Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-05 / 165. szám

IMS, augusztus 5., kedd £M e t’ U J 3 A ü 3 A szakszervezetek feladata a dolgozók kulturális nevelésében II, rész. anyagi hozzájárulást igénylik és a legtöbb ember számára nyújthatunk művelődési lehe­tőséget. Azért, hogy több dolgozóhoz jusson el a kultúra, hogy töb­ben vegyenek részt a rendez­vényeinken, szükséges, hogy a kulturális munkát összhangba tudjuk hozni a szakszervezeti vezetőszervek tevékenységével. Nálunk a jelenlegi helyzetet bizonyos fokig éppen az jel­lemzi, hogy — nem minden területen — a kulturális ne­velő munka meglehetősen el­szakadt az ossz szakszervezeti nevelési munkától. Ezt ta­pasztalhatjuk egynéhány kul- túrotthonnál, különösen pedig az egri SZMT kultúrotthon munkájában, ahol az üzemek­kel igen gyenge a kapcsolat és ez így nincs rendjén. Ezen és hasonló hibákon — többek között — úgy kell se­gíteni, hogy a kultúrotthona- inknak a területükön működő üzemekkel szoros kapcsolatot kell teremteni, úgy, hogy a rendszeresen megtartott bizal­mi értekezleten színvonalas és állandó ismertetést adjanak a kultúrotthon programjáról. Ezzel a bizalmiak sokoldalú, hasznos, kulturális agitációs anyagot kapnának. Ez nem szorítkozhat csupán a hangos híradó, vagy plakát-agitációra. A bizalmiak élőszóval folyta­tott kulturális és egyéb tevé­kenysége a legmeggyőzőbb, leghatékonyabb. NAGYON KÍVÁNATOS­NAK és hasznosnak tartjuk, hqgy a helyi szakszerve­Gyöngyösön is :.. a világ békeszerető em­berei felháborodva hallották a hírt: amerikai csapatok száll­tak partra Libanonban. Az Egyesült Államoknak ez a lé­pése a nemzetek önrendelke­zési jogának semmibevevését jelenti és veszélyezteti a vi­lágbékét. Ez ellen emelik fel tiltakozó szavukat különböző Hírek a megyéből — EGERBEN a Területi- JÚLIUSBAN ADTÁK ÁT zeti és gazdasági vezetők is gyakrabban látogassák a mű­velődési otthonokat és a kul­turális rendezvényeket, mert ez rájuk nézve is, de a dolgo­zókra nézve, különösen jó hatással van. A régi mozgalmi munkának egyik legjelentősebb tényezője: a szoros baráti kapcsolat. Ez volt és ez ma is a mozgalom „cementje”, mely jelentős tet­tekre késztette és készteti az embereket. Ezek a baráti szálak sajnoS, — az utóbbi években meglazultak — sokszor türelmetlenek, ideges hangulattal, mostohán kezel­tük az érzelmi momentumo­kat, pedig nélkülük üres az élet. Mindenkinek szüksége van — még a kultúrmunkások- nak is — bátorításra, buzdí­tásra, elvtársi-baráti segítség­re, szeretetre. Megyénk egész szakszervezeti közössége, egyetlen vezető, egyetlen kul- túrmunkás sem nélkülözhet' ezeket az érzelmeket, ame­lyekhez szocialista tartalom, sok nemes emberi jellemvonás is kapcsolódik. A baráti szá­lak, az érzelmi momentumok nagyban megkönnyítik a poli­tikai befolyás növelését is. A KULTURÁLIS nevelő munka — ideológiai, politikai színvonala úgy fog kielégítően emelkedni, ha a szakszerve­zeti vezetőszervek összehan­golt, jó szervező munkáját, át­gondoltabb, nívós tartalommal, csupaszív munkával párosít­juk. Murányi László tiltakoznak . . . országok dolgozói, köztük Ma­gyarország is. Az elmúlt hét elején a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, a Borforgalmi Vál­lalat, a Szerszám- és Készü­lékgyár és több más kisebb gyöngyösi üzemben tartottak röpgyűléseket, ahol tiltakoztak az USA libanoni beavatkozása ellen. Élenjáró szakaszok (Képesriport folytatása az 1. oldalról) A másik Élen­járó szakasz parancsnoka, Fejes Lajos fő­hadnagy, akit a szakasz zászló­ján kívül fény­képezőgéppel jutalmazott a magasabb pa­rancsnokság. A felsorakozott katonáknak és a kiváló szakaszok tagjai­nak a polgári KISZ-szervezetek üdvözletét tolmácsolja Sza­bó Imre, a KISZ megyei bizottságának titkára. >agyfügédi levél MIBEN LÁTJUK tehát kul­turális nevelő munkánk meg­javítását, hatókörének szélesí­tését? A dologzók helyes, igényéből kell kiindulni. Kultúrfelelőse- inknek, kultúrmunkásainknak végre alaposan fel kell mér­ni a helyzetet, a helyi adott­ságokat és elemezni kell min­den üzemben és hivatalban. Ebből a felmérésből látjuk meg ezután hányán és mit olvasnak, mennyien járnak moziba, színházba, a kultúr- otthonok rendezvényeire, mi­lyenek az igények. Ennek alapján tudjuk ezután az üzem dolgozóit irányítani, megszervezni a rendezvényein­ket úgy, hogy minden rétegnél érdeklődés mutatkozzék iránta. IGEN FONTOS ELV: a fo­kozatosság betartása! Az adott területnél jelentkező igények­re kell építenünk, mégis meg kell találni a módot arra, hogy fejlesszük az érdeklő­dést. Pl. ismeretterjesztő elő­adásaink között a házasélet és a szerelem problémáiról szólók a legnépszerűbbek. Azonban nem szabad itt meg­állni,. mint ahogy ezt sokszor teszik, hanem át kell térni más ismereteket nyújtó elő­adásokra is. Fontosnak tartjuk továbbá — az olvasótábor növelésével — a szakszervezeti könyvtár munkájának élénkítését. A könyv számára elsősorban szakszervezeti bizalmiakat kell megnyerni, hogy ők váljanak az olvasás legjobb ajánlóivá. Erre minden adottság meg­van, hiszen megyénk terüle­tén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett létrehoztuk a központi könyvtárat, mintegy nyolcezer kötet könyvvel, melynek feladata — először Egerben — az üzemi könyvtá­rak felfrissítése, új könyvek­kel való ellátása. AZ ISMERETTERJESZTÉS különböző fajtáira is szükség van, ezért minden SZB terü­letén legalább havonként egy előadást kell szervezni. Ehhez hozzá kívánunk járulni azzal is, hogy az előadók biztosítá­sa mellett a TIT-tel közösen kiadjuk az ismeretterjesztő előadások tematikáját, amely­ben szerepel az esetleges dia­vagy keskenyfilm felhasználá­sának módja is. Nem utolsó­sorban a mozi és színház kö­zönségszervező hálózat kiépíté­sét kell megvalósítani minden területen. Ezek azok a felada­tok, melyek a legkevesebb Egyeztető Bizottság tegnap ült össze, hogy 10 fellebbezés tárgyában döntést hozzon. — BEFEJEZTE az őszi árpa cséplését a gyöngyösi Üj Elet Termelőszövetkezet. 29 holdon átlagosan 12 mázsa őszi árpá­juk termett. a 30 000 forintos költséggel épült új várótermet és tűzoltó­szertárt Egerbocs község lako­sainak. A munkálatokhoz a község dolgozói 5000 forint ér­tékű társadalmi munkával já­rultak hozzá. Cikkeink nyomón Válaszolnak az illetékesek A Népújság július 4-i szá­mában foglalkozott a Szovjet Hadsereg utca megrongálódott járdáival. A városi tanács ipar-műszaki osztályának ve­zetője válaszolta, hogy a Szov­jet Hadsereg úti járdák javí­tását már megkezdték, de a ja­vítást jelenleg — mivel a bel­városi utak és járdák javítását végzik — abbamaradt. A ta- vábbi járdafelújítást a Szovjet Hadsereg utcában augusztus 15-ike után folytatják. A Népújság július 11-i szá­mában a mellékutcák elhanya­golt állapotáról ír. Itt nemcsak az illetékes szervek jó, vagy rossz munkájáról van szó, ha­nem a lakosság passzivitásáról is. A városi tanács köztiszta­sági szabályrendelete ugyanis világosan kimondja: „Az utak, utcák gyalogjáró részének tisz­tántartásáról, gondozásáról az illetékes ingatlan tulajdonosa, birtokosa, kezelője köteles gon­doskodni.” A július 16-i számban a Markhot utcai híd rossz álla­potáról írtunk. Erre az aláb­biakat válaszolták: A pallók kicserélése elég je­lentős összeget igényel. A me­gyei tanács tervosztálya 1959. évre a híd építéséhez (szükséges 400 000 forintos beruházási hi­telt biztosítja. így jelenleg csak a híd állagának a meg­óvása a cél. Igyekszenek az esetleges töréseket azonnal ki­javítani. Válaszolt a városi tanács ar­ra a cikkre is, melyben arról írtunk, hogy a háziállatok az utcák facsemetéit tönkre te­szik. Sajnos, a kellő ellenőrzés hiánya miatt történnek ilyen dolgok. Ha a lakók nagyobb segítséget nyújtanának és be­jelentenék a legelő kecskék tulajdonosait, úgy a köztiszta­sági szabályrendelet értelmé­ben 500 forintig terjedő pénz­bírsággal sújthatok a rendelet ellen vétők. A rendelet 11. §. 5. értelmében: „A város terü­letén háziállatokat, utak, ut­cák mellett, közterületen le­geltetni, vagy szabadon en­gedni, kikötni, még felügyelet mellett sem (szabad.” — TIZENHÁROM szerződé­ses gépkocsi segít a gyöngyö­si MÉK felvásárló telep óri­ási forgalmának lebonyolítá­sában. A múltkoriban a Népújság „Községiéi lesztésbql elégtelen” című rövid cikkében közsé­günkkel, Nagyfügeddel is fog­lalkozott. Az tény és igaz, hogy a híd-felújításra és a piac-tér lebétonozására egyetlen fillért sem fordítottunk az erre be­tervezett összegekből. Nem a mi mulasztásunk ez! Hiszen a pénzt nem utalta át a járási tanács. Az elmúlt félévben *WA>/V\A/WWN/SA/V/WN/\. községfejlesztési beruházás­ként 8700 forintot kaptunk a járási tanácstól. A hidak és a piac-tér rend behozására ez a pénz nem lett volna és nem is volt elegendő. Mégis, Nagy- füged állandóan épüi és szé­pül. Az elmúlt évből 60 000 fo­rint maradt községiéilesztésre, ebből tudtunk beruházni. A községi tanács tagjai és a végrehajtó bizottság mindig azon fáradozik, hogy minél Ismerőseim közüli sokan ér­deklődtek, hogy milyen az élet Csehszlovákiában, merre jár­tam, mi volt legnagyobb élmé­nyem, de nem tartozott férfi­társaim legritkább kérdései közé: mondd, milyenek a prá­gai nők? Tekintve, hogy erre a kérdésre „objektív okok” miatt nem mindig adhattam kielégítő választ, mert felesé­gem jelenlétében, a családi bé­kesség megóvása érdekében, nem tanácsos erről a témáról hosszasabban beszélni, most elhatároztam, lesz ami lesz, ezennel kipótolom korábbi rö­vid tájékoztatásaimat. VONATON Száguld a gyors. A sínek mellett a Vág kanyarog. Habos fodra hol balról, hol jobbról harap a vasúti töltés köveibe. A Tátra égbeszökő csúcsai ki­csit feljebb tolták fehér hósip­kájukat és kíváncsian tekin­getnek felénk; Elbűvölő vi­dék ; .. Hirtelen nagy mozgolódás támadt a vasúti kocsiban. Üti- társainik, jórészt 18—20 éves lányok, gyakorlott mozdulatok­kal kapják fel hátizsákjukat. A csomag tetejére picire ösz- szehajtott esőköpenyt csatol­nak. Recés, gumitalpú túra­bakancsot, lábszárhoz simuló, cipzáras nadrágot, színes pu­lóvert, vagy melegítőt visel­nek. Rövid hajukat simán hát­rafésülik, mások a lófarkas frizurába színes szalagot köt­nek. Napbarnított arcukon, paj­kosan játszik a napsugár, lá­gyan cirógatja festéknélküli fiatal bőrüket. Életerősek és vidámak. Sokkal több időt töl­tenek a szabadban, mint loká­lokban és presszókban. Nem tooda, ha inkább férfiasán iz­Cseh szlovákiai útijegyzetek D prágai nőkről, a divatról és egyéb apróságról mosak, erősderekúak. Általá­ban olyan „se nem szépek, se nem csúnyák”. Leugrálnak a vonatról, aztán tízes, húszas csoportokban ne­kivágnak a hegyeknek. Érde­kes, a fitosorrú, szőke kislány mellől nem tágít az a kreol­bőrű fiú. Egy másik leány, aki az előbb itt ült vele szemben, milyen magabiztosan karol a vadászkalapos férfiba .. s Igen, ez a kettő határozottan csinos! Lám, lám, nekik már van pár­juk. Egyszóval a szép lány itt is hamarabb szerez vőlegényt. Vagy a cseh fiúk is a szebbet választják? De a többieket ez a kérdés „aligha” érdekli, mert vidám nótába kezdenek és hosszú léptekkel haladnak el a hatalmas törzsű fenyők mö­gött meg-megálló párok mel­lett ..: Nálunk sokan rosszal­lólag csóválnák fejüket, mond­ván: ez a mai fiatalság! Fiúk, lányok együtt, többnapos ki­ránduláson ; .. A VENCEL-TÉREN Prága felett hirtelen bukott le a nyári nap. Az egyik lila gomolyfelhő mögül sugarai mégegyszer visszanéznek, mert hiába látták már oly sokszor ezt a gyönyörű várost, ma is nehezen búcsúztak el tőle. Ügy látszik, a Vencel-tér büszke palotái viszonozzák ezt az örök szerelmet, mert ékes fejdíszei­ket, homlokzatuk freskóit, az ablakszegélyek törékeny ró­zsáit szent odaadással nyújtják búcsúcsókra. Ott lent, a mú­zeum előtti hatalmas kőszob­rok szeméből kicsordult a könny, halkan csobog a víz­esés. A jobboldali házsor ár­nyékai megpihennek az úttes­ten és a járdán^ esti tereferé­re áthajolnak a másik oldalra. Egy kis árnyék, egy kis fél­homály. Csupa emlék és han­gulat. Igazi sétatér. „Mama, egy kis sütit kérek” — szólal meg egy csengő han­gocska a nesztelenül guruló, könnyű gyerekkocsiból. Az asszony tekintete lágy anyai mosollyá változik. Gyermekük szava, meg a sok szép emlék becsalogatja őket a cukrász­dába. Ez a helyiség nem emlé­keztet a pesti presszók fülledt levegőjű találkahelyére. Csil­logó, modern, mégis kényel­mes berendezés, rengeteg sü­temény, krém, desszert, tej­koktél és egyéb hűsítőital. A feketekávét nem merném aján­lani. A mi duplánknak meg­felelő kávéra jó másfél deci forróvizet löttyintenek, aztán fogunk tele lesz sűrű zaccal. Török kávé, hosszú lé, ide vagy oda, a nálunk főzött fe­kete nekem jobban ízlik. Az itteniek buzdítják is magyar vendégeiket, hogy inkább jó pilzeni sörrel kárpótolják ma­gukat. Ebben meg is egyez­tünk, mert az valóban finom és főleg a mi zsiráfunkhoz kő- pest, nagyon olcsó. SZOLID ÉS ELEGÁNS RUHÁK A cukrászda ablakából jól látom a téren sétálókat és a terembe lépőket. A lányok és asszonyok elegánsak, de egy­általán nem öltözködnek feltű­nően. Ruháik szabása szemre egyszerű, finom vonalú, ter­mészetes és könnyed mozgást enged. Az idei szoknyák csí­pőtől a térdig bővülnek, onnan lefelé szűkülnek. Ezt a meg­oldást alkalmazzák a karton­ruháknál és a társasági se­lyemruháknál egyaránt. A szépalakú nők ezt igen kedve­lik, mert a férfiak szerint igen jól érvényesül a finom, ará­nyos alak, de akiket a termé­szet ilyen előnyökkel nem ál­dott meg, azok is ilyen szabá­sú ruhát hordanak, mert azt hiszik, hogy a hordóra emlé­keztető szoknyát szívesebben látják a férfiak; Kényes kérdés, hogy milyen hosszú szoknyát viselnek a prágai nők. Ez eléggé változó. Azt tartják, hogy józan ízlésű nő a szoknya hosszának meg­állapításánál ne annyira a di­vatlapot nézze, inkább álljon a tükör elé elfogulatlanul latol­gassa testének arányait és a szoknya hosszát. A csipkés­szélű alsószoknyát nyáron is viselik, elvégre az adja a di­vatos jó vonalat. Ingaszabás j karton- és vászonruhákat lát­tam Prágában, Brünnben és a tátrai üdülőkben. Ezeket az egyszerűbb fazonú, olcsóbb ru­hákat szeretik a cseh nők, mert azt mondják, könnyen moshatók és vasalhatok. Fő szempont a praktikusság! A tűsarkú, keskeny körömeipő a legdivatosabb, de kartonruhá- hoz, köznapi viseletre, ala­csonysarkú, könnyű szandált hordanak. Alkalomtól függően elegáns viselet az aprómintás selyem utcai ruha, a japán ujjú, virá­gos emprimé, a különböző szí­nű santung, a csau-színű moa- ré, a testhezálló fekete se- lyemripsz, vagy a sima taft és a lehelletkönnyű szilon. Az alkalmi öltözékek kiegészítői a tarka, gyakran aranyszállal át­szőtt vállkendők és- sálak. A kesztyűk és retikülök borjú bokszból, velúrból és kecske­bőrből készülnek és színkom­binációjuk igen gazdag. Csehszlovákia iparilag fej­lettebb ország, mint mi va­gyunk, lakosai reáljövedelme a miénkhez nagyobb. De kosztra és öltözködésre mégsem költe­nek annyit mi mi. A jampec is­meretlen fogalom náluk. Nem tudom a kettő között van-e valami összefüggés, de a fel­tűnő öltözködésű, agyoncico- mázott nagyvilági és ledér nő visszataszító keveréke ott ritka jelenség. A három-négy, vagy több gyerek nem ritkaság a városi családoknál sem. Szere­tik a gyerekeket, nevelésükre, taníttatásukra nagy gondot fordít az állam, de a szülők is sokat áldoznak erre a célra. Nem akarom megbántani a prágai nőket, sem hízelegni az itthoniaknak, de azt kell mon­danom, hogy Pesten a Nemzeti Színháztól a Dunapartig, vagy Egerben a vasárnap délelőtti korzón több csinos nőt láttam, mint kéthetes csehszlovákiai utazásom alatt összesen. Szeb­bek a magyar nők, jobb az itt­honi szabászat? Külön-külön talán egyik sem igaz, de tény. hogy a mi asszonyaink és leá­nyaink sikkesebbek, elegán- sabbak, megjelésükben több az egyéni ízlés, még akkor is, ha ruhaanyaguk egyszerűbb. Dr. FAZEKAS LÁSZLÓ. csinosabbra varázsolják a köz­séget. A múltban Nagy fügé­dén 20 év alatt nem építettek annyi és olyan hasznos ’étesít- ményt, mint 1957-ben és 1958-ban. 1957-ben kezdtük el a köz­ségben a járdák megépítését. Még ez évben három kilomé­ter hosszú járda megépítését kell befejeznünk, s ebből 800 méter már elkészült. A nagy- fügedi vásár-tér megyénk leg­szebb, legkorszerűbb vásár­terei közé tartozik. A tanács most úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló összegből még tovább szépíti. De sorol­hatnánk tovább is több kisebb létesítményt említve, mint pél­dául a templom-melletti tér körülkerítése és parkká való átalakítása. Végezetül csak annyit: Nagy- füged község vezetői a lakos­sággal karöltve mindent elkö­vetnek, hogy a község minél gzebb legyen. Tájt István v. b. titkár. » NAPONTA 18 vagon para­dicsom, paprika, dinnye in­dul útnak a gyöngyösi állo­másról belföld és külföld felé. A MÉK dolgozói a forgalom további emelkedésére számíta­nak. — AZ EGERCSEHI bánya­üzem KISZ-fiataljai példát mutatnak a társadalmi mun­kában. Eddig száz órát dol­goztak a szabadtéri színpad rendbehozásán, de a kultúr- ház kerítésének a készítésé» ben is részt vettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents