Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-26 / 235. szám

1038. október 26., vasárnap NÉPÜJSAG 3 Meghozta az ítéletet a Fővárosi Bíróság az egri aranyrejtegetők, va Iu ta üzérek ügyében A Fővárosi Bíróság Somja- pataky-tanácsa kilenc, nern egymást követő napon át tár­gyalta az annak idején Eger­ben nagy feltűnést keltett Be- niczky Miklósné-ügyet, ponto­sabban a leleplezett egri aranyérme- aranytömb-, és valutaűzérek ügyét. Örizetbe- vételükkor az eset körülmé­nyeiről már tájékoztattuk is olvasóinkat. A tárgyalás — amelyen 30 vádlott állt a bí­róság előtt, s amelyre a ta­núk egész seregét idézték meg és hallgatták ki — a legap­róbb részletekig feltárta a nagyszabású arany- és valu- tarejtegetési, űzérkedési ügyet. Csupán az elkövetett bűncselekményeket summázó vádirat nem kevesebb, mint 60, a bírói ítélet és ítéletin­dokolás pedig mintegy 80 sűrűn gépelt oldalt tett ki. A per anyaga visszavezet a második világháború kezdeti éveire. Beniczky Elemér földbirtokos „Napóleont aranyat és dollárt vásárol Beniczky Elemér kétezer holdas egercsehi földbirtokos, még a második világháború első éveiben elhatározta, hogy vagyona egy részét kézzelfog­ható és magánál tartható ér­tékekbe fekteti be. Tőzsde- ügynökök és egyéb zugkeres­kedők útján, mintegy 1200 aranyérmét, — nagyrészt húsz frankos Napoleon-aranyat — azonkívül 429 U3A dollárt, és egy 1003,9 grammos arany­tömböt vásárolt. Az 1944. évi háborús eseményeket, a szov­jet csapatok előretörését lát­va, Beniczky földbirtokos A három Beniczkyné vállalta a meg­bízást, s Diószegi Bélánéval, valamint Pintyó Kovács Ist­vánnal együtt az egyik nap késő esti óráiban kiásták a ta­nya területén levő értékek egy részét. Az aranyérmek három kisebb mustáros üvegben és egy nagyobb befőttes üveg­ben voltok, részben tekercs­ben, részben pedig ömlesztve, megijedt és egyik tanyáján, a Hcsszúverő-tonyán elásta a kincseit. A felszabadulás után Beniczky Elemért internálták, földjét felosztották volt cse­lédei között. Szabadulása után átmenetileg unokaöccséhez, Beniczky Miklóshoz költözött Egerbe. Kis idő múltával — 1945-ben — sógornője Beniczky Miklósné előtt felfedte az el­ásott kincs helyét. Megkérte Beniczíkynét, hogy tájékozta­tása és egy akkor készített térkép alapján ássa ki az aranyakat, s hozza be neki Egerbe. aranyásó vatta között. Ezeket még az­nap este Beniczky Elemér meg is kapta. Amikor később kiköltözött a neki meghagyott Hosszúverő tanyára, az érték egy részét — mintegy 200 aranyérmét és az aranytöm­böt sógornőjénél hagyta az­zal, hogy az majd értékesítse apránként, és a pénzzel neki számoljon el. Az aranyak gurulni kezdenek Az aranyak 1947. telén kezd­tek gurulni... Beniczkyné apró tételekben, egri ismerő­sei körében adogatta el a Napóleonokat. Egyik legna­gyobb” felvevője Tatay Ru­dolf darálótulajdonos volt: rö­vid idő alatt 70 darab érmét adott el neki. Nem is olcsón: a kereslettől függően 300. 400. 500, 600 forintért darabonként. Dr. Gábori József sebészfooi- vosnak, dr. Lengyel Endréné — közvetítésével 1955—56-ban mintegy 30—40 aranyat adott el darabonként 500—600 forin­tért. Dr. Mohácsi József sebészcrvosnak, — aki később disszidált - 25-30 Napóle­ont adott, egyenként 400 fo­rintos ái'on. Dr. Hallay Imré- né ugyanezekben az években — 4—5 darabos tételekben —, összesen mintegy 30 darab érmét vásárolt Beniczkyné- től. Beniczkyné 1956 májusában arra is vállalkozott, hogy a nála levő több mint egy kilo­grammos aranytömböt eladja 70 000 forintért. Kapcsolatba is került egy Bodnár nevű egyénnel, aki azonban csak 60 ezret ígért érte, mondván, hogy az arany tömb egy kül­földi követség számára kell. Ez az ügylet azonban már nem jöhetett létre, mert a rendőrség közbelépett. A kör kitágul Beniczkyné üzletfeleinek egyik érdekes alakja dr. Gábori. A nála tartott ház­kutatás során 77 aranyérmét és 1115,9 gramm aranyékszert találtok. Az ékszereket egy­részt örökölte, másrészt, még az infláció idején orvosi mun­kadíjként kapta betegeitől, de jelentős mennyiséget _ tiltott magánforgalomban vásárolt is. A nála talált aranyérme­ket nagyrészt Beniczkynétől vette, az ellenforradalom alat­ti zűrzavarban. Tatay Rudolf, a másik érdekes alak. Nala - amellett, hogy házkutatás során három lőszerrel ellátott revolvert is találtak — a vizsgálat során 400 USA dol­lár, 105 aranyérme, 375,1 gramm súlyú aranytömb, va­lamint fogarany tiltott vásár­lását állapították meg. Mint már megjegyeztük, ő csak 70 Napóleont vásárolt Beniczky­nétől. Honnan volt a többi arany? A kör itt kitágul, s újabb név merült fel: Kozma Sándor, volt egri Totó-irodavezető ne­ve. Kozma Sándor 1946 óta foglalkozott arany- és valuta zugkereskedelemmel. Közvetí­tő volt, még pesti üzletfelei is voltak. Ö szállította az arany­érméket dr. Gáborinak, Ta­tay Rudolfnak is, többek kö­zött. De hasonló ügyletekben kapcsolatban állt az uzsorás Lombost József és dr. Borhy Béla, dr Hallay Imréné,Heren- dy József, Jászai Gyula, Káro­lyi Lajos egri lakosokkal is. Üzletszerűen foglalkozott uzsorakölcsönök szerzésével és csempészáru értékesítésével is. Úgy is ismerték Egerben, mint aki „minden komolyabb üzletet’* le tud bonyolítani. Kozma Sándor, — mint ahogy a vádirat megállapítja — az utóbbi öt évben mintegy 300 USA dollárnak, mintegy 100 aranyérmének, valamint 357,1 gramm aranytömbnek adás— vétel tekintetében kötött til­tott ügyletet és aranyéksze­rek adás—vételével is foglal­kozott. De térjünk vissza Bemczky Elemér még megmaradt ara­nyaihoz. A volt földbirtokos, amikor visszaköltözött a Hosz- szúverő tanyára, kincsei egy részét újra elásta. Nem lehe­tett azonban eléggé óvatos, mert volt alkalmazottjai — Ortó K. István és leánya, Ambrus Lászlóné — megne- szeltek valamit és kutatni kezdtek a kincs után. 1949. novemberében rá is akadtak a Napóleonokat rejtő üve­gekre, amelyekben nem keve­sebb, mint 600 érme volt. És tőlük is gurulni kezdte* az aranyak. Dr. Gállá Ferenc- né — akihez Ambrusné tejet hordott —, 45 darabot vett meg tőlük darabonként 170 forin­tért. Az olcsó aranyakról dr. Körösi József pétervásári kör­zeti orvos is tudomást szer­zett, s összehozta Ambrusnét egy pesti ismerősével. Közve­títése folytán 190 aranyat ad­tak el. A vásárlók között volt 108 darabbal Kovács Antal (Antus) bükkszenterzsébeti malmos is. Summa summárum a két aranyásó a Beniczky Elemértől jogtalanul eltulaj­donított 600 Napóleon-aranyat — 33 darab kivételével — szé­pen eladogatta. Az újabb aranyásók közé tartoznak Diószegi Béláné és férje is. Az asszony Beniczky Elemértől 1944-ben már ka­pott 30 aranyérmét ajándékul, iehát tudta, hogy „ahol ennyi van, ott van több is”. 1949-ben férjével együtt meg is dézs­málták az üvegeket. Az eltu­lajdonított érméket Bozó Bé­la egercsehi szabómesternek, Csorna József budapesti ci­pésznek, dr. Körösi Lajos pé­tervásári orvosnak, Pál Sán­dor salgótarjáni lakosnak ad­ták el. De Beniczky Elemér megbízásából is foglalkoztak eladással. Azt az értéket, amit a volt földbirtokos nekik meg­őrzésre átadott — 250 Napó­leont és 429 dollárt — Józsa Miklós egercsehi lakosnál rej­tették el. Az Ortó K. Istvánéktól dr. Gallóékhoz került aranyak to­vább is gurultak. Egy napon megjelent Gallóéknál idős Oláh Sándor kömlői kulák, fajtasertés vásárlás céljából Amikor pénztárcáját kinyitot­ta, Galloné meglátta, hogy ab­ban három darab Napóleon­arany is van. Ekkor felaján­lotta Oláhnak, ha érdekli, tud neki adni aranyat, darabon­ként 250 forintért. Az üzlet létre is jött. A vizsgálat során azután kiderült, hogy Oláh Sándor — más forrásból is — összesen 51 aranyérmét vásá­rolt. Ezek kívül 379 US A dol­lárt, különféle aranytárgyakat is találtak nála. Sógornője, öz­vegy Oláh Ferencné, amikor megtudta, hogy Oláh ellen el­járás indult, a neki megőrzés­re átadott dollárokat — az előbb említetteken kívül — a kemencében elégette. Dr. Galló Ferenctől és fele­ségétől került 17 Napóleon­arany Molnár József erdőkö- vesdi lakoshoz, akinél a vizs­gálat során a vásárolt tételen kívül még 8 aranyat, 323 ka­nadai és 159 USA-dollárt is találtak. Az ügynek — az említetteken kívül — még több vádlottja is volt. Mata B. István 400 USA- dollárt értékesített. 600-at megpróbált eladni tiltott ma­gánforgalomban. Herendy Jó­zsef nagy összegű totónyeremé­nyén vásárolt aranyat. Kardos István ugyanígy nagyobb mennyiségű aranyat; a ház­kutatás során 787,9 grammot találtak nála. Vermes Imre ér­méket és aranytárgyakat vá­sárolt tiltott magánforgalom­ban és a házkutatás során je­lentős értékű szerszámokat és különféle műszereket is talál­tak nála, amelyeket munkahe­lyéről tulajdonított el. Gyulai Rozália aranyügyleteket bo­nyolított le. Dr. Petrik Kál­mánnál és Ruttkai Bélát is aranyérmék tiltott magánfor­galomban való értékesítésével vádolta az ügyész. A több napot igénybevevő tárgyaláson a terheltek vala­mennyien kijelentették: bűnös­nek érzik magukat és beismerő vallomást tettek. A rendkívül bonyolult ügy végére a fővá­rosi bíróság ítélete tette a pontot. AZ ITELET A fővárosi bíróság Beniczky Miklósné egri lakost egyévi és hathónapi börtönre, állam- polgári jogainak gyakorlásá­tól három évre való eltiltására, vagyonelkobzásra, dr. Gábori József egri lakost háromévi börtönre, három év jogoktól való eltiltásra, a nála lefog­lalt 1115 gramm arany elkob­zására, valamint 60 ezer forint értékű részleges vagyonelkob­zásra, Tatay Rudolf egri la­kost négyévi börtönre, tíz év jogoktól való eltiltásra, a ná­la talált aranytárgyak, vala­mint darálója elkobzására; Kovács Antal (Antus) bükk­szenterzsébeti lakost tízhóna­pi börtönre, 1000 forint értékű részleges vagyonelkobzásra, Oláh Sándor kömlői lakost egyévi, kéthónapi börtönre, két év jogoktól való eltiltás­ra, a nála talált aranytárgyak elkobzására, Lombost József egri lakost kétévi börtönre, öt év jogoktól való eltiltásra, 10 ezer forint pénzbüntetésre, részleges vagyonelkobzásra, dr. Borhy Béla egri lakost egy j év, nyolchónapi börtönre, öt | év jogoktól való eltiltásra, a! nála talált aranytárgyak el- j kobzására, Kozma Sándor egri lakost ötévi börtönre, tíz év jogoktól való eltiltásra, teljes vagyonelkobzásra, Diószegi Béláné egercsehi lakost kétévi börtönre, öt év jogoktól való eltiltásra, 5000 forint értékű részleges vagyonelkobzásra; Diószegi Béla egercsehi, egy évi börtönre, két év jogoktól való eltiltásra; Józsa Miklós egercsehi lakost nyolchavi bör­tönre, Ortó K. István bükk­szenterzsébeti lakost hathóna­pi felfüggesztett börtönre, dr. Galló Ferencné egri lakost nyolchónapi felfüggesztett bör­tönre, Molnár József erdőkö- vesdi lakost egy évi felfüggesz­tett börtönre, 3000 forint pénz- büntetésre, özv. Oláh Ferenc­né kömlői lakost nyolchónapi felfüggesztett börtönre, dr. Kö­rösi Lajos pétervásári lakost 3000 forint pénzbüntetésre; Bozó Béla egercsehi lakost egyévi felfüggesztett börtön­re, 3000 forint értékű részle­ges vagyonelkobzásra; Pál Sándor salgótarjáni lakost hathónapi felfüggesztett bör­tönre, 1000 forint részleges vagyonelkobzásra, Csorna Jó­zsef budapesti lakost egyévi börtönre, három év jogoktól való eltiltásra, 3000 forint ér­tékű részleges vagyonelkob­zásra, dr. Hallay Imréné egri lakost héthónapi börtönre. 2000 forint értékű részleges va­gyonelkobzásra, Mata B. Ist­ván egerbaktai lakost egyévi börtönre, két év jogoktól való eltiltásra, 1000 forint értékű részleges vagyonelkobzásra. Ruttkai Béla egri lakost 1000 forint pénzbüntetésre, Káro­lyi Lajos budapesti lakost 500 forint pénzbüntetésre, Herendy József egri lakost 800 forint pénzbüntetésre, Kardos István egri lakost egyévi felfüggesz­tett börtönre, 3000 forint érté­kű részleges vagyonelkobzás­ra, Jászai Gyula egri lakost egyévi börtönre, három év jo­goktól való eltiltásra, 5000 fo­rint értékű részleges vagyon­elkobzásra, Vermes Imre egri lakost öthónapi börtönre, Gyu­lai Rozália egri lakost 10 hó­napi börtönre, dr. Galló Fe­renc ' egri lakost nyolchónapi börtönre, 5000 forint értékű részleges vagyonelkobzásra ítélte. A fővárosi ügyészség előre­haladott korára és betegségére való tekintettel nem emelt vá­dat Beniczky Elemér egercsehi lakos ellen. Az ítélet nem jogerős! Az elítéltek enyhítésért fellebbez­tek. (—r) — EGYMILLIÓ 400 ezer forint hitelt kaptak kisla­kásépítésre a Szövetkezeti Biztosító Intézettől a hevesi építők, a Parádi vegyes Ktsz és az Egercsehi Vegyes Ktsz lakásépítő tagjai. VERSENYEZZÜNK ? (Foto: Márkusz) Néhány javaslat az „egri emlékek44 készítéséhez Ülök a cukrászdában, a fe­ketét várom és szórakozottan nézgelődöm, megakadt a sze­mem. az egyik fára festett ké- pecskén. Tetején virító piros betűk hirdetik, hogy ez egyi­ke azoknak a kis emlékek­nek, amit a kirándulók visz­nek haza, maradandó emlé­kül városunkból. A képen , enyhe moletten ágaskodik a magasba a minaret, mögötte néhány töréssel ellátva a vár­fal. 5 ha valakinek még ezek után is kétsége támadna afelől, hogy mit lát, ott a pi­rosbetűs felirat: Az egri Mi­naret és az egri vár. Meghökkentem egy kicsit e művészi szabadságon, mert a gyakorlatból -úgy tudtam, hogy a minarettel szemben van a kultúrház, oldalánál egy trafik, háta mögött a kór­ház kis kápolnája, de a vár, az messze van, sőt, nem is nagyon látszik idáig, csak a minaret tetejéről. De hát eb­ben az esetben ez nem volt fontos — gondolom — o kép elkövetője, akarom mondani alkotója, úgy vélte: minél többet Eger szépségeiből. Ezen elv alapján bátorkodom néhány javaslatot tenni egri tájak megörökítésére: Szala■* parti pincerészlet az állomás* sál. Egedi szőlőtelepítés, hát­térben a demjéni olajkutak* kai. Avagy: Szépasszonyvölgy a Dobó szoborral. Vagy végsőfokon, azt is meg lehetne éppen csinálni, hogy a valósághoz hű képeket fessenek az egri emlékekre. —békési — Tájékoztató a lottónyereményekrőt A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelen­tése szerint a lottó 43. játék­hetére 2 481 798 szelvényt küldtek be a fogadók. Egy-egy nyerőosztályra 930 672 forint jut. öttalálatos szelvény ezút­tal sem akadt, ezért a négyto- lálatosak között két osztályra jutó nyereményt osztanak szét. Négytalálatot mindössze 9 fogadó ért el, nyereményük egyenként 206 816 forint. A há- romtalálatos szelvények száma 936, ezekre egyenként 994 fo­rint nyeremény jut. Kéttalála- tot 34 821 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 26.70 fo­rint. SUGAR ISTVÁN: Äz 1905-ös választás IPARI MUNKÁS kevés volt e megyében, de azért „...vár­megyénk területén... levő ipa­rosok közé közvetlenül az or­szágos központ hintette el a szocialista elvek magvát... és... a munkássztfájkok bőven ter­ülik gyümölcseit” — írja az al­ispán. „A földműves népből a földosztás eszméjét kiirtani nem lehetett, — írja továbbá az alispáni jelentés, — titkolt vágyként élt szíve mélyén.” Egerben, Gyöngyösön „Általá­nos Munkás önképző Egylet”, Egerben, Tiszafüreden. Tisza- nánán, Kömlőn, Tiszaigaron, Kiskörén, Pélyen, Hatvanban. Hevesen, Sarudon és Nagyiván- ban pedig már un. szocialista „Képkor”-ok. ill. „Általános Népkör”-ök működtek. Ezen szocialisztikus alapokon álló társaságoknak működése még igen kezdetleges keretek kö­zött történhetett. A kormány­párt lapja azonban felhördült a szocialista gondolat terjedé­se ellen: „Rontja a népet. Lel­két elvadítja. Lázadókká teszi a munkások józan ezreit..." Sajnálatosan helytelenül érté­kelte a szociáldemokrata párt az agrárkérdést. Nem követel­te a feudális nagybirtokrend­szer megszüntetését, a föld fel­osztását a parasztság milliós tömegei között. A szociálde­mokrata program csupán „a kötött birtokok intézményének megszüntetését” követelte. Ez jelentősen „gátolta az antifeu- dális harc kibontakozását a parasztság* körében.” A mun­kásosztálynak megnövekedett harckészségét pedig zömében a választójogi harcra korlátoz­ták. MEGYÉNKBEN AZ 1905-ös választáson, bár a szocialista baloldalnak nem sikerült ered­ményt elérnie, de súlyukat ki­fejezi az alispán egy jelentése: ....o megye székhelye mintegy sz ocialista gócpont gyanánt kezd jelentkezni... a mozgalom _ közvetlen veszedelemmel még j nem fenyeget ugyan, azonban a munkások helyzetére, az urakhoz való vi­szonyára irányuló... állításait annyira veszélyesnek jeleztem, hogy süraősnek tartom az üay- cruel behatóan foglalkozni... al­kalmazzon tehát az államhata­lom az agitációval szemben erélyes óv- és megtorló intéz­kedéseket.” Az 1905-ös választási harc tetőpontján, ianuár 22-én. a pétervári „véres vasárnap’’ eseményeivel megkezdődött az első orosz forradalom, Az egri ellenzéki újság bátor és őszin­te hangú vezércikkben foglal­kozik is az eseményekkel: „A világ borzalommal tekint Oroszországra, ahol hallatlan vérengzés folyik o cár. az a.tyuska kegyelméből és a nép szabadságtörekvése folytán... az emberek fegyvertelenül óriási tömegekben vonulnak az atyuska kegyes színe elé és az atvuska halomra löveti őket az utcákon. (Folytatjuk.) Újabb aranyásók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents