Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-30 / 238. szám

4

népújság

1958. október 30., csütörtök

Pedagógusok ankét ja az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban

ALIG NÉHÁNY HETE, hogy napvilágra kerültek az MSZMP művelődéspolitikájának irányelvei, értelmiségi körökben máris számos vita, megbeszélés alakult ki az irányelvekről. Legutóbb az egri Szilágyi Erzsébet Leány- gimnázium tantestületének tagjai ültek össze, hogy megbeszéljék nevelési problémáikat, eddigi munkájukat, az MSZMP művelődéspolitikája irányelveinek szellemében.

A vitán a Városi pártbizottság képviseletében megjelent Szolnoki János elvtárs, a városi párt v. b. tagja, az egri Dobó István Gimnázium igazgatója is.

Ujváry Ottó igazgató megnyitó szavai után Dr. Habis György kezdte meg vitaindító

előadását.

Az előadó az 1956. előtti pedagógiánk hiányosságaival foglalkozott. Elsősorban a világnézeti beállítottság hiányáról beszélt. Elmondotta, hogy a pedagógusok egy része szilárdan állt a marxizmus talapján, más része azonban haladt ugyan előre a marxista tanok megismerésében, de teljesen mégsem jutott el ahhoz, hogy minden kétség és belső bizonytalanság nélkül, minden marxista tételt magáénak vallhatott volna.

A revizionista nézeteket — megfogalmazóik — marxista szavakkal hirdették. Néha a revizionista tanokat a marxizmus „rugalmas alkalmazásának” tüntették fel. Azok a pedagógusok, akik nem váltak teljes világnézetükkel marxistává, az ál-marxista nézetek hatására bizonytalanokká váltak — mondotta az előadó.

DE NEMCSAK a pedagógusok világnézetében volt hiba — folytatta —, hanem a tanításunkban is. Sokszor csak kötelességszerű volt az előadás, szocialista szólamokat mondtunk, élő adatok és mélyebb átélés nélkül, s ezt tanítványaink rnyilván észrevették. Megtanulták ők is az anyagot, szépen feléltek marxizmusból, de belül másképpen éreztek és gondolkodtak, tehát képmutatóvá váltak. 1956, előtti oktatásunk legnagyobb veszedelme ez a kettősség volt.

A nevelés felelőssége nemcsak mirajtunk, pedagógusokon áll. Bizonyára a legszilárdabb, marxista alapokon álló . pedagógusok is találkoztak nevelő munkájukban olyan elemekkel, amelyek a nevelés szempontjából hátrányosak voltak. Elég volt egy szülő lekicsinylő megjegyzése, amely hitelét rontotta mindannak, amit jól felkészült nevelők hosszú időn át gonddal építettek. A nevelésben sok tényező hat közre, az eredmény akkor lesz kedvező, ha egyértelmű a nevelő, a család, a baráti környezet, az utca, a könyvek hatása. A hatások ellentétesek, a nevelt „kétlakivá” válik, olyan diákká, aki másképpen beszél otthon, másképpen az iskolában, vagy éppen a KISZ- gyűlésen.

Ezután a feladatokról beszélt

fiz előadó.

Igazabban, teljes lélekkel kell hozzáállnunk a munkához. Ha mi az ifjúságot szocialista szellemben akarjuk nevelni, akkor nekünk kell először ilyen szelleművé válni. Közelebb kerülni az ifjúsághoz csak akkor sikerül, ha a növendékek látják, hogy igazán értük dolgozunk.

AZ ISKOLAI MUNKA megjavításának problémáját az intézeti élet minden területén sorba vehetnénk. Beszélhetünk az önképzőköri munkákról is. Itt az a feladat, hogy a tanulók jobban érezzék magukénak az önképzőkört, tartsanak ott szép előadásokat a Világirodalom klasszikusairól, alakuljanak ki parázs viták a benyújtott versekről, s a tanulók maguk ^llítsák össze a zenei ismeretterjesztés tervét, maguk jelöljék ki és adják elő a müveket, egyszóval váljék ez a nemzedék alkotó ifjúsággá az intézetben, mert csak így válhat az életben a szocializmus céltudatos építőjévé is. A Krcs7. munkájának színvonalát bizonyára emeli majd a

megszervezesre kerülő marxista-kör. A KISZ vezetőségi tagok külfpldi tanulmányútja feltétlenül hasznos tapasztalatokkal járt. Ezt a mozgalmat bővíteni lehetne, s talán olcsóbb turista módon lehetne szélesebb alapokra helyezni. Az ilyenfajta tanulmányutaknak roppant nagy nevelő erejük van, mert amit a tanuló a Szovjetunió, és a népi demokráciák fejlődéséről az iskolákban hallott, arról saját szemével győződhet meg. Nem is szólva azokról a személyi kapcsolatokról, amelyek hathatósan segítik elő a szocialista országok népeinek barátságát. Ha már ennél a témánál tartunk, hadd említsem meg, hogy milyen kedvező hatású volt a szovjet pedagógusok egri látogatása. Mennyire közel került az ember az emberhez, pedagógus a pedagógushoz. Ügy gondolom, az ilyen találkozások előbbre viszik a nevelés ügyét is.

Foglalkozott még az előadó a tanulószoba jobb megszervezésével, a szülői munkaközösség feladataival, majd részletesen ismertette, hogyan lehet az irodalmi anyagokat felhasználni a múlt alapos megismertetésére.

AZ ELŐAD AS UTÁN több hozzászólás hangzott el. Ujváry Ottó igazgató arról beszélt, hogy az általános iskola rendszerének kiépítése milyen nagy eredménye kultúrforra- dalmunknak. Szűcs József ne, KISZ-vezető tanár, a KISZ Központi Bizottság által kiadott iránvelvek megvalósításáról beszélt.

Elmondta, hogy az iskolai KISZ-nek jelenleg 86 tagja van. S ez a taglétszám a Kilián-próba letétele után emelkedni fog, a régi tagoknak pedig az ifjú kommunista próbát kell letenni. Dr. Szebeni Lajosné arról beszélt, hogyan akarják megvalósítani a párt határozatát a diákotthoni nevelésben. Marxista köröket szerveznek, s hetenként sajtóolvasást rendeznek. Ifjú vezetőséget is választottak, akik segítséget nyújtanak a diákotthoni nevelőknek. Igyekeznek biztosítani a munkára való nevelést is, ezért szombaton és vasárnap a tanulók maguk főznek, takarítanak, s irányítják a tagság életét.

Nahóczki Emil a továbbtanulás problémájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy valamikor agitációt kellett kifejtenünk annak érdekében, hogy a munkás- és paraszt-származású tanulók is jelentkezzenek egyetemre. De ma már a munkás- és paraszt-szülők is felismerték, hogy az egyetemesen történő továbbtanulás gyermekeik részére milyen előnyökkel jár. Ezt bizonyítják az egyes egyetemi karokra történő túljelentkezések. Mindent el kell követnünk, hogy a tanulók helyesen válasszák meg leendő élethivatásukat, hogy ne érje csalódás őket az indulásnál. Antal József a gyakorlati életbe való tevékenyebb bekapcsolódásra hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy kirándulások alkalmával látogassunk meg minél több állami gazdaságot és termelőszövetkezetet.

AZ ÉRTEKEZLETET azzal az elhatározással fejezték be a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárai, hogy mindennapi munkájukban alkalmazni fogják az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveit.

Régi választás

_ &—

avagy szavazó kombinát

A.

&£& ,

mm

mi aujjjun

195% október 30, csütörtök:

1953-ban halt meg Kálmán Imre

zeneszerző.

1883-ban halt meg Volkmann Róbert zeneszerző,

1920-ban alakult Ausztrália Kommunista Pártja.

1918. október 30—31: Polgári demokratikus forradalom győzelme Magyarországon, (őszirózsás forradalom Megalakult a Károlyi kormány.)

O Névnap ^

Ne feledj ük. pénteken: FARKAS

isi Uüll

— KEDDEN RECSK községben Itácsor Jánosáé, az MSZMP Heves megyei párt- bizottságának munkatársa nőgyűlést tartott. A gyűlésen mintegy 300-an vettek részt, amelyen a választással kapcsolatos feladatokat beszélték meg.- KOMBINÁCIÓ (LOTTÓ) címmel tart matematikai előadást Nagy Ferenc, a főiskolai tanszék vezető tanára, pénteken délután hat órakor, a főiskola első emelet, 39-es termében.

— TEGNAP értekezletet tartottak az egri városi nőtanácsnál a szülői munkaközösség elnökei. Az értekezleten megbeszélték az iskola és a család nevelésével kapcsolatos feladatokat.- A HEVESI JÁRÁSI tanács végrehajtó bizottsága október 30-i ülésén Zárónk község tömegszervezeti munkáját értékeli. A második napirendi pontként Urbán Imre mező- gazdasági előadó, az állami tartalékföldek hasznosításáról számol be. A továbbiakban megbeszélik az őszi mezőgazdasági munkák állását.

— ŰJABB CITROMSZÄL- LITMÁNY érkezett Egerbe, a FŰSZERT Vállalat központjába. A közel 100 mázsa citrom elosztását megkezdték.

/T) az esték virágmosolyú csendje, j Hajnalon, kedvem, pihenő

[tanyám. ;

Olykor bánat űz, élet-korbács kerget: Ő megvigasztal, az édesanyám. :

~lf,ogy nevelte fel három

[gyermekét? Hogy gürcölt értük éj s

[nappalokon?

Ifjú szememmel már mindig

[így látom:

Föléin hajol s csókolja homlokom.

Pgyetlen asszony, aki szeret

[engem!

Szívéből titkon szakadtam ki én. | Es szívéből szakadt szívembe kedve, Sok piros-lázas, forró költemény.

G/ -i gyötrelmek, bús könnye Kuli fejemre "LJ Ű meggyógyít, szelíd vigasszal vár rám, S ha este lehajtom fáradt arcomat,

Féltő gonddal simítja el a párnám.

[Vt-rt ő az esték virágszavú csendje.

'-r'E Zúzmarát látok csillogni haján , Megcsókolom, aludj, te áldott asszony,

Most én vigyázok rád, édesanyám!

műsora

Egerben este fél 8 órakor: Szabad szél (Bérlets zűriét)

Borsodnádasdon este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Egri alma külföldön

A MÉK egri szállítási telepén egymásután indulnak a vagonok almával, szőlővel, birsalmával, burgonyával megrakva. A vagonok Ausztria,

Csehszlovákia, Szovjetunió és az NDK felé vannak irányítva,

sőt még Finnországba is küldenek. Átlagban havi 100 vagon gyümölcs indul Egerből bel- és külföldi fogyasztásra, A MÉK szállítási tervét máris túlteljesítette és alig volt reklamáció az áru átvételénél.

Dr. Berze Nagy János t

„Magyar népmese típusok“

című néprajzi művének nemzetközi visszhangja

Dr. Berze Nagy János, aki 1879. augusztus 23-án, Besenyőtelken született egyszerű földműves családból, gazdag magyar néprajzi munkásságot fejtett ki életében.

„Magyar népmese típusok” című műve immár világhírűvé vált, s a nagy néprajzkutatót Heves megye nagyjai közé emelte.

Lapunk 1957. decemberében „Dr. Berze Nagy János, á nép- lélék kincseinek gyűjtője” címmel megemlékezett ; a néphagy omány-gyűj tőről, majd ezt követően sírjának ünnepélyes megkoszorúzásáról is beszámolt olvasóinknak.

Baranya megye tanácsa a „Magyar népmese típusok” c. két hatalmas kötetből álló néprajzi művet több külföldi egyetem professzorának és tudományos intézet vezetőjének is megküldte.

Külföldön nagy visszhangja támadt a műnek s mintegy 20 helyről érkezett róla vélemény.

Többek között dr. Stith

Thompson professzor, az Indiana egyetem tanára (Bloomington, USA) a mű anyagát beledolgozza most készülő „Népmese! típusok” című munkája revíziójába. Szerinte a mű az összes nemzeti és táji népmese áttekintések közül kétségtelenül a legjobbak közé tartozik és javasolta a könyv megküldését Archer Taylornak, á ' kaliforniai egyetem professzorának.

Dr. Jan Podolak, a Szlovák Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója (Bratislava, Csehszlovákia) a részére megküldött művet azzal a céllal adta át a könyvtárnak, hogy az minden dolgozója számára hozzáférhető legyen. Az igazgató szerint a műnek rendkívüli értéke van azért is, mert a szerző sajátságos módon dolgozta fel a terjedelmes anyagot, továbbá azért is, mert a mű a szomszéd országok népmese anyagát is tartalmazza, melyekkel sok közös 'örténeti és folklor-probléma van. A mű ismertetése és a bírálat a „Slovenski Národopis” című folyóiratban is megjelent.

Dr. Reidar Th. Christiansen professzor (Oslói Egyetem, Norvégia) a néprajztudomány újabb eredményeiről készülő munkájában e műről is részletes értékelést ad.

Dr. Jan de Vries professzor (Utrecht, Hollandia) szerint e mű a magyar mesekutatásnak kétségkívül standard-műve, mely értékes helyreigazításokkal szolgál dr. Stith Thompson professzor népmese mutató című munkájához. A művet a „Zeitschrift des Verein für Volkstunde” című folyóirat is ismertette. „

Dr. Walter Anderson, professzor (Kiel, NSZK) szerint a mű kiváltképp az egyes mese-. feljegyzések és a pontos adatok miatt nagyon értékes. Sajnálatosnak tartja, hogy a mű a kevésbé ismert magyar nyelven jelent meg. A „Fabula” című szakközlönyben részletei beszámolót írt a műről.

Hasonló elismerő értékelés! adott a műről dr. Milovan \ Gavazzi professzor (Zágrábi Egyetem), dr. Gösta Berg (a stockholmi Nordiska Múzeum 'eazgatóia. dr WoUnanp Stei- nitz professzor, a Német Tudományos Akadémia alelnöke, Frau dr. Ingeborg Weber, a Német Tudományos Akadémia tagja, dr. Richard Weisz professzor (Zürich), dr. Kustaa Vilkuna professzor (Helsinki) is.

Az Agenda France-Presse párizsi hírügynökség és a Finn Tudományos Akádémia megrendelték a művet.

Láttam, hogyan gyilkolják az idegenlégiósok az algériai gyermekeket

legyilkolják az embereket és; még a jószágot is kiirtják.; Constantino közelében példá-; ul egy széles övezetet vészé-; lyesnek nyilvánítottak és; mindenkit meggyilkoltak, akit; ott találtak. Nemcsak a fér-; fialtat mészárolták le, hanem 1 a nőket és gyermekeket is. 1 Láttam, amit a főnököm, Me-! nechetti őrmester késsel has-! baszúrt egy fájdalmában jaj-! gató kisgyermeket Elhatároz-! tam, hogy ha az életem árán; is, de megszököm, mert nem! bírom tovább a légiót, nem; bírom tovább az algériai rém-! tetteket 5

Egy Mario Onorato nevű olasz fiatalembert, akit annakidején erőszakkal beszerveztek az idegenlégióba, megszökött és a FLN harcosainak fogságába került. Az FLN katonái jól bántak vele, szabadon bocsátották és lehetővé tették, hogy hazatérjen Olaszországba

Mario Onorato Tuniszban beszámolt személyes tapasztalatairól, amelyek megerősítik a francia kolonializmus algériai gaztetteiről ismeretes tényeket.

