Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-13 / 172. szám
195S. augusztus 13. szerda RßPÜJSÄÖ s ... hogy az angol harci repülőgépek kincsekkel, értéktárgyakkal telerakott ládákat szállítanak Jordániából a ciprusi támaszpontra. A ládákban Husszein király értéktárgyai lapulnak, és úgy látszik, ez a királyságtól elválaszthatatlan — az állam- kincstár vagyontárgyai vele utaznak. Husszein király tehát már csomagol. Testőreit elzavarta és harmadik napja bezárkózva él a palotájában az angol páncélosok védelme alatt. A fiatal alig 20 esztendős király e jelek alapján igen élelmes, hogy maga előtt menti vagyontárgyait, sőt. az újabb jelek szerint áruba bocsátotta királyságát is. Tehát a jordániai királyság eladó 10 millió fontért. Akinek ennyi pénze van és nem sajnálja az életét, belemehet az alkuba. De, hogy nem tülekednek a vásár megkötésére, annak is megvan az oka. Az iraki forradalmárok által agyonvert király elrontotta Husszein üzletét. KE Helyesbítés Lapunk augusztus 9-i szombati számában: „Látogatás a mátraházai TBC gyógyintézetben“ címmel riportot közöltünk, amelyben az igazgató főorvos dr. Lányi Andor nevét — a szerkesztőség nyomdai olvasója felületes ellenőrzése miatt — tévesen „Ladányidnak írtuk. Lehet már újra szerződést kötni zöldségfélék termesztésére A MÉK-től kapott értesülés szerint a napokban indult be megyeszerte az 1958/59-es gazdasági évre a zöldségfélék termelésének szerződtetése. Az eddig beérkezett jelentések szerint jól halad a munka és a múlt évinél nagyobb eredményekre számítana k. Boconád községben ez ideig 49 gazda jelentette be, hogv zöldségfélék termesztésére szerződni kíván. — AUGUSZTUS 20-ra befejezi az ez évre vállalt termelőszövetkezeti villamosításokat az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. n társadalmi fulaidon fosztogatóit egy egész életen keresztül kíséri az emberek megvetése SOK. MAGÁT BECSÜLETES embernek tartó egyént csábított és csábít ma is bűnre, kisebb-nagyobb sikkasztásra, jogtalan anyagi előmenetelre a pénz és a lehetőség. Ezek az emberek, amikor társadalmi tulajdonhoz nyúlnak, úgy gondolják legtöbbször, hogy ez az államé, ebből lehet, ebből szabad, hisz kinek keletkezik abból kára, hogy 500, vagy ezer forintokat teszek zsebre, vagy egy-két szerszámot viszek haza a gyárból. Pedig tudniok kellene ezeknek az „üzemi szarkáknak”, a társadalmi tulajdon fosztogatóinak. hogy amikor az állam kasszájából lopják a forintokat, ugyanakkor munkatársainak, barátainak és az egész magyar népnek a vagyonát tulajdonítják el. Mégis, nap mint nap szerepel ilyen ügy a bíróságon, hiszen nem lehet örökre eltitkolni a lopást, a sikkasztást, a tolvajt, csalót előbb vagy utóbb rajtacsípik. Az ellenőrzéseket végrehajtó szervek megerősödtek és évekkel visz- szamenőleg meg tudják állapítani a bűnöst: a felelőtlen egyéneket törvény elé viszik, de a társadalmi tulajdon ellen vétőket megveti és elítéli a társadalom. 1958. június 19-én a füzesabonyi járásbíróság nyilvános tárgyaláson hozott ítéletet Varga Mihály ügyében, aki a társadalmi tulajdont fosztogatta: sikkasztással és közokirathamisítással. A tárgyaláson kiderült, hogy Varga Mihály 17-szer 300 forintot meg nem haladó, egyszer pedig 300 forintot meghaladó okirathamisítást követett el. A bíróság ezért a tettéért kétévi börtönbüntetésre, valamint háromévi választójogi gyakorlat eltiltására ítélte. Ezenkívül a bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a Heves megyei Tatarozó- és Építőipari Vállalatnak 6 581 forintnyi kártérítést fizessen. A bíróság azzal indokolta meg eme döntését, hogy a vádlottnak 8 546 forint pénztárhiánya volt, amely az újabb felülvizsgálás után 6 851 forintra módosult. Ezenkívül 16 esetben vett fel mások nevében útielőleget, hamisított útielszámolásokat és más, egyéb bűntetteket követett el... A GYÖNGYÖSI járásbíróság 1958. május 13-án hozott hasonló ítéletet Juhász András és három társa: Keresztesi István. Juhász Béla és Juhász Sándor tamamérai lakosok ügyében, akik szintén a társadalmi tulajdont fosztogatták. A nyomozás és a bírósági tárgyalás is megállapította, hogy Juhász András és három társa 1957. december 17- én a Heves—Nógrád megyei Malomipari Vállalat gyöngyösi üzeméből a tejbegyűjtés után iáró korpa kiszállításakor kettő zsák (170 kilogramm) kenyérlisztet (510 forint értékben) tulajdonított el jogtalanul. A lopást még aznap észrevették. A társadalmi tulajdon ellen vétőket Gyoni András raktáros és Varga János mérnök, a malom dolgozói fülelték le. Juhász András elsőrendű vádlottat kéthónapi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Keresztesi Istvánt szintén kéthónapi börtönre ítélték ezért a vétségéért, míg Juhász Sándor kéthónapi börtönnel és 500 forint pénzbírsággal fizetett rá bűnösségére. Juhász Bélát bizonyítékok híján felmentették. Gyakorta találkozik a bíróság földművesszövetkezeti sik- kasztókkal is. Vigh Pálné bo- conádi lakost, aki a boconádi II. számú italbolt vezetője volt, négyhónapi börtönbüntetést kapott, mert sikkasztott. 1957. október 2-án leltározást tartott saját boltjában és rádöbbent, hogy többezer forint többlete van. Az általa megállapított többletből ötezer forintot eltulajdonított. Amikor az eseről tudomást szereztek az illetékesek, 1957. november 11-én 2000, 13-án pedig 3000 forintot visszatett a pénztárába, amit mint bevételt könyvelt el. Ezzel a cselekedetével sikkasztását akarta elpalástolni. 1957. november 14-én leltárt tartottak nála és 4 378 forint többletet' találtak. Amikor a többletéért felelősségre vonták, akkor vallotta be bűnösségét. A bíróság az ítélethirdetéskor enyhítő körülménynek vette, hogy a bűnös visz- szafizette a jogtalanul elvett összeget, de figyelembe vette azt is, hogy Vigh Pálné 1954- ben már volt egyszer büntetve... EGY TIPIKUS társadalmi tulajdon-fosztogatót ítélt el az egri járásbíróság is 1958. május 29-én. A vádlott Szerencsi Róbert volt, aki az egri Útfenntartó Vállalatnál dolgozott, mint bérelszámoló, majd később pedig teljesítmény elszámolással is megbízták. Bizalmi állásával Szerencsi Róbert visszaélt, mert 1958. decemberében 3000 forintot, 1958. januárjában szintén 3000 forintot, ez év februárjában pedig újból 3000 forintot sikkasztott el a bérszámfejtések során. 1958. márciusában még további 5000 forintot akart „el- kezelni”, de „lebukott.” Fegyelmi eljárást indítottak ellene, mire ő a 9000 forint sikkasztását visszafizette. Ekkor elbocsátották állásából. A tárgyalás folyamán a vádlott bűnösségét beismerte. A bíróság elkövetett bűntettéért 8 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte... Sorolhatnánk — sajnos, még elég hosszan sorolhatnánk — az eseteket, neveket és összegeket, amelyeket a sokszor magát „becsületes embernek” tartó egyének sikkasztottak el a nép közös vagyonából. A BŰNT AZONBAN bűn- hődés követi, s hamar rájöhettek a vádlottak, nem érdemes a társadalmi tulajdont fosztogatni, mert az ilyen embereket egész életen át végigkíséri embertársainak jogos megvetése. Fazekas István Április 11-én az Issy—Les—Neulineaux-i repülőtéren bemutatták a „Rotocycle”-t, az egyszemélyes, új, összehajtható helikoptert. Egyetlen személy, segédeszközök igénybevétele nélkül néhány perc alatt indulásra kész állapotba hozhatja. Légi robogó Igen furcsa ...az az „újítás”, amelyet a gyöngyösi Sütőipari Vállalat vezetett be. Az tudniillik, hogy a város külső részén levő tú- szerüzletekbe egyszerűen nem szállítják ki a süteményt. „Akinek kell, majd bejön érte” — gondolják, s így a város szélén levő — például a Kertész, Határ, Vörös Hadsereg utcai — üzletek vezetői minden reggel kénytelenek begyalogolni a város belsejében levő péküzemig, s onnan kerékpáron, vagy kézben kicipelni a napi kifli- és zsemlyeadagoh A boltvezetőknek sokszor várniuk is kell, ezért legtöbbször nem is tudnak pontos időben kinyitni. A Kiskereskedelmi Vállalat triciklit is bocsátott a Sütőipar rendelkezésére, azonban kihordó hiányában a problémát még mindig nem oldották meg, a kereskedők cipelnek és dühösek, a vevők várnak és türelmetlenkednek. Ideje lenne végre megszüntetni ezt a tarthatatlan állapotot! Egy jó kezdeményezés A Heves megyei iskolák egyre fejlődnek, egyre bővülnek, szépülnek. Vannak azonban még most is, és talán lesznek sokáig kis iskolák, tanyai iskolák, ahol olyan kevés a gyerek, hogy bizony nem jut minden szakra külön tanító! Hát még tanár! A megye szakfelügyelői azt tapasztalták az év folyamán, hogy bizony gyengén megy egy-két helyen a két sarkalatos tárgy — a matematika és fizika — tanítása. Ez azonban nem is annyira a tanító kartársak hibája, hanem előképzettségük hiányos volta, ami aztán azt eredményezi, hogy nem kapnak kellő felkészítést ezek a tanítványok a középiskolára. A szakfelügyelők nem sokat keseregtek a bajon, hanem abban állapodtak meg, hogy tanlolyamot szerveznek az osztatlan és részben osztott kis iskolák nem szakos nevelői részére e két tárgyból. Az elhatározást tett követte, és 11- én meg is nyílt a tanfolyam, aminek két nagyon vonzó pozitívuma van. Egyik az az önzetlenség, amellyel a szakfelügyelők — Bata Gyula, Fáczán János, Győrffy Gyula — és a szakos előadók. Bérezés László és Seréndi István nevelők minden térítés nélkül vállalták a tanfolyam szervezésével járó feladatokat és feláldozták szabadságuk egy hetét, hogy alapos és gyakorlati előadások, bemutatók keretében átadják a kisiskolások nevelőinek gazdag tudásuk és tapasztalatuk legjavát. Másrészt igen becsülendő dolog az, hogy az egyhetes tanfolyam teljesen önköltséges, az utazástól az étkezésig, a szállástól a szórakozásig mindent maguk fedeznek a ielentkezők és mégis 16 tanyai és kisiskola pedagógusa érezte úgy, hogy szüksége van továbbképzésre, szüksége van segítségre. Legtöbben a hevesi tanyákról jöttek be, de itt vannak a mátraszentimrei, pálos- vörösmarti kartársak is. Egész délelőtt komoly munka folyik, de délután városlátogatás, üzemlátogatás, televíziós közvetítés, mozi teszi változatossá a részvételt. A szak- felügyelők valóban mindent megtettek a tanfolyam érdekében, és remélik a részvevők is, hogy komoly segítséget jelent majd számukra az egyhetes önkéntes tanulás. (—a) Szülők segítése nélkül lehetetlen Néhány hónappal ezelőtt Kormos Vilmos, a balatoni iskola igazgatója már írt az iskolánkívüli fegyelemről. — Most ismét a szülőkhöz szól a megtörtént események után. — Ügy érzem — írja —, hogy a szülők nagy része elkényezteti gyerekeiket és könnyen sértődnek. Ritka olyan szülő, aki a szeretetet össze tudja kapcsolni a fegyelemmel. Különösen a szünidőben elfelejtik számontartani, hogy egész nap merre tartanak, szabadjára engedik gyerekeiket, akik aztán a fegyelmezetlenségek egész sorát követik el, s nincs, aki visszatartaná őket. S minden hibáért a nevelőt teszik felelőssé, hogy „nincs már ma fegyelem”. Ha kicsit keményebb megszólításra kerül sor, akkor a szülő is megsértődik, de a gyerekek is sok esetben biztatást kapnak a további „játékhoz”. Azt hiszem, minden szülő egyetért velem abban, hogy az öntudatos, szocialista fegyelem kialakításához az ő segítségük nélkülözhetetlen. Az egységes nevelői eljárás megteremtéséhez közös munkára van szükség. Nem tartanám helyes eljárásnak, ha mindannyian elnézzük a helytelenséget. Legnagyobb örömünk, ha a tanuló- ifjúságunk életvidám, jókedvű. Segítsünk mindennapi munkánk közben is gyerekeinknek a helyes út megválasztását, s hogy az új tanévet friss erővel tudjuk megkezdeni. roméves tervet tárgyaló országgyűlési ülésszak előtt. Mennyi értékes javaslat, elgondolás hangzott azokon a gyűléseken el, — s végül ki is alakult mindenütt az egységes elgondolás, az egységes terv. Ugyanígy beszélhetnénk az 1958. évi város-, illetve községfejlesztési tervek elkészítéséről is. S amikor a tervek elkészültek, nem maradt más hátra, mint mozgósítani a tervek készítőit, — magukat az embereket — a feladatok végrehajtását. Sikerült-e ez, van-e ebben része a tanácsok és a népfront-bizottságok együttműködésének? Feltétlenül! Ezt mutatják mind a hároméves terv, mind az idei város- és községfejlesztési tervek naponkénti megvalósulásának vitathatatlan tényei. E kapcsolatról és együttműködésről beszélve még egy fontos dologról kell megemlékezni. Sok-sok olyan dolgozó van az országban, s a megyében is, aki nem tagja ugyan egy tömegszervezetnek sem — vagy éppen nem ért egyet velük néhány kisebb- nagyobb elvi kérdésben — de azért helyesnek tartja a nép jólétét, az ország gazdagodását szolgáló célkitűzéseinket és részt is akar venni azok megvalósításában. A Hazafias Népfront . — mint széles tömegmozgalom — ezeknek az embereknek is lehetőséget, fórumot biztosít az országépítő munkába való bekapcsolódásra — bővítve ezzel is elsősorban tanácsaink tömegkapcsolatait. A Hazafias Népfrontnak nagyon fontos funkciója ez is, hiszen nekünk minden becsületes és jószándékú ember kezemun- kájára, alkotó tevékenységére szükségünk van általános előrehaladásunk. érdekében. A tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének és kapcsolatának csupán néhány vonatkozását említhettük meg ebben a rövid írásban; a teljesség igényének kielégítéséhez hosszú oldalakra lenne szükség. A problémák élők, s úgy gondoljuk: az előttünk álló nagv feladatok végrehajtása sorában érdemes őket feleleveníteni. DÉR FERENC A Hazafias Népfront működési szabályzata értelmében a népfront-bizottságok szervezik területük országgyűlési képviselőinek és tanácstagjainak beszámolóit az országgyűlésben, illetve a tanácsban kifejtett tevékenységükről. E feladatok végrehajtása során népfront-bizottságaink jó munkát végeztek. Az előkészítés alatt meggyőzően magyarázták a választóknak a beszámolók politikai jelentőségét, helyesen mutattak rá arra, hogy a beszámoló gyűléseken való aktív részvétel is az államügyek intézésében való részvételnek egyik formája. Sokat és eredményesen tevékenykedtek azért, hogy ezek a beszámolók, gyűlések az országgyűlési képviselők, tanácstagok és a választók között meleg baráti találkozókká váltak. Természetesen: a tanácsoknak is elő kell 6egíteniök a népfront-bizottságok tevékenységét. Hogyan? Mint a példák sokasága bizonyítja: a tanácsok sorra megvalósítják a népfront-bizottságok helyes kezdeményezéseit és javaslatait; gondoskodnak az olyan problémák, hiányosságok megoldásáról, illetve felszámolásáról, amelyeket a bizottságok vetettek fel, vagy hoztak felszínre. Maradjunk egy pillanatra ennél a problémánál. Ha áttekintjük a megye hároméves tervét, vagy akár az idei város- és. községfej- lesztési terveket — a legkézzelfoghatóbban ezekben a tervekben láthatjuk a tanácsok és a népfront-bizottságok együttműködésének eredményes megvalósulását. A lároméves terv minden városnak és községnek biztosít bizonyos kereteket, amelyek felhasználását az országos irányelveknek és a helyi szükségletnek megfelelően kell előirányozni. ISfbs: kik tudják leginkább megállapítani, hogy mi az, amire szüksége van a megyének, városnak, falunak? Azok, akik a megyében, városokban, falvakban élnek: az emberek, akik az őket képviselő szerveken keresztül kifejezésre is juttatják elgondolásaikat és terveiket. Emlékezzünk csak vissza a népfront-bizottságok által .zervezett gyűlésekre, a háAz elmúlt napok egyikén néhány emberrel — közöttük egy-két tanácsfunkcionárius-' sál — beszélgettünk a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatáról, illetve együttműködéséről. A téma — talán az ilyen értelmű megfogalmazás miatt — kissé elvont- nak tűnhet, de hogy menynyire nem az, azt éppen a téma felvetése után kialakult vita, a mindennapi életből felhozott példák mutatták meg. Most nem e baráti körben lefolytatott beszélgetés — úgymond — tételeit alkarjuk közétenni, de szükséges, hogy a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének és kapcsolatának néhány vonatkozását újra felelevenítsük. Az alaptétel, amelyből kiindulunk, ez: A tanácsok — az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezete, amelyek a Hazafias Népfronttal és 3 dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységben való közvetlen részvételre. A Hazafias Népfront feladata tehát, — mint ahogy a mozgalom működési szabályzata is előírja — mozgósítani a dolgozó tömegeket a szocialista építésünk feladatainak megvalósítására, S az államhatalmi, államigazgatási szerveink intézkedéseinek megvalósítására, feladata továbbá, hogy az egész dolgozó nép érdekeit és véleményét kifejező javaslatokat tegyen társadalmi és kulturális életünk minden fontosabb kérdésében. A feladatok tisztázása után most már feltehető a kérdés: eredményes-e a kapcsolat. Gyümölcsöző-e az együttműködés a népfront-bizottságok és tanácsaink között? Nem kell messzire menni ; jó példákért, hogy igenlő választ adhassunk a kérdésre. Falusi népfront-bizottságaink nagyrésze helyesen és eredményesen foglalkozott a lakosságot közvetlenül érdeklő országos és, helyi politikai, gazdasági és kulturális problémákkal. Gyűlésekét, előadásokat tartottak a széles tömegeket érdeklő kérdésekről. Eredményesen segítették a helyi erőforrások és tartalékok feltárását és felhasználását a községekben, városokban. A gazdasági tervek eredménye- , sebb megvalósítása érdekében közreműködtek a helyi nét'- gazdasági tervek, a város- és községfejlesztési tervek kialakításában és megvalósításában. i NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> A Hazafias Népfront és tanácsaink
