Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-09 / 194. szám

4 NEPÜJSÄG 1958. szeptember 9., kedd Romantika és valóság Mitől lesz szép az ezüstróka szőre Fürdőben a búsa Ezt láttuk a Selyp* Zsófia-nialombun Napirenden: * ...a plakát, amely olyan hűséges tájékoztató kísérője életünknek, hogy csak akkor vennénk észre hiányát, ha egyik napról a má­sikra eltűnne az utcákról, terekről, tálakról. Falakról? Hát ami azt illeti, onnan eltűnhetne, s hogy most napi­rendre került,; éppelt ez okból történt, mert mind ez ideig onnan nem tűnt el, sőt az utóbbi időben ismét és újra megszaporodott. Oktalan dolog volna a plakát ellen ha­dakozni, mert nyilvánvaló, hogy a szép, ízléses és ötletes plakátra szükség van és szükség is lesz mindig. Márpedig, ha a plakátra szükség van, akkor nyilvánvaló igazság, hogy helyre is szükség van. helyre, ahol kifüggesztik, ki­ragasztják, közszemlére teszik . .. S ezek a helyek mindenütt megtalálhatók a városok­ban. olyannyira, hogy az emberek már naquon is jól tudják, hol vannak a hirdetőoszlopok, falitáblák, ahol tá­jékoztatást nyernek: mi lesz. hol lesz. mikor lesz. De azért csak elfacsarodik az ember szíve amikor a három kérdésre a választ egy frissen tatarozott, vaoy éppen mű­emlék-épület falán kapja meg. ahová a plakátragasztó fel­mázolta a hirdetményt, az esztétika legnagyobb dicső­ségére. Azon lehet és kell is vitatkozni, hogy például Eger­ben lényegében nincs is hirdetöoszlop. amire rendszeresen ragasztani lehet, hogy talán kevés (?!) a falitábla, amire ragasztani lehet, de azon nem lehet vitatkozni, hogy falra ragasztani mégiscsak illetlen egy valami. A hirdetések, hirdetmények, reklámok általában bele­tartoznak egy város képébe, élénkítik. mozgalmassá te­szik. de el is csúfíthatják, ha ott és úgy jelennek meg, ahol és ahogyan az ember igazán nem várná. Jó lenne ezen elgondolkodni azoknak, akiket illet, kirakni a táblá­kat. hogy tilos erre a helyre plakátot ragasztani, s jó lenne ezeket a tiltó táblákat tiszteletben is tartani. Már csak a jó ízlés, az esztétika védelmében is. (gyurkó) Éjféli baglyok CSIKORGÓ MALOMKÖ­VEK, nagy szélvitcrlák, vagy fakeréken fecsegő patak: ez a malom. Pontosabban: ez a ro­mantika! A dolgokhoz nem ér­tő földi halandó előtt valahogy ilyenformán jelenik meg a kép, ha malomról, őrlésről hall szót ejteni. Hát itt, Selypen, a Zsófia-malomban mindebből semmi sincs, itt nincs „roman­tika”, ellenben van naponta, na.jd 13 vagon őrlemény: liszt, korpa s egyéb, ami csak a gé­pekből kikerül. Molnárlegény, meg mester, nos, az is van, számszerint tán ugyan 70 se, — dehát, ha az ötemeletes, ha­talmas malomban mindent, de mindent a gépek csinálnak! Nemes Béla, a malom igaz­gatója, vezetget végig az öt emeleten, s rendkívüli módon szabadkozik, hogy most rozsot őrölnek, s az nem olyan, mint a búza, ettől bizony korántsem olyan tiszta az üzem. Vasta­gon szálló lisztport, liszttől, zsáktól, munkától verejtékes embereket vártunk, s helyette t isztaság ... tisztaság ... és újra tisztaság. Mindenütt. Hosszú sorban a hengerek, zi­zeg bennük az őrlemény, amint halad az egyikről a másikra, hogy mind apróbb és fehérebb legyen, sziták, amelyek nem hasonlítanak a szitához, de egy gcpóriás keze úgy rázza őket, hogy a háziasszony se jobban. Már ennyiből is, már ettől is más képet alkothattunk ma­gunknak, hogy milyen is a ma­lom, milyen a magyar köny- nyűipar e világhírű ága. Emel­lett aztán volt szerencsénk né­hány meglepő, legalábbis a szakmát nem ismerő, külső ember számára meglepő dolgot hallani is, tapasztalni is. Hát elsősorban is őrlés előtt megmossák a búzát. Szabályos fürdő alá vetik, mint a gyere­ket, aki mosdás nélkül nem léphet be a tiszta szobákba. S még ez sem elég: a megszárí- tntt búzát egy arra rendelt gép megcsiszolja, hogy a még eset­leg .rátapadt porszemektől is r egképp megszabadítsa. Való­ban tisztán és hófehéren indul Ötemeletes útjára az új kenyér. A MÁSIK, S KORÁNTSEM utolsó meglepetés: kincs van a korpában. Az úgynevezett bú­zacsíra. Hogy , mire jó? Az északi országok például azért veszik, hogy ezzel is elősegít­sék az ezüstróka tenyésztést. A búzacsíra etetésétől ugyanis szebb lesz a róka szőre. A né­metek, amerikaiak azért ve­VANNAK VIRÁGOK, ame­lyeket észre sem veszünk, ha azonban egy rózsabimbót lá­tunk, fiatal lányra gondolunk. A rózsa nem csak ajándék, hanem a tiszta szerelemnek, az első találkozás meleg sza­vainak szimbóluma. Rózsa ! Milyen sok dalt énekeltek a fiúk és a leányok erről a va­rázslatos virágról. Nemrégiben a bolgár nép­dalok egy gyűjteménye ko­rúit a kezembe. A többségük lírai tartalmú volt. Tudják-e, hegy minden harmadik a szerelemről szólt? A . sok poé- tikus kifejezés és hasonlat között a rózsa alighanem az első helyen állt. „A szeretett leány ajka érett málna, az arca azonban — piros rózsa“. Kertjeinkben mindenhol nyílik a rózsa, de a közpar­kokat, sétányokat és lakása­inkat is díszíti. De most nem ezekről a . rózsákról, akarunk írni, hanem az olajat adó ró­zsáról, amelyből a legdrágább parfümöt készítik és amely az egész világon ismertté tet­te a bolgár rózsaolajat. Az adatok szerint az olajat szolgáltató rózsát körülbelül 200 év előtt hozták be Bul­gáriába Perzsiából, vagy Szí­riából. Csak szigorúan meg­határozott körzetben honoso­dott meg. Valószínűleg meg­csodálnánk a Rózsa-völgyet, amely a Balkán-hegység és a Közép-hegység között terül el KaZanlk, Lovszkigrad (Kar- lovo) és Kliszura varosok kú­szik, mert kiVpnják belőle az olajat és kozrM|ikai készítmé­nyeket állítanak élő belőle. Svájcban vitamintartalmáért ételbe is tesznek egy-egy ka­nállal. Vagononkint csak 12— 15 kilót lehet előállítani, . de érdemes vele foglalkozni, mert jól fizetett exportcikkünk és keresett is a nyugati piacokon. De essék szó a lisztről, a ke­nyérnek .valóról, pontosabban annak a minőségéről is, utó­végre mégis ez a legfontosabb a malomban. Nemes Béla igaz­gató két emelet között mon­dotta el, hogy az idei búza si­kértartalma messze jobb a ta­valyinál. Lényegében augusz­tus 20 óta őrölnek új búzát, de ó-búzával keverve, mivel je­lentős készleteik; voltak és vannak is még, de így is jobb lesz a liszt, mint tavaly volt. Érdekes, szép és „tiszta” szakma molnárnak lenni. Nagy szakértelmet igényel és nagy­fokú mesterségbe! i öntudatot. Ahogy elmondták, ritka az olyan molnár, aki otthagyja mában közzétett „Egy kis falu gondja” című cikkben az új- lőrincfalvi fiókposta megnyi­tásával foglalkoztunk, mely­ben megírtuk, hogy az ügy in­tézése nem a helyi tanácson múlik, hanem a miskolci pos­taigazgatóságon és hiába sür­getik már másfél éve — hasz­talan. Ezzel kapcsolatosan a Miskolci Postaigazgatóság az alábbiakat válaszolja: — A fiókposta késedelmes megnyitása a helyi tanács el­járásának volt a következmé­nye, mivel a pontosan egy éve beadott kérelmüket azonnal tárgyalta a posta, de a tanács először a fiókposta vezetésére alkalmas dolgozót nem tudott javasolni, majd a posta részé­re .felajánlott helyiséget az is­kola részére . úttörő-szobának adta át. Üjabb helyiség bizto­sítása és annak biztonsági be­rendezéssel való ellátása, to­vábbá megfelelő kialakítása Időt igényelt, mert a helyi ta­nács ígérgetésen és követelé­sen túl többet nem segítette a postaigazgatóságot. Ha a helyi tanács annyira szívügyének te­kintette volna a fiókposta léte­sítését, mint az igazgatóság, pkkor a fiókposta megnyitását még az év első negyedében rül. Itt tenyészik a bolgár rózsa. A természettudósok több mint 7000 fajta rózsát ismer­nek. Állításuk szerint csupán mintegy 30 fajta rózsa tartal­maz olajat. Azok a rózsák, amelyeket a bolgár parasztok ipari célokra 1 termesztenek, kétfélék — fehér és piros. A piros rózsa jobban elterjedt, noha a fehér fajta az érté­kesebb, mert nagyobb az olaj- tartalma. De csak a rózsa völgyben virul az olajat adó rózsa? Er­re a kérdésre a szakértők válaszolnak: CSAK ITT, EZEN a helyen, mert itt a legkedvezőbbek az éghajlati, talaji és egyéb fel­tételek. Ezért összpontosult a rózsatermesztés ezen a nem nagy, mindössze néhány Kilo­méter hosszúságú és szélessé­gű völgyben. Össze! a rózsa- kertek jól megművelt szőlő­höz hasonlítanak. A gondos gazdák nyesegetik az ágakat, a töveket földdel fedik be, hogy megóvják a rózsákat a tél hidegétől. A tavaszi nap melegére a rózsák gyorsan ki­bontják leveleiket, a meleg májusban pedig a völgy meg­telik sok ezer fehér és rózsa­szín virággal. A Rózsák-völ- gyét ilyenkor kell megláto­gatni! A reggeli órákban, a har­mat elpárolgása előtt, leggaz­dagabb olajban a rózsa. Ilyen­kor kell leszedni,, ez a rózsa­szüret napja. Mindjárt a ró­mesterségét, sokkal gyakoribb az, aki egpáz. elétet ennek a szakmának izemen. Tánczos János például 1919-ben szaba­dult, azóta megszakítás nélkül őrli a lisztet, s hogy nem va­lamiféle vándorszerzet, azt meg áz bizonyítja, hogy 1926. óta, tehát több mint 30 eszten­deje dolgozik itt, Selypen. Sze­pesi István, aki most gaboná- átvevő, az is 1922. óta dolgo­zik a szakmában. S nem ők az egyedüliek, akik 20, vagy ép­pen. 30 éve gyarapítják a ma­gyar. malomipar világhírét MESSZIRŐL CSENDES, majdhogynem üres üzemnek tűnik a malom, hiányzik be­lőle a termelés mennyiségéhez, az épület- nagyságához vala­hogy olyan hozzátartozó nyüzs­gés, zsivaj: nyugodt munka-ez, amelyet a gép végez, amelyet az ember csak irányit. S ha jól irányít, akkor a jó búzából őrölt lisztből igazán kakas- tejes kenyeret tud sütni házi­asszony, pék egyaránt. meg lehetett volna oldani, így csak augusztus 14-én tudtuk megvalósítani. HARASZTI F.-né, Miskolc, Postaigazgatóság. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kopogd le a fán EGRI BRODY Örvényben. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Betörő az albérlőm GYÖNGYÖSI PUSKIN Éjfélkor HATVANI VÖRÖS CSILLAG Égi madár HATVANI KOSSUTH Csigalépcső FÜZESABONY Huszárok FÉTERVÁSARA Patkányfogó HEVES Kuruzsló EGRI KERTMOZI Utolsó paradicsom ­EGRI BÉKE Fekete arany zsaszüret után a rózsa a desz­tillálóba kerül. Nézzünk egy részletet ebből a csodálatos produktumból: geraniok 60— 80 százalék, titronetel 30— 60 százalék, sztearopton 16—_ 20 százalék, stb. Ezek a ve­gyészeti fogalmak ismertek a vegyészek számára, a parfüm­gyárak azonban csak annyit tudnak, hogy a bolgár rózsa­olaj összetételét egyetlen ha­sonló éterikus olaj sem tudja utolérni és egyetlen Bulgári­án kívül termesztett rózsa­olaj nem éri el a bolgár rózsaolaj minőségét. Ma már az olajat adó ró­zsa termesztése elterjedt Tö­rökországban, Franciaország­ban, Németországban és a Szovjetunióban Is, de 80 év óta, amióta a független bol­gár állam fennáll, a bolgár rózsaolaj változatlanul meg­őrizte első helyét a világon. A környező feltételekről már beszéltünk. DE MIKÉPPEN jutunk a rózsaolajhoz? A Bulgáriában legjobban elterjedt módszer­ről, a desztillációról beszé­dünk. A desztillációt hatalmas alumínium, vagy rézkazánok­ban végzik. A kazánokba be­öntik a rózsát és mennyiségé­nek megfelelően megtöltik vízzel. A kazán felmelegítése indirekt gőzzel történik. A gőz kioldja a virágokból az olajat, majd egy hűtőben le­csapódik, és mint látják, ez az eljárás semmiben sem különbözik a közönséges desz- tillációtól. Ahhoz azonban, 1951). szeptember 9, kedd: 19-H-beh y^ifeÍSzta‘ diktatúra ösz- szeomlása Bulgáriában. Bulgária nemzeti ünnepe. 5928. Ezen a napon szállt fel Bu­dapest egyik kültelkén az első helikopter, amelyet Asbuth Oszkár épített, V Névnap Ne feledjük, szerdán: ERIK- VASÁRNAP a Hazafias Népfront járási bizottsága és a járási 'mezőgazdasági osztály MátraballyiH, 'Egépbo^^i, jtes Tarnaleles’zeh ' máz isn^dáíigi kiállítást rendezett, ahol a gazdák saját terményeiket mutatták be. — KÖZEL 10 HOLDAT for­dítottak meg szőlő alá a gép­állomás gépel az ostorost ha­tárban. A szőlőtelepítés iránt itt és a környező községek­ben is igen nagy az érdek­lődés.- KÉT ÉS FÉLMILLIÓ fo­rint hűségjutalmat osztottak ki a bányásznap alkalmából a rózsaszentmártoni IX-es akna dolgozóinak. — A KŐVETKEZŐ gazda­sági évben holdanként 200 kilogramm műtrágyát hasz­nál fel a gyöngyösi Cl Élet Termelőszövetkezei.- A BOLGÁR Népköztársa­ság felszabadulásának évfor­dulójára 20-án este 6 órakor bolgár—magyar estet rendez a Hazafias Népfront Gyöngyö­sön.- FEDETT TEKEPÁLYÁT építettek a szűcsi bányászok, amelyet vasárnap, a bányász­napon avattak fel, nagysza­bású verseriniel. ' — A MEZŐSZEMEREI mezőgazdasági kiállításon Bukta Imrének, a Kossuth Tszcs tagjának 7 éves anya­kancája nyerte az első díjat.- HORNYA JÓZSEF petö- fibányai vájár „Skoda-Spar- tak” személygépkocsit vásárol a napokban. — ÖTVEN FÉRŐHELYES, majd ennek befejezése után egy 100 férőhelyes baromfi­istállót épít a tarnaszentmik- lósi Petőfi Termelőszövetke­zet. hogy a megfelelő minőséget elérjük, érett, tiszta és friss virágok szükségesek, főleg azonban a vegyészek ébersé­ge, aKik a rózsakazánokat kezelik. Természetes, hogy az olcsó desztilláció nem vá­lasztja ki az összes olajat. A hűtőben rózsavíz és olajemul­zió csapódik le. A rózsavizet elpárologtatják és visszama­rad az olaj. A rózsavíz szin­tén értékes termék, a kozme­tikában. valamint az élelme­zési és gyógyszeriparban használják fel. Minden más ipari tevé­kenységtől eltérően, a rózsa­olaj gyártásához nincs szük­ség nagy ipari berendezések­re. Ez természetes is. A desz­tillációs kazánoknak a „nyers­anyaghoz” közel kell lenniök. Ezért majdnem minden ró- zsatermelő faluban ott áll a desztillációs kazán. Az olajat pedig még a rózsa leszedésé­nek napján ki kell vonni a virágból. Egynapos állás ese­tén a rózsa olajtartalmának körülbelül a felét elveszti. A BOLGÁR rózsaolajat a kozmetikában és a gyógyszer- gyártásban használják fel. Ma­ga a nép jött rá arra, hogy a rózsaleveleket gyógyszer­ként hasznosítja. Ezenkívül az egész világon a legna­gyobb illatszergyártó vállala­tok versengnek a bolgár ró­zsaolajért. A nemzetközi piac érdeklődésére való tekintettel a bolgár állam ismét növelni fogja Kazanik környékén a rózsakertek területét. Az emberek között vannak nappali és éjjeli típusok. Olya­nok, akik legszívesebben este dolgoznak és olyanok, akiknek a feje a reggeli órákban a leg- fegékonyabhak. Azokat az em­bereket, akik éjjel a legébe- rebbek, „éjjeli baglyoknak” nevezik. Schiller tipikus „éjelli ba­goly” volt. Már mint a Karls- schule diákja is akkor írta verseit, amikor társai legmé­lyebb álmukat aludták. Karo- line vem Humboldt megírta, nehéz volt Schillerrel megis­merkedni, mivel „igen c lá- latos életet folytatott.” Rend­szerint délután 4 órakor kelt fel; egész éjjel dolgozott és az elmaradt alvást délelőtt kellett pótolnia. Hogy ébren marad­ion, sok feketekávét és időn­ként magyar bort ivott. Winston Churchill és Frank­lin D. Roosevelt elnök igen jóbarátok voltak, de soha sem tudták, hogyan egyeztessék össze a közös megbeszélések időpontját. A két államférfi más-más időben dolgozott és más-más időben volt álmos. Cervantes Don Quijote-ján többnyire az éjjeli órákban dolgozott, Ludwig Tieck Csiz­más kandúr című szatíráját egyetlen éjszaka írta meg. Az egyes művek születésé­ben azonban nemcsak az éj­szakának és az alvásnak — ha­nem sokszor az álomnak is ko­moly szerepe van. Giuseppe Tartini zeneszerző és hegedű­művész maga mondta, hogy az „Ördögtrillák”, e híres vir­tuóz hegedűdarab megírására egyik álma ihlette meg. Vol­taire azt állította, hogy köl­teményei — méghozzá a leg­jobbak — álmában születtek. Benjamin Franklinnak ál­mában jutottak eszébe a leg­jobb ötletek. Wagner Richar- dot álmában lepte meg a cso­dálatos Esz-dur akkord, amely a Raina kincse elején a Rajna folvását é« zúgását ábrázolja. André Gretry, francia zene­szerzőt is álmában ihlették meg a zenei témák, amelyeket gyorsan feljegyzett és a kom­ponálásnál azonnal felhasz­nált. Abban a meggyőződésben élt, hogy agya álmában to­vább szövi a témát, amely éber állapotban foglalkoztatta. Heinrich Brugsoh pasa, egyip­tológus egy alkalommal egyiptomi hieroglifákat akart megfejteni. Hosszas eredmény­telen kísérletezés után halálos, fáradtan lefeküdt. Álmában , hirtelen megtalálta a megöl- ., dást. Felkelt, asztalához ült és leírta a látomást. Majd to­vább aludt. Amikor reggel fel­ébredt. rendkívül csodálkozott, hogy maga előtt látta a sokáig hiába keresett titok megoldá­sát. Otto Loewi professzor, volt gráci farmakológus Nobel- díjat kapott az idegingerek át­viteléről szóló munkájáért. Ké­sőbb bevallotta, hogy a téma alapvető problémájának meg­oldására álmában jött rá. A stra lonitzi Friedrich Kekulé vegyész előtt a benzol­gyűrű elmélete először álmá­ban jelent meg. Klopstockról beszélik, hogy egyik ódájának tervezése köz­ben elaludt. Éjjel felébredt és félálomban maga előtt látta a befejezett költeményt. Reggel, miután teljesen kialudta ma­gát, pontosan vissza tudott emlékezni éjjeli látomására és hiánytalanul leírta remekmű­vét. Megvette-e már? a Népújság Napra kibocsátott „Ki lesz a nyertes" tombola-jegyét. Ha nem, még megveheti postahivataloknál, kézbesítőknél! Sorsolás 1958. szeptember 13-án! NYERHET: Danuvia motorkerékpárt Világvevő rádiót Fényképezőgépet Kerékpárt Karórát Vásárlási utalványokat és más egyéb, 50 darab értékes tárgyat. Ismeri-e az illatos rózsa értékét? Irta: IVAN MINCSOV (gy... ó) Válaszolnak as illetékesek A Népújság július 17-1 szá-

Next

/
Thumbnails
Contents