volt akkor üzemi konyha, meg ilyen ellátás, hajai... — mond­ja, s jóízűen beleharap a fa- sirozottba. jaiiiK problémáival foglalko­zó irodalmat szeretnének ol­vasni a munkások, aLakatos- árugyárban, s valószínűleg a többi üzemekben is. Persze ez elsősorban az írókon múlik, de azért a könyvtár és az üzem is sokat segíthet, hogy kielégítse a dolgozók igén veit Itt az ősz. s nemsokára be­köszönt a tél1 is. Hosszúak az esték. A könyv nagyon jó barát. Adjuk a kezébe minél több embernek. (márkusz) Közben az ebédlő teljesen megtelik. Az étkezők helyet foglalnak, nézik az étlapot és rendelnek. Az egész étkezde már nem is üzemi konyha ké­pe, hanem inkább egy kis ven­déglőé. csupán avzal a különb­séggel. hogy itt 2.90-ért három- fosáscs ebédet adnak. Az irodában a konyha veze­tőiével beszélgetünk. — Hány ember étkezik itt naponta? — Átlagosan 490. de ezek között nemcsak bányászok, ha­nem a különböző ittdolgozó vállalatok munkásai is itt ebédelnek. — Ranaszkodnak-e az ellá­tásra? — Akad egy-két ember, aki még a háromféle ebédből sem tud választani. A múltkor is jött az. egyik bányász és nagy hangon nekem . ront és azt mondja: — ..Hát itt mindig csak rántott hús van?” — Ilyenek is vannak, de ál­talában. az itt étkezők meg vannak elégedve. Mi is azon vagyunk, hogy minél változa­tosabb legyen az étrend és ne legyen a konyha ellen panasz. Itt a panaszkönyv, tessék megnézni — mondja és át­nyújtja a megsárgult lapii. el- rcngyolódott könyvet. Kinyit­juk és egy bejegyzést elolva­sunk: „...megelégedésemet sze­retném kifejezni mind a fel­szolgálás. mind az ízletes ebé­dért. Platty István” és még egy sor aláírás. Az étkezde ajtajában két bá­nyász beszélget. — No Pista jó volt az ebéd? — mondja az egyik a másiknak. — Hát öregem, príma volt, csak még egy korsó sor kéne. — Annyi baj legyen, gyere fizetek egy korsót a Gyémánt­ban. — S ezzel úgy látszik teljes volt a megegyezés mert összefogózva elindultak a vendéglő felé. KISS BÉLA Egerben este fél 8 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Bérletszünet) 1958. október 4, szombat: 1798-ban született Kecskés Ká­roly mérnök és feltaláló a Tisza szabályozás egyik úttörője. 1957-ben lőtte fel a Szovjetunió az első mesterséges holdat. 1928-ban volt a lodzi általános sztrájk. 1902-ban adták át a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat, az európai kontinens legnagyobb nyí­lású hidját. V Névnap 0? Ne feledj ük, vasárnap: AURÉL mt Szamosvölgyi Béla nyugal­mazott tisztviselő és Sikedanc Irma tanítónő f. hó 2-án há­zasságot kötöttek. — 1945. ELŐTT 17 mozi tartott előadást megyénkben. Ma 145 filmszínház szóra­koztatja, tanítja a közönsé­get. Ez a szám több mint 800 százalékos fejlődést mu­tat.- INDIA zenéjéről és táncá­ról készült színes film bemu­tatója lesz a Bródy mozi he­lyiségében október 6-án, hét­főn fél 6 órai kezdettel az UNESCO Magyar Nemzeti Bi­zottsága, a TIT és a városi kultúrház rendezésében. — AZ EGRI PARK SZÁLLÖ az ország 23 hozzá hasonló I. osztályú és osztá­lyon felüli vendéglátóegysé­gek közül, munkaverseny­ben a negyedik helyezést érte el. Ezért az eredményért a „Kiváló vállalat” kitün­tetés* ’ kanta.- HEVES MEGYÉBEN je­lenleg négy községben nincs filmszínház. A filmvetítés aka­dálya, hogy a négy faluba még nem vezették be a vil­lanyt. — A HATVANI JÁRÁSI tanács tegnapi végrehajtó bi­zottsági ülésén a város terü­letén működő tanácsi keze­lésben levő kőbányák üze­meltetésének megvizsgálását beszélte meg.- A KPM KÖZÜTI Üzemi Vállalat másfél hónap alatt 17 120 forintot fizetett ki He­ves és Füzesabony vasútállo­másokon fekbér címén. — A TAKARÉKBETÉT­KÖNYVEK legújabb sorsolá­sát október 8-án tartják Egerben. Diplomáciai Az utóbbi időben Nyugaton egyes képviselői vagy diplo­máciai mentelmi joggal ren­delkező személyek összeté­vesztik az úticsomagot a cso­magtartóval. A francia nemzetgyűlés képviselője, Soustelle úr pél­dául csomag minőségben in- ,dult el Párizsból, hogy az algériai lázadók élére álljon. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Sóbálvány EGRI BRÓDY Átkelés Párizson GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete szem éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN Váratlan vendég HATVANI VÖRÖS CSILLAG Micsoda éjszaka HATVANT KOSSUTH Fekete arany FÜZESABONY Micsoda éjszaka PÉTERVASARA Fekete szem éjszakája HEVES Sóbálvány EGRI BÉKE Apák és fiúk EGRI LAJOSVÁROST KERTMOZI Anatol úr kalapja csomagtartó Az ő tapasztalatait vette át legutóbb — kevesebb sikerről — a csehszlovákiai angol kö­vetség munkatársa, Erik Beetford, őt, a Daily Worker tudósítója szerint a határon tartóztatták fel, amikor éppen egy, cseh állampolgárt próbált Jaguár márkájú autójánaWI csomagtartójában kivinni az országból. Ez az akció az an­gol diplomatának kétezer fontsterlinget eredményezett, de „ballépése” sofőri és dip­lomáciai jogaiba került, és a póruljárt fuvaros kénytelen volt elhagyni Csehszlovákia területét. Erik Beetford javára írható ugyan az, hogy az esetből le­vonta a levonandó következ­tetéseket, és megtért eredeti foglalkozásához. Angliába visszatérve rövidáru üzletet nyitott, és Jaguárjának cso­magtartóját most rendeltetése szerint, áruszállításra hasz­nálja. Rájött, hogy ez jobb üzlet (A moszkvai Krokodilból fordította: Herendi Miklós.)-AAAAAA/y A/VvVVvNA..V^W Hz egercsehi báerászétkezdéhea in. A választások előtt mester­kélten annyira felcsigázták a hangulatot, hogy például az egri választókörzetben számos fogadást kötöttek 1—2 forint­tól 300 forintig. Egy makiári hóstyabeli választópolgár te- 'henét, egy másik teljes házát „tette fél”. Bizony, a tehenet másnap elhajtották, mert nem a Deák-párti jobboldal, hanem a szélső-bal Csiky Sándor győzött. A szavazás bár titkosan zaj­lott le, de Csiky megemlíti naplójában, hogy ő a titkos szavazás és a szavazók pontos feljegyzése tárgyában állott ki élesen a központi választási bizottságban. A szélső-balnak határozott fellépése, úgy lát- i szik, eredményes volt. A bal­pártnak a választás lebonyolí­tásában való eredményes és aktív közreműködését bizo­nyítja a Csiky-napló alabbi részlete is: „1869. január 12 ,.. Délután három órakor, köz­ponti bizottmány a megye nagy termében ... minden vá­lasztókerületben három rendes és két póttag választatott. Ko­vács Laci (jobboldali képvise­lőjelölt) kész listával jelent meg, fel is olvasá mind a 8 választókerületre, de egyet sem fogadtunk el, hanem he­lyette mind baloldali ajánlot­tak választattak.” A szavazás Heves megyében nem szavazólappal, hanem öt láb hosszú, laposra faragott „szavazó botok”- kai történt. Említésre érdemes, hogy Pes­ten el sem akarták hinni a szavazásnak ezt a módját. Ma­ga a szavazás úgy zajlott le, hogy a szavazó bizottságtól át­vett szavazó-botot egy üres szobában elhelyezett, a képvi­selők nevében, színével ellá­tott ládák egyikébe dugta be. Az 1869-es márciusi válasz­tás a jobboldali kormányt kép­viselő királyi biztos durva terrorja jegyében zajlott le. Ennek keretében Gróf Szapáry indokolatlanul és fenyegető módon megváltoztatta a kato­naság elhelyezkedését a me­gye területén. További megfélemlítésként Gyöngyöspatáról 46, Gyön­gyösről húsznál több baloldali választópolgárt ártatlanul a megyei törvényszék elé állítta­tott. A törvényszék az illető­ket, a királyi biztos minden erélyes fellépése ellenére is, mint ártatlanokat, hazaen­gedte. Himfy József gyöngyösi, bátran kiálló balpárti ügyvé­det és városi főügyészt „a vá­lasztásra való befolyásolás miatt” felfüggesztette állásá­tól. Füzesabonyban a balpárt hat befolyásos és hangadó vá­lasztóját „utcai kihágás vádja” miatt, minden kihallgatás nél­SUGAR ISTVÁN; Régi választások Az 1869=es tavaszi választás leül elfogatta és miután kide­rült, hogy például a vádolt Antal Imre, akkor, mikor a vádban szereplő tény történt, otthon sem volt — csak két­heti meghurcoltatás után en­gedte a börtönből szabadon. Pár nappal ezen elfogatás után több füzesabonyi, az