Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-09 / 169. szám
1958. augusztus 9., szombat NfiPÜJSAG 3 A mezőgazdaság belterjessége és a hároméves terv Az MSZMP agrártéziseinek egyik legfontosabb megállapítása: „A forradalmi munkásparaszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet kialakítása mellett, a falu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését — arccal a belterjesség felé! — fő feladatnak tekinti.” Vizsgáljuk meg, hogy az 1958—1960-as évek átlagában a mezőgazdasági termelés szerkezete, a terv előirányzata szerint mennyiben változik: van-e és mekkora az előrehaladás a belterjesség felé? Ez a kérdés követelőén veti fel, hogy mielőtt a terv bel- terjességi célkitűzéseit vizsgálnánk, a legrövidebben bár, de tisztázzuk a belterjesség fogalmát. Mi a belterjesség? A kapitalista üzemtan szerint: „Ha a területegységre aránylag kevés leltári tőke és munka esik, ez esetben a gazdaságot külterjesnek, ellenkező esetben belterjesnek mondjuk.” (Reichen- bách.) A marxizus—leninizmus klasszikusai a belterjességen az egy területegységre eső (pl. egy kát. holdra), illetve fordított élő- és holtmunka nagyságát értik. „A belterjesség az élő és tárgyiasult munkának a megművelt földterülethez viszonyított aránya.” (Erdey, Magyary.) Bár technikailag a belter- , j esség mindkét társadalmi rendben azonos, haladó jelenség, társadalmi oldalát tekintve, gyökerében eltérő. A kapitalizmusban ugyanis minden ráfordítás tőkebefektetés, profitérdeket képvisel, így velejárói maradnak pl. a parasztság rétegeződése, a gazdasági válság stb. A belterjesség foka mindig konkrét szintet jelent, ami mérhető és különböző mérőszámokkal jellemezhető. Kimutatása azonban nagyon bonyolult eljárás. A gyakorlatban külön-külön meg kell vizsgálni az egyes termelési tényezőket, mint azt Lenin tette az amerikai mező- gazdaság belterjességi viszonyainak elemzése során. Külön-külön vizsgálta a terület- egységre felhasznált munkaeszközök — gépek, trágyázás, bérmunka, állatállomány, vetésszerkezet — tényezőit. Mivel a végső cél a belterjességnél is a bruttó hozam és a jövedelmezőség emelése, a belterjességet a „közgazdasági termékenységgel” (M. N. Gu- merov) mérjük, amely a területegységen termelt összhoza- mot, teljes termelési értéket fejezi ki. A hároméves terv célkitűzése, a mezőgazdaság termelése 1958—60. átlagában a megelőző három év (1955—57.) átlagához képest 12,1 százalékkal nő. Az előirányzat átlagos időjárást tételez fel. Mivel az alapul vett három év a közepesnél jobb termést hozott, az évi négyszázalékos növekedés elérése igen nagy feladat, különösen azért, mert a kedvezőtlen tél és tavasz miatt közepes termésnél jobbra az idén nem számíthatunk. Az előirányzatban kifejeződik a belterjességre való törekvés már abban, hogy az állattenyésztés hozamai a növénytermesztésnél nagyobb arányban nőnek. I960, növénytermelésben 108.7 százalék (1957=100) 1960. áll. termelésben 117.9 százalék (1957=100) A bruttó termelésben az állattenyésztés arányának növekedése a közgazdasági termékenység, a belterjesség fokozódó felgyorsulását jelzi. Jól szemlélteti a belterjes irányba haladást a területegységre jutó termelés növekedése: 1954—56 1960 q/100 h kenyérgabona 253.1 266-5 q/100 h tak. gabona 354.6 450.9 q 100 h cukorrépa 216.3 256.3 q/100 h vágómarha 18.5 22.1 q/100 h vágósertés 54.9 65.0 q/100 h tej 1000 liter 15.7 21.9 q/100 h Ezzel párhuzamosan 23 százalékkal nő a felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége is, melyen belül a nagyobb súly ismét az állattenyésztésre jut. A növénytermesztésben is a belterjességben művelhető ágazatok növekszenek. A művelési ágak közül a szántó változatlan marad, a gyümölcsterület növekszik, a szőlők helyreállítása nagy helyet kap. Valamelyest csökken a rét és legelő és növekszik az erdő. A vetésszerkezet ugyancsak' a belterjesség felé tolódik el, elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges szilárd takármánybázis biztosításával. Emellett nő a gyökérgumósok, hüvelyesek és zöldségfélék területe is. A hároméves terv az állat- tenyésztés teljes takarmány- szükségletét hazai forrásokból kívánja fedezni, kivéve a koncentrált fehérjetakarmányok nélkülözhetetlen importját. Az Bükksséki apróságok intenzív művelést kívánó cukorrépa területe is 200 000 kát. holdra emelkedik. A fontosabb növények termésátlaga 1953/57-hez viszonyítva a következőképpen alakul: búza 1953/57. 