Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-13 / 172. szám
nüfűjsag 1958. augusztus IS. sterd-í A SÉLES TANYAUDVAR hűs árnyékot adó akácfái alatt kétpár hosszú-szarvú, feketeszemű ökör kérődzik álmosan, ráérősen. Lábukat maguk alá húzva kissé oldalra dőlve pihennek, a járom alig mozdul a nyugodt állatok nyakán. A gazdák bent a daraportól szürke malomban tesznek- vesznek és várják a sort, hogy az ő zsákjuk ürüljön a daráló szájában. Néha kimennek az ajtóba, vagy mintha jószágaikat néznék, ellépdelnek a kú- tig, az istálló sarkáig, s a szembehúzott kalap alól vizsgálják a gazdaságot. A bükkszenterzsébeti Petőfi Tsz-ben járnak a környék gazdái őröltetni és közben szétnéznek: milyen is a közös? Nem beszélnek, csak néznek jobbra-balra, s hümmögnek maguk között. Annál bőbeszédűbbek a szövetkezetbeliek. Varga József, a fülig daraporos, fürgemozgású elnök, alighogy lehuppan tják a zsákot a padlóra, már mondja is az őröltető kívülállóknak: — Nézzenek körül egy kicsit nálunk, hogy mennyire haladtunk a közösben! Járják be a gazdaságunkat, van ott hátul asszony is — teszi hozzá hamiskásan — de nem kikapós menyecskék ám! És az egyéniek kettesével, hármasával végigjárják a tsz gazdaságát. — Azt mondd meg nekünk Ferenc — szólt a tsz párttitkárához egy ilyen látogatás során Meleg Bertalan két társa Meleg Kázmér ée Meleg Barna — nevében, — hogy miért terem nálatok több gabona, mint az egyénieknél? Mert a falu tud arról, hogy tavaly két és félmázsával, az idén pedig másfél mázsával takarítottatok be több búzát egy holdról, mint az egyéniek. — Műtrágyát használunk, gépekkel dolgozunk az új agrotechnikai eljárások alapján. Minden mezőgazdasági munkát időben el tudunk végezni, s ez mázsákban jelentkezik — adta meg a választ Suszter Ferenc elvtárs, a szövetkezet párttitkára. Szekeres Pál dolgozó parasztot sem hagyta nyugton kíváncsisága, amíg meg nem tudta a gyors betakarítás okát, módját. — A MI GABONÁNK MÉG lábon állt, amikor a tiétek kettéosztása. A megosztás gondolata összeegyeztethető Anglia tervével. Törökország elszántan ragaszkodik ehhez. Macmillan látogatása inkább csak tájékoztató jellegű volt, a miniszterelnök a törökök álláspontját kívánta megtudni. Törökország elvárja Angliától, hogy a ciprusi törökök „jogos” igényeit ne veszítse szem elől”. Az illegális TMT török szervezet hétfőn röplapokat terjesztett Nicosiában, amelyben felszólította a török közösség vezetőit, legyenek a jövőben is éberek. A röplapok felszólították a ciprusi törököket, hogy minden erejükkel „munkálkodjanak közös ügyükön”. zmust nem lehet f kitől, de békében akarunk élni mindenkivel. A Marsall beszéde befejező részében az Egyesült Arab Franciai már bírálják as a PÁRIZS (TASZSZ) Bár az új alkotmánnyal kapcsolatos népszavazás előkészületei még nem kezdődtek meg Franciaországban, a kormány kidolgozta tervezetet már széltében-hosz- szában tárgyalják és bírálják. Az alkotmányreformot vasárnap több gyűlés szónokai érintették. Ezeket a gyűléseket a Francia Kommunista Párt kezdeményezésére hívták össze. Jacques Duclos, a Francia Kairó Hruscsov vasán Kairó (MTI). Khaled Mohieddin, az A1 Messza című tekintélyes kairói lap főszerkesztője lapjában méltatja Hruscsov vasárnapi kujbisevi beszédét. A cikk cíutól sohasem érsz bennünket, — fogták tréfára a dolgot a tsz-tagok. De hozzátették; csak akkor, ha közénk állsz, ősszel új évet kezdtünk, s jobb haladni, mint maradni. AZT, HOGY JÖL DOLGOZNAK, gyarapodnak a szövetkezetbeliek, nemcsak a gépek segítségének, hanem sajátma- guk lelkes, becsületes munkájának is köszönhetik. — Egymástól szökik reggel a tsz-tag a munkába — mondja Suszter eívtárs. Azért, hogy az egyik korábban kezdjen a másiknál, és megkérdezhesse társát a reggeli harmat idején: — Mi az, már délben van reggel? Felosztották a földet egyénekre. Kukoricából például másfél hold jut egy emberre, cukorrépából 700 négyszögöl. A kapálás idején a család ap- raja-nagyja kint van a földön, hogy minél előbb tiszta legyen a nevükön levő földterület. Szinte versenyeznek egymással a munkában. — Hallod-e párttitkár? Ha nem nyikorog a konyhaajtód akkor én elalszom — mondotta az egyik reggel is Ipacs Barnabás, a párttitkárnak. Az pedig nagy baj lett volna, mert nem szeretek délben kaszálni. Úgy volt ugyanis, hogy ezen a reggelen a lucernát vágják és korán munkához kezdtek. Reggel nyolc órára már minden tag levágott egy holdat. Aztán mentek a gyümölcsösbe permetezni és így nem szaporodik a nyakukba a munka. De annál jobban szaporodik a tsz-szel szimpatizálók száma. Azt mondják az egyéniek: Bátorban és Egerbocson is ismerik a tsz-t. De oda nem lépnének be, mert nem dolgoznak valami jól. Ott vagy összetartás nincs, vagy rossz a vezetés — vélekednek. S ki tudja, melyik az igaz? A kívülállóknak mindenesetre igazuk van: csak olyan tsz-t választanak, amelyik nagyobb eredménnyel gazdálkodik, mint ők. A bükkszenterzsébeti Petőfi pedig ilyen termelőszövetkezet. ÉS AMIKOR NAGY noszogatásra felkelnek a hosszú- szarvú ökrök a fák alatti porból és a szekér elfordul a tanyabejárón, a gazda mégegy- szer visszanéz a nagy gazdaságra, mondván: — A fene se tudja, de jobb volna tán már közöttük lenni! Tóth József már keresztekben volt, az egyénieknél még van csépelni való és ti augusztus 1-én azzal is végeztetek. Pedig ti sem vagytok dolgosabb emberek nálunknál, és mégis jobban haladtok — tudakolta a gyors munka okát Szekeres Pál. A szikár napbarnított arcú párttitkár, aki szívesen barátkozik az egyéniekkel — a látogatások során mindig szóba- ereszkedik velük. Szekeres Pálnak is a gépek segítségével okolta meg a jó gazdálkodást. Szekeres Pál pedig valami olyat mondott, hogy nem is érdemes már egyénileg bajlódni a földdel, amikor lehet könnyebben, jobban élni. A tsz-tagok jövedelme ugyanis Bükkszenterzsébeten megegyezik a jobbmódú középparasztok jövedelmével. Tavaly 53 forint volt, az idén még több lesz egy munkaegység értéke. Ezért érdekli annyira a dolgozó parasztokat a közös termelés. A szövetkezetbeliek pedig gondoskodnak arról, hogy minél többen megismerjék a közös eredményeket, minél több ismerősük legyen a kívülállók között. A szövetkezet párt- szervezete tűzte ki célul a kívülállókkal való szoros barátságot, mert a ma egyénijei a holnap tsz-tagjai. — Mint szigetet a tenger, úgy vesznek bennünket is körül az egyéniek — beszél tovább a tsz pártitkára. Az ő ellenőrzésük alatt élünk, dolgozunk, mert minden megmozdulásunkat figyelik, szemmel tartják. — Hát ti miért nem vettek — szólt Bitó Vendel egyéni a tavasszal a szövetkezetbeliekhez. — Már minden dolgozó paraszt elvetette a cukorrépát, csak a ti földetek üres. Aratásra sem nő kapa alá a répátok — mondta akkor tréfásan. — Hideg még a föld a vetésre, nincs itt annak az ideje — vélték a szövetkezetbeliek. Azt pedig, hogy ki kapál először, majd megmutatja a répa. A tsz-tagoknak lett igazuk, hiába vetették egy héttel korábban a fölsőpusztai parasztok, a szövetkezetbeliek eresztették hamarább a cukorrépa táblába a kapát. Mondta is Bitó Vendel: — Utánatok igazodok én máskor! — Utánunk igazodhatsz, de Jobb volna talán: közöttük lenni... A ciprusi görög vezetők hétfőn borúlátóan nyilatkoztak Macmillan angol miniszterelnök athéni és ankarai tárgyalásairól. Egy görög szóvivő kijelentette „az a tény, hogy Görögország ismét az ENSZ elé kívánja vinni a ciprusi kérdést, nyilvánvalóan arra vall, hogy Macmillan és Karamanlisz athéni tárgyalásain nem történt előrehaladás”. Zorlü török külügyminiszter hétfőn a következő nyilatkozatot adta a hivatalos Anatolia Hírügynökségnek: „A török kormány meggyőződése, hogy a béke és nyugalom akkor térhet vissza Ciprusra, ha megvalósul a sziget Hz arab nacionali KAIRÓ (AFP) „Áz imperializmus újabb összeesküvéseket készít majd elő az arab nacionalizmus ellen, de bizonyos vagyok abban, hogy ezeket is kudarc kíséri, mint az eddigieket” — jelentette ki Abdel Hakim Amer Marsall, az Egyesült Arab Köztársaság hadügyminisztere és alelnöke a Köztársaság első hadseregének tisztjei előtt. „Az arab nacionalizmust — folytatta Amer Marsall — nem lehet a fegyverek erejével szétzúzni. Nem, félünk senÚjabb letartóziaiások Cipruson Nicosia (Reuter). Kelet-Ciprus-ról érkező jelentések szerint szombaton széleskörű EOKA-ellenes akciót indítottak el. Ennek során több személyt letartóztattak, közöttük egy görög katonatisztet. Feltevések szerint a görög tiszt „terrorista csoportok kiképzője” volt. Hivatalos körök nem voltak hajlandók nyilatkozni az eseményekről. A röplap „kettéosztás, vagy halál” jelszóval zárul. Macmillan angol miniszter- elnök hétfőn este Nicosiában sajtóértekezletet tartott. Ki- jelenette: „Bizakodva, nem pedig csüggedten térek haza athéni és ankarai tárgyalásaimról. Hangoztatta, a legfőbb feladata most helyreállítani Ciprus nyugalmát és végetvet- ni a „terrorizmusnak”. Macmillan szerint athéni útja azt bizonyította, hogy még „mindig szilárd Görögország és Anglia hagyományos barátsága.” Végül azt mondotta, hogy Menderesz török miniszterelnökkel is baráti megbeszéléseket folytatott Ankarában. egyverrel leverni Köztársaság fegyveres erőinek tagjait nyomatékosan felszólította: éberen őrködjenek hazájuk biztonságán. írsxágban Ikotmány tér ecsetet Kommunista Párt titkára, aki La Rochelleben mondott beszédet, foglalkozott az új alkotmánytervezettel és a szeptember 28-i népszavazással Rávilágított a tervezet demokráciaellenes jellegére és hangsúlyozta: a népszavazáson minden köztánsaságpártinak el kell utasítania a tervezetet, hogy „biztosítsuk a Köztársaság újjászületését és Francia- ország nagyságát a demokratikus elvek betartásával0 i lap aapi beszédéről, me: „Hruscsov figyelmeztetése az imperialistákhoz idejében hangzott el”. Khaled Mohieddin a többi között kifejti, hogy a szovjet kormány figyelmeztetése annak formális bejelentése, hogy az arab népek nem maradnának magukra, ha az imperialisták megtámadnák őket. A béke minden ereje az arabok mellett sorakozna fel és meghátrálásra kényszerítené az agresszort. A szovjet figyelmeztetés idejében jött: az imperialistáknak szá- molniok kell vele. Reméljük, — fejeződik be a kommentár —, hogy az imperialisták végre észhez térnek. Az Arab Liga főtitkára részt rész az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Kairó (MTI). Abdel Khalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára kedd reggel New Yorkba utazott, ahol megfigyelői minőségben részt vesz az ENSZ rendkívüli közgyűlésén. Jól tájékozott körök szerint a főtitkárnak az a feladata, hogy segítsen összeegyeztetni az arab államok ENSZ-küldöttségeinek álláspontját, amennyiben az ülésszak folyamán egy vagy más ; kérdésben véleménykülönbsé- ' gek támadnának. Idő j árás j e I en t és L Záporok, zivatarok. Hűvös óceáni légtömegek el- 1 árasztották a brit-szigeteket; Franciaországot és Németországot. ; Ennek következtében ezeken a területeken csak 18—21 fokig emelkedett a nappali hőmérséklet, míg az Alpok vidékén 30—33 fokos 7 hőmérsékletek voltak. Várható időjárás szerdán estig: > Felhősebb idő, több helyen, elsősorban nyugaton és északon zá- , poreső, zivatar. A zivatarok idején , megélénkülő szél. A meleg nyu- ‘ gáton mérséklődik, keleten tovább ’ tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: nyugaton 20—23, a Tiszántúlon 27—30, máshol 24—27 fok között. (MT| Katalin megbontotta a tanya- j világ íratlan törvényét: apja , akarata ellenére ment férj- ( hez. — És most? Hogy kerülnek ide? — Hazajöttünk anyámék- hoz lakni! — mondja. Apám végre megbékélt, különösen, hogy fiú az egyetlen unoka, és maga kezével írt, hogy jöjjünk haza, tegyünk a földdel amit akarunk! Az én Sándorom elszokott a paraszti munkától, mert a gyárban dolgozott, de a levélre azt mondta: — Te már megszenvedtél Katalin, most megyünk a te szüléidhez! — Hát tetszik látni tanító néni! Ilyen az én emberem! Nem bántam meg ma se amit tettem, mert ilyen ember nincs még egy! Ahol jön ni! — és a hangjában irigyen fedeztem fel azt a boldog vibrálást, ami bizony tíz év után már csak regényekben szokott előfordulni. VT alóban nem változott ’ Sándor semrr-'*. nemigen emlékszik rám, látom a zavart tekintetén, de ahogy utánuk nézek, amint hármasban ballagnak a verőfényes utcán, összeszorul a torkom, mert újra tudatára ébredtem, hogy az igazi boldogság ritua, és mélyen a szívekben fészkelő madara még ez egyszer megmutatta nekem is fénylő szárnyait. Katalin bátor lány volt, és bátor, hűséges, jó anya lett. Azóta elhallgatott az öregasszonyok suttogása, tíz év nagy idő! És Katalin öltöztető pajtásainak is bekötötték régen a fejét. De mindannyian nagyon boldogok, hogv most már Katalin is velük hajlong a közösbe adott 1? hold helyett, a 275 holdon ÁDÁM ÉVA Katalin leánypajtása, aki csillogó szemmel várja a gyorsposta eredményét. Súlyos léptekkel megáll Katalin előtt. — Akarsz a Péter felesége lenni? — kérdezi azt, amit nem is neki kellene. — Nem! — mosolyog a lány. Csak a te feleséged akarok lenni! — Bálint bátyám! Ez az én menyasszonyom! De maguk nem engednek! Húsz éves elmúlt, saját akarata van! — szól a meredten ülő emberhez, aki még most sem találta meg a hangját. — Jössz-e velem Katalin? Elviszlek édesanyámhoz, míg háromszor kihirdetnek! — ezzel kézenfogta a fehérruhás lányt és kivezette a döbbenetén álló emberek közül. N éhány napig állt a traktor. Sándor vonatra ült, és vitte a talált kincset haza, Salgótarjánba az édesanyjához. Nem is jött Katalin visz- sza többé. Anyja néhány év után meglátogatta, de erről nem tudhatott senki. Apja nyakasan tartotta magát. Hiába akarta Katalin megmagyarázni levélben is, szóban is a tette igazát — zárva volt előtte az apai ház ajtaja Tíz éve nem láttam én se őket. Az Állami Áruház cipő osztályán valaki megfogta a karomat: — Tanító néni! Tízéves a fiam! — csak ennyit mondott, de a hangja, mondanivalója büszkeségtől csengett. Mindketten otthagytuk a boltot, és beszélgetve róttuk az utcákat. Tíz év! Milyen régen volt! És mintha ma történt volna, hogy a nyakas első nagy traktora. Sándor, az ő Sándora még a fogságban megtanulta a traktorkezelést és milyen jó nézni, hogy uralkodik a remegő masinán! Bőréin újra átbizsereg a fogadalom, hogy soha máséi nem lesznek, és újra ajkán érzi a fogadalomzáró csókot. p’s most hová? Jaj, hová ®J Is megy? Honnan? Uram Isten! Honnan szerezte apja ezt a hájas kulákot?! Ma se tudja. De érzi a pofonok csattanását, látja anyja sokat próbált meghunyászko- dását, s hallja a hangokat, de nem ismer rá apjára: — Nem engedem elcsavarni a fejed! A 12 hold az enyém, és az is marad, ha nyakasko- dol! Találtam neked való és kedvemre való vőlegényt és punktum! És pont! az autó megáll. A községházán vészes csend uralkodik. A kövér jegyző izzadva törölgeti kopaszodó fejét, és szeretne már. túllenni ezen a ceremónián, mert szerte a faluban beszélik, hogy ez a lánjr nem ehhez az emberhez akar menni. No. de elvégre mi köze neki hozzá? Csak minél előbb végére jutni! Már nyitja is az anyakönyvet, kezdené a mon- dókáját, azonban távoli traktorzúgás zümmög be halkan majd egyre erősödve a terembe. Bálint gazda, áld szintén az autóval jött, egyre vörösebben áll a lóca mellett. Katalin, arcán enyhe mosoly játszadozik. Csend van. A jegyző nem tudja mi történik a lelkekben, de nem meri megtörni a csendet. Mire megáll a traktor, mindenk* sejti a készülő vihart. Valóban. Sándor lép be, oldalán — Ez! — volt a kurta válasz, és Bálint gazda döngve becsapta maga után az ajtót. Hogyne! Majd felfordítják a világot! Az a futóbolond Sándor, aki most jött meg a fogságból, majd az marja már el a födémét! Olyan nincs! A z alatt Katalin dísze el- készült. A nehéz atlaszruha és a dúsan rakott párta vaspáncélba szorították testét, de már nem érzi. Valami nagy dolgot fog tenni, és szinte lázban ég, ahogy az anyja után csukódó ajtóra tekint. Hirtelen papírt, ceruzát kotor elő, sebtiben néhány szót ír rá, aztán az egyik szolgálatkész leánypajtása már száguld is a gyorspostával. Hogy hová? Majd elválik! Az autó három hosszút dudált, és a menyasszony dacos-büszkén lépked hosszú ruhájában az autóhoz. ■— Majd meglátják, apám! —1 mormolja félhangosan, és beül. Fél cipője azonban leesik a lábáról, és néhány méter után áll meg a kocsi, hogy újra a lábán legyen. — Rossz jel! Nagyon rossz jel! — suttogja Rozi néni a nyitott tűzhely fortyogó katlanja mögül. Katalin ezalatt behunyt szemmel ül a párnás ülésen. Nem lát semmit, csak azt a múltat, ami után ezzel az autóajtóval akarják becsukni a kaput. Egyre érzi a nappalok melegét, amikor felegyenesedve Sándorra pillanthatott, és érzi a traktor remegését, amivel esténként hazahozta a közös melletti földjükről. Igen, éppen ezen a tanyán garázsolt a környék Ne kutasd a helyét! Ne keresd a nevet! Ahol történt — úgy is ráismernek! A z autó éktelen port verve megállt a tanya előtt. Közönséges taxi volt, a tanyasiak azonban új idők, új hangját vélték felfedezni az autó dudálásában és a fékek csikorgásában. Hogyne má’! Katalin lesz az első menyasszony, akit autóval visznek a templomba esküdni! így akarta Péter, a vőlegény, aki még mindig attól fél, hogy megszökik tőle a asszonynakvaló, ha gyalog baktatnak be a faluba. El, mert nem is akart, és még ma, az esküvő kitűzött napján se akar a felesége lenni! Szép lány! Most ott áll anyja és öltöztető barátnői között dühösen, toporzékolva. — Azt tudom! Anyám is csak az orráig lát! Nekem kell vele élnem, nem magának! — zokog fel és kitépi magát a gondos kezek közül. — Na lányom! Nyughass! Apád javadat akarja! Módos gyerek még mindig Péter! Nem nélkülözöl mellette, és hát ez így van mióta a világvilág, a lányt a szülei adják férjhez! — szól nyugodtan a feketekendős asszony, és a menyasszonyi ruháért nyúl. — Nem kell! Elvégre 1948- at írunk! És én nem megyek ehhez a dagadt alakhoz! — tör ki újra Katalin, de a végszóra megjelenik az apja. Egyetlen szó nélkül vágja pofon úgy, hogy barátnői karja kpzött áll meg a lány. Ez hiba volt. Az amúgy is dacos lány szeméből erre felszáradnak a könnyek, összezárul az ajka, és villámló szemekkel maga nyúl a fehér ruha után. Mégegyszer apjához fordul: — Édesapámnál? ez az utolsó szava, mikor tudja, hogy én Sándort szeretem, és az ő felesége akarok lenni? „Tízéves lesz a fiami" II ciprusi helyzet Macmillan utazása után
