Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-30 / 212. szám

NEPÜJSAG 1358. szeptember 3fl„ kedd *> Szabó Ervin (1877-1918) \ századforduló magyar értelmiségének körében mind erősebben tért hódít a szocialista gondolat. E forra­dalmi nemzedék azonban fel­fogásában, irányban, a néze­tek különbözőségében, tarka képet mutat, amely a liberális tradíciók és illúziók erejében és a forradalmi hagyományok hiányában leli magyarázatát. Ez a nemzedék a marxizmust főleg szociáldemokrata brossú- rákból, a polgári értelmiség tudálékos magyarázgatásaiból ismeri. Kevés az olyan követ­kezetesen szocialista vezető egyéniség, mint Alpári Gyula. Frankel Leó emigrációjával űr támad a magyar munkás- mozgalomban. A vezető szere­pét, a szellemi mester felada­tát a fiatal Szabó Ervin tölti be akarva-akaratlanul. Felvi­déki polgármester családnak a fia, aki Bécsben orosz forra­dalmi emigránsok közt neve­lődik szocialistává, járja a for­radalmi romantika útját a pártsajtónak Oroszországba csempészése közben. Mint egyetemista és mint később könyvtáros, olyan mély, ala­pos társadalomtudományi mű­veltséget szerez, hogy azt még ellenségei is tiszteletben tart­ják. Mély és izzó szocializ­musa és internacionalizmusa példa kortársai számára. El­méleti tudása, emelkedett jelleme alkalmassá teszik a fiatal forradalmi értelmiség vezetésére, de a mozgalmi munkában nélkülözhetetlen ta­pasztalat hiányzik egyéniségé­ből. 22 éves korától részt vesz a pártéletben, de már ekkor jelentkeznek a kívülállás tü­netei, sőt szindikalista elmé­letének körvonalai is. Kezdet­ben jobb és forradalmibb irányt képviselt, mint az ak­kori magyar pártvezetőség, lé­nyegesen „oroszosabb” és in­ternacionalistább volt, kívül­állása mégsem csak erény, mégsem tudta eldönteni: tudós vagy harcos legyen, s nem tudta megtalálni az utat Le­nin és Liebknecht közös út­jába. ihletének legtermékenyebb éíT*legaktívabb szakasza 1899-től 1905-ig terjed, amikor szilárd marxista és pártalapon dolgozik. A Népszava munka­társa. Cikkeiben a korabeli Magyarország társadalmi vi­szonyait és politikáját bírálja. A nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseivel foglalkoznak a Huszadik Század hasábjain megjelent tanulmányai, me­lyekben harcos állásfoglalás nyilatkozik meg a marxizmus mellett és a revizionizmus el­len. Ugyanakkor azonban po­zitiven értékeli a Lenin által 4, baloldali revizionizmusnak” nevezett irányzatot. Másik té­vedése, hogy a történelmi ma­terializmusból ki akarta űzni a dialektikát. Éppen a dia­lektikus módszer elvetése fog­ja mind mélyebben eltávolí­tani a következetes marxiz­mustól, bár önmagát egész életében marxistának vallotta, s legfőbb feladatának a marxiz­musnak a munkásság közötti terjesztését tartotta. Ezért adja ki a filléres füzetekben Marx és Engels válogatott műveit, s közöttük a magyar vonatkozá­sú cikkeket, melyeknek beve­zető Kossuth-tanulmánya a magyar marxista történetírás első bátor kísérlete. Szoros kapcsolatot tart az 1905-ös orosz forradalmat elő­készítő csoportokkal. Szellemi vezére a szociáldemokrata pártban kialakult ellenzéki frakciónak. Céljuk a régi párt­vezetés megbuktatása és a párt gyökeres reformálása. Szabó Ervin cikkeiben harcol az op­portunizmus, pártbürokratiz­mus és vulgáris materializmus ellen, viszont maga is a lav- rovi idealizmus hibájába esik, s az ő téves nézeteinek ered­ménye, hogy Alpári Gyula cso­portját kivéve, az ellenzéki mozgalmak anarchoszindika- lista beállítottságnak. S lénye­gében 1907-ben Szabó Ervin szociáldemokrata szakasza le is zárul, s kezdődik szindika­lista korszaka, T sgjelentősebb műve a „Szindikalizmus és szo­ciáldemokrácia” című tanul­mánya, melyben szindikalista felfogásának megfelelően a munkáspárt szerepét a demok­ratikus-parlamentáris akciók­ra korlátozza. Később felhagy eszméi terjesztésével, s 1913- ban „Cím nélkül” című cik­kében ilyen vallomást tesz: .próbáljunk ki mást, talán kevésbé fontost, bizonyára ke­vésbé húsba és vérbe vágót, de nem kevésbé Igazat és jót”. Ezután visszavonulva, min­den erejét a Fővárosi Könyv­tár fejlesztésére fordítja. Szer­vezi, haladó szellemmel igyek­szik megtölteni a könyvtár­mozgalmat, mert a könyvtár nem a könyvekért, hanem az olvasóért van. Politikai tevé­kenységét és szocialista neve­lőmunkáját a könyvtáron ke­resztül folytatja. Ezt a vissza­vonuló, de nagy jelentőségű munkát az első világháborúig folytatja. Politikai aktivitása a hábo­rú alatt ismét újra éled. Cikkei­ben bemutatja az imperializ­mus gazdaságának és politiká­jának összefüggését, s eljut a lenini tételnek felismeréséhez^ hogy az imperialista világhá­borút, polgárháborúvá kell változtatni. Ideológiai befolyá­sa elekor emelkedett legma­gasabbra. Tevékenységének erős forradalmasodása az 1917-es oroszországi esemé­nyeknek következménye, hi­szen közelinek látta a szocia­lizmus győzelemre jutását. 1918. márciusában a Világ c. lapban támadja a Népszava opportunizmusát. Betegsége mind jobban elhatalmasodik rajta, de még befejezte nagy művét, az 1848—49-es forradalomról. A moszkvai Szocialista Aka­démia tagjává választották, de már nem láthatta meg a régi világ összeomlását, s vágyai­nak valóraválását. HALMOS GYULA, a TIT tagja. Négy gépállomás! kultúrteremben működik már televízió A gépállomások kultúréleté- előteremtésén fáradoznak, nek vezetői eredményesen gon- A megyében már négy gép- doskodnak a dolgozók szórako- állomási kultúrteremben: Hor- zási lehetőségeinek előterem- ton, Hevesen, Tarnaszentmik- téséről. A rádiók és egyéb tár- lóson; és Sarudon működik a sas játékok beszerzése utón, televízió. A készülékeket az most a televíziós készülékek igazgatói alapból vásárolták. Íz életszínvonal emelkedéséi mulató számok A lakosság anyagi ellátott­sága évről-évre javul me­gyénkben és mind nagyobb összeget fordítanak vásárlá­sokra. Ez év első felében Heves megye dolgozói pamutáruból 25 millió, szövetből 17 900 000 forint, selyemből 6 150 000 fo­rint. férfi és női konfekcióból 20 500 000 forint és gyermek- konfekcióból 6 800 000 forint értékű árut vásároltak. Időjárás jelentés Várható időjárás kedden e^tig: Kevés felhő, száraz idő, mérsékelt déli-délnyugati szél, a hőmérsék­let emelkedik. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 2—6 fok, helyenként még talajmenti fagy. Legmagasabb nappali nőmér­séklet kedden: 19—22 fok Között. Távolabbi kilátások: az évszak­hoz képest meleg idő. (MTI) Francia-Guinea nemet mond De Gaullenak PÁRIZS (MTI) Az AFP hét­főn hajnalban a következő részeredményt jelenti Francia- Guineából: eddig a 212 282 sza­vazóból 177 792 nemmel és csupán 4 515 szavazott igen­nel. Nemzetközi szemle Az izzó nap fénylő sugarai elé ezen a nyáron komor fel­iegeket kergetett az imperia­listák közép-keleti provokáció­ja. Az emberiség arca elborult. Alig egynéhány hét pergett le az idő homokóráján és az imperialisták újabb provoká­cióinak lettünk tanúi. Ezek­ben a napokban a tajvani- szorosban a népi Kína partvi­déke közelében provokátorok mesterkednek Tajvan, az ősi kínai sziget déli kikötőiben egyre újabb és újabb amerikai csapategvségek szállnak part­ra. Csangkajsekisták lőtték Szantou partvidéki települést, lövedékeik az amoii egyetem nagyterme és könyvtára mel­lett robbantak. Az agresszorok természetesen igyekeznek men­tegetni, vagy legalább is ma­gyarázni bűnös játékukat a veszélyes tűzzel. Ezen nincs mit csodálkozni: hiszen még a házitolvai is próbál felhozni valamit mentségére, amikor lehúzzák az idegen ház abla­kából. Micsoda „nemes” szán­dékkal lehet magyarázni, hogy amerikai fegyveres erők állo­másoznak több ezer mérföld- nyire saját hazájuktól: Colum­bus vitoi'lás hajói még meg sem közelítették az amerikai partokat, még nem is létezett a világon a csillagos-sávos amerikai zászló, amikor Tai- van-szigetén már kínaiak vol­tak. Annak a nagy népnek az ősei, amely elidegeníthetetlen joga alapján sorsának ura lett. Ünnep előtt A napokban, pontosan októ­ber 1-én ünnepli a Kínai Nép- köztársaság megalakulásának évfordulóját. A kínai néppel együtt ünnepel a szocialista államok testvéri közössége és az egész haladó emberiség. A kínai nép e dicső nemzeti ün­nepén hazafias büszkeséggel tekint vissza a népi hatalom évei során megtett történelmi jelentőségű útra. Ugyanakkor méginkább összpontosítja ere­jét az új feladatok megoldásá­ért. A kínai nép teljesítette feladatát, hogy országát a leg­rövidebb idő alatt szocialista nagyhat, alommá változtassa, amely korszerű iparral, mező- gazdasággal. kultúrával és tu­dománnyal rendelkezik. Az első ötéves tervben lefektették Kínában a szocialista iparosí­tás alapjait és az elkövetkezen­dő tizenöt év során eljutnak oda. ahová egy európai nagy­hatalom egy egész évszázad alatt jutott el, azaz a * legfon­tosabb iparcikkek termelésé­ben utolérik Angliát. A Kínai Népköztársaság rö­vid idő alatt olyan eredménye­ket ért el. amelyre az egész világnak fel kellett figyelnie. És éppen ezt a Kínát az Egye­sült Államok imperialista kö­rei nem akarják elismerni. Azok, akik a csillagos égről most már semmiképpen sem tudják letagadni a szovjet szputnyikok messzeható fényét, csökönyösen azt is ismételge­tik. hogy népi Kína nincs, ezek véleménye szerint bizonyára az a hatszáz millió ember, aki hazájában a szocializmust épí­ti. talán valami más csillag­zaton lakik, olyan bolygón, amely viszont az amerikaiak­nak képzeletében él. Ami elől nem lehet kitépni Az amerikai ag'resszoroknak sikerült az ENSZ közgyűlésén olyan határozatot kierőszakol- niok. hogy a népi Kína képvi­seletével ezúttal se foglalkoz­zék a közgyűlés. Ugyanakkor azonban a szavazás eredménye bebizonyította, hogy a küldött­ségek többsége megingott és ma már csupán legjobban le­kötelezett csatlósaikra számít­hatnak az imperialisták. Nem kétséges, hogy az ENSZ-köz- gyűlés a kínaiak ügyét illető vita a béke erőinek növekedé­séről tanúskodik. A New York Times pénteki száma ismét hangoztatja, ..ide­je, hogy mi magunk és bará­taink Formozát (Tajvant) il­Összefoglaló lielyzetjelentés a franciaországi népszavazásról PÁRIZS (MTI): Vasárnap Franciaországban, az algériai nagyvárosokban, az afrikai francia gyarmati területeken és a francia megyék jogállá­sával rendelkező Guandelou- pe, Réunion, Martinique szige­teken és a Francia-Guineában megtartották a népszavazást. Franciaországban — az első je­lentések szerint — rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott meg a népszavazás iránt, szá­mos városban, így Marseille- ben, Le Havre-ban már a dél­utáni órákban meghaladta a szavazók száma a legutóbbi képviselőválasztáson az urnák elé járult választók számát. A szavazás az esti órákban ért véget, Párizsban és Szajna- meg.yében este tíz órakor zár­ták be a szavazóhelyiségekül szolgáló városházi házasságkö­tő termek, iskolák kapuit. Párizsba érkezett hírek sze­rint Francia-Guineában, ahol közel 1 400 000 a névjegyzékbe vett választók száma, rendki- vüli volt az érdeklődés a nép­szavazás iránt. A párizsi politikai megfigye­lők bizonyosra veszik, hogy Francia-Guinea népe „nem”- mel szavazott és így sor ke­rülhet e francia gyarmati terü­let független állammá alakulá­sára. A szavazás Franciaország­ban — mind Párizsban mind a vidéken — különösebb inci­dens nélkül zajlott le. A nép­szavazás napjának nyugalma ellentétben áll az 'utóbbi na­pok Szenvedélyes hangulatá­val, amikor is a szélső jobb­oldali