Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-27 / 210. szám
népojsag 1958. szeptember 21.. szombat Pergő filmkockák Napjainkban ünnepeljük a magyar filmgyártás államosításának tízeves évfordulóját. Állami filmgyártásunk hatalmas-fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. Filmművészeink sok-sok jó filmmel örvendeztették meg a mozi- látogató közönséget és több filmünkkel kivívtuk . a nemzetközi filmvilág elismerését is. ' Megyénkben is, csakúgy, mint az ország többi részén, méltóképpen készülnek az államosítás tízéves évfordulójának ünnepségeire. A megye normál mozijaiban október 2. és 8-a között, míg a keskeny mozikban október hónap folyamán rendezik meg az ünnepségeket. Minden filmszínházban bemutatnak egy magyar filmet. Egerben külön kiállítással készülnek, amelynek keretében bemutatják a■ mozik fejlődését. Tíz esztendő nem nagy idő, s bár mindannyian tanúi voltunk filmművészetünk fejlődésének, mégis hasznos lesz és bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat, ha egy kis visszapillantást vetünk az elmúlt tíz esztendő filmtörténetére. Játékfilm művészetiin k az első színes filmig A MAGYAR játékfilmgyártás művészeti' eredményeiről, magáról a játékfilm-művészetről, főleg csak a felszabadulás utáni időktől kezdődően beszélhetünk. A felszabadulás előtti magyar filmgyártás, az „Emberek a havason” című filmet kivéve nem. tudott felmutatni maradandó alkotást, bár évenként sokkal több film készült, mint a feszaba- dulás után. (1943-ban például 52 .játékfilm készült az országban.) Ezek a filmek társadalmi kérdéseket alig érintettek, ábrázolásuk középpontjában pedig a dzsentriből lett középosztály élete állt. Az üzleti érdek szabott meg minden filmváll alkozást. Ennek eredményeképpen jöttek létre a szirupos áltörténetek, és ennek alapján hamisították meg a filmre írt magyar klasszikusok munkáit is, mint például Mikszáth: Nosziti fiú esete Tóth Marival, s így hamisították meg Móricz Zsig- mond regényeinek filmfeldolgozását is. Természetesen voltak pozitívumai is a felszabadulás előtti filmgyártásnak. Elsősorban az, hogy lehetővé tettéit a nagy magyar színészegyéniségek: Csortos Gyula, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Rátkai Márton és a többiek játékának megőrzését az utókor számára és a régi filmgyártásból több kiváló művész és szakember nőtt ki, akiknek segítségévéi lehetővé vált az új magyar filmművészet megindítása. A felszabadulás megadta a lehetőséget az új magyar filmművészet kialakításához is. A felszabadulástól az államosításig tíz.. magyar film készült el. Ezek: a „Tanítónő”, az „Aranyóra”, a „Hazugság nélkül”, a „Mezei próféta”, a „Valahol Európában”, a „Köny- nyű múzsa”, az „Ének a búzamezőkről”, a „Beszterce ostroma”, a „Tű?” és a „Forró mezők” című filmek. A felszabadulástól az államosításig eltelt hét és fél esztendő művészileg legjobb filmalkotása a „Valahol Európában” című film volt. az Államosítás a 'gazdasági lehetőségen túl megnyitotta az. utat a teljes művészi kibontakozás felé. Ugyanakkor lehetőség nyílt arra, hogy a filmművészet szerves részévé váljon a kultúra terén végbe- Tnenő forradalomnak. Állami filmgyártásunk a Hunnia Filmstúdióban kezdő, dött. A filmgyártás köztulajdonba vétele, gazdasági téren a szervezettebb, céltudatosabb munkát és a filmművészeti dolgozók státuszbavétele pedig a nyugodt művészi felkészülést és alkotó munkát biztosítottá. Ezen a téren is szerencsésen találkozott az alkotó művész törekvéseivel az a mű_ vészétpolitikai elgondolás, hogy csak ilyen lehetőségek meg.-e- remtésével lehet elindulni az új magyar filmművészet kialakítása felé.' . Ebben a művészetben elfoglalja központi helyét a dolgozó ember és uralkodó ábrázolási módszere a realizmus lett, mint az Új élet megmutatásának leghatásosabb, a szocializmus eszméjét leghívebben kifejezni tudó módszer. Az államosított magyar filmgyártás első filmje a „Talpalatnyi föld”, a magyar filmművészet klasszikus filmalkotásává vált Ez a film diadalra vitte a realizmust és példájává lett a legnemesebb írói eszkö- ■zökkel készült forgatókönyv művészi feldolgozásának. A film nagy ereje népiségében, eszmei célkitűzéseinek tisztaságában van. Ebben a filmben kapott hangot először a felszabadulásig elnyomott magyar paraszt. A film helyet foglal el a magyar nemzeti filmstílus kialakításában és határozott lépéseket tett a szocialista realizmus felé vezető úton. AZ 1949-ES EVET a szatirikus vfgjáték megindulása jelzi. Ekkor készültek a „Mágnás Miska”, a „Janika” és a „Dísz- magyar” című filmek. De elkészült ebben az esztendőben már az első munkástémájú magyar film, a „Szabón é”. E film jelentősége nem kiemelkedő művészi sikerében, hanem abban van, hogy a megváltozott életet a szocializmus felé tartó társadalom problémáit a hatalomra került munkásosztály életén és szemszögén keresztül mutatta be, méghozzá először a magyar filmművészetben. Természetesen ez eredmény eléréséről és az utána következő többi munkástémájú film elkészítéséről nem lehetett volna szó a múltban. Nem lehetett volna szó a párt vezette munkásosztály hatalomra kerülése nélkül. EZEKHEZ az eredményekhez komoly, segítséget adott a szovjet filmművészet is. A szovjet filmművészet klasszikus filmalkotásai és a szovjet filmművészek* látogatásai soksok gazdag tapasztalat, átadását jelentették. Pudovkin, a nagy szovjet filmek, az Eisen- tein-filmek, az „Anya”, a „Potyomkin páncélos", a „Maxim trilógia”, a ,,Csapajev” és a többi nagy filmek rendezője, hosszabb időt töltött nálunk és sokat segített filmművészeinknek. (Következő számunkban: filmgyártásunk a. Ludas Matyitől a Sóbálványig.) (Összeállította: Márkusz László) Forró siker a Csendes Don egri bemutatóján Nagy érdeklődés mellett került sor a régóta várt Csendes Don című filmtrilógia első részének bemutatására Egerben, a Vörös Csillag Filmszínházban. A csütörtök esti előadáson dr. Abkarovics Endre, a tanítóképző tanára ismertette a film írójának, Solohovnak munkásságát, a regény, majd a film születésének történetét. A bemutató előadást nagy tapssal jutalmazta a közönség. A nagysikerű filmet továbbra is az egri Vörös Csillag Filmszínházban tartják műsoron. 9, 20« 23« 56« 90 Lottó sorsolás Hódmezővásárhelyen A lottó 39. heti sorsolását pénteken délelőtt tartották meg Hódmezővásárhelyen. A fogadási hétre beérkezett 2 460 000 szelvény. Egy-egy nyerőosztályra 922 000 forint nyeremény jut. A következő nyerőszámokat húzták ki: 9, 20, 23, 56, 90. A jutalomsorsolás október első hetében Budapesten tartják, amikor a 39. hét számai kerülnek jutalomsorsolásra. (MTI) Meghosszabbították a mezőgazdasági kiállítást Tekintettel a nagy érdeklődésre, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár réh- dezősége úgy határozott, hogy a kiállítást három nappal meghosszabbítja. Az eredetileg tervezett szeptember 28. helyett október elsején, szerdán este nyolckor zárja kapuit a kiállítás. A vidéki látogatóknak az utazási kedvezmény a kiállítás meghosszabbított ideje alatt változatlanul érvényes. Cundt^jfr Mures íny! László, Gyöngyös: „Gyöngyösiek a Jászságban” c. írását megkaptuk, s azt lapunkban fel is dolgoztuk. KY-a, Eger: Levelét megkaptuk, s a pénteki lapszámunkban „Széljegyzet” c. rovatunkban felhasználtuk. Farkas Sarolta, Eger: Köszönjük észrevételeit. Az ügyben az illetékeseknél eljárunk. Zemplény ülés, Eger: Elbeszélését megkaptuk, elbírálás alatt van, kérjük, addig várjon türelemmel, míg a bírálatot megküldjük. Tóth József, Füzesabony: A munkaruha kiutalással kapcsolatos panaszára a MÁV miskolci igazgatósága közölte, hogy 1957. évre a pécsi igazgatóság számviteli főnöksége utalványozott egy öltöny munkaruhát, amit a feljegyzések szerint át is vett. Uj munkahelyén csak a ruhaokmányok megérkezése után lehetett ruhát utalványozni, amit az új munkahelyén már meg is kapott. EGRI VÖRÖS CSILLAG Csendes Dón (I. rész) EGRI BRÖDY Chaplin-parádé Gyöngyösi szabadság Sóbálvány GYÖNGYÖSI PUSKIN A világ teremtése HATVANI VÖRÖS CSILLAG Amiről az utca mesél HATVANI KOSSUTH Akkor Párizsban FÜZESABONY Svejk a derék katona (I. rész) PBTERVÁSARA Apák és fiúk HEVES ' Gróf Monte Christo EGRI BÉKE Királyasszony lovagja EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Aranypók d^// öc/i/líli irhlrbmi 1958. szeptember 27, szombat: Szovjet tengerészek napja. 1728-ban született Grossinger János, természettudományi író. O Névnap <3 Ne feledjük, vasárnap: VENCEL tilOcí- MA, AZ EGRI Dobó István Vármúzeumban népművészeti és természettudományi kiállítás nyűik. Megnyitó beszédet dr. Gunda Béla-, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Főbizottságának elnöke mond. — 120 VAGON csemegeszőlő értékesítésére kötöttek szerződést Verpeléten. Mind á 120 vagon exportra megy’, s több mint 70 százalékát mar le is szállítottak.- A PÉTERVASARI járásban a felszabadulás előtt 89-en végezték el egy évben a középiskolát, az idén pedig 401- en tanulnak a különböző középiskolákban. — BEFEZEZTÉK a HE- REMAGCSÉPLÉST a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben. összesen 50 mázsa heremagjuk lett.- A MATRAVIDEKl Fémműveknél szociális és lakás- építési célokra összesen 16 millió 402 000 forintot költöttek a gyár fennállása óta. — BEFEJEZTE AZ ŐSZI Árpa VETÉSÉT a heréd! Alkotmány Tsz,- A HEVES MEGYEI Építőipari Vállalat kiszistái társadalmi munkával 65 565 forintot takarítottak meg ebben q.z évben. Sok-sok orvosság készül el naponta az egri, Széchenyi úti gyógyszertár laboratóriumában. Lelkiismeretes, fontos munkát igényel ez a szakma, hiszen egy-egy recept alapján elkészített orvosságtól a beteg gyógyulása függ. Képonköu Kovács Miklósné gyógyszercsz-technikus orvosságot készít. (Fotó: Kiss.) Hagyományos ifjúsági ünnepségek Egerben Mint már hírt adtunk: szeptember 28-án Eger város hős védői győzelmének 406. évfordulója:. alkalmából ebben az évben is megrendezi a KISZ a már hagyományossá vált ünnepségeket. Ezúttal inkább Eger ifjúságát mozgatja meg, de nagy az érdeklődés a megye többi részéről is. Gazdag kulturális és sportműsor várja a részvevőket. Délelőtt 9 órakor lesz a Dobó- szobornál és a „várban a koszorúzás! ünnepség, 10 órakor pedig a Dobó téren ifjúsági nagygyűlést tartanak. — ahol Gosztonyi János, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. A nap folyamán zajlik le a Hámán Kató kulturális seregszemle népi együtteseinek bemutatója. Délután lesz a színpompás szüreti felvonulás, amely az esti szüreti-bállal fejeződik be, amit ugyancsak a Dobó téren rendeznek. műsora t Egerben este fél 8 érakor; Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Katona-bérlet) Huligánok, véres verekedése as egri „Kacsa“ vendéglőben Mint .ismeretes, az elmúlt vasárnap csaknem emberhalállal végződő, véres verekedés volt az Egerben közismert Pekingi Kacsa vendéglőben. Büntetett előéletű, züllött, csavargó cigányok vezetésével, egy 19 tagú banda kötött bele a kötelességét teljesítő Kovács Sándorba, az italbolt vezetőjébe; ebből Kerekedett a véres verekedés. Hogyan történt az eset? A banda együtt lépett be a helyiségbe, 10 korsó és 9 pohár sört rendeltek, s miután megkapták, bementek a belső terembe. Elfoglalták a helyeket az asztaloknál Egy negyedóra múltával a bandához tartozó négy fiatal lány kijött a söntésbe és négy féldeci pálinkát kért. A bolt vezetője megkérdezte kinek kell? — s miután a lányok megmondták, hogy magux akarják a pálinkát elfogyasztani, Kovács Sándor nem szolgálta ki őket. A lányok sértűPeti szerelmes. Szerelmes nemcsak fülig — mint a felnőttek szoktak, szerelmes ő a feje-búbjáig. Peti még gyerek, most tapossa az első osztályt, de nem itt találkozott először a szerelemmel. Még az iskola küszöbét sem lépte át, volt már neki valakije: a szőke, nagy, kékszemű, kerekarcú Cukikája. Együtt voltak állandóan, s bár Cukika két évvel fiatalabb, nagyon megértették egymást. Együtt jászottak a barackmaggal, közösen ették a Peti által hozott Zizit, szóval legteljesebb volt köztük a harmónia. VAX MEGOLDÁS Aztán megtörtént pi — így hívják a a szakítás. No, nem' harmadikost — az hangosan, jelenetek- egyszeregyet. Mint a kel, ahogyan ezt a felnőttek csinálják. Ah, nem! A közelállók és a kis Cuki is csak azt tapasztalhatták, hogy Peti elmaradozik, nincsenek közös játékok, közös cukorevések, semmi nincs, Peti sincs. Aztán minden kiderült. Peti másba szerelmes! Szerelmesebb, mint valaha. A kékszemű, szőke Cuki helyét elfoglalta egy barna, copfos kislány, egy harmadikos. Este arról ábrándozik most Peti, hogy milyen gyorsan is tudja mondani Pivizfolyás... Nem is lélegzik, míg el nem mondta. Meg aztán milyen szép a füzete és sokkal, de sokkal több könyve van, mint neki És hogyan rajzol!? Olyan libákat, kacsákat, hogy olyan igazit még nem is látott. Csak az a baj. hogy idősebb. Legalább is a papa és a mama azt mondják, hogy ez baj! — Két osztály különbség, bizony ez nem kevés — szokták figyelmeztetni Petit. Hát baj, baj, de arra Peti egy percig sem gondol, hogy vége legyen mindennek. Hogy ne hallja, amikor csak neki mondja Pipi az egyszeregyet, lemondani arról, hogy ketten nézegetik csak a könyveket, a rajzokat — hogy együtt járjanak haza, s kicseréljék az egymásnak félretett uzsonnát. De mi legyen hát? S végre. Végre megvan a megoldás. Peti úgy érzi, az első leckét sikeresen oldotta meg... Alig várja a reggelt és ragyogó arccal mondja a mamának: — Két osztály nem is sok! Pipi csak kétszer bukik meg, s máris egykorúnk leszünk... -p-m dötten mentek vissza társaikhoz. Néhány perc múltával azonban két legény lépett ki a söntésbe, azok rendelték meg a négy féldecit. A boltvezető — ha gyanakodva is — kiszolgálta őket. Amikor a pálinkát a két legény bevitte, utánuk ment, s látta, hogy azt az előbbi négy lány fogyasztja, s ezek egyike — miután meglátta Kovács Sándort az ajtóban — gúnyos megjegyzést is tett. A boltvezető természetesen visszautasította a szemtelen hangot. Közben megérkezett a vendéglőbe az ott játszó zenekar prímása is, aki — miután megtudta kik vannak a belső helyiségben — bement maga is. Néhány perc múltával azonban feldúltan rohant ki és mondta Kovács Sándornak: azonnal hívja a rendőrséget, mert az egyik csavargónál kés van. Kovács Sándor azonban el akarta kerülni a rendőri beavatkozást, s maga ment be, hogy leszerelje a késével hadakozó huligánt. Amint belépett az ajtón rögtön meglátta, melyiknél van a kés, odalépett hozzá és ruhájánál fogva kirántotta a söntésbe. Mindez nem sok időbe telt, de a néhány másodperc elég volt arra, hogy az egész banda. — az asztalokat, székeket feldöntve — a kötelességét teljesítő italbolt vezetőjére vesse magát. Ezzel kezdődött a verekedés. Kovács Sándor ved te magát a rázúdúló ütések elől, ie a banda nagy erőfölénye mindig legyűrte, A huligánokszó- dásüvegekkel, székekkel ütötték Kovács Sándort, s a banda asszonytagjai az udvarról behozott téglákkal ütlegelték, ahol érték, az italbolt-vezetőt. Kovács Sándor, a verekedés közben igyekezett hátrább húzódni és az ajtó felé menni. Nem vette észre a nagy kavarodásban, hogy a késsel rendelkező huligán mögéje került. Amikor észrevette már késő volt: a huligán négy késszúrással megsértette a fejét. A szúrások — ha Kovács Sándor nyakát érik, — köny- nyen halálosak lehettek volna. Ekkorra azonban már a huligán banda — miután észrevettélt, hogy telefonáltak a rendőrségnek — kisebb csoportokban menekülni kezdett Kovács Sándor ezt is látta* s megpróbálta a banda vezetőjét lefogni, hogy majd a rendőrségnek átadja. A bandavezért azonban társai kiszabadították, s együtt elmenekültek. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást a huligánok után és úgyszólván órák alatt össze is szedték a verekedőket. A huligánbanda vezéreit, Balázs András. Baranyai Károly, Váradi József budapesti lakosokat előzetes letartóztatásba helyezte. A kihallgatások során kiderült, hogy egyikük nemrégen szabadult a börtönből, a másikat pedig most helyezték feltételesen szabadlábra. A verekedő huligánok hamarosan bíróság elé kerülnek ** Az eset egyik tanúságaként feltétlenül azt kell megemlítenünk, hogy illetékes szerveinknek még erőteljesebben kell küzdeniük a huliganizmus, a munkanélküli csavargók ellen. Véleményünk szerint meggondolandó az a javaslat is, amit Kovács Sándor mondott: Az italboltok vezetőinek legyen jogában íz, hogy meghatározza: kit szolgál ki. Az italbolt-vezetők nagyrésze jól ismeri a nála. megforduló embereket, ismer-; azokat a kötekedő, néhány pohár italtól lerészegedő, 6 mindenre elszánt huligánokat, akik ellen a társadalomnak védekeznie kell. Ezeket egyetlen italboltban se szolgálták ki! Mégegyszer megjegyezzük- a javaslat meggondolandó. DÉR FERENC I
