Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-07 / 193. szám
NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 7., vasárnap Nemzetközi szemle légy hatalom képviselőiből alakítson bizottságot, amely :anácskozásokat folytatna a lémet békeszerződés előkészítse végett. A bizottság egyik feladata az lenne, hogy kölcsönös megértésre jusson egyfelől a négy nagyhatalommal másfelől pedig a két német állammal arról, hogy melyik szakaszban és milyen formásán vonják be' a két német államot a tárgyalásokba A nyilatkozat közlése szerint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja a Német Szövetségi KözAliiyujtolták a I\éi Köztársaság korma a négy nagyhatalom é Köztársaság 1 Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság kormányának jegyzékét átnyújtották a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy- Britannia és Franciaország — kormányainak. Minthogy a Német Demokratikus Köztársaság és a nyugati hatalmok között nincs diplomáciai viszony, a Német Demokratikus Köztársaság felkérte a Csehszlovák Köztérit (‘gszakította abadságát ményeiről tárgyaljon. A tervek szerint az elnök a kormány más tagjaival is tanácskozik. A tárgyalások valószínűleg az Egyesült Államok esetleges katonai lépéseiről folynak maid áspontja mellett Iák a reykjaviki angol nagy- követséghez annak a határozatnak másolatát, amelyet a csütörtöki tömeggyűlésen hétezren fogadtak el és amelyet az összes politikai pártok tá mosatnak. A határozat felszólítja a kormányt, hogy ne tárgyaljon és követeljen kártérítést Nagy-Britanniától. tehát megismerhettük a patak három ágának munkáját. Most szóljon maga a szerszámok gazdája: vajon a három patak közül melyik lesz a legnagyobb? ányász vagyok már tíz éve. s ha rajtam múlik, az Is maradok egész életemben. Most a technikum elvégzése után is megmaradok a csákány mellett, így több időm marad az írásra, tanulásra. Ha lesznek is később nagyobb irodalmi sikereim, munkahelyemtől. a bányától sohasem válók el. Őszintén mondom, én így nagyon megelégedett vagyok. Van szép. háromszobás, jól berendezett lakásom, mo- torkerékoárom, feleségemmel és kisfiámmal harmonikus, boldog családi életet élünk. Hogy mik a terveim? Merészek. de — merem remélni — reálisak. Legnagyobb vágyam az. hogy öt év múlva jelenlegi munkahelyemen, mint mérnök dolgozhassam. Szeretnék ezenkívül minél több színes, jó, s igaz dolgot írni. A legközelebbi terveim pedig — úgy gondolom. ez iövőre sikerül. — ea'r személyautót vásárolni. [<' s ezzel az immár megbékélt szerszámok szép, igaz meséje véget ért. Laczik János három patakja egyelőre még külön-külön csörgedezik, talán később egyesülnek, talán nem. de egv bizonyos: éltető, friss vizük ereje elősegíti a maga. s valamennyiünk még szebb életvirágának teljes, odaadó, pazar kinyílását. Rózsa Qwés társaság kormányának, hogy a két német állam képviselőiből szintén alakítsanak bizottságot, amelynek arra kellene törekednie, hogy lehetőség szerint dolgozza ki a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közös álláspontját a négy nagyhatalommal folytatandó tárgyalásokra, a békeszerződés alapvető kérdéseit illetően. A bizottságot esetleg azzal is megbíznák, hogy vitassa meg az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének problémáit. met Demokratikus anyának jegyzéket és a Német Szövetségi kormányának saság kormányát, hogy adja át a jegyzéket az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak. Ugyancsak pénteken a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának megbízottja átadta a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumának azt a jegyzéket, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság kormánya intézett a Német Szövetségi Köztársaság kormányához. Kaoru Jaszui profesz- szornak átnyúitották a nemzetközi Lenin békedíjat MOSZKVA (MTI) Pénteken a nagy Kreml palotában ünnepélyesen átnyújtották a nemzetközi Lenin békedíjat Kaoru Jaszui japán professzornak, az atom- és hidrogénfegyver betiltását követelő bizottság elnökének. Időjárás,jelentés Melegebb idő.. Várható időjárás vasárnap estig: Kevés felhő, száraz idő, reggeli párásság gyenge légáramlás. A hőmérséklet 'kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 25—28 fok között: (MTI) Berlin (TASZSZ). i Mint a Német Demokrati- : kus Köztársaság miniszterei- 1 nökségének sajtóhivatala je- i lenti: a Német Demokratikus ’ Köztársaság Minisztertanácsának csütörtöki ülése nyilat- ' kozatot fogadott el és elhatározta. hogy azonos tartalmú jegyzéket intéz a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- 1 Britannia és Franciaország kormányaihoz. Azt is elhatá- . rozták, hogy jegyzékkel fordulnak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához. A nyilatkozat bírálja a Német Szövetségi Köztársaságnak azt az álláspontját, mely szerint az egységes Németország megteremtése állítólag a négy nagyhatalom ügye. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a jelenlegi viszonyok között a békés és demokratikus alapon való egyesülés leginkább járható útja a két német állam szövetségének megteremtése. A Német Demokratikus Köztársaság nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a békeszerződés kérdése a német probléma olyan része, amelyben illetékesek mindazok az államok, amelyek az elmúlt háborúban részt vettek. Javasolja, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya, a Eisenhower t a nyári ss WASHINGTON (Reuter) Eisenhower elnök szombaton megszakítva nyári szabadáságát, Washingtonba repült, hogy Dulles külügyminiszterrel a távol-keleti helyzet úiabb fejieJs/a’ d kitart áll REYKJAVIK (Reuter) ,lz- land változatlanul kitart álláspontja mellett az Angliával támadt halászati vitában. Az ország legtöbb vezetője egyetért abban, hogy most már nem remélhető kompromisszum a 12 mérföldes felségvíz-határ kérdésében. Pénteken eljuttatII Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata Újabb lépések a német békeszerződés előkészítésére szakázással, tanulással elérjük azt. hogy öt év múlva bányamérnök leszünk.” Végül hallgassuk meg a Tollat: n nyolc éve vagyok a ” gazdám barátja. Mi ketten megörökítjük mindazt, ami körülöttünk történik. Nekünk már csak tanulás után, késő éjszaka jut időnk az alkotáshoz, de nekünk így is ió Nyolc év alatt sok novellát, regényt. színdarabot írtunk együtt, s volt már több-kevesebb sikerünk is. 1952-ben kiadtunk egy egyfelvonásos és egy kétfelvonásos darabunkat. Az egyiket a gazdám munkahelyén is bemutatták és a munkatársak néhol magukra ismertek benne. Mi csak ösz- szekacsintottunk, és befogtam a kupakomat, hogy el ne nevessem magam, mert csak a sikeres bemutató után árultuk el, hogy mi vagyunk a szerzők. Aztán 1953-ban a „Front békében” című kisregényünkért a VIT pályázaton elnyertük a DISZ KV dícséretét 1954-ben megírtuk Gyöngyös tízéves fejlődését, most meg egy háromkötetes regényen dolgozunk. Már két kötet készen van. egy év alatt elkészül a harmadik is. Mint minden írásunk, ez is a bányászéletről szól. az lesz a címe: Fény az aknán. Mutatóba részleteket vittünk a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz, és meg voltak velünk elégedve.” A szerszámok elbeszéléséből ipari technikum levelező tagozatára. Én is nagyon tisztelem, s ő is nagyon szerét engem. hiszen mi is nagyon sokat vagyunk együtt. .Naponta három-négy órát tanultunk együtt, vizsgaidőszakban többet is. Sokat forgatott a gazdám. nagyon szorgalmasak voltunk. így sikerült az idén négyesre leérettségiznünk. Bizony. ez is nagyon komoly munka volt, hiszen mindig eléggé fáradtan, műszak után tanultunk. De megérte! Ezután talán még többet fogunk * már meséljék el maguk a szerszámok. F'őször a Csákányé a szó: í? n már tíz éve ismerem a ” gazdámat. Nagyon megszerettük egymást, hiszen a nap egyharmádát kettesben töltjük. Hej, hány kemény műszakot dolgoztunk már át együtt! Mindig erősen fogtuk, tüzeltük egymást a munkában, mindig többet dolgoztunk, mint más. Pedig igen nehéz munkánk van. Most is negyven fokos hőségben dolgozunk odalenn, de már nagyon megszoktuk, s megy a munka, mint a karikacsapás. A múlt hónapban is 145 százalékot teljesítettünk, beláthatja, ez nem csekélység Igaz, becsületes munkánknak meg is van az eredménye. Havonta megkeresünk 3500—4000 forintot is. Ebből vett a gazdám motor- kerékpárt, bútort, képeket, ruhát. Mostanában már keveset dolgozik velem, csak néha szoríthatunk kezet, mert már van fúrógépe is, inkább azzal dolgozik. Dehát én nem vagyok féltékeny, tudom, hogy azzal könnyebb a munka, nem is bánom, ha inkább azt használja. Azért mi nagyon szeretjük és tiszteljük egymást is és biztos vagyok benne, hogy egész életünkben megmarad köztünk ez a szoros kapcsolat!” Pn négy éve vagyok a gaz- ” dám szolgálatában — kezdi a Körző. — Négy évvel ezelőtt iratkozott be a bányaegyütt lenni, mert most a Műszaki Egyetemre készülünk, s ha sikerül a felvételi vizsga — én is. meg a gazdám is erősen bízunk benne — még több éjH ol volt, hol nem volt, | még a világháborún is j túl, volt egyszer egy töltőtoll, •egy körző, és egy csákány. Bi- ; zony, ezek a szerszámok nem ; fértek meg békén egymás mel- ; lett, ahogy illik, hanem foly- ; ton veszekedtek. Nem tudták > eldönteni: melyikük a legfon- ; tosabb. ! — Én vagyok a legszebb! — > mondta gőgösen a Toll. — Én > az Irodalom vagyok. Ismerem > az emberi lelket, bemutatom > azt, tanítom, szórakoztatom, > elringatom a munkában elfá> radt embert. > — Én pedig a legfontosabb > vagyok! — szólt hidegen a > Körző. — Én vagyok a Tudo- l mány. Irányítom az ember í munkáját, ha én nem volnék, {minden fejetlenül, össze-vissza cmenne az életben. > A Csákány dühös kemény- őséggel vágott bele. > — Én vagyok a legerősebb! Én \ a Munka vagyok. Ha én nem i dolgoznék, nem volna fény, \ meleg, nem is volna élet. | Végülis annyit veszekedett < ez a három szerszám, hogy < úgy látszott, soha nem lesz < olyan ember, aki megmagya< rázza nekik, hogy mindnyájan < egyformán fontosak. Nem ta- s láltak olyan embert, aki egy- S formán forgassa valamennyit. S JjSyszer aztán egy rózsa> szentmártoni régi bá> nyászcsaládban fiú született. > Szülei azt hitték, ő csak a ? Csákány ura lesz. de alighogy > felcseperedett Laczik János — ? mert így hívták a fiút — élet- ? patakja három ágra szakadt, s > leigázta, maid összebékítette a < három viszálykodót. De ezt Igaz mese a Toliról, Kör sóról és a Csákányról Ámde e helyett, mint a Newsveek című amerikai hetilap legutóbbi számában megírja, Tajvan térségében megvalósították már „az amerikai haditengerészeti erők legnagyobbmérvű összpontosítását a második világháború óta”. Erre pedig Dulles szeptember 4-i nyilatkozata szerint, azért van szükség, mert ha a népi Kína megkísérelné visszaszerezni partmenti szigeteit, ez „durva megsértését jelentené azoknak az elveknek, amelyeken a világrend nyugszik“. A „DULLESI „VILÁGRENDET” CSŐD FENYEGETI Csakhogy ennek a dullesi „világrendnek” ma már nagyon kevés támogatója akad. „Igen lehangoló — írja a Manchester Guardian című tekintélyes angol lap —, hogy a legújabb amerikai nyilatkozat igyekszik megerősíteni azt a feltevést, hogy a pekingi kormánynak nincs joga a partmenti szigetekre, ha ennek a rögeszmének logikus következményei bekövetkeznek, ez akaratunk ellenére pusztulásba taszíthat valamennyiünket”. Azoknak a washingtoni köröknek. amelyek a háborús szakadék peremén való egyensúlyozás „művészetét" az amerikai külpolitika rangjára emelték, meg kell gon- dolniok, hogy Tajvan ügyében a kínai nép oldalán van nemcsak Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika és Európa népeinek rokonszenve, hanem az egész szocialista tábor ereje is. A bölcsesség azt diktálná, hogy Washington fogadja el a mai világ tényeit, s ezek között is a legnyilvánvalóbbat: nem lehet a nagy nemzetközi kérdéseket rendezni a Kínai Népköztársaság nélkül, s méginkább nem lehet Kína ellenére. Azt is meg kellene érteniök végre, hogy az amerikai politikát katasztrofális csőd fenyegeti mindaddig, amíg Csang Kaj-sek bábrendszere bitorolja a K;- nai Népköztársaság jogos helyét a ENSZ-ben. Most az a kérdés, hogy lesz-e Washingtonban elegendő bölcsesség? Dehát hogyan is festenek az amerikai „védelmi” érdekek — a kínai partvidéken? A csangkajsekistáktól megszállt Kimoi és Macu szigetek az amerikai stratégiában a nép: Kínának „szegezett ágyúk” szerepét tölti be. Immár kilenc esztendeje — azóta, hogy a csangkajsekisták a kínai szárazföldön az utolsó talajt is elvesztették lábuk alól — ezekről a szigetekről indulnak ki szinte nap-nap után a népi Kína elleni provokatív támadások. Ezek a szigetek blokádírozzák Kína két fontos kikötőjét, Amojt és Fu- cscut, s innen indulnak portyázásra a csankajsekista kalózhajók, zavarva Kína egész hajózását. Mindez pedig a 7. amerikai flotta védőszárnyai alatt történik. A NÉPI KÍNA VISSZAÜT... A tajvani *válságot“ tehát nem az idézte elő, hogy a csangkajseikista támadásokra válaszolva a népi Kína tüzérsége ezúttal erélyesen visszalőtt. Ezt a vissza- ütést megelőzte Dulles amerikai külügyminiszter augusztus 10-i nyilatkozata, amelyben leszögezte, hogy Washington távol-keleti nolitikáia to- , vábbra is a Kínai Népköz- társaság el nem ismerésén nyugszik. Szavainak nagyszabású flottatüntetés adott nyomatékot. Emlékezetes, hogy ekkor tett „udvarias- sági” látogatást a 7. flotta Szingapúrban. Ezzel egyidejűleg megsokszorozódott a hadianyagszállítás Tajvanra, s ..megélénkült” a csangkaisekis- ta erők partmenti „tevékenysége”. A történések sorozatában ez volt az a pont, amikor a kínai néphadsereg partütegei — visszalőttek. Egyébként — ha az amerikai külpolitika irányítóiban maradt volna még egv szemernvi józan,ság — a visszautas kemény fényéből is levonhatnák azt. a tanulságot, hogy a hat- százmilliós népi Kína létezése és hatalma nem az amerikai elismeréstől függ. A iózanabb nyugati megfigyelők ma már belátják- Nem lehet elvárni a népi Kínától, hogy végtelenségig tűrje az ismétlődő provokációkat. Éppen így az -is nyilvánvaló, hogy az úgynevezett „tajvani kérdést” már régen kihúzhatták volna a nemzetközi problémák listájáról, ha a 7. flotta elvitorlázna a kínai vizekről. MÉGSEM A FAROK CSÓVÁLJA A KUTYÁT... Tíz nappal ezelőtt a Washington Post ezzel a frappáns címmel közölte vezércikkét : „A farok csóválja a kutyát..." a kissé meghökkentő cím . alatt a befolyásos amerikai napilap vezércikkírója hosz- szas eszmefuttatást szentelt . Eisenhower elnök előző napi sajtónyilatkozatának. Ebben a nyilatkozatában az elnök a hivatalosnak tekinthető amerikai álláspontot fejtegette a tajvani „válságról”. A Washington Post kommentárjából megtudjuk, hogy 1 a címben szereplő kutyán maga az Egyesült Államok értendő, a farok szerepébe pedig Csang Kaj-seket kell behelyettesíteni. De vajon mi indította erre a rendkívül szemléletes eszmetársításra a lap hírmagyarázóját? Nos, a hírmagyarázó túlságosan gyermekesnek találta Eisenhower elnöknek azt az igyekezetét, hogy úgy állítsa be a dolgokat, mintha az Egyesült Államok kormányának semmi különösebb szerepe nem lentid a háborúval fenyegető új távol-keleti válsággóc kialakulásában. Az elnök ugyanis nem kevesebbet akart elhitetni sajtóértekezletének hallgatóival, minthogy az amerikai kormány „csupán” szerződésbeli kötelességét teljesíti, amikor „nem tér ki a nacionalista Kína megvédésének felelőssége alól“. A nagyobb nyomaték kedvéért az elnök ehhez még hozzáfűzte: a kínai partmenti szigeteknek, a Kimoj és Macu szigetcsoportnak „most fokozott jelentősége van For- moza védelme szempontjából”, mert „a kínai nacionalisták szárazföldi haderejüknek körülbelül egyharmadát ezeken a szigeteken összpontosították”. Az elnök magyarázatából tehát az következik: miután már elvégeztetett, hogy Csang Kaj-sek a kínai partokhoz irányította haderejének jelentős hányadát — az Egyesült Államok nem tehet mást, minthogy kiterjeszti a 7. flotta „védernyőjét” a partmenti szigetekre is. Azaz, a farok csóválja a kutyát! Ámde ennél az elnöki „érvnél” már a Washington Post cikkírója is felkiált és megkérdezi: „de hát ki biztatta a Csang Kaj-seket arra, hogy haderejének ilyen nagy részét a kommunista Kína küszöbére helyezze?” A fele-S let olyannyira nyilvánvaló, 5 hogy a lap szükségtelennek s véli a kérdés megválaszolá- 5 sát.. Viszont megteszi ezt he-> lyette, aki elárulja, hogy > Csang Kaj-sek annak idején j amerikai parancsra építette < ki erődítményekké a part- < menti szigeteket. Az amerikai í „atom-furkósbot“ politika hí-< vei tehát tudatosan teremtet- < ték meg azt a helyzetet, ame-i lyet ma ürügyül használnak; fel új háborús válság élőidé-< zésére. < AMERIKAI „ÉRDEKEK” < — A KÍNAI PARTOK < MENTÉN? ; Jogos a kérdés: milyen j amerikai „érdekek” forognak; kockán ezeken az apró part-; menti szigeteken, amelyek; mindössze 30 kilométernyire; féküsznek a kínai szárazföld-; tői, földrajzi és történelmi: szempontból pedig — csak; úgy mint Tajvan — vitatha-: tatlanul oda is tartoznak. — Vajon mit szól az amerikai elnök, ha a kínai flottákat irányítanák a New Yorkal szemben fekvő Long Island- hoz, mondván, hogy ott kell megvédeni a kínai érdekeket?! Ugy-e milyen képtelen gondolat? Mégis a hivatalos amerikai sajtó — s maga Eisenhower elnök is — arról beszél, hogy nem az Egyesült Államok. hanem a Kínai Népköztársaság idézi elő a feszültséget a tajvani szorosban, s hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekei, sőt Amerika biztonsága követeli, hogy az amerikai „védelmi vonal" egészen a kínai partvidékig terjedjen ki.
