Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-25 / 234. szám
I A FÖI.DMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTANAK HETI HtFADÓlA. * Szövetkezeti vagyon vámszedöi a pétervásári járásban A silókészítés Az egyik hétfői napon a kora reggeli óráikban ellenőrök jelentek meg a pétervásári járás szövetkezeti boltjaiban és italboltjaiban. Sokan nem tudták mire vélni ezt a kora reggeli látogatást, csak akkor tudták, amikor az ellenőrök elrendelték az üzletek bezárását, tudták meg, hogy mi a célja ennek a szokatlan hételei látogatásnak. — Leltározni fogunk — jelentették be az ellenőrök. Pillanatnyi csend, lélegzetvételnyi szünet, váltakozó arcók jelzik, hogy mennyire alkalmatlan az érkezés időpontja. Mi lesz majd az eredmény? Vetődik fel a kérdés. Ha valami baj lesz, mit szólnak majd az emberek, szövetkezeti tagok, a vásárlók és az egész falu? Már eddig is hallották, hogy beszélték a faluban az asszonyok, kevesebb a só, cukor, de néha a boltosok is többet számoltak. No, és a férfiak? Különösen az öregebbek váltig azt hajtogatják, régen erősebb pálinkát ittak, mint amilyent mostanában. Ezek a gondolatok és panaszok nemcsak a boltvezetőkhöz, hanem az ellenőrzést irányító szervekhez is eljutottak. Ennek tudható be, hogy gyorsan határoztak és meglepetésszerű leltározást rendeltek el az egész járás területén. A leltárak . befejezést nyertek, az eredmények napvilágra kerültek és ismertté váltak. Kiváncsiak voltunk arra, hogy mi a véleményük a szövetkezeti boltok vezetőinek a kimutatott „eredményekről.” Ezért megkérdeztük ifjú Tóth Andrást, a tamaleleszi földművesszövetkezet első számú italbolt vezetőjét, — mi a véleménye, hogyan vigyázott á szövetkezet vagyonára, mit csinált, hogy az általa vezetett italboltban 18 360 forint hiány keletkezett? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni — mondotta, — nem tudom, hogy adódhatott. így válaszolnak azok az embereik, akik nem tiszta úton dolgoznak. De azért ne intézzük el ilyen egyszerűen a dolgot, mint ahogy Tóth András teszi. Nem ismeri el a fenti hiányt és úgy gondolja. hogy az ellenőr rosszul vette fel a leltárt. Arról azonban nem beszél, hogy miért nem terhelte magát 186 liter pálinkával, amelynek értéke 13 020 forint. Ez a tény is azt igazolja, hogy a leltározás során jó munkát végeztek és nem az áru felvételeknél ... ■!— I Sz erte az országban erősödik a méhészek mozgalma. Méhészeink a szakcsoportokban találták meg azt a társulási formát. mely az alapvető érdekeiknek megfelelő és a legfontosabb méhész-problémák megoldását elősegíti. A nagylétszámú és komolyabb közös alappal rendelkező méhész szakcsoportok tagságánál azonban egyre gyakrabban vetődik fel az az óhaj. hogy magasabb társulási tonnát — szakszövetkezetei hozzanak létre. Ilyen elgondolás alapján indították útnak a szegedi, hódmezővásárhelyi méhészek küldöttségüket. mely az egri Méhészszövetkezet tanulmányozására érkezett hopánk. A küldöttség Kovács Ferenc méhésztárs, a Csongrád megyei méhésztitkár vezetésével van a hiba, hanem inkább a terheléseknél. A bátori hármas számú italbolt vezetője, S z e c s k ó Endre azonban már nem volt ennyire hajlíthatalan. Ö elismerte az 5030 forintos leltárhiányt és úgy gondolja, hogy majd ezt is, mint a többit, valahogy csak kifizeti. Elvégre volt már az év elején is 3263 forintos és a múlt évben is egy 2102 forintos hiánya és azt is kifizette. Mi ezzel a válasszal azonban nem elégedtünk meg és a födművesszövetkezeti tagság is szeretné tudni, hová tűnt el az 5000 forint. Betörtek volna talán az italboltba? Vagy kevesebbet fizettek volna a fogyasztók? Régi tapasztalt italboltos Szecskó Endre, jól számol, vissza emlékszik mindenre, még arra is, hogy sok esetben hitelt ad a fogyasztóknak. V i n c z e János, a siroki földművesszövetkezet első számú vegyesboltjának vezetője fondorlatosabb módon akarta megkárosítani a föld- raűvesszövetkezetet, de rajta vesztett. A leltározás alkalmával 6116 forint leltárhiány mutatkozott. Túl akart járni az ellenőrök eszén és hamis bizonylatokkal próbálta a hiányát eltüntetni. A leltározást végző ellenőr azonban ügyesen áthúzta számítását és leleplezte szándékát. Még jóformán alá sent íratta a bizonylatokat a kőkúti bolt vezetőjével, az ellenőr már el is rendelte az egység leltározását. De ugyanilyen hiányok voltak a járás több italboltjában és vegyesboltjában, akiket most névszerint nem említünk meg, de a község dolgozói, a szövetkezeti tagok ezt tudják. És most itt állnak Vince János, Szecskó Endre és a többi boltvezetők az egész falu, az emberek, a szövetkezeti tagok előtt. Csalódtak bennük, sajnálják, hogy ilyen emberek. Ez azonban drága iskola a földművesszövetkezetek választott szerveinek is. Most láthatják, hogy mit tesznek akkor, amikor a munkájukat elhanyagolják, tág teret engednek spekulációknak. Jó tanulság a boltvezetőknek, az irányító és ellenőrző szerveknek egyaránt. Ezek a példák arra kell, hogy felhívják az említettek figyelmét, hogy a jövőben még több meglepetésszerű leltárt kell végrehajtani a kereskedelmi boltok és italboltoknál, mert csak így tudjuk visszaszorítani a szövetkezetek vámszedőit. Szecskó József tanulmányozta megyénk méhészmozgalmát — ezen belül behatóan foglalkozott az Eger és Vidéke Méhészszövetkezet alakulásának körülményeivel, elért eredményeivel és szervezeti felépítésével. Megismerkedtek a szövetkezet igazgatóságának áldozatkész, szervező munkájával, melyet a méhészekkel való törődés szelleme hat át. A kétnapos tanulmányút végén rögtönzött megbeszélést rendeztünk a MÉSZÖV Mező- gazdasági Főosztályán, ahol Micsonai József osztályvezető köszöntötte a küldöttséget a MÉSZÖV Igazgatósága nevében. utána vendégeink elmondották tapasztalataikat. Kovács Ferenc szaktitkár kifejtette, hogy a méhész-szakszövetkezet mint szervezeti egység óriási lehetőségekkel rendelkezik, de meglátása szerint csak abban az esetben életképes. ha tevékenysége nagy területre terjed ki és tagjainak zöme élénk gazdasági tevékenységet kifejtő méhészekből áll. A megye nagyságától függően egy, esetleg kettő önálló méhészszövetkezet létrehozása célszerű. A szegedi szakcsoport küldöttjének véleménye szerint a legmeggyőzőbb érv a szövetkezet mellett az, hogy az 530 tag által két év alatt befizetett, mintegy 30 000 Ft részjegyalap a szövetkezet fennállása során több mint kétszeresére nőtt. A szakszövetkezet tagjainak közös vagyona 70 000 forintot tesz ki. A hódmezővásárhelyi szakcsoport megbízottja elmondotta. hogy igen kedvező tapasztalatokat szerzett az Eger és Vidéke Méhészszövetkezet munkáját illetően. Főleg az érdemel nagy figyelmet, hogy az ésszerű vezetés jól össze tudja hangolni a gazdasági,— kereskedelmi tevékenységet a méhészet társadalmi és kulturális mozgalmával, sőt a méA földművesszö vet kezetek egyik legnagyobb feladata a részjegy gyűjtés. A megalakulásuk óta állandó felvilágosító munkával végzik ezt a feladatot megyénk földművesszövetkezeti dolgozói és vezetői. Sok akadály hárult és még ma is vannak akadályok a munkájukban. Az eredmények azonban ázt' mutatják, .hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a vezetőség és a választott szerviek a munka jó elvégzésén dolgoznak, lehet eredményeket elérni. Nem elég azonban a vezetőség áldozatkész munkája, ha a község dolgozói nem állnak mellettük. Ez mutatkozik meg Nagyúton, ahol 4,5 százalékra, Heréden, ahol 9,1 százalékra. Márkázom, ahol 11,7 százalékra teljesítették eddig az éves részjegybefizetési tervüket. Pedig a földművesszövetkezet éppen olyan fontos szerepet tölt be e falvak életében, mint azokéban, ahol már 100 százalékra teljesítették a tervet. A földművesszövetkezet a község dolgozóinak az érdekeit szolgálja és azon fáradozik, hogy jobb életet biztosítson nekik. A megfelelő árukészletek Rendelet jelent meg a szőlő- termelők szövetkezetének elősegítése, illetve a működő szőlőtermelő szövetkezeitek és társulások megerősítése érdekében. Kimondja, hogy azoknak a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, szakcsoportoknak és társulásoknak, amelyek borszőlő, bor és must termésüket az állami pincegazdaságokkal kötött szerződés alapján közösen értékesítik, nagyüzemi felár illeti meg. 10 százalékos nagyüzemi felárban azok a tsz-ek, tszcs-k, szakcsoportok ! és társulások részesülnek, akik már működésük első évében is legalább a szőlőtermés értékesítését közösen végzik. A következő években csak akkor részesülhetnek magasabb felárban, ha közösen végzik az alábbi teendőket: 1. Közösen szüretelnek és dolgozzák fel a szőlőt. Ezenkívül, ha közösen tárolják a borokat, akkor 15 százalékos felárban részesülnek. 2. A 20 százalékos felárat a fentieken kívül csak abban az esetben fizetik ki, ha a termelőszövetkezetekhez hasonheszszövetkezet társadalmi, oktatási megmozdulásokat minden eddig ismert méhész egyesülésnél jobban tudja támogatni. mivel komoly, saiát anyagi eszközökkel rendelkezik. Különösen nagy jelentőségűnek tartotta a küldöttség a méhészszövetkezet közös vándorlás és felvásárlás szervezését ami nagymértékben emelte a tagság termelési lehetőségeit. A megbeszélés során az a közös vélemény alakult ki, hogy az ilyen találkozók igen hasznosak, mélyítik az összefogást a méhészek között és ez. feltétlenül elősegíti a közös méhész érdekek megvalósítását. Vendégeink kérték, hogy tolmácsoltok Heves megye szervezett méhészeinek a csongrádi méhészek forró üdvözletét. amit ezúton meg is teszünk. Egyúttal meghívták szakbizottságunkat Szegedre, hogy a közvetlen kapcsolat ezen az úton is mélyüljön. A küldöttség megtekintette Eger néhány történelmi nevezetességét is. Sztrancsik Zsigmond, beszerzésével nagyban hozzájárulnak a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Ma már szövetkezeteink arra törekszenek, hogy a sajáterő-hoz- zájárulás egyre növekedjen. Ezzel erősödik a szövetkezet és így tagjai részére is több visszatérítést fizethet ki. Sok helyen a község dolgozói azzal zárkóznak el, hogy a szövetkezetüknél ebben az évben nem fizettek visszatérítést és így ők sem jegyeznek részjegyet. Azt azonban kevesen tudják, hogy csak a működés megszilárdítása után érhetnek el jobb eredményeket. Azzal, hogy forintjaikkal segítik a szövetkezetei, közvetlenül a maguk javát is szolgálják. Az éves részjegybefizetési eredmények értékelésénél legjobb munkát végeztek Nagy- réde, Szűcsi. Detk, Ostoros, és Tarnalelesz községek földművesszövetkezetei, ahol már ez évi tervet teljesítették. Példának állnak minden szövetkezet előtt ezek a községek. A dolgozók is szívesen segítik a szövetkezetei, hiszen látják a befizetett pénzüknek az eredményét. lóan a szőlő-termelést közösen végzik. A közös jövedelmet legalább 60 százalékban a végzett munka arányában és 40 százalékban a bevitt föld arányában osztják feL — Tehát a mezőgazdasági termelőszövetkezetek már most is 20 százalékos nagyüzemi felárban részesülnek. Megszabja a rendelet továbbá, hogy legalább 70 mázsa borszőlőt, illetőleg 50 hl mustot kell egy tételben átadni. Kizárja a nagyüzemi felárból a direkttermő szőlőből nyert, illetve ilyennel fertőzött must- és bor-átadókat, továbbá azokat, amelyek a minőségi követelményeknek nem felelnek meg. A szakcsoportokat a fentieken kívül csak abban az esetben részesítik nagyüzemi felárban, ha azok a jóváhagyót működési szabályzat szerint működnek, illetve a társulás tagjai a szerződést együttesen, közösen kötik meg. A rendelet hatálybalépését megelőzve azokra a borszőlő, must és borokra is vonatkozik, amelyeket a szerződések alapján már átadtak az állami pincegazdaságoknak. Az ilyen csapadékban szegény nyár után, mint az idei is volt, tudvalevő, hogy a rétek, legelők fűhoaama. valamint a szántóföldi takarmánynövények termése kevésnek bizonyulnak az állatok téli takarmányozására. Éppen ezért szükségszerűen vetődik fel a silózásnak minél szélesebb körben való alkalmazása. A silózós az egyik legtökéletesebb takarmány- konzerválási mód, mert így a legkevesebb a tápanyagveszteség. Míg a renden, vagy petrencében szárított takarmányok az értékes fehérjékből 20—45 százalékot, a keményítő értékükből 25—50 százalékot veszítenek, addig a korszerűen silózott takarmány a fehérjéből 3—4 százalékot, a keményítő értékéből pedig 5—6 százalékot veszít csakél. A takarmány erjesztésekor elmaradnak a szénaszárítás pergési veszteségek, valamint a benne levő cukor sem vész el, mert a silózáskor Keletkezett tejsav is táplálja az állatokat. Mindezek mellett szükség van a jó szénafélékre is, de á téli takarmányozás csakis a silótakarmányok alkalmazásával válik biztosí- ■ tóttá. A takarmányok savanyításánál az a cél, hogy a tejsavas erjesztésül keletkező tejsav elnyomja a káros ecet és vajsav baktériumokat. Abban az esetben, ha a savanyítandó takarmányrészek között levegő marad és a hőmérséklet 15 Celsius fok alatt van, akkor eeetsavas erjedés keletkezik, ami a takarmányra nézve káros hatású. Tehát az a feladat, hogy a levegő kiszorításával és a hőmérséklet megfelelő beállításával tejsavas erjedés keletkezzen. Ez elérhető 15—26 fokon, mert ezen hőfokon belül fejlődnek legjobban a tejsavas baktériumok. Nagyon fontos a takarmányok szecskázása és a silóba töltéskor való taposása. A megtöltött silót 10—12 centiméter vastag pelyvaréteggel és 50 centiméter vastagságú földréteggel kell lefedni. A silózásra használt erjesztő tartályok (silók) lehetnek többféle alakúak. A legelterjedtebb forma a földbe süllyesztett hengeralakú betonsiló. Ezenkívül azonban Kisebb gazdaságokban használnak veremsilót és ároksilót is. A legtökéletesebb erjesztés a hengeres betonsilókban lehetséges, mert nincsenek benne sarkok, amelyek a takarmány tökéletes taposását és a levegő teljes kiszorítását gátolnák. Szükségmegoldásként ás egyben a legolcsóbb eljárással is nagyon sok helyen alkalmazzák az ároksilózási eljárást. Ott, ahol a talajvíz melyen van és a talaj elég kötött, célszerű ezt az eljárást' alkalmazni. Ügyelni kell azonban arra, hogy a verem falait ne függőlegesen, hanem kissé rézsut ássuk, hogy a takarmány a földfalak mellett egyenletesen szoruljon meg. A földsilóban. és ároksilóban a legcsekélyebb anyagi befektetés nélkül is meg lehet oldani a silózást. Éppen ezért ez a mód könnyen alkalmazható kisebb gazdaságokban, szakcsoportoknál és társulásoknál, A silózásra legalkalmasabb takarmányféleségeink: silókukorica, csalamádé. kukorica szár, napraforgó-csalamádé, őszi takarmánykeverékek, répaszelet, burgonya. Ezen takarmány-féleségeket egymással megfelelően keverve, és szecskázva, jó étrendi hatású takarmányokat biztosítanak az állatállomány részére. Az építendő siló űrtartalom megállapításához általában számos állatonként (500 kg élősúly) 25 kg siló-takai-mányt számítunk. Tehát a kétszáz téli takarmányozási nap figyelembe vételével egy állatra 50 mázsát kell készíteni. Az erjesztett takarmány köbmétere átlagban 7,9 mázsa, így tehát egy állatra összesen 7 köbméter silóűrt kell számítani. A silótakarmánynak többféle jelentősége van. Olcsóbbá válik a téli takarmányozás és át tudjuk hidalni az aszályos nyarak termény-hiányát. A silózással tartósított répaszelet és leveles cukorrépafej jó minőségű, nedvdús takarmány, amelyet megfelelően szecskázott kukoricaszárral keverve, értékesebb takarmányt biztosít. Az erjesztéssel ízletes takarmányokká változtathatjuk az elvénült pillangós keverékeket. A siló zott takarmányok tulajdonságát megismerve, láthatjuk, hogy most az egyik legfontosabb őszi feladat minél nagyobb mennyiségű silótakarmány készítése. , VARGA LÁSZLÓ A Földművesszövetkezetek hevesi járási központja választmányi ülést tartott. Megtárgyalták a járás vagyonvédelmi helyzetét. Foglalkoztak a mezőgazdasági üzemágak munkájával. Több fontos határozatot hoztak a szövetkezeti vagyonvédelem megszilárdítására. OO Havellant Ferenc, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztály- vezetője visszaérkezett a Szovjetunióban tett látogatásáról. A 10 navos útja során megis- merkedett a szovjet főváros nevezetességeivel, melyről mea is tartotta az első élménybeszámolóját a MÉSZÖV dolgozóinak. Úgy tervezi, hogy megyénk több földművesszövetkezetében beszámol útiélményeiről. OO Jól halad a gépi munka szerződéskötése megyénk területén. Az október 15-i értékelés szerint az ,.A” csoportba tartozó földművesszövetkezetek közül legjobb eredményt, a hatvani földművesszövetkezet érte el. Egész éves tervét már eddig 93 százalékra teljesítette. Második a lőrinci földművesszövetkezet 86 százalékkal és harmadik Feldebrő 84 százalékkal. OO A verpeléti szőlőtermelő szakcsoport eddig 700 hektoliter rizling bort oalackozta- tott. A palackozott borokból mintegy 30 000 forint jövedelmet biztosított tagjai részére. A bor palackozása mellett igen ■szép eredményeket értek el a csemegeszőlő exportálásában is.‘Eddig mintegy 10 vagont adtak át. Az érte kapott ösz- szegből 28 000 forintot helyeztek a közös alapra, OO Vasárnap tartják Kiskörén földművess^övetkezeték által énített úi bolt. italbolt és\ cukrászda megnyitását. Az új üzletekkel teljesítik a község dolgozóinak régi óhaját. Cscngrádi méhészek tapasztalatcseréje Egerben Részjegy - sajáterő növekedés Rendelet a borszőlő, bor és must nagyüzemi feláráról
