Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-19 / 203. szám

2 NÉPÜJSAG 1958. szeptember 19., péntek Stromfeld Aurél 80 ÉVVEL EZELŐTT, 1879. szeptember 19-én született Budapesten Stromfeld Aurél, az elmúlt száz év egyik leg­kiemelkedőbb Katonai egyéni­sége Apja gépészmérnök volt, akinek a megfeszített munka csakhamar felőrölte erejét, s korán meghalt, hátrahagyva egy anyagi gondokkal küzdő népes családot. Stromfeld Au­rél komoly anyagi nehézségek között végezte el a középis­kola négy alsó osztályát, majd hogy anyján segítsen, s vá­gyait is kielégítse, katonai is­kolába ment. 1896-ban mint első tiszthelyettes hagyta el a Ludovika Akadémiát. Kétévi csapatszolgálat után kiváló katonai tudásának elismerésé­ül, szegény származása elle­nére felsőbb tiszti iskolára küldték, majd annak elvég­zése után vezérkari iskolára Becsbe. Rövid ideig tartó csapat­szolgálat után 19C8-ban a Lu­dovika Akadémiára osztották be tanítani, majd innen csak­hamar a Honvédelmi Minisz­tériumba vezényelték, ahol két évig a vezérkari osztályt vezette. Az első világháború idején mint vezérkari tiszt előbb a szerb, majd az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot. Itt nagy tudásán túlmenőleg a katonákkal szemben való emberséges bá­násmóddal tűnt ki, tiszttársai közül. Megkövetelte a fegyel­met, s a kötelességteljesítést, de az volt az elve, hogy a tisztnek elsőrendű kötelessége, hogy katonáiról gondoskodjék. A polgári demokratikus for­radalom után hazatért a frontról, s előbb a Ludovika Akadémia vezetője lett, majd csakhamar a hadsereg-szerve­zés irányítását bízták rá. A hadsereg-szervezés azonban rendkívül lassan haladt. A háborúból hazatért katonák a belső ellenséggel akartak le­számolni, s a Károlyi-kor­mány nem tudott elébük olyan célt állítani, amely a népet a hazö védelmére lelkesítette volna. A tisztek pedig, akik­nek a .hadsereg vezetése lett volna a feladatuk, csupán sa­ját érdeküket tartották szem előtt, s tömegesen tódultak a Szociáldemokrata Pártba. Stromfeld nem ezt az utat választotta. Azt mondta tár­sainak, akik őt is rá akarták bírni a pártba való belépésre: „Előbb megtanulom mi a szo­cializmus és ha jónak talá­lom, eljegyzem magam vele és sírig hű jegyese leszek.” A TANÁCSKÖZTÁRSA­SÁG kikiáltása után a magas­rangú tiszteket a proletár ál­lam nem vette át, s igy egye­lőre Stromfeld is félrevonult. Nem sokáig. Április közepén három oldalról megindult ha­zánk ellen a szomszédos bur- zsoá államok intervenciója, s ez minden hazáját szerető ka­tona fegyverbe szólítását tet­te szükségessé. A Forradalmi Kormányzótanács ismerve Stromfeld hazaszeretetét és nagy tudását, április 21-én a keleti hadseregparancsnokság vezérkari főnökévé nevezte ki. Amikor Stromfeld átvette a keleti hadsereg irányítását, igen súlyos volt a fronthely­zet. A burzsoá román csapa­tok már Debrecen alatt áll­tak, ugyanakkor a vörös had­seregnél hiányzott az egysé­ges irányítás, nem volt meg az egyes csapattestek közt a kapcsolat. Stromfeld két napi megfeszített munkával rendet teremtett a csapatok között és kidolgozta a román csapa­tok elleni támadás tervét. Ezt azonban már nem lehetett Végrehajtani, mert közben áp­rilis 26-án a székely különít­mény áruló parancsnoka uta­sítására a románok előtt le­tette a fegyvert, s így jelen­tős területen megnyitotta a frontot az ellenség előtt. Nem maradt más választás, mint visszavonulni a Tisza vonalá­hoz, hogy a hadsereget meg­mentve meg legyen a lehető­ség az elfoglalt területek visz- szaszerzésére. Közben a cseh burzsoá csa­patok is megindultak, s mé­lyen benyomultak az ország területére. A Forradalmi Kor­mányzótanács a veszély elhá­rítására Stromfeldet az egész vörös hadsereg vezérkari fő­nökévé nevezi ki, s megbízza a cseh csapatok visszaszoritá- sával. Május 19-én Stromfeld tervei alapján indítja meg a vörös hadsereg dicsőséges fel­vidéki hadjáratát, amelyben csaknem a Kárpátokig vetet­te vissza a támadókat. Egész Európa, barát és ellenség, cso­dálattal figyelte a magyar proletárhadsereg lendületes támadását. Amit azonban nem ért el fegyverrel az Antant, azt elérte a diplomácia csel- fogásaival. Clemenceau ígére­teiben bízva a Forradalmi Kormányzótanács június 24-én fegyverszünetet kötött a cse­hekkel, s megkezdődött a vö­rös hadsereg visszavonulása az elfoglalt területekről. Stromfeld nem értett egyet a visszavonulással, s miután azt rendben lebonyolította, lemon­dott állásáról. A Tanácsköztársaság busá­sa után Stromfeld sem kerül­te el az ellenforradalom bör­tönét. 1919. augusztusában el­fogták és hadbíróság elé állí­tották. Felségsértés és haza­árulás címén háromévi oör- tönre, rangjának, nyugdíjának és kitüntetéseinek elveszíté­sére ítélték. 1921-ben bünte­tésének egy részét elengedték és kiszabadult. Még ekkor is meg lett volna a lehetősége, hogy rangját, állását vissza­szerezze. A Horthy-rendszer háborúra készült Szovjetorosz- ország ellen, s szükségük lett volna a kiváló hadvezérre. Stromfeld azonban nem volt hajlandó harcolni a szovjet állam ellen. Inkább elment fizikai munkára, s egy gomb­gyárban dolgozott, előbb mint munkás, később mint raktár- nok. A BÖRTÖNÉVEK NEM törték meg, sőt éppen ekkor jutott el a szocializmusig. Be­lépett a SzociáldemoKrata Pártba, s ott a baloldalnak lett egyik kiváló vezetője. Nagy elméleti képzettségét igyekezett átadni a munká­soknak. Illegális összejövete­leket szerveztek a budai he­gyekben, amelyeken Strom­feld tartett előadást. Mozgal­mi munkájáért 1923-ban újra bíróság elé állították, s előbb bebörtönözték, majd internál­ták. A szociáldemokrata veze­tőség semmit sem tett meg­mentése érdekében, hiszen tisztában voltak azzal, hogy Stromfeld nemcsak a Horthv- rendszerrel, hanem a jobbol­dali szociáldemokrata vezető­séggel is szemben áll. A 20- as években Stromfeld egvre jobban megismerte a jobbol­dali szociáldemokrata vezető­séget és szembefordul vele. Már 1923-ban másodszori bör­tönbüntetése letöltése után Bécsben felkereste Landler Jenőt és felvételét kérte az illegális Kommunista Pártba. Ettől kezdve mint a párt har­cosa, a Kommunista Part irányelveinek megfelelően, még fokozottabb erővel har­colt a munkásosztály felsza­badításáért. 1927. október 7-én torok- gyulladása kezdődött, igen magas lázzal. Október 9-én kórházba szállították, azonban már menthetetlen volt; és másnap meghalt. Egész életé­ben katona volt, koporsóját mégsem kísérte fényes egyen­ruhák csillogása. A hivata'os kormányzat megtagadta tőle még a végső tisztességet is. Mégis szép temetése volt., Munkások tízezrei kísérték utolsó útjára, s a néma tö­meg némaságában is megre­megtette a reakciót. STROMFELD MEGHALT, de a harc tovább folyt, s 1945. áprilisában a szovjet hadsereg fegyverei nyomán a nép győzelmével ért véget. Népi kormányzatunk Strom­feld Aurélt katonai és mun­kásmozgalmi érdemei elisme­réséül 1945. május 1-én ve­zérezredessé léptette elő. A magyar nép büszkén tekint vissza nagy hadvezérére, ön­feláldozó élete és munkássága követendő és lelkesítő példa a magyar dolgozók előtt. NAGY JÓZSEF, a TIT tagja Íz ENSZ ügyrendi bizottságának szerdai üléséről NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ ügyrendi bizottsága szerdai ülésén megvitatásra javasolta az előzetes napiren­den szereplő 72 kérdés többsé­gét. Ezek. a kérdések a leszere­léssel, gazdasági, szociális és humanitárius, valamint pénz­ügyi problémákkal kapcsola­tosak. A bizottság felvette a napi­rendre az atomsugárzás hatá­sának kérdését, majd a Szov­jetunió által javasolt napiren­di pontról, amely a kozmikus térség katonai célokra való felhasználásának megtiltásá­ról, a kozmikus térség tanul­mányozáséra kiépítendő nem­zetközi együttműködésről és a külföldön levő idegen katonai támaszpontok megszüntetésé­ről szól, úgy döntött, hogy ezt „a kozmikus térség békés fel- használásának kérdései” című napirendi pont egyik alpontjá­vá teszi. E kérdés második al­pontja a kozmikus térséggel kapcsolatos nemzetközi együtt­működés programja. A bizottság ülésén vita ala­kult ki a Csehszlovákia által javasolt napirendi pont körül. Ezt a pontot végül is a követ­kező megfogalmazásban vették fel napirendre: „Intézkedések az államok közötti jószomszédi Az Egyesült Államok bevonja háborús kalandjába a Fülöp-szigeteket MOSZKVA (TASZSZ): Va- szilij Harkov, a TASZSZ hír- magyarázója írja: New York-i és manilai je­lentések arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok előkészületeket tesz a Fülöp- szigeteken. Az ott levő ame­üz őszinte barátság és szeretet megnyilvánulása A félééi főiskolások lalálkosása egri diáktársaikkal rikai katonai támaszpontokat készenléti állapotba helyezték. Most, amikor az Egyesült Ál­lamok újabb katonai erősíté­seket vezényel Tajvan térsé­gébe, szükségképpen megnö­vekszik a Fülöp-szigeti tá­maszpontok jelentősége. Nem elképzelhetetlen, hogy az ott állomásozó amerikai légierőt áthelyezik a kínai partvidékre, hogy részt vegyen a Kínai Névköztársaság elleni provo­kációban. Az Egyesült Államok ugyan­akkor lázas tevékenységet folytat, hogy újabb területeket szerezzen meg támaszpontok építésére. As amerikai d hevesen támadta Eit WASHINGTON (MTI). A Reuter jelentése szerint az amerikai Demokrata Párt szerdán kiadványában támad­ta Eisenhower kormányát, mert a nemzet a második vi­lágháború óta a kormány poli­tikája következtében — még sohasem ért meg ilyen ször­nyű gazdasági hanyatlást, mint most. Az amerikai külpolitika pedig azt eredményezte, hogy háború fenyeget és az Egyesült Államok világszerte vereséget szenved. „Az amerikai külpolitika oly mélyre süllyedt, hogy az A japán közvélemény intézett szov; TOKIÓ (TASZSZ). Amíg amerikai katonai tá­maszpontok vannak japán föl­dön, a japán nép nem érez­heti biztonságban magát - mondják a japán demokrati­kus közvélemény képviselői, a japán lapok, és a rádió szem­leírói, kommentálva a japán kormányhoz intézett legutóbbi szovjet jegyzéket. A Mainici című lap hangsú­lyozza: amíg japán lóidon Ez Elvesül! Államok az esztelen NEW YORK (TASZSZ): A New York Times Hamilton Fish, volt köztársasági képvi­selő levelét közölte. Fish azt írja, hogy az őrült­ség tetőfoka és sem a nemzet­közi joggal, sem az ENSZ alapokmányával nem igazolha­tó Eisenhower és Dulles „há­ború peremén táncolás’’ - poli­tikája olyan kis szigetekért, amelyek Kína partjaitól 12 mérföldön belül terülnek el. — Akár tetszik az Egyesült Államoknak, akár nem — foly­tatja Fish —, a Kínai Népköz­A Fülöp-szigetek vezető kö­rei, amelyek területet adtak az Egyesült Államoknak ka­tonai támaszpontok építésére, most az amerikai agresszió részesévé válnak. E támasz­pontok felhasználása a népi Kína elleni amerikai kaland­ban, kétségkívül súlyos ve­szélyt jelent a Fülöp-szige- tekre nézve. Aligha kétséges, hogy ha a Fülöp-szigeteken ál­lomásozó amerikai repülőgé­pek részt vesznek a népi Ki­na elleni hadműveletekben, e támaszpontoknak vállalniok kell a visszavágás kockázatát. emokrata párt enhotver kormányát Egyesült Államoknak immár a nyers erőszakra kell támasz­kodnia. Amerika a közel-keleti és ázsiai elmaradott, dicstelen uralkodókkal azonosította ma­gát..." Eisenhower és Dulles kül­politikája azt eredményezte, hogy Amerika világszerte el­vesztette barátait. E külpoli­tika az amerikai népet „olyan nemzetként tüntette fel, amely ügyet sem vet az emberi élet értékére, hiszen folytatja hid- rogénbomba-kísérleteit” — hangoztatja a többi között a Demokrata Párt kiadványa. ’ a japán kormányhoz et jegyzékről amerikai katonai támaszpon­tok vannak, Japán veszélyben van, s erre a szovjet kormány jegyzéke is rámutat. Jesida, az atom- és hidro­génfegyver betiltását követelő bizottság főtitkár-helyettese kijelentette a TASZSZ tudósí­tójának: a szovjet jegyzék ész­szerű és időszerű figyelmezte­tés, amelyet nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. ávol-fceleti poltikája: »ég tetőfoka társaság „hamarosan katonai nagyhatalommá válik és rövid időn belül hatalmasabb lesz, mint bármelyike azoknak a gyarmattartó hatalmaknak, amelyek valaha feldúlták és kizsákmányolták Kínát”. Fish megjegyzi, hogy a „dü­hödt ultra-intervencionizmus amerikai politikája veszélyez­teti az általános békét’“. „Itt az ideje, hogy az amerikai nép fejezze ki tiltakozását az atomhalállal folytatott állandó flört ellen“’ — írja (MTI) javasolta. Krisna Menőn indiai küldött kérte, ne vegyék fel az ENSZ jelenlegi ülésszakának napirendjére a „Déli-sark kér­désében” benyújtott indiai ja­vaslatot. Az ügyrendi bizottság java­solta ezen kívül a közgyűlés­nek, hogy vitassa meg Ham­marskjöld ENSZ-főtitkárnak a leszerelés kérdésére, valamint az ENSZ rendfenntartó erőire vonatkozó javaslatát. A bizottság felvette „a ma­gyarországi kérdés” megvitatá­sát is a közgyűlés javasolt na­pirendjére, amelynek végleges elfogadásáról a közgyűlés dönt majd. Végül Malik elnök bejelen­tette, Ukrajna ENSZ-küldött- sége újabb határozati javaslat felvételét kérte a napirendre „az egészségvédelem és gyó­gyászati kutató munka nem­zetközi évének megtartása” kérdésében. Malik javasolta, hogy a bi­zottság a javaslat napirendre- vételének kérdésével csütörtö­kön foglalkozzék, amikor is­mét mérlegeli Kína ENSZ-tag- sága kérdésének a javasolt na­pirendre tűzését is. Az elnök ezután csütörtökre elnapolta a bizottság munkájá­nak folytatását. (MTI) viszony megteremtésére és megerősítésére.” Az eredeti címhez képest azért eszközöl­tek itt változást, mert az Egyesült Államok és néhány más nyugati hatalom képvise­lőjének nem tetszettek az ere­deti címben szereplő „a békés együttélés elvei” szavak. Franciaország képviselője el­lenezte az algériai kérdés na­pirendre tűzését. Ezt a kérdést a közgyűlés az ázsiai és afri­kai országok javaslatára 1955. óta tartja napirenden. A bi­zottság Franciaország állás­pontja és néhány más ország képviselőjének elutasító állás- foglalása ellenére indítványoz­ta az algériai kérdés felvételét az ülésszak napirendjére. Az ügyrendi bizottság aján­lotta a ciprusi kérdés napi­rendre tűzését. G. P. Jóste, délafrikai kül­dött kifogást emelt sz ellen, hogy felkerüljön a napirendre India és Pakisztán határozati javaslata a dél-afrikai unióban élő indiai származású lakosság helyzetéről, illetve tizenegy or­szág határozati javaslata „a dél-afrikai faji viszály kérdé­séről”. A dél-afrikai küldött érvei ellenére az ügyrendi bizottság a kérdés napirendre tűzését is. Ezt mutatja az, hogy ha valaki például Kisköréről vo­naton a folyó másik oldalán egyébként csupán néhány kilo­méterre levő Abádszalókra akart volna utazni, ahhoz a Füzesabony - Debrecen - Kisúj­szállás vonalon kellett mennie — tehát jóval több mint 200 kilométert kellett utaznia. A híd újjáépítése anyagszál­lítás szempontjából nagyban elősegíti a majd megépítésre kerülő tiszaburai, második ti­szai vízlépcső megalkotását is. A HÍDON EZEKBEN a na­pokban még folynak a szerelé­si munkák, s a tervek szerint ez év december 1—15. között tudják majd átadni a forga­lomnak. (~r) építménye lesz. Az ívek újjá­építéséhez nem kevesebb, mint 1300 tonna vasanyagot használtak fel. Az újjáépíté­sen a MÁVAG hidászai, a MÁV Hídépítő Vállalat sok­száz munkása dolgozott, s dolgozik nagy részük még ma is. A hídszerkezet újjáépítése tízmillió, a vasútépítési mun­kák ötmillió, az útépítési munkák pedig négymillió fo­rintba kerülnek . A kiskörei híd újjáépítésé­vel újra közvetlen kapcsolat­ba kerül egymással az északi iparvidék és az Alföld. Ennek óriási jelentősége van népgaz­dasági szempontból is, de a személyforgalom tekintetében (Folytatás az 1-ső oldalról.) A sajtó munkatársait Kovács Alajos főmérnök tájékoztatta a híd építésével kapcsolatban. Megtudtuk, hogy a kiskörei vasúti híd csupán egyike volt annak az 1057 kisebb-nagyobb vasúti hídnak, amely a máso­dik világháború során elpusz­tult. A több mint ezer híd közül eddig még csak a kis­körei nem épült fel, s a mi­nisztérium keretében most fo­lyó hídmunkák közül ennek újjáépítése a legnagyobb je­lentőségű. A kiskörei híd — amely most már nem csupán a vasúti köz­lekedést, hanem közúti for­galmat is lebonyolíthat — az ország második leghosszabb Sajíóhemutató as újjáépülő kiskörei Tissa-hídnál meg kozvetleneoD tormái öl­tött a két nemzet diákjainak a barátkozása. Magyar lány, szovjet diákkal, szovjet diák­lány magyar főiskolással tán­colt. Az egyik sarokban káz- zel-lábbal magyarázva adták tudtára egymásnak gondolatai­kat a jeleci és az egri főis­kolások, a másik sarokban a jelvények cseréltek gazdát, s közben felidézték azoknak a boldog napoknak' az emlékét is, amit az egri diákküldött- ség töltött Jelecben. AMIKOR PEDIG búcsúzó.’! felcsendült a DÍVSZ induló, két nyelven, de egyforma tűz­zel, lelkesedéssel fűtött ak­kordok töltötték be az öreg főiskolát, hirdetvén: egy cél, közös a harc, s a világ ifjúsá­gának összefogásán senki sem győzedelmeskedhet. IdőjárísjePentés FELHŐS IDŐ Várható időjárás péntek estije Felhős idő, északon és nyugatán esővel, mérsékelt szél, a hőmér­séklet nem változik lényegesen. Várható legalacsonyabb hőmér séklet ma éjjel: észak-keleten 8— 11. máshol 11—14 fok. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénte­ken 20—23 fok között. volt az ünnepségnek, amikor az egri Pedagógiai Főiskola nevében a tanári kar, a KISZ- szervezet és a diákok, a legkü­lönbözőbb—Eger jellegzetessé­gét tükröző — ajándékokkal lepték meg a szovjet vendége­get. Miniatűr hordót, népmű­vészeti dísztárgyakat, az Eger­ről szóló könyvek sorozatát adták át a vendégeknek, a legszívélyesebb barátság lég­körében. A főiskola pártszer­vezete egy zászlót is adomá­nyozott a testvér főiskola párt- szervezetének, hogy az is em­lékeztető maradjon a magyar és a szovjet diákok megbont­hatatlan barátságának. Őszinte szavakkal mondotta el a kül­döttség vezetője, Sz. K. Akep- szimof dékán, hogy nem kisebb az a szeretet, a barátság mely- lyel itt fogadták őket, mint amelyben az egri főis­kolások részesültek Jelecben, a látogatásuk alkalmával. De az ajándékokat átvevő szovjet diákok, tanárok, valamennyi­en — keresetlen szóval — ad­ták tanújelét örömüknek, — amelyet a kedves fogadtatás, az őszinte vendégszeretet vál­tott ki belőlük. A „hivatalos” ünnepség után SZERDÁN ESTE, az első éves főiskolások hagyományos „Gólya”-bálját ünnepélyessé és emlékezetessé tette a me­gyénkben tartózkodó jeleci főiskolások tiszteletére rende­zett ünnepi est. A Pedagógiai Főiskola aulá­ját teljesen megtöltötték az ünnepségre összesereglett diá­kok és a meghívott vendégek. A szép, változatos műsor, amely az ünnepséget színessé tette, nemcsak a jelecieknek szóló köszöntés volt, hanem azt is bizonyította, hogy a diákok a nyár idején is ápolták a kultúrát és nem oszlott fel a kultúrcsoport, az énekkar. Igen nagy sikerrel szerepeltek a Il-es számú általános iskola kis diákjai, akik népi játékok­kal, népi táncokkal kedves­kedtek a vendégeknek, majd a főiskola vegyeskara nyerte meg a közönség tetszését. Szűnni nem akaró tapsok nyugtázták a Suha—Cserniczky művészegyüttes nagysikerű já­tékát, és különösen Suha Józsi bácsi, a facimbalom művésze aratott osztatlan sikert magyar csárdásaival. NAGYON SZÉP mozzanata

Next

/
Thumbnails
Contents