Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-09 / 169. szám

NEPÜJSAG 1958. augusztus 9., szombat Megalakult a% egri gyógy- és üdülőhelyi bizottság A PÉNZÜGYMINISZTER és a közlekedés- és postaügyi miniszter nemrégen megjelent rendeletével Eger várost is felvette az ország gyógy- és üdülőhelyeinek névsorába. Ez­zel a város több éves ilyen irá­nyú munkásságát koronázta siker: Eger most már hivata­losan is mint gyógy- és üdülő­hely szolgálhatja a dolgozók egészségét, a munkájuk utáni pihenést. Az említett intézke­déssel — reméljük — új kor­szak kezdődik az egri fürdők Viszontíigság js történetében is. A Bükk alján, az Eger völ­gyében feltörő gyógyhatású melegvíz már évszázadok óta fontos tényezője a város életé­nek. írásos adataink vannak XV. századi fürdőépületek lé­tezéséről, — majd tudjuk, hogy a törökök, 91 éves egri ural­muk alatt, a városban három fürdőt is építettek. A XVIII. században azután ismét hely­reállították az időközben rom- badőlt fürdőházak egy részét, és az 1830-as években mai alakjában épült meg a volt érseki, jelenlegi thermál-fürdő. 1856-ban alakították ki az első egri szabadtéri medencét, majd ennek helyén, 1925-ben, az új 50 méteres versenyuszo­dát. A klérus ellenkezése da­cára, az 1930-as években elké­szült a stnand is. Történelmi hagyományaink adják meg az alapot az egri fürdők fejlesztésére, mégis az igazi lehetőségek a felszaba­dulás utáni években jelentkez­tek, amikor a közösség tulaj­donába kerültek a környező területek és épületek. Ez a tu- lajdonbavétel, ez a változás azonban kötelezettségeket is jelent: a következő időkben sok áldozattal, szervezett mun­kával kell elérnünk azt, hogy az előlegezett bizalomnak — amelyet a hivatalos gyógy- és üdülőhellyé nyilvánítás jelent —, Eger ténylegesen meg is fe­leljen. TAL4N FELVETŐDHET egyesekben a kérdés: megéri-e az előzőkben említett sok ál­dozatot, sok munkát arra for­dítani, hogy városunkban a fürdőket fejlesszük, hogy az üdülőhely jellegének megfele­lő körülményeket megteremt­sük? Nem kétséges: Eger élni akar, fejlődni, boldogulni kí­vánunk! Nézzük, mik ehhez a lehetőségeink. Eger nem ipari város. Ma­rad az iskolaváros és a bor­termelés: amennyiben ezek kellően alakulnak, gazdasági életünk fontos tényezőjeként fognak továbbra is jelentkez­ni. De ezeken túlmenően a vá­rosnak vannak még döntő adottságai,, és ez a fürdő— üdülőváros jelleg és az idegen- forgalom. Állítjuk, ha helyesen fogjuk meg ezen a téren a teendőket, döntő változást hozhatnak életünkben, s a vá­ros és minden lakosának bol­dogulását elősegíthetik. Nem kétséges, vannak váro­sok, sőt országok is — például Olaszország, Svájc, Ausztria—, amelyek nagyrészt idegenfor­galomból élnek. Tudjuk, mit jelentenek a fürdők például Karlovy Vary, Marienské-Léz- né-nak, vagy az idegenforga- lam Salzburg, Prága, vagy az olasz városoknak. Ezeket a he­lyeket idegenek százezrei, bő­séges valutával rendelkező ide­genek keresik fel rendszere­sen, lüktető életet víve a vá­rosok falai közé. Pedig pl. Karlovy Varynak inkább csak fürdője, Salzburgnak csak szép környéke és ünnepi játéka, az olasz városoknak csak emlékei vannak, — Egernek pedig min­dene megvan együtt: pompás fürdője, az idegeneket elra­gadtató műemlékei, gyönyörű környéke, kiváló, világhírű bo­ra. Valóban olyan kincsekkel rendelkezünk, amelyek kellő kiaknázása további boldogulá­sunk egyik legfontosabb alapja lehet. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében alakult meg az egri városi tanács gyógy- és üdülő­helyi bizottsága. Tagjai rész­ben hivatalból tagok, a megyei és városi tanács, a párt- és tár­sadalmi szervek megbízottai, érdekelt hivatalok és vállala­tok vezetői. Tagjai továbbá a városi tanács által behívott munkatársak: Eger közéleté­nek olyan tagjai, akik szív­ügyüknek tekintik városunk fejlődését, és akik előrehaladá­sunkért tudnak és akarnak is dolgozni. A BIZOTTSÁG ALAKULÓ gyűlésén foglalkozott az előt­tünk álló feladatokkal. Nem kétséges, ezek rendkívül szét- ágazóak, hiszen fokozatosan kell megoldanunk a fürdők fejlesztését, a városba érkező idegenek elhelyezését, előbbre kell vinnünk a köztisztaság kérdését, fokozni kell a par­kosítást. Problémák vetődnek fel a közlekedéssel, utaink ál­lapotával kapcsolatban. Kul­turált szórakozási, sportlehető­ségeket is kell biztosítani az ide' érkezőknek, kereskedelmi szervezetünk részbeni átállítá­sára, kiegészítésére is gondol­nunk kell. Az előttünk álló munka ne­héz, de nem elvégezhetetlen. Természetesen nem lehet egy­szerre mindent megvalósítani: ezért a bizottság úgy határo­zott, hogy kiválasztja a leg­sürgősebb és anyagi helyze­tünkhöz mérten elérhető fel­adatokat és ezeket igyekszik elsősorban megoldáshoz Segí­teni. Ügy láttuk, vannak ügyek, amelyek jobb szerve­zéssel, a meglevő erők helye­sebb felhasználásával is előbb­re vihetők, itt gyorsabb ered­ményre számíthatunk. Sokan azt állíthatják: ez mind szép, helyes, de a ko­moly fejlődéshez pénz, igen sok pénz szükséges. Nem akarjuk magunkat áltatni, hogy ez nem így van. Tudjuk, hogy a fürdők nagyszabású ki­építése, a tervezett új szálló emelése stb., milliókat igé­nyelne. De nem itt akarjuk kezdeni. A mostani bevételi lehetőségek kellő kimunkálása után évente tekintélyes összeg fog rendelkezésünkre állani, amelynek tervszerű, meggon­dolt felhasználása sok égető szükségletünk kielégítésére ve­zethet. A továbbiakban meg­indítandó legszélesebbkörű is­mertetés, propaganda, pedig nem kétséges, hogy a költsé­gesebb létesítmények megva­lósítását segíti majd elő: a kellő felismerés után a felet­tes hatóságaink, hivatalok sem fognak elzárkózni az elől, hogy a meggyőződésünk szerint he­lyes célkitűzéseinket a népgaz­daság minder kori helyzetének megfelelően megértőén az ed­digieknél jobban támogassák. BIZAKODÁSSAL, SOK re­ménnyel, kemény elhatározás­sal kezdjük meg tehát mun­kánkat. A továbbiakban azt kérjük, hogy a város lakossá­ga tanácsaival, javaslataival, a szebb Eger eléréséért öntevé­kenyen folytatott igyekezettel, a felsőbb illetékesek pedig a megértésen túl lehető anyagi hozzájárulással is segítsék el­képzeléseinket. Ha így lesz, nem kétséges, hogy ennek eredményeként megvalósul1 az az Eger, amely minden dolgo­zójának, polgárának nemcsak több büszkeséget, de még jobb boldogulást is jelent. HEVESY SÁNDOR, a gyógy- és üdülőhelyi bizottság elnöke. , Szünnap ... Tatarozdh ... Szünnap 1958. augusztus 9, szombat: 1913-ban halt meg id. Szinnyei József író, bibliográfus. 1718-ban született Orczy Lőrincz költő. NÉVNAP Ne feledjük, vasárnap: LŐRINC Kultúrházat kap Gyöngy ösoroszl Már a tavalyi tanácsülése­ken is sok szó esett arról, hogy a községfejlesztési alap 8 szá­zalékából kultúrházat építünk. Nagyon hiányzik a falunak a kultúrház. De az említett pénz nem elegendő a kultúrház épí­tésére, csak arra, hogy elkezd­jék az építkezést. A tanács, természetesen helyesen, 15 százalékra emelte fel a köz­ségfejlesztési adót. A falu la­kossága szívesen áldozza fo­rintjait a kultúrház építésére, sőt társadalmi munkát is ajánlott fel, hogy mielőbb tető alá hozzák a kultúrházat. Gyöngyösorosziban most más munkák is folynak: bővítik az orvosi rendelőt és a két köz­ségi közkutat építik. Ezekből a munkálatokból a falu KISZ- szervezete is önfeláldozó részt vállalt. Kormos Ferenc „Nagyrédei újság“ Nagyrédén a tömegszerveze­tek vezetői közös megbeszélé­sen elhatározták, hogy minden két hétben falusi tájékoztatót adnak ki, melyben beszámol­nak a falu lakosságának tömegszervezetek munkájáról, életéről, tájékoztatják a lakos ságot a gazdasági helyzetről, hírt adnak a kulturális és egyéb eseményekről. A kis tájékoztató 400 példányban jelenik majd meg és remél­hetőleg nagy sikere lesz község dolgozói között ülést tart az ÉDOSZ területi bizottsága Az ÉDOSZ területi bizott­sága augusztus 14-i ülésén Egerben, a Hatvani Cukor-és Konzervgyár feldolgozási idényre való felkészülését tár­gyalja meg. Második napi­rendi pontként megbeszélik a munkavédelem és munkásel­látást. Utolsó napirendi pont­ként pedig a féléves költség- vetési terv végrehajtását be­szélik meg. Azzal tökéletesen egyet lehet érteni, hogy a vendég­látással foglalkozó üzemegy­ségek Itt Egerben is a hét egyik napján szünnapot tar­tanak. Hiszen az ott dolgo­zó személyzetnek is szüksé­ge van pihenésre. Azzal is tökéletesen egyetértünk, hogy az egri Vadászkürt vendéglő néhány napra be­zárta kapuit, hogy kicsino- sodva fogadhassa majd a vendégeket. Azzal azonban egyáltalán nem lehet egyetérteni, hogy a város két hasonló szín­vonalú vendéglője, a Mecset étterem és a Halászcsárda ugyanazon a napon tartsák a szünnapot. Az pedig már a kereskedelmi szervek igen nagyfokú hanyagságát je­lenti, hogy szerdán, amikor a Vadászkürt tatarozás mi­att zárva volt, mindkét ven­déglő megtartotta szünnap­ját. így ezen a szerdai na­pon azok a vendégek, akik a három étterem egyikében szoktak ebédelni, bizony éhesen maradlak és a Ven­déglátó Vállalatot szidva járkáltak az egri utcán. Nem lehetne-e több fi­gyelmet fordítani a Vendég­látó Vállalatra az illetékes szerveknek, de főleg több figyelmet fordítani a ven­dégekre. Mert az ő érdekük sem utolsó dolog. (tnárkusz)- A HAZAFIAS NEPFRONT- bizottság járási és városi titkárai részére Egerben érte­kezletet tartottak, ahol Sályi János, a Népfront-bizottság megyei titkára tájékoztatót adott a megyei titkári értekez­letről és megbeszélték az augusztus 20-i ünnepségek elő­készítésének feladatait. — A GYÖNGYÖSI vasút­állomás dolgozói a kocsimoz­gatási egységidőben és kocsi- kihasználási tonnatervben teljesítették az élüzem-szin- tet. — 70 EZER forint jutalmat osztottak ki a versenyben legjobb eredményt elért bá­nyászok között a Mátravidé- ki Szénbányászati Trösztnél. — HÍDMÉRLEGET létesí­tett a bodonyi tanács az idei községfejlesztési alapból. így megkönnyítették a különböző állatfelvásárlásoknál és a cu­korrépánál az átvevők mun­káját.- TANFOLYAMOT szerve­zett a gyöngyösi járási tanács végrehajtó bizottsága a közsé­gi tanácselnökök és járási ta­nácsi dolgozók részére. A tan­folyamon a törvényrendelete­ket tanulmányozzák, s nemso­kára vizsgáznak is a tanult anyagból. — A SZEPTEMBERBEN megrendezendő Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár jegyei, valamint a ki­állítási sorsjegyek már megérkeztek a megye Ide­genforgalmi Hivatalába. A csoportos és egyéni kedvez­ményes felutazások előké­szítő szervezési munkái már megkezdődtek a megyében. ^AAAAAAA.NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAtVVWNAAA^' AMMMAVW AAAAAAyWWSAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/wVSAAAAAAAé A NÉP BAJAIT, gondjait, betegségeit kereső és feltáró falukutatók néhány évtized­del ezelőtt megjelent műveik­ben megrázó részleteket ta­lálhatunk és olvashatunk az akkor úgynevezett „magyar betegség°~ről, a tüdőbajról, amely százával és ezrével szedte áldozatait, főként a falvak, uradalmak szegény népe közül. Átok volt a né­pen a tbc Védekezni ellene, megakadályozni kifejlődését, gyógyítani — ha voltak is lelkes, önfeláldozó, a falut, a népet szerető orvosok, kuta­tók — alig lehetett. Az ország egész társadalmának kellett volna megmozdulni a pusztító kór ellen, ami az úri Ma­gyarországon azonban soha sem következett és következ­hetett volna be. Az egyesek jószándékú kísérletei és tettei keveset értek, legtöbbször me­rev ellenállásba ütköztek. Ez állítással talán szemben- áll az a tény, hogy — kül­földi mintára — 1927-ben, a Mátra egyik festői részén hozzákezdtek egy nagyszabá­sú tbc-intézet építéséhez és azt 300 ággyal 1932-ben meg is nyitották. De mit jelentett a festői környezet, a sok gyö­nyörű épület, a 300 ágy. ami­kor volt az országban olyan uradalmi község, nem is egy. ahol csak a tbc-sek száma több volt háromszáznál. Es vajon az uradalmi bére­seknek, summás-napszámo- soknak, az OTI-soknak — tehát a nép sűrűjének — épült-e az intézet? Szó sem volt róla ... Mátraházára OTBA és MÁV biztosítottak, Látogatás a mátraházi tbc gyógyintézetben s csak két-három közköltsé­ges beteg kerülhetett. Nem volt így több a mátraházi intézet sem, mint részletmeg­oldás. Az apró parasztházi­kókban, cselédlakásokban pe­dig tovább köpték az embe­rek a vért, tovább pusztított a kór... HOL VOLT EZ A világ at­tól az igazságtól, hogy leg­főbb értéknek az embert, a kétkezi munkást tartsa? Olyan messzire, mint amilyen végtelen távolság, a láthatat­lan mélységű szakadék vá­lasztja el a tőkés múltat a szocialista jelentől; attól a világtól, amelyben minden az emberért történik és van: a szocializmustól. A háború ajatt a nácik el­hurcolták az intézet minden felszerelését. A front alatt az épületek tizenhárom találatot kaptak... A sivár és vigasz­talan romokon kezdődött meg itt is az új élet a felszabadu­lás után. 1945. őszén az intézet fél­szárnya már készen volt; to­vábbi két év elmúltával pe­dig minden felépült... A hajdan „magyar beteg­séginek nevezett tbc elleni országosméretű küzdelem, az egész társadalmat megmozga­tó harc első rohama volt az a szinte emberfeletti erőt fe­lülmúló munka, amellyel a mátraházi intézet felépült romjaiból, s elindult a fejlő­dés útján. Dr. Ladányi Andorral, az intézet igazgató-főorvosával beszélgettünk erről a fejlő­désről. Tényeket és számokat hallottunk... — öt évvel a teljes újjá­építés után az intézet ágyai­nak száma 125-tel, összesen 425-re szaporodott — mondta az igazgató-főorvos. — Ezzel egyetemben és ezen túlme­nően korszerűsítettük felsze­relésünket is. A tüdőgyógyá­szat terén az elmúlt évtized­ben óriási fejlődés ment vég­be világszerte, s ettől a fejlő­déstől nekünk sem volt sza­bad elmaradnunk. Az egysze­rű tüdőbelgyógyászaton kívül most már szélesebbkörű tü­dősebészetünk is van és az öszes korszerű gyógyeljárá- sokat, a legkomplikáltabb operációkat is el tudjuk vé­gezni. Az elmúlt egy évben például százhúsz tüdőműtétet végeztünk, sikerrel... AZ INTÉZETBEN a komp­lex-kezelést alkalmazzák a betegeknél, amelynek két fel­tétele, pontosabban kétirányú hatása van: hat a betegség okára, ugyanakkor fokozza a szervezet védekező berende­zéseinek működését. Ezt ter­mészetesen könnyű így ösz- szegezve megfogalmazni. —■ De mennyi munka és tü­relem, felelősség és gond van a szavak mögött Az itt dol­gozó orvosok munkája sokkal többet érdemelne, mint né­hány elismerő sort — hiszen csupán az intézetből kikerült, gyógyult, vagy gyógyulásban levő emberek leveleiből a kö­szönet, és az őszinte hála hangján csendülő szavaiból is köteteket lehetne összeállíta­ni. Nehéz és kemény munkát végeznek az emberek irárt érzett és megfogadott hivatá­suk gyakorlása közben. S ez a szám többet mond minden szépszavú elismerésnél, vagy dicséretnél: az intézetben ápolt betegek — akik között sokan nagyon súlyos állapot­ban kerültek ide — 68 szá­zalékban tökéletesen pozitív gyógyeredményt tudnak fel­mutatni. S a többi 32 száza­lék is — ha nem is teljesen gyógyultan, de megerősödve — visszamehet az életbe, új­ra munkába állhat. De az intézet nemcsak gyó­gyít, hanem tanít is. A mátraházi intézet és a hegyfalusi szanatórium orvo­si munkaközössége közösen egy 37 előadásból álló köny­vet szerkesztett a tbc-s gyógy­kezelésben levő betegek egészségügyi felvilágosítására. Ezekből az intézet rádióján közvetített előadásokból ta­nulják meg azt az életmódot, sajátítják el azt a magatar­tást, amely — kikerülve az intézetből — fenntartja a gyógyultság állapotát és meg­tanítja a betegeket arra is, hogyan kell a közösségben él- niök... Az intézet napirendje igen szigorú. Fő elv: a betegek pihenése Enni kell és pihen­ni kell! Minél többet, mert csak erős, pihent szervezet tudja legyőzni a betegséget. Visszaadni a beteg — sok­szor reményvesztett — embe­reket a munkának, életnek, a családnak! — nagyon-nagy munka, s a mátraházi inté­zet a jövőben méginkább ezt akarja és tudja is majd szol­gálni. A hároméves tervben mint­egy hét és félmillió forintot fordít államunk az intézet bővítésére és fejlesztésére. Az intézet bentlakó dolgo­zói részére 36 lakásból álló lakótelep és 48 egy-két sze­mélyes lakószoba épül. Ezzel megszűnik a most tapasztal­ható zsúfoltság és lehetővé válik az is, hogy épületré­szeket szabadítanak fel és újabb százzal bővítsék az ágyak számát. A nagyszabású építkezés tervei most készül­nek; maga a munka jövőre kezdődik meg, s 1960-ra feje­ződik be. Tovább korszerűsí­tik az intézet felszerelését is, javul a betegek ellátása. . Ha rövidre is fogtuk őket — nem kis tervek ezek! VALAMIKOR — az 1920- az évek elején — Heves me­gye az utolsóelőtti volt a tbc-s megbetegedések sokasága te­kintetében az országban. Ez a szám éppen az elmúlt nyolc év alatt egynegyedére csökkent, - mutatva azt a ha­talmas munkát, amely orszá­gosan, a népi állam által messzemenően támogatva megindult és folyik, a hajda­ni „magyar betegség”, a tbc ellen. A mátraházi intézet övő fejlődése, jövő perspek­tívája még eredményesebbé teszi ezt a küzdelmet. DER FERENC — 5000 FORINTOS költ­séggel bővítik a közvilágí­tást Fedémesen. A villany­hálózat bővítéséhez a lako­sok társadalmi munkával is hozzájárultak.- AZ EGRI 32-ES Autóköz­lekedési Vállalat az év folya­mán hat teherautót, két „Ika­rusz” 30-as autóbuszt és négy 602-es típusú új, modern autó­buszt állított forgalomba. — MEZŐGAZDA«ÁGI KIÁLLÍTÁST rendeznek Szihalmon szeptemberben. A termelőszövetkezet diny- nyével, paprikával és kuko­ricával vesz részt a kiállítá­son. — 10 MÉRLEGET állítta­tott fel a Hatvani Cukor­gyár az átvevő helyeken, hogy megkönnyítsék én meggyorsítsák a cukorrépa átvételét.- AZ iBUSZ útján »eddid mintegy ötvenen voltak a me­gyéből külföldi — csehszlovák kiai, NDK-beli, bulgáriai, ro* mániái — társasutazáson és egyéni túrán. A lehetőségek szerint még további 50 dolgo* zó utazik el külföldre a me* gyéből többnapos külföldi tű* rára, illetve kirándulásra. — A GYÖNGYÖSI 34~es számú Autóközlekedési Vál­lalat dolgozói 27 lakásos la­kótelepet építenek fel, rész­ben saját erőből, részben OTP kölcsönnel.- 8569 FORINTOT fordítót* tak az idén Fedémes község fejlesztésére. Ebből 5101 fo- rintért 33 utcai lámpát szerel* tek fel a faluban. A fennma­radó összegből az úgynevezett Sáros-út megjavítását terve* zik. — GYÖNGYÖSHALÄSZON a Hazafias Népfront bizott­ságon belül takarékossági al­bizottság alakult, melynek célja ’ a bizottsági tagok pél­damutatásán keresztül meg­mutatni a lakosságnak az egyéni takarékosság előnyét, és hasznosságát. — MEGKEZDTÉK a szőlő alá a földek forgatását Nagy- Tódén az Atkári Gépállomás traktorát- 20 HOLDON telepít ú) szőlőt az 1959—60-as gazdasági évben a vécsi Rákóczi Tsz. A forgatást még az idén meg­kezdik a jövő tavaszi telepítés alá. EGRI VÖRÖS CSILLAG Gyermekkori szerelem EGRI BRODY Bomba EGRI KERTMOZI Spanyol kertész (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Eg és föld között GYÖNGYÖSI PUSKIN Bomba HATVANI VÖRÖS CSILLAG Királyasszony lovagja HATVANI KOSSUTH Szerelem és fecsegés FÜZESABONY Vasvirág PÉTERVASARA Hajsza EGRI BÉKE Eg és föld között. EGRI LAJOSVAROSI kertm Apák és fiúk Heves 420-as urak (I. részt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents