Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-05 / 165. szám

1 \ t f t j » a u 1958. augusztus 5., kedd A% egészséges emberért — JAJ, DOKTOR ÜR! Jöj­jön hamar! Itt az ideje az asszonynak! — zörgeti meg hajnalban az ablakot egy megrettent .férj. Dr. Fedor József, az eger- szalóki fiatal körzeti orvos gyorsan, de nyugodtan készíti össze a szükséges holmit, és már mennek is a vajúdó asz- szonyhoz. Néhány órába bi­zony beletelt, mire a nagy fi­út világrasegítették, de né­hány perc múlva elmaradha­tatlan útitársával — kerék­párjával halad Egerszólát fe­lé. Délben fáradtan csukja össze a nagykönyvet, mert bizony a 15 „beteg“ közül egyetlen egy sem volt ko­moly. — Ennek ugyan örülök, — vonja össze szemét a tűző napon — csak az bánt, hogy ezekkel a semmi bajokkal ne jönpének, dehát az SZTK tag­ság szinte feljogosítja az em­bert arra: ha rosszul alszik, másnap rendelésre jöjjön. Es a bosszúság nem marad el a műi napon sem. A szalóki rendelőben tanácsadásra ké­szül a szülésznő és az orvos. Jönnek a fiatal mamák. — Hány hónapos a kicsi ? — hajlik egy édes szöfii lány­ka fölé, hogy meghallgassa 0 kis tüdő működését. — Három hónapos. — Remélem még mindig csak feles tejet ad neki! — teszi fel a kérdést az orvos. — Nem, már teljes tejre fogtam! — feleli az asszony. — Ügy! Szóval maga is oko­sabb akar lenni mint az or­vos! — néz rá szúrós szem­mel és elkezd járkálni. — Igen, itt ez a nagy hiba. A szegény gyerekeket idő előtt elválasztják az anyatejtől, mert az a tévhit uralkodik, hogy a tehéntejtől lesz kövér meg piros! De hogy az anya­tej orvosság és táplálék egy­szerre a gyereknek, azt nem hiszik el sem a szülésznőnek, sem az orvosnak! S ha már nem tudta szoptatni — fordult a pirosra vált asszonyhoz — legalább tartsa be az utasítá­saimat, mert én a pici javát akarom! Az ajtó egymás után csikor- dul meg. Jönnek a fiatal kis­mamák, akik életük nagy ese­ményére készülődnek — első gyermeküket várják. Van, aki biztonságosan mozog, de egyik-másik bizony már is fél a bekövetkezőktől. Fiatalok, kedvesek és a várható ese­mény valamennyiüket meg­szépít*. Kinek egy, kinek több hónap van hátra. Simon Fe- rencék már mindennap meg­nézhetik a kémény tetejét, és fiút várnak, mert ha az lesz, Simon lesz a neve! Reméljük nem lesz olyan körülményes a születése, mint filmbeli elődjéé! LASSAN DÉL LESZ. A falu udvarain zúg és "éri a port a cséplőgép. — Szalókon nem ér rá most senki arra, hogy betegeskedjék! — jegyzi meg Csendes iróniával Fedor dok­tor. Ahogy ballagunk az orvosi lakás felé, egyre tekinget és egyre javasol. Beszél a bar­langlakásokról. Beszél arról, hogy a falu egy részében nincs villany, beszél a cigá­nyokról, hogyan lehetne őket olyan rendszeres r unkára szoktatni, ami az életfelfogá­sukon kívül az életkörülmé­nyeiket is megváltoztatná ... Az orvosi lakás előtt meg­ütközve állok meg. Néhány rövid hónappal ezelőtt ember­magasságú gaz nőtte be az egész udvart, most pedig ra­gyogóan, tisztán köszönti az érkezőt. A virágoskert mel­lett rendezett ágyakban érik a paradicsom paprika, nyári káposzta, sóska, spenót. A la­kás, amint megtudom nem a községi tanácsé, hanem egv magános emberé, aki olyan szerződési feltételeket követel, aminek bizony az a látszatja.- hogy idegennel akarja telje­sen újjáépíttetni a házát. Vagy. hogy „... orvos, hát van miből fizetnie?“ Nem tu­dom, csak azt, hogy az orvos fogalma nem takar föltétien ezreket! Különösen nem. ha nemrég kikerült fiatal orvos­Felix Krull szélhámos nap­lója” — címen nyugat-német filmet mutattak be New-York- ban. A New-York Times sze­rint a film gyenge és ennek oka elsősorban az, hogy Tho­mas Mann Egy szélhámos nap­lója című „igen gyenge regé­nye” alapján készült. ról van szó! Van annak mit venni és ugyancsak takaréko­san kell felfognia az életet, ha be akar rendezkedni az életre és gyógyításra! Sem a lakásberendezés, Sem a mű­szerek nem hullanak minden esetben az égből. Erről jut eszembe, hogy a Bútorértéke­sítő Vállalat egy kicsit na­gyobb megértéssel lehetne iránta, mert egy magános em­bernek, aki valóban ritka .ügyességgel látja el magát — pedig férfi! — nagyon nagy szüksége lenne egy konyha­bútorra, s még csak nem ,s biztatják! Igen örvendetes dolog, hogy mind a megyei szervek, mind a községi tanács nagyban elő­mozdítják a munkáját. A fa­lut máris magáénak érzi. dol­gozik érte, s az emberekkel való beszélgetés során kitűnt. hogy a falu is megszerette már új. fiatal orvosál. ÖNKÉNTELENÜL felvető­dik a kérdés: Miért írtak róla? Miért? Valóban nem tűnik ki semmivel ezer meg ezer munkás-orvos közűi Ha­csak nem azzal a vasakarat­tal, amivel mindenáron meg akarja változtatni a rosszat, és elképzelésével jobb. egész­ségesebb körülményeket akar teremteni a faluban. Cs. A. É. A berlini Neue Deutsche Literatur ezzel kapcsolatban felveti a kérdést: miért oly gyatra „A tíz parancsolat” cí­mű amerikai film? Nyilván azért — írja a folyóirat — mert a biblia „igen gyenge mű...” 1958, augusztus 5, kedd: 1943. Orel és BJelgorod vissza­foglalásával megindult, a Nagy Honvédő Háború győzelmeinek so­rozata a Szovjetunióban. (15 éve.) Az iráni alkotmány napja. 1940. A Lett SZSZK-ofc felvették a Szovjetunió tagállamai közé. (13 éve). 1395. Meghalt: Engels Frigyes. (63 éve.) NÉVNAP Ne {éledjük, szerdán: BERTA — BEFEJEZTE a cséplést a Hatvani Cukorgyár Célga/,- dusága. A learatott területen végezlek a tarlóhántással is.- NEGYVENÖT MÁZSA búzát adott át — az adógabo­nán kívül — a felvásárló te­lepnek az egerfarmosi Űj Ba­rázda Termelőszövetkezet. — TÖBB MINT nyolcezer libára, öt és fél ezer kacsára kötött szerződést a MÉK a megyében.- NAGY ÜTEMBEN halad a járdaépítés Egerben, a Sas utcában. A munkálatokat a jövő héten teljesen befejezik.- EBBEN Áz ÉVBEN már 60 mázsa rántani való Csirkét vásárolt fel a MÉK Vállalat. A csirkék egy részét a megyei ellátás céljaira adták át.- A HAJDÜ hegyről a bel­városba érkező vízlevezető csatorna a nagytemplom mel­letti borpince alatt vezet. A felduzzadt víz a pincében be­szakadást okozott, a beszaka­dás helyrehozását a városi ta­nács ipari osztálya teljes egé­szében rendbehozatta. — NEM TUDTÁK teljesí­teni kalória-tervüket a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt üzentek ezért az első negyedévi 1 millió 59 ezer forint nyereségrészesedési alapjuk az év felére 346 000 ferintra csökkent. A máso­dik félévben a mennyiségi tervük 100 százalékos telje­sítése mellett a minőség ja­vítására fordítanak nagy gon­dot, hogy az év végére jelen­tős összegű nyereséget ér­hessenek el.- AUGUSZTUS 10-E körül újabb szovjet vendégek érkez­nek a megyébe. Előrelátható­lag hat—nyolc szovjet vendég érkezik látogatásra két hétre Heves, illetve p környező me­gyékbe. A hírek szerint való­színű, hogy a szovjet szakszer­vezeti tanács egyik küldötte is a vendégek között lesz. Célszerűen a céltalan költészetért San Francis­cóban él Kenneth Racksrot. az Egye­sült Államok is­mert ..modernis­ta'’ költője. Rock- srot költészetének vezérfonala „mind­annak a haldoklá­sa, ami oly jel­lemző az amerikai civilizáció mai emberére.” A Ti­me szerint San Franciscóban nem­régiben lezajlott költői gyüleke­zeten Kenneth Racksrot volt a leghangosabb, amikor „ a költé­szet céltalansá­gáról” beszéltek. Racksrot megta­lálta a.módját an­nak. miként lehet „a céltalan költé­szetet" mégis cél­szerű, jövedelmet hozó „business”; ezzel az új mód­szerrel példát nyújtott sok ame­rikai költőnek, akik ma már Rochsrot módsze- ' rét követik. A nagyszerű költő ugyanis azt a nagyszerű meg­oldást találta fel (ha nem is szaba­dalmaztatta, még­is saját találmá­nyának nevezi!) hogy dzsessz-zene­karral járja az or­szágot ég ezzel a zenekísérettel ol­vassa fél ' Verseit. „A költészet és a dzsessz— je­lentette ki Rack­srot — visoza fog­ja vezetni a hall­gatóságot a köl­tőkhöz.” A Time szerint csak úgy tolonga­nak a hallgatók Kenneth Rocksrot dzsesszesített es­téire. ami hihető is, mert hiszen a cirkuszi mutat­ványoknak meg­van Amerikában a közönsége. AN\\ViMMi\\VVVWs'AAAAAAAAAV'AAAAAAMAAÁAMAAAAAAWyAAMAMAAMMÁAÁAAAAÁA\\AAAÁAAA\\\\VWVVSAAW\MMiVVVVVSMAíVVVVVVVVVVVV Győzött az emberi összefogás Három tüzeset egy délután Mezőtárkányban Kultú.rbotrány-krónika „Igen gyenge mű?“ (Tudósítónktól) A MÜLT HETEN történt Mezőtárkányban. Rekkenő jú­liusi nap volt. Egészen délig, még csak felhő sem látszott az égen, szellő sem lebbent. Iga­zi viharelőtti fülledt csend volt, s az emberek is nyugod­tan végezték munkájukat. Ki is sejthette volna, hogy nem­sokára váratlan esemény za­varja meg a kis falu békés nyugalmát. A kora délutáni órákban sötét fellesek tornyosultak, hirtelen feltámadt a szél, és egy-kettőre, úgy ahogyan már ez ilyenkor lenni szokott, itt is volt a zivatar. Tüzes meny­kövek csapkodtak az égből, a fák csaknem kettétörtek a ha­talmas vihar nyomására, és sűrű csatornákban verte a föl­det az eső. Ember és állat egyaránt biztos helyre húzó­dott az ítéletidő elől, hisz a szólás-mondás szerint ilyen­kor még a kutyát is kár ki­verni. A községi tűzoltószertárban azonban nem bújtak el a tűz- .készültségi szolgálatban levő emberek. A templom-torony­ban, amely ilyenkor villámlás ideién a legveszélyesebb hely. két fiatal lány, Tóth Johanna és Cseh Irén teljesítettek fi­gyelő szolgálatot. Becsületük­re legyen mondva, ebben a válságos időben sem hagyták el őrhelyüket, pedig jobbra- balra ugyancsak csapkodott az istennyila. Egy villám a közelben vágott le, nyomában pedig fekete füst csapódott fel egy nádtetős ház padlásáról. Kigyulladt a ház — villant át bennük a gondo- dolat, de akkorra már egy fia­talasszony, Jacso Emilné ro­hant a tűzoltószertár felé és kiabált. Segítsetek emberek, tűz van! Ég a Veres Gyula há­za! NEM VOLT 1DÖ a várako­zásra. Hiába a csapkodó eső, a veszélyes villámlás, menni kellett. A toronyban félrever­ték a harangot, kitették a ve- szélytjelző zászlót. Ilyenkor mutatkozik meg csak igazán a falu népének összefogása. Az emberek a falu minden részé­ből pillanatok alatt összeseree- lettek. Vödrökkel, villákkal, csákánnyal és lapáttal felsze­relve rohantak a veszélyezte­tett hely felé. Legelsőnek Ko­vács János járási KISZ-titkár érkezett oda. Egy macska­ügyességével kúszott fel a te­tőre, ahol már az állandó eső ellenére is fel-fel csaptak a pi­ros lángnyelvek. Ott dolgoz­tak már a cséplőcsapatok munkásai is, akik vödrökkel hordták a vizet a tűzfészekre, mások pedig a ház nádtetejét dobálták széjjel, hogy a tűz tovább ne terjedjen. Mindezt a szakadó esőben, a sűrű, foj­togató füstgomolyagban. Természetesen a tűzoltók sem aludtak. A szertárnál azonnal ott termett egy Zetor. utána kötötték a fecskendőt, és irány a tűz! A kézifecsken­dőt Krasznai Kálmán, a szol­gálatban levő parancsnok és Ferencz Béla tolta futásban a veszélyben levő házhoz. Eközben a füzesabonyi járá­si tűzoltó parancsnokságot is riadóztatták. Jóllehet ők sem tudtak azonnal jönni, mert Fü­zesabonyban is tüzet kellett oltani. Itt szintén villám csa­pott be Baráz István Tábor ut­ca 18. szám alatti gazda udva­rára, s mire a tűzet megfékez­ték, akkorra már 25 mázsa szalma égett el. Ha a tűzoltó­ság ideiében be nem avatkozik, akkor odaég a közelben sza­bálytalanul behordott 200 cso­mó gabona is. MIRE A JÁRÁSI tűzoltóság kocsija Mezőtárkányra ért, akkorra az emberek közös erő­feszítése sikerrel végződött Megakadályozták a tűz to­vábbterjedését. Emberéletben kár nem esett, tönkrement a nádtetőzet egyrésze, de ha az emberi összefogás nem segít, akkor komolyabb baj is szár­mazhatott volna, mivel több nádasház. több kazal volt a veszélyeztetett hely közvetlen szomszédságában. * ALIG OLTOTTAK el a tü­zet, úiabb veszélyt jeleztek. Ég az Ü j Barázda Tszcs ga­bonatáblája a határban. A vil­lám itt is belecsapótt a táblá­ba és meggyuitott eey csomó búzát. A tennény lángolva égett, de szerencsére a terme­lőszövetkezeti csoport közel­ben meghúzódó tagjai — Me­zei Bertalan. Németh Kristóf. — megakadályozták a tűz ter­jedését. A BAJOK sorozata ezzel még nem ért véget. A villám abba az istállóba is belecsa- nott. amelyikben az Április 4 Tsz gulyája tartózkodott. A nagy csapástól recsegvt- ropogva szakadt be a tetőszer- kezet és két borjút maga alá szorított. Itt sem késett a? emberek segítsége. A csordát kiterelték a beszakadt ólból, s az állomány megmenekült. NEHÉZ ÉS MOZGALMAS nap volt. Dicséret illeti a szol­gálatban levő tűzőrséget. kö­szönet a község lakóinak, kik ezúttal is szép példáját adták annak, miként lesz úrrá a ve­szélyen az emberi összefogás | Napirenden: j ... a megszólítás, * amely, ha nem is nqgy, de problémája igen sok embei . nek. A megszólítás, amely évtizedekkel ezelőtt fontosa bt . volt, mint a tiszta fehérnemű, amely rangot, tekintélyt önbizalmat jelenteit, vagy éppen adott. Ma a megszólí­tás alkalmatlan effélére, ma a megszólítás egyszerű em­beri közeledés előjátéka, — semmi több. Hogy mégis napirendre kerül, az a megszólítás formája miatt törté­nik: uram, vagy el v társam, asszonyom, vagy kartársnő '. — lehet variálni a kérdést. Néhány évvel ezelőtt a „hivatalos” megszólítás a; elvtárs volt: mindenütt. Elvtársnak szólították az elv- társakat, de elvtársnak — uram bocsa’ — nem egy- 1 szer a kulákot, a gyárosból lett segédmunkást, a csend­ít őrből lett útőrt. Aztán úgy 1956. táján kartárs és szak­it társ lett mindenki, lévén ez olyan jó „középutas” meg S szólít ás, amely nem ráz. Szerény véleményem szerint nekem nem elvtársam az, megszólításban sem, akinek a dolgok állása szerint Í én sem vagyok az elvtársa. S miért szólítanám elvtárs- nőnek a háziasszonyt, a most érettségizett diáklányt, o hatvan éves nagymamát, mikor szép és helyes megszó ‘ Í litás is van számukra: asszonyom, kisasszony. S mivei ’ jobb nincs, s mivel a történelem folyamán az úr fogaL ( mától nagyon is eltávozott az uralkodás fogalma és tar- ) talma, én bátran és merészen használom e szót, amikoi { 1 nincs helye és oka az elv társ, vagy a szaktárs megszólt j S tásnak. i j Nem nagy probléma, — kezdtem eme megállapítás- I I sal. S ez valóban így is van! Dehát nemcsak nagy prob- ) J lémák vannak a mindennapi életben, nemcsak azokra 1 j kell megoldást keresni, javasolni, sőt találni is, hanem ? ) effajta kis problémákra is. Szerény javaslatom tehát | * tömören megfogalmazva: tegyük reálissá a megszólítást! 1 ? Ez is hozzátartozik az emberi együttéléshez. [ (gy... 6) A balkezesség és a beszéd HOSSZÚ IDEJE ismeretes, hogy a beszédközpont az agy­nak abban a felében fejlődik ki, amely átellenben fekszik a használatban előnyben részesí­tett kézzel. A jobbkezeseknél tehát a bal-, a balkezeseknél pedig a jobboldali agyrészben. Az agynak azt a részét, amely­ben a beszédközpont fekszik, a tudomány a „domináló” résznek nevezi. Ka az agy domináló része betegség vagy sérülés követ­keztében károsodást szenved, akkor minden esetben beszéd­hiba is keletkezik. Dr. Zangwill, a Cambridge! egyetem kísérleti lélektan ta­nára, egy közelmúltban el­hangzott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a bal­kezeseknél nem okvetlenül ez a helyzet. A legutóbbi években végzett tanulmányok alapján kiderült hogy balkezeseknél az agy baloldali részének sérülé­se következtében legalább olyan gyakran keletkeztek be­szédhibák, mintha a jobbol­dali (domináló) agyfal sérült volna meg. Zangwill profesz- szor nézete szerint ez arra ve­zethető vissza, hogy az ember születésénél még nem dől el azonnal és véglegesen, melyik kezet részesíti előnyben és melyik agyfél dominál majd. A JOBB- VAGY balkezesség csak az első négy életév alatt fejlődik ki, s nemcsak az örök­lés, hanem más tényezők is listással vannak kialakulására: így lehetségesnek tűnik, hogy az egyik vagy másik agyfél dominálása sok esetben csak a megszokás révén alakul ki: előfordul az is például, hogy jobbkezes lesz, mert egész fia­tal korában megsérült a bal agyfél. Valószínű — folytatta a kutató —, hogy a balkezes­ség sok esetben nem öröklött tulajdonság, hanem az egyéni fejlődés körülményeire vezet­hető vissza. ILYEN ESETEKBEN azon­ban valószínű, hogy a beszéd- központ — ugyanúgy, mint a jobbkezes embereknél — a bal agyfélben fejlődik ki és en­nek következtében előfordul­hat, hogy beszédhibák jelent­keznek a balkezeseknél a bal agyfél sérülése esetén. Az ed­digi adatok alapján pedig úgy látszik, hogy az összes balkeze­seknek körülbelül a fele ebbe a kategóriába esik. Operett est Recsken . . . A füzesabonyi járás peda­gógus szakszervezetének és az egri Gárdonyi Géza Színház színészeinek tizenegytagú kis csoportja látogatott el Recsk- re, hogy színvonalas műsoruk­kal szórakoztassák a falu la­kosait. Az ötletesen összeállí­tott műsor számai után ferge­teges taps volt a jutalom. Igen megnyerte a közönség tetszését a mély átérzéssel tol­mácsolt Dankó-nótákkal An­tal László, a Gárdonyi Géza Színház tagja. Az örökké vi­dám, mosolygós Dénes Piros­ka és Hajnal Róbert, a szín­ház fiatal művészei, játékuk­kal nagy tetszést arattak. Az operettszámokat kísérő öttagú kis együttes. Far kas Ist­ván vezetésével megérdemelt sikert aratott. Szemén Béla és Koczka Ist­ván, a pedagógusok közül igen jól illeszkedett a kollektívá­ba. A többi szereplőnek is csak köszönet jár a sikeres szereplésért. A recski bányász kultúrott- honból megelégedetten távoz­tak vasárnap este á nézők, mert jó műsort láttak, érde­mes volt megnézni. Az előadás befejezése után még sokáig táncoltak a ven­dégek és a recski fiatalok az együttes zenekarának muzsi­kájára. (—kovács—) Az „eladó lány6*, avagy az elmaradt esküvő Thanvadin indiai faluban elégedetlenül széledtek szét az esküvőre érkezett vendégek. A menyasszony nagybátyja ugyanis utolsó percben nem volt hajlandó férjhezadnj a menyasszonyt. A nagybácsi 800 rúpia ér­tékű hozományt ígért. A ho­zomány kiadását azonban at­tól tette függővé, hogy a vő­legény édesapja ugyanolyan értékű ajándék- és dísztárgya­kat hoz-e a menyasszonynak. A gondos nagybácsi becslése szerint az ajándékok azonban nem értek többet 600 rúpiá­nál. Ezt sértésnek vetie és kidobta a vőlegényt, a vendé­geit és az ajádékokat is EGRI VÖRÖ» CSILLAG Legenda a szerelemről EGRI BRODY Párbaj EGRI KERTMOZI Több, mint gyaa . GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN Csendes otthon HATVANI VÖRÖS CSILLAG Huszárok HATVANI KOSSUTH Halló, Itt Gábriel!' FÜZESABONY Vörös kocsm. PETERVASARA Aida HEVES Ibsdoboa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents