Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-05 / 191. szám

4 NEPÜJSAG 1958 szeptember 5., péntek Tizenhat évvel ezelőtt halt meg Móricz Zsigmond 1VT agárahagyottan, meggyö­tört lélekkel halt meg tizenhat esztendővel ezelőtt Móricz Zsigmond, a legna­gyobb magyar kritikai realista regényíró. Egész munkás, har­cos életében népe felemelke­déséért küzdött, minden írását a dolgozó nép szeretető ihlet­te. Ha ma élne, hetvenkilence- dik életévében járna. 1879. nyarán született az akkori Szatmár megyei Tiszacsétén. Az érzékeny lelkű, s mindig gondolkodó gyermek a Tisza- hát falvaiban ismerkedett meg a falu világával — mélysé­geivel és magasságaival, a fa­lu osztálytagozódásával és az emberek között dúló kimon­dott és kimondatlan harccal. Gyermekkori élményei át- meg átszövik későbbi műveit. Tu­datosan készült az írói pályá­ra. Sok próbálkozás, kísérlet után a századforduló hozta meg neki első és egyben or- szágraszóló irodalmi sikerét: megjelent a Hét krajcár című novellás kötete. Az első sikert azután követték a többiek, — egymás után jelentek meg a falu osztályviszonyaiba élesen bevilágító nagy művei: a Sár- firany, az Isten hata mögött... A z első világháború nezde­! ' tén önként jelentkezett haditudósítónak. A kezdeti so­viniszta hullám egyre éleseb­ben elítélte az urak érdekei­ért folyó, százezreket pusztító háborút. Ebben az időben írta egyik remekművét, az impe­rialista háború lélekromboló hatását megörökítő „Szegény emberek”-et. 1918—19-ben Móricz Zsig­mond ott állott a forradalmi változások előterében. A pro­letárdiktatúrát, mint „a boldog új emberi élet” hajnalát üdvö­zölte. A proletárdiktatúra bu­kása után őt is letartóztatták, s élete hátralevő éveiben min­dig a „gyanús elem” hírében állott. Móricz Zsigmond soha nem volt kommunista, nem is­merte a marxizmust, de a ha­ladás volt mindig a fáklyája. A forradalom bukása után a dzsentri-világ felé fordult mű­veiben, a múltban kereste Q társadalmi problémák megol­dását. Ezen időszakának leg­nagyobb műve az „Űri muri”. A regény hősének bukása egy osztály — a dzsentri-világ — hanyatlását jelzi. A Rokonok című regényében a maga mez­telen és undorító valóságában mutatta meg a magyar ural­kodóosztályt, s megmutatta azt is, hogy az állítólagos „legjob­bak” reformprogramja sem több, mint az egyéni érvénye­sülés és harácsolás lépcsője. Utolsó éveiben Móricz utat keresett a proletariátus felé is. Ezt az útkeresést mutatják az ismert Csibe-novellák. Af óricz Zsigmond életműve: egyetlen nagy tanítás. Művei művészi alkotás okozta örömön keresztül tanítanak bennünket a haza, a dolgozó nép szeretetére, a szabadsá­gért és boldogulásért vívandó tántoríthatatlan harcra. JSö*. Koeptember 5, péntek: A román Légierők Napja. 1773-ban született Ch. M. Wieland német költő. 1568-ban született Tomaso Cam- panelia olasz utópista szocialista. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kopogd le a fán EGRI BBÖDY örvényben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Negyvenegyedik GYÖNGYÖSI PUSKIN A hamis levél A külföld humorából t JOHANNES RÖSLER: Kati születésnapja Vettem neki egy nagy halam konzervet. Kati borzalmas sze­meket meresztett: — János! Ez az egész?! — Ez egy szimbolikus aján­dék, Kati! — Nekem ne beszélj ilyen választékosán, János! — De Katikám — próbáltam meggyőzni —, hiszen te szere­ted a zöldséget. Mivel én jó férj vagyok, a születésnapod­ra vettem neked egy szép ker­tet a város szélén. Ezt a sok répát, borsót, babot, spenótot, paradicsomot, zellert, uborkát, szamócát, ribizlit — amit itt a konzervekben látsz, ezután te magadnak elvetheted, palán- tálhatod, ápolhatod, töltöget­heted, gyomlálhatod, learatha­tod, hazahordhatod, aztán moshatod, tisztíthatod és főz­heted ... XJgy-e, micsoda öröm ez neked, vérbeli háziasszony­nak! Kati csak rámnézett. Nem szólt egy szót sem. Ezzel aztán mindent elmon­dott. Négy héttel később nekem volt születésnapom. Kati meg­ajándékozott Schiller összes Műveivel. Csalódottan kérdeztem: — Ez az egész, Kati?! — Miért? Te szereted Schil­lert, János! — No, igen. A darabjait szí­vesen megnézem. — Na, látod, én is jó feleség vágyok! Most tehát a szöveg neked helyben van, kívülről megtanulhatod, kiírhatod a szerepeket, szétoszthatod a barátaid között, a darabot be­tanulhatjátok, készíthetsz kis• színpadot, a villanyt felszerel­heted, a függönyt megvarrha­tod, szákállt ragaszthatsz, szé­ket ácsolhatsz, estéről estére próbát tarthatsz, amíg megy minden, mint a karikacsapás... ügy-e, micsoda öröm ez neked, a vérbeli Schiller-rajongónak! Megragadtam az üstökömet: — Kati! Kedvesem. Mi a csu­dának ez a körülményeskedés! Amikor én Schillert akarom látni, elmegyek a színházba, ott megkapom cak-pakk, ké­szen, a legmagasabb művészi fokon! Kati csendesen nevetett: — Hát én nem kapom meg a zöldséget cak-pakk, készen, a legmagasabb művészi fokon, konzerv-alakban? De te erős- ködtél: nekem ásni, vetni, ül­tetni, trágyázni, gyomlálni, ön­tözni, csigát irtani, mosni, há­mozni, tisztítani kell, — hah, János! Mindenekelőtt tisz-tí- tani! — aztán szép darabokra vágni, sózni, ízesíteni, főzni! Elképedtem: — De drágaságom! Hogy ha­sonlíthatod össze Schillert és a sárgarépát! A költészet föl- ségét és a kertészet zöldségét! Kati nemi zavartatta magát: — Miért ne? A sárgarépa és Schiller egyre megy. Mind­kettő egyformán élesíti az agyat Erre már nem tudtam vála­szolni. Le voltam győzve. Az­óta a családban szó sincs a kertről, de Schillerről sem. Ehelyett mi kipihenve me­gyünk színházba és ha ebédre darabos sárgarépa van, ese­tenként megcsókolhatom a Kati kezét. Az sima és tiszta, és a szerelemtől illatos, nem a répától. És ami a legfonto­sabb: a sárgarépa nem bűzlik a Caola-krómtöl, pedig ezt szí­vesen megteszi ahol a házi­asszony maga mossa a répát, aztán tisztítja, majd utánmos- sa, utánpucolja, majd megint utánmossa ... és így tovább .., Mert ugyebár, szép lehet az élet, csak meg kell egymást érteni?! A bécsi Stimme der Frau- ból fordította: RÓZSA GYULA Megjegyzés a Muzsikáló novaji úttörők — cimú cikkhez V Névnap V Ne feledjük, szombaton: Születtek: Hévíz János, Vereb László. Horkai Erzsébet, Haran­gozó Anna. Somogyi Erzsébet, Káposzta Ildikó Erzsébet, Kiss Sándor, Gsema István, Terék Irén. Ajtai Aranka. Házasságot kötöttek: Szabó Já­nos és Lövei Ilona, Farkas Ferenc HATVANI VÖRÖS CSILLAG Római vakáció HATVANI KOSSUTH Külön utakon és Gyökér Erzsébet, Túri János és Farkas Mária, Juhász Géza és Va­lik Mária. Meghaltak; Darázs András, Far­kas Jánosné (Thüry Mária), Özv. Tamásy Mihályné (Mészáros Má­ria), özv. Balogh Jánosné (Tóth Rozália.) Augusztus 28-án jelent meg a fenti című cikk a Népújság­ban, melynek első részével egyetértünk és elismerjük, hogy a zenekar szép munkát végzett, azonban a második résszel, amelyben Tóth kar- társ azt mondja: Ki segít, minket?..., az iskola több se­gítséget gondosságöt adhatott ezzel nem értünk egyet. Az iskola zenekara is­kolánktól több anyagi segít­séget kapott, mint a négy szakköre összesen. Ebben az évben vettünk a zenekarnak egy nagy és kis dobot, szilo- font, cintányérókat, továbbá a Hámán Kató kultúrversenyre 460 forint autóbusz költséget fizettünk ki... Stépán László, iskola-igazgató, Novaj IDA Hatvan város anyaftönvuébö] völna — FILM: •• Örvényben Az utóbbi években mind több olyan film látott napvi­lágot, amelyben az alkotók az ifjúság bűnözésének problé­májával foglalkoznak. Ezt a kérdést veti fel a kiváló olasz filmszínész-rendező, Pietor Garmi filmje, az örvényben. Csinos, jóarcú fiatalember Stefano, becsületes család gyermeke. Szemében azonban ott ül a cinizmus, arca jéggé fagyott, mosolyát nem látni. Ö o bandavezér, aki társaival újabb és újabb betöréseket, szervez. Az akciókat olykor halál is kíséri: aki megzavarja őket. nem beszélhet többé. Az egyik rablótámadás után Stefano a tett színhelyén felejti öngyújtóját, amely évfolyamtársának, az öt szerető Marianak kezébe jut. A lány ezt eltitkolja a nyomozók előtt, s a könyörtelen Stefano — hogy megszerezze a bűnjelet — a folyópartra csalja Máriát és megöli. Stefano és bandája később egy mulató kártyaszobáját rabolják ki, de a rend­őrség már körülzárta őket. Stefano a Marcelloval folyta­tott tűzharcban elesik. A rendező, Pietro Germi érdeme, hogy mindvégig s egyre fokozottabban feszültté, pergővé tette a cselekményt. Minden jelenet, amely megmutatja, hogyan jut Stefano mind mélyebbre a lejtőn, egyben emeli a drámaiságot egé­szen a tragédiáig. Ehhez hozzájárulnak a kiváló szereplők is. A történetet, két szerelem szövi át. Izgalmas és szórakoz­tató. Vajon mi győzedelmeskedik: az ifjú bűnöző elszánt­sága vagy a rendőrség ügyessége; a tiszta szerelem, vagy a fiatalokat elválasztó tragédia? Ezekre a kérdésekre ad vá­laszt az örvényben című film, melyet az egri Bródy mozi mutat be szeptember 5—10-ig.- A TARNASZENTMIKLÓ- SI Petőfi Tsz teljes egészében géppel végezte a betakarítást. A szövetkezetnek egy mázsa búza előállítása 68 forintba került. A község egyénileg dol­gozó parasztjai egy mázsa bú­zát 140 forintos költséggel tud­tak csak előállítani. — HAT ÉVE működik Tar- naszentmiklóson a helyi tsz üzemi konyhája. Az üzemi konyhában 200 fö részére főz­nek.- Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és három egri egyéni gazda bora vesz részt a nemzetközi borverse­nyen. — ATKÄRON elsőnek a termelőszövetkezetek teljesí­tették adógabona fizetési kö­telezettségüket az állam iránt.- SZÉPEN RENDBEHOZ­VA várták Hevesen a gyerme­keket a kül- és belterületi iu- icolák. A hármas számú általá­nos iskola nemcsak szépült, de egy új tanteremmel is gyara­podott. A községfejlesztési ke­retből építették az új tanter­met. és két ezoba-konyhás pe­dagógus lakást. — kétszázezer forintos jövedelmet vár az állatte­nyésztésből a gyöngyösi Üj Élet Termelőszövetkezet. A szövetkezetnek 20 szarvas- marhája és ötven sertése van. — ÜLÉST TARTOTT au­gusztus 30-án a hevesi tanács o. b.. ahol a művelődési állam- dó bizottság az elmúlt tanév eredményeit értékelte, és az el­jövendő feladatokkal is foglal­kozott. — AZ EGER ÉS KÖRNYÉ­KE Cipész Ktsz saját erőből, 20 000 forintért nyaralót vá­sárolt, amelynek felszerelé­sét a jövő évben tökéletesí­tik. — FELÜJtTJAK Heves köz­ségben a helyi bölcsődéket. A munka elvégzésére 10 000 fo­rintot fordítanak. — A HALMAJUGRAI BÉ­KE és az adácsi Előre Ter­melőszövetkezetek hamarosan befejezik egy 50—50 férőhe­lyes, magtárpallásos istálló építését. — AZ EGRI iárási tanács szeptember 3-i vb. ülésén Demjén község tömegkapcso­lati tevékenységét beszélték meg. >AAAAAAA/VVSAAAAAAAAAAAAAAAA(VWSAAAAAA/S^AAAAAAAAAAAAA/n A/VVSAAé*«!* EGY KIS AUTÖBUSZ­utazás még ós máris ott ál­lunk a „Blocule A 3”-as jel­zésű szálló bejáratánál. Sze­rencsés számot húztam a ka­lapból, mert a tengerre néző szobát kaptam a harmadik emeleten. Fönt szét sem né­zek a szobában, mint alvajá­ró, kilépek az erkélyfolyosó­ra, lábam a betonba gyökere­zik, előttem hatalmas park, majd lapostetejű színes nya­ralók sora ós ott, mögötte kö­zel és távol a horizontig el­terülve a délutáni naptól már ferde fényt kapva, sötétkéken a tenger. Álmos nyugalom­mal nyújtózok el, olykor ezüst tarajos hullámok loccsannak a partra. Nem tudok betelni a látvánnyal. Ped;g nem álom ez. hanem a legközvetlenebb valóság. Szobatársnőm igen aranyos, közös megegyezéssel kirako­dunk a bőröndökből, elő a fürdőruhát és irány a tenger. Amikor a partra érek, meg- toroanok, majd gyors elhatá­rozással vetem magam a hul­lámok közé. Azonnal megér­zem, hogy nem a Balaton, mert sós-keserű ízzel telik meg a szám. Úszni nem kez­dek, de amint távol kerülök a parttól, hirtelen b'zonvta- lanság érzete vesz elő. Előt­tem a végtelen víz, a hori­zonton füstölgő hajó. a közel­ben csak sirályok lebegnek, le-lecsapva a hullámok közé. Olv kicsinek és gyámoltalan­nak érzem magam, hogv azonnal visszafordulok. A nvüzsgő fürdőtök között újra visszanvp’-em bátor« áoo-oat és m;nt a több ek, nagyokat ug­róm hogv a hullámok a há- tukeq vegvenek és ne a fele­men csárdának keresztül. A part csupa friss életöröm. A fürdőruhák tarkasága között Ismerjük meg egymást Fekete-tengeri jegyzetek vakító fehéren villognak a négy rudacskára feszített le­pedők, amelyek a tűző nap elől nyújtanak védelmet. Bár a nagy hűsugárzás ellenére is kellemesen érzi magát az em­ber, mert a tengerparton min­dig fúj a szél. A vartagon_ ki­túrt, apró szemcsévé őrölt kagyló morzsalók nem olyan finom, mint a hazai strandok homokja. Úgy rátapad a bőr­re, hogy csak erős vizsugár- ral lehet letussolni. Minden szobához egy kis mosdófülke tartozik, s ezt a strandolások után igénybe is vesszük. Egyszer megjártuk: amint kilépünk a hűs habokból, lát­juk, hogy fekete szemcsék ta­padtak testünkre. Ödanyú- lunk, elkenődik Nézzük a vizet, az egymáson átbukó habok megfeketednek, olajo­sán fénylik a vízfelület! Alig tudtuk lemosni szappanos meleg vízzel a váratlan ola­jos fürdő nyomait. Tőlünk nem messze van a „nudita-strand”. Külön a nők, külön a férfiak Egyenletesen lebarnult szoborszerű szép formákat lehetett ott látni. Persze a kerítés lécei kissé hézagosak már... Iszapfürdő is rendelkezésre áll, sokan tetőtől-talpig fekete iszapba burkolóznak. igen nagy a gyógyító hatása. •ér EFORTÉHEZ közel fekszik Vaslle Roaita, amely szintén feilődő üdülőtelep Amint hal­lottam. jövőre egészen össze­épül Eforiéval Még távolabb van Mamai a. Ezeket a helye­ket autóbusszal jártuk be. Mindenütt a legmodernebb építkezés, teljes kényelem és mindenre kiterjedő figyelem a „Karpacia” (román idegen- forgalmi Szervezet) részéről. Efoirében különösen az ét­terem épülete impozáns. Este neon-fényben úszik, a belső ebédlőket óriási széttolható üvegfalakkal választják el a külső teraszoktól. A földszin­ten van a tánc-tér, színes mo­zaik díszítéssel. Vacsora után suhanva szállnak a nylonru­hák, de kockás halásznadrá­got is láthatunk. Különösen elegánsak a cseh nők. A ru­háik anyaga mintás nylon, igen bő, félhosszú szoknya, felsőrész alig-alig, így a bronz-barna bőr szépen érvé­nyesül. Kevés, jól alkalmazott ékszer, stóla és színes, könv- nyű tűsarkú cipő egészíti ki. Ha már a divatnál tartok, ki­térek a strandfelszerelésre is. Szépek az egybeszabott, egy­színű nylon fürdőruhák, de legtöbben mégis a kétrészes­hez ragaszkodnak. S csak ott takarjon az is, ahol feltétlen szüksiéges. Sok a fürdőköpeny, tarka és egyszínű, hosszú és rövid, csuklyával és nélküle. Igazán csinosak és változatos formákban hordják a szalma- kalapokat. Volt, aki annyira összenőtt vele, hogv az ebéd­lőben is csak többszöri félre nem érthető célzásra volt hallandó letenni. Nekem nagyon tetszett egv .rézbőrű”, feketehajű nő. sárga, kétrészes fürdőruhá­ban, egv lángszínű, rövid, ja- pános köpennyel, fején szal­makulival. PERSZE ízléstelenség itt is előfordul: lobogó ősz hajhoz világóskék short, piros felső­rész és láncok, gyöngyök mindenütt, ahova csak akasz­tani lehet. Augusztus negyedikén Konstanzába utazunk, ahol vár ránk a „nagy élmény”: hajó- kirándulás a nyüt tengerre. Ezt megelőzően még szét­nézünk a városban. Olaj- és halszag mindenütt, de meg lehet szokni. Az utcák sora itt is a régi és modem épü­leteket hoz elénk. Különösen szép a tengerész-kaszinó A mohamedán minaret tetejéről átfogó kilátás nyílik a város kupoláira, laposteteiű házaira és a kikötőire. Látjuk Ovidi­us szobrát, aki száműzetésben halt meg itt. Megnéztük s tengeri halak akváriumát. Egy nagy terem, ahol sötét van. csak a falban elhelyezett üvegfalú fülkék vannak megvilágítva. Ezekben friss tengervíz áramlik és a legkülönbözőbb tengeri állatok élik ott a maguk saiátos éle­tét. megfe’elő környezetben Például: érdekes az a halfajta. amelyik teliesen befúria ma­gát a föveny alá. csak a sze­mei állnak ki, úgv figyel zsák­mányára. Sokáig figyeltem a ..tengeri macska” nevű halat, amelynek nem voltak külön uszonyai, hanem két oldalt kö­peny-szerű lebemvet mozga­tott. Kár. hogy a fülkék fe­letti feliratokból semmit sem értettem. ígv csak mint érde­kesség maradt meg bennem az akvárium emléke. Ezek után végre a kikötőbe érkeztünk, ahol sok kereske­delmi hajó horgonyoz: svéd orosz, török, német, holland. A „mi” hajónk már várt ben­nünket és boldog-lcíváncsian lépek a partról a fedélzetre vezető, ringó, korlátos fahídra Simán úszunk ki a kikötőből, a móló mellett elhúzva, mat­rózokat csodálunk meg. amint egy haió-árbóc kötélzetén ma- iom-ügvességgel kúsznak, lengnek. Magunk mögött hagy­tuk a csendes vizű kikötőt egyre fürgébb hullámok emel­getik a halót. Többen sápadoz- nak és aggódva néznek körül maid áthaiolnak a korláton... Néhánvan felmászunk egy lépcsőn és a kormányosfülke előtti haiótetőn helyezkedünk el. Itt nem kellemetlen az egyre meglepőbb méretű víz­mozgás. Persze néha eláll a lélekzetem. amikor a hairt or­ra hirtelen a mélybe bukik maid magasan a horizont fölé emelkedik. így megy ez vagv két órán át. Sirályok kísérnek, kényesen ringatóznak a hul- lámtaraiokon. Hajamat szerte­zilálja a tengeri szél. néha ar­comba hull a felcsaoódó víz gyöngyzuhataga... és vén ten­geri medvének érzem magam akinek szokott dolog ez már. Semmi sem tart örökké, partraszállunk, szinte furcsa újra a biztos talajon. ★ ELÉRKEZIK a búcsúeste is. Az Ú1 ismerősök nehéz 6zfwel gondolnak az elválásra Friss szerelmek szövődtek és most talán az utolsó közös po­harat ürítik, hiszen otthon minden más. mint itt a tenger varázsának körében. Az emberek nem egyformák. Sokan csak gyors flörtöket bo­nyolítanak itt le. mások ruha­bemutatónak vélik az üdülést Vannak, akik sefteket. üzlete­ket kötnek és nem érnek rá törődni a tengerrel, amelv pe­dig önzetlenül és válogatás nélkül pazarolja szépségeit és sohasem fogy ki belőle. Én nem az emberektől bú­csúzom. t'Iolsó este kiülök a szálló erkélyére és tekintetem­mel próbálom kitapogatni a sötét víztömeget Igen. ott. ahol a hold ezüstje ráfekszik, ott viliódzik: „la mare”„. A part­ról heves morailás hangzik fel Sértve érzi magát a tenger, mert az üdülők nagy többsége a búcsúestén nem is gondol rá. Pedig hej. de szívesen napoz­tak a fövényen, de boldogan visongtak a habokban. Most nekem beszélnek a hul­lámok. mintha tudnák, hogy én egy életen át őrizni fogom a sós víz ízét a nyelvemen, a tajtékos hullámok pajkos já­tékát a testemen. Hallani fo­gom otthon is a szünet nélkül egvmást követő hullámok ze­néjét Örülök nagyon, hogy találkozunk. Végre egv olvan ismerős, akiben nem csalódik az ember, aki beváltja a hoz­záfűzött reményeket. . ★ MÄSNAP, napkeltekor szál- lünk autóbuszra. Végső pil­lantás a tenderre: most láffvan simúl a parthoz, halkan, lo­csogva becézi. Opálos fények és szürkék játszanak felületén, maid lassan színesedni kezd. Vörös csík reszket végig a vi­zen. mellette zöldes-kék foltok tprü'nek szét és a végéten víz­ből kiemelkedik az izzó nap­korong. Marea Neagra! Olvan ma­radtál nekem továbbra is. ami­lyennek megálmodtalak. Lőrenteiné Orosz Nőni

Next

/
Thumbnails
Contents