Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-27 / 210. szám

Heves megyei fSldmüvesszővetk ezete k fejlődése Magyarországon a földmű­vesszövetkezeti mozgalom több mint hat évtizedes fej­lődésre tekinthet vissza. Vol­tak szövetkezetek az Osztrák- Magyar Monarchia idejében is és működtek a falu gazdag kulákjai által vezetett Han­gya szövetkezetek, Horthy 25 éves uralma alatt is. A Horthy-rendszerben mű­ködő Hangya szövetkezetek teljes egészében megfeleltek az akkori társadalom követel- piényeinek. A szövetkezetek ténylegesen nagy vagyonnal rendelkező, a falu felső rétegét képviselő kulákok irányítása alatt állottak. A szegény pa­rasztok és a nicstelen agrár­proletárok anyagi helyzetük miatt, csak kis összegű rész­jegyeket jegyezhettek és ezért, de másrészt azért is, mert a falu társadalmi életében el­foglalt helyük olyan megkü­lönböztetést jelentett számuk­ra, amely megakadályozta őket abban, hogy a szövetke­zetek életébe tevőlegesen be­leszóljanak. Csak a felszabadulás után kezdődő nagy társadalmi vál­tozások következtében kerül­hetett sor arra, hogy a szö­vetkezeti mozgalom fejlődésé­ben is fordulat álljon be, melynek eredményeként a szövetkezetek irányítása való­ban a falu többségét kitevő dolgozó parasztok kezébe ke­rüljön. A MKP kezdeményezésére és vezetésével végrehajtott földreform képezte az alapját annak, hogy a Hangya szövet­kezetek helyébe új, a dolgozó parasztság érdekeit képviselő szövetkezetek jöjjenek létre, hogy a szövetkezetek vezeté­séből ki lehessen szorítani a kizsákmányoló földbirtokos és kulák eleméket. EBBEN AZ ÉVBEN meg­rendezett kiállításon a múlt évektől eltérően, szép ered­ményt mutat a földművesszö­vetkezetek fejlődését, munká­ját bemutató kiállítás. A 250 négyzetméteren elterülő SZÜ- VOSZ pavilonban megrende­zett kiállítás azt mutatja, hogy szövetkezeteink nagy lépésben haladnak a fejlődés útján. A dokumentációs pavilon — amely majdnem teljesen üveg­ből készült — látványos kép­pel fogadja a látogatókat. Az ötletes kivitelezés jóvoltából könnyedén megismerKedhe- tünk a földművesszövetkeze­tek sokrétű feladatával és a mezőgazdasági termelés növe­lésében betöltött szerepével. Különösen nagy érdeklődéssel szemlélik vidéki termelőink az oacányi földmüvesszövetke- zet gépi munka szervezését szemléltető makettet. Ugyan­ilyen érdeklődés volt tapasz­talható a műtrágya használatá­nak bemutatásánál. A beszá­moló adatok azt mutatják, hogy a földmű vesszövetkezet. a MÜNÖSZER Vállalattal karöltve eredményesen töre­kedett arra, hogy eljusson a gazdákhoz az eredményeket elősegítő műtrágya. A szövetkezeti felvásárlás be­mutatásának, a felvásárolt áruk mellett fényképekkel szemléltetik a termeléshez ka­pott segítségeket. Érdekes és látványos a méhészeti szövet­kezetek, szakcsoportok kiállí­tása. A látogatók különös ér­deklődéssel szemlélik az üveg­falú kaptárt, amelyben a mé­hek ezrei végzik mindennapi munkájukat. Ugyanitt talál­ható a pavilon másik szép A Hangya szövetkezetek felszámolása és az új földmű­vesszövetkezetek kialakítása nem volt könnyű feladat. A párt segítségére volt szükség ahhoz, hogy meg lehessen törni a kulákok ellenállását, s a párt tekintélye és közre­működése szerezhetett ér­vényt, válthatta valóra, hogy a szegény és újonnan földhöz jutott parasztok elgondolása a szövetkezeteket illetően érvé­nyesülhessen. Ha a földművesszövetkeze­tek jelenlegi gazdasági hely­zetét vizsgáljuk, láthatjuk csak igazán azt a fejlődést, amelyet szövetkezeteink 13 év alatt elértek. A szövetkezetek alapító tag­jai tudják a legjobban, hogy ezeket az eredményeket a maguk erejéből, az általuk összeadott részjegyekből nem tudták volna elérni. Tudják jól, hogy a szövet­kezeti élet beindulásában mi­lyen szerepet játszottak azok az eszközök, épületek és egyéb berendezési tárgyak, amelye­ket a párt segítségével a volt földbirtokosoktól megszerez­tek. Tudják jól, hogy a falu gyorsan növekvő igényeinek ki­elégítéséhez szükséges áru- mennyiséget saját eszközeik­ből nem tudták volna biztosí­tani, ahhoz a munkás-paraszt állam által nyújtott hitelek kellettek. Ennek az állandó pénzügyi támogatásnak és a földművesszöveikezetet meg­alakító tagság törhetetlen aka­raterejének és anyagi támo­gatásának lehet köszönni azt. hogy szövetkezeteink ma már korszerűen berendezett bolti hálózattal rendelkeznek, mely­nek árukészlete választékból és minőségben sok esetben el­éri a városi boltokét. (Folytatjuk) színfoltja; a virágos szikla­kért. A SZÖVOSZ PAVILON ke­reskedelmi részlege azt bizo­nyítja, hogy parasztságunknak milyen nagy mértékben emel­kedik az életszínvonala. Az iparcikkek falusi forgalma 1953- tól 1957-ig több mint két és félszeresére nőtt. De ugyanígy megnövekedett a mezőgazdasági kisgépek for­galma is. Ha megnézzük 1954- ben szövetkezeteink 101.4 millió forintért vásároltak kis­gépeket, míg 1957-ben 480,8 millió forintot fordított pa­rasztságunk a termelést meg­könnyítő eszközök beszerzésé­re. Beszédes bizonyítékok, me­lyek azt mutatják, hogy pa­rasztságunk vásárlóereje óriá- sian megnövekedett. A motor- kerékpárok, háztartási gépek, ruházkodási és kultúrcikkeic, amit a kiállításon bemutattak, mind megtalálhatók a falusi földmüvesszövetkezeti boltok­ban. A falusi dolgozók igényeit egyre jobban kielégíti a szö­vetkezeti kereskedelem, amely 1953. óta megkétszerezte bolt­jainak számát, sok szaküzle­tet, vendéglőt és cukrászdát nyitott. A könyvkiállitás keretében bemutatott szépirodalmi, is - meretterjesztő, politikai, me­zőgazdasági és egyéb szak­könyvek is megtalálhatók az ország bármely részében. A földművesszövetkezetek igye­keznek országszerte ellátni a parasztságunkat olvasnivaló­val, hogy ezen keresztül is a termelés segítségére legyenek. Láthatjuk továbbá, hogy milyen élénk árucsereforgal­mat bonyolítunk le a külföldi szövetkezetekkel. Több ezer motorkerékpárt, háztartási gé­peket, kerékpárokat, fűszer- és egyéb árukat juttattak el a falusi lakosság részére. A falusi takarékszövetkeze­tek is helyet kaptak a pavi­lonban. Arról tájékoztatják a látogatókat, milyen előnyök­kel jár a takarékszövetkezeti tagság, milyen segítséget nyújt a termelésükhöz. ÉRDEMES FELKERESNI a MEZÖSZÖV gépkiállítást és az öntözéses gazdálkodás be­mutatóját. Az öntözés iránt érdeklődők megismerhetik a 60 méter átmérőjű, körben ön­töző esőágyút. Más házi víz­gazdálkodási berendezés lát­ványossága mellett, hasznos felvilágosítást ad a termelők­nek. A gépeket működés köz­ben mutatják be és így az ér­deklődőik megismerhetik azok teljesítményeit és kezelését. A sok látnivaló után, ha a néző elfáradt, megpihenhet a SZÖVOSZ cukrászdájának te­raszán. Ezenkívül a kiállítás több pontján szövetkezeti la­A két község egyik legjobb jövedelmet biztosító terménye a cukorrépa. Noha a növény elég munkaigényes, a termelé­se mégis kifizetődik, mivel a községben nem ritka az olyan termelő, aki elérte a 180 má­zsás átlagos termést is. A múlt évben sok' olyan termelő volt, aki 2 mázsán felül kapott cukrot az átadott cukorrépa­mennyiség után. Jól jövedel­mez, mivel a talaj és a ter­mészeti viszonyok kedvezőek a növény számára. Ezek után mindenki azt gon­dolná, hogy a jövő évi szer­ződések lekötését már telje­sítették, hiszen ahol ilyen jó jövedelmet biztosít, nem kell agitálni a termelésre. Ez azon­ban nem így van, mert a föld­művesszövetkezet még most is csak 59 százalékra áll a terv­teljesítés terén. A szövetkezet dolgozói nem foglalkoznak kel­lően a szerződéskötésekkel, amit bizonyít az a tény is, hogy a tervszámokat, amit a dolgozók megkaptak, szemé­lyenként még senki sem telje­sítette. Sőt Balázs László még egyáltalán egy négyszögölet sem szerződött, annak ellené­re, hogy a munkaideje ezt megengedné. A község dolgozói is eléggé idegenkedve fogadják ezt a korai szerződéskötést és kifo­gásokat keresnek az ellen. Az igaz, hogy a jelenlegi átvételi munka már a kezdetnél ad kifogásolni való okot. Sokan arról panaszkodnak, hogy ha napjában több esetben visznek átadni cukorrépát az átvevő­helyre, a kocsi súlyát minden mérésnél változtatják. Ügy gondoljuk, hogy ebben igazuk van a termelőknek, mert 10— 20 kilogrammos eltérések nem lehetnek egy szekér súlyánál. Azzal is többet kellene törőd­ni, hogy azok a termelők kap­ják meg most a szállítási en­gedélyeket, akiknek nincs fo­gatuk. Az esőzések beálltá­val bizony nehezebben kap­nak majd fuvarost a répa be­szállításába. Ezenkívül sok pa­nasz van a répa földességi le­vonásánál is. Ügy mondják, hogy gyakran 70 kg levonáso­kat is eszközölnek, mivel az átvevő azt mondja, hogy ez a levonás megengedett. Lehet, hogy igazuk is volna akkor, ha esőzések volnának, de ilyen száraz őszi időben nemigen he­lyes a levonás. A panaszok nem nagyok és könnyen lehet rajtuk segíteni. Éppen ezért nem lehet ok a jövő évi szerződéskötések el­ei-konyhák várják a látogató­kat. Már az elmúlt években is megismerhették a fölműves- szövetkezeti csárda ételeit a látogatók. Itt a törökszent­miklósi földművesszövetkezet szolgálja fel a különböző étel­különlegességeket. A sok étel között megtalálható: a híres bejtárleves, kunsági csikós­hús, ci gúnyos töltöttkáposzrea és más ételkülönlegességek. A kiállítási sok jó ennivaiő után szövetkezeti szakcsopor­tok borkóstolóiban finom faj- borokat lehet fogyasztani. A tapasztalat után ítélve a to­kaji borok mellé közvetlenül felzárkóztak megyénk borai is; az abasári, verpeléti szak­csoportok faj borai elég jól csúsztak a szomjas torkokon. A sok érdekes látnivaló és a bőséges fogyasztani valók, amelyeket a földművesszövet­kezetek hoztak el erre a ki­állításra, azt bizonyítják, hogy szövetkezeti mozgalmunk tel­jesen betölti szerepét a falu életében, valamint a lakosság ellátásában. mulasztására. Biztosan furcsá­nak tartanák a poroszlói és újlőrincfalvi termelők is, ha jövőre cukrot akarnának vá­sárolni és az üzletből valami­lyen indokkal elutasítanák őket. Ha lehetőség van a ter­melésre és a gazdák akarnak is termelni, miért keresik a kifogásokat a szerződésköté­sek ellen. Országunk terv sze­rint dolgozik, tehát a szerző­dések megkötésével már előre biztosítjuk a cukorrépa terüle­tet. A jó gazda már a betaka­rításkor gondol a jövő évi ter­melésre, hogy az őszi trágyá­zást és talajmunkát már most úgy végezze. Űjlőrincfalván is jobban megszívlelhetnék kormányunk intézkedését. Ne csak beszél­nének, hanem tettekkel is bi­zonyítanák, hogy képesek jobb eredményeket is elérni. Tud­juk, hogy most, a betakarítás időszakában sok a munka. En­nek ellenére Balázs Benjámin elvtárs, mint termelési felelős elsősorban többet törődhetne a szerződéskötésekkel. Eddig még csak 6,5 kh-ra kötött szerződést, pedig ebben a köz­ségben még az a kifogás sem lehet, hogy a dolgozók nem kaptak szállítási engedélye­ket az idei termésre. Ügy lát­juk, hogy Balázs elvtársat is nagyon elfoglalja a saját gaz­dasága és így kevés idő jut a szerződéses termeltetésre. Jó időbeosztással azonban ezt is megoldhatná és ha a dolgozó társaival elbeszélgetne, jobb eredményekről tudnánk beszá­molni. Ügy azonban nem lehet dolgozni, hogy a termelési ér­tekezletekre még csak el sem megy. Poroszló és Üjlőrinc- falva kb. 3 km-re van egy­máshoz, és mégis, ha Sípos elvtárs, a földművesszövetke­zet ig. elnöke közölni akar va­lamit Balázs elvtárssal, kény­telen neki levelet írni. A jó kapcsolat hiányzik a termelési felelős és a földmű- vesszövetkezet között. Ha to­vábbra is így dolgoznak, ez a munka rovására is mehet. Sür­gős intézkedésre van szükség, ezt az eddig elért „eredmé­nyek” is megkövetelik. Több támogatást vár a föld­művesszövetkezet a poroszlói és újlőrincfalvi termelőktől, mert csak jó együttműködés­sel tudják megvalósítani a ki­tűzött célokat. A jövő évi cukorrépa terület biztosítását csak úgy lehet tervszerűen Végrehajtani, ha már most megkötik a szerződéseket. ———^— Földművesszövetkezeti szemmel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon--- ■' ——ii /V e kifogásokkal, hanem tettekkel teljesítsék a cukorrépa szerződést Poroszlón Uj módszer a szerződéses gépi szántás végrehajtásában Adácson Ez az első ősz, amikor föld­művesszövetkezeteinkre külö­nösen felelősségteljes munka hárul a gépi munkák megszer­vezésében. A dolgozó parasz­tok egyre nagyobb számban és növekvő bizalommal tekinte­nek a gépállomások felé. Mió­ta a földművesszövetkezetek átvették a gépi munkák szer­ződéskötésének intézését, ez a bizalom csak egyre erősödik. Ma már a gyors munkavégzés mellett a minőségre is különös gonddal ügyelnek traktoro­saink. A r inőségi átvételek­kel eddig elég sok baj volt és ennek következtében jó né­hány termelőt elidegenítettek a gépi munkáktól. Termelőink­nek pedig csak sok utánajárá­sok és várakozások közepette végezték el a munkákat. Kormányunk ezt a terhet vette le a dolgozókról, amikor úgy intézkedett, hogy ezután a földművesszövetkezetek végzik a gépi szántások szerződéskö­tését. Az eddig eltelt idő azt bizonyítja, hogy a földműves­szövetkezetek mezőgazdasági üzemágai ezeket a munkákat képesek is ellátni. A kormány intézkedése után ma az agro- nómusok, termelési felelősök is arra törekszenek, hogy a termelőket teljesen tehermen­tesítsék a gépi munka utánjá­rás alól. így született meg egy igen hasznos és más községben is megvalósítható ötlet Adácson. Ebben a községben annyira ki­kapcsolták á termelőket, hogy a legkevesebb időtöltéssel old­ják meg az őszi szántásokat. Gulyás József, a földművesszö­vetkezet mezőgazdasági üzem- ág-vezetője, a munkájuk meg­könnyítésére vezette be az alábbi nagyon hasznos újítást, amit azóta is alkalmaznak: A termelő, aki gépi mun­kákra szerződést akar kötni, felkeresi a földművesszövet- kezetet. A szerződés megkötése után befizeti a terület munka­díjának összegét és ezek után kap egy kartonlapot, amelyen szerepel a termelő neve, a szerződött terület nagysága és a munkautalvány száma. A munkalapot és a pénz befize­tési bizonylatot átadja a trak­torosnak, majd a kis karton­lapot, egy karóra tűzve, elhe­lyezi a földjén. Ezekután jel­zést tesz, hogy a szántást ösz- szevettetve, vagy szétvettetve akarja, hogy elvégezzék. Ha szétvettetve kívánja szántani, akkor a terület két szélére jól látható jelzést készít kapával. Amikor pedig azt akarja, hogy összevettetve legyen szántva, akkor egy jelzést készít a szán­tóföld közepére. Ezekután a termelő nyugodtan hazame­het, hiszen amikor a traktor a földjéhez ér, a traktoros már látja, hogyan kell szántani. A földművesszövetkezet me­zőgazdasági üzemága úgy hatá­rozott, hogy addig egy dűlőbe nem helyeznek traktort, amíg ott 12 kát. hold szerződött te­rület nincs. Ez helyes is, mert így biztosítva van a traktor­nak a folyamatos munkája, másrészt a termelő is jobban jár, mert így a nagyüzemi munka után járó kedvezmény­ben részesül. Ezzel a módszer­rel nem kell várni a termelők­nek a traktort kint a földjük végén és így nem rabol el tő­lük a várakozás időt. A szö­vetkezet agronómusa egy-egy terület szántásának befejezése után minőségileg átveszi a munkát és így a szerződött fél­nek erre sincs gondja. Nyugod­tan végezhet más munkát, mert a mezőgazdasági üzemág elintéz helyette minden teen­dőt. Nincs gondjuk a szántás­ra és ezzel jelentős tehertől szabadultak meg az adácsi ter­melők. Ezt a módszert minden köz­ségben meg lehet valósítani* csak a termelési üzemág lele­ményességére van szükség. SZABÓ LAJOS. Eredmények és gondok a pélyi rizstermelőknél Az évi fáradságos munka eredményét takarítják be a pélyi határban. A szakcsopor­tok és a termelőszövetkezet jó termést értek el ebben az év­ben. Annak ellenére, hogy a tavalyi őszi szántást nem min­den területen tudták elvégezni, mégis jó eredményt mutat az eddig elcsépelt termény. A Dózsa szakcsoport elnöke, Fodor elvtárs szerint ebben az évben is elérik a 18—19 má­zsás átlagtermést. Az időjárás is kedvező volt az aratásra, aminek eredménye, hogy két hét alatt befejezték a majd 200 hold rizs aratását. A szak­csoport-tagok családtagjaik be­vonásával végezték az aratást. Olyan nap is volt, hogy 140 személy dolgozott a szakcso­port rizstábláin. Még jobb ter­méseredményeket is lehetett volna elérni, ha megfelelő mennyiségű műtrágyát kaptak volna. Sajnos, ebben az évben csak 25 kg-ot tudtak holdan­ként szétszórni. A jövő évi terméseredmények fokozására úgy tervezik, hogy holdanként egy mázsa bioszuper alaptrá­gyát és 50 kg. nitrogén műtrá­gyát fognak felhasználni. Eh­hez azonban több támogatást várnak a MÜNÖSZER Válla­lattól. Az idén 35 vagon termést ta­karítanak be, amelyből eddig már 10 vagont el is csépeltek és részben már el is szállítot­tak. A csépléssel egyidőben végzik a rostálást és a szállí­tást. Terményeiket a földmű­vesszövetkezeten keresztül ér­tékesítik. Az eddigi becslések szerint kát. holdanként 4500— 5000 forint tiszta jövedelmet biztosit a rizs a szakcsoport tagjainak. Az eredmények mellé most gondok is tornyosulnak. Azo­kon a területeken, ahol tavaly őszi szántásokat végeztek, egy­két mázsával több termést ér­tek el. Ezért úgy tervezik, hogy az idén egész területüket még az ősz folyamán megszántják. A szántást már meg lehetne kezdeni, ha megfelelő erőgép állna rendelkezésükre. Sajnos, a beígért lánctalpas traktoro­kat még a mai napig sem kap­ták meg, pedig most, a száraz időjárás idején, könnyebben elvégezhetnék a munkálatokat. Az igaz, hogy a gépállomás igazgatósága is sokat gondol­kodik az erőgépek biztosítá­sán, de a tervezgetésekböl és intézkedésekből még eddig nem valósítottak meg semmit. Jó lenne, ha a cséplésnél fog­lalkoztatott traktorokat átállí­tanák éjjeli szántásokra. Ez is előrehaladást jelentene. Másik gondjuk: a jövő évi műtrágya-szükséglet biztosítá­sa. A rendeléseiket már több mint egy hónappal ezelőtt el­küldték, sajnos, még erre is csak ígéreteket kaptak. Jó len­ne, ha az illetékes vállalat az ígéretek helyett megkezdené a megrendelt műtrágya-mennyi­ség legalább egy részének le­szállítását. Reméljük, hogy a termés- eredmények fokozása érdeké­ben mind a gépállomás, mind pedig a MÜNÖSZER Vállalat mindent elkövet, hogy a pélyi rizstermelőknek levegyék a vállukról ezen gondjukat. UL

Next

/
Thumbnails
Contents