Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-25 / 234. szám

4 KÉPÚJSÁG 1958. október 25., sxotnítM a Szélvihar bemutatója előtt „Aki szélt vet, vihart arat..’’ s aki vihart, azt or­kán pusztítja el. Erről a vi­harról szól Dobozy Imre drá­mája, s arról az orkánról, amely képes volt nemcsak megfékezni, de meg is sem­misíteni a vihar magvetőit. Valahol, egy magyar faluban, a Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezetben október végét mutatja a naptár... Valahol, egy magyar faluban, ponto­sabban „a” ’ magyar faluban talpra áll az ellenforradalom szörnye, de nem vicsorgó ör­dögi álarcban, hanem nemze­tiszín lobogós, hazafiúi kö­penyben, s ugyancsak jó szem, ugyancsak jó érzék kell ahhoz, hogy meglássák a a lobogó alól is kivillanó szörnypatákat. Volt, aki nem látta meg, volt, aki nem is akarta meg­látni és volt, aki meglátta, küzdött ellene, látszólag egye­dül, magárahagyottan, fiával is — az ifjúsággal — szembe­fordulva, hogy végül felsora­kozzon mellé a nép, a „ten­ger árja." A való élet, a bo­nyolult, sokrétű és sok színű élet hareog, hömpölyög, Do­bozy drámájában. Nem töké­letes emberek, aranyból vert hősök ezek, akik lehetnek ugyan csodálatra méltók, de semmiképpen sem követhető példák az „egyszerű" ember számára, akiket a maguk tö­kéletességében, hogyan is le­hetne követni, akik voltakép­pen nincsenek is a való élet­ben. S az ellenség sem olyan, akiről az első pillantásra már lerí, hogy tőr van a háta mö­gött és vér a terveiben. Em­ber az is, aki a maga sajátos osztályszempontjai szerint igazat hirdet, ha nem is igazságot, akinek ezért az „igazért" való küzdelme is emberi... Mert ha nem ilyen lenne, akkor sohasem tudna egyetlen becsületes emberi sem megtéveszteni, meri ha nem ilyen, akkor egyszerűen az is érthetetlen lenne, ho­gyan tudott átmeneti sikere­ket elérni 1956 őszén a ma­gyar ellenforradalom. A két „igaz" szegül szem­be egymással, s a harcban, a küzdelemben győz, — az igaz­ság. Az örök, emberi igazság! Elbukik, ismét elbukik, mert eí kell buknia a Mácsaiak igazának, mert az, egy tör­ténelmileg lejárt osztály iga­za, a keveseké, az ezredéves bűnök, az elnyomás, a pusz­títás, a vér igaza. A „Szélvihar" nagy érde­me. hogy ezt a harcot vitte színre, sűrítette drámába, — s így is lett a darabból való­A híres londoni „Lloyd” biz­tosító társaság igazgatójának tágas, fényűzően berendezett irodájában két előkelő úr ül­dögélt: az igazgató és látoga­tója. A látogató öltönye és nyak­kendője jóval rikítóbb színű volt, mint az igazgatóé, aki feltétlen híve az angol divat­nak, a komoly, sötét tónusú angol ízlésnek. A látogató erős amerikai dialektussal beszélt. Üzleti ügyekről tárgyaltak. Látogató: Esküszöm, hogy húsz halottat is szállíthatunk. Minimum húszat! Higgyél se kevesebbet! Igazgató: Túloz, kedves Mr. Castle, túloz! Legfeljebb, ha ötöt! Látogató: Nem fél az isten­től, igazgató úr? Hiszen lát­tam. hogy mikor megnézte a filmet, maga is a szívéhez kapkodott! Igazgató: Nem a szivemhez kapkodtam, hanem a pénztár­cámhoz, mert... baloldali szomszédom nagyon gyanúsan simult hozzám. Látogató: Félt, azért simult önhöz! Igazgató: Nem tudom... De nem tagadom, kedves Mr. Castle, hogy ez a legutóbbi filmjük a borzalomkeltés te­rén jóval felülmúlja a szoká­sos átlagot. De húsz haláleset. Ez kissé sok! Látogató: Egyezzünk ki 15- ben! Igazgató: Nyolc hulla. Mr. Castle és megkötjük az üz­letet .. Az üzletet valóban meg­bán dráma, a máról szóló, a mának és a holnapnak szóló, vérbő alakokat mozgató, egy történelmi időszak atmoszfé­ráját lehelő dráma. S milyen szép a nyelve! Az igazság erejének ragyogó öt­vözete ez a nyelv, amely egyszerre tud játékos lenni és súlyos, mint a kor, ame­lyet megrajzol, simogató és olyan, mint az ostorcsapás, pergő ritmusú, vagy lassan formált, ahogy a gondolat születik. Helyenként balladai szépséget ér el: „Hosszúházi föld... csudálatos föld! Fekete, mint a bűn. És nő rajta fehér kenyér, kék búzavirág, selyem­zöld rét, piros szerelem...” Annyi vétket követtek el és követnek, el napjainKban is a szép magyar nyelv ellen, hogy jólesik, nagyon ... na­gyon jólesik a nagy „nyelv- sivatagban” tiszta vizű, cser­gő patakú oázisra lelni. A dráma nem olvasásra író­dik. Élmény úgyis, minthogy magában is ízes étek a fehér kenyér. De vajjal, vagy méz­zel, finom zsírral csak más. csak több, csak étkesebb, mint egymagában. A dráma a színpadon lesz „étkesebb," ott válik igazán életté, ott kapnak dalt, muzsikát, pá­toszt a szavak, ott kelnek iga­zán életre az érzések, s lesz belőlük vihart söprő orkán, eget, földet rázó mennydör­gés. Kíváncsi vagyok, élményt kapok-e a nagy várakozás­ban, vagy csak „annak égi mását," igaz alkotást-e, vagy csak torzót? A színházon múlik maid az én, a közönség nagy élménye. Most már csak a színházon Nagyon bízom benne... (gyurko) Új rádiószonda Az alma-atai időjé-ás- és vízállásmegfigyelő obszervató­riumban új rádiószondát he­lyeztek el, amely abban kü­lönbözik az előzőktől, hogy a hőmérséklet a légnyomás iránti érzékenysége három­szor akkora. Módosították a rádiószonda jelzések vételét is. A jelzése­ket most a földön veszik fél­automata regisztrátorokkai. amelyek kész időjárásjelentést adnak ki. Ennek az újításnak a bevezetése kizárja az eset­leges pontatlanságot a jelzé­sek egyéni feldolgozásánál, s lehetővé teszi, hogy sokkal több helyes adatat szerezze­nek a 25—27 kilométeres ma­gasság légkörének állapotáról. 1958. október 25, szombat: 1918. A Katonatanács és a Nem­zeti Tanács megalakulása Magyar- országon. 1603-ban halt meg Zalánkeményi Kakas István, erdélyi diplomata és utazó. 1848-ban halt meg Amold György zeneszerző. 1838-ban született Georges Bizet francia zeneszerző. 1888-ban született E. R. Byrd amerikai felfedező és író. Eltűnő szigetek D. Laptyev, észak-sarui utazó 1793-ban fedezte fel és jelölte meg a térképen a Di- onid szigetet, amit azonban 1761 óta egyetlen hajós és sarkkutó sem látott. Gyakran megtörténik ilyen eset, hogy az Északi-Sark­vidékén eltűnik egy sziget. A Laptyev-ten geren például a Vasziljevszkij sziget is nyom­talanul eltűnt. Utódjára 1912- ben láttáik. J. Gakkel professzor, a ne­EGRI VÖRÖS CSILLAG „A tető” 6 és 8 órától EGRI BRODY Régi idők mozija GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kopogd le a fán GYÖNGYÖSI PUSKIN ördögi találmány HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó paradicsom vés leningrádi sarkkutató tu­dós szerint számos kutató foglalkozik az északi-sarki szigetek eltűnésének' problé­máival. G. Sztyepanov moszk­vai tudós kijelentette, hogy a legendabeli Szannyikov-föld is egykor minden bizonnyal lé­tezett, de ugyanakkor eltűnt, mint az említett szigetek. Uj-Szibéria szigetei is gyors ütemben pusztulnak. A par­tok évente átlag méterrel vo­nulnak hátrább és adják át helyüket a tengernek. HATVANI KOSSUTH Rendkívüli nyár FÜZESABONY Akkor Párizsban pétervasAra Eg és föld között HEVES Ne várd a májust EGRI BÉKE Micsoda éjszaka EGRI LAJOSVAROSI MOZI Dani Névnap C? Ne feledjük, vasárnap: DÖMÖTÖR ti «Dili — MEGYÉNKBEN a cse­csemőhalandóság az elmúlt hét év alatt a felére csök­kent. 1949-ben például 100 élveszületettből 10,3, míg 1957-ben 6,5, egy éven aluli csecsemő halt meg.- ÁTALAKÍTJÁK az eger- csehi filmszínházat. XJj, ké­nyelmes, rögzített székeket építenek, be. — ÖT HOLD szőlőt telepí­tenek a jövő tavasszal a ten- ki Béke Termelőszövetkezet tagjai. Szőlőtelepítésre a For­rásgyepi részt jelölték ki.- A HEVES MEGYEI Bá­nya- és Cementipari Vállalat káli üzeméből egy-egy vasár­nap 16—18 vagon különböző betonárut szállítanak el érté­kesítésre. — ÚJ TAN ÄCSHÄZ AT adtak át rendeltetésének teg­nap Noszvajon. A hét helyi­ségből álló modern épületet a község lakosai társadalmi munkával egy régi épületből alakították át.- VASÁRNAP délelőtt Kai­ban, a kultúrteremben válasz­tási nagygyűlést rendeznek. A nagygyűlés előadója Horváth Ferenc elvtárs, a füzesabo­nyi járási pártbizottság titkára lesz. Budapest ma és holnap Városfejlesztési kiállítás a Nemzeti Szalonban műsora Egerben este fél 8 órakor: Szabad szél (Bérletszünet) Recsken este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül Üvöltő csontvázak kötötték. A londoni „Lloyd” elfogadta William Castle, ame­rikai filmproducer javaslatát a „Haláltánc” című új filmet kísérő harsány reklám rövi­desen közzétette, hogy a Lloyd biztositó díjat fizet .gründen olyan néző hátramaradottjá­nak, aki félelmében szörnyet­hal a hátborzongató film meg­tekintése közben.” A nagy reklámmal beharan­gozott „hátborzongató film” egyébként ugyanolyan megszo­kott borzalomgyújteménynek bizonyult, mint a többi effajta film, legfeljebb itt valamivel több volt a hullák száma. A „Haláltánc” főhőse a töb­bi vérfagyasztó filmek hősé­hez hasonlóan egy gyilkos or­vos öreg bagolyhoz hasonlító szemüveges mániákus. Senki sem halt szörnyet a rémület­től, amikor megnézte a filmet, senki sem folyamodott a „Lloydhoz” a biztosítási ösz- szeg kifizetéséért. A reklám azonban megtette a magáét és a film „befutott”. Castle, az ügyes filmproducer, a bevétel összeszámolásakor elégedetten dörzsölgette a ke­zét és dicsérte magát találé­konyságáért: a rémfilmeket gyártó cégek elkeseredett rek­lámharcában sikerült győzel­met aratnia. Az Egyesült Államokban a filmgyártáá területén csak­ugyan óriási méreteket öltött a reklámhare. írta: LEONYID LENCS Egy amerikai cég nemrégen fejeze be az „Üvöltő csontvá­zak” c. film forgatását. Ugyan­ilyen típusfilm ez is, mint a „Haláltánc”. Az „Üvöltő csontvázakat” a következő­képpen reklámozzák: megjele­nik a mozivásznon egy kényel­mes, selyembrokáttal bevont koporsó. A teteje hirtelen fel­nyílik és a nézők a következő csábító feliratot olvashatják: „Ez várja önöket!” A mozi igazgatója közben vásári kikiáltó hangján jelenti be: — Uraim és hölgyeim, most olyan filmet vetítünk önök­nek, amely esetleg halálukat okozhatja. Vállaljuk, hogy sa­ját költségünkön eltemetünk mindenkit, alti a vetítés alatt szörnyethal az ijedtségtől. Az amerikai Fox filmgyár elkészítette „A légy” című filmet. Ennek témája egészen modem: egy mániákus tudós aki nagyon hasonlít a fentebb említett öreg bagolyhoz, ez al­kalommal nem orvos, hanem fizikus — az elektronika se­gítségével felbontja és ismét egyesíteni tudja az anyagot. Egyszer aztán tévedésből saját magát és a kísérlett legyet „bontja fel”, de az „egyesítés­nél” szintén tévedésből — két új élőlényt hoz létre, ezek félig emberek, félig legyek Az emberszabású legyek azu­tán röpködni kezdenek, és megrontják az emberi fajt, mivel — most mar az elektro­nika segítsége nélkül — sza­porodni kezdenek. „A légy” c. film előállítási költsége 472 ezer dollár vblt, és a gyártó cég a reklám terén olyasmit produkált, ami minden eddigit felülmúlt... A filmszínházak előcsarno­kait az egész országban ko­porsókkal és papírmaséból ké­szült sírokkal rendezték be. Akármerre fordult az előadás kezdetére várakozó szerencsét­len néző, mindenütt fogait csi­korgató koponyákat látott A koponyák szemüregeibe égő villanykörtéket szereltek. A koporsókon csontvázak üldö­géltek és csontkarjaikkal hi- vogatóan integettek: tessék, tessék, uraim, utánunk most önök következnek! Az előcsar­nokok falait úgy dekorálták, mintha vérrel lennének be­kenve. A mozik előtt a járdá­ra szintén vérfoltokat meszel­ték — a nyomok a mozi be­járatához vezettek. Egyenru­hás ápolónők mérték a nézők vérnyomását és „bátorító kok­téllal” kínálták őket. Ez a koktél egyébként ugyanolyan silány kotyvalék volt mint a film: közönséges paradicsomlé, csak annyira megborsozták, hogy a szerencsétlen fogyasztó szeme könybeborult... A mai nyugati ember azon­ban elég borzalmat lát a geng­szterizmussal, gyermekbűnö- aóssel, nyomorral és kilátós­(Tudósítónktól.) FŐVÁROSUNK napról- napra szebb, tökéletesebb: Budapest, a siheder, a kamasz, itt, a szemünk láttára izmo­sodik, erősödik friss, felnőtt várossá. Mindennap megállí­tanak , útjainkon egy-egy új épület, modem portál, egy el­készült szép homlokzat, régi házak új köntösének látvá­nyai, a városszélen és a kül­ső kerületekben sokasodó munkáslakások. Az ellenfor­radalom házakat összerontó ágyútüzében elpusztult épüle­tek helyén most új, szebb épületek magasodnak az ég­nek. És fokozotosan eltűnnek a „foghíjak” is. Az utóbb' két esztendőben annyit válto­zott Budapest — különösen a nagykörút, — hogy aki évek­kel ezelőtt járt utoljára erre, ma nem győzne csőd ál kom:, ma rá sem ismerne. A pesti emberek érzik ezt a válto­zást, látják a teljesedő vá­rost maguk körül, örülnek neki, büszkébben járna« az utcákon. Ezt a változást, — a sok új épületet, házat, lakónegyedet, '■”,árat. az elkövetkező évek megvalósuló alkotásait — summázza ez a kiállítás. Nyolc év alatt 40 ezer la- Kás épült fel Budapesten! Évenként 5 ezer lakás! A tan­termek számát 540-el, az óvo­dák férőhelyét 1400 fővel, a kórházi ágyaik számát 2500-al, a bölcsődék férőhelyét 3200-al, a sportpályák számát 600-róí 1339-re növeltük. A kiállítás bemutatja az új lakónegyedek nagyméretű képeit, hatalmas tablókon láthatjuk az Üllői úti lakótelep perspektivikus modelljét, terveit, a Maros-, az Árpád fejedelem- és a Fiastyúk utcai lakások távla­tos makettjeit, a Kvassi zsi­lip rajzát, a Tabán-szálló és gyógyfürdő tanulmányter­vét, az óbudai autóbuszga­rázst, a dunaparti szállodasor impozáns rajzát, új iskolák, orvosi rendelők, a Római-part általános redezésének tervét stb. Uj iskolaépületeket ter­veznek például négy utcában, a Pasaréti úton, a Bogáncs utcában, a Csepel-Csillagtele- pen, a Hess András és a Czabán Samu téren stb., óvo­dákat: Kecskeméti I. utca, Csepel-Csillagtelep stb., köz­ponti orvosi rendelő és gyer­mekkórház: Béke tér, Tétényi út, Nagy Lajos király úti la­kótelep. A LAKÁSHIÁNYON is mi­hamarabb túl lesz a főváros. Folytatják a megkezdett la­kásépítkezéseket a Lágymá­nyosi, a Fiastyúk utcai, a Nagy Lajos király úti, a Cse­ta lansággal teli kapitalista vi-! lágban, hogy az ilyen kiagyalt; borzalmak már egyáltalán nemi hatnak képzeletére. Mit tegyenek hát az ameri-« kai filmgyárosok? Talán mu-< tassák be a mozivásznon a; modem, mondjuk a gyarmati; élet igazi borzalmait, például; az új gestapó-legények, az al-; gériai ejtőernyősök „hőstette-; it”, amelyeket Henri Alleg írt; le „Kínvallatás” c„ megdob-! bentő könyvében? Vagy ké-! szítsenek filmet arról, hogy! „működnek” Husszein jordá-! niai király hóhérai? Nem, ezek, nem amerikai témák! így tovább is a „vérfagyasztó” történetek; szennyes áradata önti el a; mozáválsznakat: mozgó csont-! vázak, serdülő lányokat fojta­nak meg, mániákus tudósok! újabb módszereket agyainak! ki az embereik elpusztítására,! és a forgatókönyvírók retortái- ban készült szemnélküli ször­nyetegek egyik filmből a má-! síkba csúszkálnak át. Az effajta filmek az ember! alacsony ösztöneire hatnak és; — a reklám segítségével — megteremtik gyümölcseiket. Nagy bevételt hoznak a pro-; ducereknek, elbolondítják az; egyszerű texasi és oklahomai; fiatalokat, megtanítják őket, hogyan kell „tegeződni” a ha-; tállal, arra buzdítanak, hogy; az amerikai fiatalok a legna­gyobb lelki nyugalommal tölt-! sók meg pisztolyaikat, fügtet-! lenül attól, hogy ki, vagy mi! a céltáblájuk. (A „Lityerature Gazeta”-ból.yt 'pel-Csillagtelepi, Róna utcai, Hévízi úti és a Kerepesi jü lakótelepeken. Meggyorsítják a „foghíj“-beépítésének üte­mét (Rombach u„ Üllői út 60„ Vár, Mártírok útja, Múzeum körút, Petőfi-híd budai hídfő, Víziváros stb.). Emelet ráépí­téssel és tetőtér beépítéssel is növelik a lakások számát. Rendezik a nagykörút és a Rákóczi út útkereszteződése közúti és gyalogos forgalmát, árkádosítják a Rákóczi út egyes szakaszait. — Ugyanis a szűk járdákon és átkelő sá­vokon állandó a torlódás, ami a közúti forgalmat nagyban akadályozza. A járdaszigetek keskenyek és rövidek, külö­nösen a Nemzeti Színház előtt, s a megálló autóbuszok, a járdaszigetek és a járda kö­zötti szűk tér miatt, állandó torlódásokat okoznak. Az ár- kádosítás megold majd min­den problémát. A járdák és az átkelő sávok szélesednek, így az úttest is szélesíthető lesz. A villamosvasúti járda­szigetek és a járda között két sor jármű fér el, a bekanya­rodó forgalom könnyen iebo- nyolíthatóvá válik. Az autó­busz megállóhelyek a járda beöblösítéseibe kerülnek, s a megálló kocsik a forgalmat nem akadályozzák. És meg- hosszabítják a rövid járdaszi­geteket is. Nagyszerű kiállítás ez, min­dent el sem lehet mondani... Olyan ez a kiállítás, mint mostani választásunk nagy­szabású dokumentuma: a Bu­dapest Fővárosi Tanács VIII. kerületi osztálya, a Budapest Várostervezési iroda, az Épí­tésügyi Minisztérium és a Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium ad itt számot fő­városunk népének arról, mit adott a népi rendszer szá­munkra 13 esztendő alatt. A kiállítás teljes képet ad fővárosunk fejlődéséről, az ipari üzemek, lakóházak. Köz­épületek elhelyezéséről, a vá­rosépítés, városrendezés és városfejlesztés újabb elgon­dolásairól, az ízléses, modem építészeti stílusok alkalmazá­sáról. FŐVÁROSUNK túlélte és kiheverte a második világhá­ború katasztrófáját, az ellen- forradalom rombolásait, — Budaoest elpusztíthatatlan! Erősödik, széles utakat ölel körül újszerű lakótelepeivel, , férfivá" érik, — és holnap szebb lesz, mint volt valaha is. ' _____ Az MSZBT hírei AZ MSZBT október 20-án járási, városi és nagyüzemi titkári értekezletet és megyei elnökségi ülést tartott, ahol megtárgyalták az 1959. április 1- ig meghosszabbított megyei munkatervet. Ezen belül fo­só 11 vaf a már hagyományossá vált barátsági hónap prog­ramiét beszélték meg. Majd ismertették a jogi. orvosi, ag­rártudományi és a pedagógiai szakosztályok munkaterveit, munkáját. Az elnökség dicsé­retben részesítette Csévány Ferencet, az IBUSZ vezetőiét és Barát Lászlóné tolmácsot, ió munkájukért. OKTÓBER 30-án kétheti időtartamra Seregi Ernőt, az Útfenntartó Vállalat igazgató­ját. Zbiskó Emőnét. a Pedagó­giai Főiskola orosz szakos ta­nárát és Szűcsit; Magdolnát, a hatvani MSZBT kultűrcsooort vezetőjét a Szovjetunióba kül­dik ió munkájuk elismerése­képpen. — AZ MSZBT gyöngyös vá­rosi elnöksége október 26-án ülést tart. ahol az MSZBT előtt álló legfontosabb felada­tokat táréval «'ák meg. A Hat­vani MSZBT elnöksége októ' bér 30-án tart ülést, ahol a munkatervet és a barátsági hó­nap programját beszélik meg. — AZ MSZBT a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. évfordulói- tiszteletére új­ra kibocsátott emléklapokat, 2— 5—10 forintos címletekben. Az emléklapok a szovjet tech­nika legújabb eredményeit áb- -ázoliák a szputnvikok. a geo­fizikai év és a TU—104-es re- "'üWaénet A- om t ,8v l nr>nv a t az MSZBT minden üzembe, hi“ 'atalba. intézmém-be és köz­ségbe eljuttatja, ahol ezeket 1«> hét vásárolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents