Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-25 / 234. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. október 25., síombaf Előadás a vallásról a főiskolai kollégiumban AZ EGRI PEDAGÓGIAI Fő­iskola igazgatója, dr. Némedi Lajos, az telmúlt napokban előadást tartott a vallás kelet­kezéséről, társadalmi szerepé­ről. Bevezetésül elmondta az elő­adás célját: el kell érni azt, hogy a jövendő nevelők szilárd materialista nézettel rendel­kezzenek, meg kell szüntetni az egyes pedagógusok lelki válságát, amelynek oka, hogy mást beszélnek, mint amit éreznek. Ezután ismertette, hogy a vallás a társadalmi tudatfor­ma egy része. A vallás azon­ban nem az emberiséggel szü­letett, hanem viszonylag fej­lett kultúrában alakult ki. A vallás alapja a félelem és a tudatlanság. Szembe kell szállni azzal a nézettel, amely szerint a vallás akkor szűnik meg, ha a tudatlanságot is megszüntetik. Helytelen azok­nak a polgári filozófusoknak a nézete, akik azt vallják, hogy a vallás nem a valóság tük­röződése. Ezzel szemben ma­terialista álláspont az, hogy a vallás a valóság torzított tük­röződése. AZ EMBEREK TEREMTET­TÉK meg az istent, a ma­guk hasonlatosságára. Az ural­kodó osztály felismerte a val­lás tömegképező erejét, meg­látta azt, hogy mennyire ki­egészíti az államapparátust, minden elnyomó szervezetet. Azt hirdették, hogy a földi bajoktól való mentességet, vi­gaszt nyújt a vallás, és így a nép a vallás vigasztaló ere­jét kereste. A vallásos ember azt hiszi, hogy a világi étet csak egy rövid epizódja az életnek, túlvilági boldogságba ringatja magát. Marx helyesen mondta, hogy a „vallás a nép ópiuma”. Világosan kell látni, hogy a vallás akadályozza a fejlő­dést, akadályozza az osztály­harcot. leszereli a tömegeket. A kereszténység a földön való jólétért sosem emelte fel sza­vát. Mekkora öncsalás hinni olyan lényekben, amelyek irá­nyítják cselekedeteinket, hívő ember nem lehet a maga sor­sának kovácsa. Nem véletlen, hogy az az osztály — a mun­kásosztály — lép fel leghatá­rozottabban a vallás ellen, amelyik a kizsákmányolás el­len is fellép. MAJD ÍGY FEJEZTE BE dr. Némedi Lajos az előadá­sát: Nincs messze az az idő. amikor mindenki számára meglesz a földi boldogság és nem néz segítség után az ég felé. Kékesi Loránd TIT szabadegyetem Gyöngyösön A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat munkája egy­re ismertebb, egyre népsze­rűbb lesz Gyöngyösön is. Ezt a népszerűséget, amelyet az üzemi és nyilvános ismeret- terjesztő előadásokkal, klub­estek rendezésével vívott ki a társulat járási szervezete, most még jobban elmélyíti az e héten megkezdődött sza­badegyetem. Több mint hatvan ember gyűlt össze szerdán este a Vak Bottyán Gimnáziumban. Munkások, értelmiségiek, al­kalmazottak, túlnyomórészt olyanok, akik fiatal koruk­ban nem tudták megszerezni a kellő tudást, műveltséget, s most, meglett fővel szeretnék mindezt pótolni. Erre kiváló alkalmat nyújt a TXT most — a városban először fennálló — Bugát Pál Szabadegyeteme. A szabad- egyetem világirodalmi, egye­temes és magyar történelmi, jogi, fizikai, matematikai, mű­vészeti és filozófiai történeti szakjain kéthetenként tarta­nak előadásokat, az ezekben járatos tudományos szakem­berek, s tandíjmentesen, mini­mális beiratkozási díjért min­denki megkaphatja az érdek­lődési körének megfelelő mű­veltséget. Az emberek napról-napra jobban vágynak arra, hogy minél többet élvezhessenek a kultúra gyümölcséből. Ez lát­szik abból is, hogy noha a szabadegyetem képesítést nem ad, kizárólag ismeretter­jesztő jellegű, mégis ilyen nagy érdeklődést váltott ki a város lakóiban. Legtöbb jelentkező a világ- irodalmi és a művészettörté­neti előadásokra, de sokan je­lentkeztek a többi szakra is. A szerdán megtartott ünne­pélyes megnyitót Szénái Vil­mos tanár, a TXT járási titkára tartotta. Megnyitójában üd­vözölte az első hallgatókat, ismertette a szabadegyetem célját, programját. Ezután került sor az első előadásra, a világirodalmi so­FUCSOU (Űj Kina) Fucsouban szerdán gyűlést tartattak. A gyűlés részvevői egyhangúlag támogatták Peng Tö-huaj nemzetvédelmi mi­niszter parancsát, amelynek értelmében ismét elkezdték Kimoj bombázását és amely felszólította a tajvani hatósá­gokat, hogy tartsák szem előtt a nemzet érdekeit, hagyjanak fel a makacssággal és az anya­ország népével együtt harcol­rozat keretében. Földy Ágos­ton, a világirodalmi tanszék vezetője ismertette a tan­anyagot. Eszerint a tanszéken a világirodalom legnagyobb, halhatatlan költőit és íróit fogják megismerni. Többek között Byron, V. Hugo, Tha­ckeray, Zola és Csehov költé­szete lesz egy-egjr előadás anyaga. Az ismertetés után Papa Miklós tanár részletes, nép­szerű stílusú előadásában is­mertette Balzac életét és mun­kásságát. A napokban kezdik meg az előadásokat a többi szakon is. — ró — janak az amerikai agresszorok ellen. Li Si-csia, kuomintang ten­gerészet volt helyettes minisz­tere és a mamoi erőd volt pa­rancsnoka * „tűrhetetlennek” minősítette a csangkajsekisták magatartását. Emlékeztette a tajvani tengerészeket arra, hogy helyzetük hasonló a viha­ros tengeren hánykolódó csó­nakéhoz. Felszólította őket, ébredjenek fel és térjenek vissza az anyaország ölelő kar­jába. (MTI) Volt koumfnfaing tisztviselők támogatják Peng Tö-huaj nemzetvédelmi miniszter parancsát fi libanoni Nemzeti Egységfront közleménye BEIRUT (AFP):. A Nemzeti Egységfront — a volt libanoni ellenzék — csütörtökön este közleményt adott ki. Ebben megállapítja: „A Nemzeti Egy­ségfront szükségesnek találja, hogy az amerikai csapatok Li­banonból való távozása előtt ismertesse álláspontját azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet Eisenhower elnök a Libanonban tartózkodó ameri­kai csapatokhoz intézett. Az amerikai csávátok nem azért szálltak partra Libanonban, hogy megvédjék az ország füg­getlenségét, hanem azért, hogy elfojtsák az iraki forradalmat — hangoztatja a közlemény. A partraszállás olyan katonai vállalkozás volt, amely a kor­rupt libanoni rendszer védel­mét szolgálta. A volt libanoni elnök ugyanis szolidáris volt a régi iraki kormánnyal és az­zal együtt harcolt az arab or­szágok felszabadulásának gon­dolata ellen.” A Nemzeti Egységfront köz­leménye arra a tényre is rámu­tat. hogy az amerikai partra­szállás az ENSZ megfigyelők jelentésének nyilvánosságraho- zatala után történt. Ez a jelen­tés pedig megállapította, hogy alaptalan Chamounnak és kor­mányának az Egyesült Arab Köztársaság ellen tett panasza és nem létezőnek bizonyult az az állítólagos beszivárgás is, amelynek alapján az említett panaszt emelték, „Bárhogy is áll a helyzet, az agresszió nem járt sikerrel, mert nem tudtak ártani az ira­ki forradalomnak és nem tud­ták gyengíteni a korrupt rend­szer ellen fellázadt libanoni nép harcát sem” — állapítja meg a közlemény. (MTI) WASHINGTON (AP). John Foster Dulles amerikai külügyminiszter pénteken reg­gel Tajpej bői visszaérkezett Washingtonba. Kijelentette, hogy a Csang Kaj-sekkel foly­tatott megbeszélései „rendkí­vül kielégítőek” voltak. (MTI) KAIRÓ (AP). Az Arab Liga tagországai elhatározták, hogy az ENSZ- közgyülés elé terjesztik az omani konfliktust. Az omani Imám képviselője csütörtökön reggel Kairóból New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlésének vitáján. PEKING (Uj Kína) A Ro­mán Népköztársaság katonai küldöttsége látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. A távozó küldöttség tiszteletére Csan Ji marsall, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnök-he­lyettese és külügyminisztere csütörtökön este fogadást adott, MONTEVIDEO (TASZSZ). Az uruguayi parlament két háza elfogadta azt a törvény- javaslatot, amely szerint ki­sajátítanak két amerikai hús­ipari kombinátot. Időjárásjelentés Várható időjárás szombaton es­tig: Kisebb felhőátvonulások, eső nélkül. Mérsékelt északnyugati szél. Több helyen köd. Az éjszakai lehűlés keleten is gyengül. A nap­pali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 3—6 fok között, leg­magasabb nappali hőmérséklet szombaton: 11—14 fok között. De Gaulle Algériára vonatkozó kijelentéseinek visszhangja NEW YORK (AFP—Reu­ter) De Gaulle tábornok csü­törtöki kijelentései Algériáról nagy érdeklődést keltettek az ENSZ-ben. A nyugati küldöt­teiken kívül az afrikai—ázsi­ai csoport képviselői is ked­vezően fogadták azokat. Az afrikai—ázsiai csoport körében hangoztatják, hogy a tárgyalások felajánlása csak a tűzszünetre vonatkozik, poli­tikai problémákra nem. Úgy vélik azonban, hogy De Gaul- * le tábornok csütörtöki lépése azt eredményezheti, hogy ta­lán olyan tárgyalásokra -ssor kerül, amelyen nemcsak ki­zárólag katonai kérdéseket vitatnak meg. Ollenhauer felajánlja együttműködését Adenauernak BONN (MTI). A DPA jelentése szerint Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön rádióbeszédet mondott s abban kijelentette, hogy a szövetségi gyűlés ber­lini ülésszakán tapasztalt „ked­vező jeleket” tovább kell fej­leszteni „az ország újraegyesí­tését célzó közös politika ér­dekében”. A kormánytöbbség­nek el kell ismernie az el­lenzéket, mint a népakarat egyenjogú és egyenértékű té­nyezőjét. Nem lehet sző közösségről mindaddig, amíg a kormány ragaszkodik ahhoz az ábránd­hoz, hogy az újraegyesített Németország számára követeli a szabad döntés jogát az északatlanti pakturrn.jz való csatlakozást illetően is. Az ellenzék — mondotta Ollen­hauer — továbbra is azon a nézeten van, hogy a Szövetségi Köztársaság fegyveres erőinek atomfelfegyverzése veszély az egész német népre. Ollenhauer lehetőséget lát az együttműködésre a Bundes­wehr keretében is. — A szo­ciáldemokraták azonj&an a szövetségi hadügyminiszter vé­delmi elgondolásait nem tehe­tik minden vonatkozásban ma­gukévá — mondota Ollenhauer. PHENJAN (TASZSZ) Kim ír Szén, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke fo­gadta Jang Jung vezérezre­dest, a kínai népi önkénte­sek parancsnokát, Vang Ping vezérezredest, a kínai népi önkéntesek biztosát és több tábornokát, valamint magas­ra^gú tisztjét abból az alka­lomból, hogy a kínai népi ön­kéntesek kivonása teljesen befejeződött. Ifjú választókhoz ír(a: Szabó Imre, a KISZ megyebizottság titkára MAR CSAK HÁROM hét választ el bennünket, hogy népünk és benne ifjúságunk az urnák elé járuljon, s le­adja szavazatát a Hazafias Népfront jelöltjeire. Már csak három hét, s meggyőződé­sünk, hogy a szavazóK nagy többsége újból hitet tesz a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép fel­emelkedésének ügye mellett. Választás lesz, jövendő sor­sunk felett döntünk. Ilyenkor minden igaz hazafi számba- veszi a megtett utat, meg­vizsgálja a jövő terveit, lehe­tőségeit, s azokra adja a sza­vazatát, akikben biztosítékot lát saját, jobb holnapjánait, az egész nép szebb jövőjének megvalósításához. Nekünk is ezt kell tenni, ha méltók akarunk lenni a bizalomra, amely ilyen fiata­lon szavazati joghoz juttatott bennünket. Nekünk fiatalok­nak még több okunk van ha­zánk múltjának, jelenének, jövőjének elmélyült vizsgála­tára, mint az idősebb gene­rációnak. Hiszen mi leszünk a jövő felnőttjei: más szóval, mi még csak életünk negyed­eiét, harmadát éltük le, az élet nagyobb része még hátra van. Szocialista jövőnk, az al­kotó élet és a biztos, nyugodt öregkor mellett kell hitet ten­nünk az urnák előtt. Hitet is tehetünk, mert né­pi demokratikus rendszerünk­ből fakadóan ma Magyaror­szágon 18 éves kortól minden ifjú és leány egyenjogú sza­vazópolgára a hazának. A kapitalista Horthy-rend- szerben elütötték a szavazati jogtól a fiatalokat, a legsze­gényebb néprétegeket, a ku­bikosokat, a nők nagy részét, s az alacsonyabb iskolai vég­zettségűeket. Az 1922. XXVI- os te. például különböző cen­zusokhoz kötötte a választói jogosultságot: magas korha­tár, férfiaknál 24, nőknél 30 év. Kötelező hat elemi, két­évi egyhelyben lakás, 10 évi állampolgárság, a nőknél há­rom gyermek megkövetelése, stb. OLYAN MEGKÖTÉSEK voltak ezek, amelyek a dol­gozó tömegektől céltudatosan megvonták a szavazati jogot és csupán a lakosság egy tö­redékének állt módjában sza­vazni. Az 1931-es választói névjegyzék csak 2 548 5S5 vá­lasztó nevét tartalmazza, emellett azok a kevesek is, akik szavazhattak, gyárosok­ra, földbirtokosokra, főpapok­ra, kulákokra és hasonszőrű jelöltekre adhatták szavaza­tukat, mert a népnek nem volt joga jelöltet választani. Amíg a hírhedt Bethlen-kor- mányzatnak 14 tagjából hat gróf és bankár volt, a mi kor­mányunkban munkásak, pa­rasztok, haladó értelmiségiek foglalnak helyet. Legszélesebb tömegszervezetünk, a taná­csok összetétele is a nép ha­talmát példázza. Erre nem kell különösebb példát fel­hozni, hisz mindenki, ha nem máskor, a most lezajlott je­lölőgyűléseken erről meggyő­ződhetett; Milyen volt nálunk régen a választás? Erre úgy is lehet válaszolni, ha megnézzük a kapitalista Nyugat, a „szabad föld" országait, mert ott még ugyanazt látjuk. Bár a mun­kások harcának eredménye­ként a szavazati jogot kény­telenek egyre több dolgozó­nak megadni, de különféle trükkökkel a választók milli­óit zárják ki a jogok gyakor­lásából. Azt mondják nyuga­ton — és egyesek nálunk is, — hogy: igazi demokrácia és szabadság csak az Amerikai Egyesült Államokban van. Ugyanakkor a „szabadság" és „demokrácia” fennkölt hazá­jában 1951-ben 11 millió sza­vazó nem kapott szavazati jo­got, mert nem tudott válasz­tási adót fizetni. Honnan is fizethetne az a sok millió részleges és teljes munkanél­küli, aki még sokszor a bete- tevő falatját sem tudja a csa­ládjának előteremteni. Az annyit dicsért demokrácia ha­zájában, Svájcban, mindmáig sincs szavazati joga a nők­nek. S a „szabad világ” vá­lasztási harcában nem utolsó eszköz a kényszer alkalma­zása sem — erkölcsi, gazda­sági és nem egyszer fizikai, — hogy arra adják szavaza­taikat, akik a burzsoáziának a legmegfelelőbb képviselői. Legszemléltetőbb példái en­nek a közelmúltban Francia- országban lezajlott úgyneve­zett népszavazás, ahol arról kellett dönteni, hogy diktá- tori hatalmat kapjon-e De Gaulle, vagy sem? Ki hiszi, hogy az algériai nép minden kényszer nélkül diktátort fel­hatalmazást adott De Gaulle- nak azért, hogy a jövőben saját belátása szerint bom­bázhassa az algériai falvakat, hogy kénye kedvére végeztes­se ki a szabadságharcosokat. A JÖZAN ÉSZ azt mondja: nem. És mégis mi történik? A szavazók nagy többsége igent mondott Francia­országban. De ezt az igent nagyon sokan úgy mondták ki, hogy bordáik között ott érezték a francia ejtőernyő­sök szuronyainak hegyét, hogy a kunyhókból puskatus­sal kergették szavazni a pol­gárokat, a gyarmatosító had­sereg tagjai. Mi ebből a demokráciából nem kérünk. 1945-től ez az ország a mi országunk, a nép országa, amely a felsza­badító szovjet hadsereg had­műveletei során született meg. Fokozatosan megkezdődött a szocialista kibontakozás. Egy­szer és mindenkorra meg­szűnt a kizsákmányolok ural­ma. Ipari termelésünk három­szorosára nőtt. Heves megyé­ben, ahol korábban csak kez­detleges ipar volt, virágzó ipari élet van kibontakozóban. Az egykori Pernyepuszta he­lyén modern Petőfibánya, Gyöngyös és Eger környékén új üzemek épültek. S nyu­godtan mondhatjuk, hogy az új üzemekben új munkásosz­tály alakult ki, amelynek többsége fiatal, hiszen .csak Petőfibányán több mint 56 községből járnak a dolgozók, s az egykori summások és béresek gyermekei, az 50 fil­léres napszám helyett ma két- két és félezer forintot is ke­resnek havonta. A földosztás, a bankok ál­lamosítása, a nagyüzemek ál­lami ellenőrzése, majd álla­mosítása, az egész népet moz­gósította. Soha nem látott harci kedv, alkotó lendület szülte azokat a hatalmas ered­ményeket, amelyeket ma már a történelem tart nyilván: a földosztás, a stabilizáció, az állami ipar létrehozása, nagy munkasikerek, a hároméves terv, az ifjúság szempontjá­ból sem lebecsülendő Sztálin- város, Mohács-sziget, Hanság, s más nagy építkezéseken való részvétel, A magyar ifjúság legjobb­jai — mint a történelem fo­lyamán annyiszor — most is a haladás élvonalában jártak. Az első széncsatákat, a MA- DISZ önkéntes ifjúsági bri­gádjai segítették, az ifjúsági szervezet egysége fokozato­san megvalósult, azok a fia­talok, akik kivették a részü­ket az ország építéséből, nap mint nap részesültek a népi demokrácia előnyeiből. ALAPJAIBAN megválto­zott a parasztifjúság helyzete, miután 75 ezer földbirtokos, 5 600 000 hold földjét felosz­tatták 642 ezer parasztcsalád között. Bár kezdetben csak a földtulajdon örömét érezték, tudták, hogy megszabadultak a nagybirtok, a kulákság igá­jától és nem láttáik a mező- gazdaság szocialista perspek­tíváját. Ma azonban egyre több dolgozó fiatal találja meg megyénkben is helyét a termelőszövetkezetekben és a legnehezebb munkát helyet­tük a gépállomás traktorai végzik. így több idő jut szó­rakozásra, tanulásra. Ezt bi­zonyítja, hogy amíg a felsza­badulás előtt a megye falvai­ban alig volt sportkör, főleg csak néhány futballcsapat, ma 64 sportkör, 70 sportcso­port, mintegy 4000 sportoló­val dolgozik. Csak az 1956- ban megrendezett falusi spartakiádon 8000 falusi fia­tal vett részt a megyében. A most már hagyományosan megrendezésre kerülő Hámán Kató kulturális seregszemlén évente 7—8000 falusi fiatal vesz részt. Ma már végérvé­nyesen megnyílt a falu ifjúsá­ga előtt a szabad, kultúrált élet kibontakozásának lehető­sége. A kötelező nyolc osz­tály elvégzése, a kultúrházak. a mozik széles hálózata, mind­mind hadüzenetet jelent a Horthy-korszaik sötétségének. Ma már mindenki meggyő­ződhetett róla, hogy nemcsak igénye van a parasztifjúság­nak a több tanulásra, a jobb életre, hanem lehetősége is. Az 1957—58-as iskolai évben a középiskolákban beiratko­zottak közel 25 százaléka pa­raszt és több mint 36 százalé­ka munkásfiatal. Az elmúlt négy év alatt megyénkben 29 658 rádiót, 3415 motorkerékpárt, 28 618 kerékpárt vásárolt, jelentős részben a falusi lakosság, ugyanakkor rendszeresen kö­zel négyezren olvassák a Ma­gyar Ifjúságot, több mint két­ezren a Falusi Vasárnapot, mint ifjúsági hetilapot, s kö­zel ezren a Népszerű Techni­kát. GYÖKERESEN megválto­zott a munkásifjúság helyze­te is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy megyénk munkás­ifjúságának létszáma az el­múlt 10 évben meg négysze- reződött. Csak Eger városá­ban pillanatnyilag 698 ipari tanuló tanul. Hol vannak azok a régi inasévek, amikor a mester a tanulóval kénye- kedve szerint bánhatott? Régen az inas szülei fizet­tek a mesternek, hogy tanítsa meg a szakmára a gyermekét, ma az ipari tanuló kap fize­tést azért, mert szakmát ta­nul. 1930-ban az inasok 20 százaléka még 6 elemit sem végzett, s 60 százalékának egyáltalán nem volt szabad­sága. Ma minden MTH-s tanuló munkaruhát kap. Egy hóna­pos évi szabadságuk van, évente 12 ezren ingyenes üdü­lésben vesznek részt. 1938-as adatok szerint a fiatal vájá­rok 57 százalékkal kerestek kevesebbet, mint az idősebbek, az ifjú esztergályosok 41 szá­zalékkal. a fiatal hegesztők 68 százalékkal kaptak keve­sebb bért, mint az öregebbek. Ez persze csak azokra vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents