Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-06 / 192. szám

4 NÉPCJSáO 1958. szeptember 6., szombat Házasságok a földön köttetnek Asszonyokról, férfiakról, sorsokról ••• szett, se szó, se beszéd, el­tűnt a házból, — tálalni is nekem kellett. Órák múlva tért csak vissza, akkor meg kifeküdt a kertbe és olvasott. Azt sem tudom, hol, merre járt! — Talán nehéz munkát vé­gez és kimerült, ideges, nem gondolja? — kockáztatok meg egy kérdést. — Sőt! Alig csinál valamit, titkárnő. Inkább azért?! A filmek ... azok veszik el az eszét. A szerelmes filmeken hetekig töpreng és akkor úgy jár köztünk mint egy alvajá­ró. Érzelgős, hisztérikus jele­netedet rendez. Tudja, sokat szenvedett lánykorában. a múltban. Állami gondozott volt. Talán hiányzik neki a szenvedés? ★ VÖRÖSMARTY > utca ... Boldog kis család a Sóskúti­ek. A féri a Vendéglátóipari Vállalatnál ellenőr, a feleség — csinos, fekete asszony — a házkörüli munkákat végzi. Tizenkét éve együtt élnek, egymás oldalán nyugalomban, békességben. A tizenkét év alatt egyetlen hangos szó nem esett közöttük. Mindig és mindenütt megértik egy­mást. Nincsenek elérhetetlen álmaik, vágyaikat mindig a lehetőségekhez mérik. Náluk értelme van minden napnak, minden percnek. Az asszonyka élete? Reggel korán kelni, bevásárolni a piacon, sietni haza, reggelit készíteni, — férje hét órára jár hivatalba — aztán főzni, mosni a gyerekekre, vigyázni, gondozni a jószágokat. Ez minden hétköznapja, vasár­napja, nincs egy perc megál­lása. Mégsem panaszkodik. Olyan asszony, akinek a családja a mindene. A házimunka, a család gondjai lekötik éjjelét, nappalát — így van ez már 12 esztendeje. Megszokta. Az anyai hivatás kitöltötte és ma is kitölti életét. Két gyermekük van: egy kislány és egy fiú. Laci most ősszel lesz negyedikes, Edit- ke, a kis szőke baba, még- csak négy éves. ★ NÉGY CSALÁD élete. Há­rom elhibázott, meggondolat­lan lépés, tragédiába fúló sors, megmérgezett házasság7 Egyetlen csak a boldog, a ió! S mégis az „egyetlen“ a sok, az igaz. Hiába a házasságok, ha jó't, ha rosszak, egyedül csak a földön köttetnek ... PATAKY DEZSŐ Bensőséges ünnepség az egri Park Szállóban Az Országos Idegenforgalmi Szálloda- és Étterem Vállalat kiváló vállalat lett- Ebből az alkalomból az egri Park Szál­lóban bensőséges kis ünnep­séget tartottak, ahol Károly András megnyitója után Zsab- ka Endre ismertette az elért eredményeket és a soronkö- vetkező feladatokat. Ezután át­adta a kitüntetéseket. Hívás József üzletvezető jelvényes kiváló dolgozó, Bukuli Anna fószakács, és Hegenbart An­tónia szobafőnök okleveles ki­váló dolgozó lett. A dolgozók közül 32 fő részesült pénz­jutalomban. Az ünnepségen részt vett Szacsuri István, a KPVDSZ megyei titkára is. Fö AZ ÉBERSÉG! — Táska üres, a zsebekben semmi. Mehet. 1958, szeptember 6, szombat: 1868-ban balt meg Szendrey Jú­lia, Petőfi Sándor felesége. 1828-ban született A. M. Butle­rov világhírű orosz vegyész, a szerveskémia egyik úttörőjé, aki elsőnek állított elő mesterséges cukrot. Nyelvtanulás O Névnap Ne feledjük, vasárnap: HUGIN A Ki lesz a nyertes • cl GUpÁjidg szerencsejátéka Sorsolás: 1958. szep­tember 13-an az egri stadionban, a Népúj­ság-nap alkalmából rendezendő újságíró-színész labdarúgó . mérkőzés szünetében. 1. díj: 125 köbcenti­méteres Danuvia mo­torkerékpár. 2. díj: Világvevő rá­dió. 3. díj: Kerékpár. 4. díj: Fényképezőgép. 5. díj: Karóra. Ezenkívül 10 darab 200 forintos vásárlási utalvány, mely az egri Állami Áruházban váltható be és 50 da­rab egyéb nyeremény­tárgy. Sorsjegyek kaphatók az újságárusoknál, pastás kéz­besítőknél és a Kiadóhiva­talban. A sorsjegyek ára: 5 forint. k_JL. Az utcán színes plakátok hirdetik az új oktatási év­ben meginduló különféle nyelvtanfolyamokat. Elgon­dolkozva nézegetem ezeket a hirdetéseket és eszembe jut a régi közmondás: Ahány nyelvet tudsz, annyi emberi érsz. Valóban, sok igazság van ebben a mondásban. — Nem csupán úri passzió és fényűzés volt a múltban a gazdagok törekvése, hogy gyermekeikkel minél több nyelvet taníttassanak meg tökéletesen. Ezért a célért nem sajnáltak semmi áldo­zatot. Különféle nevelőnők oktatták már kicsi koruktól kezdve gyermekeiket, s az anyanyelvvel egy időben, az­zal párhuzamosan egy-két idegen nyelvet is elsajátítot­tak. Egy nép nyelvének isme­rete hozzáférhetővé teszi an­nak a népnek kultúrkincseit is, főleg irodalmi és tudomá­nyos alkotásait. Mennyire más például Majakovszkij, vagy Shakespeare eredeti­ben, mint fordításban. Hi­szen a legjobb műfordítások sem tudják visszaadni azt a sok árnyalati szépséget, ami az eredetiben van. Nyelvtu­dás nélkül a népek nagysze­rű eredményei csak önma­guknak jelentenének hala- ' dúst, nem vinnék előbbre az általános emberi művelődést. Az idegen nyelv ismerete megkönnyíti különféle nem­zetek fiainak érintkezését. Milyen jó érzés volt, amikor szovjet pedagógusokkal oro­szul beszélgethettem nevelési problémákról, vagy egy cseh útitárssal németül tárgyal­hattuk meg az új cseh iroda­lóm alkotásait. Fejlődő gazdasági életünk, kereskedelmi kapcsolataink más nemzetekkel szükséges­sé teszik, hogy jól beszéljük az illető ország nyelvét. — Hányszor hallhatjuk, hogy milyen nagyszerű munkahe­lyet köszönhet nem egy dol­gozó alapos nyelvismereté­tének. Kormányunk az isko­lai nyelvoktatás keretében vagy lehetőséget ad, hogy fejlesszük nyelvtudásunkat, de a tömegszervezetek is se­gítségér: sietnek a nem isko­lás dolgozóknak is, hogy a különféle nyelvtanfolyamo­kon kielégíthessék tudás­szomjukat, s amit a múltban legtöbbször saját hibájukon kívül elmulasztottak, most pótolni tudják. Ezért üdvö­zölhetjük örömmel a TIT ..yelp tanfolyamait, amelyek most ismét megindulnak. A TIT tanfolyamai az elmúlt években igen komoly ered­ményeket értek el. Ennek a hasznos kezdeményezésnek folytatásához, a hallgatók munkájához sok sikert, és szép eredményeket kíván a szervezet minden dolgozója. Halmos Gyula, a TIT tagja. iiiuslt —- ADÄCSON mindössze néhány esztendeje foglalkoz­nak uborka-termesztéssel. Az idén termelt uborkáért közel egymillió forintot kaptak az adácsi termelők.- CSÜTÖRTÖKÖN délután az egri Űttöröházban ülésezett az Üttörő Szövetség Heves me­gyei elnöksége. Az első napi­Vannak még ió emberek rendi pontként meghallgatta és megvitatta Musinszki Pál megyei úttörőtitkár beszámo­lóját, majd végül az elnökség az 1958-59-es évi munkater­vét is megbeszélte. — TEGNAP megkezdték Hatvanban a Thököly utca javítását. A lakosok már elő­zőleg maguk termeltek só- , dert a Zagyvából. ♦ - CSÜTÖRTÖKÖN délután ♦Egerben Fodor József Kossuth- idíjas, a Munka Vörös Zászló *Érdeméremmel kitüntetett köl- Jíő hosszasan beszélgetett a \helybeli írókkal. A megbeszé­lésen több időszerű kérdést il {megvitattak. ♦ — A HATVANI Bajza ♦ J. Gimnázium tanulói mar ♦ második napja termelik a ♦ sódert a Zagyvából, melyet ♦ a Horváth Mihály és az At- J tila utca járdaépítésénél I használnak fel. t - A NYÁRI szünidő alatt tlO7 Heves megyei úttörő-csa- *pat táborozott a megyében. Ez |a szám annál is örvendete- ♦sebb, mert 1957. nyarán csak {27 úttörőcsapat vert tábort. | — TEGNAP délelőtt kilenc t órakor ülést tartott a hatva­Í ni tanács v. b., ahol a város kulturális helyzetéről tár­gyaltak. Az előadó a város művelődési felügyelője volt, aki a műsorpolitikáról és a tömegszervczésről számolt be.- AUGUSZTUSBAN 1300 rbordószínű Berva-Mopedet tgyártottak az egri Finomsze- *relménygyárban. ♦ - A MEGYÉBEN öt vasbe- \tonhidat építenek még ebben *az évben. ♦ -----­♦ ■ "'rn.—r h ♦ _ d • •Mwmkí ♦ EGRI VÖRÖS CSILLAG { Kopogd le a fán ♦ EGRI BRÖDY ♦ örvényben {GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ■ ♦ Betörő az albérlőm ♦GYÖNGYÖSI PUSKIN , { A hamis levél ♦ HATVANI VÖRÖS CSILLAG 1 { Rómái vakáció {HATVANI KOSSUTH ; ♦ Külön utakon {FÜZESABONY ’ { Több, mint gyanú : Zpetervasara , { 420-as urak (II. rész) . {HEVES { Két óceán titka {EGRI KERTMOZI ' ♦ Szerelem és fecsegés , {egri béke { Bomba {EGRI LA.TOSVÄROSI KERTMOZI ♦ Éjszakai szépei •ikai műgyűjtők jönnek össze. ; Van itt mindenféle gyűjtő. ] Van, aki képet, van, aki euró- \ oai, híres épületek vakolatda- ! rabjait, vagy híres emberek 1 ildobott cigarettavégeit gyűjti,! A mai értekezlet különösen vi- < tatros. A szónok az atombom- • bű ellen beszél. Mindenki lel- j kesedéssel és elragadtatással figyeli. Egyre forróbb a hon- ; gúlát. ; A részvevők együttesen til- ; takoznak az atom- és hidra-; génbomba ellen. ; — Mert mégiscsak emberte- lenség és aljasság az a bomba —' szavalja az egyik nekitüzese- ’ deft szónok. — Elpusztít min­dent. Mindent, ami szép és ne­mes. Mindent, amit a diadal­mas ember évezredeken át al­kotott. Éppen ezért nekünk, igazi humanistáknak, tiltakoz­nunk kell e fegyver ellen. Mr. Jauembrnek könnyek szöknek a szemébe Aztán erőt vesz magán és szót kér. Meg­kapja. — Uraim! Egyetértek önök­kel. Az én szívem is sajog, ha arra kell gondolnom, hogy romjaiba dől az Eiffel-torony, a Pantheon, az Arc de Triumph és Montecarlo. De én nemcsak beszélek. Cselekszem is. Egyik gyáramban befejeződtek a kí­sérletek és most büszkén je­lenthetem, hogy megszületett a legújabb hidrogén-bomba, amely teljes épségben hagyja az épületeket és a tárgyakat. Csupán az emberek pusztulnak el, de azok tökéletesen. Sike­rült megmentenem mindazt, amit a dicső emberi faj évez­redeken át alkotott. Hatalmas lelkesedés tör ki, a nemes humanisták vállukra kapják Mr. Jauembrt és kö­rülhordozzák a teremben. De ö nemcsak jó, hanem szerény is. Ezért sürgősen elsiet, egy­részt, mert a szerencsétlen kis árva az egyik lokálban türel­metlenül várja, másrészt, mert még arról sem győződött meg, hogy Fifike megkapta-e ren­desen a vacsoráját. Mert Mr. Jauembr ilyenkor sem. feledkezhet meg arról, hogy szív is van a világon... HERBST FERENC kioktatja a szerencsétlent, i hogy helytelenül cselekszik, t ha itt koldul. A koldulás , ugyanis napjainkban nem jó } üzlet. Mi lett volna belőle, ha \ ő is koldulásra adja a fejét, i Ezután a koldusnak adoma- i nyozza szivarjának végét, hogy ; szívja tovább, szegény. Remél­hetőleg, a szivarozás közben t eszébe jut valami, hisz ő is a ; szivar kékes füstjébe bámulva szüli legjobb ötleteit. \ A város másik végébe haj- • tat, ahol egyik gyámolítottja él i szegényes hatszobás villájában, i Az illető teljesen árva. Apját : a villamosszékbe ültették va- ; lami csekélységért, anyja meg- ; szökött egy vándorcirkusszal -, és itthagyta ezt a szerencsét- ■ lent. Mr. Jauembr teljesen ma- gárahagyatottan találta meg egy lokál néptelen sarkában ezt a kis 25 éves árvalányt és rögtön megmozdult a szíve, mikor meghallotta, hogy olyan szegény, hogy tisztán kényte­len a gint inni. Ekkor vette számára ezt a nyomorúságos kis vityillót, hogy árvaságának szomorú napjait felvidítsa. Mert ilyen ember ez a Mr. Jauembr. Jót esik a szívének, ha valami jót tehet. Az emlé­kezetes vityilló adományozás óta is minden nap kijár ide, hogy újra jót tegyen a szegény árvával és ha ez néha nem is sikerül, arról nem a szíve te­het. Ezután a népkonyhára haj­tat és kedves szóval vigasztal­ja a szerencsétleneket. Barát­ságosan elbeszélget velük és előadást tart a túlzott táplál­kozás kellemetlen következ­ményeiről, az érelmeszesedés­ről és a gutaütésről. Majd mindegyiknek adományoz egy- egy darab rágógumit, melyet egyik gyára állít elő és amely arról hires, hogy elveszi az ember éhségérzetét. Ezután kö­zösen elénekelnek egy zsoltárt, de ennek a végét már nem tudja megvárni, mert újabb értekezlet várja. • Ezen az értekezleten az ame­ellenőrzi, hogy volt-e elég cu­kor a reggeli tejeskávéjában és jaj Fifi két szolgájának, ha kiderül, hogy Fifikét valami­ben is meg akarták rövidíteni. Mr. Jauembr igazi jó ember, aki szereti az állatot és felpo­fozza a két rusnya szolgálót, ha nem látják el rendesen sze­gényt. Ezután elkölti szerény reg­gelijét, majd sietve kocsijába ül, mert az állatbarátok össze­jövetelére kell mennie. Itt vé­gighallgatja a szónokokat, majd maga is tart egy rövid kis expozét arról, hogy a mai kegyetlen világban az állatok fokozott védelemre szorulnak. Megemlíti, hogy sok családnál, ahol nagy a nyomor, attól sem ' riadnak vissza, hogy a kutyát egyszerűen kihajtsák az utcá­ra. Ez a szerencsétlen kutya otthontalanná válik, éhen, szomjan csatangol az utcákon, míg el nem éri végzete, a sín­tér. Tüzes szónoklatának vé­gén nagyösszegű alapítványt tesz, 40 000 dollárt ajánl fel az otthonukat vesztett kutyák is­tápoló intézetére. A nemes kezdeményezés nem marad pusztába kiáltott szó és a többi állatbarát is csatlakozik a fel­híváshoz és megjelenik lelki szemeik előtt az otthontalan kutyák gyönyörű intézete. Hát ilyen jó ember ez a Mr. ; Jauembr. De még nincs vége a napnak. A gyűlés után szerény klubjának különtermében el- 1 költi egyszerű ebédjét, mely ' mindössze nyolc fogásból áll.- Majd klubjának házi kápolná- ' jában hálát ad az egek urá- : nak, hogy a mai napra is meg- • adta a betevő falatját, azután l felhívja a tőzsdét, ahol meg- ' érdeklődi, hogyan állnak a '■ részvényei. Mert nemcsak a " lelkiekből él az ember. Később két ovárát leállítja, mert nagy , a túltermelés, de a végrehaj- t tást egyik emberére bízza, i mert sietnie kell. A kavuban- álló koldust sem kerüli ki az- az áldott jó ember. Megáll ve­- le beszélgetni és barátságosan Hajaj! Hol vannak manap­ság már olyan igazi jó embe­rek. Olyan izig-vérig humanis­ták. Ritka az ilyen, mint a fe­hér holló. Az emberek önzöek lettek, nem törődnek a másik­kal, csak a saját érdekük hajt­ja őket. Csúnyán hangzik, de így van ez. Higgyék el, elkese­rítő ez az állapot. Én is elke­seredtem rajta, és csak a na­pokban békéltem meg egy ki­csit, amikor értesültem róla, hogy azért a jó emberek nem haltak ki egészen. Mint a sö­tét éjszakai égen a hajnal első pírja, úgy jutott el melankoli­kus magányomba a hír, hogy élnek még jó emberek. Sajnos, nem nálunk. De azért az is vigasztaló, hogy például Ame­rikában sok ilyen jó ember él. Olyanok, mint Miszter Jau­embr, aki nagyon jó ember, olyan jó ember, hogy meg kell a szívnek hasadni. Tudom, hogy most egyesek kételkedve csóválják a fejüket és nem hisznek állításomban. De én hajlandó vagyok bizonyítani. Tessenek figyelni. Mr. Jauembr milliomos. Sőt többszörös milliomos, van né­hány gyára, meg miegyebe, te­hát semmi szüksége nincs ar­ra, hogy jó ember legyen. Meg­élne másképp is. De ő ennek ellenére nagyon kedves és jó ember, akinek minden gondo­lata az, hogy valami jót te- ! gyen. Es tesz is. Reggeltől I estig. ; A kételkedők nézzék meg, ; miből is áU miszter Jauembr tégy napja. ► Reggel 11-kor kel és ez is ► bizonyítja, hogy milyen jó em- \ber, ugyanis ezt is csak azért {teszi, hogy mintegy harminc- í főnyi belső személyzetének [reggelt nyugalmát ne zavarja. [Ekkor egyenesen a szomszéd tszobába siet, amelyben Fifi la- Ikik, aki foglalkozására nézve t kutya és Mr. Jauembr dédel- igetett kedvence. I Mi sem bizonyítja jó szívét | hogy Fifike szolgálatára kéi X embert tart, akiknek figyeln X kell ökutyasága minden gon- X dolatát. Hosszú ideig csókol- r gat ja a kedves kis Fifit, le MARTA ... Nagyszemű, komoly cs kislány is — csi­nos fiatalasszony. Hat éve fér­jezett. Két gyermeke van, egy négyéves kislány és egy kétéves kisfiú. Hónapokkal ezelőtt ismerkedtem meg ve­le egy társaságban, férje is ott volt. Mindenki vidáman társai- gott, fesztelenül mulatott. Márta hallgatag volt, komor. Egyszer megszólalt: — Sokat gondolkoztam már, miért nem jutott eszébe ed­dig senkinek, analizálni a könnyeket? Vagy miért nincs orvos, aki a szomorúságot gyógyítaná, injekciót tudna adni a sóhajtások ellen?! — Ugyan hagyd ezeket a szamárságokat — mordult rá akkor a férje — folyton ilyes­mikkel hozakodsz elő! Mártát egyedül találtam odahaza. A gyerekek már ágyban voltak, aludtak. Márta az asztal mellett ült, fia nad­rágját foltozta. Sokat csúsz­kál benne az ebadta, aztán kifeslett hátul. — A férje? — kérdeztem. Elfutotta a szemét a könny. Hónapok óta későn jár haza. Ma este is kimaradt, barátai­val tölti az estét, azt mond­ta! Fiatal, kevés szórakozásra vágyó feleségét nem is hívta magával. „Te csak vigyázz a gyerekekre!“ — azzal hagyta ott. Lassan szívódik fel ez a keserűség, zilálódik szét a családi élet. Márta szereti a férjét, csupa aggódás, féltés. De mind mélyebbre fészkeli magát benne a keserű gyanú: „biztosan valami nője van!” Az asszonyból ömlik a fel­gyülemlett, gátját szakított panasz, nem bírja sokáig. Már meggondolta magát, így nem mehet ez az idők vég­telenségéig. Válni akar! — És a gyerekek, az ő éle­te? Nem tudja. Csak sír és tpa még hazavárja az urát. ★ N. KÖZÉPISKOLAI tanár Nemrég nősült, fiatal feleséje van. Kínszenvedés az élete, ha feleségét órákqrl át nem láthatja. Gyötrő gondolatok, sejtések víziója fárasztja, — minden energiáját erre paza­rolja. Már szinte beteg beiéi Mániákusan féltékeny. Ki­re? Minden férfire, aki fele­sége közelébe kerül. Félti a vetkőztető tekintetektől. Mi­ért? Felesége olyan, mint a többi százezer asszony. Tö- megtfpus. Mégis féltéKeny és nem tudja megmagyarázni önmagának sem, miért. Felesége olykor látogatóba megy édesanyjához, ilyenkor egyedül hagyja férjét. A férj mint egy megvadult oroszlán. Bizonytalanságban érzi ma­gát Egy napig sem bírja fe­lesége nélkül, utánamegy. Néhány napja vendégük az anyós. Anya és lánya tegnap este moziba ment Jean Ma­rais legújabb filmjét nézték. A férjnek nem volt hangula­ta a filmhez, otthon maradt inkább. De negyedkilenc-tor márt ott járkált idegesen a Vörös Csillag mozi előtt. Féltizenegyig várta a felesé­gét. — Egyik kollégám jött el hozzám — mondta szenvtele- nül, — elkísértem, erre lakik Aztán gondoltam, megvárlak, ne menjek haza egyedül. ★ EGT VÁROSSZÉLI kies ház ... Szépen berendezet! lakás, ízléses, modem búto­rok. Fiatal, hároméves háza­sok lakják. A férjet és más­féléves kisfiát találom csal odahaza. Az asszony még dol­gozik. nem jött meg a hiva tálból. — Lassan már örülök, mi­kor nincs itthon a feleségen — mondja a férj hihető han gon. — Néhány hónapja na gyón furcsán viselkedik Van hogy napiokig hozzám sen szól. csak hallgat konokul aztán a gyerekhez fut, magú hoz öleli és hangosan sím kezd. Hiába kérlelem, kő nyörgök neki, mondja mes mi a baja. Nem mondja Csak hallgat, üres szemekké mered maga elé és újra síi — A múlt vasárnap is . ebédre vártuk édesanyámé Rég nem látta az unokájá tudja, a város másik végé lakik, egyedül. — A fér hangja szomorú. — A felesé gemnek egyszerre nyoma ví

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents