Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-23 / 180. szám

Késéves az Eger és Vidéke Méhészszöveikezet

A felszabadulás után a méhészek széles rétege sokáig nem találta meg a megfelelő szervezkedési formát. A ránk maradt méhészeti egyesületek nem tudták kielégíteni a méhészek szükségleteit sem gazdasági, sem társadalmi vonatkozásban. Lényeges változás csak akkor következett be, amikor 1952-ben a földművesszövetkezetek keretén belül sorra alakultak meg a méhészeti szakcsoportok. Ezek a méhészek a társadalmi összefogáson túl, elsősorban gazdasági vonatkozású problémákat oldottak meg.

Ezek után a méhészkedés országos viszonylatban soha eddig nem tapasztalt fejlődésnek indult. Ezt a fejlődést kívánta fokozni a SZÖVOSZ Igazgatóságának 1956. évi határozata, mely lehetővé tette az önálló méhészszövetkezetek létrehozását, hogy az önálló méhész szervezeteknél jelentkező kereskedelmi hasznot is közvetlenül méhészeti célokra lehessen fordítani.

1956. augusztusában az egri méhészszakcsoport 72 taggal kimondotta az átalakulást szakszövetkezetté. Ez a kezdeményező lépés és az országos méhészeti szövetkezeti központ segítsége megyénkben is fellendítette a méhészkedést. Fő feladatának tekintette a szövetkezet a méhészek szakmai fejlődésének emelését. A két év alatt Egerben és a környékbeli falvakban rendezett 14 téli tanfolyamon 400 méhész részesült szervezett oktatásban. Újjászervezte a méh- egészségügyi hálózatot. Jó propagandával és ingyenes szak- tanácsadással javította Eger és környékének méh-egészség- ügyi helyzetét.

A zavartalan és jobb anyag- ellátás érdekében 1957. májusában szaküzletet nyitott a szövetkezet. A szaküzlet megoldotta a méhészek anyagellátását. Eddigi működése alatt 30 mázsa viaszt cserélt ki mű- lépre. Sikerült minden indokolt műlép-szükségletet kielégíteni és így közel 20 mázsa műlép került eddig a méhészekhez. Ezáltal megóvta a szervezett méhészeket a lelki- ismeretlen műlép-uzsorások 140—150 forintos áraitól. A szövetkezet a közös viasz- olvasztó és szalmakaptár-prés üzemeltetésén kívül más közös tevékenységet is folytat. Ilyen például a vándorlások

megszervezése. Ezek közül kiemelkedik az idei Baja-környéki akácosokra szervezett vándorlás, amely a tagok 500 méhcsaládját mozgatta meg a nagyobb terméseredmény elérése érdekében.

A jó szervező munka és a szövetkezet eredményes működése következtében a taglétszám ugrásszerűen nőtt. — Számos dolgozóval kedveltette meg a méhészkedést. A 72 taggal alakult szövetkezet létszáma 525 főre nőtt. A szervezési munkát sem az ellenforradalom, sem pedig annak talaján — Egerben is fellépő — „méhészegyesületeket” szervező tevékenység nem tudta befolyásolni. A szövetkezeti mozgalom fennállása óta tanújelét adta, hogy megfelelően tudja képviselni a méhész érdekeket és ezért a méhészek széles tömegei bíznak is a szövetkezet munkájában. Fennállása óta arra törekedik, hogy működése jövedelmező legyen. Az eredmény nem maradt el, hiszen az 1956/57. évet nyereséggel zárta. 1958. I. félévében 13 000 forint tiszta nyereséget mondhatnak magukénak a tagok. Az alakulás után, már az első évben is közel 5000 forint nyereségvisszatérítést fizetett ki.

A saját tagjainak érdekképviseletén túl a szövetkezet segíti megyénkben működő méhészszakcsoportokat és ennek köszönhető, hogy a szakcsoportok száma 30 százalékkal nőtt, az elmúlt évben. A termelőszövetkezetek méhészeteinek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez szakmai és eszköz- segftséget nyújtott. A mézfogyasztó közönség is rövid idő alatt megkedvelte a szövetkezet szaküzletét, ahol kitűnő minőségű termelői mézhez juthat.

Az eredményekben gazdag kétéves tevékenység arra kötelezi a méhészszövetkezet vezetőségét és tagságát, hogy ezt a helyes irányt tovább vigye és a szövetkezet tagjainak közös tevékenységét szélesítve, megvalósítsa mindazokat a célkitűzéseket (barkácsolóműhely, mézeskalács-üzem szervezése), amelyeket az egyetemes méhész-érdekek és népgazdaságunk érdekei is megkívánnak.

Ehhez a munkához a MÉSZÖV Igazgatósága sok sikert és további eredményeket kíván.

Időszerű mezőgazdasági feladatok

A földművesszövetkezetek sokrétű tevékenysége az elmúlt évben újabb mezőgazda- sági jellegű feladatokkal bővült. Az egyszerűbb szövetkezeti formák szervezése és továbbfejlesztése, a szerződéses termeltetés megszervezése, valamint a gépállomás által kihelyezett gépek üzemeltetésének biztosítása napjainkban egyik legdöntőbb feladata földművesszövetkezeteinknek.

E három alapvető kérdésben elmondhatjuk, hogy a földművesszövetkezetek nagy többsége jó munkát végzett, de az elért eredményekkel közel sem lehetünk megelégedve. A dolgozó parasztok öntudato- sabbjai korábban, vagy az utóbbi időben rájöttek arra, hogy. az összefogás a termelésben, a növényi kártevők elleni védekezésben, a termeléshez szükséges anyagok beszerzésében, a közös értékesítésben elsősorban az ő érdekük, s ezzel gazdaságilag is erősödtek a közös összefogás eredményeként, növekedett jövedelmük. Ott, ahol a földművesszövetkezetek igazgatóságai mégmagyarázzák a különböző termelési társulások, szakcsoportok, hegyközségek, vízhasználati és vízrendezési társulások, talajjavító társulások, baromfi-* tenyésztő szakcsoportok jelentőségét a dolgozó parasztoknak, ott az eredmény nem marad el, ott a dolgozó parasztok összefognak a termelés különböző ágaiban és közösen végzik munkáikat. Most, amikor befejezést nyert a nagy nyári mezőgazdasági munka, földművesszövetkezeteink elsőrendű feladata, hogy a legszélesebb körben ismertessék az egyszerűbb szövetkezeti formákat, segítsék a dolgozó parasztokat abban, hogy megtalálják a helyes utat felemelkedésükhöz.

Földművesszövetkezeteink másik igen fontos feladata napjainkban a gépi munkatervek maradéktalan teljesítése, ehhez is szervező, politikai felvilágosító munka szükséges, a mezőgazdasági szakemberek a termelési szakbizottság tagjai magyarázzák meg a dolgozó

parasztoknak, hogy a kedvező időjárás következtében most végezze el a nyári mélyszántást, vetőszántást, az őszi mélyszántást.

A rendelkezésre álló géppark utolsó pillanatban, októberben vagy november elején már nem lesz képes kielégíteni az igényeket, éppen ezért már most, tervszerűen felmérve a dolgozó parasztok igényeit, a rendelkezésre álló gépet, kell megszervezni a munkát.

A földművesszövetkezetek harmadik igen fontos feladata napjainkban a szerződéses termeltetés biztosítása. A földművesszövetkezetek vezetői tudják, hogy mely községben hány hold cukorrépát, mező- magnövényféleséget, egyéb zöldségféléket kell leszerződni. A mostani szerződéssel biztosítjuk jövő évi cukor, zöldség,

VINCE ANDRÁS,

s egyéb, az ipar számára szükséges mezőgazdasági termékek megtermelését.

Sajnos, jónéhány földművesszövetkezeti vezető tunyaságából, nemtörődömségéből, ezen alapvető feladatok megoldása nem halad kielégítő ütemben, különösen lemaradtak a füzesabonyi, hevesi és a gyöngyösi járásban.

Van már megfelelő tapasztalat ahhoz, hogy hogyan kell megszervezni a munkát. Vanr nak kialakult módszerek, melyek felhasználásával az elmúlt évben biztosítottuk a tervek teljesítését, nem egy növény féleségnél túlteljesítését. Ha most valamennyi szövetkezeti vezető és aktivista az ügy iránt érzett odaadással végzi e munkát, akkor rövidesen elmondhatjuk, hogy alapvető kérdésekben a közeljövőben lényeges előrehaladás lesz.

PALLAGI BENEDEK.

a tarnaleleszi földművesszövetkezet tagja, járási választmányi tag. Munkájában a földművesszövetkezet gazdaságos működését elősegíti és harcol a falu jobb ellátása érdekében.

a bátori földművesszövetkezet alapító tagja, járási választmányi tag. Ellenőrzései során mindig segíti a földművesszövetkezet dolgozóit és a tapasztalt hiányosságokról beszámol az igazgatóságnak.

IJj pincét épít

az abasári szőlőtermelő szakcsoport

Az abasári pincesorok között új földhányások, kőrakások hívják magukra a figyelmet. Annak ellenére, hogy ma már nem újdonság, ha egy-egy termelő új pincét épít magának, mégis ez az építkezés különösen fontos nemcsak az építőknek, hanem a község dolgozóinak is. A pince megépítése nem csupán bortárolóhely létesítése, hanem egyúttal egy régi óhaj megvalósítása is. Sokat harcoltak már eddig a község vezetői, hogy a falu hírességét — az Aba Sámuel sírját — rendbe tudják hozni.

A helyi földművesszövetkezet ügyvezetőjével, Dér Dezső elvtárssal és a szőlőtermelő szakcsoport elnökével, Szabó Györggyel közösen látogattuk meg ezt az épülő nevezetességet.

— Itt volt eltemetve Aba Sámuel — mutatja Dér elvtárs a mintegy 5 méter magasan levő sziklába vágott sírhelyet —, de már régen, sok évvel ezelőtt elvitték Székesfehérvárra. A sírbolt azonban azóta is csak a rongáló kezek és az időjárás szeszélyeinek volt kitéve. Ez évben határozta el a szakcsoport, hogy megóvja a pusztulástól és egyben egy 600 hl. betárolására alkalmas pincét is épít itt.

Érdeklődésemre elmondották, hogy ezzel az építkezéssel is a szakcsoport fejlődését kívánják elősegíteni. Jelenleg 86 tagból és 147 hold szőlő- területből áll a szakcsoport, de a pince megépítése után felfejlődésre számítanak.

— Csak az a Műemlék Bizottság ne akadékoskodna, — szól közben Szabó elvtárs —,

mert én azt nem tudom megérteni, hogy miért nem lehet a pince előterét 6 méter szélesre építeni, amikor a tárolásnál nagy helyre lenne szükségünk. Miért ragaszkodnak az 5 méteres szélességhez? Nem mindegy az, hogyha már újjáépítik, hogy milyen széles lesz?

Ebben igaza is lehet, hiszen azzal, hogy szélesebbre építik, nemigen követhetnek el stílus-rontást. Azzal sem érthetünk egyet, hogy a pince tetejére építendő borkóstolónak nád-tető építését akarják. Azt hisszük, hogy ehhez nem igen fog hozzájárulni a tűzrendészet sem, hiszen eléggé közel van a domb tetejéhez.

Az elgondolás szép, mert a megvalósítás után a Mátrából és Budapestről érkező vendégek, látogatók a felépített borkóstolóban jól szórakozhatnak. Ezen kívül végre megfelelően újjáépítik az egyre pusztuló királyi sírhelyet. A szakcsoport pedig még jobb közös munkát tud kifejteni, hiszen az idén még csak a szőlőkaró és a rézgálic beszerzését végezték közösen. Ezért akarják már az idén is bővíteni a közös tevékenységet azzal, hogy a bor tárolását, kezelését és értékesítését is közösen akarják végezni. Több támogatásra lenne szükségünk a kezdeményezés megvalósításában. A befektetett munkának és pénznek még ebben az évben látni akarják az eredményét.

SZABÓ LAJOS.

* ftétSr

meiiiÁiAi

Tisztelt Tagtársaim!

Ügy látszik, ha manapság valamiről sokat beszélnek, az nem javít egyes helyeken a munkán, hanem az ellenkezőjében nyilvánul meg, mert hát itt van például ez a vagyonvédelem. Értekezletek óráin át, újságok hosszú hasábjain és a rádió naponta foglalkoznak vele. Ennek ellenére is egyes földmüvesszövetkezeteknél még ma is nagymérvű hiányosság tapasztalható.

így van ez a gyöngyösi földműves szövetkezetnél is. Csak ott azzal a különbséggel, hogy egyes személyek — ahogy azt maguk is elmondották — nemigen szoktak újságot olvasni. No, de sorjában szépen, ahogyan hallottam, el is mondom a tisztelt Tagtársaknak.

Hát, a vagyonvédelemről nemigen sokat tudnak mondani a központi pincében. Bagi István pince-kezelő nem nagyon szokta betartani a szabályokat. Ezért történhetett meg az, hogy a júliusban felvett leltárban 3417 forint hiánynyal számolt el. Amint hallottam, már nem egy esetben károsította meg dolgozó társait azzal, hogy az égetett italokat magasabb árom számlázta az egységek felé. Jó lenne, ha az italok tárolásával is többet törődnének. Lehet, hogy szaktudás hiányában, de az is lehet, hogy a pincekezelő hanyagságából — a rossz kezelés miatt — egyes italok íze lényegesen megváltozott. Viszont azt sem vonom kétségbe, hogy ezzel nem-e egy „újítást” vezettek be, amit eddig még nem hoztak napvilágra. Gondolom, milyen meglepetés érte volna azt a vendéget, aki kér egy féldeci barackpálinkát és barackízű szörpöt kap helyette.

Az „újítások” mellett többet foglalkozhatna a pincei vezető a hordók tisztántartásával is. Nem kellene megengedni, hogy a k&elése alatt levő hordók bepenészedjenek. Vagy talán ez is ésszerűsítés? Lehet, hogy szeretik a gombát, de sajnálatukra, itt kell tudomásukra hoznom, hogy a penész* gomba nem ehető és ezért a tenyésztése sem gazdaságos. Ideje lenne tehát azokat a penészes hordókat kifertőtleníteni.

És ezekután, azt hiszem, mindenkit érdekelne, hogy mi* lyen ellenőrzések vannak ennél a szövetkezetnél. Amint láthatjuk, lett volna mit ellenőriznie a felügyelő bizottságnak, de az igazgatóság is többet törődhetne a vagyonvédelem és az árukezelés megjavításával. Amint magam is meggyőződ- tem róla, a szövetkezetnél az ellenőrzés laza és hiányos, de mondhatnám azt is, hogy felületes volt. Sem a pincét, sem a raktárt a leltárakon kívül eddig még senki nem ellenőrizte. Hiába kértem én is az ellenőrző könyvet a raktárnál, udvariasan tudomásomra hozták, hogy ők ilyen könyvet nem ismernek.

Azt hiszem, hogy ezek után a tisztelt Tagtársaknali is megvan a véleményük az ellenőrző munkáról. A leltárak felvételénél is hasonló hiányosságok tapasztalhatók. Nem dicsérendő dolog az sem, hogy a gyöngyöshalászi 13. számú boltban a leltározáskor a meszet csak szemrevételezték. Ügy látszik, különös szemük van a gyöngyösi leltározóknak, hogy csak úgy ránézéssel meg tudják állapítani egyes dolgoknak a súlyát. Itt azonban cserbenhagyta őket a tudomány, mert a 40 mázsára becsült mészröl később, hogy-hogynem, de kU derült, hogy az 85 mázsa. Kár volt az időt és a fáradságot kímélni, mert így csak magukat és a földművesszövetkeze■» tét csapták be.

Tudósításom végéhez érve, szokásomtól eltérően, nem teszek javaslatot az illetékesek felé. A figyelmüket azonban felhívom, hogy megfelelően járjanak el a közvagyon elher* dálóival szemben.

A szövetkezeti vagyon védelméért a tagsággal egyetértésben, szövetkezeti üdvözlettel:

Űj üzlet nyílt a tanyán

A horti földművesszövetkezet dolgozói vállalták, hogy a Csányi Állami Gazdasághoz tartozó Fáy-tanyai üzemegységben saját erőből — részben társadalmi munkával — egy vegyesboltot létesítenek. A létesítés határidejét augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére tűzték ki. Vállalásuknak eleget tettek, mert augusztus

15-én a lakosság örömére az új üzletet megnyitották. Ugyancsak vállalták, hogy ez alatt az idő alatt 20 új tagot szerveznek be. Munkájuk eredményes volt, mert a szövetkezeti tábor 22 taggal szaporodott.

TVRCSÁNY1 LÁSZLÓ, Hort.

Megérdemlik a dicséretet

A hatvani FJK igazgatósága augusztus 13-án tárgyalta a járás földművesszövetkéze- teinek II. negyedévi eredményét. Megállapította, hogy a földművesszövetkezetek költséggazdálkodása tovább javult. Jövedelmük és saját erejük emelkedett, a vagyonvédelmük erősödött. Az igazgatóság egyben összesítette és értékelte a takarékossági mozgalom első félévi eredményét és megállapította, hogy pártunk és kormányunk takarékossági mozgalmát a hatvani járás földművesszövetkezetei magukévá tették.

Az I. félévben elért szép eredményekért az FJK igazgatósága Túrák József, Zoliéi János, Király István, IJrbán István, Kocza István igazgató- sági elnököket, Bobák Ferenc- né, Józsa József né, Nagyidai Vilmos, Gyura Lászlóné, Józsa József főkönyvelőket dicséret^ ben részesítette.

Ugyancsak elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a járás minden földművesszövetkezeti dolgozójának azért, hogy munkájukkal hozzájárultak a szép eredmény eléréséhez.