Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-02 / 163. szám

2 nepojsag 1958. augusztus 2., szombat Ismerjük meg Közép-Keletet Libanon Libanon (arabul: A1 Dzsum- hurija Al-Lubnánija) a Föld­közi-tenger keleti partjánál fekszik. Területe: 10 170 négy­zetkilométer, tehát hazánk te­rületének mintegy egykilenced része. Az ország egyetlen pontja sem szélesebb 55 kilo­méternél. Libanon — az Izra­elt érintő déli sávocska kivé­telével — Szíriával határos. Területe főleg hegyvidék, csak a tenger partja mellett húzódik egy keskeny síkság. Legmagasabb hegysége: a Li­banon, ennek egyes csúcsai háromezer méter fölé is emel­kednek. Libanon lakossága a leg­újabb becslések szerint 1 450 000 fő. Fővárosa: Beirut, egyúttal fontos kikötő a Föld­közi-tenger partján. Beirut igen gyorsan fejlődik: 1949- ben még csak 200 000 ember lakta, most már több mint 400 000. Az ország második legnagyobb városa és egyben szintén igen forgalmas kikö­tő: Tripoli, 80 000 lakossal. Dél-Libanonban található az ókori Kelet két messzeföldön híres kikötője: Szádon és Ti- rusz. Libanon elmaradott, ipar nélküli ország, s a meglevő néhány iparvállalat döntő többsége mai napig idegen: amerikai, angol és francia tő­kések kezén van. Olíva-olaj, dohány- és gyapjúipara van csupán, s csak mutatóban van egy cementgyára. A nemzet- gazdaság vezető ága: a mező- gazdaság. Földközi jellegű ter- melvényei: az olíva-olaj, és a gyapot. Nagykiterjedésű eper- fa-ligeteiben selyemhernyó-te­nyésztést folytatnak. Libanon­ban búzát, árpát, kölest és kukoricát is termesztenek. A hegységek örökzöld fákból ál­ló erdőségei erősen megrit­kultak, hiszen a híres liba­noni cédrust már évezredek­kel ezelőtt is szívesen használ­ták fel hajóépítésre, továbbá királyi paloták és templomok építkezésénél. Libanonban az idegenforgalom normális vi­szonyok között igen élénk, hajóforgalma jelentős. Libanonban ugyan nincse­nek olajkutak, az ország sze­repe azonban mégis roppant ták meg. A keresztes háborúk dején az európai lovagok be­hatoltak erre a vidékre, de azután újra arab uralom alá került, majd 1516-tól egészen 1918-ig török hódoltság volt. Az első világháború után a francia imperializmus kapa­rintotta meg Libanont, s az ország csak 1946-ban nyerte 4 — egyelőre csak „papíron” — függetlenségét. Az ENSZ- nek 1946-óta tagja. Lakossága igen kevert, ere­detét nem is lehet megállapí­tani. A vallást tekintve, az 1946-os népszámlálás szerint a keresztények számban valami­vel felülmúlták a muzulmáno­kat (az előbbiek száma mint­egy hatszázezer, az utóbbiaké négyszázhetvenezer volt). De sem a keresztények, sem a muzulmánok nem egységesek. A keresztények legnagyobb ré­sze monorita: azaz elismeri ugyan a római pápát, mint egyházfőt, de szertartását ma- ronbarát tanítása szerint vég­zi. Vannak még görögkeletiek és örmény szertartásé keresz­tények is. A muzulmánok két nagy. körülbelül egyforma erős táborra oszlanak: a síitákra és a szinitákra, sőt, a külön het­venhétezer főnyi druz közös­ség is a mohamedánok közé sorolandó. A lakosság vallási megosz­lásáról azért kellett ilyen rész­letesen beszélni, mert Libanon politikai élete, amelyet szá­mos rendelettel és egyezmény­nyel szabályoztak, mindig val­lási alapon állott. Persze, az imperialisták, és hazai kiszol­gálóik mindent elkövettek és elkövetnek, hogy ez a vallási alapon való megosztottság fennmaradjon az országban. A libanoni alkotmány ki­mondja, hogy a kamarai man­dátumokat és a kormánytiszt­ségeket megfelelő arányban kell elosztani a felekezetek között. A köztársasági elnök például mindig maronita ke­resztény, a miniszterelnök pe­dig szunnita mohamedán. Persze, a libanoni polgár- háborút korántsem lehet úgy leegyszerűsíteni, amint azt Chamoun köztársasági elnök szeretné megtenni: hogy tud­niillik a libanoni mohamedá­nokat az Egyesült Arab Köz­társaság feltüzelte a törvényes kormány ellen, s hogy Szíriá­ból „beszivárgás” történik Li­banon területére. Nem erről van szó, hiszen még a maro­nita patriarcha (egyházfő) is üdvözlő üzenetet küldött a lá­zadó mohamedán vezetőnek : Saeb Szálamnak. S a Rovü Du Libanon című, nagyon is ke­resztény és sok dologban na­gyon is nyugatbarát lap így kommentálta a patriarcha üd­vözlő üzenetét: „Nincs olyan segítség, amelyet el ne fogad­nánk, jöjjön bár akár az ör­dögtől. ha ezen az áron szaba­dok lehetünk.” Ez a lap rátapintott a kér­dés elevenére: amint ezt az amerikai csapatok libanoni partraszállása ékesen bizonyít­ja, a libanoni harcokban nem egyébről van szó, mint Liba­non szabadságának, független­ségének a kivívásáról, az im­perialistákkal. elsősorban az amerikai imperialistákkal szemben. ... hogy a ciprusi vérontás­nak a török és görög lakosság viszálykodásának három nap alatt tíz halálos és nagyszámú sebesült áldozata van. Ez a pársoros hír arról is számot ad, hogy az angol gyarmatosító politika elve a régi, jól bevált szokásával, úgy próbálja megingott hatal­mát fenntartani a lázongó gyarmatokon, hogy a külön­böző nemzetiségű lakosságot egymásra uszítja. Az elnyo­mott népekben feltámadó nemzeti függetlenségi érzetet a másik elnyomott nép nem­zeti érzetével „ugratja” össze, s mikor már mind a két fél meggyengült, őkegyelme kite­keri mind a két verekedő nemzetiség szabadságvágyát. Régi játék ez, új szereplők­kel. Régi és nagyon ismert. De mi lesz akkor, ha e két nem­zetiség egyszer rádöbben a valóra, és közös erővel az igazi ciprusi gyarmatosítóra csap? F. I. fontos a középkeleti olaj Eu­rópába és Amerikába juttatá­sa szemponjából. A Közép- Keletet behálózó kőolajvezeték egy-egy végpontja: Tripoli és Szidon, a két libanoni kikötő­város. Tripolihoz az iráni, Szidonhoz pedig a Szaud- Arábiai kőolajvezetékek fut­nak. Az ország sorsa tehát már csak ezért sem közömbös az olajra szomjas amerikai- angol imperialisták számára. Libanon történelme már a legrégibb ókorban megkezdő­dött: itt élt föníciai hajósok és kereskedők már több év­ezreddel időszámításunk kez­dete előtt bebarangolták a Földközi-tenger egész medencé­jét. Libanon egyiptomi, asszír, perzsa, majd római uralom alá került, míg aztán a VII. században az arabok hódítot­Apró, de bosszantó akadályok az újítómozgalom útjában Az újítömozgalom, mely az utóbbi időben több millió fo­rintos hasznot hozott a nép­gazdaságnak, mégis egyné­hány megyei vállalatnál aka­dozik, különböző okok miatt. Több helyen hiányzik az újí­tási napló, általában az ügy intézéséhez szükséges iratok, közte a hatvani Téglagyár­nál, a Vegyesipari Vállalat­nál, és még néhány üzemnél. Az egri Finommechanikai Vállalatnál például az összes újítási ügyek eltűntek, más­hol igen lassú az intézkedés, vagy nem is kötnek szerző­dést az újítóval, pedig ez elsődleges feladat lenne. Aka­dályozza az újítási munkát az is, hogy a gazdasági és műszaki vezetők nem isme rik a idevonatkozó rendelete két, mint a Hatvani Tégla­gyárnál, vagy á hatvani Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál de nem sokkal különb helyzet az egri Vegyesipari Vállalatnál sem. Az újító mozgalmat fékezi az itt-ott még megtalálható nemtörődömség is. Az újí­tóknak jónéhányszor nemcsak a műszaki feladattal kell megküzdeniök, de a megnem- értéssel, sőt rosszindulattal is, mint az egri Vas- és Fém­ipari Vállalatnál, a Finom- mechanikai Vállalatnál. ^^ia1a/>a^vaaAaiaAa^a^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMA^W^^WAAAAAAA^AÓAAAAAAAAAAA^/VWWWúVWO w . Ez nem szakma, ez hivatás66 Nur! Szaid támadási tervezett Szíria ellen KAIRÓ (Üj Kína) A meg­döntött Nuri Szaid-kormány minisztereinek vallomásaiból kitűnik, hogy az Egyesült Ál­lamok közvetített Irak és Iz­rael között és összeegyeztette a két ország politikáját a bag­dadi paktum keretében — je­lenti az As Sáb bagdadi tu­dósitója. Az előzetes vizsgálat, amelyet Fadel Dzsamali. Tef- vik Hadidiés Ali Gavdat aju- bi volt iraki miniszterelnökök és más iraki politikusok ügyé­ben folytattak, feltárta, hogy Nuri Szaid azért akart iraki csapatokat küldeni Libanon­ba, illetve a már ott levő ira­ki csapatokat megerősíteni, hogy támadást indítson Szíria ellen. Az iraki fejlesztési ta­nács ügyében folytatott vizs­gálatnál kiderült, hogy a ta­nács költségvetésének 70 szá­zalékát a külföldi tisztviselők és a volt királyi család tag­jainak javadalmazására fordí­tották. A vallomásokból kitűnt, hogy Nuri Szaid tanácsolta Edennek Egyiptom megtáma­elemek folytatják támadásai­kat Franciaországban a de­mokratikus szervezetek szék­hazai és haladó személyiségek ellen. A Drom megyei Valen- ce-ban fasiszták bombát dob­tak a kommunista párt helyi dását, egy Fejszal király tisz­teletére rendezett fogadáson, amikor a Szuezi-csatoma ál­lamosításának híre megérke­zett. Azt mondta Eden-nek, hogy Nasszer fenyegeti Irakot és más arab országokat, te­hát meg kell ragadni ezt az alkalmat, hogy azonnal meg­semmisítsék. szervezetének a székházába. A robbanás jelentős anyagi kárt okozott. A fasiszta kihívásra válaszképpen a Köztársaság hí­vei tiltakozó tüntetést akar­tak rendezni, ezt azonban a rendőrhatóságok betiltották. Fasiszta provokációk Franciaországban PÁRIZS (TASZSZ) Fasiszta II csúcsértekezletnek mindenekelőtt azzal kell foglalkoznia, hogy a külföldi csapatokat kivonják Libanonból és Jordániából — mondotta Nehru — DELHI (Reuter) Nehru in­diai miniszterelnök csütörtö­kön Delhiben egy gyűlésen mondott beszédében hangoz­tatta, ha megvalósul a csúcsér­tekezlet, akkor annak legelő­ször azzal kell foglalkoznia, hogy kivonják a külföldi csa­patokat Libanonból és Jor­dániából. A kormányfői értekezletnek — folytatta Nehru — másod­sorban módot kell találni ar­ra, hogy a jövőben biztosít­sák ennek a két országnak teljes függetlenségét. A vál­ságot csak úgy lehet megol­dani, ha szavatolják, hogy Jordánia és Libanon „el nem kötelezett” ország marad. Az indiai miniszterelnök a továbbiakban hangoztatta, hogy meggyőződése szerint augusztus közepén Európában tartják majd a Közép-Kelet kérdésével foglalkozó kor­mányfői értekezletet. Nem tudja megmondani — folytat­ta — hogy ki venne részt egy megemlítették. Ö (Nehru) nem akarja magát ráerőszakolni az értekezletre, de ha meghívják és ha mindkét fél kívánj; akkor részt vesz azon. Kairói körök szerint, ka Amerika elfogadta ~rolna két hónapja Nasszer javaslatát, nem lett volna vérontás Libanonban KAIRÓ (AP) Az EAK hiva­talos szóvivője csütörtökön közölte, ha az amerikai kor­mány elfogadta volna Nasszer- nek a libanoni kérdés megol­dására két hónapja tett javas­latát. nem került volna sor vérontásra Libanonban. A szóvivő Sehab elnökké választását kommentálva em­lékeztetett arra, hogy május 20-án az amerikai kormány kapcsolatba lépett Nasszerral a libanoni felkelés megvitatá­sára. Nasszer közölte az Egye­sült Államokkal, a vérontás megakadályozásának és a vi­lágbéke megóvásának egyetlen módja, ha Sehab veszi át a li­banoni elnöki tisztet. t.„ Az amerikai kormány nem vette figyelembe az indít­ványt és végül „megszálló csapatokat rakott partra Li­banonban. s ezzel egy új világ­háború veszélyét idézte elő.” II libanoni kormánvt a felbomlás fenyegeti BEIRUT (MTI) Az AP je­lentése szerint a libanoni el­nökválasztások után a libanoni kormányt a felbomlás fenye­geti. Számi Szolh miniszterel­nök tegnap bojkottálta a par­NEW-YORK (AFP) A Tanc- red nevű norvég teherhajó csütörtökön a new-yorki kikö­tőbe érkezett 46 tonna rádió­aktív japán teaszállít­mánnyal. A hajót és rakomá­nyát nyomban megvizsgálták a kikötői hatóságok, a vám­tisztek és az élelmiszer ellen­őrző szervek. A hajó 821 láda tearako­mányáról néhány nappal ez­előtt még San Franciscóban megállapították, hogy rádió­lament ülését. Három minisz­ter hasonlóképpen cselekedett, viszont a többiek részt vettek az ülésen, sőt egyesek Sehab- ra szavaztak. aktív. A Tancred ugyanis San Franciscoba cukrot szál­lított. A sanfranciscoi egész­ségügyi hatóságok megállapí­tották, hogy a tearakomány „enyhén rádióaktív”, de még­is megengedték a haió tovább utazását New-Yorkba abban a reményben, hogy a néhány- napos út alatt a tea rádióakti­vitása eloszlik. Most az egész­ségügyi szervek újabb, alapos vizsgálattal döntik maid el. hogy fogyasztható-e a szóban- forgó tea, veszély nélkül.(MTI) ... hogy érdekes határozatot hozott a „Mexikói-City Koldu­sainak Érdekközössége” arról, ezentúl nem fogadnak el ki­sebb értékű pénzérméket ala­mizsna gyanánt. ... hogy a 22 éves Red Ste­vens megdöntötte a vízaláme­rülés rekordját. A New Jer­sey úszómedence fenekén 31 órát is 10 percet töltött. Leme­rüléskor levegőtartályt szerel­tek a hátára, az övén pedig súlyokat visdit, hogy a víz fel ne vesse. ... hogy Róma legidősebb diákja az elmúlt évben a 75 éves Luigi Verdolini volt, aki most kapott bizonyítványt ar­ról, hogy sikeresen elvégezte a felnőtt analfabéták tanfolya­mát. Rádiőaktív tearakomány érkezett New Yorkba Törékeny, kékszemű, szőke- hajú kislány áll velem szem­ben, a sok száz apró akác, hars, kőris, juhar és nyárfacsemete között. Egész stílszerű környe­zet egy 18 éves erdésztechni­kusnak, aki négyévi szorgal­mas tanulás után a csemete­kert vezetője lett. — Hogyan határozta el ma­gát. hogy ezt a szép. de na­gyon nehéz munkát válassza? — kérdem tőle. Megyeri Ma­rika. a kis erdésztechnikus vá­laszul egy filmről kezd me­sélni. 1954-ben látta Homoki Nagy István filmjét, mely nem hiába lett világhírű. A kis Marika sem tudta kivonni magát a hatása alól. Varázsba ejtette a természet, az ember nagy tanítómestere. Egyszeri­ben érdekelni kezdte az erdők világa, és benne az erdész munkája. Bármennyire is re­gényesnek tűnik, egy mozielő­adás. ez a film adta meg az irányt Megyeri Mária életé­nek. A Lőverek alján épült, nagy történelmi múlttal rendelkező, bájos kis városba, Sopronba került, az erdészképzés egyik fellegvárába. Négy évig tanult ott, és ahogy nézem az oklevelét, nemcsak sokat, ha­nem sokfélét is tanult. Az erdő műveléstől kezdve, használat­tant. földmérést, géptant és vadgazdaságtant, és még 11 szaktárgyat az általános mű­veltséghez tartozó irodalmi, történelmi és más tantárgyak mellett. Sopronban hetvenkilencen végeztek az idén, közülük csak nyolc lány. Mindannyian végigpróbálták az erdészet gyakorlati munkáit. Marika is kapált. csemetét ültetett, gallyazott, erdősített, de jól áll kezében a fakanál is... Szívesen emlékszik vissza az erdész-diákélet örömeire, bánataira, (nincsen rózsa tövis nélkül) hálával emlegeti ta­nárait. kedves tanulótársait. Tanárai közül Kulacsy János erdőmémök nevét jegyeztem fel, aki másik nagy inspiráló­ja volt Megyeri Máriának. Szinte láttam én is a szavak nyomán az idős mérnököt, akinek fejét behavazta az idő. szinte hallottam én is, milyen lelkesítőén beszélt: gyermeke­im, az erdész munkája nem szakma, — hivat» Mikor elvégezte az iskolát, csemetekertbe kérte magát Marika, ez való inkább nők­nek. Valóban, a gyenge kis fa­csemetéket félteni, óvni kell. nevelni, fejlődésüket nyomon követni. Népes családja van belőlük Marikának. A káli csemetekertben 18 hektáron sokszáz különféle fajta cseme­te gondozója, felelőse lett. Nagy dolog ez egy kezdő, fiatalembernek. Elődjétől, Füsti Molnár Józseftől szépen rendbentartott kertet, jelentős gyakorlattal rendelkező cse­metekerti munkásokat „örö­költ”. A kezdet, az önálló munka első nehézségein átse­gítik idősebb kollégái, felette­sei. Marika maga is örül, hogy ide került, hiszen ide kérte magát, ide vágyott vissza, mert ide való. Bizalommal te­kint a jövő felé, sok erőt és nagy kedvet érez a munkához, örül a csemetekertnek, s an­nak. hogy az iskolából rende­zett Duna—Tiszamenti és Ma­rosmenti tanulmányújának tapasztalatait ilyen hamar módiában lesz hasznosítani. Lőrinczi Gézáné Községek a a maguk A községfejlesztési hozzájá­rulások — s az anyagiakon túl a társadalmi munkafel­ajánlások is — igen sok ki­sebb vagy nagyobb problémát tudnak megoldani az adott városokban és falvakban. Is­kolabővítés, tatarozás, út- jár­dajavítás, új kutak, csator­nák, parkok létesítésére, vá­ros-, községszépítés, — ezek szerepelnek általában azokban a községfejlesztési tervekben, amelyek megvalósításához a lakosság az adónak bizonyos százalékát pénzben adja. Az egri járás községeiben az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen — 7 százalékról, 7,4 százalékra — növekedett a községfejlesztési hozzájáru­ld mértéke. A 26 község kö­zül egyetlen község sincs, ahol ebben az évben alacsonyabb lenne a hozzájárulás százalé­ka a tavalyinál A járás köz­ségei közül tizenkettőben kü­lönösen jelentős, az eme. ce- dés. Bélapátfalván például a községekért, erejéből községi tanács — a lakosság­gal folytatott megbeszélés alapján — a múlt évi hat szá­zalék helyett, 15 százalékban határozta meg a községfej­lesztési hozzájárulás mérté­két. Novajon, a hozzájárulás 3 százalékról 7-re, Szilvás­váradon 5-ről 10-re, Verpelé- ten 2 százalékról 8 százalékra növekedett. Az egri járás köz­ségeinek fejlesztési hozzájáru­lása egyébként — az elmúlt évi pénzmaradvánnyal együtt, de az elvégzendő több mint negyedmillió forint értékű társadalmi munka nélkül — mintegy 1 540 000 forintot tesz ki. CSÜTÖRTÖKÖN DÉL­ELŐTT tartották meg az egri járás tanácsülését. A tanács­ülés az 1958. évi községfejlesz­tési tervek eddigi végrehajtá­sát, a végrehajtásban megmu­tatkozó fogyatékosságokat tár­gyalta meg. ... hogy érdekes biológiai adatokra bukkantak Bönning- hemben. Az iratok szerint egy 450 évvel ezelőtt élt asszony, Barbara Stratsmann, 53 gyer­meknek adott életet. 18 esetben egyes gyermeket szült, ötször ikreknek, négyszer hármas­ikreknek, egyszer hatosikrek­nek, egyszer hetesikreknek adott életet. Az 53 gyermek közül 19 a keresztelőt sem ér­te meg, s a többi közül sem érte el egyetlen egy sem a 9. évet. ... hogy Dzsugat Narajin, indiai kultuszminiszter hosszú megfigyelés és tanulmányozás után rájött, hogy Pandzsab egy részén miért oly gyakori a többnejűség. Ez a vidék az ország legszárazabb része, s egy feleség nem bírja azt a nehéz munkát, amit a vízhor­dás jelent, sokszor 12—14 ki­lométeres távolságról. ■ •. hogy a Fokföldön struc- cokat idomítottak bé nyájak őrzésére. A kísérlet igen ered­ményesnek bizonyult, most már több helyen alkalmazzák az új nyájőrzőt.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents