Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-19 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESCLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 203 szám Ara 50 fillér 1958. szeptember 19., péntek Harmadszor kondul a gong: Ma: felmegy a függöny. Az egri Gárdonyi Géza Színház ma este megkezdi új szini-évad- ját, — egy évvel öregebb lesz, egy esztendővel több lesz a múltja, több a tapasz­talata, új kincseket nyújt át a játék és a szó nemesmívű tálcáján az igazi nagy úr­nak: a közönségnek. Esté­ről estére felcsendülnek a szó köntösébe öltözött gon­dolatok, estéről estére talál­kozik a néző és a színész, ki lelke legmélyéből fakadt érzéseivel adja fűszerét, só­ját az iró szándékainak. Nagy és csodálatos talál­kozás ez mindkét részről. Olyan, mint a szerelmeseké: mindig új, mindig izgalmas, mindig és örökké újat adó. Azokat, akiket már oly jól ismerünk a hétköznapi élet­ből is, s az újakat, akiket minden bizonnyal ugyan­csak és így is megismerünk —, ismeretlenekké válnak ott, fenn a színpadon. A vásznak, falak, padlók négyszögébe zárt voltakép­pen sivár világ a játékuk­kal válik valóban színpad­dá, ahol az ember életét, vágyait, ezernyi tiszta küz­delmét, fájdalmas bukását és győztes harcait szemlél­heti az ember. A színpad és a színész Velence tükrénél csillogóbb és igazabb tükröt tart a ma embere elé: ez vagy» s igazabb kristály­gömböt, mint a játékosoké: ezzé kell lenned! Mennyi harc és küzdelem kísérte a magyar színészet útját, míg magyarul csen­dülhetett fel a szó ebben az országban, mégha holmi fé­szerben is. Mennyi küzde­lem kísérte a magyar színé­szet útját, hogy fészerből kőszínházba kerüljenek a „teatristák”. S mennyi küz­delem, hogy végre az igaz­ság szólaljon meg a színpa­don, hogy az igazság szólal­hasson meg felelősségre- vonás nélkül, büntetés nél­kül, — s a népnek! A harc eldőlt! Most, hogy felmegy a függöny, tán nem lesznek frakkos urak és mélyen dekoltált, nagyesté- lyis hölgyek, de lesznek jól öltözött, a színházat, a szí­nészeket, az alkotást igazán tisztelő, óhajtó dolgozó em­berek. Munkások, innen a Lakatosárugyárból, vagy a Bervából, parasztok az egri hóstyákról, vagy Felnémet­ről, kisemberek, a népet szolgáló értelmiségiek: mun­kájuk után színházat kívá­nó emberek. Nekik kell, s nekik lehel játszani! Ugyan nem 'fogják ki a lovat a primadonna konflisából, helyette azon­ban úgy tekintenek rá, mint művészre, akit tisztelni, sze­retni kell és lehet, mert mű­vészetét nekik szenteli, ne­kik áldozza. Nem fognak pezsgőt inni féktelen tivor­nyán valamelyik színésznő cipellőjéből, de bárhol lát­ják, azzal a tisztelettel kö­szöntik, amely kijár számá­ra a feledhetetlen élménye­ket nyújtó színházi estéért, azért a munkáért, amelyet minden energiájával, idegei minden rezdülésével végez. Ha valaki, hát a nép, a dolgozó nép megbecsüli a művészeteket, ha valamely ország, hát a mi országunk, a felszabadult nép országa mindent megtesz a művé­szetek kibontakozásáért. Egymagában az a tény, hogy kis városunk, Eger, önálló színházat kapott, hogy áldozatok árán is, de fenntartjuk ezt a színházat, amelyet megszeretett nem­csak Eger, de egész Heves megye, — nos, ez is ezt a tételt igazolja. Harmadszor kondul a gong: felmegy a függöny. S a színpadon megcsendül a szó, megkezdődik a játék. Az első szó a közönséget kö­szönti, az ezerfejű Caesart: a melegszívű, a hálás, de igényes Caesart. S mielőtt harmadszor kondulna a gong: most mi is köszönt­jük színészeinket, a régie­ket, akiket már Ismerünk és szívünkbe záriunk száz színházi este forró légköré­ben, s az újakat, akiket minden bizonnyal meg­ismerünk és megszeretünk az új színházi esték lázas forgatagában. Őket köszönt­jük: a művészeket, akik a tiszta, nemes érzések kapu­ját nyitják meg előttünk minden este. Köszöntjük azokat, aki­ket jóformán alig látunk, mert az Orchester mélyén kísérik estéről estére az elő­adásokat, — köszöntjük a zenészeket, a lágy dallamok megszólaltatóit. Köszöntjük a színház műszaki személy­zetét, akik nélkül — bár láthatatlanok, mint kenyér­ben az élesztő — nincs elő­adás, nincs színpad, nincs igazán művészi élmény. Kö­szöntjük a színházat, min­den dolgozóját, minden ve­zetőjét, akik most az első, a kétszeres premieren ott iz­gulnak a színfalak mögött: milyen lesz az első találko­zás. Köszöntjük őket és kér­jük is: igaz játékot, igaz művészetet vár a közönség. Olyan játékot, amely méltó a magyar színészet nagy ha­gyományaihoz, olyan játé­kot, amely méltó a korhoz, amelyben élünk, a célhoz, amelyért dolgozunk, — elyan játékot, hogy az új meg új erőt, lelkesedést öntsön az e célért dolgozó emberekbe. Legyen az egri színház is a művészet temploma, aho­vá áhítattal és tisztelettel lép be a „halandó’’; legyen az igaz, a haladás művésze­tének otthona, fellegvára, s színészei e művészetnek sze­rény, odaadó és következe­tes szolgái. És most konduljon meg harmadszor is a gong, kez­dődjék a játék! Dér Ferenc: A FIATALOK ETIKAI NEVELÉSÉRŐL ★ Nagy József: STROMFELD AURÉL ★ POROSZLÖI VÁLTOZÁSOK ★ HÍREK — SPORT Vetik az őszieket Megyénk területén egész sor termelőszövetkezet, de egyéni­leg gazdálkodó parasztok is megkezdték az őszi árpa és takarmánykeverékek vetését. Az időjárás általában kedvez és így remény van arra, hogy o hét végére sok mag a föld- ■ be kerül. Az egerszalóki Vörös Csil­lag 10, a felnémeti Petőfi 10 és a verpeléti Dózsa Termelő­szövetkezet 30 holdat vetett el ez ideig az ősziekből. Az egri főiskolás fiú szép jelvényt kap a jeloci kislánytól, barátságuk emlékére. Fesztiválokon, külföldiek találkozásaik alkalmából a jelvénycsere szinte már a barátság szimbólumává vált. (Foto: Márkusz) (Folytatás a 3. oldalon) í WNAAAA/V\AAAAAAAA^AAzV%AAAAAA/VV'VVVVVVSAAAAAAAAAAA1AAAA^/\A/^A/VN^AAAA/VVVVVVVSAAAA/VNAAAAAAAAAAAA/VV Túl az egymillión A hatvan; járás üzemelnek KISZ szervezetei a takarékos- sági mozgalom kezdete óta jelentős eredményeket értek el. A legutóbbi jelentések sze­rint arról számolhatunk be, hogy ez évi megtakarításuk összege 15 000 forinttal meg­haladta az egymilliót is. A PETŐFIBANYAI 5 fiatalok az elfekvő készletek feltárásával 178 ezer forintot mentettek meg a népgazda­ságnak, s a fiatal bányászújí­tók 385 ezer forinttal növel­ték a megtakarított összeget. A MATRAVIDÉKI erőmű kiszistái, akik ez év február­jában megindították az „ifjú­sági takarékossági mozgal­mat“, több mint 130 ezer fo­rintos megtakarítást értek el az elfekvő készletek feltárá­sával, újításokkal és egyéb megtakarítással. A takarékosságban jelentős részt vállaltak A SZŰCSI X-ES AKNA bányászfiataljai, ezt bizonyítja 311 ezer forintos eredményük is. A SELYPI CEMENTGYÁR fiataljai 4225 forint értékű vil- lámosenergia megtakarításá­val, s önkéntes segítő brigád­juk 1395 forintos eredményé­vel járultak hozzá a járás fia­taljainak egymillión felüli megtakarított összegéhez. Egy község évi búzaszükséglete A megye területén 7620 hol­don termeltek ez idén búzát az egyes termelőszövetkezetek. Ugyanennyi területet véve alapul, közel 13 ezer mázsával termeltek többet, mint az egyénileg gazdálkodó parasz­tok. Ez a búzamennyiség egy olyan község évi búzaszükség­letét fedezi, mint például Fü­zesabony. Az őszi és tavaszi árpánál szintén erősen szem­betűnő a termelőszövetkezetek magasabb termésátlaga. Élüzem szinten dolgozik a vámosgyörki vasútállomás A vámosgyörki vasútállo­más dolgozói kitűnő munkát végeztek az utóbbi időben. Jó munkájuk azt eredményez­te, hogy augusztus hó folya­mán elérték az élüzem szin­tet, miután kocsimozgatási tervüket és a tehervonatok menetrendszerinti indítását 100 százalékra, a személyvo­natok indítását 106 százalék­ra, és a kocsitartózkodási ter­vüket 106,8 százalékra teljesí­tették. Tűz az egri Balázs Ignác Tsz-ben Tegnap délelőtt 10,10 perc­kor sűrű fekete füst csapott fel az egri Balázs Ignác Tsz szérűskertjéből. — Tűz van — mondták az arravalósiak, s valóban, alig telt el néhány perc, az úton megjelentek a tüzoltÚK robo­gó» piros kocsijai, ... - . .... A tűzoltóknak és a közben segítségükre érkező honvédek­nek kétórai megfeszített mun­kával sikerült a tüzet lokali- zálniok. Becslés szerint 5000 forint értékű búzaszalma és takar­mányszalma égett el, a tüzet minden bizonnyal gyufával játszó gyermekek okozták. A gyermekjátékból keletke­zett tűzesetek száma sajnos állandóan növekszik a megye területén. Vasárnap például Egerszalókon gyulladt jsi egy szalmakazal a fentiekhez ha­sonló módon. Szükséges. tehát, hogy a szülők az eddigieknél foko­zottabban . ügyeljenek . gyer­mekeik játékára, hogy a iö- vóben minél kevesebbszer üs­se fel a fejét a vörös-kakas gyerekjáték következménye­ként. Társadalmi munkával — üzemfejlesztés Az elmúlt napokban a lő­rinci tanácsházán közgyűlé­sen tárgyalta meg a helyi Ve­gyes Ktsz tagsága az elmúlt hét hónap munkáját. A be­számolóból és a hozzászólá­sokból kitűnt, hogy az ered­ményesen dolgozó cipész és fodrász részlegek mellett, je­lentősen fejlődött a ktsz leg­fiatalabb részlege, az asztalos részleg is. Az év elején új gépet állí­tottak munkába, növekedett az asztalosrészleg létszáma is, s így jelentős mennyiségű fes­tett és fényezett bútort készí­tettek el — többek között 15 kombinált szekrényt — ren­delésre. Sajtóbemutató as újjáépülő kiskörei Tissa-hídnál A közgyűlésen elhatároztak, hogy az anyagraktárt társa­dalmi munkával Készítik el, s átrendezik üzemházuk te­rületét. A Ktsz cipész és többi részlege is részt vesz az üzemháznál végzendő társa­dalmi munkában. A közgyűlés után a Ktsz vezetősége megvendégelte a szövetkezet tagjait és azok hozzátartozóit. Polgár Miklós — CSERBA JÁNOS verpe­léti kútásót, Hadoványi Józse, makiári földművest több szá: forintnyi pénzbüntetésre éí adóbírságra ítélték kontárko­dás miatt. A KISKÖREI Tisza-híd 1887- ben — hetvenegy évvel ezelőtt épült. A hídnak akkor faszer- krazete volt, s ez jelentős ösz- szegű fenntartási kölLséget je­lentett az államnak. A század- forduló után merült fel a gondolat, hogy — ha nem is teljesen — betonpillérekre kel­lene helyezni és az áthidaló szerkezetet pedig vasszertoezet- tel kicserélni. Ez a terv 1906- ban meg is valósult. Az ártéri nyílások ezután is faszerkeze- tűek maradtak. 1919-ben a híd vasrészeit felrobbantották s a robbantás következtében ter­mészetesen a farészek is meg­semmisültek. A híd helyre­állítása 1922-ben történt meg, de ekkor már a híd ártéri nyí­lásai is betonpilléreken nyugvó vasszerkezetek voltak. 1944. őszén a szovjet had­erők csapásai elől menekülő fasiszta egységek felrobbantot­ták a kiskörei hidat. A híd lerombolásával hosszú időre megszakadt a kapcsolat az északi iparvidék és az Alföld között. A helyreállítás ugyan megkezdődött még az 1945— 46-os években — a MÁVAG végezte el a hídroncsok ki­emelését. 1947-ben a falazato­kat állították helyre. Beruházási hitelek azonban nem állták ezután rendelke­zésre a híd teljes újjáépí­tésére, s ezért a munka kilenc évig szünetelt. Az újjáépítéshez végered­ményben 1956-ban fogtak hoz­zá újra. A terv most már nem csupán a vasúti híd helyre- állítását irányozta elő, hanem olyan híd építését, amely vo­natmentes időben közúti for­galomra is használható legyen A KÖZLEKEDÉS- és Posta ügyi Minisztérium vasúti fő­osztályának hídosztálya Ko­vács Alajos Kossuth-díjas fő­mérnök vezetésével 17-én saj­tóbemutatót rendezett az újjá­épülő kiskörei Tisza-hídnál. (Folytatás a 2. oldalon.) Z£T Az amerikai költségve­tési hivatal 12 200 millió dollar deficitet jelentett be a jövő év június végén be­fejeződő költségvetési évre. Nem kell különösebb gaz­dasági szakértelem ahhoz, , hogy megállapítsuk, miből , adódik a költségvetési defi- , cit. Megoldásához egyetlen, ( de igen hasznos tanácsunk i van: kevesebb támaszpont! i Mert a kevesebb támasz- l pont kisebb deficitet ielent, ( s nagyobb nyugalmat Ame- I rika és a világ népei szá- ' mára is. ] (-6.)

Next

/
Thumbnails
Contents