Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-09 / 194. szám

1958. szeptember 9., kedd NÉPŰJSAG 3 így ünnepeltük a bányásznapot Heves megyében (Folytatás az 1. oldalról) időszak országos eredményei­ben az itt dolgozó bányászok­nak is része van. A kormány a bányászat munkája és el­ért eredményei elismerése­képpen is számottevő beruhá­zásokat valósított meg orszá­gosan is, de Egercsehiben is. Egercsehiben például több mint száz lakást építettek a bányászok részére, amely még ha nem is oldotta meg, de közelebb vitt a probléma megoldásához. Szólt arról is, hogy a párt és a kormány erőfeszítései nyomán — konkrétan itt az • üzemben — a vezetés, es a bányászság jó munkája nyo­mán- hogyan emelkedik a termelés, mennyivel jobb a megértés, a műszakiak és a fizikaiak között és javulás tapasztalható a takarékosság­ban is. Befejezésül az összefogás erejéről, az emberek felelős­ségérzetének fontosságáról, az öreg szakmunkások tapaszta­latainak helyes felhasználásá­ról szólt és kívánt sok sikert a bányaüzem valamennyi dol­gozójának. Gubán Rezső elvtárs szavai után az üzem vezetősége ki­tüntette, s megjutalmazta azokat a dolgozókat, akik több mint 25 éve dolgoznak már az üzemben, kiosztották a „szakma kiváló dolgozója" címet és a vele járó pénzju­talmat. Az ünnepség után a Népkertben felállított sátrak, valamint az Egészségház előtt felvonult kereskedelmi válla­latok pavilonjaiban megkez­dődött a nagy vásárlás. Min­den gazdára talált, minden­nek volt keletje, sörnek, mo­torkerékpárnak, virslinek, szőnyegnek. Délután labda­rúgó mérkőzés volt, este pe­dig táncmulatság zárta a bányásznapot Egercsehiben is. Élüzem leli G’/öncr/ösoroszI Verőfényes vasárnap reg­gel. A nyárutói napsugár úgy tűz, hogy szinte jólesik a hűvösre elbújni. A Mátra egyik tisztásán, Gyöngyösoro- szitól két kilométerre már kora reggel egyenruhás bá­nyászok gyülekeznek. A mun­kásszállító . autók megállás nélkül szállítják a helyszínre a bányászokat. Ebben a kelle­mes időben szebb és festőibb helyet nem is találhattak vol­na a gyöngyösoroszi bányá­szok a nyolcadik bányásznap méltó megünneplésére. Nagy ünnep ez számukra. Kettős ünnep, mert a bányásznap megünneplésén kívül élüzem- avató ünnepségüket is e na­pon tartották. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött. Megjelent Gagyi Pálffy And­rás, a Nehézipari Miniszté­rium Ércbányászati Főosztá­lyának vezetője, Lendvai Vil­mos elvtárs, a megyei tanács elnöke, valamint a megye, a járás párt- és tömegszerveze­teinek képviselői. ,,y,» Flórián Gusztáv, az érc­bánya igazgatója ünnepi kö­szöntője után Gagyi elvtárs szólt a bányászokhoz. — Nagy ünnep ez a .nap az ércbányászoknak. A bá­nyászok eredményes, jó mun­kája meghozta a gyümölcsét. Ez a nap kettős ünnep. Örömmel adom át a Nehéz­ipari Minisztérium élüzem zászlaját, amely a bányászok jó munkájának bizonyítéka. E zászló buzdítson minden bányászt még további, jó eredmények elérésére. Erez­zék jól magukat, és a holnapi nap folyamán újult erővel kezdjenek a munkához... Gagyi elvtárs beszéde után Lendvai Vilmos elvtárs üdvö­zölte a megyei pártbizottság és a tanács nevében a bányá­szokat. Ezután került sor a jutal­mak és a „kiváló dolgozó” jelvények kiosztására. A bá­nyászok egymás után veszik át jó munkájuk zálogát, a kiváló dolgozó jelvényt és -■ vele járó pénzjutalmat Itt láthattuk Preisz Vilmos csa­patvezető vájárt és csillését, Szabó Istvánt. Büszkén vették át a kitüntetéseket. Néhány perc és máris itt csillog mel­lükön a kiváló dolgozó jel­vény. Megérdemlik. Preisz csapata az elmúlt hónapban is 23 métert teljesített, ami 120 százaléknak felel meg. De itt találtuk Vince Bertalant, Nagy Mátyást, Dániel Mátyást és még sok-sok kiváló bányászt. Az ünnepség után a vállalat vezetősége díszebéden látta vendégül a bányászokat és családtagjaikat, majd az üze­mi kultúrcsoport vidám mű­sorral szórakoztatta az ün­neplőket. A délutáni órákban már tetőfokára hágott a ló hangulat. A fiatalok vidáman ropták a táncot, a gyöngyösi Honvéd-zenekar zenéjére, míg a többiek családjuk körében beszélgettek, ünnepeltek. Folyt a sör, ínycsiklandozó illat szállt a laci-konyhából, ka­cagtak a gyerekek, valósággal pezsgett az egész környék. Mit vár az ország a rózsái bányászoktól A rózsaszentmártoni bányá­szok a falu árnyas ligetében tartották ünnepségüket, ahol Szomszéd László, a IX-es ak­na üzemvezetője köszöntötte a bányászokat az ünnep alkal­mából, majd Furucz János, az SZMT megyei elnöke tartott ünnepi beszédet. Furucz elv­társ beszédében többek között elmondotta: az ország tovább­ra is a bányászoktól várja, hogy áldozatkész munkáj ikkal példát mutassanak feladataink megoldásában. Ezt várja az ország a rózsaszentmártoni bá­nyászoktól is. Megdicsérte Ba­logh József brigádját szorgal­mas és áldozatkész munká­jáért, majd arról beszélt, hogy a népi állam mennyire megbe­csüli a bányászokat, hogy Ró- zsaszentmártonban is az el­múlt évben 45 százalékkal emelkedett a bányászok bére, s a Mátravidéki Szénmedencé­ben közel 400 lakást építettek, ezen belül a rózsái bányászok­nak több mint 60-at. Ünnepi beszédét azzal fejez­te be, hogy erőt, egészséget és jó szerencsét kívánt a rozsai IX-es akna bányászainak. Az ünnepséget kulturális és sport­műsor követte, igen érdekes bemutatót tartottak a helyi tűzoltók is. Huszonhét kitüntetett bányász Szűcsiben ségére a tanácsházától vonul­tak fel színes menetben, mely­nek élén a pártszervezet zász­laját és az élüzem-zászlót vit­ték. A menetben ezután 200 égyenruhás és magyarruhás úttörő következett, mindegyi­kük kezében luftballon. A me­net a kultúrház elé vonult az ünnepi gyűlésre, ahol Koósz Pál üzemvezető megnyitó be­széde után Zimándi Mátyás, az MSZMP Heves megyei bi­zottságának nevében üdvözöl­te a szűcsi bányászokat, majd a honvéd-zenekar adott térze­nét. Délután került sor a kul­turális és sporteseményekre, melyek közül a legnagyobb lá- togatottságú a kugliverseny és a pálya felavatása volt. A ver­seny díjai között mosógép, ke­rékpár, rádió is szerepelt. Az ünnep délutánján keres­tük fel Szerencsés István fő­aknászt, aki néhány órája ér­kezett meg Budapestről, ahol az Országház kupolatermében a Szocialista Munkáért Érdem­érmet vette át. A fiatal főak­nász kettős ünnepet ült e na­pon. Ugyanis most költözött be új lakásába, amelyet 120 ezer forintért építtetett. A szűcsi bányászok közül ő kapott kormánykitüntetést, de rajta kívül 26 bányászt tün­tettek ki 10 éves munkásságuk jutalmául és egymillió 600 ezer forint hűségjutalmat osztottak ki közöttük. A bányásznapi ünnepség szűcsiben is tánccal ért véget. Munkás-paraszt találkozó a recski bányász-ünnepségen Korán reggel, szép időben kezdődött Recsken a VIII. bá­nyásznapi ünnepség. A hang­szórók zenéje köszöntötte a gyülekező bányászokat. A bá­nyászotthon nagytermében délelőtt 10 órakor telt ház volt. Sőt még az előcsarnokban is sokan álltak. Az ünnepi beszé­det Sojmár János miniszteri osztályvezető tartotta. Felszó­lalt még Biró József, az MSZMP Heves megyei bizott­ságának másodtitkára is. Ezek után következett a termelés­ben élenjáró dolgozók meg ju­talmazása. 70 értékes ajándék­tárgy talált gazdára. Nagy Ká­roly 1200 forintos órát, Bódi Sándor szintén órát kapott ajándékba. Szolgálati érdem­érmet adtak át hat bányász­nak. Köztük Bojki Mártonnak, Füzesi Imrének és Holló Jó­zsefnek. Összesen 800 000 fo­rintot osztottak szét a bányá­szok között. Munkás-paraszt találkozóval folytatódott az ünnepség és a közös ebéd után vidáman po- harazgattak együtt a falu bá­nyászai és parasztjai. Délután sportműsor, bajnoki labdarugó-mérkőzés volt, este pedig tánccal zárták a bá­nyásznapi ünnepséget. A tajvani Alighogy úrrá lesz a bc- kepolitika, a háború ellen küzdő népek összefogása az egyik világrész tűzfészkén, máris fellángol ,ia harc a földgolyó másik táján. a Távol-Keleten. Az imperialista agresszo rok libanoni vereségük után áttették működésüket a Táj van-szoros vidékére. Dulles szeptember 4-én nyilatkoza­tot tett az Egyesült Álla­mok elnökének felhatalma­zásával, hogy az USA ki­terjeszti agresszióját a Kí­nai Népköztársaság ellen, s a tajvani szorosban háborús provokációt hajt végre. Ez az egyik oldal. A má­sik: a békés törekvések po­litikája: a Kínái Népköztár­saság politikája. Csou En- laj — a kínai államtanács elnöke, az Államtanácsnak az elmúlt napokban lezaj­lott ülésén kifejtette a kínai véleményt, s állásfoglalást a tajvani helyzetről. Csou En-laj elítélte az amerikai beavatkozást, mint a háború kirobbantásának kísérletét. Amerika séríi Kína belügyét cselekedetei­vel, mert mint az államta­nács elnöke mondotta: ..tel­jes mértékben Kína bel- ügye. hogy a kínai nép gya­korolja szuverén jogát ezek­nek a területeknek a felsza­badítására“. Tajvan régen helyzet és mqst is jogilag Kínához tartozik, csak most Csatig Kaj-sek klikkje tartja rém­uralomban a szigetvilágot. A tajvani kormány báb­kormány — álcája az ame­rikai agressziónak. A tajva­ni kormány nem a nép ve­zetője: egy maroknyi impe­rialista-barát törvénytelen rémuralma Nem csoda hát, ha a kínai nép. a kínai kor­mány meg akarja szüntetni a tűzfészket határán, s el­sősorban is békés úton, nagyköveti tárgyalások út­ján kívánja rendezni a vi­tás kérdéseket. Az Egyesült Államok is tett kijelentést, hogy nagyköveti tárgyalá­sok útján rendezzék Tajvan térségében támadt kínai— amerikai vitát. A kínai kor­mány bármikor kész foly­tatni a tárgyalásokat azzal a reménnyel, hogy azuk nem vezetnek zsákutcába. A kínai nép azonban elég erős ahhoz, hogy más úton is tudja rendezni belügyeit. ..A kínai népnek minden joga megvan ahhoz, hogy a megfelelő időben, minden megfelelő eszközt felhasz­nálva felszabadítsa saját te­rületét és nem tűr el sem­miféle külföldi beavatko­zást’* — figyelmeztette Csou En-laj az Államtanács ülé­sén a háborús gyújtogatő- kat. Szak szervezel i Ház Nagy és régen dédelgetett terv megvalósításához fognak Gyöngyösön. Szakszervezet: székházat építenek a vár?s dolgozói, részben a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa se­gítségével, részben saját ere­jükből. társadalmi munkával. A SZOT 600 ezer forintot biz­tosít. a város lakói 250 ezer forinttal járulnak hozzá eh­hez a munkához. Az Autóköz­lekedési Vállalat dolgozói épül Gyöngyösön már 10 ezer forintot és 25 fuvart ajánlottak fel. A gyön­gyösi XII. akna bányászai fél műszakot, 35 ezer forintot ígértek az ősszel kezdődő építkezéshez, hogy tavaszra már álljon is a kényelmesen berendezett, a szervezett mun­kásoknak, s a város dolgozói­nak és parasztjainak is ott­hont nyújtó szakszervezeti ház. Tanácstagi fogadó­óra Lőrinciben A múlt hét végén a III. ne­gyedévi fogadóóráját tartotta Lőrinci községben Putnoki László elvtárs, megyei tanács­tag. A fogadóórán iöbb köz­érdekű panasz és javaslat hangzott el, főleg az új telepü­lések villanyhálózatának kiépí­tésére, a Bem utcai hálózat felújítására és a tanácsháza áthelyezésére. A község lakói közül többen felkeresték Put­noki elvtársat és kérték segít­ségét egyéni és a falu ügyei- I nek intézésében. Öngyilkos akart lenni a párizsi merénylő PÁRIZS (MTI) Stark Kál­mán magyar disszidens. aki pénteken gyuj tópalackot do­bott a párizsi magyar követ­ség épületének ablakába, ön­gyilkossági kísérletet követett el. A vizsgálóbíró vádat emelt Stark Kálmán ellen és letar- fóztatásba helyezte. — 150 FORINT helyett 20 forintért lehet kapni játékfil­meket az egri OFOTÉRT-üz- letben. VIAMVAV/ Tanévnyitó ünnepély volt szeptember 8-án az egri Peda­gógiai Főiskolán. Az ünnepi beszédet Dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója tartotta. Beszédének főbb részeit az alábbiakban közöljük: — Pártunk és kormányunk intenzíven foglalkozik a kul­turális élet kérdéseivel, ezért is született az utolsó hónapok­ban olyan fontos pártdoku­mentum az egyetemi és főis­kolai életről, de általában a kultúra problémáiról. A szocialista társadalomnak jó szakemberekre van szüksé­ge. A szakemberek kiképzése, a népben szunnyadó szellemi energiák napfényre hozatala nagyrészt az általános isko­láink oktató-nevelő munkáján múlik. A mi feladatunk min­den következő tanítási idő­szakban az, hogy állandóan növeljük az oktatás színvona­lát. Az oktatás korszerűsége csak akkor mondható meg­valósíthatónak, ha meg tudjuk gyorsítani a marxizmus— leninizmus térhódítását a szak- tudományokban. A burzsoázia által ránkhagyományozott tu­dásanyag marxista szempon­tok szerinti feldolgozása és to­vábbfejlesztése világméretek­ben lezajló folyamat. A mi feladatunk, hogy a magunk posztján helyt álljunk. Szak­mai, ideológiai, elvi vitákban kell utat törnünk az új gon­dolatoknak. ilyen módon kell nyílt színen legyőznünk az an- timarxista nézeteket. A társadalomtudományi ku­tatómunkának különösen nagy jelentősége van hazánkban. A Horthy-korszak örökségeként sok antimarxista nézet forog közszájon. Még ma is érvénye­sülnek a szellemtörténeti mód­szerek, a burzsoá objektíviz­Az ifjúság a jövő letéteményese Tanévnyitó az egri Pedagógiai Főiskolán mus és narodnyikizmus. Ezek következetes bírálata eredmé­nyezheti csak a nézetek be­folyásának megszűnését. A tudományos munka már jó néhány éve szerves része a főiskolai életnek. Örömmel je­lenthetem, hogy számos érté­kes dolgozat foglalkozik majd a Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei történetével. A megjelenő főiskolai Évkönyvet szeretnénk gazdag tartalommal megtölteni és az Évkönyv egé­szét a Tanácsköztársaság dicső napjai emlékének ajánljuk fel. Az oktatásnak alkalmazkod­nia kell a tudomány - rohamos fejlődéséhez és a gyakorlat új igényeihez. „Az egyetemek és főiskolák oktató tevékenysége nem korlátozódhat az ismere­tek enciklopédikus átadására. Az oktatás módszereit olyan irányban kell továbbfejleszte­ni, hogy azok segítsék elő a hallgatók önálló gondolkodá­sának, kezdeményező készsé­gének. alkotóerejének kibonta­kozását’’ — mondja ki a párt- határozat. Fontos útmutatás ez tanárok és hallgatók szá­mára egyaránt. Néhány évvel ezelőtt szükség volt arra, hogy hallgatóinknak apró részlete­kig menő magyarázatokkal szolgáljunk, szükséges volt, mert a még jelentős hátrány- nyál a főiskolára érkező mun­kás- és paraszt-származású, vagy érettségizett hallgatók nem tudtak megállni a maguk lábán. Ma arra van szükség, hogy a jól felkészült munkás- paraszt és értelmiségi főiskolás ifjakat arra neveljük, hogy megtanuljanak a saját fejük­kel gondolkodni. A módszerek tökéletesítésén sok múlik. Ez és nem az óra­számok emelése a felsőoktatás fejlesztésének az útja. A most kezdődő és a követ­kező tanévek tanárképzésében egy új elemet kell beépíte­nünk: a politechnikai okta­tást. Szükségessé teszi ezt az átalakulást, amely a követke­ző évben alsó- és középfokú oktatásunkban elkezdődik. A párt kultúrpolitikai irányelvei kimondják ugyanis, hogy „az általános és középfokú okta­tásban mielőbb felül kell vizs­gálni és a követelményeknek megfelelően átalakítani, kiegé­szíteni az általános műveltség hagyományos tartalmát, külö­nös tekintettel az ifjúság élet­re váló felkészítése szempont­jából, olyan nagy jelentőségű gyakorlati, műszaki oktatás be­vezetésére és kiszélesítésére.” Vakok Volnánk, ha mindezek­ből az általános iskolai tanár­képzés számára nem vonnánk le a szükséges következtetése­ket. Feladataink lényegesebb ré­sze azonban az eszmei, politi­kai nevelés területén van. A szocialista társadalom felépí­tésének egyik feltétele az, hogy az egész, jelenleg is dol­gozó értelmiségünket türelmes munkával, alkotó vitákkal át­neveljük a marxizmus—leniniz­mus szellemében. Ez a folya­mat rendkívül hosszadalmas és szívós munkát igényel. A legfontosabb természetesen az, hogy a most felnövő és értel­miségi pályára készülő ifjúság már szocialista szellemben ne­velkedjék. Ezért mondják ki az irányelvek, hogy „az egész társadalmat átfogó világnézeti munka csak akkor járhat tar­tós eredménnyel és a jövőre nézve távlatokat nyitó csak akkor lehet, ha az ifjúság marxista szellemű nevelését tekinti az egyik legfontosabb feladatának”. A szocialista társadalom saját oktatási in­tézményeire bízza ezt a na­gyon fontos feladatot és tőlük is kéri számon azok elvégzé­sét. Az ifjúság nevelése nemcsak az iskolák feladata. Eredmé­nyeket úgy tudunk elérni, ha ezt az egész társadalom saját ügyének ismeri el. „Az ifjúság a jövő letéteményese — állapít­ják meg az irányelvek — ál­lítsuk egész társadalmunk köz­gondolkodásának, törődésének középpontjába ifjúságunk ne­velésének ügyét és tekintsük úgy, mint a kulturális élet egyik elsőrendű feladatát.” Az irányelvek azt is hangsúlyoz­za. hogy: a marxizmus-leniniz- mus magasszínvonalú oktatása alapvető, de természetesen nem egyedüli feltétele a hall­gatók teljesértékű világnézet, politikai és erkölcsi nevelésé­nek. Ehhez a szaktárgyi ki­képzés szilárd ideológiai meg- ■ alapozottságára, világnézet for­májú hatására is szükség van. Ki kell egészülnie továbbá az egész oktatói kar céltudatos, rendszeres, a párt- és a KISZ- szervezetekkel egybehangolt sokoldalú nevelő tevékeny­ségével.” Ezek után a diákotthonok helyzetéről tájékoztatta a hall­gatókat dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója. Elmondot­ta, hogy végre fogják hajtani a pártnak azt az irányelvét, mely így szól: „Az értékes pe­dagógiai hagyományok fel­használóba. valamint a tárayi feltételek tokozatos megterem­tése útján a diákotthonokat kollégiumokká kell fejleszteni.” Majd így folytatja beszédét: „A nevelőmunka egy részének arra kell irányulnia, hogy megszerettesse hallgatóinkkal jövendő hivatásukat, a peda­gógus munkát, és jövendő munkahelyüket, a falvakat. A szocialista társadalom alap­vető követelménye, hogy a vá­ros és a falu közötti különbsé­geket eltüntesse. Nem ismeret­len előttünk az a tény. hogy a falusi ifjúság az utóbbi eszten­dőben egészségtelenül, nagy­mértékben áramlik a városok felé. E folyamat lelassítása ér­dekében javítani kell a falu kulturális viszonyait. Ehhez pedig az szükséges, hogy értel­miségiek is nagyobb számban helyezkedjenek el vidéken. A falusi értelmiség számban je­lentősebb eleme a pedagógu­sok. A főiskola minden felelős tényezőiének arra kell töre- kédnie, hogy a jövő általános iskolai tanárai hivatásuknak tekintsék a falusi munkát. Ál­lamunk arra fog törekedni, hogy az anyagi érdekeltség fo­kozásával is segítsen megszün­tetni egyes fiatal értelmiségiek vonakodását a falusi munká­tól. A jövő falusi pedagógusá­nak fontos feladata az iskolán- kívüli népművelési munka. Már a múlt évben eredményes kísérletet tettünk arra. hogy egy népművelési szakkollégium keretében előkészítsük hallga­tóink egy részét a rájuk váró ilyen természetű feladatokra. Az idén ezt a kísérletet hatá­rozottabban folytatjuk és már most felhívom a szakkollégium tavalyi hallgatóit, hogy állja­nak sorompóba és hozzanak magukkal első éveseket is. Ezután Rádi Péter miniszté­riumi főelőadó, az Elnöki Ta­nács és a Művelődési Minisz­ter megbízásából a következő kitüntetéseket nyújtotta át a főiskola tízéves fennállása al­kalmából: Hartly Domokos do­cens (32 évi munka után nyug­díjba ment) a Szocialista Mun­káért Érdemérmet kapta. Szo- kodi József tanszékvezető, igazgatóhelyettes. Munka Ér­demérmet, dr. Bihari József, Nagy Ferenc tanszékvezető fő­iskolai tanárok. Nagy Sándor, gyakorló általános iskolai ta­nár és Szűcs László osztályve­zető „Az oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetésben ré­szesült. Gyafmat Vince kapus és Nagy István szakmunkás „Kiváló Dolgozó” címet nyer­te el. Közölték azoknak a ta­nulóknak a nevét is. akik a kö­vetkező évben „Népköztársa­sági főiskolai ösztöndíjban” ré­szesülnek: Mongyi Ferenc és Rácz János harmadéves hall­gatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents