Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-20 / 178. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 20.; szerte A lakosság és a hároméves terv Honnan is indultunk el tnajd két éve? A gazdasági romlás, az infláció széléről, onnan indultunk merész ívben felfelé, ahol a tömeges munka- nélküliség réme kísértette az embereket. Most utólag elmondhatjuk, az eredmények láttán, nem re­mélt gyorsasággal lettünk úrrá az ellenforradalom okozta kár­tevéseken, s kezdhetünk hozzá a lakosság életét szebbé tevő országépítő munkához, a má­sodik hároméves terv megva­lósításához. S milyen biztató volt ez a start. Már a kezdetén, ez év első felében elmondhattuk: si­kerűit kielégíteni a lakosság gyorsan növő igényeit. És a terv a továbbiakban is céljá­nak vallja a lakosság jobb el­látását. Ügy is mondhatnánk, mert úgy van, hogy a lakos­ságért hozták létre, s valósít­ják meg e tervet is. A jobb­létért, a könnyebb és szebb életünkért alkották a terve­zők. Mert lássuk csak: kinek jó az, hogy 40 százalékkal nő villamosenergia termelésünk a hároméves terv során? A la­kosságnak, mely ezerszámra vásárolja a mosógépet és egyéb háztartási gépeket, a lakosság­nak, mely egyre több gépet használ kétkezi munka helyett, s szívesebben jár villamos- vasúton, mint a lassú gőzmasi­nán. S végül is jó ez a lakos­ság azon részének, akik abban a 250 községben laknak, ahová a terv „viszi el” a világossá­got, a kultúrát. Egy kiragadott szám ez a tervből, mégis tükrözi igazi célját, bizonyítja, kiért van a Sün úr a kert végében la­kott. A nap bármely órájában lehetett vele találkozni, hol a húst adó töklevelek alatt, hol a málnásban. Kitűnően érezte magát és ennivalója is akadt bőven, hisz korlátlan ura és fővadásza volt az egész kert­nek. Ha a napi körjáraton azután mégis megzavarta va­lami, — mondjuk a Juhászék pulija, — akkor csakúgy mint sok millió 6Üntársa, gyorsan terv, ki veszi hasznát meg­valósulásakor. Aztán tovább vizsgálgatva céljait, adatait, újabb bizonyí­tékokként sorakoznak a szá­mok. Három év alatt 110 ezer lakás épül állami erőből, majd félmillió ember otthona. 3500 új tanteremben kezdődhet a tanítás, az ipar képe is meg­változik, több mosógépet, mo­torkerékpárt gyártanak, mint eddig, 50 000 televíziós vevő- készüléket adnak a lakosság­nak, kenyérgyárak, sörgyárak, tejüzemek, textil- és egyéb gyárak épülnek, melyek mind arra szolgálnak, hogy tovább javítsák a lakosság élelmi- és iparcikkekkel való ellátását. A hatvani új kórház, az egri kibővített kórház, a sok új kút, színház és mozi, vajon kinek az életét teszi kulturáltabbá? A válasz újból ugyanaz: a la­kosságét. Még olyan aprónak látszó, de mégis fontos dologban is segíteni akar a terv, mint a lakosság egyhangú táplálkozá­sa. Ez a figyelmesség, a la­kosság apró és nagyobb igé­nyei iránt, ez jellemzi máso­dik hároméves tervünket. Mint ahogy ez is jellemzője, hogy nem óriási áldozatokat követelő, az embereket túl­terhelő feladatok megvalósítá­sát tűzi maga elé, de reális, elérhető célokat. Reális célo­kat, melynek megvalósításából a lakosság a kezdeti, nagy aka­rattal, szorgalommal veszi ki részét, újabb lehetőségeket ad­hat az életszínvonal tervezett­nél