Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-26 / 182. szám

1958. augusztus 26., kedd NÉPÜJSAG S Fél cy alatt 15 000 egyéni termelő lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára Nagy Sándor nyilatkozata a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Szeptemberben országszerte megünneplik a termelőszövet­kezeti mozgalom megindulásá­nak tizedik évfordulóját. Az ország lakossága — munká­sok, parasztok, értelmiségiek egyaránt — különös érdeklő­déssel fordul ezekben a na­pokban a magyar mezőgazda­ság termelési színvonalának emeléséért folyó küzdelem élvonalában álló termelőszö­vetkezetek felé. A Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak kérésére Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövet­kezeti Főosztályának vezetője az alábbiakban foglalta össze a mozgalom eredményeit, to­vábbfejlesztésének feladatait: — Az 1945. előtt közismer­ten elmaradott Bulgária, har­madik ötéves tervének végé­re, a mezőgazdasági termelési színvonalat tekintve, maga mögött hagyja a legfejlettebb európai országokat is. A nagy­arányú fellendülést a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése magyarázza. — Ehhez hasonló eredmények és ugyan­ilyen bátor célkitűzések jel­lemzik a többi szocialista ál­lamokat is, annak arányában, ahogyan előrehaladtak a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzem megszervezésében. Hazánkban is csak asze­rint realizálódhatnak a párt és a kormány termés­hozam emelésére és az egész nép életszínvonalá­nak emelésére irányuló tö­rekvései, ahogyan előre haladunk mezőgazdaságunk szocialista átszervezésé­ben. — Hazánkban jelenleg még az összes szántóterület 73 szá­zalékán termelnek kisüzemi viszonyok között. Az egész or­szágnak és a parasztságnak is legalapvetőbb érdeke, hogy ezen az arányon a nagyüzem javára, mielőbb változtasson Újabb jelentős eredmények eléréséhez a mezőgazdaság szocialista átszervezésének te­rületén a feltételek kedvező­ek. Úgy ítéljük meg, hogy a szövetkezet-szervezési munka eredménye most attól függ: mennyire állhatatosan végez­zük a felvilágosító munkát és mennyire tudjuk a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének kérdését társadalmi üggyé tenni. Azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó parasztok döntését, a kisparaszti gazdálkodással va­ló szakítást illetően, igen nagymértékben befolyásolj az, hogy milyen a meglevő termelő- szövetkezetek gazdasági helyzete, belső életének fe­gyelme és rendezettsége, valamint az adott üzem szervezése. A jól kiépített, biztos jövőt ígérő nagyüzem — tapasztala­taink szerint — legalább olyan fontos az elhatározás megér- lelődéséhez, mint a munka­egység értéke. Az ellenforradalom kárté­teleit a termelőszövetkezetek gyorsan kiheverték és szor­galmas munkával sokat javí­tottak vagyoni helyzetükön: egy katasztrális holdra jutó tiszta vagyonuk az 1955. évi­nél 59,7 százalékkal magasabb. A termelőszövetkezetek ter­mésátlagai mind az elmúlt mind pedig a jelenlegi gazda­sági évben számottevően meg­haladták az egyénileg gazdál­kodókét. Búzából például — orszá­gos átlagban 2,1 mázsával adtak többet holdanként. Nem érdektelen kiszámítani ha már az egész országban szocialista nagyüzemek lettek volna, akkor csak búzából 3 400 000 mázsával több lenne a magtárainkban. Ez a szám az átszervezés szükségességét és hasznosítását egyaránt jól megvilágítja. A termelőszövetkezeti moz­galom gazdasági megerősítésé hez, a nagyüzemi fölény to vábbi növeléséhez és a szám­szerű fejlesztéshez igen nagy­mértékben hozzájárultak az MSZMP agrártézisei, a politi­kai bizottság augusztusi hatá­rozata és a 3 004-es kormány- határozat. Az említett határozatok végrehajtásának eredménye­ként 1958 első felében a szarvasmarhaállomány 28 631- gyel, a sertések száma 57 735- tel, a juhoké 141 155-tel, a ba­romfiállomány pedig több mint félmillióval gyarapodott a termelőszövetkezetekben. Egy­re több termelőszövetkezet foglalkozik tenyészállat neve­léssel, s több száz olyan ter­melőszövetkezet van az or­szágban, amely nemcsak az állatsűrűség, hanem a hoza­mok tekintetében is maga mö­gött hagyta a kisüzemi gazda­ságokat. Igen- jelentős támogatást nyújtott az állam a termelő­szövetkezeteknek azzal, hogy anyagi hozzájárulásával lehetővé tette részükre jól képzett mezőgazdászok al­kalmazását. Jelenleg az országban mintegy hatszáz termelőszövetkezetben dolgozik állami támogatással mezőgazdász. Több helyen — egyedül Bács megyében több mint ötven termelőszövetke­zetben — az agronómusokat el­nökül választották, ami meg­indokolja azt a megállapítá­sunkat, hogy a termelőszövet­kezetek szakítottak a koráb­ban tapasztalható szakembe­rekkel szembeni elzárkózásuk­kal. Az említett határozatok ha­tására a múlt évi bizonyos fo­kú megtorpanás után a szám­szerű fejlesztés területén is jelentős lépéseket tettünk elő­re. Június 30-án 2657 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet, 819 termelőszövetkezeti csoport, 2393 szakcsoport és társulás, 233 000 tagja több mint más- félmillió hold földön gazdálko­dott. 15 000 gazda lépett ebben az időben a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A számszerű növekedés érté­kelésénél különösen figyelem­reméltó, hogy az elmúlt év második feléhez viszonyítva, az új tagok által bevitt földte­rület átlagos nagysága kétsze­resére emelkedett. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti mozgalom elin­dult a fejlődés útján és a számszerű növekedésbe, a ré­gebbi helyzethez képest, je­lentősebb szerepet töltenek be a földdel rendelkező parasz­tok. A termelőszövetkezetek az egyre javuló agrotechnika, a fegyelmezett, odaadó munka eredményeként, a súlyos aszály ellenére is, ebben az évben tovább növelték fölényü­ket a kisparaszti gazdasá­gokkal szemben. Ennek eredménye, hogy ott, ahol megfelelő felvilágosító munka is volt, már július hó­napban megindultak a belépé­sek. Júliusban 26 mezőgazda- sági termelőszövetkezet, tiz termelőszövetkezeti csoport, hetvenegy szakcsoport és tár­sulás alakult az országban, mintegy ezer taggal és hatezer hold földdel. Ezek az eredmények csak kezdetiek. Az adott és helye­sen kihasznált lehetőségek sokkal nagyobb előrehaladást tesznek lehetővé. A fejlődést azonban gá­tolja a megnyugvás és egyes termelőszövetkeze­tek elzárkózása új tagok felvételétől. Ezt meg) kell szüntetni és je­lentős előrehaladást kell elérni a mozgalom számszerű fejlesz­tésében. Arra van szükség, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében érdekelt társa­dalmi és állami szedek a le­hetőségeket helyesen felmérve, szüntelenül munkálkodjanak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Ahol arra le­hetőség van, meglevő termelő­szövetkezeteinket új tagok felvételével kell erősíteni, új termelőszövetkezeteket alakí­tani és a már több éve mű­ködő alacsonyabb formákat — termelőszövetkezeti csopor­tokat, szakcsoportokat — ma­gasabb típusúvá fejleszteni. Ahol a magasabb formák szer­vezésére a lehetőségek még nem értek meg, ott az ala­csonyabb formák szervezését kell szorgalmazni. Az erőket, anélkül, hogy más területeket elhanya­golnánk, mindig oda kell összpontosítani, ahol a legkedvezőbb lehetősé­gek miatt a legnagyobb eredmények jelentkez­nek. Ebben a munkában minden­kinek megvan a feladata. Kü­lönösen jelentős azonban, hogy a mezőgazdasággal szoros kap­csolatban álló szervek és szak­emberek vegyék ki e munká­ból hivatásukhoz mérten a ré­szüket. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének mun­kájában a mezőgazdasági szakemberek feladatának azon túl, hogy szakmailag segítik a szervezést, arra is ki kell terjednie, hogy az egyénileg gazdálkodók között- közvetlenül is népszerűsítsék — agitátorai legyenek a szocialista nagy­üzemnek. ök tudják legjob­ban, hogy Magyarországon ma sok gépet és agrotechnikai vívmányt csak azért tudunk a termelés szolgálatába állítani, mert azok elhelyezésének, üze meltetésének gátat vet a kis­üzem, a sok szétszórt parcella. Széles terület az, ahol a mezőgazdásági szakemberek előre vihetik mezőgazdasá­gunk szocialista átszervezésé­nek ügyét. Meggyőződésünk, hogy ilyen irányú munkájuk­kal mind a szövetkezeti, mind pedig a még egyénileg gazdál­kodó parasztok megbecsülését és bizalmát szerzik meg — fe­jezte be nyilatkozatát Nagy Sándor. (MTI) Gyári vesetők a műhelyekben Kínában sok gyári vezető ment le a mű­helyekbe, hogy együtt dolgoz­zék a munká­sokkal. Gyár­igazgatók és a kommunista párt szerveze­tének titkárai felváltva dol­goznak a ter­melésben, s részt vesznek a vezetés, illetve az üzemi párt- szervezetek munkájában. Képünkön Csen Csin, a sang- haji I-es számú állami gyapot­fonoda egyik művezetője a gyár műhelyé­ben. Kérdezzük Az egyik riportunkban már írtunk arról, hogy Tóth Jó­zsef, füzesabonyi pályamun­kás több mint egy éve nem kapja meg a törvényesen já­ró munkaruhát. Az egész munkaruha-ügyet viszont bo­nyolulttá teszi, hogy Tóth József két éve a pécsi Igaz­gatóságtól áthelyeztette ma­gát a miskolci Igazgatóság­hoz. Az illetékesek annak idején mindent utána küld­tek, csak munkaruha-karton­ját felejtették ki a dossziéból. Azóta Tótb József fordult már fűhöz, fához, de ered­ménytelenül. Most hozzánk fordult, s mi helyet adtunk a nyilvánosság előtt kérésé­nek, s mi is vele együtt kér­dezzük a miskolci Vasútigaz- gatóságtól, hogy mikor kapja meg Tóth József a rég óhaj­tott. törvénybiztosította mun­karuhát?« f, i. a világ minden tájáról KINCS VAGY KACSA? A napokban jelentős kincs­keresési munkálatok kezdőd­tek Damaszkuszban, a híres Hammidiah-bazár főkapujánál. Az Al Naszr című damasz­kuszi napilap beszámol arról, hogy a lázas kincskeresés az­zal kezdődött, hogy a közel­múltban két idős török férfi érkezett Damaszkuszba, akik a hatóságokkal a következőket közölték: A törökök 1920-ban, röviddel azelőtt, hogy kivon­ták megszálló csapataikat Szí­riából, titokban elásták az ország egész, akkori aranytar­talékát. Ezt a műveletet török tisztek és katonák hajtották végre. A két férfi hajlandó volt megmutatni a kincs rej­tekhelyét, azzal a feltétellel, hogy az aranyérték egy ne­gyed részét biztosítják szá­mukra. Miután erre vonatkozó ígéretet kaptak, semmi sem áll a kincs feltárásának út­jában. ELÉG JÓZAN VAGYOK? Ezt a kérdést egy táblázat segítségével könnyen eldönt­heti az amerikai autóvezető. A rendőrség által kiadott táblázat ugyanis feltünteti, hogy a testsúly és az elfo­gyasztott alkoholmennyiség alapján mekkora a vérben a kimutatható alkohol arány­száma. Aki már olyan álla­potban van, hogy nem képes kiismerni magát a táblázato­kon, az semmi esetre se ül­jön a kormány mögé. A VILÁG LEGÖREGEBB AUTÓVEZETŐJE A 98 éves aucklandi Walter Reid, aki minden valószínűség szerint a világ legidősebb autó­vezetője, a napokban sikeresen letette a vezetői igazolványá­nak meghosszabbításához szükséges vizsgát. Reid 1912-ben kapta első autóvezetői igazolványát. Ko­csijával eddig több mint 250 ezer mérföldet tett meg, anél­kül, hogy egyetlen balesete is lett volna, — közlekedési kihá­gás miatt sem indult soha el­járás ellene. KÜLÖNÖS ISMERTETŐ- JELE VAN ■'Az angliai Leedsben a rend­őrség szökött fegyencet kere­sett. A 29 éves Terence Cutts-ot még mindig nem si­került elfogni, pedig személy­leírásában elég részletes és különös ismertetőjeleket közöl­nek róla: „Balkarjára tetovál­va az angol lobogó és egy sas látható; alatta egy szív és egy meztelen női alak. Jobbkar­ján ugyancsak tetovált díszek. A legfeltűnőbb azonban mell­kasán egy kékszínű vitorlás­hajó rajza, hátán pedig egy tengeri ütközet látképe.. A briansxki Komsxomol-küldöttség baráti látogatása a pétervásári járásban után a vendégek autóba ültek és a Mátrai Erdőgazdaság pa- rádfürdői dolgozóinál tettek félórás látogatást. A rakéta sortüzek színes, ünnepi han­gulatában érkeztek meg a komszomolisták, a munkás­őrség táborába. Alighogy ki­szálltak a küldöttek az autó­ból, máris felhangzott a vi­dám zene és a zöld gyepen táncraperdültek a szovjet és a magyar elvtársak. De itt sem időzhettek sokáig, mert vacso­rára visszavárták őket az er­dőgazdaság dolgozói. A sza­badban megterített asztalok mellett mindenki jóízűen fo­gyasztotta el vacsoráját, ami­re igen jól csúszott a verpe­léti bor. Magyar és szovjet dalokat énekeltek, szovjet és magyar nyelven. A kanásztánc és a Volga-Volga kezdetű dal­nak igen nagy sikere volt. Búcsúzásra már sötétedéskor került sor. Ekkor újból autó­ba ültek a vendégek és Recsk felé vették útjukat, ahol már a falu és környék lakossága, fiataljai várták őket. A falu kultúrtermében ünnepi gyűlé­sen vettek részt a szovjet elv­társak, majd megtekintették az égyórás kultúrműsort is, amit újabb vacsora követett. A vacsora után a delegáció tagjai éjfélig táncoltak a ma­gyar fiatalokkal, majd éjfél után búcsúzni kellett... AZ ELVTÁRSI búcsúzko­dások után a 6Ötét éjszakába tűntek el egymásután a ked­ves vendégeket vivő, kivilágí­tott autók. Ezen a napon a magyar fiatalok még jobban szívükbe zárták a kedves szovjet komszomolistákat, elv­társaikat, barátainkat. (f. i) üveggömböt fújt a megolvadt masszából. Az üvegcsiszolóban a fiatal munkások szorgos keze mun­káját tekintették meg a bri- anszkiak. Az üvegfestő mű­helyben sok-sok kérdés hang­zott el, például: hogyan kap a fehér üveg olyan gyönyörű, világhíres szint. A vendégek hosszan csodálták a kézi- üvegfestők mesébe illő alko­tásait. Az üzemlátogatás után karöltve a szovjet és magyar barátok, poharazgatással töl­töttek rövid időt a gyár köze­lében levő kultúrteremben. A gyár igazgatója szólt először, aki forró, keresetlen szavak­kal emlékezett meg arról a segítségről, amit a Szovjetunió nyújtott a magyaroknak a tör­ténelem folyamán. A GYÁR IGAZGATÓJA beszéde befejező részében el­mondotta azt is, hogy a Pa- rádsasvári Üveggyár dolgozói az ellenforradalom alatt nem sztrájkoltak, hanem a lehető­ségekhez mérten mindig dol­goztak. Kérte a szovjet elv­társakat, hogy mindig szere­tettel emlékezzenek vissza az üveggyár dolgozóira. Ezután a Parádsasvári Üveggyár KISZ-szervezete ne­vében a KISZ-titkár értékes ajándékokat adott át a szov­jet delegáció tagjainak, amit a küldöttség vezetője, G. A. Judicsev elvtárs köszönt meg és viszonzott. A szovjet ven­dégek egy igen értékes fény­képezőgépet ajándékoztak a KISZ alapszervezetnek... A kisebb-nagyobb pohár­köszöntők elhangzása után a kultúrterem előtt sok-sok fényképfelvételt készítettek a vendégekről. Baráti búcsúzás válaszolt, majd tett fel szak­mai kérdéseket, amelyekre a főmérnök válaszolt. Ezután üzemlátogatásra került sor. Az I-es üzem ajtajában Ko­vács Gyula üzemvezető fo­gadta a vendégeket és kérte őket, hogy tekintsék meg az üzemüket. Bent az üzemben Szabó János laborvezető, aki egyúttal a tolmács szerepét is betöltötte, kalauzolta végig a vendégeket. A delegáció tag­jai körülbelül egy órát töltöt­tek az üzemben és nagy fi­gyelemmel kísérték a fél- és teljes automatagépek mellett szorgoskodó dolgozók, munká­ját. A szovjet elvtársak hosz- szabban időztek Verebélyi Anna végszerelő automata gé­pénél is. A BARÁTSÁG emlékezeté­re itt több fényképfelvételt is készítettek. Az üzemlátogatás után ebédhez ültek a vendé­gek. Az ízletes ebéd elfogyasz­tása után a szovjet és magyar nép megbonthatatlan, örökre- szóló tüsrátságára ürítették a telt poharakat az ebéd rész­vevői. Majd a KISZ alapszer­vezet titkára á gyár dolgozói nevében értékes ajándékot adott át a szovjet delegáció­nak, akik ezt barátilag vi­szonozták. Délután egy óra volt, hogy a szovjet komszo­molisták elbúcsúztak a Mát­rai Fémművek dolgozóitól és tovább utaztak a Parádsasvári Üveggyár felé. Az üveggyárba fél kettő körül érkeztek meg. A gyárban első útjuk az üvegfúvó műhelybe vezetett, ahol megismerkedtek az üveg­fúvók nehéz, fárasztó, áldoza­tos munkájával. Valentina Zverkova nagy tréfa kísére­tében háromszorra egy óriási / Á TÖBB MINT EGY hete /megyénkben tartózkodó bri- anszki Komszomol-küldöttek szombaton a pétervásári já­rás dolgozóival találkoztak. A délelőtt folyamán Pétervá- sárán egy órát a falu kisze- seivel és a járási pártbizott­ság tagjaival beszélgettek. Délelőtt 11 óra volt, amikor a szovjet vendégekkel meg­érkezett az autó a Mátrai Fémművekbe. A vendégeket a Mátrai Fémművek vezető­sége fogadta. A gyár iroda­házának kultúrtermében Sza­bó Imre, a megyei KISZ- bizottság titkára mutatta be a szovjet vendégeket, majd Bánkuti József, a Fémművek főmérnöke mondott köszöntőt és üdvözölte a delegáció tag­jait. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentősége van a szov­jet nép segítségének, amit a magyar népnek ez ideig is nyújtott és a jövőben is nyúj­tani fog. Bánkuti elvtárs a továbbiakban részletesen is­mertette a gyár munkáját és rendeltetését: a száraz ele­mekhez szükséges alkatré­szek, valamint motorkerék­pár és más mezőgazdasági gé­pek láncait készítik. A főmér­nök után Jebelovszki Gyula párttitkár elvtáre ismertette a szovjet vendégek előtt a Mát­rai Fémművekben folyó tár­sadalmi és politikai élet terén elért sikereit és a jövőbeni terveit. Pogány István, a KISZ alapszervezet titkára a fiatalok, de főleg kiszesek munkájával ismertette meg a küldötteket. Az öttagú delegáció nevé­ben Georgij Antonovics Judi­csev, a küldöttség vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents