Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-30 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: lovid jelentés a Selypi Cukorgyárból ' (MÁRKUSZ LÁSZLÓ riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 212. szám ÁRA: 50 FILLÉR lfí58. szeptember 30., kedd Választás előtt Országgyűlésünk szeptemberi ülésszaka — miután meghallgatta az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány beszámolóját — 1958. november 16-ra meghirdette az új képviselő- és tanácsválasztásokat, majd egyhangú szavazattal kimondta feloszlatását. Harmadszor járul az urnák elé népünk az ország- gyűlés és a helyi államhatalmi szervek újjáválasztására, az országgyűlés által meghatározott időpontban. Legelő­ször 1950-ben, a felszabadulás után öt esztendőre — volt ilyen választás, s a nép egyöntetűen megszavazta a tanáeshatalmat, a proletárdiktatúrát. Nyolc év telt el az­óta — s ezernyi tett, eredmény bizonyítja ország, világ előtt, hogy jó volt a választás: a párt vezette tanács- hatalom a szocializmus építésének olyan széles perspektí­váját tárta fel az ország népe előtt, amelyben minden becsületes ember megtalálta, s megtalálja a helyét, amelyben az alkotómunka szabadon kibontakozhat es világraszóló eredményeket teremt az egész haza javára. Üj választások előtt állunk tehát, s megkérdezzük-e, hogy mit választ november 16-án a magyar nép? A kér­dés talán felesleges is. Dolgozó népünk már választott: a szocializmus útját választotta, s 1958 november 16-án megerősíti ezt szavazataival. Hazánk a múltban tőkés és földbirtokos urak elnyo­mása alatt vergődő, elmaradott ország volt. Ma már el­mondhatjuk: pártunk és s. munkásosztály vezetésével fel­számoltuk a múlt elmaradottságát, terveink valóra vál­tásával új ország épül a magyar határok között. Amióta pártunk vezetésével — szövetségre lépve a parasztsággal — a munkásosztály vette kezébe Magyarországon a ha­talmat, rendkívüli eredményeket értünk el életünk min­den területén: az iparban, a kereskedelemben, a mező- gazdaságban, a kultúrában egyaránt. Az állam vezetése, a hatalom gyakorlása fent és az alsó fórumokon, a mun­kások, parasztok, értelmiségiek — tehát a dolgozó em­berek és azok képviselői kezébe került. Soroljuk-e eredményeinket? Az új gyárak, üzemek egész sorát, parasztságunk megváltozott életét, a közös gazdálkodás egyre nagyobb térhódítását a mezőgazda­ságban? Beszéljünk-e arról, hogy a szocializmus építése során — ha követtünk is el hibákat — valósággal meg­változott országunk térképe? S a nagy változások mel­lett említsük-e azokat a változásokat, amelyek maguk­ban a dolgozó, munkálkodó emberekben — felfogásuk­ban, gondolkodásmódjukban — mentek, s mennek végbe? Nézzünk körül az országban, megláthatjuk: van mit so­rolnunk. van miről beszámolnunk. * Népünk ezt, a szocializmus útját választotta! — s hogy tántorílhatatlanul áll e megvalósuló eszme mellett, azt nemcsak munkájával, hanem az ellenforradalom el­leni harcokban tetteivel is megmutatta. A dolgozó nép ellenforradalom elleni szembenállását bizonyítja. hogy a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívására újra termelni kezdtek a bányák, a gyárak, aránylag gyorsan ment végbe a konszolidáció. S népünk legjobb­jai, elsősorban a kommunisták, hősi elszántsággal vették ki részüket az ellenforradalom utócsatározásaiból mini a karhatalomban, mind a munkásőrségben. S népünk elha­tározottságát mutatja az is, hogy szerte az országban örömmel üdvözölték a dolgozók az ez évben megindult új hároméves tervet, s ma már számottevő eredmények­ről is beszámolhatunk a terv teljesítésében. Nézzünk csupán néhány adatot a terv teljesítéséből — az ország- gyűlési beszámoló tükrében: Népgazdaságunk ez év első nyolc hónaojában. az el­lenforradalmat követő gazdasági konszolidáció után to­vább fejlődött és eredményesen halad a megkezdett úton. Egyenletesebb a termelés, megalapozottabb a be­ruházási politika, a termelés szerkezetének átalakulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagy obb volt, mint 1957. megfelelő időszakában, és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit. Az átlagos bérszínvo­nal nagyjából a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül kifizetett nyereségrészesedés, valamint a foglalkoztatottság növekedése következtében a lakosság jövedelme meghaladta a múlt évit. Fejlődésünknek e számai csak megerősítik azt a tényt, hogy hároméves tervünk reális alapokon nyugszik. Ez a realitás biztosítja az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtását is. Ez évben például 10 ezer 695 lakás építését fejezzük be a központi lakáskeretből. Tervezzük 2,0 ezer magánlakás felépítését is. Befejeződik ez évben 771 általános iskolai új tanterem építése is. Pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája, valamint a dol­gozók kiemelkedő munkáia eredményeként végül lehe­tővé vált az ez évi beruházási terv 15 százalékos fel­emelése is. A kormány beszámolója egyáltalán nem kelti a vá­lasztási agitáció hangulatát: csupán a tényeket rögzíti, amelyek vitathatatlanok, egyszersmind biztatóak és re- ménytkeltőek is a jövőre nézve. Népünknek, aki ismeri — mert részese eredményeinknek — nincs is szüksége különféle választási hadjáratra, az előkészületek során. A párt és a kormány, amikor választásra szólít, — a szocializmus továbbépítésére, a jebb, még gazdagabb életre, a békés alkotó munka biztosítására szólít. A szo­cializmus, a jólét, a béke — ezek közül egy sem új jel­szó, de valóságos tartalmuk, s a belőlük a jövőbe sugár­zó biztos remények és óhajok újszerűvé teszik az em­berek előtt. Újszerűvé, mint ahogy életünk is napról- napra előrehalad, s új eredményeket teremt. A régi országgyűlés megbízatása lejárt, újjá kell vá­lasztani, mint ahogy tanácsainkat is. A legutóbbi válasz­tástól eltelt évedk eredményei azt mutatják: válaszott ve­zetőink megállták helyüket, még a legnehezebb időkben is, tettekkel szolgáltak rá a nép bizalmára. S a nép no­vember 16-án újra a szavazólapok millióin mutatja majd meg: a szocializmus igenlésével együtt kikre bízza, az ''■szag vezetését. Ma: Papp János: A HULIGÁN A TÁRSADALOM VADHAJTÁSA ★ Suha Andor: SÓBÁLVÁNY (Filmkritika) ★ Dr. Fazekas László: „ESŐCSINÁLÓ-GÉP" TARNABODON ★ HÍREK — SPORT ★ GYORSLISTA A BÉKEKÖLCSÜN- SORSOLÁSOKRÖL Megnyitó a Bugát Pál Szabadegyetemen A Bugát Pál szabadegyetem október 1-én, délután hat óra­kor tartja évnyitó ünnepségét a Pedagógiai Főiskolán. Min­den beiratkozott hallgatót és érdeklődőt szeretettel vár a TIT elnöksége. Szeptember közepétől újévig ontja a füstöt a Selyp! Cukorgyár két hatalmas kémé­nye. Pontosan 105 napig zakatolnak a gépek, éjjel és nappal, ünnepnap és hétköznap ter­melik a hófehér cukrot. A gyár szeme a laboratórium. Az ott dolgozó vegyészek, laboránsok rendszeresen járják az üzemrészeket s ellenőrzik a gyártás menetét, vizsgálják a minőséget. Képünkön Valkovszky Elek fővegyészt mutatjuk be, aki a kifőzött cukor kémiai tisztaságát vizsgálja. (Folytatás a 3. oldalon) Ssov’et vendégek o Heves megyei Statisztikai Igazgatóságon A Központi Statisztikai Hi­vatal meghívására hazánkban tartózkodó szovjet statisztikai küldöttség szeptember 30-án Egerbe látogat. A küldöttség tagjai V. F. Monakov elvtárs, a Szovjetunió Statisztikai Hi­vatalának elnökhelyette. M. S2. Markin elvtárs, az Ukrán SZSZK Statisztikai Hivatalá­nak elnöke és- A. 1. bevasev elvtárs, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője. A szovjet vendégek délelőtt baráti látogatást tesznek a Sta­tisztikai Igazgatóságon és köl­csönösen kicserélik tapasztala­taikat a területi statisztikai szervek időszerű munkáiról, maid délután városunk neve­zetességéit tekintik még. Három megye BM-sxerveineh kultúrversenye Egerben Szeptember 28-án vasárnap Egierben a városi kultúrház nagytermében területi kultúr- versenyt rendeztek Heves, Bor­sod, Nógrád megyék BM szer­veinek művészeti csoportjai között. Az egésznapos kultúr- verseny részvevői jó felkészü­lésről tanúskodtak. A salgótar­jáni, miskolci, sátoraljaújhe­lyi és a balassagyarmati BV | kult.urcsoportjai bejutottak az [országos döntőbe. Jól sziere- j peltek a versenyen az egri és a hatvani kultúrcsoportok is. A verseny után a patronáló KISZÖV ajándéktárgyakat nyújtott át a kultúrversenyen részvevő csoportoknak. A ver­seny délután öt órakor ért vé­get. Rudas István vontatos. az Atkári Gépállo­más egyik 'legrégibb és leg­jobb dolgozója. Mind a talaj- munkák elvégzésében. mind az' aratási munkákban nevét a egjobb dolgozók nevei között aláljuk. A jól végzett nyári munka jutalmául 1200 forin­tot kapott. A tökéletes gépkar­bantartás mellett az anyagta- karékosságban is élenjár. Új belépők Az egenszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet folyó hó A győztes várvédőkre emlékezett Eger ifjúsága Kétezer fiatal a délelőtti nagygyűlésen — Sikeres kulturális bemutatók — Szüreti felvonulás^ utcabál Vasárnap reggel az Egri KISZÖV fúvószenekar zenés­ébresztővel köszöntötte a vá­ros lakosságát. Az egri vár 1552-es hősi megvédésének, a világhódító török hadak felett aratott világraszóló győzelmé­nek 406. évfordulóját ünnepel­ték. A hősök unokái jöttek el az ünnepségre, hogy emlékez­zenek a 406 évvel ezelőtti nagy győztes küzdelemre. Délelőtt 9 órakor Szabó Imre elvtárs, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Bári József, a városi KISZ-bizottság titkára, vala­mint a különböző tömegszer­vezetek, üzemek, iskolák el­helyezték koszorúikat a Dobó István emlékműnél. Ezzel egy- idóben a várban levő emlék­művet Kovács András, a vá­rosi KISZ-bizottság v. b. tag­ja, a Gárdonyi Géza Tanító­képző küldöttei és az úttörő szervezetek koszorúzták meg. Ezután kezdődött meg a nagygyűlés. A verőfényes dél­előtti napsütésben közel két­ezer fiatal gyűlt össze a Dobó- téren, hogy meghallgassák Gosztonyi János elvtárs, a KISZ Központi Bizottság tit­kárának ünnepi beszédét. Az ünnepi nagygyűlést Bári József elvtárs, a városi KISZ- bizottság titkára nyitotta meg, majd Gosztonyi elvtárs tartot­ta meg ünnepi beszédét. Beszéde elején rövid törté­nelmi visszapillantást tett a 406 évvel ezelőtti események­re: Eger vára hősies megvé­désének körülményeire. Hang­súlyozta: a hódító ozmán ha­dak azért nem tudtak erőt venni a vár védőin, mert azok­ban — Dobó István várkapi­tányban, Bornemissza Gergely­ben, a megannyi egyszerű har­cosban — olthatatlanul ott égett a hazaszeretet. S a hazaszere­tet olyan erő, amely legyőz­hetetlen. Az egri vár hős vé­delmének az az egyik legfon­tosabb tanulsága, hogy az őszinte és érdeknélküli, a tet­tekben megnyilvánuló haza­szeretetre, a szabadság, a füg­getlenség védelmére csak a dolgozó nép képes. A hazaszeretetre sokszor hi­vatkoztak már: királyok, mi­niszterek, gyárosok, földbirto­kosok. Rá hivatkoztak — törté­nelmünk számtalan példája bizonyítja azt — s a jelszót, az érzést felhasználva, tűzzel-vas- sal, vérbe és könnybe fojtot­ták az egyszerű nép törekvé­seit. A hazára hivatkozott az 1956-os ellenforradalom is. A nációnalizmus mérgét hintették az emberek között» közben bestiális módon gyilkolták meg a nép legjobb fiait, asz- szonyokat, gyermekeket. A felszabadulás óta eltelt 13 esztendő pártunk vezetésével, hatalmas eredményeket hozott. Ezek az eredmények az alkotó hazaszeretet eredményei. Az elmúlt 13 év — ha voltak is közben hibák —, népünk nagy felemelkedésének időszaka volt. — Beszéde további részében az ifjúság felelősségéről és felada­tairól beszélt. Hangsúlyozta: a mai ifjúság, a munkás-pa­raszt fiatalok sorsa nem hasonlítható apáink, nagyapá­ink ifjúságához. A mi életünk­ben egyre több az öröm, a jó­kedv. egyre kevesebb a könny, a bánat a gyermek és az ifjú arcokon. Aránytalanul na­gyobbak, szabadabbak a tanu­lási, érvényesülési lehetősé­geink, s ezért mondjuk azt, hogy a múlt melleit a jelen is miránk, a mi zászlóinkra, a mi pártunk ügyére, a mi pár­tunk igazságára szavaz. Eger vár védelme 406. év­fordulóját mi olyan időben ünnepeljük, amikor újra fe­szült a nemzetközi helyzet, amikor a hajdani világuralmi illúziókat ringató reakciós oz- (Folytatás a 3. oldalon) 20-án tartott közgyű lésén újabb négy családot vett fel tagjai sorába. Az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődését mi sem mutatia jobban mint az. hogy az ősz folyamán újabb belépésekre van kilátás. A vezetőség véleménye sze­rint. amennyiben a Vörös Csil­lag megkapja az igényelt 12 hold szőlőt és egy hold gyü­mölcsöst. úgy a taglétszám is ugrásszerűen emelkedni fog Z£T /z A napokban fiatal me­nyecske kíséretében 10~11 év körüli, sírósképü kis­lány állított be az egerszóláti célgazdaság irodájába. A menyecske arra kérte az ott dolgozó P. A.-né köny­velőt, ha van mentőládájuk, kötözze be a kislány kezét, mert megharapta egy ku­tya. P. A.-né készségesen teljesítette a kérést, lebon­totta a kislány kezére kö­tözött ideiglenes rogyokat és nagy megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a hara­pott sebről egy csomó ku­tyaszőr hullott le. A menyecske nyilván szószerint vette azt a mon­dást: kutyaharapást a sző­rivel... A kulturálatlanságnak eme szörnyű megnyilvánu­lásához nem szükségest kommentár... (—dy) ' /

Next

/
Thumbnails
Contents