elemek megsokszorozták Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a népszavazás francia anyaországbeli ered­ményét kommentálva, az Humanité-ban megállapítja: „A nemzet élenjáró erői ne­met mondtak a diktatúrára. A munkásosztály többsége, párt­ja jelhívására válaszolva, meg­mutatta azt az utat, amely megfelel a nemzet érdekeinek, ismét bebizonyította, hogy el­lenáll a fasiszták terveinek. Számos esetben a köztársaság más hívei — szocialisták, radi­kálisok, katolikusok, szintén csatlakoztak szavazataikkal a kommunista választók szava­zataihoz.” Fajon a továbbiakban meg­állapítja, hogy a francia de­mokratáknak nem sikerült győzelmet aratniok a szabad­ságért vívott harcban. „De Gaulle megkapta az igent, amelyet annyira követelt — ír­ja Fajon. — A demagógia és a széthúzás segítségével kapta támadásaikat', merényleteiket a demokratikus pártok ' helyi­ségei, a kommunisták és a kü­lönféle demokratikus szerve­zetek tagjai eilen meg, mely megakadályozta a demokratikus erők összefogá­sát, hamis irányba terelte a dolgozók és a kispolgárság egy részét.” Fajon hangsúlyozza: „Nem szabad tagadni, hogy ilyenfor­mán komoly helyzet alakult fci.” „A köztársaságellénes al­kotmány veszedelmes és kor­látlan hatalommal ruházza fel a diktátort. Arra irányul, hogy megkösse a népnek és demok­ratikus szervezeteinek kezét, utat nyit a fasizmus felé és kedvező a fasiszta fegyveres csoportok bűnös akciói számá­ra. De ‘ Gaulle felhasználja majd az új alkotmányt az al­gériai háború fokozására is. Ebben a tekintetben Algériá­ban támaszkodni fog Sálán és Massu által rendezett népsza­vazás tragikomédiájára is.” Fajon befejezésül rámutat arra, hogy az összes demokra­tikus erőknek össze kell fog- niok a megnövekedett fasiszta veszéllyel szemben. (MTI) H nemzet élenláró erei nemet mondtak a diktatúrára It francia népszavazás anyaországi eredményei PÁRIZS (TASZSZ): A fran­cia belügyminisztérium kiadta az új francia alkotmányról tartott népszavazás anyaorszá­gi végleges eredményeit. A közlemény szerint a vá­lasztói névjegyzékekben 26 millió 606 948 személy szere­pelt. A szavazásban 22 595 703 személy vett részt, vagyis a választójoggal rendelkezők 84,9 százaléka. Az új alkot­mányra 17 666 828 személy sza­vazott, vagyis a szavazók 79,25 százaléka. Az új alkotmány el­len leadott szavazatok száma 4 624 475, vagyis 20,75 százalék. Ilyenformán a De Gaulle- kormány Franciaországban megkapta a jóváhagyást az általa kidolgozott alkotmány- tervezetre. A feltevések szerint az új alkotmányt október 5-én hirdetik ki hivatalosan és te­szik közzé a kormány hivata­los lapjában. A kihirdetés pil­lanatától kezdve a kormány az új alkotmány alapján négy­hónapi időszakra rendkívül széleskörű felhatalmazást kap. Az alkotmány 91. cikkelye sze­rint „az alkotmányban elő­irányzott köztársasági intéz­ményeket az alkotmány ha­tálybalépésétől számított négy hónapon belül létre kell hoz­ni”. Az alkotmány 92. cikke­lye értelmében a kormánynak joga lesz „törvényerejű rende­leteket” kiadni az új hatalmi szervek létrehozása céljából. A kormány dolgozza ki és erő­síti meg a rövidesen megtar­CONAKRY (Reuter): Jean Risterucci, Francia-Guinea kormányzója, a hétfői nap fo­lyamán fogja tájékoztatni Se- kou Toure miniszterelnököt a francia kormány álláspontjá­ról. E szerint, miután a Fran­cia-Guinea a vasárnapi nép­szavazáson elutasította az új alkotmányt, Franciaország a tandó parlamenti választások­hoz szükséges választási tör­vényt. Ezenkívül „megteheti azokat az intézkedéseket, ame­lyeket az ország életében szük­ségesnek vél az állampolgárok megvédésére és a szabadság biztosítására”. . Ilyenformán a rendkívüli felhatalmazás mérve teljesen az említett cikkelyek értelme­zésétől függ. következő két hónapon belül vissza kívánja hívni Francia- Guineából a francia hivatalos személyiségeket és szakembe­reket. A franciák véleménye szerint a negatív szavazás egy­értelmű azzal az elhatározás­sal, hogy Francia-Guinea kilép a francia közösségből. índia ENSZ-kiildötte Francia-Guinea kormányzótó hétfőn jelenti be, hop Franciaország haza kívánja hívni a francia hivatalos személyiségeket a távol-keleti helyset békés megoldásáért letően szembenézzünk a té­nyekkel. Formozáról nem lehet elfoglalni a kommunista Kí­nát. A lap még hozzáteszi „Ki- moj és Macu a kínai száraz­földhöz közelfekvő két sziget nem éri meg, hogy vért ont­sunk, vagy világméretű ka­tasztrófát kockáztassunk meg érte.” Christian Science Moni­tor bírálta, hogy az Egyesült. Államok ellenzi a népi Kína felvételét az ENSZ-be. A ie- lenlegi szavazás iránya össze­hasonlítva a megelőző két esz­tendőben megtett szavazások­kal. azt a feltevést kelti sok fnegEievelőben. hogy az Egye­sült Államok legfeljebb egy­két esztendeig képes csak le­venni Kína ügyét az ENSZ napirendiéről. Ennek az irányzatnak arra kellene kész­tetnie az amerikai diplomáciát, hogy komolyan vizsgálja felül eddigi nolitikáiát és taktiká­iét. A merev akadékoskodás csak árt az Egyesült Államok tekintélyének és az ENSZ hasz­nosságának.” Az egész világ közvélemény.; mindinkább látia. hogy a Kí­nai Népköztársaság óriási vi- lávhatalom, amelynek kiemel­kedő a szerepe korunk nem­zetközi életében. Hamarosan kudarcba fulladnak azok az amerikai próbálkozások, ame­lyek célja Kína nemzetközi te­kintélyé’- ' és befolyásának csorbítása. WASHINGTON (AP) Krisna Menőn. India ENSZ-küldött- ségének vezetője egy televíziós nyilatkozatában kijelentette, a távol-keleti helyzet megoldását az jelentené, ha a csangkajse­kisták kiürítenék Kimoj-szige- tét. Ha ez megtörténik, — mondotta — „a kimoii kérdés megoldódott”, és Tajvan lövő­iét is békés tárgyalások út.ián lehetne megoldani. Menőn Csou En-laj PEKING (TASZSZ) Az Uj Kína hírügynökség ielenti: Csou En-laj. a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának elnöke vasárnap a Kínai Nép- köztársaság 9. évfordulója al­kalmából a külföldi szakértők tiszteletére adott fogadáson ki­jelentette, hogy ha az amerikai imperialisták mindent flóvéi­mén kívül hagyva, kirobbant­ják a háborút Kimoj és Macu megkaparintásáért, a szoros egységbe tömörült hat-száz mil­liós kínai nép az egész szocia­lista tábor, valamint minden békeszerető ország támonatá- sával és szolidaritásával teheti kudarcra kárhoztatja az ame­rikai imperialisták agresszív akcióit. A kínai nép — mondotta Csou En-lai — szilárdan vé­delmezi az ország szuverénítá- sát, területi sérthetetlenségét. hangoztatta, hogy ha a part­menti szigetek kiürítése nem történik meg és nem követke­zik be a tűzszünet, attól fél, ..olyasvalami fog történni, ami lángba borítja a világot”. Vé­gül hangsúlyozta, az Egyesült Államok népének-, tisztán kell látnia, hogy Csang Kaj^sek bele akaria keverni az Ewe- sült Államokat háborús vál­lalkozásába. nyilatkozata és a béke ügyét. Ugyanakkor a kínai nép erőfeszítéseket ‘■esz arra, hogy békés tárgyalások útján oldják meg a Kínai Nép- köztársaság és az Egyesült Ál­lamok közötti vitás kérdése­ket. A kínai nép — mondotta Csou En-lai — semmi körül­mények között sem tűri a szu­verenitásunkra törő. a távol- keleti és a világhékét f»*we- gető amerikai imperialisták ■Iven-faita beavatkozását or­szágunk belü«veibe. De ezt a békeszerető állam '- és a világ ró^ei *prn (•"'»iák eltűrni. Mélységes hálásak vagyunk a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor országainak azért a forró rokonszenvért és ha­talmas segítségért, amelyet igazságos harcunkhoz nyúita- nak és amely lelkesedéssel tölti el országunk népét — mondotta Csou En-laj!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents