Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-30 / 238. szám

1858. október 30., csütörtök

NÉPÜJSÁG

3

Megyénk mezőgazdasága és a hároméves terv

A hároméves terv, az ellen- forradalom által okozott 22 milliárd forintos kár helyrehozása után, az első, sokféle gazdasági tényezőkből összetett akciója népünknek, amely előkészíti az utána következő ötéves terv végrehajtását.

Ismerjük a hároméves terv célkitűzéseit s tudjuk, hogy olyan gonddal és körültekintéssel van összeállítva, hogy annak maradéktalan végrehajtása nem haladja túl erőinket, tehát reális alapokon nyugszik. Tudjuk azt is, hogy a hároméves terv a körülményeket mindenütt számbavevő program, amely biztos alapot nyújt szocialista építésünk továbbviteléhez.

Ez a terv az élet minden területén, így a mezőgazdaságban is igen nagy jelentőségű. Szem előtt tartja mindenek előtt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontosságát, elősegíti a belterjes gazdálkodást, és továbbra is olyan lehetőségeket nyújt, amelyekkel élve, a nagyüzemi gazdaságok, és még az egyénileg gazdálkodó parasztok egyaránt megtalálják számításukat. Közismert dolog, hogy az utóbbi két esztendőben mezőgazdaságunk minden területén örvendetes fejlődés tapasztalható és egyre inkább kidomborodik a szocialista nagyüzemek fölénye. Termelőszövetkezeteink megszilárdultak és gazdaságilag is, számbelileg is jelentős fejlődést mutatnak fél. Ezekre az eredményekre támaszkodik és ezeket fejleszti tovább a hároméves terv.

A hároméves tervben megyei viszonylatban is változik bizonyos értelemben a vetés- terület Mindenekelőtt növeljük a kenyérgabona vetésterületét és ezzel párhuzámosan kívánjuk növelni a termésátlagokat is. Heves megyében a kenyérgabona vetésterülete

1960-ban eléri a 95 500 holdat. Jelentősen növeljük a textilipari növények vetésterületét és sajátságos viszonyainkat tekintetbe véve, a dohány vetés- területét 'is.' A termelőszövetkezeteknek lehetőségeket biztosítunk arra, hoev új dohánypajtákat építsenek és így módjuk nyíljék több dohány termelésére. Nézzük meg, mit jelent mindez a gyakorlatban? Azt, hogy megyénk is hozzájárul a textil-nyersanyagok hazai előállításához és így ö

fontos cikkekben sem szorul behozatalra népgazdaságunk, tehát olcsóbbá tudjuk tenni a textilneműek előállítási árát. A dohánytermelés tehetőségje új pénzforrásokat nyit meg tsz-eink előtt. A dohánytermelő szövetkezetek a pajták megépítése után évente több százezer forint olyan jövedelemhez jutnak, amiből növelhetik, korszerűsíthetik gazdaságaikat.

A megyei terv — figyelembe véve az állattenyésztési kedv nagymérvű növekedését — a szálastakarmányok vetés- területét mintegy 4000 holddal kívánja növelni, különös tekintettel a pillangós növényekre. Ez látszatra száraz számadat, valójában a belterjesebb állattenyésztést, s magasabb tejhozamot, és végső soron több jövedelmet, pénzt jelent a termelők számára.

A magasabb termésátlagok növelése érdekében hároméves tervünk gondoskodik arról, hogy kielégítse az évről- évre növekvő műtrágya szükségletet, amely kétségtelen, hogy egyben több gabonát, ipari növényt is jelent.

Az állattenyésztés terén megyénk terve különösen a tehénlétszám növelése és a tejhozamok emelése érdekében hoz nagymérvű változást. A szarvasmarhatenyésztésen belül a megye jelenlegi tehénaránya 42.5 százalék. Ez nem mondható jónak és éppen ezen változtat majd a hároméves terv. Ez a gyakorlatban azt jelenti. hogy a termelőszövetkezetek megkétszerezhetik tehénállományukat, illetve tejtermelésüket, hisz rendelkezésükre áll majd a szükséges takarmány mennyiség, de ugyanezt tehetik egyénileg gazdálkodó parasztjaink is. Az így termelt tej mennyisége és a növekvő borjúszaporulat újra csak több jövedelmet jelent gazdaságainknak. A juhtenyésztés növelése különösen termelőszövetkezeteinknél várható igen jelentős mértékben. Azt pedig, hogy egy szakszerűen kezelt juhászat mit jelent egy termelőszövetkezetnek, azok tudják elsősorban: akik már: jó' pár ezer forintot minden« évben zsebrevághattak gyapjúból, bárányok árából, juhsajtból. A hároméves tervben a juhászat tál rendelkező termelőszövetkezetek számát, illetve a juhállomány számát

nagymértékben növelni kell.

A megye termelőszövetkezetei 1959-re 8 millió forint beruházást kapnak. Ebből az összegből a hevesi járás több mint két és félmilliót. 4 gyöngyösi járás csaknem másfél- milliót kap. Ezt az összeget a termelőszövetkezetek új istállók. dohánypajták, magtárak építésére fordíthatják. Ha meggondoltuk, hogy nem egy termelőszövetkezet mind a mai napig istállóhiánnyal, magtárhiánnyal küzd, akkor különösen örülnünk kell annak, hogy a hároméves terv végére, ha nem is oldódnak meg tökéletesen, de nagymértékben enyhülnek ezek a gondok is. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet 100 férőhelyes istállója, az atkári Petőfi Tsz 700 ezer forintos költséggel épülő magtárpadlásos tehénistállója, a vécsi Rákóczi Tsz új épületei, a borpincék, a silók egész sora épül a tervben biztosított összegből.

Szólni kell arról is, hogy a terv sok millió forintot irányoz elő gépek vásárlására, beszerzésére. Egész sor termelő- szövetkezet vásárolhat Zetort, pótkocsikat, kertitraktort, egyéb kisgépeket, amelyeknek mind ez ideig híjával volt. Csupán egy esztendő alatt, vagyis 1959-ben 24 termelőszövetkezet állít be gazdaságába darálót, mely igen nagymértékben növeli szintén a jövedelmet, de elősegíti az állattenyésztés fejlődését is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a darálóval rendelkező termelőszövetkezetek végeznek darálást; egyénieknek is és a darálásból; befolyt vámot felhasználhatják; saját állattenyésztésükben.

Szólni lehet a nagyarányúi szőlőtelepítésekről és az e cél-} ra nyújtott állami támogatási jelentőségéről. Arról, hogy a} szőlőterülettel rendelkező tsz- ek anyagilag jobban állnak } azoknál, akiknek nincs szőlő- } jük és az új szőlőt telepítő tér- < melőszövetkezetek száma ug- < rásszerűen emelkedik majd a< hároméves terv időszakában. <

Ugyancsak a tervidőszak; alatt, csak 1959-ben több mint; félmillió forintot költ álla-5 műnk talajjavításra. Az épülő} állatorvosi rendelők. lakásoki mind gazdasági életünk fejlő-} dését jelentik. 1959-ben Füzes- 5 abony községben kezdik el < például egy új állatorvosi lakás építését, ami 1960-ban be- < fejeződik.

A hároméves terv arról Isi beszél, hogy megyénk déli ré-< szén mintegy tízezer hold te-; rület válik öntözhetővé, ami < szintén sok százezer forintost jövedelmet jelent évente a < folyók-menti termelőszövetke- $ zeteknek, egyéni gazdáknak.

A fenti adatok meggyőzően < szólnak maguk mellett és azt) bizonyítják, hogy nincs iga- < zuk azoknak, akik megpróbál-} ják kisebbíteni a hároméves} terv jelentőségét, mert a há-5 roméves terv mezőgazdasági} vonatkozásaiban is óriási je-} lentőségű és nagy lépéssel viszi előbbre a mezőgazdaság} szocialista átalakításának ügyét.} SZALAY ISTVÁN

A gazdagodó Boldogról

Ma, csütörtökön, Boldog községben 90 ezer forint értékű makadám-út felújítási munkálatait veszi át a hatvani járási műszaki csoport. Az út- átadásra meghívták Boldog község párt- és tömegszervezeteinek helyi képviselőit, valamint a Heves megyei tanács építési osztályát is: Erre a makadám-út felújítási munkára a község, a községfejlesz- tési étlap 50 százalékát fordította. A községfejlesztési alap másik 50 százalékából 10 ezer forintot fordítottak a sportpálya körülkerítésére, 17 ezer forintot pedig a Hősök-tere és a temető körülkerítésére. 30 ezer

forintos kútfelújítási hitelből} négy kutat hoztak rendbe ez} ideig Boldogon. Nemrég kezd-5 tek hozzá az új négy tantermes) iskola építéséhez, amely mellett két tanítói lakás is épült.} A községfejlesztés ezzel 90 szá-) zalékában megvalósult, csupán; az 1200 méter hosszú járda-} építés maradt hátra, amelyet a} hírek szerint, nemsokára szintén befejeznek.

Községének ilyen irányú, < gyors fejlődéséért dicséret illeti Lukács Dezső tanácselnö-i köt és a hatvani járás rrtűsza- } ki osztályát, akik rengetegei;} segítettek a tervek megvalósulásában.

25. előadáshoz közeledik a Szabad szél <

(Folytatás az első oldalról.)

Kedves vendégként lépett fel a Szabad szél előadásain Stella szerepében Illyés Ilona, aki gyönyörű hangjával, kedves játékával megérdemelt sikert aratott.

NAGY JÓZSEF:

„Reggelre lógni fogunk"

A Nemzeti Tanács pártjai és vezetői mi- kor látták, hogy a forradalom elkerülhetetlen és a néptömegek nélkülük, vagy akár ellenük is kezükbe ragadják a hatalmat, november 4-re kitűzték a forradalom időpontját. Ügy számítottak, hogy erre az időpontra felfegyverzik a munkásságot és teljesen a forradalom oldalára állítják a Pesten tartózkodó katonaságot. A forradalom azonban nem várt és nem engedte magát beütemezni, s így a Nemzeti Tanács terve dugába dőlt.

Október 30-án, az esős, nyirkos, őszi idő ellenére lázban égett Budapest népe. Már a kora reggeli órákban csoportok járták be az utcákat és éltették a forradalmat, s a Nemzeti Tanácsot. Már ekkor megkezdték a Katonák és tisztek sapkarózsáinak a letépését, amelyen K. betű jelezte a király nevét. A sapkarózsa helyébe a katonák őszirózsát tűztek és csatlakoztak a tüntető tömeghez. Különösen zajos volt az Astoria szálloda környéke. A Nemzeti Tanács ugyanis az Astoria szállóban ütötte fel tanyáját és egyik küldöttség a másik után érkezett és jelentette be csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz.

Délután négy órákor mintegy 400 rendőr gyűlt össze a rendőrfőkapiíányságon, majd egy közeli étterembe vonulva megalakítják a rendőrök szabad szervezetét és. megfogadják, hogy többet nem lőnek a népre. Utána pedig tüntetést tartanak, s a független Magyarországot, s a Nemzeti Tanácsot éltetik. Közben röpiratok járnak kézről-kézre az utcán és a kávéházakban. A Nemzeti Tanács kinyomatta és terjeszti Várnai Zseni: „Katona fiamhoz" című versét, amelynek refrérf- je így hangzik: „Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek!’1

A déli órákban a Nemzeti Tanács kiált- ványt intéz a katonasághoz, melyben tudatja, hogy Zágrábban és Prágában az ottani katonák, köztük a magyarok is, a Nemzeti Tanács rendelkezésére bocsátották magukat és felszólítja a pesti katonaságot, hogy cselekedjék hasonlóképpen. „Katonák ne lőjetek testvéreitekre, anyátokra, ne ontsatok Budapest utcáin magyar vért!" „Legyetek a magyar Nemzeti Tanács katonái!“

A kora délutáni óráktól kezdve fiatal tisztek és katonák járták a várost és utcán, üzletekben, szórakozóhelyeken felszólították a lakosságot, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Különösen viharos tüntetések voltak a Rákóczi úton, a Margit körúton, a Mária Terézia laktanya előtt és a város számos más

pontján. A munkásokkal és polgárokKal egyre jobban feltöltődő tömeg már nemcsak a forradalmat, hanem a köztársaságot is éltette. A tüntetők élén 600 matróz haladt, akik 30-án hajnalban érkeztek haza Pólából. A tüntetők az esti órákban az Astoria elé értek és itt a katonák felesküdtek a Nemzeti Tanácsra és megfogadták, hogy életük árán is megvédelmezik a független, demokratikus Magyarországot. Ugyanekkor jelentette be Lovászy Márton, hogy a Conti utcai katonai fegyház őrszemélyzete csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz és szabadon bocsátotta a fogságban tartott katonákat.

Ebben a hangulatban valaki elkiáltotta magát, hogy a Keleti-pályaudvarról most akarnak a harctérre vinni több menetszáza- dct. A tömeg azonnal megindult a katonák kiszabadítására« Az esti órákban mintegy 5000 ember rohanta meg a pályaudvart, ahol az állomásparancsnokság katonáig csatlakoztak a tüntetőkhöz, akik az útrakész katonákat kihozták a vasúti kocsikból és fegyveresen, géppuskákkal felszerelve kitódultak velük a pályaudvarról. Ez az esemény már túlnőtt a tüntetés határán, ez már magát a forradalmat jelentette.

A Katonatanács a megalakulásától eltelt néhány nap alatt derekas munkát végzett. A mintegy 70—80 000 főből álló buda- peti helyőrség legénységének nagy része, a tisztikarnak pedig mintegy .40—50 százaléka a forradalom mellett volt. 30-án este a Katonatanács tagjai bejelentették, hogy 80 karhatalmi alakulatot tudnak azonnal felállítani. Ekkor már a hadseregen belül is teljesen nyíltan ment az agitáció. Az első honvéd gyalogezred kaszárnyájába például a késő esti órákban beállított a Katonatanács több tagja és csatlakozásra szólította fel a tiszteket és a legénységet:

Éjfél után örökösen szitáló esőben már forradalmi alakulatok cirkáltak a városban és megszállták a város minden fontosabb pontját. Először elfoglalták a térparancsnokságot és az Astoriába szállították Várkonyi Albert tábornokot, a térparancsnokot, A térparancsnokság elfoglalása után megszállták a főpostát, a nemzeti bankot, a telefonközpontokat és más fontosabb középületeket. A forradalom szempontjából fontos intézmények és középületek megszállása annyira tervszerűen és tudatosan történt, hogy ’ehetetlen nem észrevennünk benne az orosz példa követésére irányuló törekvést.

Mindezen események lefolyása alatt pedig nézzük meg mit tett a forradalom „vezérkara,” a Nemzeti Tanács? Hogyan irányította a forradalmat, mit tett a forradalom győzelme érdekében? — A szó legszorosabb értelmében semmit. A Nemzeti Tanács vezetői még az október 30-i forradalmi megmozduláskor sem hitték el, hogy forradalom van, még mindig a november 4-i terminushoz tartották magukat és egyáltalán nem bíztak a forradalom közeli és gyors győzelmében.

íVT indenki másnál jobban jellemzi a Nem- zeti Tanács állapotát Jászi Oszkár: Magyar Kálvária, magyar föltámadás című könyvében: „Mikor tehát meghallottuk, hogy a forradalom mégis explodált, hogy néhány lelkes és fiatal tiszt a saját szakállára akcióba fogott, s a helyőrségi laktanyát és több más középületet elfoglalt: ránk ez a hír inkább leverőleg hatott. TudtuK, hogy szervezett csapatok nem állnak a forradalom rendelkezésére, hogy legfeljebb néhány század az, amire számíthatunk. Vártuk tehát egész éjszaka, hogy mikor fog Lukachic a királyhű csapatokkal megjelenni és bennünket elfogatni. A forradalom igazi táborkara nehéz

éjszakát töltött akkor az Astoria szállodában. A Nemzeti Tanács tagjai közül ekkor csak a szocialisták, a radikálisok és Károlyi maradtak helyükön. A többieknek hírét hamvát sem láttuk ezen a válságos éjszakán.

Reggelre valószínűleg lógni fogunk !... mondottam Kunfinak, aki mellettem szintén álmatlanul hevert a szőnyegen.

— Én is azt hiszem.«. válaszolta ő .... A kis tisztek elszeleburdiskodták a dolgot. Még két-három napig várni kellett volna, amíg a propaganda kimélyül és a munkásságot is felfegyverezhettük volna . s.

Közben heves gépfegyverkattogás hallatszik a szálloda ablakai előtt. Majd ágyúropogás ... (Ugyanis az elfogott Várkonyi tábornok távoli ágyúzásnak minősítette a vendéglői ajtók csapkodását«.. Nem vitatkozhattunk vele, hisz ő volt a szakértő.) Néhány tiszt rekedt kiabálása a telefonba ... Mindenünnen erősítéseket kértek tőlünk .., De honnan, mindössze pár száz emberünk veit..« Minduntalan riasztó hírek érkeztek. Egy bosnyák ezred vonul fel ellenünk.. t Maga Lukachic vezeti... Tehát itt a vég .. Ezt ugyan alaposan elrontották a zöld fiatalok. «... A forradalmi tisztikar ismertebb vezetői nincsenek sehol.«. Nekik sem volt fogalmuk arról, hogy még ma éjiéi túlbuzgó elemek kirobbantják a forradalmat. Csernyák kapitány, — akinek ebben az időben talán«, legnagyobb befolyása volt a tiszti mozgalmakra — valahol az igazak álmát alud- ta... A szájas Friedrichnek, aki már napokkal előbb lövetni akarta József főherceg palotáját, nyoma sincs,.. De Lukachic még mindig nem jött... Ügy látszik, túlbecsüli erőinket és egyszerre több ezreddel akar felvonulni! Öh bárcsak késne... Ha hajnalig vár: akkor mentve vagyunk, mert addig fölvonul a csepeli gyár és a környező üzemek összes munkássága és akkor tarthatjuk magunkat.’1

í1 s Lukachic valóban nem támadott.

Nem jóindulatán múlt ugyan a támadás, hanem azon, hogy egyáltalán nem volt olyan csapata, amellyel támadhatott volna. A forradalom hatása a Pesten levő bosnyák ezredekre is kiterjedt és megtagadták az engedelmességet. Október 31-én a virradat már hatalmas, felfegyverzett munkás- és katona- tömegeket talált az utcán. Vörös és nemzetiszínű lobogók alatt vonultak az Astoria felé, forradalmi lelkesedés izzott a szemekben, s fehér őszirózsa virított a katonasapkákon és a gomblyukakban. 31-én . reggelre győzött • forradalom.

Ezen ! a felvételen Mikiké Pepitája és Pepita Mikikéje, azaz Fontos Magda és Varga Gyula látható.