Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-30 / 238. szám
1958. október 38., csütörtök NÉPÚJSÁG 5 volt az idei termés, de jövőre még jobb lesz a mezőtárkányi Bnxaka!á§z Tsz-bcn (Tudósítónktól) TALÁLÓ HASONLATTAL élve, szorgalmas méhcsaládhoz lehetne most hasonlítani a mezőtárkányi Búzakalász Tsz tagságát. Az őszi munkák lassacskán befejeződnek, de még így is akad elég tennivaló. Nemrég végeztek az őszi búza vetésével, 90 hold jól előkészített talajba tették el a jövő évi kenyémekvalót. Nyeste Ferenc zetoros és Cs. Nagy József, a kormos traktorral egyaránt jó munkát végeztek, a vetés több helyen már zöldell. Lesz elég idő arra, hogy még a fagyok beállta előtt jól megerősödjék. Az őszi mélyszántásból már csak húsz hold hiányzik, a 130 holdas tábla már alaposan felforgatva, megmunkálva várja a téli fagyokat, majd jövő évre a tavasziakat. A betakarítást még idejekorán elvégezték. A két góré színültig tele kukoricával, több mint 300 mázsa tengeri vár a közös jószágállomány téli takarmányozására. Igaz, van még hátra másod- vetésű kukorica, de erre még várni kell néhány napot. Ez a kilencven napos tenyészidejű kukorica másodvetésiként került a földbe, és még így is tökéletesen beérik. Holdanként 25 mázsás átlagtermést várnak róla, és ezt szerződésre adják át a Magtermeltető Vállalatnak. Rég elszállították már a cukorrépát, elkészítettek 100 köbméter silót, a többit ezután készítik. A tél beálltáig már csalt 25 holdnyi terület istállótrágyázása van hátra, azután jöhet a pihenés. AHOGY SZÁMOLGATJUK, a szorgalmas munkának, a sok igyekezetnek meg is van az eredménye. A könyvelő szaporán jegyezgetheti azt a sok bevételt, ami még zárszámadásig a közös kasszába befolyik. Nagyjából számítva is még 120 ezer forintnyi pénzösszegre számíthat a tagság, a dohányért még fizetnek körülbelül 30 ezret, a 25 szerződött sertés újabb 30— 35 ezer forintot jelent. A szerződött másodvetésű kukorica 15 ezer forint, de nem kevesebb a heremag ára, az időközben elszállított tej ára, és a többi. A legmeglepőbb dolog pedig az, — s szinte jóleső érzés hallani, — hogy a szövetkezetnek semmilyen tartozása nincs. Visszafizették az állami hiteleket, sőt már saját erőből vásároltak teheneket 40 ezer forint értékben. A sok kisebb nagyobb beruházás is jelent mintegy 100 ezer forintot. Gazdaságilag, anyagilag' saját lábára állt tehát a gazdaság, s mindemellett a munkaegység értéke is előreláthatólag 70 forint körül mozog. November végén lesz még a zárszámadás, s a tagság a jól végzett munka tudatában bizalommal néz a tél elébe. Sikereiket az is bizonyítja, hogy minden kényszer és erőszak alkalmazása nélkül a napokban' három új belépő adta be felvételi kérelmét. Az adatok és tények a terméseredmények szép növekedését is fényesen bizonyítják. Hogyan néz ez ki a két fő termékféleségnél ? 1957-ben egy katasztráiis holdon 8 mázsa búza termett, az idén 9,30 mázsa, 1957-ben az árpatermés holdanként 10 mázsa volt, az idén 14 mázsára emelkedett. Az idei jól végzett munka után a jövőre is gondolnak a szövetkezet tagjai. Célunk, hogy fokozzuk a termésátlagot, mondja Boda Sándor, a tsz elnöke, — hisz az évről évre fokozható a megfelelő szakszerű munkával. A továbbiakban az is kitűnik, hogy az elnök kijelentésének meg van a reális alapja, mert már idáig is sok mindent megtettek a jövő évi magasabb terméshozamokért. A SZÖVETKEZET 90 holdas búzavetésének zöme "ö- roshere és pillangósok után került a talajbá. Ez a talaj nitrogéndús tartalmánál fogva jó táperőt biztosít. A vetés alá holdanként egy mázsa pétisót, és ugyanannyi szuperfoszfátot szórtak. A foszfor- tartalmú műtrágyától erős lesz a gabona szára, acélosabbak lesznek a szemek. A szántás után háromsoros gyűrűs hengerrel, tárcsával, és boronával jól elmunkálták a talajt, s ugyancsak boronát kapott a vetés után is. Jól előkészített porhanyós, morzsalékos magágyba került a búza, s félig már biztos a jó terméseredmény. A vetésterület másik része tavaly jól trágyázott konyhakert volt. Ha az idő is kedvez, nem lenne csoda a 13—14 mázsás termésátlag sem. A tavasziak . alá való szántás a zöldtrágyázással együtt ment végbe. A tarlóhántáskor napraforgó magot szórtak a talajba, s akkorára megnőtt, hogy a traktor alig látszott ki belőle. Ezt most 30 centiméter mélyen a szántás alá forgatták, holdanként egy mázsa pétisót adva hozzá. Igen jó talajt készítenek elő jövőre a cukorrépának is. A tervek szerint 15 hold cukorrépájuk lesz, s ennek a talajába zöldtrágya és holdanként 100 mázsa istállótrágya kerül. így jövőre minden bizonnyal könnyűszerrel elérik a 220 mázsás holdankénti termésátlagot, az idea 170-el szemben. A szövetkezet gazdálkodásának fő célja a belterjesség. Éppen ezért látnak hozzá egy öntözőberendezés létesítéséhez. A berendezés terveit már elkészítette a Miskolci Vízügyi Igazgatóság, megvalósítása 45 ezer forintba kerül. A vizet a Laskó patakból kapják majd, és a patak mentén hosszában 100 holdat tudnak majd öntözni. Az idén még szántóföldi kertészetük volt, de jövőre már öntözéssel termelik a paprikát, a paradicsomot, és a dinnyét is. Az 500 méter hosszú vízvezető cső minden kapásnövény öntözését lehetővé teszi. A tervek között szerepel, hogy ismét fellendítik a község takarmánytermesztésének hírnevét. Jövőre már az új vetésekkel együtt 100 holdon termelnek takarmányféleségeket, és lucernamagot. ÉSSZERŰEN TERVEZNEK, ésszel gazdálkodnak a Búzakalász tagjai, s nem kétséges, hogy az állandóan emelkedő terméshozamok a jövő gazdasági évben is dúsan fizetik majd vissza a tagság fáradozásait. Sántha Imre (Tudósítónktól) Ha Detken a tanácselnök — Sántha Imre — személye felől érdeklődik valaki, válaszként munkájáról kezdenek beszélni a falusiak. Szeretik, mert mióta a község élére került, sok minden megváltozott a faluban. Nem restell este, munkaidő után körútra indulni a községben, s ilyenkor összegyűlik valamelyik háznál a fél utca, késő éjszakáig vitáznak, beszélgetnek a tanácselnökkel. S e viták után rendszerint valami munka kezdődik a faluban, közös erővel, egymást segítve, így épült több mint három kilométer járda, így érték el, hogy míg néhány esztendővel ezelőtt csak éppen a község főutcáján volt villany, most már több mint 95 százalékban villamosították. Ott él az emberek között, s mivel bátran fordulnak hozzá a lakosok minden problémájukkal, akkor is hallgatnak rá, amikor a falu érdekében munkába szólítja őket. ÁH Detk közepén egy nagy artézi kút, percenként 400 liter vizet ad. S a bőséges víz használatlanul folyik el. Először talán csak tréfából említette valaki, hogy strandot kellene csinálni, tény az, hogy az emberek fejében motoszkálni kezdett a gondolat, s Sántha Imre egy-kettőre magáévé tette az ötletet. Mérlegelni kezdték, mit lehetne csinálni. Most mór nagyjában meg is lenne a terv. Mikor a tanácstagokat jelölték,• a 39. sz. választókörzetben, beszéltek erről, s végül elhatározta a falu, hogy közös erőből meg is építik. Mert nem elképzelhetetlen luxus ma már a falusi strand sem, illetve nem a faluszéli libaúsztató a falusi gyerek egyetlen strandja. Dédelgetett terve a községnek — élén a tanácselnökkel — egy kultúrház felépítése is. Járda, villany, strand, kultúrház — ezekről a tervekről beszélnek a faluban, ha a tanácselnök felől kérdezősködik az ember, s ez nem véletlen, mert a falu szépítésének, jövőjének tervét vele közösen készítik, személye összefügg mindennek megvalósításával. Ezért is jelölték újra tanácstagnak. ...amikor a gyilkos íj mikor a gyilkos kijött a börtönből, már várták és egy szép nagy kést nyomtak a kezébe és mondták: menj és ölj... Amikor a piromániás kijött a börtönből, odavezették egy házhoz és gyufái adtak a kezébe és mondták: gyújtogass! Hogy ez őrültség? Hogy ilyet ép ésszel senki sem csinálhat? A nyugatnémet Südflug nevű hatalmas repülőgép- ipari konszern szabadalom-használati engedély alapján amerikai lökhajtásos vadászgépek gyártását kezdte meg. A konszern többek között Messerschmitt és Heinkel repülőgépgyáraiból alakult. A halottak milliói, a rombadőlt Európa emlékszik Messerschmitt és Heinkel nevére. ... amikor a gyilkos kijött a börtönből, már várták és im, egy szép nagy kést nyomtak a kezébe... Könyörtelen a kapitalizmus TI erb ért Petrowitsch grázi segédmunkást két esz- L J- tendővel ezelőtt üzemi baleset■ érte. Most meghalt. Talán olyan súlyos volt a baleset, hogy többé nem tudott utána talpra állni az egykori segédmunkás? Vagy valami fertőző betegség vitte el, amellyel szemben tehetetlenek az orvosok? Hát valamiféle ilyen betegség, amivel szemben valóban tehetetlen az orvostudomány. A betegség neve: 220 schilling. Ennyit Icapott havonta Herbert Petrowitsch rokkantjáradékként. S ennyiből bizony csak éhenhalni telik: éhen is heti. Mikor megtalálták holttestét, az orvosok megállapították, hogy mindössze 35 kilogrammot nyom és a halál oka: éhhalál. Könyörtelen a kapitalizmus! (látó) Múlt és jelen a kisiparosok életében... Megyénkben jelölőgyűléseken és összejöveteleken foglalkoztak az elmúlt tizenhárom év gazdasági fejlődésével és eredményével. A kisipari szövetkezetekbe tömörült szakmunkások helyzete is megváltozott. Jobban dolgoztak, többet kerestek és ezzel természetesen a falu lakosságának is javult az ellátása. Érdemes azonban visszatekinteni az 1930-as évekre, amikor a Cipész-szaklap arról írt. hogy az iparosság 25 százaléka teljesen munka nélkül van. 30 százaléka pedig csak szórványosán kap munkát, megrendelést. A kisiparosoknak csak 14 sázaléka tudott rendszeresen dolgozni. Az Ipartestületek Országos Központja 1939-fcen a minisztériumnak küldött jelentésében arról ír, hogy a kisiparosok 60 százaléka el van adósodva, nem tud kötelezettségének eleget tenni, egymás után következtek a zálogolások. Most. a szocializmust építő országunkban egészen más a helyzet. A tanácstagi jelölőlistán sok kisiparos neve szerepel. Most már rendszeres munkájuk van a kisiparosoknak, öregségük után biztos pihenés vár rájuk. SZTK kezelés, táppénz segíti az iparosokat, nem teszi őket tönkre egy hosszabb ideig tartó betegség. A 10 éves fennállásukat ünneplő szövetkezeteknél. az egri szabóknál ünnepélyesen búcsúztatták el Robotka bácsit, félévszázados munkája után a megérdemelt nyugdíjba. A megyénk kisiparosainak életében történt változásokat szemléltetően mutatja az is. hogy például a Parádi Vegyes. Ktsz. a Hevesi Építő Ktsz és az Egri Vegyes Ktez tagsága közül 15—20 százaléka épített házat, saját erőből. A kisiparosok munkája után méltó elismerést kapnak az államtól. Egyre több becsületesen dolgozó kisiparosnak osztanak ki munkájuk elismeréseként különféle kitüntetéseket. Megbecsülik munkájukat és számítanak is rájuk. Polgár Miklós ►, VVWWW SUGÁR ISTVÁN: Az 1901-es választás i. A SZÁZADFORDULÓVAL Magyarország történetének egy új szakasza nyílt meg. Ekkorra már hazánkban is a tőkés fejlődés az imperializmusba kezdett átnőni. Ügy hisszük, hogy nem lesz érdektelen, ha utánanézünk annak, hogy miként za jlott le a kibontakozó monopolkapitalizmusban a XX. század első képviselőválasztása Heves megyében. 1896-ban, a múlt század utolsó választása során Bánffy Dezső gróf közismerten hírhedt terrorakciói nyomán, a kormányzó szabadelvű párt, jelentős erő: 290 képviselői mandátum birtokába jutott. Ezzel szemben az összes többi ún. ellenzéki képviselők száma csak 134 volt. Az ellenzéki erők igen széles skáláját képviselték a politikai állásfoglalásnak. Az ellenzéki erők zömét a 48-as függetlenségi párt képezte. Üj színként bevonult a parlamentbe a katolikus klérus pártja: a Néppárt is, ösz- szesen 17 képviselővel. Az ország 1901-ben túltermelési válsággal küzdött. A társadalmi osztályok harca egyre élesebbé vált. Az ipari munkásság' mellett most már a szegényparasztság is szervezkedni kezdett. Ezzel egyidőben kiéleződtek az uralkodó osztályok belső ellentétei, amelyek szorosan összefonódtak az osztrák és magyar uralkodó osztályok közötti ellentétekkel. „Nálunk a kereset hiányzik a népnek. Nincs elég földje, amelyet műveljen, amelyből egy-egy darabot magának megszerezzen” — írja a Hevesvármegyei Hirlap. — „A búza ára mai napság is a legmélyebb gödör alján fetreng. Vagyis ott tart, hogy körülbelül annyiért kél, amennyibe magának a gazdának került... Hát még akinek adóssága van! Adóssága pedig manapság nyakig van minden- gazdának. Hogy mennyire? Arról nem is jó beszélni. Az erről készült statisztikai kimutatások megdöbbentő képet festenek az ország anyagi pusztulásáról, s a magyar föld eladósodásáról. Jóformán a magyar föld manapság már nem is a magyar gazdáké. Természetesen elsősorban a bécsi bankárok és a bécsi pénzemberek tartják markukban. A bécsiek csak nevetik a kevés magyart, akinek koldus mivoltát ők tudják, ők ismerik legjobban.” DE NE HIGGYÜK, hogy ebben a „régi jó világban” az értelmiségnek is valami rózsás volt a helyzete. Egy — a kérdéses 1901-es választási időszakából származó — Heves megyei lapvélemény így nyilatkozott meg: „Aki komolyan gondolkodik e kérdésről, megdöbbenéssel kell annak észre- vennie, hogy ebben az országban 1894. óta mintegy 50 000— 60 000 intelligens család él a legnagyobb elégületlenségben, kényszerviszonyok között. Ennek az 50 000—60 000 családnak a fogyasztási szükséglete csak a legminimálisabb mennyiségekre van redukálva.” Lukács László pénzügyminiszter, Eger város képviselőié, egy, a kérdéssel kapcsolatos megnyilatkozása miatt meg is kapta a magáét az egriektől... „A nagy pénzügyminisztert legalább egynéhány hónapig arra kellene szorítani, hogy próbáljon meg családostól 41 forint 66 krajcár havi fizetésből megélni, akkor alaposan elmenne a kedve az olyan műszónoklatoktól ...” „A mi adórendszerünk — panaszolják a Heves megyeiek — egyszerűen nyomorult, hitvány és erkölcsileg teljesen züllött. Hányszor ígérték reformálását. Több kortesbeszédet mondtak már ilyen ígérettel elárasztva, mint amennyi víz elfolyt azóta a Tiszán, a Dunán. De azért az adóbehajtás folyik a régi erkölcstelen módon. A mi adórendszerünk irgalmatlan erkölcstelensége abban nyilvánul meg, hogy a szegény embertől elviszik az utolsó rongyot, az utolsó betevő falatot, a legirgalmatlanabb módon, mert szegény, mert nincs miből fizetnie. A koldusból az adóvégrehajtó földönfutót csinál — a magyar jogérzék nagyobb dicsőségére! ■.. Égbekiáltó igazságtalanság, hogy nem a nagy vagyon, hanem a kicsi és az élethez se elégséges állapot van sújtva?” Mindennél plasztikusabban fejezi ki a helyzet tragikumát a Statisztikai Hivatalnak a kérdéses választás évében közzétett ama közleménye, amely szerint „hazánk népesedése az 1901-es évben jelentékenyen csökkent... Az 1900-as év 11 első hónapjában együttvéve a szaporodás 4623-mal több volt, mint az 1901. év ugyanezen időszakában ... 1901. novemberében a magyar anyaországban 101 oly község volt. amelyekben a halálozásokat, a születéseket több mint öttel múlták felül.” AZ ÁLTALÁNOS erkölcsi körkép is — a fentieknek megfelelően — mélyen szomorú állapotokat tükrözött. A megyénkben megjelenő egyik lap leplezetlen őszinteséggel tárta elő a helyzetet: „Aki a napilapok hírrovatát figyelemmel kíséri, az bizony igen szomorú képei alkot a magyar nemzet erkölcsi világáról. A hírek manapság valóságos bűnlajstromok. Minden előfordul azokban, ami rossz, vétek, halálos bűn. Alig van nap, amelyiken 2—3 hajmeresztő gyilkosságról ne olvasnánk. A rablás és sikkasztás szintén napirenden vannak. Itt a hitvesi hűséget tapossák sárba, amott a szülő gyilkolja meg kegyetlenül kis gyermekét. Még olyan is van, aki gyermeke húsából eszik. Valóságos kannibál, aki... egész nyugodtan mondja el az esküdtszék előtt, hogy hogyan vacsorázott a gyermeke combjából. A gyermek fegyvert fog szülője ellen, barát kegyetlenül kínozza barátját. A férfi késsel, pisztollyal, bottal öl, a nő méreggel... Ezek bizony szomorú képpé domborodnak ki.. Szomorú és hűséges képpé, amelyet sehogyan sem lehet rózsaszínű szemüvegen nézni, kedvezőbbnek találni.” És ilyen viszonyok között indult meg a választási küzdelem a különböző, pártok részéről a szavazók voksaiért. A nyomasztó helyzet éreztette természetesen negatív hatását a választás iránti érdeklődés mértékében is. „A választáson is meglátszik a nemzet fásult közömbössége... Az embereket nem rázza fel tompa egykedvűségükből már semmi sem. Anyagi gondok, a nagy szegénység, erős csalódás a politikában ...” MAGA A VÁLASZTÓJOG sem nem volt egyenlő, sem, titkos, de annál inkább erkölcsi alapjaiban romlott és igazságtalan, mert „a választási jogosultságot... teljesen a kirótt adóhoz köti” a magyar nép széles tömege egyszerűen azért nem élhetett alapvető állampolgári jogával, a szavazati joggal, mert nem rendelkezett egy bizonyos tőkével, vagy meghatározott és állandó keresettel. A szabadelvű kormánypán hatalma teljes erejével lendült a küzdelembe. Az egyik legfőbb jelszava volt, hogy az 1901-es választás abszolút tiszta lesz, más, mint a múlt századbeliek voltak, mert, mint hangsúlyozták — az 1899. évi XV. törvénycikk életbeléptette —, az észlelhető visszaélések megtorlására és orvoslására — az ún. kúriai bíráskodást. A kúriai bíráskodásról szóló törvény 167. paragrafusa álszen- teskedően oly módon szabta meg a köztisztviselőknek a választás lebonyolításával kapcsolatos magatartását, hogy a „vezető szereptől szigorúan távol maradjanak”. A hivatalos lap pedig hazug nagyképűséggel azt az utasítást adta. hogy „ ... a választások szigorú törvényszerűsége biztosíttassák és hogy azok a legszebb jog gyakorlásához méltó rendben folyjanak le”. Nézzünk most utána, hogy miként is peregtek az események, különös tekintettel azoknak törvényben megerősített tisztaságára. HUMOROS IRÓNIÁVAL így harangozta be a megyei ellenzéki lap a „tiszta” választás előkészületeit: ..Rossz az esztendő. még rosszabb a termés, ennek következtében kegyet • len napok virradnak úgy a kereskedőre, mint az iparosra. De azért ne búsultatok, véreim' Az é\- utolsó negyede annál vígabb lészen. meahir- tetem az örömhírt: megjön a kortesek ayönayvirágos élete. ,asz a választóknak is egy pár víg napja! . Teiles ereiével ki- virft a kortesek virága amikor a lomb lehull s a? első V'oelybek szitáira'-* a levegőben . . .” (Folytatjuk)