el- fogottakért érdeklődve, megje­lent a királyi biztos előtt, aki szitkok közepette, azon fenye­gető válasszal kergette el az embereket, hogy „ha még- egyszer alkalmatlankodni me­részelnek”, őket is elfogatja. A fügedi választókerület jobboldali választóit a főszol­gabíró verekedés miatt a me­gyei fogházba kísértette, — a királyi biztos azonban őket, minden további eljárás és vizsgálat nélkül szabadon bo­csátotta. A királyi biztos a megyei törvényszék elnökének meg­parancsolta, hogy a letartózta­tottak ügyeibe sem ő, sem pe­dig a törvényszék ne avatkoz­zék, sőt a lefogottak rokonai­nak látogatását is eltiltotta. A zarnai- és gyöngyösjárási szolgabiröt és a tarnajárási csendbiztost, „megyénk jeles és kitűnő tisztviselőit”, kik közismerten a bal pártot támo­gatták, „korteskedés miatt emelt váddal” felfüggesztette állásukból és helyükbe jobb­oldali személyeket nevezett ki. A verekedés miatt meghiú­sult első kápolnai választást követő pótválasztás előtt há­rom nappal Füzesabonyt, Kait, Erdőtelket, Mezőtárkányt, mint közismerten balpárti községe­ket minden alapos ok nélkül megfélemlítésként erős kato­nasággal megszállotta. A kato­naság például Tóth Lajos fü­zesabonyi választópolgár ud­varába szuronyos fegyveresek­kel nyomult be, hogy az érte­kezletre gyülekezett balpártia­kat megfélemlítse. A második választás alkalmával azután ilyen terroreszközök igénybe­vételével sikerült is gr. Sza­páry kormánybiztosnak egy Deák-párti mandátumot bizto­sítania a kormánynak. Különösen érdeklődésre tar­tott számot az egri választás, hol Csiky Sándor, az „egri tigris”, a szélső balpárt egyik hangadója, mérte össze erejét Szalay Józseffel, a jobboldal képviselőjelöltjével. Két cseh újságíró: Jan Neruda, a „Nase Listy” prágai és Erben Wilem „Obrana” pesti cseh lap szer­kesztője is megérkezett, hogy tanulmányozzák a választást. A jobboldali „Eger” című lap mérgesen ki is fakadt: „Csiky Sándor megválasztását rendkí- vüli örömmel fogadták, ők is a szélső-bal elveinek lévén mérges hívei” A cseh újság­írók Egerből Gyöngyösre utaz­tak, sőt még több vidéket is meglátogattak a választás alatt. Az egri választás már kora reggel kezdetét vette. Mindkét párt hívei temérdek zászlóval és muzsikával vonultak be a városház udvarára, ahol a szembenálló két pártot kato­nai kordon választotta el, hogy „az unalmas várakozás alatt, csupa szórakozásból, eszükbe ne jusson egymást üstökénél fogva kapacitálni”. A folyosón és a nagyteremben is katonák tartottak fenn a rendet, mind­ennek dacára azonban sokan nemcsak „összeszamarazták”. de le is „gazemberezték” egy­mást. Minden körigazgatási és ka­tonai terror dacára, az 1869-es választáson — bár a Deák-párt megtartotta többségét —, a bal­pártnak és ezen belül a szél­ső-balnak (32 mandátum!) je­lentős eredményt sikerült el­érnie. Heves megyében többek között az egri, gyöngyösi, ti- szanánai és a fügedi körzet­ben jutott mandátumhoz a polgári baloldal. Kivált az egri Csiky Sándor és a hevesi Németh Albert (a tiszanánai kerületben) jelentős szélső­bal sikere volt fájdalmas a jobboldalnak. Siettek is kije­lenteni, hogy Tiszanánán is megtenné gyümölcsét a hazug­ság, csábítás és a népámítás. „Csiky is megkapta a magáét, szélső-bal társaival együtt az egri Deák-párti újság hasáb­jain, hol fejére idézték a meg­szégyenítést célzó latin köz­mondást: „A barátairól ismé­ink meg az embert, akit nem lehet magáitól megismerni!” A választásoknak egy jel­lemző utórezgéseként, a szélső­baloldal politikai vezére: Pa- taky István névtelen levelet kapott, melyben halállal fe­nyegetik, — kebelbarátjának, az egri Csiky Sándornak pedig „megdöglését” kívánják. „Cseppben a tenger!” tartja a magyar szólásmondás. Való­ban. A Heves megyei 1869-es márciusi képviselőválasztások hű és hiteles leírásából fel­ismerhetjük a mült századi uralkodó politikai rendszert, annak minden furfangjával, erőszakoskodásával, terrorjá­val, — romlottságával.

Next

/
Thumbnails
Contents