nagyobb emeléséhez. íme. ez a terv: mely szoro­san összefügg a lakosság jobb gott a kertajtó és Pistike lé­pett a kertbe. — Nini a sün úr! — kiáltotta boldogan. De máris torkán akadt a szó, mert észrevette a mamája után kullogó öt kis aprósá­got. Máris szaladt és hívta a papát, a mamát és a szomszé­dokat is. Attól a naptól kezd­ve mindenki tudta, hogy nem sün úr, hanem egy sünmama lakik a kertben öt kis fiacs­kájával együtt ellátásával, melynek megvaló­sítása is a lakosságon múlik. Mert a terv, sokszor elmond­tuk már, csak annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. S bár sokat segítenek a baráti országok által nyújtott kölcsönök, a munka zöme mé­gis a lakosságra vár. Mert nem valami földöntúli erők ajándéka lesz a 110 000 lakás, a sokezer motorkerék­pár, a féltucatnyi új kórház, a sok gyár, hanem a lakosság munkáján alapul, s azon mú­lik, hogy mennyi válik való­sággá belőle. Nem kell különösebben bi­zonygatni, annyi válik való­sággá, amennyit akarunk. Amennyit az emberek alkotó készsége tesz élő valósággá, amit az esztergályos, a molnár, az ács, a födműves, vagy szö­vőnő, tervező, vagy bányász munkájával valósággá teremt. Ha a gazda szemével nézzük az országot, ha a gazda eszé­vel dolgozunk, akkor nemcsak papíron marad meg a terv, s ha minden emberre, az egész lakosságra kiterjedő takaré­kossággal járulunk hozzá az ország anyagi alapjának növe­léséhez, akkor nagyobb lesz a jólét, lesz olcsóbb áru, még jobb lesz az élet. Ha megszüntetjük gazdasági életünk kártevőit, a fegyelme­zetlenséget, a pazarlást, lehet több lakás, mint terveztük, több bútor és több embernek jut motorkerékpár, vagy autó. És gazdagabbak leszünk ak­kor is, ha feltárjuk a rejtett tartalékokat, ha a szunnyadó erőket igában tartjuk, s a la­kosság önzetlenül adja nem­csak kezét, de szívét is ehhez a munkához. Mikor a lakosság ügyévé vá­lik e terv végrehajtása — s azzá kell válnia —, akkor biz­tosra vehető megvalósítása. A jólét kulcsa tehát a lakosság kezébe van letéve. Rajta mú­lik, hagyja-e megrozsdásodni, vagy ezzel a kulccsal, melynek szorgalom, akarat, alkotni vá­gyás, munka a neve — kinyitja a jólét zsilipjeit. KOVÁCS ENDRE. Alkotmánynapi ünnepség Andornaktályán Andornaktályán, éppenúgy, mint megyénk valamennyi községében és városában dol­gozóink ünnepi gyűléseken, vi­dám műsorokkal, szórakozás­sal, tánccal köszöntik augusz­tus 20-át. Az andornaktályai kiszisták elhatározták, hogy búzakoszorút és új kenyeret visznek a községben levő szo­ciális otthon öreg lakóinak. Délután futballmeccset, majd táncmulatságot rendeznek a fiatalok. Üdvözöljük megyénk élüzemeinek dolgozóit A Nehézipari Minisztérium kollégiuma és a bányaipari dolgozók szakszervezetének el­nöksége a bányászat első félévi termelési eredményei alapján a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemei közül a Szűcsi X-XI-es aknát, és a Gyön- gyösoroszi Ércbánya Vállalatot élüzem címmel tüntette ki. Az élüzem szintet elérő többi üzemek közül az élüzem cím­mel járó elismerést és jutal­makat Heves megyében a Pe­tőfi Altáró bányászai nyerték. A kitüntetés alkalmából üd­vözöljük az élüzem cím bol­dog tulajdonosait, kívánunk további munkájukhoz erőt, egészségeit és jó szerencsét. Kimagasló eredmé­nyek, ünnepi műszak az Egri Gépállomáson Az alkotmány ünnepére ki­magasló eredményeket értek el az Egri Gépállomás dolgo­zói. A Komszomol-brigád augusztus 19-re befejezte a cséplést, mely elsősorban Popp Gyula, Molnár Miklós és He­vesi Ferenc jó munkájának az eredménye. A brigádok verse­nyében második helyezést a Dobó-brigád ért el. A bri­gádon belül kimagasló teljesít­ményt ért el Fügedi András és Tóth József. A gépállomás dolgozói elhatározták, hogy az alkotmány ünnepén is folytat­ják a cséplést és az ünnep tiszteletére ünnepi műszakot tartanak. Pillanatkép a természetből hírek Augusztus 20 műsora Egerben Reggel zenés ébresztő a vá­ros dolgozóinak, majd 9 órától kézilabda villámtoma a Fog­lár úti pályán. Részt vesz­nek Kassa válogatottja, Deb­receni Lokomotív, valamint megyei csapatok. 11 órától a sportuszodában a Csepel-Autó — Egri SC ifjúsági csapatai között vízilabda mérkőzés, — majd OB II-es vízilabda mér­kőzés a Csepel-Autó — Egri SC csapatai között. Utána út­törők, serdülők úszóversenye. Délután 4 órától a népkerti szabadtéri színpadon gazdag kultúrműsoron vehet részt az ünneplő közönség. Fellépnek 1958. augusztus 20, szerda: A Magyar Népköztársaság alkot­mányának ünnepe. 1918. Megjelent Lenin műve: Le­vél az amerikai munkásokhoz. V Névnap V Ne feledjük, csütörtökön: SÁMUEL = SZEPTEMBER 15-ÉN új­ra kezdődnek a TIT nyelvis­kola orosz, német, francia és angol nyelvű tanfolyamai kez­dő, haladó és társalgó szinten. F&lévi tandíj a csoport létszá­mától függően 60—160 forintig. Jelentkezés személyesen Eger­ben a TIT irodán (Knézich Károly utca 8.), Gyöngyösön Szendi Vilmos. Hatvanban dr. Ignáczy Béla, Hevesen Juhász András tanároknál. — EGERSZÖLÄT község­ben 2 F—80-as traktor 10 nap alatt 25 hold területet fordított meg szőlő alá. Ez kimagasló eredmény és a traktorosok jó munkáját bi­zonyítja.- A 8. BÁNYÁSZNAP al­kalmából Egercsehiben 8 mil­lió forint hűségjutalmat oszta­nak ki a bányászok között. az Egri Honvéd alakulat mű­vészegyüttese és az üzemi kul- túrcsoportok. A gyermekek részére báb­előadás lesz a városi művelő­dési ház rendezésében, délután 4 órakor a Népkertben. Délután 5 órától labdarúgó mérkőzés a stadionban, az Eg­ri SC — Nagybátonyi Bányász csapatai között. Utána 7 órától ökölvívó mérkőzés a sportuszo­dában tutajon, Észak-Dunán- túl és Észak-Magyarország csa­patai között. Este 8 órától bál a városi művelődési ház kerthelyiségei­ben. A zenét a honvéd tánc­zenekar szolgáltatja.- bajacs községben (Borsod megye) is kigyulladt a fény. A vasbetonoszlopos vonalat az egri Északmagyar­országi Áramszolgáltató Válla­lat építési osztálya építette. — BALATONI KIRÁNDU­LÁSRA készülődnek a ver­peléti KISZ-fiatalok. A ki­rándulást a honvédség KISZ- szervezetével együtt rende­zik.- ANDORN AKT ÁLY A köz­ségben megkezdődtek a köz­ségfejlesztési munkák. A Sza­badság-utcában két kilométer utat építenek, az állomás felé vezető úton pedig a patak-hi- dat újítják fel, 25 000 forintos beruházással. F — TELJESÍTETTE válla­lását augusztus 20. tisztele­tére az Egri Gépállomás Do­bó- és KISZ-brigádja.- AUGUSZTUS 31-én a Szakszervezetek Megyei Taná­csánál nemzetközi munkavé­delmi plakátkiállítás nyílik. A kiállítást tíz napon át lehet megtekinteni. — VASÄRNAP este 8 órá­tól hajnalig tartó táncmulat­ságot rendeztek a füzesabo­nyi munkásőrök a fiatalság részére a járási kultúrház- ban. A táncmulatságon több mint 350 fiatal vett részt. behúzta nyakát és egy szabá­lyos tüskés gombócot csinált magából. így a puli aztán ugathatott felőle nyugodtan, míg csak egy-két tüske ala­posan meg nem szúrta puha orrát. Akkor aztán megtanul­ta megint egy időre, hogy a sün úrral nem érdemes ku- koricázni. Sün úr egyébként két éve lakott a kertben és szemtanúk véleménye szerint, mindig csak magányosan. Magányos remete volt és bizony nem­igen „nyitott rá senki ajtót”, azaz... egyszer mégis, egy másik sünnel találkozott egy szép holdvilágos májusi es­tén. A vendég szép volt és oly csinos, hogy nem lehetett egyszerűen csak kiadni az út­ját. Másnap elment a látogató és bizony azóta se látta sen­ki többé a kertben. Sün úr ismét egyedül töltötte nap­jait... Telt, múlt az idő. Elmúlt a tavasz, jött a nyár. Sün úr­nak egyre nagyobb étvágya lett és már-már azon gondol­kodott, hogy néha-néha át- rándul idegen vadászterüle­tekre is. Egyik nap igen nyugtalan volt és rosszul érezte magát. Nem kellett az ennivaló sem, csak jött-ment idegesen le és föl a kertben. Furcsa érzések fogták el és estére jó, csendes helyet keresett a kert végé­ben... Másnap reggel őkelme alig akart hinni saját két szemé­nek. öt kis tehetetlen szürke jószágot talált maga mellett, akik rettenetesen éhesek vol­tak. — Ezek a fiaim, — döb­bent a valóságra és gyorsan megszoptatta a „gyerekeket.” Néhány nap múlva sünike már hatodmagával indult sé­tára a kertbe. Fiacskái min­denütt hűségesen nyomon kö­vették. — Látjátok, ez a mi kertünk, itt fogtok majd ti is vadászni, ha megnőttök, magyarázta az apróságoknak boldogan. Ebben a pillanatban nyikor­■WWVVVVVVVWWVWWWWSWWVVVWWVV>WWWWW«VWWWWVVWWVWWWVW>ÍVVWVVWWAAWWWWVVVWA^VVVVVVVVVVVVW Kovács János autót vett. A négyüléses kocsi csont színé­vel, kecses formájával, orrán két fényes szemével olyan volt, mintha élne és csupán az új helyhez illő szemérmesség miatt hallgatna. Mert külön­ben beszélni is tudna. A vá­sárlás nem volt éppen könnyű dolog, azt el kell ismerni: el­adta a motorkerékpárt, köl­csönt is vett fel, a télen, nem nagyon lesz hízó, mert annak az árára is szükség volt. — Dehát hiába, nem könnyű az élet — mondotta Kovácsné a szomszédasszonynak, akit majd megevett a sárga irigy­ség, de azért egyetértőén bólo­gatott, hogy bizony nem... hajaj, bizony nem. Az érdekes­ség az, hogy Kovácsné is ko­molyan gondolta, amit mon­dott, de komolyan gondolta a szomszédasszony is, persze, mindegyik a maga szemszögé­ből és mindegyik kifejtve véle­ményét a másik háta megett. — Majd szét pukkadt, mikor megtudta, hogy autót vettünk... Hogy lehetnek ennyire irigyek az emberek, én nem is értem? ... De miért nekik még hét­köznap is csirke? — így Ko­vácsné a férjének. — Én nem tudom, miből te­lik ezeknek... S ha láttad volna a képét, amilyen fen- sőbbséggel sóhajtozott, hogy így nehéz, meg úgy nehéz ... S közben autót vesznek — így a szomszédasszony a férjének. — Elvisszük őket egyszer a Mátrába, s ezzel betömtük a szájukat — válaszolt nyugod­tan Kovács, miközben egy ék­telen nagy, de vadonat tiszta ronggyal nem létező porsze­meket törülgetett le a kocsi szélvédőjéről. Kovácsné az első pillanatban felháborodott ekkora oktalan­ság hallatán, amilyenre, im, csak egy férfi képes, de aztán megtetszett neki is a gondolat. Végeredményben rendes em­berek ezek a szomszédok s kü­lönben sem rossz dolog, egy egész napon keresztül henceg­GYURKÓ GÉZA: Kocsiban ni az autóval, közben élvezni a szomszédasszony irigységét. — Ezek még képesek lesznek meghívni minket, csak azért, hogy hencegjenek... De én bele nem ülök abba a tragacs­ba... — morfondírozott han­gosan a szomszédasszony, s a férje helyeselt neki, gondol­ván magában, minek a vita, mikor úgyis az asszony volna az első, aki hangos örömmel és belső méreggel fogadna el egy autókirándulásra való meghívást. Ezekután már egy pillanatra sem lehet meglepő, hogy a harmadik vasárnap, nagy cso­magokkal, ott préselődött a két család a kis kocsiban: há­tul a két asszony, elől a két férfi. Az autó ártatlan képpel, de becsületes szorgalommal nyeldeste a kilométereket, s puszta léte is rengeteg alkal­mat nyújtott a vélemények cseréjére, a soha nem szerzett tapasztalatok átadására. Ko­vács azt fejtegette, hogy Moszkvicsot akart venni, nem a rádió miatt, mert úgy-e, a rádió az nem autóba való, el­veszi a vezető figyelmét és kész a baleset, de neki nem tetszik a Moszkvics formája... — Magas, valahogy olyan, mint az öszvér, tudod? — ma­gyarázta és a szomszéd rend­kívül módon helyeselt, de rög­tön hozzá is tette: — ... viszont ezeknek meg a pakolásukkal van állandóan baj... Én nem is tudom, hogy miért nem képesek már végre egy minden szempontból meg­felelő autótípust készíteni... Hiába, a verseny... — fűzte tovább gondolatait. — A haj­sza aztán a minőség rovására megy. S egy autó mégse zokni, ami, ha nem jó. hát istenem, eldobom és veszek egy mási­kat. Nem igaz? A szomszédasszony, aki ed­dig Kovácsnéval azt vitatgatta hátul, hogy ehhez a krémszín­hez, szép bordó bevonás illett volna, s nem szürke, úgy érez­te, hogy a kérdés neki címez- tetett, s bár nem hallotta, mi­ről is beszéltek a férfiak, rög­tön válaszolt: — Dehogynem* bizony igaz? Mi is éppen arról be­szélünk, ha már az ember autót vesz, akkor az legyen minden ízében szép és.;: és..: — kereste a szót — és.:; igen ::: elegáns; Tudod — fordult hangosan Kovácsnéhoz, hogy mindenki hallja, amit mond —, most vettünk egy rekami- ét..: olyan világítósat. Nem nekem kell az, én már nem érzem magam olyan fiatalnak nevette el magát, hogy a ne­vetéstől rögtön érthetővé vált a fiatalság és a kivilágítható rekamié kapcsolata —, de a férjem kötötte magát..-. Jó, megvesszük. Egy hét múlva kiég a vezeték... Hát nem borzasztó? — Biztosan sokat használ­ták a világítást — jegyzi meg a volán mellől csipke­lődve Kovács, hogy nevetni kezd az egész kocsi, de csak egy pillanatra, mert az együttérzés felülkerekedik. — Tényleg, kellemetlen lehet, hogy egy új rekamié világítása egy hét után elromlik. Előfor­dulhat ez a kocsival is. Akkor aztán megint költeni rá, ki tudja, mennyit, s ha már egy­szer hozzányúltak, megette a fene az egészet, akkor már úgy nyeli a pénzt, mint valami spórkassza..-: — Csak nem adja vissza — teszi fel a beszélgetés koro­náját a szomszéd, s közben a tájat nézi, de csak úgy fél­szemmel, mert a másik sze­mével Kovácsné térdét nézi és Kovácsot irigylij — Szép asz­szony — állapítja meg magá­ban, de hangosan mást mond. — Megdolgoztatok ezért a kocsiért, s tán irigyelnek is érte a rosszindulatú emberek..; Mert csuda furcsák ám az em­berek.;; Tele intrikával.;: gya­núval.^ vádaskodással..; Csoda furcsák — és nagyot sóhajt, együttérzően, hogy lássák Ko­vácsék, ők nem olyanok, ők örülnek más szerencséjének; Az autó a Mátra szerpentin­jein kapaszkodik felfelé, a nyi­tott ablakon, mintha öntenék, úgy zuhog be a friss hegyi levegő, hogy az asszonyok ar­ca kipirul, a szemek csillogó­vá válnak, s nagy-nagy vidám­ság önti el mindegyikük szívét. — Jártál erre azelőtt is? — kérdi a szomszéd Kovácstól, s ezt kérdi éppen Kovácsné is a szomszédasszonytól; — Azelőtt soha. Pesten dol­goztam, esetleg a Hűvösvölgy­be..; De oda se mindig, mert bár legényember voltam, de drága volt a villamos..; 24 fil­lér az átszálló..: Oda-vissza ötven fillér..; Egynapi kosz­tom ára volt..; Nem, azelőtt csak hallottam a Mátráról — teszi hozzá. A szomszédasz- szony azt fejtegeti, hogy ő az Alföldön született, ott meg csak homok van, fullasztó sok homok: Gyerekkorában nem is tudta, hogy ilyen szép is van a világon.;. A kocsi fékez. Mátraháza. Kiszállnak; Megnézegetik a kocsit, amely újra csendben és illedelmesen hallgat, aztán Kovács, mint ősei, valamikor, talán éppen Kecskeméten, — vagy Szentesen, megveregeti a kocsi oldalát, akárcsak ha ló lenne* — Jól húz, pedig még csak ötezer van benne..; Remélem, olyan lesz, mint a jó asszony... Hűséges és ringató..; — teszi hozzá. Ezen aztán meleg szív­vel nevetnek és elindulnak sé­tálni egy kicsit az erdőbe. Sé­tálni és beszélgetni, utóvégre vasárnap van, a munkásem­ber pihenőnapjaj ■cf&kcnfrem ~ hogy a kor valóban nem számít a jelek szerint a szere­lemnél. Az egyik chicagói női magazin pályázatot hirdetett a legszebb szerelmes levél megírására. A pályázatot egy 84 éves nénike nyerte. ... hogy időszámításunk előtt néhány évszázaddal az ujjle­nyomatot, mint pecsétet hasz­nálták az asszírok. Nini vében* a világ legrégibb könyvtárában sok olyan táblát találtak, me­lyen egy ujjlenyomat volt* mellette a megjegyzés: pecsét helyett* — hogy egy Colin Cork nevű angol tudós kiszámította: mennyit ér a háztartásban végzett női munka. A számí­tás során kiderült, hogy min­den háziasszonynak évi 1700 dollárt kellene keresnie. Az angol háziasszonyok munkájá­nak értéke összesen több mint 20 millió dollár. ... hogy a spárga nevű kony­hakerti növényt már három­ezer évvel ezelőtt ismerték az ókori Egyiptomban. EGRI VÖRÖS CSILLAG Moulin Rouge EGRI BRODY Nehéz kesztyűk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyasszony lovagja GYÖNGYÖSI PUSKIN Rómeó és Júlia (angol) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Megosztott szív HATVANI KOSSUTH Csatorna FÜZESABONY Külön utakon PÉTERVASARA Akinek meg kell halnia EGRI LAJOSVÁROSI KERTMOZI Bakaruhában HEVES Aida

Next

/
Thumbnails
Contents