8.4 1960. 9.3 rizs 10.6 13.5 árpa 10.2 10.4 kukorica 12.4 13.3 lucemaszéna 22.7 26.0 cukorrépa 112-3 120.0 Az állatállomány növekedése a belterjesség egyik döntő fokmérőjének, a trágyázásnak 10 százalékkal ad nagyobb lehetőséget. A viszonylag magas kukoricatermés előirányzatát az a tény is realizálja, hogy 1960-ra a vetésterület több mint 50 százalékát hibridkukoricával vetjük el. Az állattenyésztési előirányzatok szerény mennyiségű növelés mellett a fajlagos hozamok emelését helyezik kilátásba. •Kormányzatunk a lakosság igényeit döntő szempontként kezeli. Erre utal az a tény is, hogy a szarvasmarhaállomány — a megnövekedett húsigényekre való tekintettel — számban csak lassan növekszik. Gyorsabb ütemben nő a sertés, amely az 1957-es 21,6 viszonyszámról 22,7-re emelkedik. A hozam növekedése azt eredményezi, hogy az állati termékek termelése az állatlétszámnál gyorsabban nő. így például az 1957-es 1900 literes tejhozam 1960-ra 2200 literes átlagra emelkedik. A hároméves terv összesen 5,2 milliárd forintot irányoz elő a mezőgazdasági beruházásokra, ami a népgazdaság összes beruházásainak 14,4 százaléka. Ebből az állami gazdaságok 36,6, a termelőszövetkezetek 28,5 százalékkal részesednek, A maradék a gépállomások és egyéb állami mezőgazdasági vállalatok közt oszlik meg. A termelőszövetkezetek részesedése majd kétszer akkora, mint 1954-ben volt. A gépesítés fokozódása nem erős, de főleg korszerűbb arányai miatt lesz emelője a termelésnek. így például az uni- verzál-traktorok aránya az 1957. évi 25 százalékról 1960- ban 40 százalékra növekszik. A műtrágya felhasználása kétszerese lesz az 1955. évinek és az állami gazdaságokban eléri holdanként a 208,5 kilogrammot, az 1957. évi 146 kilogrammal szemben. Ezen belül különösen nitrogénműtrágyákból használunk többet. A hároméves terv céljainak elérésére, a belterjesség tényleges fokozására elengedhetetlenül fontos: a helyi termelési és természeti adottságok maradéktalan kihasználása. A homokon ne erőltessünk búzát, trágyaigényes növények termesztését ne vásárolt trágyára alapozzuk, ne erőltessük a hússertés tenyésztését addig, amíg a feltételeket meg nem teremtettük hozzá. A termelők anyagilag érdekeltté váltak a termelésben. A megtermett termelési biztonság azonban nem jelenti az egyéni gazdaságok formájának konzerválódását. A jövő a szocialista nagyüzemeké, mert itt lehetséges leginkább a hozamok növelése és az árutermelés fokozása, olcsóbbá tétele. Ezt az idei rendkívüli év kézzelfoghatóan bizonyítja. Gondoskodni kell a szükséges gépekről, eszközökről, anyagokról. Végül szüntelenül fokozni kell a termelők szaktudását. A szaktudás nemcsak a terméshozamok emelkedését, a belterjesség növelését eredményezi, hanem minden termelő előtt megvilágítja az egyedül járható utat: „Az MSZMP egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemű gazdaságokká alakuljon át.” HODÄSZY MIKLÓS. mg. technikumi igazgató, Gyöngyös. Fiatal moszkvai képzőművészek kiállítása Moszkvában négy év óta mindéin nyáron megrendezik a fiatal moszkvai művészek már hagyományossá vált kiállítását. Az 1958-as kiállítás anyagát a Központi Kultúrpark pavilonjaiban mutatták be. Az idei kiállítás jellegzetessége, hogy nagy számban állítottak ki népművészeti tárgyakat (vázákat, tálakat és szőtteseket), könyvillusztrációkat és borítólapokat, színházi díszlet-vázlatokat, stb. A festészeti részleg legszebb képei moszkvai és moszkva- kömyéki tájakat, középázsiai városokat ábrázolnak. A kiállítás a moszkvai művészfiatalok örvendetes fejlődését bizonyítja. Eger: fürdőváros Sok ezren keresik fel Egert, az ország új fürdővárosát, hogy kellemes pihenést találjanak, megcsodálják a város é§ a környék szépségét... ... ki néhány napra, ki hosz- szabb időre, esetleg egész szabadsága időtartamára látogat el Egerbe. Nagy Lajos, a Debreceni Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat főmérnöke és felesége például egész szabadságát itt tölti. A szálló szobájának teraszán olvasgatnak, élvezve a kellemes al- konyi levegőt. ... sír a baba pedig nem is hideg az egri strand vize. Na, majd a másod- sodszori találkozásnál, sírás helyett nevetés kerül a fényképezőgép lencséje elé. ... Nemcsak jó, de szép is az egri strand. Plathy György festőművész, az az egri Pedagógiai Főiskola tanára, ezt a szépséget akarja megörökíteni vásznán. (Foto: Herbst.) Kirándulnak a gyöngyösi bányászok A gyöngyösi XII-es almánál a szakszervezet az oktatáson kívül nagy gondot fordít a bányászok szórakoztatására is. A gyerekeket a Duna melletti Leányfalura vitték el és most vasárnap Galyatetőre szerveznek kirándulást. Az egésznapos műsorban szerepel egy labdarúgó mérkőzés is. A gyöngyösi bányászok gyönyörködhetnek vasárnap a szép Mátra festői tájaiban. ^WWWWWWWVA/WVWVVWWWWVVWWWWWVAAA/VWS/WWNAAAMAA/WVWWWWWWVWWVVVWW ✓VVVNAAAAAAA/WSAAAAAAAA/WWSAAA/ Kalauz az utasokról Sajnálatos tény, de úgy látszik. lassan bevett szokássá válik, hogy a Bükkszéken látható újságíró mindig kellemetlenkedni kénytelen, mindig a hibákról kell írnia. Mert Bükkszéken, megyénk, s talán hazánk legnagyszerűbb gyógyfürdőjén — amelynek gyógyító vizéhez hasonló csak egy van még Európában — akar- va-akaratlanul hiányosságokba ütközik a vendég. Néhány, kis jóakarattal megszüntethető hibára szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét. ★ .. Vasárnaponként a fürdő zsúfolásig megtelik. Ilyenkor nemhogy kabint, de szekrényt 6em lehet kapni. A közös öltözők szűkek, korszerűtlenek. Csúcsforgalom idején három embernek adnak ki egy szekrényt. A szekrényeken nincs zár, ha becsapják, becsukódik, ha kirántják, kinyitódik az ajtó. így akárki benyúlhat bármelyik szekrénybe. ★ A víz erősen sós, megsza- radás után a só kiüt a für- dőzők testén. Lemosni azonban nem lehet, mert a fürdő — írd és mondd — egy (!) működő zuhanyából is újabban forrásvíz folyik, a vendégeken tehát az Alföld szikeseihez hasonló sófoltok virítanak. ★ Úszómester, (ha egyáltalán van ilyen) egész nap nem lehet látni. A fegyelmezetlen- kedők nyugodtan felfordíthatják a fürdőt, zavarhatják a gyógyulni akaró idős, beleg embereket, mert a kutya sem törődik a renddel. ★ Valószínűleg, takarékoskodásból, a korlátokat nem olajfestékkel festették be, így ha valaki eső után, vagy vizes fürdőruhával hozzájuk ér, csupa piros csík lesz egész öltözete. Szeretnénk, ha a fürdőigazgatóság mindezeket megszívlelné! ★ Mint már említettük, vasárnaponként ezrek és ezrek érkeznek ide Gyöngyösről, Salgótarjánból, Özdról, Egerből. A 32-es AKÖV azonban nem számol ezzel, s vasárnap is a legkisebb befogadóképességű buszokat állítja a forgalomba. Ilyenkor egy gombostűt sem lehetne leejteni a kocsikban, annyian vannak. Sokan le is maradnak, a legtöbb busz például a falu közepén már meg sem áll, mert a fürdőnél annyira megtelt. A dühös, lekésett utasok persze szidják a MÁVAUT-ot. Egri 32-es AKÖV! Nem lehetne másképp ? ★ Ennyi elég is. Persze, azért ne gondolja senki, hogy Bükkszéken osak bosszúságot kaphat. Nem! Ha idejön, talál kellemes, gyógyító melea vizet, szép tájat, lankás dombokat, csendet, nyugalmat, egyszóval mindent, ami a pihenéshez szükséges, de mindez még kellemesebb, még iobb volna, ha ilyen és ehhez hasonló hibák nem tennék kényelmetlenné a pihenést. — pó — Egyenletes kattogással suhan tova, vagy döcög lassú cammogással a szerelvény az Eger—Hatvan vasútvonalon. Az utasok kényelmesen nekidőlve a padok támlájának, nézik az elmaradó város templomtornyait. Minden hely foglalt! Álló embert csak a lépcsőkön lehet látni, hogy a közeledő állomáson szabálytalanul, „bravúros" ugrással szórakoztassa az utasokat. S benn a meleg kocsikban rója lépteit a szolgálatát teljesítő kalauz, Tóth Ferenc az egri honállomás dolgozója. öt éve múlt, hogy először magára vette a vasutas egyenruhát. Azóta ki tudja hány Kilométert gyalogolt, utazott már a mozgó vonaton, mennyi ünnepen, vasárnapon jelezte a vezetőnek: — kész a kocsi, indulás. Az utasokról a tapasztalás adja szájába a szót. Különféle típusok, emberek vannak a vonatokon. B szórakozott . . . Idősebb asszonyság ül a sarokban, a jegykezelésnél komótosan nyúl zsebébe, hogy átadja bilétáját a kalauznak, de az első zsebbe nincs. Sor- rakerülnek a ruha rejtett üregei, a régimódi kézitáska, de minden hiába. Az ülésen a szomszédok ölében hever a táska, a bőrönd tartalma. A meg nem váltott jegy nem kerülhet elő, a szórakozott néniké elfelejtett jegyet váltani. „Tékozló fiúk . . Csoportosan utaznak Egerből, kiránduló középiskolásoknak látszanak. Kényelemszeretetükben megfeledkeznek a szabályok betartásáról is. Lábukat kényelmesen felteszik a szemközti padra és a nemdohányzó szakaszban füstfelhőket eregetve élvezik az utazást. Tóth Ferenc figyelmeztető szavai után leveszik a lábukat, de csak arra az időre, míg benn tartózkodunk. Az egyik fiú erejét próbálja a hőmérsékletszabályozó fogantyúján, a másik pedig éles bicskájával a falba vésné — itt járt Go..., de a kalauz oktató szava megakasztja e művelet befejezését. | B gyüitögetők ... I — Sokan vannak olyanok is, akik a mozgatható berendezéseinket, lámpaizzókat, sárgaréz kilincseket elvisznek, csak szórakozásból, virtusból. A WC-ék világítása igen rövidéletű. Azért, hogy meggyőződjenek róla milyet pukkan az égő, kiveszik és kidobják az ablakon, — meséli a gyűjtögetők kártékony tevékenységét a kalauz. fl bicsházó utas ... ■— Az éjszakai műszakos munkásokat szállító finomsze- relvénygyári vonaton voltam, amikor ez az eset történt velem, — mondja Tóth Ferenc. Az utas nem szabályos jeggyel utazott. A felszólításra kötekedő, durva hangon felelt és fenyegetőzni kezdett. A szép szó nem használt neki. Kiabált, káromkodott, de én meglehetősen nyugodtan beszéltem vele. Ez még nagyobb méregbe hozta és amikor fordultam az ajtóhoz, sogy a többi szakaszt is ellenőrizzem, éreztem, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Még egyszer hátra fordultam és akkor már kezébe csillogott a bicska. A rendőrségen számolt a cselekedetéért. I fl potvázó ... I Még Egerben felszállt egy fiatalember a kocsiba. Kihajolt az ablakon induláskor, hogy búcsúzzon talán az ismerőseitől, de nem ez volt a cél. Megnézte melyik oldalról jön a kalauz és ő az ellenkező részen ütötte fel megfigyelő helyét. így vándorol- gatott állomásonként előre- hátra, míg a véletlen folytán beleszaladt a „csőbe". Az utánunk levő kocsi kalauza, mert hozzá senki új nem szállt fel, segíteni akart szomszédjának, az ellenkező oldalon kezdte meg a kezelést. A potyázó fiatal bele került a „hálóba" és szomorúan fizeti meg a jegy árát, a büntetéssel együtt. Nem könnyű mesterség a kalauzkodás. Talpon lenni déli tizenkét órától másnap reggel hét óráig. Vesződni az emberekkel, eltűrni a kellemetlenkedők szavait. Ünnepük alig akad. A vasárnapokat is gyakran szolgálatban töltik, örülnek, ha egy hónapban két szabad vasárnapjuk van. Tóth Ferencnek négy gyereknek kell megkeresni a mindennapit. Szórakozásra nagy ritkán ha jut idő. mindene a munka és a gyerekeit. Hálátlan szolgálatnak nevezi a kalauzkodást, de szereti munkáját, s az embereket... Az éjjeli úttól fáradtan áll a lépcsőn, tisztelegve búcsúzik a forgalmistától. Indul a szerelvény, újra kezdődik szolgálat. Benn a kocsi utasai előtt felhangzik az annyiszor hallott felszólítás: kezeletlen menetjegyeket kérem —, Tóth Ferenc, a kalauz végzi munkáját. KOVÁCS JANOS