— Nem háború ez, hanem mészárlás — mondotta. — Az idegenlégiósok felégetik a falvakat, elpusztítják a termést,

lottjai, akkor kicsikarhatták; volna a választ Butler be-; lügyminisztertől arra vonat-; kozóan, hogy mit szándékszik; tenni a rendőrség erejének és; szervezetének megszilárdítása-; ra. ;

A rendőrség belemerül a! különféle rutinmunkába, mi-! közben az erőszakcseleitmé-! nyékre nem terjed ki a fi-! gyelme. Ebbe nem törődhe-! tünk bele. Semmiféle mentség; sem fogadható el. Lássuk.; mik a kormány tervei arra; vonatkozóan, hogy megszaba- “ dítsa utcáinkat a félelemtől?;

sötétedés után nem érezhetik biztonságban magukat az utcán.

Nem csoda tehát, hogy a konzervatívpárti értekezleten akasztást, korbácsolást és bírósági brutalitást követeltek. Mi nem valljuk ezt az álláspontot. Mielőtt a törvény megfékezhetné a huliganizmust, el kell fogni a huligánokat. De a közrend itt csődöt mondott. .

Ha a megrémült konzervatív párti asszonyok egy pillanatra elfeledkeztek volna arról, hogy a büntetés megszáltait. Szüntessük meg azokat a korlátozásokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az árucikkek túlságosan drágák legyenek ahhoz, hogy az emberek megvásárolhassák.

Csökentsük jelentősen a forgalmi adót. Hozzunk olyan intézkedéseket, amelyek a termelés fokozására ösztönöznek és leszorítják az árakat Vannak országok, még a brit nemzetközösségen belül is, amelyek gazdasági életük fejlesztéséért kiáltanak. így tehát nem lehet ipari kapacitás-felesleg Angliában. Dolgozzunk ki egy tervszerű fejlesztési politikát.

Esztelenség hagyni, hogy országunk összezsugorodjék. Anglia nem lehet meg munka nélkül. Ki kell bogozni a bürokrácia szálait. Engedjük szabadon érvényesülni Angliában azokat az erőket, amelyek az ország újjáélesztéséért harcolnak.

ol asszonyok

naikban is támadásoknak vannak kitéve.

A gyilkosság és rablás nagy arányokban virágzik. Huligánok kóborolnak az utcákon gumibotokkal, késekkel, boxe- rekke-l, sőt fegyverekkel felszerelve. Sok városban a nők

A Daily Héráid vezórciidíé- ben írja: Tettek, tettek szükségesek. A munkanélküliség a háború óta sohasem állt ilyen magas szinten Angliában, mint ma, kivéve a hóviharok okozta 1947-es üzemanyagval- ságot. A munkanélküliek száma közel félmilliót tesz ki és állandóan emelkedik.

Minden öt ipari gép közül egyet leállítottak. A rövidített munkaidő különféle területekre terjedt át és megszűnőben van a túlóra.

Vajon tehetetlenek vagyunk? Folytatódni kell-e ennek a hanyatlásnak? Nem, nem és mégegyszer nem, ha gyorsan akcióba lépünk a rothadás feltaróztatására. A következőket tehetjük:

Távolítsuk el az állami beruházások fékjeit. Döntsük le az iskolák, kórházak, lakóházak építkezésének, valamint a vasutak és más állami iparágak korszerűsítésének korláRettegő ang

Army Todd színésznőt brigh- tomi szállodájától néhány yardnyira huligánok a földre teperték és kirabolták. Valamikor nem is olyan régen, az egész országot megdöbbentette volna egy ilyen bűntény. Most azonban bárkivel megtörténhet ilyesmi. Még otthoMozaik Nyugat országaiból

Vessünk véget a rothadásnak