Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-27 / 210. szám
MSS. szeptember 27., szombat NÉPÚJSÁG 3 Beszámoló a kormány munkájáról Dr. Münnich Ferenc beszéde Az 1958. évi beruházási keret a legfontosabb célkitűzések megvalósulására ad lehetőséget (Folytatás a 2. oldalról) paraszt hatalom elleni támadást A rendőrség és igazságügyi szervek erélyesen léptek fel a gazdasági élet kártékony elemeivel, az üzérkedőkkel, spekulánsokkal szemben is. Hozzáláttunk ahhoz is, hogy véget vessünk a közéletben jelentkező korrupciós jelenségeknek. Rendőri és igazságügyi szerveink állandó követelményként tartják szem előtt azt, Dr. Münnich Ferenc ezután beszámolt az Országgyűlésnek a Minisztertanács ez év januárja óta végzett további munkájáról. A kormány az Országgyűlés áprilisi ülésszakára benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről, majd az Országgyűlés júliusi ülésszakára az 1958—60. évi hároméves népgazdaság fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. A kormány a többi között megvizsgálta az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi VIII. sz. törvényerejű rendelet intézkedéseit és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak a rendelkezés végrehajtása során tapasztalt visszásságok megszüntetésére. Tovább fejlesztette a .kormány a hivatali helyiségek lakássá történő visz- 6zaállításáról szóló további rendelkezéseket. A kormány másik nagyjelentőségű lakásügyi intézkedése, az április 15-én kibocsátott rendelet, amely védelmet biztosított a személyi tulajdonban álló házak bérlőinek. A gyakorlat mutatja, hogy ez a rendelet még kiegészítésre szorul. Április 15-1 rendeletében a kormány szabályozta a magánszemélyek gépkocsi használatát, lehetővé téve, hogy magánszemély külön engedély nélkül vásároljon és üzemeltessen belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit. A kormány szabályozta a kisiparosok ipargyakorlását, módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi rendelkezéseket, leszállította kilogrammonként tíz forinttal a vaj fogyasztói árát. A Minisztertanács az ifjúság nevelésével és képzésével kapcsolatban elhatározta a politechnikai oktatás bevezetését. Az Elnöki Tanács a kormány javaslata alapján bevezette a középiskolai és egyetemi tanulmányaik folyamán minden kiváló eredményt felmutató doktorjelöltek kitüntetéses doktorrá avatásat. Az ifjúság nevelésével függ össze a tanító- és óvónőképzés átszervezése is. A kormány kiterjesztette a gyermekbénulás elleni védekezést. A jogszolgáltatással kapcsolatosak a kormánynak azon rendelkezései is, amelyek a vállalati jogtanácsosok és az ügyvédek működését szabályozták. A Minisztertanács elnöke ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as év első 8 hónapjában, az ellenforradalmat követő gazdasági konszolidáció után tovább fejlődött és eredményesen halad tovább a megkezdett úton. Az 1958-as évet több olyan vonás jellemzi, amelyek a korábbi években nem, vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesültek. Ilyen például az egyenletesebb termelés, a megalapozottabb beruházási politika, a termelés szerkezetének átalakulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. Kedvező volt az ipar nyersanyag- és energiaellátása. A mezőgazdaságban a gabonaneműek termése a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb volt, ■«lat az előző években, az álhogy minden bűncselekmény elbírálásánál különbséget, kell tenni egyrészt a tudatos ellenséges elemek, a rendszeres, a visszaeső bűnözők, a huligánok. másrészt a megtévesztett, az állam törvényei ellen először vétő. kisebb jelentőségű és súlyos bűncselekményt elkövető dolgozók ügyeinek elbírálása között. Bíróságaink eljárását is a törvényesség elveinek legszigorúbb tiszteletbentartása jellemzik. Az eljárások során a legteljesebb törvényszerű lelatállomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagyobb volt, mint 1957. megfelelő időszakában és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A külkereskedelmi forgalom az előző évvel szemben már csak kis mértékben volt passzív. Az átlagos bérszínvonal nagyjából a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül kifizetett nyersanyagrészesedés, valamint a foglalkoztatottság növekedése következtében a lakosság jövedelme meghaladta a múlt évit. A növekvő jövedelmeknek megfelelően nőtt a lakosság vásárlása, elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből. Az 1958. év első hét hónapjában az állami ipar teljes termelése — az idényjellegű élelmiszer- ipart nem számítva — 12 százalékkal volt több, mint 1957. egészének havi átlaga és 17 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaság helyzetéről szólva, a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy 1958- ban tovább csökkent a kenyér- gabona és nőtt az egyéb, főleg takarmánygabona és a szálastakarmánynövények vetésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,7 millió kataszteri hold volt a kenyérgabona vetésterülete, a múlt évinél 173 000 kataszteri holddal — hat százalékkal kevesebb. A gabonaneműek termésátlagai a kedvezőtlen időjárás következtében, az előzetes becslések alapján, a végleges cséplési eredmények még nem állnak rendelkezésre, nem érik el az 1957. évit. Az állatállomány 1958. tavaszán — a szarvasmarha kivételével — nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az állománynövekedés különösen az anyaállatoknál volt nagyarányú, ami a várható szaporulat szempontjából igen kedvező. 1958. júniusában az egyéni gazdaságok sertésállománya 5 millió 475 ezer volt, körülbelül 400 000-rel több, mint 1957 közepén. Ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének sok kedvező feltételét teremtettük meg — folytatta a továbbiakban dr. Münnich Ferenc. — Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt. Jobban érvényesül a szövetkezeti demokrácia, javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányításában. A jelenleg működő 2714 mezőgazdasági termelő- szövetkezetnek körülbelül fele igen jól gazdálkodik, de — velük együtt — az ország összes termelőszövetkezeteinek a főbb növényeknél elért termésátlagai meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait hetőség nyílik a szabad védekezésre. Annak ellenére, hogy a bűnügyi nyomozás fejlődése folytán a bírósági eljárásban a nyomozás által megállapított tények kerülnek elbírálásra. bíróságaink következetesen ragaszkodnak a perrendszerű bizonyítékok legszélesebb körű beszerzéséhez, pusztán a beismerő vallomás önmagában bizonyításul nem szolgál, s mint egyedüli körülmény a bűnösség megállapítására nem alkalmas. A termelés emelkedéséhez, egyenletesebbé válásához nagy mértékben hozzájárult az ipar vezetésének, a tervezési munkának javulása. A széntermelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavartalan szénellátását, továbbá azt, hogy nagyobb erőket lehetett az előkészítő munkák, elsősorban a jobb minőségű szenek termelésére fordítani. Az év folyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos alapanyag, a kőolaj termelése, de így történt ez a gazdaságunk egész területén is. A termelés mennyiségi növekedése együtt járt a termelés műszaki színvonalának javulásával, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték kialakításával. A munkaigényesebb termékeket gyártó ágazatok, mint például a gépgyártás, villamosgépipar, műszeripar termelése 1958. első hét hónapjában a többi ágazatnál nagyobb ütemben emelkedett. Az állami építőipar 365 millió forinttal — 23 százalékkal j — több építményt fejezett be, I mint az elmúlt.év első felében. Szeretném hangsúlyozni az állatállomány gyorsütemű növelésének fontosságát. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk termelpszövetkezeteink ked- vezméhyes feltételek melletti tenyészállat ellátását. Ez évben jelentős változások következtek be a termelőszövetkezetek árutermelésében is. A termelőszövetkezet több árut értékesít és a tagságnak több pénzt tud adni, ami előnyös a rendszeres előlegezés szempontjából is. Termelőszövetkezeteinknek komoly segítséget jelentett az az intézkedés, hogy a szakmai vezetés gyengeségét pótlandó, állami támogatással, szakértő agronó- must alkalmazhatnak. Sok új termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás is alakult. Augusztus elsejéig az összes szakcsoportok és társulások száma 2336, tagjaik száma 71 614, szántóterületük pedig 67 772 katasztrális hold volt. 1958. augusztus 1-én a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, társulások stb., tehát a mezőgazdasági termelésre alakult különböző típusú szövetkezetek együttes száma 5876, a tagok száma 243 855, a földterületük pedig 1 583 925 katasztrális hold volt. Áz előzetes tájékoztató adatok szerint jelenleg 37 szövetkezeti községünk, városunk van és az ősz folyamán előreláthatólag még további 56 lesz. Termelőszövetkezeti mozgalmunk kilábalt az ellenforradalom okozta hullámvölgyből és szép fejlődésnek indult. Ezt a folyamatot illetékes szerveinknek a szövetkezeti parasztság és legöntu- datosabb egyéni parasztok támogatásával aktívabban kell népszerűsíteni, előbbre vinni, szigorúan betart- | va az önkéntesség elvét. A Minisztertanács elnöke ezután a beruházásokkal foglalkozott, mint mondotta — a kormány az 1958. évi állami beruházási tervet 9.5 milliárd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelével, valamint a szövetkezeti saját erőből megvalósult beruházásokkal és a magánlakás építkezésekkel együtt 10,9 milliárd forintot tesz ki. Az állami beruházások összegéből az ipar 4,3 milliárd forinttal (45 százalék), a mezőgazdaság 1,2 milliárd forinttal (13 százalék), a közlekedés 1 milliárd forinttal (11 százalék), a lakásépítés pedig 1,3 milliárd forinttal (14 százalék) részesedik. A beruházási összegnek mintegy 70 százaléka termelő jellegű beruházási célkitűzéseket, 30 százaléka pedig szociális, kulturális, kommunális és A külkereskedelem helyzetére rátérve, a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy a külkereskedelmi mérleg aktivitásán keresztül meg kell teremtenünk a fizetési mérleg egyesúlyát, biztosítanunk kell az ellenforradalom után a Szovjetuniótól és a baráti országokból a gazdasági életünk talpraállításához kapott hitelek visszafizetését. A párt és a kormány ezért olyan határozatokat hozott, amelyekkel a gazdasági munka középpontjába helyezte a külkereskedelmi igények fokozottabb kielégítését. Az 1958. évi külkereskedelmi tervünk adatai meghaladják a korábbi évek előirányzatát. Az import 1957-ben 22,9 százalékkal csökkent ugyan, azonban figyelembe kell venni az ellenforradalom következtében a termelés kiesése miatt szükségessé vált behozatalt. 1958. évi importunk jóval meghaladja az előző évek importját. Az 1958. évi exportelőirányzatunkat a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása érdekében körülbelül 14 százalékkal növeljük. Dr. Münnich Ferenc ezzel összefüggésben ismertette a Szovjetunióval és különböző népi demokratikus országokkal folytatott gazdasági tárgyalásainkat. Ami a tőkés országokkal való forgalmunkat illeti — folytatta — meg kell mondanom, hogy noha az az áruforgalomnak csak egy negyed részét alkotja, számunkra még sem elhanyagolható. A jövőben különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a gyengén fejlett, illetőleg gazdaságilag elmaradott tőkés országokkal való kapcsolataink alakulására. Külkereskedelmünk további alakulásának az egész népgazdaság fejlődésének kulcskérdése az ipari termékek korszerűségének, minőségének, magasabb műszaki színvonalának kialakulása. Ennek érdekében haladéktalan feladat a termelés és külkereskedelem közötti együttműködés tovább elmélyítése, a külkereskedelem igényeinek fokozottabb érvényesítése a termelésiben. ★ A Minisztertanács elnöke ezután elmondotta, hogy 1958- ban tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. Az átlagos bérszínvonal nagyjából a múlt évi szinten stablizálódott, de a béreken felül — elsősorban a körülbelül 900 millió forintot kitevő nyereségrészesedés kifizetése folytán jelentős pénzösszeg növelte a lakosság jövedelmeit. 1958. első hét hónapjában munkabérek és személyi jellegű kifizetéseik címén 11 százalékkal, felvásárlás címén 3 százalékkal nagyobb összeget kapott a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. Az adózásokról szólva elmondotta, hogy a kormány egyéb nem termelő jellegű beruházási célkitűzések magvalósítását szolgálja. Az 1958. évi szerény beruházási keret csupán a leghalaszthatatlanabb és a népgazdaság további arányos fejlesztése szempontjából legfontosabb beruházási célkitűzések megvalósítására ad lehetőséget. Erőnkhöz mérten, fontos felújító jellegű beruházásokat is teszünk. Ki kell emelnem lakásépítő tevékenységünket. Ez évben 10 695 lakás építését fejezzük be a központi lakáskeretből. Tervezzük 20 000 magánlakás felépítését is. Ezzel a száz lakásra jutó lakosok száma 374 lesz, mintegy 0,5 százalékkal kevesebb, mint 1957-ben. A kórházi ágyfejlesztés eredményeképpen 1958. folyamán a 10 000 lakosra jutó ágyszám az 1957. évi 62,6 százalékkal szemben eléri a 68,3 Ezután röviden foglalkozott közoktatásunk helyzetével és általában művelődéspolitikánk eredményeivel, problémáival. terveivel. Kijelentette, hogy az általános iskolai tanulók létszáma jelentősen emelkedett. A most megkezdődött tanévre közel 30 000-rel több fiatal iratkozott be. mint az elmúlt esztendőkben. Ez évben életbe léptettük az új felsőtagozatú tantervet, amely alkalmas arra. hogy 10- 14 éves tanulóifjúságunkat dialektikus, materialista világnézetű. szocialista erkölcsű népét. hazáját szerető, szilárd alapműveltségű emberekké neveljük. A tanterv azonban csupán egyik feltétele ennek. Nagy szükség van ehhez a pedagógusok meggyözödéses, oktató nevelő munkájára. A hároméves program ez évi részeként ezer általános iskolai tantermet építettünk fel. Ebszázalékot. Befejeződik ez évben 771 általános iskolai új tanterem építése is. • Évközben munkásoszályunk kiemelkedő munkája, valamint pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája eredményeképpen lehetővé vált az 1958. évi beruházási terv 15 százalékos felemelése. Az állami ipar félévi terveinek 3 százalékos túlteljesítése biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb ösz- szegű beruházást lássunk el a szükséges gépekkel, építőanyagokkal és egyéb berendezésekkel. Az ez évi beruházási terv felemelése közvetlenül kihat a termelés színvonalának javulására is, ami viszont a hároméves terv további éveiben újra lehetővé teszi majd a beruházás ismételt megemelését. ben benne vannak a társadalmi erőforrásokból, illetve az állami támogatással épített tantermek is. Évről-évre nő a középiskolai tanulók száma is. Az általános gimnáziumokban az év nyarán 11,3 százalékkal több tanuló tett eredményes érettségi vizsgát, mint egy esztendővel ezelőtt. Középiskoláinkban komoly előrehaladás történt annak érdekében, hogy ifjúságunk világnézetét, erkölcsi, politikai magatartását, valamint önálló logikus gondolkodását és gyakorlati készültségét magasabbra emeljük. ★ (Dr. Münnich Ferenc beszédének befejező részét és az Országgyűlés további munkájáról a tudósítást holnapi lapszá- munkban folytatjuk.) Népgazdaságunk 1958-ban tovább fejlődött, eredményesen halad a megkezdett úton Termelőszövetkezeteink helyzete ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt A gazdasági munka középpontjába helyezzük a külkereskedelmi igények fokozottabb kialakítását 1958. évre pénzben beszedendő adó címén 4.650 millió forint, földadó címén 750 millió forint beszedését határozta el. Az első negyedévben 115,8 millió, a második negyedben 107.9 millió forinttal több folyt be a tervezetnél. Ami az állami költségvetést jelenti, örömmel közölhetem, hogy az népgazdaságunk kiegyensúlyozott, tervszerű fejlődéséről tanúskodik. A költségvetés bevételi többlete már az eddig eltelt időben meghaladta az egész évre előirányzott összeget. Azt hiszem, nem is kell külön hangsúlyoznom, hogy sok minden egyéb mellett például az adófizetés alakulásának számai egyben dolgozó parasztságunknak a forradalmi munkás-paraszt. kormány iránti bizalmát is mutatják. Ugyanígy mindennél ékes szólóbban dokumentálja ezt a bizalmat, a szocialista építés ragyogó jöBiztosítva van a lakosság élelmiszerrel való ellátása A Minisztertanács elnöke ezután azt ismertette, mire számíthatunk az ellátás tekintetében a negyedik negyedévben? Elmondotta, hogy az év hátralevő szakára általában kielégítően biztosítva van a lakosság élelmiszerrel való ellátása. Főleg egyes vidékeken bizonyos húsfélékből még nem elég folyamatos az ellátás. A jónak ígérkező kukoricatermés és a növekvő állatállomány következtében az őstermelők nagyobb piaci felhozatalára számítunk. Ezt figyelembevé- ve, húsféleségekből is tovább javul a lakosság ellátása. Cukorból a múlt évihez' hasonló színvonalon, édesipari termékekből pedig jelentős forgaKözoktatásunk helyzete, művelődéspolitikánk eredményei, problémái, tervei vőiébe vetett hitet az ország lakosságának takarékbetét állománya is. Aki takarékoskodik, gyűjt, — az bízik a jövőben. az terveket kovácsol a szebb holnapra. Lakosságunk betétállománya 1958. augusztus 31-én 2107 millió forintot tett ki. szemben az 1957 december 31-í 1338 millió forinttal. A betétek ma már közel kétszeresét teszik ki az ellenforradalom előtti legmagasabb szintnek. De a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését bizonyítja. több más tényező mellett a belkereskedelmi áruforgalom állandó emelkedése is. Ez év első felében a kereskedelem forgalma 9,2 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első felében. Hazánk nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el a rádióelőfizetők számát illetően. Csaknem minden öt lélekre iut egy rádióelőfizető. lom emelkedése esetén is kf lehet elégíteni az igényeket. A gyengébb terméseredmény miatt hazai gyümölcsből kevesebb áll majd a téli piac rendelkezésére. Ennek pótlására a folyamatos citromellátás biztosítása mellett a tavalyinál sokkal többet importálunk gyarmatáruból és déli- gyümölcsből. Egy-két cikk kivételével a ruházati kereskedelemben kielégítő a készlet a télire nagy mennyiségben szükséges árukból. Biztosítva van a paraszti lakosság sajátos igényeinek megfelelő kielégítése is. A korábbi évekhez képest tovább javul és kielégítő lesz a téli tüzelőellátás.
