Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-10 / 170. szám

2 népújság f958. augusztus 10 , vasárnap A szocializmus építésének erős támaszai: a munkásokból lett vezeték Egy évtizeddel, vagy néhány évvel ezelőtt is még a folyé­kony vasat adó kohók mellett, vagy a magasodó falak áll­ványain, — s megannyi he­lyen — munkásként tartoztak a szocializmust építő nép kö­zösségébe a ma vezetőembe­rei. Benne éltek a munka mindennapi forgatagában, lel­kesedtek egy százalékos ter­melésemelkedésért, s munkás­ként fontolgatták: miként le­hetne jobban, olcsóbban tér-/ melni. Ma pedig mindezt a gazdasági és a közélet vezető helyein teszik. A munka, a becsületes helytállás, a tudás birtoklá­sán a győzelem vezetőt for­mált a múlt egyszerű mun­kásembereiből. Olyan vezetőt, aki nem felejti el honnan in­dult, aki ismeri a nép gond­ját, baját és a köz bizalma kötelezi példás helytállásra. Az 1956-os ellenforradalom is bebizonyította, hogy ezek a népi vezetők voltak a legerő­sebb támaszai a szocializmus építésének és a párt, a kor­mány hívó szavára elsőként ragadtak fegyvert az ellenfor­radalom szétzúzására. Kelemen János vb elnök Amikor kezetfogtunk a fü­zesabonyi járási tanács elnöki szobájában, nem a tollforga- tástól elpuhult kéz, hanem a munkában megedződött te­nyér férfias szorítását érez­tem. — Tizenöt évig voltam va­sas, a borsodnádasdi lemez­gyárban — kezdte élettörté­netét Kelemen elvtárs. Se­gédmunkásként kerültem a gyárba, majd a hengerüze-1- ben szakmunkás ' lettem. Ezekben a 30-as években a munka utáni megbecsülést, a szociális kedvezményeket, az üdülést, stb. nem ismertük, s örültünk annak, hogy mun­kát kaptunk valahol. Amikor a szovjet csapatok bevonjak Bekölcére — szü­lőfalujába — ő is ott volt H hatszáz ember között, ákik üdvözölték a falu határától két kilométernyire az elő­nyomuló csapatokat. _ - kor már a Kommunista Párt tag-' ja volt, mert helyi kommu­nista csoportot alakítottak a felszabadulás idejére. Fegyve­resen vett részt a rend hely­reállításában, teljes erővel kapcsolódott a népuralom megszilárdításáért folyó harc­ba. A párt felelős helyre ál­lította a tanácsok megalaku­lásakor: a megyei tancson először oktatási .és azután az igazgatási osztályvezetőként dolgozott. A munkásosztály fiainak, a proletár, a paraszt­gyerekeknek a tudáshoz ve­zető útját egyengette, segí­tette, miközben sajátmaga is tanult, hogy eleget tehessen a növekvő követelményeknek. — Négyhónapos tanügyi, öthónapos államigazgatási, öthónapos pártiskolát végez­tem, s most a Tanácsakadé­mia levelező hallgatója va­gyok, s jövőre a második év­folyamot bentlakásos hallga­tóként végzem. A füzesabonyi járási ta­nács élén 1954. óta áll Ke­lemen elvtárs. Az ellenforra­dalom idején éppen Tanács- akadémián volt, s október 27- én jött haza. Látván, hogy a járási munkástanács nem a nép érdekeinek megfelelően cselekszik, már november 1- én hazament Bekölcére, s csak a Kádár-kormány felhí­vására tért vissza munkahe­lyére. Erős kézzel, a munkás­hatalom követelményeihez híven segített a rend helyre- állításában. Arra a kérdésre, hogy mit tart legfontosabb hivatali fe­ladatának, így válaszolt Ke­lemen elvtárs: — Jó vezetőgárdát kiala­kítani, — ami sikerült is — betartani és betartatni a szo­cialista törvényességet, gyor­san elintézni a lakosság pa­naszát, elősegíteni a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sát, ezek á legfontosabb fe­ladatok — mondja Kelemen elvtárs, de hozzáteszi: — Mint ember igyekszem mé­lyebb és közvetlenebb kap­csolatot tartani választóim­mal, a néppel, akiknek a bi­zalmából vagyok ezen a he­lyen ... Vadász Lafos igazgató Alacsony, fürgemozgású em­ber. Halványkék szeméből határozottság és tetterő su­gárzik. Jellemvonása: a sze­rénysége. A beszélgetést is így kezdi: — Nem kell rólam írni. Ugyanúgy dolgozom én is, mint a helyemben bárki más dolgozna. Nem kis unszolásra elmon­dotta Vadász elvtárs, hogy még az ükapja is kubikos volt, s a talicska szarva mel­lett ő is végigjárta a környe­ző megyék országútjait. A család három fiú tagja kubi­kosként kezdte az életet, de uradalmakban is dolgoztak. A nagy vérzivatar idején, 1944-ben átszökött Nyerges­újfalunál a Vörös Hadsereg­hez és jelentkezett az új ma­gyar hadsereg kötelékébe. A hatodik hadosztály 17/2 ezre­dével Ausztriában is jártak: a 11. orosz gárdahadosztály kötelékébe tartoztak. A felszabadulás után be­kapcsolódott a poltikai mun­kába. Községében a kommu­nista párt helyi titkára lett. 1948-ban pedig megbízták a Megyei Növénytermeltető Ki- rendeltség megalaKÍtásával. Azután a Kiskörei Állami Gazdaság élére állította a párt. 1953. óta a Hevesi Ma­lom igazgatója. A munkájáról: Amikor malomigazgató lett, 170 vagon volt a malom teljesHménye. Az elmúlt évben 517 vagon gabonát őröltek. Akkor is, most is négy hengerpár dol­gozik. A havi tervet két év óta mindig túlteljesítik, s a dolgozó parasztok, mint Molnár István, Nyitrai László, Csikós János dicsérik a liszt minőségét, a malom jó mun­káját. Életéről: Három hónapja az egységes pártvezetőség tit­kárává választották Vadász elvtársat. A hevesi pártélet irányításán kívül részt vesz a tanács munkájában, a föld­művesszövetkezet igazgatósági ülésein, a községi tanács ál­landó bizottsági ülésein, ja­vaslataival segíti a munká­kat. Élethivatásának tartja, hogy részt vegyen a közélet­ben, hogy azt az ügyet szol­gálja, ami a nép, a köz ügye. S elmondhatjuk jó szolgája a köznek, s jó gazdája a ma­lomnak Vadász Lajos elv­időjárás jelentés A hőmérséklet emelkedik. Az Alpok felett magasnyomás alakult ki, de az 50. szélességi körtől északra ciklonok vonulnak nyu­gat-kelet irányba. Emiatt a Brit­szigeteken, Németországban és Le­ningrad környékén esik az eső. Európa keleti részén továbbra is száraz, rr leg az idő. Várható időjárás vasárnap estig: Az ország északi felében felhőát­vonulások, máshol jobbára derült idő, néhány helyen kisebb eső. A nappali hőmérséklet tovább emel­kedik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap: 24—27 fok között. (MTI) Az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülése NEW-YORK (MTI) Mint a Reuter jelenti, az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszaka pénteken este meg­kezdte vitáját a közép-keleti helyzetről. Sir Leslie Munro ú.izélandi küldött, mint elnök, megnyi­totta az ülést és felszólított arra, hogy „szenvedélymente­sen és tárgyilagosan vizsgálják meg a ielenlegi feszültség oka­it.” Elsőként Szoboljev, a Szov­jetunió küldötte kért szót, s arra kérte a közgyűlést, hogy tegyen lépéseket a Libanon­ban állomásozó amerikai és Jordániában állomásozó angol csapatok haladéktalan kivoná­sára. Szoboljev azt hangoztatta, a Szovjetunió reméli, hogy a köz- Ollűlés enyhíti a felszültséget, megszilárdítja a békét, és vé- getvet az új világháború fe­nyegető veszélyének. A köz­gyűlésnek el kell érnie, hogy „azonnal és maradéktalanul végetérien a fegyveres inter­venció Közel- és Közép-Kele­ten, meg kell kísérelnie olyan körülményeket kialakítani, amelyek között ennek a vi­déknek az országai megszaba­dulnak az idegen intervenció­tól.” A Biztonsági Tanács jelen­legi összetétele miatt képtelen hatékony lépéseket tenni ezen a vidéken a háborús veszély elhárítására. „Az agressziót csíráiéban el kell fojtani, a békének győzedelmeskednie kell” — mondotta Szoboljev. Ezután Cabot Lodge, az Egyesült Államok küldötte szólalt fel. Kijelentette, „sajnálatos”, hogy a Szovjetunió „az Egye­sült Államok kormánya ellen intézett támadásokkal kezdte a dolgot”. Cabot Lodge azt állította, hogy az Egyesült Ál­lamok világosan kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy kivonja csapatait Libanonból, „amint a libanoni kormány kéri a kivonást, vagy amint az Egyesült Államok biztosítani tudja Libanon függetlenségét”. A továbbiakban kijelentette: „reméljük, hogy a közgyűlés konstruktív módon óhajt fog­lalkozni az ezzel kapcsolatos alapvető és széles problémák­kal. s nem elégszik meg át­meneti intézkedésekkel.” Lodge felszólalása után Hammarskjöld főtitkár nyilat­kozatban hívta fel a küldötte­ket, hogy „tartsák tiszteletben és fogadják megértéssel” az arab népek problémáit és megvalósítását a világnak ezen a részén, ha ez a tiszte- letbentartás és ez a megértés általánosan megnyilvánulna, s megnyugtatná az ottani né­peket, hogy sorsukat oly mó­don alakíthatják, amely leg­jobban megfelel minden egyes ottani nemzet és az egész te­rület érdekeinek” — mondot­ta a főtitkár. A továbbiakban a közgyűlés megállapodott abban, hogy az ülésen csak egyetlen pontot vitatnak meg, azt a kérdést, amellyel csütörtökön a Biz­tonsági Tanács foglalkozott. A napirendet ennek megfe­lelően fogadták el. Munro azt javasolta, hogy a lényegbeli vi­tát lövő szerdán kezdjék. Ez­után a közgyűlést jövő hét szerdáig elnapolták. Az Egyesült Államok fokozza katonai készülődését Tajvan körzetében PEKING (TASZSZ) Az Üj Kína hírügynökség jelenti: A amerikai imperialisták fokozzák háborús előkészüle­teiket Tajvan körzetében, hogy kiélezzék a nemzetközi helyzetet. Sajtójelentések szerint ame­rikai sugárhajtású repülőgé­pek egy Fülöp-szigeti támasz­pontról Tajvan szigetére re­pültek. Augusztus 6-án az 1. légiflotta parancsnoka a Fü- löp-szigetekről sürgősen Taj- pejbe utazott, hogy tárgyalá­sokat folytasson az ottani amerikai flotta parancsnoká- val és a csangkajsekista klikk magasrangú katonai képvise­lőivel katonai összeesküvés előkészítése végett, Az Egyesült Államok ka» tonai képviselői fokozzák te­vékenységüket a csangkaise- kista csapatok által elfoglalt szigeteken is. A tajvani ame­rikai helyőrség parancsnoka és helyettese egy héttel eze­lőtt az egyik szigeten meg­szemlélte a csangkajsekista csapatokat, (MTI) Husszein király amerikai csapatokat kér KAIRO (TASZSZ) Az Ál Ahbar című lap jelentése szerint Husszein király kérte az Egyesült Államokat, hogy küldjön megszálló csapatokat Jordániába. A király Murphy útján juttatta el kérését Eisenhower elnökhöz. A lap szerint Husszein ki­rály kérte, hogy küldjenek az országba újabb erősítése­ket. Az A1 Ahbar art írja, hogy az angol kormány elhatároz­ta: sürgősen újabb csapato­kat küld Jordániába. Ezek a csapatok már meg is érkez­tek Akaba kikötőjébe. Innen repülőgépen mennek tovább Ammanba. Egyidejűleg to­vább folyik az angol csapat- szállítás Ammanba Ciprus szigetéről légi úton, Izrael területe felett, (MTI) Arab békeharcosok érkeztek hazánkba Chahal Casdi libanoni orvos és Hemzadui Ibrahim, a da­maszkuszi törvényszék elnökét akik tagjai voltak a Stockhol­mi Világkongresszuson részt vett libanoni, illetve szír kül­döttségnek, pénteken többna­pos látogatásra Budapestre ér­keztek. Nemzetközi szemle A NAGY ALKALOM A csúcstalálkozó körül he­tek óta kavargó vitában, me­lyet a békéért szorongó embe­riség napjaink feszültséggel terhes légkörében égő remény­séggel és sóvárgó vágyakozás­sal kísér. Új fejezetet nyitott a Szov­jetunió válasza a nyugati ha­talmakhoz. Kétségtelen, Hrus- csovnak Eisenhowerhez inté­zett üzenete változott helyze­tet teremtett. Aki azonban fipvelemmel kísérte az elmúlt hetek eseményeit, annak szá­mára nem jelentett váratlan fordulatot, hogy a Szovjetunió újból az ENSZ közgyűlésének összehívását követeli a válság­gal fenyegető közép-keleti helyzet megoldására. Tekintsük át az események alakulását a nyugati hatalmak libanoni és jordániai interven­ciójától napjainkig és egy­szerre világossá válik, hogy a szovjet kormány lépése logi­kus, magától értetődő, i> ter­mészetes következménye an­nak a huza-vonának, időhúzó taktikának, kétszínű játéknak, mellyel a nyugatiak angolna­módjára igyekeztek kisiklani a kérdések tisztázása, a békés megoldást jelentő csúcstalál­kozó elől. Mikor az amerikai és angol beavatkozás Közép-Keleten KIROBBANTOTTA A VÁLSÁGOT, a Szovjetunió már július 18- án, a nyugati agressziót köve­tő első napokban javaslatot tett az ENSZ-közgyűlés hala­déktalan összehívására. Ugyan­akkor indítványozta a kor­mányfők tanácskozásának megvalósítását is. Néhány nap múlva összeült a Biztonsági Tanács, az ülésen azonban a kérdés lényegét belefullasztot- ták egy terméketlen javaslat­halmazba, majd bizonytalan időre elhalasztották a tanács­kozást. Ekkor jelentette ki Szoboljev szovjet küldött, hogy ha a Biztonsági Tanács tovább halogatja az ügy ér­demi tárgyalását, az ENSZ felsőbb szervéhez, a közgyűlés­hez kell fordulnia. Hangsúlyoz­nunk kell, hogy ekkor már napokkal előbb elhangzott a konkrét szovjet javaslat, hogy a négy nagyhatalom kormány­fői, a Nehru indiai miniszter- elnök és Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára haladéktalanul üljenek össze, beszéljék meg a világbékét veszélyeztető közép­keleti probléma megoldásának módi át. Ez az üzenet, mely komoly figyelmeztetésként mu­tatott rá a helyzet veszélyes voltára, ugyanakkor határozott iránymutatást jelentett a bé­kés elintézés felé. Nem kétsé­ges, hogy ez a határozott han­gú figyelmeztetés vetett gátat a válság továbbterjedésének, döntő szerepe volt abban, hogy az amerikai—angol beavatko­zás nem terjedt át Irakra. A nyugati hatalmak nem fo­gadták el a válság megoldásá­nak Hruscsov ajánlotta mód­ját. A legközvetlenebb, leg­reálisabb út, a kormányfői ér­tekezlet helyett a Biztonsági Tanácson belül tartandó csúcs- értekezletet javasolták. Ha­marosan kiderült azonban, hogy ez a javaslat csak manő­ver részükről, mikor ugyanis kínos meglepetésükre a szov­jet kormány a háborús veszély halasztást nem tűrő elhárítá­sa érdekében ezt a javaslatot is elfogadta, fordítottak a kö- penyegen és most már azt kí­vánták, hogy terjesszék a kö­zép-keleti helyzet kérdését a Biztonsági Tanács rendes ülése elé, ahol az érdekelt közép-keleti államok és India képviselője nem rendelkezik szavazati joggal, mivel Irak kivételével egyikük sem tagja a Biztonsági Tanácsnak. Vagyis a legégetőbb probléma megoldását, a súlyos közép­keleti válság ügyét nem a kor­mányfőkre, hanem a Bizton­sági Tanács állandó tagjaira bízták volna. Ez egyben azt jelentette, hogy mivel a Ta­nács többségében a NATO és SEATO és bagdadi paktumhoz tartozó országok képviselőiből áll, az Egyesült Államok kész­séges szavazógépének kezébe kerültek volna ezek a világ sorsára, az emberiség békéjére döntően fontos kérdések. Az amerikai sajtó maga leplezte le például azt a fonák helyze­tet, hogy a Biztonsági Tanács­ban az USA felhasználhatja a Csangkajsekista küldött sza­vazatát, s annak vétójával megakadályozhatja India rész­vételét a tanácskozáson. A Biztonsági Tanács egyéb­ként is eljátszotta már egyszer szerepét ebben az ügyben, amikor meggátolta a közép­keleti válság megoldását. Az a tény tehát, hogy a tanácsban az angol—amerikai agressziót olyan államok képviselői vizs­gálták volna meg, amelyek maguk is tagjai háborús töm­böknek, s az amerikai politika szekértolói: eleve illuzórikussá tette a felvetett súlyos prob­lémák megoldásának lehetősé­gét e szerv által. Kiderült azonban hamarosan, hogy a nyugati javaslat csak az Egye­sült Államok és Anglia IDŐHÚZÓ TAKTIKÁJÁT szolgálta. Míg ugyanis az Egyesült Ál­lamok egyrészről a közbevetett indítványaival a csúcstalálko­zó kérdését halogatta, más­részről Murphy külügyi állam­titkár közép-keleti tárgyalásai által a békés megoldás szándé­kának látszatát igyekezett kel­teni, addig egyre újabb fegy­veres erők szálltak partra Li­banonban. Számtalan harci­repülőgép érkezett bombater- hével megrakottan a kiépített hídfőállásokra. Nagyarányú csapatösszevonások történtek. Mind olyan intézkedések, me­lyek egyáltalán nem támasz­tották alá a harsányan han­goztatott békés meglodásra va­ló törekvést, viszont annál in­kább kimutatták, hogy mind­ezek az időnyerés érdekében hangzottak el nyugati részről. A KÖZÉP-KELETI VÁLSÁG tehát olyan fázishoz érkezett, amikor sürgő? cselekvés vált szükségessé a feszültség meg­szüntetése, az egyre növekvő háborús veszély elhárítása ér­dekében. A szovjet válasz ezért felújította a korábbi ja­vaslatát az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésének összehí­vására, az ENSZ vezető szer­ve minden tekintetben alkal­masabb a közép-keleti helyzet kérdésének megvitatására a Biztonsági Tanácsnál, hiszen ebben a világ csaknem vala­mennyi állama részt vesz, te­hát minden nép hangot adhat véleményének. Ez helyes és szükséges, hiszen az emberi­ség békéje minden nép közös ügye, annak megőrzése, a há­borús tűzfészek megszüntetése, a veszélyes problémák békés úton való megoldása a világ minden népének egyaránt ér­deke. Ebben a teremtő vitában ki­alakulhat az a légkör is, melyben megvalósulhat a szovjet diplomácia szívós, áll­hatatos békeoffenzivájának célja: a nagyhatalmak igazi csúcsértekezlete, melyről a Hruscsov-üzenet pillanatra sem mond le. Egyes nyugati saitóorganumok meghami­sítva az üzenet valódi értelmét azt hangoztatják, mintha a szovjet kormány elállt volna a kezdeményezéstől. Ezzel szemben a valóság az, hogy az üzenet világosan kijelenti: to­vábbra is meg van győződve arról, hogy a legmagasabb szintű találkozó a szovjet ja­vaslat által indítványozott összetételben hozzásegít ah­hoz, hogy a nagyhatalmak megtalálják a hidegháború fel­számolásának és a háborús ve­szély elhárításának módját Hruscsov elvtárs újból, ezút­tal is hangsúlyozza: „Tegyünk meg minden szükségeset, hogy ez a találkozó, amelyet valamennyi nép vár, ne hú­zódjék el a végtelenségig. mi készek vagyunk bármikot részt venni égy ilyen találka• zón”. Arra is utal az üzenet, hogy a kormányfőknek a prob­lémák szélesebb körét kellene megvitatniok, s dönteniük kel­lene a háborús veszély tartós elhárításáról. A szovjet javaslat tehát egyenes folytatása annak a vi­lág minden részén az egysze­rű emberek milliói által mély együttérzéssel kísért békeharc­nak, melynek legújabb meg­nyilvánulása volt a pekingi találkozó alkalmával Hruscsov és Mao Ce-tung kijelentése, hogy o Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítésére és az új háború borzalmainak elhárí­tására. Az ENSZ közgyűlése előtt bizonyosra vehető, hogy a leplezett agresszorok to­vább folytatják manővereiket és a „közvetett agresszióról” szóló dajkamesékkel próbál­ják elterelni a figyelmet az egész világot veszélyeztető őrült terveikről. Átlátszó mes­terkedéseik azonban nem áll­hatnak a békét, nyugalmat óhajtó emberiség útjában. Nagy alkalmat kapott a bé­két áhítozó emberiség a most összehívott ENSZ-közgyűlés- sel, hogy megszüntesse a kö­zép-keleti lőporos hordó ve­szélyét, az odázó, halogató ja­vaslatok helyett gyors intézke­désekkel teremtsen enyhülést a feszült nemzetközi légkör­ben. További tárgyalások út­ján pedig a nagyhatalmak kö­zötti megegyezéssel elűzze az atomháború, az emberiség ousztulásának rémét és nyu­galmat, biztonságot teremts«» a népek számára.

Next

/
Thumbnails
Contents