Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-23 / 180. szám
4 NÉPÜJSAG 1958. augusztus 23., szombat 1 gyöngyösi Iskolák tatarozva, tisztán várják a diákokat Koncx László tanulmányi felügyelő nyilatkozata Hogyan készültek fel Gyöngyös iskolái és a tanács a szeptemberi tanévnyitásra? — ezt kérdeztük Koncz Lászlótól, a város tanulmányi felügyelőjétől. Koncz László a következő nyilatkozatot adta: — A, városi tanács a nyári szünidő alatt mintegy száz- ötvenezer forintot költött a város iskoláinak tatarozására. Ebből a legnagyobb összeget, — százharmincezer forintot — az I. számú általános iskola csatornázására fordítottunk. A többiből az iskolák renoválását, festését fedeztük. Az építési munkálatok most már a befejezéshez közelednek, így nyugodtan kijelenthetem, hogy a város valamennyi iskolájában ragyogó tisztaság, újrafestett termek fogadják a diákokat szeptemberben. Gyöngyösön az utóbbi időben egyik legégetőbb probléma a tanteremhiány. A jövő tanévben várha- ló-e némi javulás ezen a téren? — Igen. Hosszú harcok árán végre sikerült elérnünk, hogy a város profiljába legkevésbé sem beletartozó SZÖVOSZ-is- kolát elköltöztessék. Ha, sajnos, tanévnyitásra már nem is, de októberben áthelyezik az iskolát. Tokajba s ezáltal a hatalmas épület felszabadul. így igen sok tantermet adhatunk át a város iskoláinak. A SZÖ- VOSZ-iskola elköltözése után annak termeibe a Mezőgazdasági Technikum Zrinyi utcai fiú- és a Martinovics utcai leánykollégium költözik, s itt kap helyet a létesülő gimnáziumi kollégium is. A Mezőgazdasági Technikum, mely eddig a gimnázium második emeletét foglalta el, a Zrinyi utcában lesz, a második emeleti helyiségeket pedig a gimnázium rendelkezésére bocsátjuk, ahol tantermeket, szertárakat rendezünk be. Ez az intézkedés lehetővé teszi a gimnáziumban egy negyedik első osztály létesí- sét, mely eddig helyiség hiányában megvalósíthatatlan volt. A Martinovits utcai leánykollégiumot átadjuk a IV. sz. általános iskolának, úttörőszobának és gyakorló tanteremnek. A gimnázium felszabaduló helyiségeiből két tantermet irodai szakiskolának rendezünk be, a József Attila utcában így felszabaduló három helyiségben pedig tovább bővítjük a IV. sz. iskola napközi otthonát. Végül a I. sz. iskola napközijét a volt SZÖ- VOSZ iskola földszintjén helyezzük el, a felszabaduló tantermekben pedig úttörőszobát rendezünk be. Ez végre megnyugtató. És milyen új építkezésekről hallhatunk? — Ugyancsak szeptemberben adják át a városfejlesztési alapból a városi tanács által épített százszemé- Ives. új, napközi-otthonos óvodát. Szeptemberben pedig egy nyolctantermes iskola építését kezdik el az Élmunkás utcai lakótelepen, előreláthatólag 1960-ban nyitja meg kapuit. Hogy a távolabbi tervekből is adjak ízelítőt, megemlíthetem, hogy 1960-ban kezdik meg egy új, 24 tantermes általános iskola építését a város déli részén levő lakótelepek között. — Ha nem is új épületben, dét új iskolát is nyitunk szeptemberben. Ekkor kezdi meg ugyanis működését a kis városháza épületében az Állami Zeneiskola. Igazgatója Szabó Tivadar lesz. A város legjobb zenetanárai fognak itt tanítani, névszerint dr. Borhy Ottó és Székely Gyula, valamint egy szolfézstanár Budapestről. A pedagógusok létszámában van-e változás? — Igen. A nevelök száma emelkedett. Az idén három idős pedagógus ment nyugdíjba, s helyettük hat új jött városunkba. És még egy utolsó kérdés: a tanmenetben milyen új változtatások vannak? * — A művelődési miniszter rendeletére az általános iskola ötödik osztályában megszűnik az élettelen természet, és az általános iskqla felső tagozatában eggyel csökkentik a számtan heti óraszámát. E- helyett új tantárgyként gyakorlati órákat tartunk. Több kérdésünk nem láván, megköszönjük Koncz Lászlónak a felvilágosítást és nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a gyöngyösi diákoknak valóban minden , feltételük megvan a jó bizonyítványhoz. Kölcsey sírjánál Kevés olyan része van hazánknak, ahol olyan tömény történelmi* levegőt szívhat az ember, mint a Tisza—Szamos lapályán. Hazánk nagyjai közül igen sok született, élt e tájon, s nem egynek itt porladnak hamvai is. Ki tudná megmondani, ki közülük a legnagyobb, legdicsőbb? Ama Tar- pai Márton nevű jobbágy-e, aki a környék elégedetlenen összegyűjtve, igyekezett Budai Nagy Antal táborába? Vagy Esze Tamás, a paraszt óbester, Rákóczi haláláig hű híve? Itt született a Himnusz költője, Kölcsey is, akinek földi maradványai az árnyas szatmár- csekei temetőben nyugszanak; Móricz Zsigmond, a magyar paraszti jellem realista megrajzolója és Zalka Máté, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, majd a spanyol szabadságharc hőse, a proletár internacionalizmus kiváló írója. De az itt lakó nép Petőfit éppúgy édes fiaként emlegeti, mint szülőföldje, hiszen e rögök még ma is őrzik lépteit, s halhatatlan verseiben maga a költő is mély szeretettel szól c tájról (Tisza) és népéről (Falu végén kurta kocsma.. Bajcsy-Zsilinszky Endre hamvait idehozta hálás népe a tar- pai temetőbe, hogy még haló poraiban is itt lehessen köztük. Ennyi nagy név! Valameny- nyi arany betűkkel írva népünk történelmébe. Nem csoda, ha évről évre százak és ezrek zarándokolnak ezekbe az eldugott falvakba, csak azért, hogy egy kis zsúpfedeles kunyhócskát, egy sírhalmot, vagy akár csak egy nyárfát megnézzenek. ★ Ebben az évben Kölcsey Ferenc halaidnak 120. évfordulójáról emlékezünk. Nevét, mint a Himnusz szerzőjét, szerte a világon ismeri minden magyar. Az irodalomtörténetben azonban még nagyobb a jelentősége, mint az irodalmi kritika megalapozójának, irodalmunk felemelkedéséért küzdő harcosnak, s az egész nemzeti élet megreformálását sürgető szónoknak. Bár tíz évvel előbb meghalt, a negyvennyolcas eszmék diadalra- jutásában, mint írónak és mint politikai szónoknak, fontos szerepe volt. Nemcsak népéért, — az egész emberiségért küzdött, „Szeretni az emberiséget: ez wanden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele” — vallja a Parainesis-ben. ★ Ezen a nyáron magam is a zarándokok sorába lépve, eljutottam Szatmárcsekére. A falu lakói nagy szeretettel igazítottak útba és segítségükkel hamar megtaláltam a temetőt. A halottak kertje igen érdekes benyomást tett rám. Ezen a vidéken általános szokás, hogy a síremléket a falu valamelyik ügyesebb fafaragója készíti. összes szerszáma az ács- szekerce. A fejfák alakja fal- vanként változik. A csekeieké ősi bálványfákra — tetemfákra — emlékeztetnek. Szinte nem is kálvinista, hanem pogány temető hangulatát árasztják ezek a fekete fejfák. Közülük messzire virít a Himnusz költőjének impozáns síremléke, amit 1925-ben emeltek. Hat karcsú oszlop körbefutó párkányzatot tart. Az elülső oldalon megszakad a párkány, s szélein kecses vonalú kelyhek állnak. Az oszlopok által közrefogott emelvényen alacsony, zömök talapzat áll, rajta gyászlepellel lebontott kehely. A kehely oldalára a Kölcsey-család ősi címere van vésve. Az oszlop elülső oldalán nagy, nyomtatott betűkkel van kivésve: KÖLCSEY, alatta pedig a babérfüzérrel díszített lant. Szép, impozáns e síremlék, méltó ahhoz, akinek hamisai felett emelkedik. A legméltóbb síremlék azonban mégsem ez. Még talán az a szobor sem, amit az alkotmány ünnepén avattak a Kölcsey- kastély udvarán. Ezek kőbevésve őrzik ugyan egy bizonyos ideig az emlékét, az idő vasfoga azonban mégis csak határt szab létüknek. Bronznál, márványnál maradandóbb az az emlék, amit a szivekbe vésett a tisztelet, szeretet. Kölcsey Ferenc nevét mély tisztelettel és őszinte szeretettel ejti ki minden magyar ember nemcsak itt, Szatmárcsekén, nemcsak kis hazánkban, hanem szerte a világon. S különösen szeretettel gondolnak rá azok utódai, akiknek emberi életéért ö, a volt földbirtokos, oly őszintén küzdött. A kastélyban ma a termelőszövetkezet tagjai — Kölcsey eszméinek gyakorlati megvalósítói — tervezik és hajtják végre a boldogabb magyar jövendő tennivalóit. Ma már megvalósult az követelmény, amit 1832-ben, a pozsonyi országgyűlésről írt: Ügy kívánja a jobbágyfelszabadítás ügyét szolgálni, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a „polgári” alkotmányba belépjen...” A Nép belépett?’ az alkotmányba: maga hozta létre államrendjét, maga intézi saját ügyeit és végleg száműzte a haladás — a magyar nemzeti — és az egyetemes emberi haladás kerékkötőit hazánkból. És ezzel teremtette meg lehetőségét egyszer s mindenkorra annak, hogy Kölcsey és a reformkor minden eszméje megvalósuljon. HALASY LÁSZLÓ: népi Államunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a lakáshiány enyhítésére. Üj városrészek, egészséges, modern bérházak épülnek országszerte, amelyekben a boldog lakók az állammal kerülnek lakó- házigazda viszonyba. Sok tízezerre tehető azonban még most is azoknak a száma, akik magán-lakóháztulajdonosok lakóiként kénytelenek leélni életüket, s a köztük kialakult kapcsolat lehet jó, vagy rossz, vannak kedves, megértő házigazdák, — és ezek vannak többségben —, de vannak olyan „háziurak” is, akik különböző módszerekkel pokollá tudják tenni lakóik életét. Hogy miért, arra csak egy felelet van: a hatóságok nem nyújtanak megfelelő védelmet a háziurak túlkapásai ellen. Szerkesztőségünkhöz tucatjával érkeznek ilyen tárgyú panaszos levelek, s majdnem mindegyik ezekkel a szavakkal kezdődik: „ne haragudjanak, hogy zavarom a szerkesztőség munkáját, de már nincs olyan szerv a megyében, ahová panasszal ne fordultam volna. Mindenütt meghallgattak, de tenni semmit sem tettek ...” És özönlik a panaszok áradata. N. A. feleségével és két kis gyermekével kapott szoba- konybás lakást Egerben. A házigazda módszerességgel használta ki azt az időt, amíg N. A. munkahelyén dolgozott. Fenyegetésekkel, durva szidalmakkal kezdte, sűrűn hangoztatta a „piszok kommunista” ielzőt, majd vérszemet kapott és bántalmazta, leköpdöste N. A. feleségét. N. A. éppen akkor érkezett haza munkából, összeszólalkoztak, majd a háziúr neki1158, augusztus 23, szombati 1944. A Román Népköztársaság felszabadulási ünnepe. 1943-ban szabadult fel Harkov. A lengyel Légierők Napja. V Névnap Ne feledjük, vasárnap: BERTALAN iuniji — MAKLÁRON nemrég kövezték ki társadalmi munkában a kerecsenül utat. Most a lakosság úgy határozott, — hogy az út mellett két oldalt salakjárdát építenek. — NAGYSIKERŰ térzenét adott a nagygombosi honvéd zenekar a hatvani szovjet emlékműnél szerdán délelőtt. A hatvaniak kérték, hogy máskor is rendezzenek hasonló előadást.- MEGBESZÉLÉST tartottak augusztus 22-én a Közgazdasági Technikum dísztermében a megye összes általános iskolai igazgatói. Az értekezleten Strbák István, a művelődési osztály vezetője tájékoztatta a részvevőket az 1958— 59-es tanév feladatairól. — A RECSKI Bányászotthon különtermében zenés eszpresszót rendeztek be, hogy a fiataloknak megfelelő szórakozóhelye legyen. Az új eszpresszót a közeljövőben adják át a szórakozni vágyó recskieknek.- A NYOLCADIK élüzem- avatás alkalmával az Apci Fémtermia Vállalat üzemi bizottsága megjutalmazta a legjobb szakszervezeti aktivistákat. — BEFEJEZTÉK a parád- fürdői átszakadás javítási munkálatait. A forgalom most már zavartalanul haladhat az igen fontos közlekedési szakaszon. — A KÖZELGŐ bányásznapon 750 000 forint hűségjutalmat osztanak ki a Recski Ércbánya dolgozói között. Egy hosszúra nyúlt építkezésről A napokban Szőllőskey Béla hatvani olvasónk levelével kopogtatott szerkesztőségünkbe a postás. Levelében egy igen hosszúra nyúlt építkezésre panaszkodik — igen jogosan. Mint írja, ez év júniusának első szombatján a Heves megyei tanács Építőipari Vállalata hozzákezdett négy emberével a Hatvan, Kossuth tér 14. sz. alatti lakóház mellékhelyiségeinek lebontásához és átépítéséhez. Ez nem is lenne baj. A kellemetlenség csupán ott kezdődött el, hogy azóta három munkás lassan a harmadik hónapja dolgozik az épületen, s még sem készült el a mai napig sem. Ha az építkezés továbbra is ilyen ütemben halad, biztos, hogy elkészülésével még várni kell legalább három hónapig, pedig hatvan ember akarja az épületet használni. Az építéssel megbízott munkások, mint ahogy levélírónk is írta — s ottjártunkkor mi is láttuk, — nem csinálnak egész nap mást, mint isznak, a strandon fürdenek — a ház vége, amelyen dolgoznak, a strandra torkollik — és ha jó kedvük van, 25 téglát befalaznak. Amikor mi ott jártunk — augusztus 12- én délelőtt — a munkások kerékpárt ragasztottak: — s körülbelül 30 ' darab téglát falaztak be. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy a szóban forgó építkezést többször ellenőrizzék. mert mégis csak nehezen hihető, hogy 1200— 1300 forintért nem kellene mást csinálni a munkásoknak, csak inni, inni™ FAZEKAS ISTVÁN Film: Régi idők mozija A film mulatságosan mutatja be, hogyan készült régen a film. Kedvei szerelmi történet, szép színes felvételek. vidám jelenetek teszik szórakoztatóvá. Hogyan lett a szép. fiatal parasztleányból világhírű filmszinésznö? Erről szól a „Régi idők mozija” című színes oknsz filmvigjáték, * amelynek egyik főszerepét az Oké Néróból ismert Walter Chiari alakítja. A filmet bemutatja a gyöngyösi Puskin mozi 26-ig. Képkiállítás a megyei tanácson A Magyar • Szovjet Baráti Társaság megyei tanácsi köre képkiállítást rendezett a nagy tanácstereim előtti folyosón. A kiállítás célja az, hogy a látogatókkal megismertesse a szovjet föld szépségeit. A látogatók megnézhetik Moszkva építészeti szépségeit, az Altáj- és Szibéria festői Hatvan város anyakönyvi) Születtek: kráíik Anna, Bodnár Sándor József, Laczik Rudolf, Gyökér Mária Borbála, Papp István, Vágner Hilda Magdolna, Antal Zsuzsanna, Kepes Klára. Házasságot kötöttek: Fuat Ahmed Oktay és Péter Ilona. Adamkó István—Bankos Margit, Kontra Sándor—Zilál Margit, Má- tyássi Attila—Vank Ilona Margit, Pózsa István—Jenes Éva. tájait, valamint Ilja vies Repin műveit. JefinoHázigazdák és lakók rontott feleségét védő lakójának. A két férfi között verekedés alakult ki, s míg ők egymást ütötték, a háziasszony baltát ragadott és N. A. fejére sújtott vele. Még szerencse, hogy a balta éle lecsúszott N. A. koponyájáról és könnyebb sebesüléssel megúszta ... Az ügy a bíróságra került, ahol salamoni ítélettel 500—500 forint pénzbüntetésre ítélték őket.. A HÁZIGAZDA persze elérte célját, mert N. A. az első adandó alkalommal elköltözött onnan: Nem úgy az előző lakó, akit — a házigazda örökös piszkálódása miatt — idegösszeroppanással a kórházba kellett szállítani! De nézzünk egy másik esetet. N. J.-nét és családját egri, Bartakovics utcai kétszobás lakásából üldözte ki a brutális házigazda, még 1957. november 2-án és azóta is rokonoknál meghúzódva éldegélnek. Szinte hihetetlennek tűnik, de ez a valóság, hogy bútorokkal telerakott lakásuk több hónapja lezárva áll, mert a házigazda életveszélyes fenyegetései miatt nem mernek hazamenni! N. J.-né szó szerint ezeket írja: „ ... Minden szervet segítségül kértem, de megoldás a mai napig sincs. Minden dolgozónak megvan az otthona, ahol munkája után a fejét lehajthatja, csak nekem kell csavarognom, s könyörögnöm ismerőseimnél, hogy éjjeli szállásra befogadjanak... Lassan tönkremegyek a hajszában ... ezt az életet már nem bírom tovább.” N. J.-né azzal fejezi be levelét, hogy szívesen elcserélné lakását egy tóval kisebb lakásért is —, de ki az, aki a helyükre merne menni lakni? Hevesről özv. S. L.-né juttatta el hozzánk panaszait. Azt írja, hogy L. I. házigazda nap mint nap életveszélyes fenyegetésekkel illeti, sokszor kizárja az utcára, baromfijait, ha csak teheti, agyonüti stb. — ... talán azért bánik így velem L. I., mert én szegény asszony vagyok, napszámból élek ... nincs, aki a durvaságtól megvédjen. .. segítsenek. . . — fejeződik be a szomorú hangú levél. NEM KÜLÖNB a helyzet az egri Árpád utcában sem. Itt L. J.-né igyekszik megkeseríteni a lakók életét. Az udvaron üvegcserepeket, rozsdás szögeket dobál szét, pedig jól tudja, hogy a lakóknak apró gyermekeik vannak. S amikor F-né össze akarta szedni az üvegcserepeket, nem engedte, mondván: azt csinálok az udvaromon, amit akarok, itt én parancsolok. Este 9 órakor beriglizi a kaput, legutóbb F. csak úgy tudott bemenni a házba, hogy betörte a kaput. Egyik nap reggeli négy órakor éktelen kopácsolásra ébredt az F-csa- lád, a három kis gyermek persze keserves sírásra fakadt. Mi történt? L. J.-né „abroncsolta” a hordóit egészen % 5-ig! Mennyi rosszindulat, mennyi durvaság kell mindehhez. Mennyire semmibe sem veszi lakótársait L. J.-né, mennyire nem szereti a gyermekeket... De hasonló eset a Sas utcában is előfordult, ahol S. M. -né rendezett hajnali zenebonát edények és egyebek összeverésével, hogy J. A.-né EGRI VÖRÖS CSILLAG Svejk, a derék katona (II. rész) EGRI BRÓDY Bűn EGRI KERTMOZI Fekete szem éjszakája (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Romai vakáció GYÖNGYÖSI PUSKIN Régi jdők mozija HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ne várd a májust HATVANI KOSSUTH Időzár FÜZESABONY Bum, a katona PÉTERVASARA Isten és ember előtt EGRI LA.TOSVAROSI KERTMOZI Csalódás HEVES Szállnak a darvak és kis unokája ne tudjanak aludni. S közönségességére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a szennyvizet lakója ablaka alá öntötte, önkényesen elvette kiutalt konyhájukat, a visszaadásra vonatkozó bírósági határozatot egyszerűen figyelmen kívül hagyta. M. M. házigazda és S. D.-né lakó 12 évig békésen éltek egymás mellett. Mivel a házban csak S. D.-né lakó konyhájában volt bevezetve a víz, ezért S. D.-né a többiek számára egész nap nyitva tartotta a konyhát. Egy szép napon azonban észrevette, hogy egyes tárgyak eltünedeznek a konyhából. Mit csinálhatott mást: távolléte idejére lezárta a konyháját. Az ügy a bíróságra került, ahol a házigazda megnyerte a pert. S. D.-nét elmarasztalták, M. M. házigazda erre vérszemet kapott, s azóta minden eszközt megragad, hogy S. D.-nét a lakásból kitegye. Nyiltan hangoztatja, hogy majd „elintézi őket”, mert neki „összeköttetései” vannak «! bíróságon? S vajon kiket akat S. D.-né helyére kö'töztetni? Horthysta alezredes, volt miniszteri tanácsos ékesítik a listát... íme néhány megtörtént eset. Egyik sem általánosítható, de mindenesetre jellemző, S azért írtuk meg, hogy ezzel Is figyelmeztessük az illetékeseket: biztosítsanak nyugodt életet a rászoruló lakók részére,.: VÉGÜL NEM LENNÉNK igazságosak, ha nem említenénk meg: a lakók mindegyike sem maszüle'^t bárány. Mert vannak összeférhetetlen, veszekedést kereső lakók szép számmal... ezekről azonban máskor.,. SOMODY JÓZSEF
