Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-13 / 172. szám

nüfűjsag 1958. augusztus IS. sterd-í A SÉLES TANYAUDVAR hűs árnyékot adó akácfái alatt kétpár hosszú-szarvú, fekete­szemű ökör kérődzik álmosan, ráérősen. Lábukat maguk alá húzva kissé oldalra dőlve pi­hennek, a járom alig mozdul a nyugodt állatok nyakán. A gazdák bent a daraportól szürke malomban tesznek- vesznek és várják a sort, hogy az ő zsákjuk ürüljön a daráló szájában. Néha kimennek az ajtóba, vagy mintha jószágai­kat néznék, ellépdelnek a kú- tig, az istálló sarkáig, s a szembehúzott kalap alól vizs­gálják a gazdaságot. A bükkszenterzsébeti Petőfi Tsz-ben járnak a környék gazdái őröltetni és közben szétnéznek: milyen is a közös? Nem beszélnek, csak néznek jobbra-balra, s hümmögnek maguk között. Annál bőbeszédűbbek a szövetkezetbeliek. Varga Jó­zsef, a fülig daraporos, fürge­mozgású elnök, alighogy le­huppan tják a zsákot a padlóra, már mondja is az őröltető kí­vülállóknak: — Nézzenek körül egy ki­csit nálunk, hogy mennyire haladtunk a közösben! Járják be a gazdaságunkat, van ott hátul asszony is — teszi hozzá hamiskásan — de nem kikapós menyecskék ám! És az egyéniek kettesével, hármasával végigjárják a tsz gazdaságát. — Azt mondd meg nekünk Ferenc — szólt a tsz párttit­kárához egy ilyen látogatás során Meleg Bertalan két tár­sa Meleg Kázmér ée Meleg Barna — nevében, — hogy miért terem nálatok több ga­bona, mint az egyénieknél? Mert a falu tud arról, hogy tavaly két és félmázsával, az idén pedig másfél mázsával takarítottatok be több búzát egy holdról, mint az egyéniek. — Műtrágyát használunk, gépekkel dolgozunk az új ag­rotechnikai eljárások alapján. Minden mezőgazdasági mun­kát időben el tudunk végezni, s ez mázsákban jelentkezik — adta meg a választ Suszter Ferenc elvtárs, a szövetkezet párttitkára. Szekeres Pál dolgozó parasz­tot sem hagyta nyugton kí­váncsisága, amíg meg nem tudta a gyors betakarítás okát, módját. — A MI GABONÁNK MÉG lábon állt, amikor a tiétek kettéosztása. A megosztás gondolata összeegyeztethető Anglia tervével. Törökország elszántan ragaszkodik ehhez. Macmillan látogatása inkább csak tájékoztató jellegű volt, a miniszterelnök a törökök ál­láspontját kívánta megtudni. Törökország elvárja Angliá­tól, hogy a ciprusi törökök „jogos” igényeit ne veszítse szem elől”. Az illegális TMT török szer­vezet hétfőn röplapokat ter­jesztett Nicosiában, amelyben felszólította a török közösség vezetőit, legyenek a jövőben is éberek. A röplapok felszó­lították a ciprusi törököket, hogy minden erejükkel „mun­kálkodjanak közös ügyükön”. zmust nem lehet f kitől, de békében akarunk él­ni mindenkivel. A Marsall beszéde befejező részében az Egyesült Arab Franciai már bírálják as a PÁRIZS (TASZSZ) Bár az új alkotmánnyal kapcsolatos népszavazás előkészületei még nem kezdődtek meg Franciaor­szágban, a kormány kidolgozta tervezetet már széltében-hosz- szában tárgyalják és bírálják. Az alkotmányreformot vasár­nap több gyűlés szónokai érin­tették. Ezeket a gyűléseket a Francia Kommunista Párt kez­deményezésére hívták össze. Jacques Duclos, a Francia Kairó Hruscsov vasán Kairó (MTI). Khaled Mohieddin, az A1 Messza című tekintélyes kairói lap főszerkesztője lapjában méltatja Hruscsov vasárnapi kujbisevi beszédét. A cikk cí­utól sohasem érsz bennünket, — fogták tréfára a dolgot a tsz-tagok. De hozzátették; csak akkor, ha közénk állsz, ősszel új évet kezdtünk, s jobb halad­ni, mint maradni. AZT, HOGY JÖL DOLGOZ­NAK, gyarapodnak a szövet­kezetbeliek, nemcsak a gépek segítségének, hanem sajátma- guk lelkes, becsületes munká­jának is köszönhetik. — Egymástól szökik reggel a tsz-tag a munkába — mondja Suszter eívtárs. Azért, hogy az egyik korábban kezdjen a má­siknál, és megkérdezhesse tár­sát a reggeli harmat idején: — Mi az, már délben van reggel? Felosztották a földet egyé­nekre. Kukoricából például másfél hold jut egy emberre, cukorrépából 700 négyszögöl. A kapálás idején a család ap- raja-nagyja kint van a földön, hogy minél előbb tiszta legyen a nevükön levő földterület. Szinte versenyeznek egymás­sal a munkában. — Hallod-e párttitkár? Ha nem nyikorog a konyhaajtód akkor én elalszom — mondotta az egyik reggel is Ipacs Bar­nabás, a párttitkárnak. Az pe­dig nagy baj lett volna, mert nem szeretek délben kaszálni. Úgy volt ugyanis, hogy ezen a reggelen a lucernát vágják és korán munkához kezdtek. Reg­gel nyolc órára már minden tag levágott egy holdat. Aztán mentek a gyümölcsösbe per­metezni és így nem szaporodik a nyakukba a munka. De annál jobban szaporodik a tsz-szel szimpatizálók száma. Azt mondják az egyéniek: Bá­torban és Egerbocson is isme­rik a tsz-t. De oda nem lépné­nek be, mert nem dolgoznak valami jól. Ott vagy összetar­tás nincs, vagy rossz a veze­tés — vélekednek. S ki tudja, melyik az igaz? A kívülállók­nak mindenesetre igazuk van: csak olyan tsz-t választanak, amelyik nagyobb eredménnyel gazdálkodik, mint ők. A bükk­szenterzsébeti Petőfi pedig ilyen termelőszövetkezet. ÉS AMIKOR NAGY noszo­gatásra felkelnek a hosszú- szarvú ökrök a fák alatti por­ból és a szekér elfordul a ta­nyabejárón, a gazda mégegy- szer visszanéz a nagy gazda­ságra, mondván: — A fene se tudja, de jobb volna tán már közöttük lenni! Tóth József már keresztekben volt, az egyénieknél még van csépelni való és ti augusztus 1-én az­zal is végeztetek. Pedig ti sem vagytok dolgosabb emberek nálunknál, és mégis jobban haladtok — tudakolta a gyors munka okát Szekeres Pál. A szikár napbarnított arcú párttitkár, aki szívesen barát­kozik az egyéniekkel — a lá­togatások során mindig szóba- ereszkedik velük. Szekeres Pálnak is a gépek segítségével okolta meg a jó gazdálkodást. Szekeres Pál pedig valami olyat mondott, hogy nem is érdemes már egyénileg baj­lódni a földdel, amikor lehet könnyebben, jobban élni. A tsz-tagok jövedelme ugyanis Bükkszenterzsébeten megegyezik a jobbmódú kö­zépparasztok jövedelmével. Tavaly 53 forint volt, az idén még több lesz egy munkaegy­ség értéke. Ezért érdekli annyira a dol­gozó parasztokat a közös ter­melés. A szövetkezetbeliek pedig gondoskodnak arról, hogy mi­nél többen megismerjék a kö­zös eredményeket, minél több ismerősük legyen a kívülállók között. A szövetkezet párt- szervezete tűzte ki célul a kívülállókkal való szoros ba­rátságot, mert a ma egyénijei a holnap tsz-tagjai. — Mint szigetet a tenger, úgy vesznek bennünket is kö­rül az egyéniek — beszél to­vább a tsz pártitkára. Az ő el­lenőrzésük alatt élünk, dolgo­zunk, mert minden megmozdu­lásunkat figyelik, szemmel tartják. — Hát ti miért nem vettek — szólt Bitó Vendel egyéni a tavasszal a szövetkezetbeliek­hez. — Már minden dolgozó paraszt elvetette a cukorrépát, csak a ti földetek üres. Ara­tásra sem nő kapa alá a répá­tok — mondta akkor tréfásan. — Hideg még a föld a ve­tésre, nincs itt annak az ideje — vélték a szövetkezetbeliek. Azt pedig, hogy ki kapál elő­ször, majd megmutatja a répa. A tsz-tagoknak lett igazuk, hiába vetették egy héttel ko­rábban a fölsőpusztai parasz­tok, a szövetkezetbeliek eresz­tették hamarább a cukorrépa táblába a kapát. Mondta is Bitó Vendel: — Utánatok igazodok én máskor! — Utánunk igazodhatsz, de Jobb volna talán: közöttük lenni... A ciprusi görög vezetők hét­főn borúlátóan nyilatkoztak Macmillan angol miniszterel­nök athéni és ankarai tár­gyalásairól. Egy görög szóvivő kijelen­tette „az a tény, hogy Görög­ország ismét az ENSZ elé kí­vánja vinni a ciprusi kérdést, nyilvánvalóan arra vall, hogy Macmillan és Karamanlisz athéni tárgyalásain nem tör­tént előrehaladás”. Zorlü török külügyminiszter hétfőn a következő nyilatko­zatot adta a hivatalos Anato­lia Hírügynökségnek: „A török kormány meggyő­ződése, hogy a béke és nyuga­lom akkor térhet vissza Cip­rusra, ha megvalósul a sziget Hz arab nacionali KAIRÓ (AFP) „Áz imperia­lizmus újabb összeesküvéseket készít majd elő az arab nacio­nalizmus ellen, de bizonyos vagyok abban, hogy ezeket is kudarc kíséri, mint az eddigi­eket” — jelentette ki Abdel Hakim Amer Marsall, az Egyesült Arab Köztársaság hadügyminisztere és alelnöke a Köztársaság első hadseregének tisztjei előtt. „Az arab nacionalizmust — folytatta Amer Marsall — nem lehet a fegyverek erejé­vel szétzúzni. Nem, félünk sen­Újabb letartóziaiások Cipruson Nicosia (Reuter). Kelet-Ciprus-ról érkező je­lentések szerint szombaton széleskörű EOKA-ellenes akci­ót indítottak el. Ennek során több személyt letartóztattak, közöttük egy görög katonatisz­tet. Feltevések szerint a görög tiszt „terrorista csoportok ki­képzője” volt. Hivatalos kö­rök nem voltak hajlandók nyilatkozni az eseményekről. A röplap „kettéosztás, vagy halál” jelszóval zárul. Macmillan angol miniszter- elnök hétfőn este Nicosiában sajtóértekezletet tartott. Ki- jelenette: „Bizakodva, nem pedig csüggedten térek haza athéni és ankarai tárgyalása­imról. Hangoztatta, a legfőbb feladata most helyreállítani Ciprus nyugalmát és végetvet- ni a „terrorizmusnak”. Macmillan szerint athéni útja azt bizonyította, hogy még „mindig szilárd Görög­ország és Anglia hagyományos barátsága.” Végül azt mondot­ta, hogy Menderesz török mi­niszterelnökkel is baráti meg­beszéléseket folytatott Anka­rában. egyverrel leverni Köztársaság fegyveres erőinek tagjait nyomatékosan felszólí­totta: éberen őrködjenek ha­zájuk biztonságán. írsxágban Ikotmány tér ecsetet Kommunista Párt titkára, aki La Rochelleben mondott be­szédet, foglalkozott az új al­kotmánytervezettel és a szep­tember 28-i népszavazással Rávilágított a tervezet demok­ráciaellenes jellegére és hang­súlyozta: a népszavazáson min­den köztánsaságpártinak el kell utasítania a tervezetet, hogy „biztosítsuk a Köztársa­ság újjászületését és Francia- ország nagyságát a demokra­tikus elvek betartásával0 i lap aapi beszédéről, me: „Hruscsov figyelmeztetése az imperialistákhoz idejében hangzott el”. Khaled Mohi­eddin a többi között kifejti, hogy a szovjet kormány figyel­meztetése annak formális be­jelentése, hogy az arab népek nem maradnának magukra, ha az imperialisták megtá­madnák őket. A béke minden ereje az arabok mellett sora­kozna fel és meghátrálásra kényszerítené az agresszort. A szovjet figyelmeztetés idejében jött: az imperialistáknak szá- molniok kell vele. Reméljük, — fejeződik be a kommentár —, hogy az imperialisták vég­re észhez térnek. Az Arab Liga főtitkára részt rész az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Kairó (MTI). Abdel Khalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára kedd reg­gel New Yorkba utazott, ahol megfigyelői minőségben részt vesz az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésén. Jól tájékozott körök szerint a főtitkárnak az a fel­adata, hogy segítsen össze­egyeztetni az arab államok ENSZ-küldöttségeinek állás­pontját, amennyiben az ülés­szak folyamán egy vagy más ; kérdésben véleménykülönbsé- ' gek támadnának. Idő j árás j e I en t és L Záporok, zivatarok. Hűvös óceáni légtömegek el- 1 árasztották a brit-szigeteket; Franciaországot és Németországot. ; Ennek következtében ezeken a területeken csak 18—21 fokig emelkedett a nappali hőmérséklet, míg az Alpok vidékén 30—33 fokos 7 hőmérsékletek voltak. Várható időjárás szerdán estig: > Felhősebb idő, több helyen, első­sorban nyugaton és északon zá- , poreső, zivatar. A zivatarok idején , megélénkülő szél. A meleg nyu- ‘ gáton mérséklődik, keleten tovább ’ tart. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán: nyuga­ton 20—23, a Tiszántúlon 27—30, máshol 24—27 fok között. (MT| Katalin megbontotta a tanya- j világ íratlan törvényét: apja , akarata ellenére ment férj- ( hez. — És most? Hogy kerülnek ide? — Hazajöttünk anyámék- hoz lakni! — mondja. Apám végre megbékélt, különösen, hogy fiú az egyetlen unoka, és maga kezével írt, hogy jöjjünk haza, tegyünk a föld­del amit akarunk! Az én Sándorom elszokott a paraszti munkától, mert a gyárban dolgozott, de a levélre azt mondta: — Te már megszenvedtél Katalin, most megyünk a te szüléidhez! — Hát tetszik látni tanító néni! Ilyen az én emberem! Nem bántam meg ma se amit tettem, mert ilyen em­ber nincs még egy! Ahol jön ni! — és a hangjában irigyen fedeztem fel azt a boldog vibrálást, ami bizony tíz év után már csak regények­ben szokott előfordulni. VT alóban nem változott ’ Sándor semrr-'*. nemigen emlékszik rám, lá­tom a zavart tekintetén, de ahogy utánuk nézek, amint hármasban ballagnak a verő­fényes utcán, összeszorul a torkom, mert újra tudatára ébredtem, hogy az igazi bol­dogság ritua, és mélyen a szívekben fészkelő madara még ez egyszer megmutatta nekem is fénylő szárnyait. Katalin bátor lány volt, és bátor, hűséges, jó anya lett. Azóta elhallgatott az öreg­asszonyok suttogása, tíz év nagy idő! És Katalin öltöz­tető pajtásainak is bekötötték régen a fejét. De mindannyi­an nagyon boldogok, hogv most már Katalin is velük hajlong a közösbe adott 1? hold helyett, a 275 holdon ÁDÁM ÉVA Katalin leánypajtása, aki csillogó szemmel várja a gyorsposta eredményét. Sú­lyos léptekkel megáll Katalin előtt. — Akarsz a Péter felesége lenni? — kérdezi azt, amit nem is neki kellene. — Nem! — mosolyog a lány. Csak a te feleséged akarok lenni! — Bálint bátyám! Ez az én menyasszonyom! De maguk nem engednek! Húsz éves el­múlt, saját akarata van! — szól a meredten ülő ember­hez, aki még most sem ta­lálta meg a hangját. — Jössz-e velem Katalin? El­viszlek édesanyámhoz, míg háromszor kihirdetnek! — ez­zel kézenfogta a fehérruhás lányt és kivezette a döbbene­tén álló emberek közül. N éhány napig állt a trak­tor. Sándor vonatra ült, és vitte a talált kincset haza, Salgótarjánba az édesanyjá­hoz. Nem is jött Katalin visz- sza többé. Anyja néhány év után meglátogatta, de erről nem tudhatott senki. Apja nyakasan tartotta magát. Hi­ába akarta Katalin megma­gyarázni levélben is, szóban is a tette igazát — zárva volt előtte az apai ház ajtaja Tíz éve nem láttam én se őket. Az Állami Áruház cipő osztályán valaki megfogta a karomat: — Tanító néni! Tízéves a fiam! — csak ennyit mondott, de a hangja, mondanivalója büszkeségtől csengett. Mindketten otthagytuk a boltot, és beszélgetve róttuk az utcákat. Tíz év! Milyen régen volt! És mintha ma történt volna, hogy a nyakas első nagy traktora. Sándor, az ő Sándora még a fogság­ban megtanulta a traktorke­zelést és milyen jó nézni, hogy uralkodik a remegő ma­sinán! Bőréin újra átbizsereg a fogadalom, hogy soha má­séi nem lesznek, és újra aj­kán érzi a fogadalomzáró csó­kot. p’s most hová? Jaj, hová ®J Is megy? Honnan? Uram Isten! Honnan szerezte apja ezt a hájas kulákot?! Ma se tudja. De érzi a pofo­nok csattanását, látja anyja sokat próbált meghunyászko- dását, s hallja a hangokat, de nem ismer rá apjára: — Nem engedem elcsavarni a fejed! A 12 hold az enyém, és az is marad, ha nyakasko- dol! Találtam neked való és kedvemre való vőlegényt és punktum! És pont! az autó megáll. A községházán vészes csend uralkodik. A kövér jegyző iz­zadva törölgeti kopaszodó fe­jét, és szeretne már. túllenni ezen a ceremónián, mert szerte a faluban beszélik, hogy ez a lánjr nem ehhez az emberhez akar menni. No. de elvégre mi köze neki hozzá? Csak minél előbb vé­gére jutni! Már nyitja is az anyakönyvet, kezdené a mon- dókáját, azonban távoli trak­torzúgás zümmög be halkan majd egyre erősödve a terem­be. Bálint gazda, áld szintén az autóval jött, egyre vörö­sebben áll a lóca mellett. Katalin, arcán enyhe mosoly játszadozik. Csend van. A jegyző nem tudja mi történik a lelkekben, de nem meri megtörni a csendet. Mire megáll a traktor, mindenk* sejti a készülő vihart. Való­ban. Sándor lép be, oldalán — Ez! — volt a kurta vá­lasz, és Bálint gazda döngve becsapta maga után az ajtót. Hogyne! Majd felfordítják a világot! Az a futóbolond Sán­dor, aki most jött meg a fogságból, majd az marja már el a födémét! Olyan nincs! A z alatt Katalin dísze el- készült. A nehéz at­laszruha és a dúsan rakott párta vaspáncélba szorították testét, de már nem érzi. Va­lami nagy dolgot fog tenni, és szinte lázban ég, ahogy az anyja után csukódó ajtóra tekint. Hirtelen papírt, ceru­zát kotor elő, sebtiben né­hány szót ír rá, aztán az egyik szolgálatkész leánypaj­tása már száguld is a gyors­postával. Hogy hová? Majd elválik! Az autó három hosszút du­dált, és a menyasszony da­cos-büszkén lépked hosszú ruhájában az autóhoz. ■— Majd meglátják, apám! —1 mormolja félhangosan, és beül. Fél cipője azonban le­esik a lábáról, és néhány mé­ter után áll meg a kocsi, hogy újra a lábán legyen. — Rossz jel! Nagyon rossz jel! — suttogja Rozi néni a nyitott tűzhely fortyogó kat­lanja mögül. Katalin ezalatt behunyt szemmel ül a párnás ülésen. Nem lát semmit, csak azt a múltat, ami után ezzel az autóajtóval akarják becsukni a kaput. Egyre érzi a nappa­lok melegét, amikor felegye­nesedve Sándorra pillantha­tott, és érzi a traktor reme­gését, amivel esténként ha­zahozta a közös melletti föld­jükről. Igen, éppen ezen a tanyán garázsolt a környék Ne kutasd a helyét! Ne keresd a nevet! Ahol történt — úgy is ráismernek! A z autó éktelen port verve megállt a tanya előtt. Közönséges taxi volt, a tanyasiak azonban új idők, új hangját vélték felfedezni az autó dudálásában és a fékek csikorgásában. Hogyne má’! Katalin lesz az első menyasszony, akit autóval visznek a templomba esküd­ni! így akarta Péter, a vőle­gény, aki még mindig attól fél, hogy megszökik tőle a asszonynakvaló, ha gyalog baktatnak be a faluba. El, mert nem is akart, és még ma, az esküvő kitűzött nap­ján se akar a felesége lenni! Szép lány! Most ott áll any­ja és öltöztető barátnői kö­zött dühösen, toporzékolva. — Azt tudom! Anyám is csak az orráig lát! Nekem kell vele élnem, nem magá­nak! — zokog fel és kitépi magát a gondos kezek közül. — Na lányom! Nyughass! Apád javadat akarja! Módos gyerek még mindig Péter! Nem nélkülözöl mellette, és hát ez így van mióta a világ­világ, a lányt a szülei adják férjhez! — szól nyugodtan a feketekendős asszony, és a menyasszonyi ruháért nyúl. — Nem kell! Elvégre 1948- at írunk! És én nem megyek ehhez a dagadt alakhoz! — tör ki újra Katalin, de a végszóra megjelenik az apja. Egyetlen szó nélkül vágja po­fon úgy, hogy barátnői karja kpzött áll meg a lány. Ez hiba volt. Az amúgy is dacos lány szeméből erre fel­száradnak a könnyek, össze­zárul az ajka, és villámló sze­mekkel maga nyúl a fehér ruha után. Mégegyszer apjá­hoz fordul: — Édesapámnál? ez az utolsó szava, mikor tudja, hogy én Sándort szeretem, és az ő felesége akarok lenni? „Tízéves lesz a fiami" II ciprusi helyzet Macmillan utazása után

Next

/
Thumbnails
Contents