Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-06 / 192. szám
ft*. A FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONT ÄNAK HETI HÍRADÓT A. * Küzdelmes 13 év Most 13 éve alakult a füzesabonyi ioldművesszö vetkezet A háború nyomaitól hátrahagyott, vérző község volt Füzesabony 1945. őszén. Az elmúlt vihar új kerékvágásba terelte a község lakosságát, új emberek vették kezükbe a falu dolgozó parasztjai ügyeinek intézését, hogy megsemmisítsék teljesen a régi rendszer hátrahagyott maradékát. A földosztó bizottság még javában dolgozott, amikor már a község egyes dolgozói új szö- vetkezési formáról kezdtek beszélni. Hídvégi Péter, a földosztó bizottság elnöke, Bocsi Imre, Kerekes István és más dolgozók éjt-nappallá téve dolgoz-1 tak, hogy a szegény dolgozó parasztoknak teljesítsék évszázados vágyaikat: földet kapjanak. A kiosztást időben befejezték és a nincstelen zsellérekből, cselédekből új földtulajdonosok lettek. Ezekután kezdték megszervezni községükben az új szövetkezetei a kis-parasztok, az új földtulajdonosok szövetkezetét, a földművesszövetkeze- tet. — Egy vasárnap történt — így emlékszik vissza Hídvégi bácsi, aki ma a füzesabonyi Petőfi Tsz tagja. Azt hiszem, úgy szeptember vége felé, a községháza udvarán gyülekeztünk össze vagy 30-an, azok az emberek, akik eddig csak cselédek, napszámosok voltunk. A központi kiküldött ismertette velünk, hogy egy új szövetkezési formát akarnak létrehozni — ellentétben a Hangyával —, mely a dolgozók érdekeit fogja képviselni. Egyhangúlag elfogadtuk, örültünk, hogy végre teljesül régi óhajunk. Akkor engem választottak meg a földművesszövetkezet elnökének. Különösebb munka csak az volt, hogy a földbirtokok elherdálását, szét- hordását megvédjük, a romépületeket lebontva, értékesítsük. Emellett az ország kenyérellátásának biztosítására megkezdtük a terményfelvásárlást. Bíztak bennünk a község lakosai, hiszen az új élet megteremtőit látták bennünk. Az uradalomban maradt gépeket kijavították, hogy ezt a dolgozók használni tudják. Mezőtárkány, Besenyőtelek és még több községben a malmok hajtására gőzgépeket állítottak be, hogy minél előbb biztosítsák a lakosság lisztellátását. Sok nehézséget kellett leküzdeni, de nem hátráltak meg, mert tudták és nem akarták, hogy az új élet irányítói újra a főszolgabírók, főjegyzők és más úri személyek legyenek, hanem maguk akarták irányítani a megváltozott életet. Többször kerültek ellentétbe a Hangya vezetőivel, mivel az abban az időben — főleg a zsírosparasztok, ku- lákok érdekeit képviselte. 1946-ban már a termény felvásárláson és termeltetésen túlmenően kisebb mezőgazda- sági eszközöket, sót, bakancsot árusítottak, de csak raktárból. Ezeket főleg az új földhöz juttatótok kapták, hiszen ezzel is meg akarták szüntetni a Hangya befolyását a dolgozókra. A föld már megvolt, de kevés volt a műveléshez szükséges eszköz. A dolgozó parasztok a kilincset egymásnak adva, keresték fel a földművesszövetkezeti irodát, hogy a földek megműveléséhez eszközöket biztosítsanak. Az eredmény nem maradt el, hiszen a régi uradalmi gazdaságokból visz- szamaradt gépeket, eszközöket megvédték és az igénylők rendelkezésére bocsátották. A tagtoborzást is megkezdték, hogy minél erősebb, szilárdabb legyen a földművesszövetkezet. A részjegyfizetést a pengő romlása miatt csak természetben tudták beszedni. Egy részjegy abban az időben 10 kg morzsolt kukorica volt, de a község lakosai ennek ellenére is szívesen léptek be tagnak, mert látták, hogy ez az ő szövetkezetük. Sokan meggyőződtek már arról, hogy a Hangya szövetkezeti tagság nem sokat ért, hiszen pénzük mindig' eltűnt. Meg is elégelték már a Hangya-tagságot elég sokan és várták az új szövetkezet tevékenységének megindulását. Így érkeztek el az 1949. évhez, amikor a Hangya szövetkezetei egyesítették a földművesszövetkezettel. Most már csak arra 'ellett törekedni, hogy az új egyesít-tt szövetkezet a falu és főleg a szegényebb réteg érdekeit szolgálja. Jelentős változás azonban csak 1950. után volt tapasztalható, amikor teljesen átszervezték a vezetőséget. Füzesabony nagy község volt és az áru ellátását mégiscsak három boltegység végezte. Az üzletek kicsik voltak és mindössze 35 000 forintos árukészlettel rendelkeztek. A község dolgozói régen még álmodni sem mertek 'arról, hogy a faluban valaha vendéglő lesz. A Hangya mindössze egy italboltot üzemeltetett, pedig többre is szükség lett volna. — 1950-től azonban már messze jár földművesszövetkezetünk — mondja Kovács Lajos, jelenlegi igazgatósági elnök. — Az utóbbi nyolc év alatt olyan fejlődésen mentünk át, amire a Hangya-szövetkezet képtelen volt sokkal több éves fennállása alatt. Jelenleg egy szakosított áruház, egy vásározó részleg és 11 boltegység látja el Füzesabony és Dormánd lakosságát bőségesen áruval. Az üzletekben mindent megtalálhat a falu dolgozó népe, nem szükséges már Egerbe, vagy más városokba utazni, mert a mezőgazdasági kisgépektől kezdve, a motor- kerékpárokig, vagy a választékos méteráruktól a legújabb divatú készruhákig kielégíthetik a vásárlók igényeit. A vásárlási lehetőségek biztosítása mellett nagy gondot fordítottunk a szórakozási lehetőségek megteremtésére. Ma már a községnek egy vendéglője, egy cukrászdája és négy italboltja van. A földművesszövetkezet árukészlete jelenleg 4 millió forint, amely fényesebben beszél mindenféle bizonyítéknál. A forgóeszközöknek 23 százaléka saját erő és az állóeszközöknek 80 százaléka a földművesszövetkezet saját tulajdona. Az 1956. évi ellenforradalom ennél a szövetkezetnél is megpróbált rést ütni a tagok sorain. A község régi Hangya szövetkezeti vezetői követelték a Hangya visszaállítását A község dolgozói azonban megvédték a föídművesszövetke- zeti vagyont, megvédték 10 éves munkájuk eredményét és nem engedték, hogy újra a zsírosparasztok, kulákok, föld- birtokosok szövetkezete legyen. A felvásárlási láz megindulásával igyekeztek minél több árut biztosítani, ami sikerült is, mivel az egész idő alatt áruhiány nem nagyon mutatkozott semmiből. Az eltelt 13 év alatt sokat kellett dolgozni a vezetőségnek és szilárd alapot kellett biztosítani a földművesszövetkezetnek. Ezt sikerült is megolda- niok, hiszen ma már úgy dolgoznak, hogy a község dolgozói is bíznak a munkájukban. SZABÓ LAJOS Szántsunk A,. mezőgazdaság termelési eredményeinek fokozása a többtermelés, a belterjes gazdálkodás, nemcsak nemzet- gazdasági érdek, hanem egyéni érdek is. Éppen ezért minden gazdának saját érdekében be kell vezetnie mii dazokat a módszereket, amelyek a gazdálkodás belterjességének az előfeltételei. A növénytermelés belterjességének egyik legfontosabb előfeltétele a helyes tajajművelés. Az állami gépállomások földművesszövetkezetekhez Kihelyezett traktoraival a dolgozó parasztságnak lehetősége nyílik arra. hogy az eddig fogattal végzett szántás helyett a talaj adottságainak megfelelően jobb munkát végezem Mélyszántás alatt általában a talajnak 22 centiméternél mélyebben történő megmunkálását értjük. Az előnyei a következőkben foglalhatók össze: Mélyebben teszi morzsalé- kossá a talajt és ezáltal növeli a talaj vízfelfogó és víztároló képességét, amelynek előnyei a csapadékmentes időben jelentkeznek. Növeli a talaj térfogatát, mert hiszen a rögök lazábban helyezkednek el egymás mellett és felett. A közöttük levő levegő elősegíti a talajban mikrobák fejlődését. Nagyobb térfogatú, lazább szerkezetű talajban jobban oldódnak és kedvezőbben, egyenletesebben oszlanak meg a műtrágya hatóanyagai. Sekélyen szántott tai— I mélyebben lajra a rászórt műtrágya egyes helyeken túlságosan töményen oldódhat, más helyen pedig nem tudja hatását kifejteni. Többnyire arra vezethető vissza az elvetett növények lassú és egyenletes fejlődése, hogy a műtrágyázást megelőző szántás és a műtrágya befogadása a termőréteg vékonysága miatt nem megölelő. Az istállótrágya tokens betakarását is csak mén szántott talajba tudjuk végezni. A kultúrába bevont talajnak legsúlyosabb kártevője a tarack, amellyel szemben csak a mélyszántással lehet eredményesen védekezni. A 20—30 centiméterre mélyen leszántott tarackosok elpusztulnak (talajbafojtás) Ugyancsak eredményesen védekezhetünk mélyszántással az állati kártevők ellen is. Mélyebben termő talajban több a tápanyag, a gyökérzet dúsabban fejlődhet, könv- nyebben terjeszkedhet és amellett, hogy a növényt fejlettebbé teszi, több tápanyaggal tudja azt ellátni. Mélyszántásra való áttéréskor az eddig alkalmazott szántás mélységét kb. 3 centiméterrel fokozzuk évenként, mindaddig. amíg azt a helyi adottságok (talaj természete) megengedi. Mélyítést legjobb ősszel végezni, mert a bőséges őszi ás téli csapadék, valamint a levegő a mélyenszántott vadtalaj réteget átjárja és vetésig megérlelj. Torda Benedek, Gyöngyös. F öldművesszö vetkezetek a mezőgazdasági kiállításon Szeptember 12-én nyitja 1 meg kapuit a mezőgazdasági | kiállítás, ami az eddigiektől eltérően- sokkal nagyobb és külsőségében is szervezettebb az eddigieknél. Hazánk kiváló terményei és gépei mellett számos külföldi országból érkezik anyag külkereskedelmi szerveinken keresztül a kiállításra. Több üzletfelünket hívjuk meg, hogy az országunkban előállított termékek hírnevét elvigyék az ő hazájukba. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi pavilonok mellett ott találjuk a SZÖVOSZ nagy pavilonját. Ez a pavilon méretben és gazdagságban is eltér az utóbbi évben megrendezett kiállítástól, hiszen elmondhatjuk róla, hogy kiállítása híven tükrözi a földművesszövetkezetek fejlődését, és sokrétű tevékenységét. Bemutatja, milyen szerepet tölt be a földművesszövetkezet a falu lakosságának életében. Mindenekelőtt láthatjuk, hogyan segítették elő a szövetkezetek mezőgazdasági terméshozamunk emelkedését. A termelés megjavításához szükséges eszközökkel és növényvédő anyagokkal hogyan segítik a mezőgazdasági lakosság termelését. Nemcsak a számok tükrében, de a kiállított gyümölcsök, borok és más terményekkel szemléltetik a szakcsoportok, társulások elért eredményeit. A mezőgazdasági termelés után hasznos látnivalónak Ígérkezik egy földművesszövetkezet mezőgazdasági üzemágának bemutatása. Külön megemlékezik a felvásárlásról és a lakosság zöldség-ellátásáról, valamint export-tevékenységéről. A részjegyalap növekedésének és a taglétszám fejlődésének bemutatásával láthatjuk, mennyire bízik dolgozó népünk a földművesszövetkezetek munkájában. Számadatokon keresztül láthatjuk: hány új létesítménnyel gazdagodott hálózatunk. Ugyancsak hű képet kapunk a falusi takarékszövetkezetek fejlődéséről és a betétállományának alakulásáról. A sok látnivaló mellett jó ellátást biztosítanak a részvevő szakcsoportok. A jó falatok mellett a pavilonban zamatos faj-borokat is árusítanak. Megyénkből a gyöngyösvidéki és a verpeléti szőlőtermelő Szakcsoportok vesznek részt legjobb minőségű faj-boraikkal a kiállításon. Az édességekről kitűnő földművesszövetkezeti cukrászok gondoskodnak, mivel a cukrászda és eszpresszó is helyet kap a pavilonban. A kiállítás megtekintése után megpihenhetnek a látogatók és a jó sütemények mellett illatos kávét is kaphatnak. Előreláthatóan érdekes színfoltja lesz a kiállításnak a 650 négyzetméter területen felépített SZÖVOSZ-pavilon. Ne mulasszuk el felkeresni, hogy a többi érdekességek mellett gazdag tapasztalatot szerezzünk a falusi lakosság e nagyszerű mozgalmáról, a földművesszövetkezetről . Boronádon felkészültek a szerződéses termelésre A boconádi földművesszövetkezet mezőgazdasági üzemága felkészült a gépi munkák szervezésére és az 1959. gazdasági év szerződéses termeltetésére. A mezőgazdasági üzemág vezetője a párt és a tanács, valamint más tömegszervezetek vezetőivel együtt intézkedési tervet készítette k. amelyet a termelési bizottság tagjaival és a szövetkezet igazgatóságával megbeszéllek. A község területét körzetekre osztották és a körzetekbe termelési felelősöket állítottak be. A földművesszóvetkezet termelési tervét körzetekre bontották le és a körzet-felelősöknek átadták, akik vállalták, hogy a tervet határidőn belül teljesítik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ezt a ter-vet el is fogják érni, mivel a község vezetői és a termelési felelősök a legmesszebbmenőkig minden segítséget megadnak a teljesítéshez. Az őszi szántási tervüket eddig 60 százalékban teljesítették. A cukorrépa szerződési terv 42, vegyes zöldség szerződési tervüket pedig már eddig 25 százalékra teljesítették. A mezőgazdasági üzemág mindent elkövet annak érdekében, hogy a szerződési tervet teljesítsék és egyben versenyre hívják ki a hevesi járás valamennyi földművesszövetkezetét. Molnár Ferenc, Boconád. A földművesszövetkezet kereskedelmét irénYÍtó dolgozók továbbképzése A MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztálya az elmúlt héten továbbképző tanfolyamot szervezett a földművesszövetkezeti kereskedelmi üzemágvezetők és járási kereskedelmi felügyelők részére. A tanfolyamon a részvevők megismerkedtek a földművesszövetke- zeti kereskedelem előtt álló feladatokkal és azon gyakorlati módszerekkel, melynek alkalmazásával elő tudják segíteni a szövetkezeti kereskedelem kulturáltságának emelését, a lakosság jobb kiszolgálását és az új kereskedelmi formák bevezetését. A tanfolyam befejezésekor a MÉSZÖV Igazgatósága a legjobb munkát végző s legeredményesebben dolgozókat pénzjutalomban részesítette és dicsérő oklevéllel tüntette ki. Pénzjutalmat kapott: D. Nagy Imre, az egri FJK kereskedelmi felügyelője és Soós Alajos, a hatvani földművesszövetkezet kereskedelmi üzemágveze- tője. Elismerő oklevelet Jámbor Imre hevesi földművesszövetkezeti és Simon Aladár verpeléti földművesszövetkezeti kereskedelmi üzemágvezetők kaptak. A jutalmat és az elismerő oklevelet a MÉSZÖV Igazgatósága részéről Havellant Ferenc elvtárs. a MÉSZÖV Igazgatóság elnökhelyettese adta át. (- b-1 Új géphasználati társulás alakult Feldebrőn A község lakossága mindig szívesen végeztetett egyes mezőgazdasági munkákat a gépállomással, mert mindig megfelelő minőségű munkát kapott. Most a szövetkezet ügyvezetője és agronómusa irányításával egy géphasználati társulást alakítotok. A társulásnak 52 tagja van és 95 holdon végeznek gépi munkát. A káli gépállomás 2 körmös- és 1 Zetor-traktort bocsátott a társulás rendelkezésére. A munkákat már meg is kezdték. Eddig 30 hold földet szántottak fel. Folyamatban van a szállítási munkák megszervezése is. A lakosság részéről igen nagy az érdeklődés és előreláthatólag sikerül egy másik géphasználati társulást is szervezni. FARKAS ERZSÉBET, Feldebrö. Földmű vessző vetkezetek gép járműveinek technikai szemléje Az elmúlt hetekben tartottuk meg a földművesszövetkezetek tulajdonában levő nagy-motorkerékpárok, vontatók és tehergépkocsik műszaki szemléjét. A szemlén megjelent gépjárművek karbantartását és műszaki állapotát a bizottság egyenként felülvizsgálta. Az egri, abasári, gyöngyösi földművesszövetkezetek tehergépkocsija, valamint a kiskörei földművesszövetkezet vontatója kiváló eredményt ért el. A bizottság a nevezett gépjárművek vezetőit dicséretben részesítette a gépjárművek megóvása terén végzett eredményes munkájukért. A nevezett földművesszövetkezetek vezetői a gondosan karbantartott gépkocsikkal nagyban megkönnyítik a földművesszövetkezetre háruló nagy szállítási feladatok végrehajtását. A gépkocsik gondos karbantartásával, kihasználásával és a fuvarozások jobb megszervezésével igén sokat megtakaríthatunk népgazdaságunknak és a szövetkezetnek. Bocsi László, MÉSZÖV Felhívás olvasóinkhoz! Kérjük kedves előfizetőinket, hogy a lapunk kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket és panaszaikat, kívánságaikat közöljék Kiadóhivatalunkkal. Eger. Bajcsy- Zsiliszky utca 1 szám. vagy telefonon: 24—44-en.
