Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-19 / 229. szám

A NÉPÜJSÁG 1958. október 19., vasárnap Bemutató előtt Dobozy „Szélvihar* című drámája bemutatójára készül a Gárdonyi Színház A SZÍNPAD SIVÁR, rideg és kicsit riasztó is most. A háttérben falnak támasztva a díszletek, este lesz csak szük­ség rájuk, amikor kigyúl a rivalda fénye és felcsendül a Szabad szél dala. Az operett­nek estéről, estére nagy a si­kere, — .megérdemelten. De délelőttönként, nappal, egyet­len sápadt lámpa fényében, utcai ruhában, vitatkozva, meg-megállva folynak már az új bemutató próbái. Erről nem tud a közönség. Minthogy arról sem, hogy mennyi munka és szenvedés — a szó szoros értelmében véve is szenvedés — van egy- egy darab bemutatója előtt, amíg valódi életre kél az író megálmodta figura. Dobozy. immáron országhatáron túl ;s newt szerzett drámáját, a „Szélviharát mutatja be no­vember 6-án a Gárdonyi Gé­za Színház- A „Szélvihar”-t, amely címében is kifejezi, hogy arról a viharról szól, amelyet 1956 októbere kavart fel nemcsak a földeken, de a lelkekben is, arról a viharról, amely könyörtelenül letépett minden álarcot, takarjon az bár ördögöt, kishitűséget, kis­királykodást, arról a viharró!, amellyel szembeszegülni és amelyet megfékezni csak a kommunisták, a becsületes emberek, a dolgozó nép tu­dott. Dráma!. Ez így magában keveset mond. Élet: az is­mert, megélt és hosszú időkre* tanulságot adó élet Dobozy alkotása. S ezt színpadra vin­ni, nem könnyű dolog. EGY HETE FOLYNAK a próbák, most már az úgyne­vezett rendelkező próbák, Horváth Árpád irányításával, amikor még ugyan szöveg­könyvvel a kezében, de már Pályázati felhívás! Heves megye felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából a me­gyei tanács művelődési osztályával egyetértésben a Magyar Szovjet Baráti Társaság Heves megyei El­nöksége és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizottsá­ga pályázati felhívást hirdet a me­gyénk középiskolái és főiskolái számára. A pályázaton részvevők a követ­kező témákból választhatnak: Mikor és hogyan szabadult fel városom, községem? Városom, községem fejlődése a felszabadulástól, napjainkig. Üj élet kezdődött városunkban... Mit jelentett az ifjúság számára és magam számára a felszabadu­lás? A pályázat megírása kötetlen. Lehet: élményszerűen, versben, vagy prózában megírni. Pályadíjak: I, 1959. tavaszán Szovjetunióbeli utazás, aminek költségeihez 500 forinttal járulunk hozzá. II. 200 Ft. III. 100 Ft, és több pályázatot em­léktárgyakkal, könyvekkel díja­zunk. A pályázat terjedelme 3—i gépelt oldal. A pályázat beküldésének batár­ideje: 1958. december 30. Cím: Magyar Szovjet Baráti Tár­saság, Eger, Kossuth Lajos u. 4 sz. A pályázat eredmény-kihirdeté­sét sajtón keresztül közöljük és az 1959. február havában megtartandó magyar—szovjet diákhét megnyitó­ján ismertetjük. I játszva, már a szó ízét, a fi­gura lelkét keresve, kutatva I folyik a munka. S ez nehéz dolog. A kopár színpadon még meg-megbicsaklanak az érzések, még ott zeng néha a fortisszimó, ahol pedig a halk piano adna igazi drámaiságot. Megállnak, egyszer... két­szer. .. tízszer és újra elölről, hogy eggyé forrjanak Kálló Ferenccel és Csendes Imrével, Juliskával és Szasza Kis And­rással, Forgács Kálmán, Varga Gyula, Csapó János, Olasz Er­zsi, Pálffy György és a drá­ma többi szereplői. A rendező magyaráz, az érzéseket ma­gyarázza, a titkos belső rugó­kat, amelyek tettre, szóra, vi­tára hajtják a megformálan­dó alakot.. s .:. És nincs is szövegkönyv a kézben! Egy hete folyik csak a próba, de már nincs szövegkönyv, már súgó után megy a próba, annyira magá­val ragadta a dráma lüktető sodra, a művészet igaz élmé­nye a „Szélvihar” szereplőit. Hogy milyen lesz a bemu­tató, hogy lélegzetvisszafojtva hallgatjuk-e majd Csendes Imre és fia döbbenetes szó­csatáját, vagy sem? — azt most még nem lehet tudni, az a színészeken, a rendezőn múlik ... De! De, ahogy végighallgattam ezt a próbát, az volt, már most az volt az érzésem, hogy csend lesz, pisszenés se lesz a nézőtéren, csak felvonás vé­gén, a felocsúdás némasága után dübörög majd fel a taps. Mert utcai ruhában, ha csak pillanatokra is, de már a Csendes család éli életét, vív­ja harcát a Szabad szél dísz­leteinek árnyékában. Már Mácsai veti előre a vihar sze­lét, ahogy szól, mozdul! MINDENRE VÁLASZT ka­punk, ha felmegy a füg­göny ... így • • • ó)-------- --- —--- -- -■—— — ----- --­HA RAGVÓ LIBÁK Gyűlést hirdettek Istenmeze­jén, s a vendégek kicsit druk­kolva várták, miként jönnek majd el a hosszú falu másik végéről a meghívottak. Pedig felesleges volt az aggodalom, mert eljöttek. Motoron. Való­ságos parkoló hellyé alakult a kultúrház udvara. A fekete, új Pannóniától az lzs-ig, ami szép és jó motor van, mintha itt adott volna találkozót, eb­ben a hegyek közé szorított bányászfaluban. Itt, ahol két évtizede még nem mertek be­lefogni a kerékpárvásárlásba sem, pedig részletre kínálták nekik. Itt most talán ez év­ben 50-re is felszaporodik a motorkerékpárok száma (most 41 van). Sőt a tervekben, nem is annyira a motorkerékpárok, de inkább a személyautók szerepelnek. S ez igen örven­detes — de nem „mindenki­nek". A libák utcaszerte harago­san nyújtogatják nyakukat a pufogó „rohangáncokra", mert hát régen ők adták a falu zenéjét, s most ezek a gépek orvul átvették tőlük a „szót”. Ezek nem tudják magukat se­hogy sem túltenni. De ez le­gyen a legnagyobb baj — mondják rá az istenmezejei- ek. A FALU SZÉLÉN Ki hallotta- hogy Szeder­kénypuszta és Istenmezeje között rövidebb lett az út? Mégpedig jó félkilométerrel. Hogy mi módon? A falu szé­lét jelző táblát szépen kiás­ták és jóval odább vitték. Hogy miért történt mindez? Muszáj volt. A táblát ugyan­is beépítették. Az istenmeze- ji bányászok néhány év alatt 87 házból valóságos fa­lut építettek a Szárazság dű­lőben, úgyhogy a tábla, mely azt hirdette „Istenmezeje kö­vetkezik”, a falu közepébe kerül. Most új helyén, félki­lométerrel odább álldogál, bár tudja, hogy nyugalma nem lehet tartós az új he­lyen sem, megint jönnek az építőanyaggal megrakott autók, szekerek és őt tovább viszik. Ott hirdeti aztán „Is­tenmezeje következik”. Is­tenmezeje, amelynek egykori kopársága. sivársága az is­tennek sem kellett, s azért róla nevezték el, most meg tíz év alatt, hogy megduplá­zódott a házak száma, s 200 bányász építette fel új ott­honát, a falu lakói az isten­nek sem óhajtják vissza azo­kat az időket, mikor évtize­dekig állhatott egy helyben a faluszéli tábla, mert nem akadt pénz lakásépítésre. KOVÁCS ENDRE Az MSZBT hírei — JÁRÁSI, városi és nagy­üzemi titkári értekezletet ren­dez hétfőn az MSZBT megyei titkársága. Az értekezleten a munkatervet vitatják meg és az 1959-ben megtartandó ba­rátsági hónap programját. ★ — HAVELLANT Ferencet és Búzás Józsefet tanulmány­útra küldték jó munkájuk ju­talmául a Szovjetunióba. ★ — AZ MSZBT kezdő és ha­ladó orosz társalgási tanfo­lyamokat szervezett október 15-től. Egerben eddig öt nyelvtanfolyam kezdődött meg. 1958. október 19., vasárnap. 1958. október 20., hétfő: 1944. Belgrád felszabadítása. A jugoszláv néphadsereg napja. 1808-ban született Kari Andrée, német geográfus. & Névnap C? Ne feledjük, hétfőn: VENDEL kedden: ORSOLYA- MA TARTJA alakuló gyű­lését a kerecsendi takarékszö­vetkezet, a moziteremben. Az alakuló gyűlésen részletesen ismertetik a takarékszövetke­zet alapszabályát. — MÁR ZÖLDELL az új- lőrincfalvi termelőszövetke­zet őszi árpája és a múlt héten vetett 20 hold búzája is.- AZ ÁTÁNYI községi ta­nács 350 ezer forintért új kul- túrházat építtet, amelyet a jö­vő évben adnak át rendelte­tésének. — TEGNAP KEZDTE a szüretet a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet. Az egy holdnyi szőlőterületen 30—35 hektoliter musttermést vár­nak.- JÓL SIKERÜLT bált ren­deztek a parádfürdői K1SZ- fiatalok a Gyógyintézet tár­salgójában. Az est program­ját szépségkirálynő választás tette még színesebbé. — SZÁZHARMINC KILÓ MŰTRÁGYÁT használt fel holdanként az idén a mező- szemerei Üj Világ Termelő- szövetkezet. A következő év­ben méginkább növelni akar­ják a felhasználandó műtrá­gya mennyiségét.- AZ EGERCSEHI BÁNYÁ­SZOK közül 350-en rendel­keznek takarékbetétkönyvvel, s 550 ezer forint megtakarí­tott pénzüket őrzi az OTP. — ÖTVEN HOLD cukor­répára kötött termelési szer­ződést a kiskörei Üj Élet Termelőszövetkezet.- AZ EGERCSEHI BÁNYÁ­SZOK étkeztetésére évi 450 000 forintot fordít a bánya. Egerben délután fél 4 órakor és este fél 8 órakor: Szabad szél (Bérletszünet) Kiskörén este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül V^M/WWVWVWV\VWVWVWWWVW^^WAAíWNAAíWWW/VVVWWWAí\MAMWWMAAM(VVW\MA/WVWÁMAWMAWWWW\AMMMAl Nagy sikert hozott Gyöngyösön is a légoltalmi kiállítás MINT EGY BÜCSÜHELY a régi időkben: úgy hat mos­tanában a gyöngyösi áultúr- ház. Tömegestől özönlenek ide az emberek. Diákok és üzemi munkások, parasztasszonyok és katonák jönnek, mennek csoportosan és egyenként. Ki­állítást soha ilyen érdeklődés­sel nem látogattak Gyöngyö­sön, mint a most megrende­zett légoltalmi kiállítást: az első három nap után már négyezren felül volt a láto­gatók száma. Eperjesi főhadnagy, a vá­ros légoltalmi őrsparancsnoka ugyancsak* próbára van téve: alig győz válaszolni a per­cenként feléje záporozó kér­désekre: — Mennyi az atombomba hatótávolsága? — Véd-e ellene az óvóhely? — A gázálarc teljes bizton­ságot nyújt? — szinte egymás szavába vágva, türelmetlenül adják a kérdéseket az embe­rek. Mit is mutat az a kiállítás, mi lehet az oka, hogy ilyen nagy látogatottságnak ör­vend? Megmutatja a légolta­lom feladatát, eszközeit, moz­zanatait. Kis maketten láthatjuk a különböző fegyverek rombo­lását, olyan élethűen, hogy szinte fülünkbe recseg a bombázógépek idegesítő zú­gása. Az egyik sarokban fel­öltöztetett életnagyságú bá­buk a tűzoltás, életmentés, az elsősegélynyújtás egy-egy mozzanatára beállítva. A fal mellett sorban külön­böző bombák metszetei, szer­kezete, középen egy távirányí­tású rakéta hatalmas modell­je. A falakon végig kivilágít­ható táblák tanítják egészség- védelemre, óvatosságra a lá­togatót. S a leglátogatottabb rész ter­mészetesen az atom- és hid­rogénfegyvereket bemutató te­rem. ITT IS KIVILÁGÍTHATÓ, nagyon szemléletes eszközök mutatják be az atom szerke­zetét, a láncreakció menetét, az atomenergia békés és há­borús felhasználását: A ma­kettekből még a legegysze­rűbb, iskolázatlan látogató is megértheti a reakció lényegét, s a kis makettek megmutat­ják, hogyan adhat villamos- energiát, fényt vagy romot, pusztulást a hasadóanyag. Ennyit magáról a kiállítás­ról. Ennyiből is megállapít­hatjuk, hogy igen tanulságos. Mi is a kiállítás célja? Nemcsak az, hogy megtanítsa az embereket arra, amit ma már mindenkinek tudnia kell: az atambomlás lényegére: El­sősorban azért rendezték, hogy a lakossággal megismer­tessék a légoltalmi mozgal­mat, s kedvet ébresszen a most kezdődő légoltalmi tan­folyamokhoz. A látottak alap­ján megállapíthatjuk, hogy a rendezőségnek ez a célkitűzé­se sikerült, s valószínű, hogy ezek után még többen vesz­nek részt ezekben a múmiák­ban. Ezen túlmenően még két gondolatot ébresztett bennünk a kiállítás, s ezek sem jelen­téktelenek: Az egyik az, hogy egy sóiba nem kívánt, de esetleges há­ború esetén is bizakodhatunk: nemcsaic fegyveres erőink, de polgáraink is jól felkészültek, s bátran nézhetnénk a pro­vokáció szemébe: okos eljárá­sokkal, megfelelő felkészült­séggel, odaadó munkával meg tudjuk védeni hazánkat, ott- honunKat, embertársainkat a rettenetes pusztulástól. A másik gondolat az atom- kiállítás láttán ötlött fel ben­nünk, de éppenúgy eszünkbe juthat egy csoport óvodás, egy új ház, két boldog sze­relmes láttán: IGAZ, HOGY MI IS felké­szülünk, igaz, hogy meg tud­juk védeni szeretteinket, ér­tékeinket, de mégis elsőrendű kötelességünk összefogni, s békés úton, ha kell erőszak­kal megakadályozni az eszte­len pusztítást, az özvegyek jaját, az árvák sírását, a nyo­morék életeket, egyszóval: a háborút; — rózsa — BARÄTKOZÄS.. . (Szobolcsky Gyula felvétele) Kocsis Albert hegedűművész Hatvanban A klasszikus zenevilág ki­magasló hegedűművésze Ko­csis Albert, Hatvan város szü­lötte. Aki látta és hallotta igen magas fokon álló zenei tudását, mesteri játékát, az az elismerés hangján beszélhet róla. Nemzetközi zenei versenyek többszörös dijnjT3rte.se. Hat­vanból indult, s ma már az egész világ tapsol neki. Moszk­va, és a Szovjetunió 28 nagy­városa, Bécs, Párizs, Mün­chen, Innsbruck, Salzburg... Varsó, Bukarest... mind egy-egy nagysikerű állomás művészi pályafutásában. Kelet és Nyugat kritikusai, közön­sége, a különböző nyelvű új­ságcikkek, az őszinte elismerés és méltatás hangján emlékez­nek meg róla. A legnagyobb szeretettel, tapssal köszöntötte őt szülő­városának közönsége is, a na­pokban, a Hatvani Városi Mű­velődési Házban megrendezett hangversenyén. Műsorán Bach, Beethoven, Schubert, Hacsa- turján, Kreisler világhírű ze­neszerzők műveit szólaltatta meg hegedűjátékával. Kísérője a klaviatúra nagymestere* Szabó Zsuzsa zongoraművész volt, aki művészi átélésű já­tékával mindvégig méltó part­nernek bizonyult. Kocsis Albert és Szabó Zsu­zsa ritka művészi élményt nyújtottak játékukkal, s ne* vüket feledhetetlenül beírták minden egyes hatvani zeneértő és zeneszerető szívébe. Köszö­net illeti a Városi Művelődési Ház vezetőit is, amiért a jó rendezéssel, a külső körülmé­nyek biztosításával hozzájá­rultak ezen kimagasló, fényes sikerhez. Meghalt XII. Pius — ki lesz a pápa? A bíborosok egymásközti vetélkedése a pápa halála után A Vatikánban összegyűlt bí­borosok vetélkedése megkez­dődött az új pápa megválasztá­sáért. Felmerült a kérdés, kit fognak megválasztani. A Rómába érkezett bíbo­rosok közül Spelman amerikai a leghatalmasabb, mert az amerikai katolikusak gazdasá­EGRI VÖRÖS CSILLAG 19—20-án: Feleségem a sztár Matiné 19-én: Halhatatlan garnizon EGRI BRÓDY 19—20-án: Múló évek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 19—20-án: Csendes Don (I. rész) Matiné I9-én: Te és annyi más baj társad GYÖNGYÖSI PUSKIN 19- én: 12. órában 20- án: Üjévi áldozat Matiné 19-én: 45-ös körzet nem válaszol HATVANI VÖRÖS CSILLAG 19—20-án: Bűn Matiné 19-én: Föltámadott a tenger HATVANI KOSSUTH 19- én: Világ teremtése 20- án: özönvíz előtt FÜZESABONY 19—20-án: Feleségem Matiné 19-én: Őserdő foglyai HEVES 19—20-án: Amiről az utca mesél Matiné 19-én: Kis Mack története EGRI BÉKE 19—20-án: Spanyol kertész gi súlya a legnagyobb és az amerikai külügyminisztérium­ra befolyása közismert. A bí­borosok angolszász csoportjá­nak a feje és bizonyos, hogy döntő hatással lesz a válasz­tásra. Bár az olasz bíborosok túl­súlya a bíboroskollégiumban megszűnt, mégis kicsi a való­színűsége hogy nem olasz pá­pát választanak. A milánói érsek, Montini, a legvalószí­nűbb utóda XII. Pilis pápá­nak. Ö és Tar dini, aki a belső ügyek titkára volt, 1954. óta bíborosok és most megbízást kaptak a pápa választására. Montini mellett szól, hogy ő volt XII. Pius politikájának legmeghittebb munkatársa. Montini vezetője az olasz Ke­resztény Demokrata Pártnak, amelyik az úgynevezett mo­dem neokapitalizmus politiká­ját követi. A legnagyobb el­lenlábasai Ottaviani és Síri bí­borosok, akik az Actio Catho- lica vezetői és a klerikális mozgalmak legelszántabb szár­nyához tartoznak. A keleti egyház befolyása csekély, csupán az örmény Agagianian bíborosnak van némi befolyása, aki a világ- politikában is szerepet játszik. Az öreg bíborosok is külön csoportot alkotnak, akiknek vezetője a 80 éves Canali. A bíborosok Tisserant mögött ál­lanak, aki Franciaország érde­keit képviseli, mert az elmúlt években francia—spanyol kö­zeledésen fáradozott egy föld­közi-tengeri paktum érdeké­ben, melynek célja a francia gyarmatbirodalom fenntartása volt. (A Volksstimme alapján)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents