Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-27 / 210. szám

2 ncfojsag 1958. szeptember 27., szómba' A proletárdiktatúra erős, a népi hatalom minden intézménye megszilárdult Tanácskozik az Országgyűlés Az ellenforradalom megmutatta a nyugatiak mérhetetlen gyűlöletét (Folytatás az 1. oldalról) Dobi István ezután az el­lenforradalom vezéralakjairól, így Maiéterről, Dudásról be­szélt, majd elmondotta, hogy amikor a többpártrendszer be­vezetése után politikai gát­szakadás történt, Mindszenty alighanem kapott valami uta­sítást, hogy Adenauer és Fan- fani pártjának mintájára in­dítsa el a Magyar Keresztény Párt szervezését. Amikor rá­dióbeszédét elmondta és az 1945-ös püspökkari konferen­cia határozatára hivatkozott, kaptunk tőle egy támpon­tot. A konferencia ugyanis a föld kérdésével kapcso­latban „a történelmi osz­tályok” tiszteletben tartan­dó előjogairól beszélt. A prí­más pártja tehát, alighanem a régi földbirtokosokra akart tá­maszkodni. Hogy Habsburg Ottónak milyen szerepe lett volna ebben az alakulásban, nem tudom. Ő közben jelent­kezett Washingtonban Szent István koronájáért,.de az ame­rikaiak nem adták ki neki. Az ellenforradalom és sok minden, ami azóta történt, megmutatta, hogy a nyugatiak mérhetetlen gyűlölettel nézik Magyarország szocialista fej­lődését — folytatta az Elnöki Tanács elnöke — és ahol árta­ni tudnak nekünk, ártani pró­bálnak. Nemcsak a világméretek­ben, hanem kisebb térségekre, egy-egy országra leszűkítve is folyik a harc és ehhez az im­perialista hatalmaknak kint a Hiába zárták le Horthyék, szinte légmentesen a keleti ha­tárt, Magyarországon nem ok nélkül volt már 1919-ben pro­letárforradalom, proletárdikta­túra. A 20-as éveik fehérter­rorista üldöztetései, a 30-as évek nyomorúsága közben a magyar munkás és agrárprole­tár, de még a földtulajdonos parasztok jó része is keletről, a Szovjetuniótól várta a sor­sa jobbrafordulását. 1945-ben a szovjet csapatok nagyvilágban felhasználható ügynökökre és helyi szövet­ségesekre is szükségük van. Az ügynöki gárdát Magyaror­szágról megkapták a politikai szökevények első csoportjában, Nagy Ferencben, Varga Bélá­ban és társaikban. De az Egye­sült Államok már előbb is felhasználta Eckhardt Tibort, Fábián Bélát és másokat, akik természetesen éppoly kevéssé szolgáltak ingyen, mint Varga Béla, alá most megint, nem tudom hányadszor indul vi­lágkörüli útra, hogy — amint írják és mondják — „megma­gyarázza a magyar kérdést” különböző országok népeinek. Ha az ellenforradalom győ­zött volna 1956. októberében, világos, hogy ezek az ügynö­kök kiDróbált és olyan embe­rek, akikre már sokat költött Amerika — a legelsők között érkeztek volna nyugat felől hatalomátvételre s legfeljebb azokkal a nyilas és horthysta tábornokokkal lett volna vi­tájuk, akik velük együtt, ugyancsak már több mint egy évtizede amerikai szolgálat­ban vannak. A vitában persze nem Nagy Imre, Tildy Zoltán lett volna a döntőbíró, hanem valami amerikai követségi tit­kár, vagy ezredes. Hogy mi lett volna a nép holnapja, annak jelei megmu­tatkoztak abban, hogy a né­met herceg már jött a bauxi- tért, a Csepeli gyárért, Mind­szenty jelentkezett az egymil­lió hold szétosztott egyházi birtokért és a „történelmi osz­felszabadították Magyarorszá-1 got a fasiszta uralom alól. Megtörtént a földosztás, levet­ték a nép nyakáról a legterhe- sebb igáf, a nagybirtokrend­szert. Azután elkezdődött egy folyamat, amelynek során né­pi tulajdonba került a pénz­ügyi szervezet, az ipar, a ke­reskedelem és megindult a fa­jú szocialista átalakulása. En­nek legegészségesebb központ­jai — érthetően — a régi ura­tályok” földjeiért. Itt is, amott is felbukkantak nyolcszáz hol­das, ezer holdas régi földes­urak, volt főszolgabírák, csend­őrök. És az ellenforradalom győzelmének másnapján már helyükön ültek volna a főispánok, — a keres­kedelemben, iparban el­kezdődött volna az osz­tozkodás és a régi gyár­igazgatók, a bankárok ke­rültek volna a régi he­lyükre. Én nem mondom, hogy ez az új honfoglalás minden nehéz­ség nélkül ment volna végbe. A munkások biztosan sok he­lyen felzendültek volna, és a parasztok megfogják a vasvilla nyelét. De az országba egyre több fegyver, imperialista és fasiszta zsoldos áradt volna Nyugatról és — amint monda­ni szokták — a „törvényes kormány kérésére” megjelen­tek volna az amerikai csapa­tok. Pontosan úgy, ahogyan most Libanonban történt, aho­gyan Jordániába elmentek az angolok. De erre a próbatételre mégsem került sor, mert a forradalmi munkás-pa­raszt kormány kérésére segítségünkre jöttek a szovjet csapatok. Dobi István a továbbiakban arról beszélt, milyen volt a dolgozó osztályok sorsa a ka­pitalizmus, a Horthy-rendszer idején, majd így folytatta: dalmi gazdasági központok, ahol a múltban a legnagyobb volt a nyomor, és ahol évről évre, szinte forintról forintra le tudják mérni az emberek: mit változott az életük, meny­nyire emelkedett az életszín­vonaluk a szocializmusban. De a nagyüzemi mezőgazdaság szövetkezet-egységei túlterjed­nek az egykori uradalmi köz­pontokon és a falvakban a jó szövetkezetek tagságának élet­színvonala már magasabb, mint a 12—14 holdas közép­parasztoké. Ez az alapja a magyar dol­gozó nép barátságának és bi­zalmának a szovjet hatalom és a szovjet ember iránt. A szovjet—magyar barátságot sok pénzzel, árulók beszerve­Ezek azok a dolgok, amelye­ket érdemes volna a nyuga­tiaknak is tudomásul venniök. Sok pénzt költöttek árulókre» felforgatásra és mégis elvesz­tették a csatát. Miután az ellenforradalom már elbukott, majdnem két­százezer embert a legeszeve- szettebb propagandafogásokkal rávettek, hogy hagyja el hazá­ját, menjen Nyugatra, ott majd megtalálja a maga para­dicsomát. Ezeknek egy részét nem sajnáljuk. Ebben a cso­portban lehettek talán húsz­ezren is, mindenféle börtön­töltelék, rabló, gyilkos, tolvaj, bandita. Mint szabadsághősö­ket ünnepelték őket, ők futot­tak ki elsőnek az országból, volt mitől tartaniok — ők arat­ták le odakint az első „para­dicsomtermést”. Azóta pedig rabolnak, ölnek, betörnek, ga­rázdálkodnak, és egyik nyu­gati börtönből a másikba há­nyódnak. Az újságok most Gazdasági csodának, vasy politikai csodának nevezzék — mindegy, Magyarország az el­lenforradalmi lázadás és rom­bolás után, néhány hónap alatt talpraállt, Ez csak azért volt lehetséges, mert a katonai se­gítség után példátlan arányú gazdasági támogatást is kap­tunk a Szovjetuniótól és mel­lénk állt minden anyagi és po­litikai segítségével az egész szocialista tábor. Legyen történelmi tanúja ez az országgyűlés annak, hogy a táboron belül ez a kis magyar nép az el­lenforradalmat követő időkben milyen páratlan szorgalommal és minden képességének összefogásá­zésével, hazug hírveréssel, idő- re-órára meg lehetett zavarni, mint ahogy 1956. októberében történt, de semmiféle erőszak nem fogja tudni soha megsem­misíteni a magyar dolgozó milliókban azt a tudatot, már nemigen mondják őket szabadsághősöknek. Mondom, értük nem kár. De sajnáljuk a fiatalokat, akiknek a kaland­vágyát használták ki és most szemétdombra vetik őket. Saj­náljuk a sok megtévesztett szerencsétlent, akivel most már legfeljebb a különböző jótékonysági intézmények fog­lalkoznak. Itthon dolgoztak, odakint jó. ha kapnak egy le­vest a népkonyhán, de arra még most is vigyáznak, hogy visszatartsák őket a hazatérés­től. Még mindig börtönnel. Szibériával rémítik őket. Dobi István a következők­ben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kémeket küldött Magyarországra és kö­vetségi tisztjeik néhányát kémkedésen tettenérték. A magyar kormány emiatt kénytelen volt jegyzéket kül­deni az Egyesült Államok kor­mányának az ellenünk irányu­ló ellenséges propaganda, a val állt a párt és a kor­mány mögé, s így érte el 1957. és 1958. szép termelési eredményeit: •JA párt 1956. november 4-én talpraállt és bámulatosan rö­vid idő alatt újjászervezte so­rait, mozgósítani tudta az építkezéshez a két nagy tör­ténelmi osztályt — mert mi ezeket számítjuk történelmi osztálynak — a munkásságot és a dolgozó parasztokat. A forradalmi munkás-paraszt kormány előbb Kádár János, majd Münnich Ferenc elnök­letével. vezette és szervezte a munkát, amihez azután hónap­ról hónapra több segítséget tu­dott adni az országgyűlés, az Elnöki Tanács. Két esztendeje sincs, hogy hogy sok évszázados nyo- morgás után, a Szovjetunió segítségével értek el eg> felszabadult és szebb élete' és ezért semmiféle propa­gandafogással nem lebe megrontani, vagy éppr kettészakítani a magyar szovjet barátságot kémtevékenység, a megkülön­böztető politika elleni tiltako­zásul. Az Egyesült Államok külpolitikájának vezetői elha­tározták, hogy a világháború szakadékénak szélén fogják táncoltatni a világot és ebből nekünk — ha már a nyugatról ösztönzött és támogatott októ­beri ellenforradalom elbukott — kémek jutnak, a durva sajtó- és rádiótámadások az amerikai szavazógépezet mű­ködtetése Magyarország ellen. És mert az októberi ellen- forradalomban érdekelt nagy­kapitalizmus karjai messzire nyúlnak, rágalmakat és otrom­ba támadásokat kapunk a svájci és francia sajtóban és végül Berlinben és Párizsban fegyveres terroristák ellen kénytelenek védekezni a dip­lomatáink. Az Elnöki Tanács elnöke be­fejezésül a magyar dolgozók­nak az ellenforradalom után elért eredményeiről szólott. egész szocialista építkezésünk minden eredménye veszélyben forgott. Most elégedetten tekinthetünk vissza a megtett útra. A proletárdiktatúra erős, a népi hatalom minden in­tézménye megszpárdult. A szocialista építés következő szakaszában nagy feladatok várnak ránk. de az ellenforra­dalom leverése óta eltelt idő teljesítményei a pártnak, a kormánynak, a vezetőknek és az egyszerű dolgozó emberek­nek biztatást és bátorítást ad­nak a további erőfeszítések­hez. (MTI) Ezután Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke tar­totta meg a Minisztertanács beszámolóját. A magyar munkások és parasztok a Horthy- elnyomás idején is a Szovjetuniótól várták sorsuk jobbrafordulását Sok pénzbe kerültek az árulók, mégis elvesztene Nyugat a esatát Barátaink segítsége, népünk szorgalma nyomán rövid idő alatt talpra állt az ország Beszámoló a kormány munkájáról Dr. Münnich Ferenc beszéde Az 1958. januári ülésszak óta, amióta az Országgyűlés bizalmából végzem a Minisz­tertanács elnökének funkció­ját, sok minden történt ha­zánkban — kezdte beszédét dr. Münnich Ferenc. — Szor­gos hétköznapok nyolc hónap­ja van mögöttünk. Ezalatt a nyolc hónap alatt népünk je­lentős lépésekkel haladt előre hazánk felvirágoztatása útján. Ebben az időszakban végérvényesen megszilár­dult és megerősödött a Ma­gyar Népköztársaság álla­mi és társadalmi rendje. A kormány jelentheti, hogy népi demokráciánkban eleven, lüktető politikai élet folyik, az emberek alkotókedve meg­nőtt és kisebb nehézségeket leszámítva, minden okunk megvan, hogy bizakodással te­kintsünk a jövőbe. A Minisztertanács elnöke ez­után részletesen ismertette az ország belpolitikai helyzetét. Napról-napra szorosabbá vá­lik a kapcsolat pártunk és kormányunk vezetői, valamint a dolgozó milliók között — mon­dotta. — A dolgozó tömegek nagy bizalmat táplálnak a párt, pártunk központi bizott­sága és kormányunk iránt. En­nek a bizalomnak legfőbb for­rása a tömegeknek az a fel­ismerése, hogy a párt a dolgo­zó nép érdekeinek szem előtt tartásával, a dolgozó milliók kívánságainak figyelembevéte­lével vezeti a nagy országépítő munkát, amely a szocializmus győzelméhez visz el bennün­ket. A marxista-leninista párt irányításával, a tehetséges és szorgalmas magyar munkás- osztály vezetésével elért sike­rekben nagy része van annak is, hogy állandóan hathatós segítséget kaptunk és kapunk a testvéri Szovjetuniótól, a- mely az élet minden területén erős jóbarátiként áll mellet­tünk. önzetlen segítő együtt­működésben élünk többi ba­rátainkkal is. Népfront jelentőségét, szüksé­gességét, fontosságát. A Ha­zafias Népfront a párt veze­tésével és irányításával a va­lódi szocialista egységfront megteremtője és iránta legtel­jesebb bizalom nyilvánul meg mind a dolgozó tömegek, mind a párt és kormány részéről. , Természetes, hogy a párt és a kormány az egy esztendő si­keres munkája, a komoly fej­lődés után az elkövetkező időkben sokát, az eddiginél is többet vár a Hazafias Nép­front nagy tömegeket meg­mozgató tevékenységétől. A Hazafias Népfront hatása, befolyása egyre érezhetőbb a politikai életben Dr. Münnich Ferenc beszé­dében nagy figyelmet szentelt a Hazafias Népfrontnak. — Mostanában lesz egy eszten­deje, hogy az ellenforradalmi felkelést követő stagnálás után a Hazafias Népfront az Orszá­gos Tanács ülésével újból megkezdte tevékenységét — mondotta. — Az elmúlt egy esztendő mindenki számára bebizonyította, hogy nagy je­lentőségű változás történt a Népfront munkájában. A Nép­front hosszú évek óta először kezd valóban megfelelni hi­vatásának. Tömegbefolyásának megnövekedésével együtt nőtt tekintélye is. A mozga­lom hatása, befolyása egyre elevenebben érezhető a politi­kai életben. A népfront-bizottságok eleven társadalmi és poli­tikai megmozdulásokat szerveznek és ezek által nagy tömegeket mozdíta­nak meg. Köztük sok-sok olyan embert is, akit eddig még nem na­gyon sikerült valamilyen tár­sadalmi akcióba bevonni. A Hazafias Népfront-moz­galom számottevő és jelentős munkával igyekezett segíteni az Országgyűlés tagjainak te­vékenységét is. A Hazafias Népfront tekin­télyes politikai tényezővé lett. Az elmúlt esztendők hibáiból okulva, nem engedjük, hogy a népfront-mozgalom revizionis­ta törekvések takarója legyen, de azt sem engedjük, hogy bárki is kisebbítse a Hazafias Nevelje a Népfront a ma­gyar dolgozó nép tömegeit iga­zi, szocialista hazaszeretetre. Vonjon be mindenkit a politi­kai életbe és nyerjen meg minden olyan magyar állam­polgárt. aki a hazaszeretetétől fűtve átérzi ezeknek a kérdé­seknek nagy hordereiét. Segítsen a pártnak és a kormánynak a magyar népet felemelő, nevelő, oktató mun­kájában. Járuljon hozzá a ma­ga ereiével is új. szabad szo­cialista országot építő mun­kánkhoz. Tovább szilárdult a szocialista törvényesség A Minisztertanács elnöke ezután a szocialista törvényes­ségről szólott. Kijelentette: Az 1958-as esztendőt a politikai és gazdasági konszolidáció nyomán a szocialista törvényesség to­vábbi megszilárdulása is jellemzi. A szocialista törvényesség megerősítését — mondotta — mindenekelőtt azok az új jog­szabályok jelentették, amelye­ket törvényhozó munkánk so­rán az adott időszak politikai, gazdasági és társadalmi igé­nyeinek figyelembe vételével alkottunk. Az állampolgárok jogegyen­lőségének alkotmányunkban is rögzített alapelve a gyakorlat­ban is érvényesül. Ez és a tör­vényesség is megkívánja, hogv minden állampolgár teljesítse a törvényben előírt kötelessé­gét. ugyanakkor minden ál­lampolgár egyformán részesül­jön jogvédelemben. Aki azon­ban kezet emel népi demokrá­ciánkra. aki megsérti álla­munk törvényeit, az nem ke­rüli el a törvényben kilátásba helyezett következményeket. Ügyészi szervezetünk széles­körű munkát fejt ki a törvé­nyesség biztosítására. A dol­gozók bizalmának növekedését mutatja az a tény is. hogy pa­naszaikkal. sérelmeikkel nagy számban fordulnak az ügyész­séghez. és más illetékes szer­vekhez. Azokat a feladatokat, ame­lyek az ellenforradalom leve­rése után az igazságszolgálta­tás terén jelentkeztek, ügyé­szi szerveink és bíróságaink jórészt megoldották. Az ellen- forradalmi bűncselekmények felderítése tényegében befeje­ződött. Az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése lerántotta a leplet Nagy Imre és csoportja államellenes te­vékenységéről. a hazai reak­ciós erők és nyugati szövetsé­geseik közötti szoros kapcso­latról. Igazságügyi szerveink megérdemelt, igazságos bünte­tést mértek a hazaárulókra. Az ítélet nagy megnyugvást keltett hazánk lakosai körében, mert beigazolta az egyszerű emberek követelését, azt tud­niillik. hogy büntetlenül senki se tá­madhat a dolgozó nép ha­talmára és vívmányaira. Bár az ellenforradalmi erők felszámolásával az ellenforra­dalom belső erői jelentősen meggyengültek, szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó te­vékenységük folytatásáról nem mondtak le. ezért hatóságaink a szocialista törvényesség be­tartásával a lövőben is kérlel­hetetlen szigorral, csírájában fojtanak el minden a Magyar Népköztársaság, a munkás- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents